Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-01 / 34. szám

1957. má jus 1. NÓGRÁDI Népújság 7 A mezőgazdasági szövetkezetek új biztosításáról A forradalmi munkás-pa­raszt kormány a dolgozó pa­rasztság régi és jogos követe­lését teljesítette akkor, ami­kor megszüntette a beszolgál­tatást, valamint kötelező tűz és jégkárbiztosítást. így lehe­tőség nyílt arra, hogy a terme­lőszövetkezetek önkéntesen, saját elhatározásuk alapján gondoskodhassanak a szövet­kezeti vagyon védelmét szol­gáló tűz és jégbiztosításról. A Minisztertanács 1956. évi 36. számú törvényerejű rende­leté értelmében a kötelező tűz és jégbiztosítás folyó évi már­cius 31-én megszűnt, így ezen időponttól kezdve a közösségi vagyon elemi károk esetére nincs biztosítási fedezetbe vé­ve, tehát tűzvész, vagy jégve­rés bekövetkeztekor csak azok a termelőszövetkezetek kap­hatnak kártérítést, amelyek az új, önkéntes biztosítást meg­kötötték. A termelőszövetkezetek fon­tos szerepének betöltése a bel­terjes nagyüzemi gazdálko­dásban szükségessé teszi, hogy vezetőségük a szövetkezeti va­gyon védelmét a leginkább előforduló tűz és jégveszéllyel szemben megóvja. Az Állami Biztosító mesz- szemenően tekintetbe vette a termelőszövetkezetek mező- gazdaságunk fejlesztésében be­töltött fontos szerepét és erre tekintettel a díjtételeket ré­szükre kedvezően állapította meg. A tűzbiztosítás mellett, hogy az épületekben, mezőgazdasági felszerelésben és állatállo­mányban bekövetkezendő vi­harkárok megtérítése folytán szélesebb kockázati körre ter­jed ki, mint a volt kötelező biztosítás — leszállított díjak mellett köthető meg; Míg a kötelező mezőgazda- sági tűzbiztosításban a szántó, szőlő és gyümölcsös együttes területének minden egyes holdja után 6,50 forint díjat kellett fizetni, addig az új ön­kéntes biztosításban négy me­gye (Borsod, Szabolcs, Vas, Zala) kivételével olcsóbb, 5,50 forint, illetve 6 forint holdan- kénti díj lett megállapítva. A mezőgazdáság tűzbiztosí­tása magában foglalja a ter­més, termény és termék, a gazdaság élő- és holt felszere­lés. a mezőgazdasággal kapcso­latos nem kereskedelmi cé­lokra termelő iparüzemi épü­letek berendezési és felszere­lési tárgyak, készletek, vala­mint a nem lakóházzal egy tel. ken lévő gazdasági épületek biztosítását. A tagoknak mun­kaegység fejében kiosztott ter­més és termék biztosítását is addig az időpontig, amíg ezek a termelőszövetkezet birtoké ban vannak. A holdak számának kiszá­mításánál a szántó-, szőlő- és gyümölcsös együttes területét kell alapul venni. A kötvény- feltételek értelmében az Álla­mi Biztosító holdanként 8000 forint összeg keretén belül megtéríti a keletkezett káro­kat. Például egy termelőszö­vetkezet, mely 500 hold föld­del rendelkezik, 6 évre kö­tött mezőgazdasági tűzbiztosí­tás után évi 3000 forint dijat fizet. A tűzikárosítás megkötése mellett szól az a körülmény is, hogy számos tsz részesült az utóbbi időben tűzkártérí­tésben. így például a barcsi Vörös Csillag Tsz 135 ezer fo­rint, a biharnagybajomi De­cember 21. Tsz 69 900 forint, a sárospataki Dózsa Tsz 41 900 forint kártérítésben részesült. A mezőgazdasági biztosítá­son kívül fontos a lakóépüle­tek. valamint a mezőigazdasági biztosításba nem tartozó, ke­reskedelmi célokra termelő iparüzemek tűzkár esetére va­ló biztosítása is, amelyek dí­ja szintén kedvezőbb lett. A tűzbiztosításon kívül a termelőszövetkezeteknél fon­tos szerepe van a jégbiztosí­tásnak. Hazánk természeti adottságai következtében igen sűrű a jégverés, mely évente súlyos károkat okoz a közös szövetkezeti gazdaságban. A technika jélenlegi fejlettsége mellett a jégverés okozta ká­rok csak a biztosítás útján té­rülhetnek meg. A jégkárok nagyságéra mu­tat az a körülmény, hogy az Állami Biztosító a kötelező jégbiztosítás fennállásának négy éve alatt több mint 400 millió forintot fizetett ki kár­térítés fejében, mely összegből 78 millió forint a termelőszö­vetkezetekre esett. Például sú­lyos kár érte, mely a biztosí­táson keresztül térült meg, a palötási Május 1. Tsz-t, mely 16 500 forintot, a jobbágyi Uj Otthon 8513 forintot kapott kártérítésként. A jégbiztosítási díj kiszámí­tása helyofztály (megye) a ter­ményféleség várható hozama és a meghatározott egységár 40 kát. hold búza II. termény kock. o. á=10q=400q á=220 Ft = 88 Ft. , 10 kát. hold borsó 111. termény kock. á=8q=80q á”350 Ft —28 000 Ft 5 kát. hold kender kóró IV. termény kock. á=20q=li)0a á-100 Ft —10 000 Ft. Búza II. értéke 88 000 Ft a díjtétele 1.8 % - 1584 Ft. Borsó III. értéke 28 000 Ft a díjtétele 2.S - 812 Ft. Kender Kóró IV. értéke 10 000 Ft a díjtétele 5.1 % — 510 Ft. tekintet lie vételé vei megállapí­tott százalékos kulcsszám alap­ján történik, ami egyben azt jelenti, hogy a termelőszövet­kezetek a kötelező biztosítás normarendszerével szemben a valóságos hozamérték erejéig biztosíthatnak. Például egy Nógrád megyé­ben (I. helyosztály) lévő tsz a várható hozam alapján az alábbi terméseit akarja bizto­sítani: A varsányi földművelők között... összesen 2906.— forintot fizetne a fenti biztosítás után a tsz, ha azt hat évre köti. Tekintve, hogy az elemi csa­pások okozta súlyos károsodás veszélye a kötelező biztosítás megszűntetésével is fennáll, ezért a szövetkezet saját érde­kében cselekszik, ha a közös gazdaság épületét, élő és holt felszerelését tűz és jég eseté­re biztosítja. Éppen ezért a termelőszövet­kezet vezetőségének és tagsá­gának mielőbb meg kell tár­gyalnia a biztosítások kérdé­sét. Hosszú ideje nem jártam Varsányban, ebben a kacs­karingei, girbe-görbe utcáj u kisközségben. Az elmúlt na­pokban aztán meglátogattam. Csaknem kétszer akkora köz­séget találtam a régi helyében. Szécsény felől jövet, az út két oldalán minden talpalatnyi földet felszántottak és beve­tettek. Zöldell a búza, szé­pen sorol a borsó, a mák. De aki elfordítja fejét a földről és körültekint, látja, hogy jobb- ra-balra gombamódjára épül­tek a szebbnél-szebb családi házak. Űj falurész épült. Kö­zel 50—60 idős és fiatal csa­lád épített családi fészket a felszabadulás óta. Köztük lát­ni Kiss István négy gyerme­kes családapa Kelecsényi Já­nos, Rácztoka János. s a 40 év körüli özv. Kelecsényi Pálné tsz-tagok házát is önkéntelenül is felvetődik bennem a kérdés. Miből telt az építkezésre? Hiszen az ellen- forradalom szekértolói úton- útfélen arról szajkóztak, hogy a kommunisták tönkretették a parasztságot a sok adóval és terménybegyűjtéssel. Erről be­széltek s ezt akarták elhitetni az ellenforradalom Varsány községben levő képviselői is. Erről beszélt habzó szájjal Pálmán Bertalan, a forradalmi bizottság volt tagja, akit egyébként az elmúlt hetekben ítélt el a szécsényi járásbíró­ság két és félévi börtönbün­tetésre fegyverrejtegetésért. De erről beszéltek társai is. Október utolsó napjaiban a községi forradalmi bizottság Csámpa József 4 holdas és több megtévesztett egyéni gazda nyomósára úgy döntött, hogy feloszlatja a tsz-t. A fel­oszlatás mellett döntött Kuris István, a jelenleg meglévő ta­nács-titkár is, aki intézkedé­sével meg akarta akadályozni azt, hogy a tsz megejtse az évi zárszámadást, hogy ezáltal elégedetlenséget idézzen elő és így céljukat elérhessék. Noha abban az időben ne­héz volt a tisztánlátás folyt a dühödt eller.aoHác'ó s a fe- nyegelődzés ellenére a tsz I.M GOMORI HENRIK: A belterjes mezőgazdálkodás lehetőségei megyénkben — Tegyük olcsóbbá a szarvasmarhatenyésztést — gyénkben az átlagos magyar ] Komoly tenyésztői feladat- tarkatehenek évi tejhozama j nak kell tekinteni az időbeni áz országos átlag körül mo- ; tenyésztésbevételt. Növendék- zog, amely 1700—2000 kilo- j állományunk takarmányozása gramm. Az a tehén, amely terén sok hiba volt és van még A legelők trágyázásának megoldása nehézségekbe ütkö­zik. Ezért a legelőkön a trá­gyázás egyik eszköze a fek­tetése® mód, melyet úgy haj­tunk végre, hogy a delelő he­lyeket 8—10 naponként vál­toztatjuk. Ezzel legelőink kh- ként mintegy 20 mázsa istálló­trágyának megfelelő trágya­mennyiséget kapnak. A lege- lőtrágyózás másik módja az „egyszekér trágyarendszer” megvalósítása, melynek lé­nyege az, hegy minden állat­tartó évenként egy szekér trá­gyával járul hozzá a legelő trágyázásához. A legelőgazdálkodás terüle­tén a legeltetési bizottságaink munkájának megjavítása az egyik fő feladat. Gondoskod­niuk kell az állandó gyom­irtásról, a szakaszos legelte­tésről. Sokan úgy gondolják, hogy tavasszal megtörtént a száraz gazok eltávolítása, ez­zel megtörtént a gyomirtás is. A gyomirtásnak állandó jel­legűvé kell válni, ezért a pásztorokat el kell látni gyom­irtó eszközökkel, acatolóval stb. A szakaszos legeltetéssel a legelők termékhozamát 30—40 százalékkal lehet nö­velni. A legelőterületet tehát úgy kell felosztani szakaszok- ► ra, hogy egy-egy szakasz le-r geltetése 8—14 napig elegendő füvet biztosítson, hogy ezalatt^ a többi szakaszon a sarjadzás fc megtörténhessen. Legajánla- - tosabb 4—5 szakaszt kialakí- ; tani; A rétek és legelők termés- íaú a dolgozó parasztságnak tői tisztítja meg, hanem válo- hozamának ily módon való nö- í32 idén a Malomgépgyár. Két- gatja is. A dolgozó parasztok velésével el tudjuk érni, hogy íezer darab készül el abból a kö- kívánságának megfelelően egy hasonló, de 45 kilóval köny- nyebb gabonarostát is szer­kesztettek. Első példányával most végzik a kísérleteket. A burgonyaszedés idejére száz burgonyaválogató, osztályozó 1500—1700 kilogramm tejet termel a takarmányozási költ­ségek egyharmadát adja visz- sza tejben, míg a kétharmad rész a létfenntartó takarmá­nyozási költség. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy az átlagos magyartarka tehenek a jobb takarmányhasználat ha­tására 3000 kilogramm tejet is képesek termelni. így vi­szont már a takarmányozási költségekből 40—50 százalék esik a létfenntartás költsé­geire. A tejtermelés fokozása tehát nagyrészt takarmányo­zási probléma, de jelentős mértékben járul ehhez a te­nyésztői munka, a rendszeres ellenőrzés, adatgyűjtés alap­ján történő szelekció is. Ebből az következik, hogy kiterjesz­tett mértékben kell alkalmaz­nunk a törzskönyvi ellenőr­zést. ma is. Takarmónyalapunk elégtelen volta miatt a fiatal­korban éheztető takamányo- zásban részesített üszőállomá­nyunk egy része tenyésztésre alkalmatlanná vált, vágóba ke­rült. Másik része viszont te- nyészérettségét fél, sőt 1 évvel később érte el és ez nagyban növelte a felnevelé3i költséget. Közismert, hogy egy üsző fel­neveléséhez az első borja- zásig, amennyiben rendesen időben is volt tenyésztésbe véve, 10 000 liter tejtermelés­hez elegendő takarmányt hasz­nálunk fel. Természetes, hogy­ha ez az idő egy évvel még meghosszabbodik, jelentős mértékben növeli a felneve­lési költséget. Olyan fiatalkori takarmá­nyozás és gondozás szükséges tehát, amely azt eredményezi, hogy az üszőket 18—22 hóna­pos korban vegyük tenyész­tésbe, amikorra elérik a 400— 440 kilogrammot. A tenyésztői munkában igen komoly hiba­ként jelentkezik, hogy a tehe­nek rövid ideig állnak te­nyésztésben. Gyakran hallani, amikor 8—9 éves tehénre azt mondják, hogy öreg. E hibá­tól nem mentes a szocialista szektoraink nagy része sem. A hosszabb életkorra való tö­rekvés, a minél hosszabb ideig való tenyésztésben tartás igen fontos gazdasági követelmény. Kívánatos tehát a legalább 10—12 éves átlag életkor eléré­se, ugyanis a hosszú életkor esetében először az 1 kilo­gramm tej előállítását lényege­sen kevesebb költség terheli, másodszor kevesebb növendé­ket kell utánpótlásra termelni, harmadszor a felnevelésre for­dító takarmány egy részével is tejet lehet termelni. Tehát úgy közgazdasági, mint tenyésztői szempontból is igen jelentős a hosszabb életkor kialakítása: (Folytatjuk.) tagsága egyöntetűen kitartott a szövetkezet mellett es elvé­gezte az őszi vetési munkákat.. A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása és az. ezt követő rendeletek megnő-,, vélték a szövetkezet tagságá­nak munkakedvét. Most a ta­vaszi munkák idején serényen, végzik a munkát kinn a föl-, dön. Minden növényféleséget elvetettek és hozzáláttak a nö­vényápolási munkához is. A;, tavaszi munkák mellett a szö­vetkezet tagsága közel 16 mé­ter hosszú gazdasági épületet épít saját erejéből, saját kő-i műves brigádjával. A magukra talált tsz-tagok bíznak abban, hogy szövetke­zetük —, amely eddig is elsők között járt megyénk szövetke­zetei között —, jobb lesz, mint volt, mert élnek a kormány, által biztosított lehetőségek­kel. A jövőt szem előtt tartva a tagság úgy határozott, hogy átmenetileg csökkenti a ser­tésállományt s helyette növeli a szarvasmarhaálloményt. Tervbe vettek több holdas; kertészet létesítését is. Nö-' vénytermesztési vonalon fo­kozatosan áttérnek az apró-ó mag, és a dohány termesztés­re. De nemcsak a szövetkezet-" ben van meg a munka irán­ti lelkesedés. Az egyéniek földjén is szaporán folyik a- munka. A varsányi gazdák ré­gi jó hírnevükhöz híven most is elsők között járnak a tava­szi munkák elvégzésében. Jellemző, hogy a megválto­zott körülmények és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány rendelkezései szembe­tűnően megnövelte a doleozó parasztok termelési kedvét. Példa erre. amíg az elmúlt,, években a gazdák szívesein, megváltak volna a földtől, most mindenki földet szeret­ne vásárolni. A gazdák dicséretére le-, gyen mondva, minden gabo­na és hüvelyes növényt gép-, pel vetettek el. Többnyire el­végezték már a feitráevnzást is. Ezidáig 50 mázsa nótáét szórtak ki. de még úiabb 150. m-'S7.sa szállítmányt várnak. Régen jártam Varsámvhan. de érdemes volt elmennem.. mert megismertem a község dolgozóinak lelkesedését, a lö­vőbe vetett orvtimi7miisál Szabó Sándor a pillangósvirágú növények í r ül belül 700 forintos kézimeg' első kaszálásával együtt ele­gendő takarmányt tudunk í amelyet a gazdák annyira ke­biztosítani az állataink részé- íresnek. Ezer darabot gyárta- re egész éven át és a pillan- ínak a szintén kézimeghajtású gósvirágú növények második kaszálásánál nagyobb terüle­tet tudunk meghagyni mag­fogás céljára. Vizsgálva az egyes állatte­nyésztési ágakat, megállapít­hatjuk, hogy a legnagyobb le­maradás a szarvasmarhate­nyésztésben van. Ennek az az oka, hogy a többi állatte­nyésztési ágazatokban a lét­szám jobban igazodott a ren­delkezésre álló takarmány mennyiségéhez. Egy gazda sem tervez több hízót előállítani, mint amennyire a takarmánya futja. A többi állatfajoknál, mint a sertés, juh, baromfi nagyobb a szaporaség és a takarmányhiány esetében eset­leg csökken a létszám. A szarvasmarhatenyésztésben vi­szont mintegy általánossággá vált megyénkben is, hogy olyan létszámot tartottunk fenn, amelynek takarmány- szükségletét évenként változva 20—40 százalék hiányzott. A szarvasmárhatenyésztés belterjességének megvalósí­tása terén a feladatok közül elsőnek a tejtermelést kell említeni. Növelni kell a tehe­nenként! tejtermelést, mert ez­zel lehet a létfenntartási költ­és íszelelő gabonarostából, amely ___________. í a gabonát nemcsak a szemét- is készül a gyárban. Szőlőtámasz — drótból ■fogván készítsünk per met léi V Több olcsó mezőgazdasági kisgépet, Szívó kártevők ellen 1,5 ki­ló, a poloskaszagú szilva-, il­letve almadaiázs ellen 3 küó Quassia-iörgáesot 10 liter víz­ben forraljuk fel és a főze­tet 24 óráig hagyjuk állni. Ez­után a kifőzött forgácsot 10 liter vízzel újból forraljuk fel és ezt is 24 óráig áztatjuk. A két forralásból leszűrt levet összeöntjük és 2 kiló káli­szappan 20 liter vízzel hígított oldatával összekeverjük. Hasz­nálat előtt ezt 160 liter vízbe öntjük. így tehát 200 liter per­metezésre alkalmas levet ka­puink. A Quassia-forgács hatóanya­ga a quassin, nikotinhoz ha­sonló idegméreg, amely azon­ban nem olyan erősen izgató hatású s az emberre is kevés­bé mérgező. hajtású kukoricamorzsolóból, A szövetkezeti dolgozók is részesülnek a kedvezményes Tüker-ellátásban ideig bírja az időjárás viszon­tagságait, mint a fakaró. í Boda Béla zalaegerszegi ínyugdíjas pedagógus évek óta í kísérletezik olcsó, könnyen l megvalósítható szőlőkarózási í módszerrel. Most olyan meg­oldást talált, amely holdan- í ként mintegy ötezer forint ímegtakarítást jelent. Módszerének lényege: min­den második szőlősor 14—15-ik ► tőkéje közé két méter magas í betonból, vagy akácfából ké- í szült karót helyez, s ezek te­tején drótot húz végig. A ka­irói vízszintesen futó drót és a talajgazdagító növény és a ltoké tövéhez függőleges irány- másodvetésű takarmányfélék­Az üzemek és vállalatok dolgozói eddig is kedvezmé­nyes fizetési feltételek mellett részletre szerezhették be tü­zelőanyagszükségletüket. Az idén az OKISZ intéző bi­zottságának közbenjárására a kormányszervek lehetővé tet­■Jjdonságok Üj takarmánynövény az Al­földön. Szarvason az Öntözés és Rizstermesztési Kutatóinté­zet új külföldi takarmánynö­vényt honosított meg, az alexandriai herét. Az új ta­karmánynövényt öntözéssel másodvetésként termelték és ték , a kedvezményes tüzelő­ellátásban való részesedést. A Belkereskedelmi Minisztérium 20 ezer TÜKER-utalványt bo­csátott a szövetkezeti dolgozók rendelkezésére. Értesülésünk szerint 10 ezer utalvány már el is jutott a szövetkezetekhez, a második 10 ezer kiosztását most bonyolítja le az OKISZ. A malacok Olvassa íban felerősített 5 milllméte- ► rés drót helyettesíti. A drótkarónoJk a már említet- ten kívül sóik más előnye is van. Tekintettel arra, hogy í nincs fakaró, a töke mellett a ►szőlő nem kaphat gVökérpe- í neszt, ezenkívül kisebb a lehe- ; tőség a szőlőmoly terjedésének Az idén már a hazai kon­zervgyárak is megkezdik a hűsítő paradicsomlé készítését. Előreláthatólag 15 vagonnyit hoznak belőle forgalomba. * „Baromfitenyésztés” címmel baromfi, nyúl, galamb és a kísérletek alapján megálla- egyéb kisállatok tenyésztésé- réti. Ügv helyezzük el az istái- pították, hogy a, lucernával vei foglalkozó szaklap jelent lókat, hogy a.jtajaik ne nézze- egycnlő tápértékű hasonlóan meg ebben a hónapban. Ezzel nek szembe az uralkodó szél­a kisállattenyésztők régi és so­kat hangoztatott kívánsága teljesült. A lap legfőbb célja, hogy megmutassa a baromfi- tenyésztést hogyan kell jöve­nél sokkal bővebben terem. Szélesebb körű elterjesztése sok millió forint évi jövede­A nap és a szél az a két té­nyező, amelyik elsősorban te­kintetbe jön. Az elsőre nagy szükség van, a másodiktól a sertést is védeni kell. A huza­tos istállót az állat nem sze­lei. A kifutók — elsősorban a malacoké — kapjanak minél több napot. lemmel gazdagíthatja népgaz- delmezőbbé tenni, dóságunkat. is. A drótkaróval alig van séget és így a tejtermelési ► munka, s a tapasztalat sze- üdítő hatású, költséget is csökkenteni. Me-crint mintegy kétszer annyi tápértékű is. Hűsítő ital — paradicsomból. A iiépi demokratikus orszá­gokban és több nyugati állam­ban, meleg időben hűsítő ital­ként isszák a paradicsomle­vet. Az ital nemcsak kellemes hanem magas Mezőgazdasági leányközép­iskola Kőszegen. Az 1957— 58-as tanévben Kőszegen me­zőgazdasági leányközépiskola nyílik. Az iskola a szakmai ismereteken és az általános műveltségen kívül főzésre és szabás-varrásra tanítja a ta­nulókat. 1 # .. Fr­-■ TL.. -fer^ L WpWfSj' I in ■ r-flesú sfkQagz*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom