Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)
1957-05-29 / 42. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. MÄJTJS 29. rozatof és felszólította a volt malom-tulajdonost is a malom elfoglalására. Ebben az időben megjelennek a tsz-nél a Ezt, a kapitalizmus visszaállítását szolgáló mesterkedéseket akadályozta meg a szovjet hadsereg baráti segítése, a munkás-paraszt forradalmi kormány megalakulása. Ezzel az eddig kiszolgáltatott, az ellenforradalomnak koncnak odadobott munkások, dolgozók aktivizálódtak, megkezdték forradalmi fellépésüket. Miután elhangzott a munkás-paraszt forradalmi kormány felhívása, legfőbb feladatunknak a kormány segítését. az élet megindítását tekintettük. Mozgósítottuk a kommunistákat — bányászokat, gyári munkásokat, párt- és tömegszervezeti vezetőket — és november 6-án fegyveresen átvettük a vezetést, megalakítottuk a megyei munkás-paraszt forradalmi bizottságot. A megalakult bizottságnak nagy érdemei vannak az élet megindításában. A korábban leállt termelést megindította. Bár Sartóris Kálmán, a tröszt volt igazgatója körlevélben olyan utasítást adott, hogy míg orosz csapatok lesznek hazánkban, a szénbányászok nem termelnek. Ezért őt leváltottuk és elértük, hogy november 13- án már 360 vagont termel* tünk. Megindultak a többi üzemek is, úgy látszott, hogy az élet rendes kerékvágásba kerül, de tévedtünk. Megfeledkeztünk Lenin tanításáról, hogy a felkelés idején állandóan támadni kell, sikereket kell elérni Ezt sajnos elmulasztottuk. Az ellenforradalom viszont ezalatt rendezte sorait. Fegyveres gócokat hozott létre — Acélgyár. Nagv- bátony, Mátranovák, Szécsény stb helyeken — amikre támaszkodva fegyveresen visz- szaszerezték a hatalmat. Ebben az is közrejátszott még, hogy nagy volt az ellenforradalmárok aktivizálódása, elsősorban Budapestről és Miskolcról, másrészt a rendőrség egyes vezetői sem voltak még szilárdan a párt mellett. A november közepén megalakult megyei munkástanács ugyancsak a hatalom megszerzésén dolgozott. Követelték Nagy Imrét vissza a kormányba és „szabad“ választásokat. Céljuk az volt. hogy a karhatalmat az ő irányításuk, ellenőrzésük alá helyezzék. A legnagyobb harcot a megyei tanács átvételéért folytatták. A pártbizottság felismerte igazi céljukat, s sosem ismerte el a megyei munkástanácsot tárgyaló félnek. A párt- bizottság és a karhatalom erélyes fellépései miatt nem értek el eredményt. A kormány szintén elutasította őket. Ezért ők más eszközökhöz folyamodtak. Javasolták és ezen dolgoztak is, hogy „Heves, Szolnok, Nógrád, Borsod megyék, és Miskolc megyei jogú város egyesítse erejét katonai, közigazgatási és erkölcsi értelemben egyaránt.“ „Meg kell teremtenünk az észak-magyarországi megyék akcióegységét’’ ‘— hangoztatták. Itt nem arról van szó, hogy Csák Máté támadt fel, hanem a Dunántúli Köztársasághoz hasonlóan Északkelet Magyarországi Köztársaságot akartak — a Szovjetunió ellen. Anarchiát, hazánk szétdarabo- lását. háborús tűzfészket egy magyar Koreát akartak Európa kellős közepén. Ezt olyan komolyan vették, hogy december 8-án aljas provokációs eseményt hajtottak végre. Sajnos ez az aljas, szervezett provokációnak becsületes munkások, emberek is áldozatul estek, akiket erőszakkal hajtottak ki az üzemekből, bányákból. December 8. mélyen megrendített bennünket, fájt munkástestvéreink halála, de kötelességként is felvetette felénk az ellenforradalommal való teljes leszámolást. December 8. után nagy csapó kulákok. a gépállomásokon a cséplőgép tulajdonosok, hogy elvigyék cséplőgépüket, visz- szaszerezzék portájukat. sokat mértünk az ellenforradalomra. . Elsősorban derék karhatalmistáink, a néphez hű rendőrtisztek, közlegények, a munkások aktív támogatásával sikerült a helyzetet gyorsan konszolidálni. A megyében napról napra javult az élet, erősödött a szocialista forradalom. A megyénkben lezajlott ellenforradalom választ ad olyan kérdésekre, amik, azóta is foglalkoztatnak bizonyos köröket. Kiket támogattak a munkások? Az egyik ilyen kérdés, kiket támogattak a munkások? A nemzeti bizottságba, majd a, megyei munkástanácsba befurakodott csendőrök, bűnözők, politikai szélhámosok mindig a munkások nevében szóltak. Szerették volna, ha a munkások őket támogatják, de ez hasonló ahhoz, mint amikor az éhes disznó makkal álmodik. A munkások túlnyo. mó többsége, nagy százaléka kitartott a szocializmus ügye mellett, amit több tény is alátámaszt. Amikor október 27-én az Acélgyár, a diákság, a város huligán elemei, volt nyilasok, horthysta tisztek, volt SS-katonák stb. tüntetést kezdtek, az Üveggyár, a Tűzhelgyár munkásai nem akarták abbahagyni a munkát. Nem akartak felvonulni, de a gyárba erőszakká! betódult elemek zászlónyéllel, az üzemek megrongálásának kilátásba helyezésével kényszerítették a gyárak dolgozóit a munka abbahagyására. A munkások szocializmus mellett való kiállását bizonyítja az a tény is, hogy november 4 után — amikor csak szállították őket a MÁVAUT dolgozói — mindig dolgoztak. A Zagyvapálfalvi Üveggyár egy percet sem állt és éves tervét december 30-ra befejezte. Az erőmű is állandóan dolgozott. A munkásoknak, néhány műszakinak köszönhető, hogy a bányákat nem öntötte el a víz, a gyárak termelő berendezései nem szenvedtek komolyabb Kedves Elvtársak! Büszkén mondhatjuk, hogy a párt Nóigrád megyében élt a legvadabb ellenforradalmi dühöngés közepette is. Elvtársaink ott voltak a nemzeti bizottságban. A párt hívására a bányászok, az üzemi munkások fegyvert fogtak, mun- kásmiliciába mentek, hogy védjék a proletárhatalmat. Szerveztük az ellenállást, segítettük az élet fennmaradását, májd a lüktetőbb megindulását. Joggal mondta Kádár elvtárs a február 2-i aktívánkon, hogy Nógrád megyében a párt dolgozott, Karancslapuj- tőn a vörös zászló fennen lobogott. Karancslapujtő, Baglyasalja, Béred Vörös Csillag TSZ, Becske párt- szervezetei a legnehezebb időben tartottak taggyűléseket, szervezték az ellenállást, gyűjtötték az erőt egy nagyobb támadáshoz. E pártszervezetek vezetői, tagsága példát mutatták, érőt adtak más pártszervezetnek is. Ennek is tudható be, hogy a pártbizottságra minden időben jöttek elvtársak, hozták a hírt. kérték az útbaigazítást. Ismételten hangsúlyozzuk, a megyeben a párt az ellenforradalom ideje alatt is élt, dolgozott, mégis nehéz körülmények között indult él a pártszervezés. Az ellenforradalom alatt bizalmatlanság támadt a párt iránt, sok öntudatban nem eléggé fejlett elvtársban megingott a pártba vetett hit. Közöny, félénkség, politikai vasz- szivitás volt tapasztalható. kárt és termelésünk gyorsan fellendült. Igaz a munkások kis része j nem így viselkedett, de ennek a magyarázatát a munkásosz- j tály felhígulásában kell keresni. A Salgótarjáni Acéláru- j gyár munkáslétszáma 1945- höz képest több mint kétszerese lett. Ezek életmódban, gondolkodásban különböznek a törzsgyökeres munkásoktól, és ha ehhez hozzávesszük, hogy az 1945 óta felvettek 15 j százaléka korábban egyéb i foglalkozású volt — kisiparos, I az uralkodó osztály volt tag- ' jai stb. — akkor érthető ezek | magatartása. Ez a munkásosztály helytállásából egy jót- ■ tányit sem von le, mert a j munkások voltak azok a me- j gyében is, akik a párt vezetésével helytálltak és a szovjet j hadsereg segítségével védték a szocializmust. A dolgozó parasztság csendes volt az események alatt. A falusi osztályellenség, a volt földbirtokosok, csendőrök „vissza az ősi földet“ jelszóval megpróbálták a dolgozó parasztságot felrázni, de hasztalan volt. A dolgozó parasztság Mindszenty beszédéből megértette. mire készülnek. A népi hatalomhoz való ragaszkodásban még inkább erősítette bennük a hitet a kormány intézkedései, a termelési biztonságuk érdekében hozott határozatik, valamint a tsz-parasztság. a szocialista szektor dolgozóinak harcos kiállása. Az értelmiség egy része helytállt a népi hatalom mellett, többsége passzív szemlélője volt az eseményeknek, munkájának, családjának élt ez időben is. Kis része cselekedetével ugyan már megírta ajánló levelét jövendő gazdájának, de ezek cselekedete miatt nem lehet hibáztatni, felelőssé tenni az egész értelmiséget. Az ellenforradalmárok bázisát a volt uralkodó osztály tagjai — háborús bűnös, horthysta katonatisztek, csendőrök, kulákok, politikai és közönséges bűnözők, ezek fiai, a Lénárték, Kissék, a Bedá'k a nyilas Trezsnyikek stb. képezték. Ezekre támaszkodtak ők, ezek vették szájukra a szabadságharc szent nevét, szavalták a világszabadság költőjének. Petőfinek Nemzeti Dalát. népellenes céljuk elérésére. Elvtársak! A párt vezetésével, a munkásosztály támogatásával, a k érdcsér ót Olyan kérdésekre kértek választ elvtársaink, ami abban az időben, szinte lehetetlen volt. Ezek az elvtársak nem voltak ellenforradalmárok, nem voltak a párt ellen, csak a békés időkhöz, a párt állandó sikereihez voltak szokva. A kétség, az aggodalom, a bizalmatlanság mellett le kellett küzdenünk az ellenforradalmi időszak alatt alakult munkástanácsok pártellenségét is. A munkástanácsokba furakodott ellenséges elemek hallani sem akartak a pártról. Később pedig, amikor már a párt létezését nem tudták letagadni, akkor az üzemből akarták kiszorítani. Ezek ellen pártbizottságaink a kezdettől fogva harcoltak. Lenint és az illegalitás idejét tartottuk szem előtt, és azt mondottuk, a párt mindig ott volt és ott lesz az üzemben. Erősített állásfoglalásunkban az, hogy az üzemben pedig ott voltak azok az elvtársak, akik a munkástanács üldözésétől, a kevésbé öntudatos munkatársak megvetésétől, fenyegetésétől sem félve végezték a pártszervezést . A párt újjászervezésének megkezdésekor volt olyan nézet is, hogy előbb a termelést indítsuk meg, azután fogjunk a párt szervezéséhez. Ezt a nézetet beható vita után elvetettük. Az élet azt mondotta, 'hogy ahol a pártszervezet már működött, ott előbb és könnyebben indult meg a termelés, mivel a kommunisták maguk köré gyűjt| Szovjetunió hadseregének se- j gítsége után úrrá lettünk az ellenforradalmon. Szükséges azonban néhány tanulság levonása abból a leckéből, amit á történelem oly szigorúan tett fel nekünk. 1. Első és legfontosabb tanulság. ha nincs pártegység, ha a pártba befurakodik az ellenforradalom, a munkás, osztálynak nagy árat kell fizetni. Különösen nehéz az eset akkor, ha az árulás a központi szervekben van. Az alsóbb szervek ideiglenes sikert elérhetnek, de miután kevés az erejük, így korán elfogy — vereséget szenvednek. Éppen ezért vigyázzunk pártunk egységére, mint szemünk fényére, mert az eddigi munkánknak, jövő sikereinknek is ez a biztos alapja. 2. Fontos tanulság az is, hogy bármilyen nehézsége van a pártnak, kormánynak, forduljon bátran a tömegekhez, a nehéz helyzetben legyen köztük, magyarázzuk a párt álláspontját. Ha a helyzet úgy hozza, akkor pedig fogjuk össze az erőket, sorakoztassuk fel, aktivizáljuk mindazokat, akik a szocializmus mellett kitartanak. Ha ezt megtesz- szük, a siller nem maradhat el 3. Legyünk éberek a káderek beállításánál, legyünk éberek a mindennapi munkában. Olyan vezetőink legyenek, akiknek mindig helyén van a szívük, az eszük. Legyenek önállóak, tudjanalk a nehéz helyzetben is határozni, józanul gondolkodni, legyen erejük, képességük a nehéz helyzetbe jutott pártot, országot kivezetni a felemelkedés útjára. ve a becsületes pártonkí- vülieket, olyan erőt képeztek, j ami elegendő a termelés megindításához. A pártszervezés nehézségeit elvi, szervezési munkában győztük le és sikerült gyorsan, jelentős eredményeket elérni. Az eredmények elérése közben néhány nagyon fontos tanulságot vontunk le, amit azóta is alkalmaztunk és a jövőban, is alkalmazunk a vezetés munkájában. Néhány fontos tanulság Az egyik ilyen fontos, megszívlelendő tanulság, és a sikerekben döntő helyet foglal el az a tény. hogy a vezetés az alapvető kérdésekben egy nézetet vallott és azokat nemcsak egyöntetűen hirdette, hanem annak megfelelően egységesen is cselekedett. A pártvezetés egységes volt a hazánkban lezajlott események megítélésében, hogy itt ellenforradalom volt, hogy (helyes és szükséges volt a Szovjetunió baráti segítése az ellenforradalom leveréséhez, hogy a proletárdiktatúra veze- zető ereje a párt. Egységes volt a vezetés továbbá abban is, hogy a párt szervezését a munkások között kell kezdeni, mert azok állásfoglalása döntő más rétegek állásfoglalása szempontjából. És ezek mellett még több más elvi, szervezési kérdésben volt egységes álláspont, aminek helyességét azóta nem egy esetben éreztük. Tanulság az eddig végzett pártépítő munkánkban az is, A résztvevők egy csoportja hogy félelmet nem ismerve, bátran ki kell menni az üzemekbe, a szocialista szektorokba és olyan elvtársakból kell szervezni a pártot, akik az alapvető kérdésekben egyetértenek. A fenntartásokkal élő, vagy a különböző feltételekkel belépni akaróknak semmiféle elvi engedményt nem tettünk, mert tudtuk, hogy ez az egységes cselekvést, az előrehaladást gátolná, A megyei, járási, városi párt- bizottságok ezt a feladatot is sikeresen látták el. A terület egymásközti felosztása után a pártbizottság munkatársai aktivistákkal, az üzemben bátran kiálló elvtársakkal közösen rövid idő alatt szép eredményeket értek el, A bátor fellépés következtében a pártépítő munkánkban legkorábban a Salgótarjáni Tűzhelygyár kommunistái értek el jelentős sikert. December elején már a munkástanáccsal közös felhívást adtak ki. Tőlük indult el az a helyes kezdeményezés, hogy a párt működését, a munkáshatalom létét jelezve, kitűzték a gyár homlokzatára a proletariátus vértől pirosra festett zászlaját, amit aztán más pártszervezet is megvalósított. A harmadik fontos tanulság. ami a végzett munkából következik, hogy nem szabad sosem szétválasztani a párt szervezését a politikai munka végzésétől. A pártbizottságok kezdettől fogva kellő figyelmet fordítottak a politikai munkára, a kommunisták és pártonkívü- liek tájékoztatására, a párt határozatainak, a kormány rendeletéinek, intézkedéseinek ismertetésére. Az eltelt időben az agitáció bevált formájának bizonyultak a csoportos beszélgetések, ankétok, kisgyűlések, aktívák stb. A pártszervezetek november Sítől kezdve aktívasorozatokat tartottak. Aktívák nemcsak megyei szinten voltak, hanem üzemekben, falvakban egyaránt. Decemberben például minden községben aktívát tartottunk a pártszervezés megkezdésére. Eltérően a korábbi aktíváktól ezek többek közt azért is meghozták az eredményt, mert az aktíva résztvevői beszámoltak a hallottakról és utána végrehajtották a kapott feladatokat. A február 2-i aktíva után Kádár elvtárs felszólalását minden bányánál felolvasták, amely nagyon érthetővé tette az események megértését. Ugyancsak november közepétől kezdve a megyei, járási, vezetők, gazdasági funkcionáriusok igen sok gyűlést tartottal!;. Januárban a kormánynyilatkozatból 60 helyen, kb. 5—6000 részvevővel volt gyűlés. Márciusban a MUK-, a való felkészüléskor 95—100 helyen, 10—11 ezer részvevő volt rendezvényeinken. Áprilisban 24 helyen munkás- és falugyűlések voltak, ahol 18— 20 ezer ember jelent meg. Május 1-én pedig a rossz idő ellenére 80 ezer ember vonult fel a megyében. A gyűlések azt mutatták, hogy mindenütt várják a párt szavát. Egyetértenek a felvetett kérdések zömével a hozott határozatokkal. Ezen túlmenően, a gyűlések választ adtak azoknak, akik azt mondták, korai még gyűlést tartani, mert rendzavarás, vagy más egyéb történhet. Az élet mást igazolt, a gyűlések sikerültek és igen hasznosak voltak, nagyban segítették a szocialista konszolidációt, az ellen- forradalom elleni harcot. A politikai és szervezői munka egységét segítették a pártbizott—gi ülések napirendi pontjainak helyes megválasztása is. A megyei pártbizottság és a járási pártbizottságok is igyekeztek az eltelt időben olyan kérdéseket napirendre tűzni, amik az alapszervezeteket segítik, úgy a szektásság, mint az opportunizmus elleni harcban a tagfelvételekben. Éppen ezért többször tárgyaltuk a politikai helyzetet, a munkástanácsok helyzetét, a párttagság alakulását stb. E kérdésekben hozott határozatok végrehajtása mind előbbre vitte pártépítő és politikai munkánkat, Hasznos volt a pártszervezésnél, a politikai munkánál, a Nógrádi Rádió is, ami merészen alkalmazta az október előtt is bevált módszereket. Ezzel nagy népszerűségre tett szert és segítette a pártszervezés, a szocialista konszolidáció munkáját. A pártbizottságok a politikai munka melleit szükségesnek tartották az adminisztratív intézkedések foganatosítását is, az élet normalizálása végett; Ezért a minisztériumok, a gazdasági vezetők felé úgy léptünk fel, hogy az ellenforradalommal lepaktáit, vagy vezető szerepet játszó elemeket távolítsák el vezető beosztásukból; Ezért már januárban minden gyár, bánya, állami gazdaság élén és más kulcsfontosságú helyeken kommunista igazgató, vagy miniszterbiztos állt, akik jelenlétükkel megakadályozták a kommunisták eltávolítását. üldözését, és ugyanakkor bátorítást, segítséget adtak a pártszervezéshez, a bátor kiálláshoz. E tényezők segítették azt, hogy az MSZMP taglétszáma a megyében május 11- én 12 612 fő. Az MDP-tag- ság több mint 50 százaléka. A párttagság nemsze- rinti alakulása is kielégítő, mivel 76,8 százalék férfi arány mellett 23.2 százalék a nők aránya. Korszerinti megoszlásban is jónak mondható párttagságunk alakulása. Bár az összepárttagság 20,9 százaléka 50 éven felüli, mégsem veszélyes, mert a 25—30 évesek viszont 19,7 százalékát képezik párttagságunknak, az ennél idősebb korosztályok aránya ugyancsak jó. Pártunk egészségesen fejlődik Pártunk a gyors fejlődés ellenére egészségesen fejlődik. Soraiba tömöríti a megye dolgozói közül mindazokat, akik a szocializmus igaz hívei, akik az októberi el'enforradalmi időkben is megállták a helyüket. Párttagságunk alakulását vizsgálva, örömmel állapíthatjuk meg, hogy taglétszámunk túlnyomó többsége 72.6 százalék munkás. Ez nagyon fontos a párt további életét, munkáját illetően is. A munkások eszmeileg szilárdabbak, mint más osztály vagy réteg, állásfoglalása bátor, szókimondó. Élete, fejlődése a nagyüzemmel függ össze és nálunk a munkások nagy része a szakszervezetben végzett munkájával kijárta a kommunizmus iskoláját. Ezen túl ez a tény cáfolja az ellenA szovjet hadsereg segítségével a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása után a munkások bevonásával megkezdtük forradalmi tevékenységünket //. it párt erejének növekedéséről, a páré élei néhány ley fan testi hh
