Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-15 / 38. szám

1957. május 15. NÓGRÁDI Népújság S 6OMOR4 HENRIK^ A május 4-i számunkban levelet közöltünk a. ceredi Búzakalász Termelőszövet­kezet tagságához. A levél bírálja a vezetőket, a tago­kat a gépesítés elhanyago­lásáért, valamint a tehén- és üszőállomány felszámolá­sáért. A levelet Gömöri Henrik, megyei főagronő- mus írta. A Búzakalász tagjai, ve­zetői alaposan elemezték az újságban megjelent levelet, s bátran, őszintén megírták a levéllel kapcsolatos észre­vételeiket. íme néhány idézet a levelekből: „Nem értek egyet Gömöri eívtárs levelével.;; A tehén- és üszőállományt nem csök­kentjük, viszont fejleszteni earn akarjuk. A tejszáillí- tás nagyon körülményes. Többe kerül a fuvar, mint a tej. Ráfizetésből nem tudunk megélni. Részünkre a tenyész- üszőnevelés kifizetőbb. Juh­állományunkat egy esztendő alatt 200 darabról 700 darabra fejlesztettük. Ezt a létszámot ezer darabra akarjuk emelni. A birkagyapjú és a sajt köny- nyebben szállítható, s jól jö­vedelmező. Talajainkat megfogasoltuk... Szeretnénk, ha Gömöri és Ba­ranya elvtársak erről szemé­lyesen is meggyőződnének, s csak azután írnának rólunk cikket. A lovasigát nem óhajt­juk szaporítani. Az ökrösfoga­tokat annál inkább: de nem a gépesítés rovására. Ezen a he­gyes vidéken nagy szükségünk van az ökrösfogatokra. Nagy a teherbírásuk, s rossz időben is tudunk velük dolgozni. Az egyéni gazdák segítségé­ről csak annyit: szívesen segí­tettek a burgonyaültetésben. Mi is kisegítettük őket. s ezt viszonozták. Köztünk ilyen a barátság!'’ — írta levelében’ ifj. Molnár Pál, a szövetkezet Munka Érdemrendes elnöke. Mit ir ifj. Kovács Pál, tsz-tag ? „Nem akarunk lótenyésztők lenni, sem pedig lókupecek. A lovakra szükség van. A múlt évben — mivel eladattátok ve­lünk a lovakat — fogathiány mutatkozott. Ha esik, ha fúj, a lovakkal tudunk dolgozni és közlekedni. A géphez viszont száraz út kell. A lovakat min­den munkában ki tudjuk hasz­nálni.” Idézzünk egy pár sort Or őszi Barna leveléből is. ,,1956-ban nagyon jó búza­termésünk volt. A gabona egy részét géppel akartuk levágni. Sajnos, a gép elpusztította munkánk gyümölcsének egy részét. A gépállomás sok hibát követ el. Oda kellene hatnia, hogy a jól felszerelt gépek mellé hozzáértő szakembere­ket állítsanak. Ha jó munkát végez a gép, akkor ragaszko­dunk hozzá. Számtalanszor összecsaptunk az elnökkel, mert átvette a rossz gépi mun­kát. Most már a vezetőség el­ismerte a tagság bírálatát.“ Szilágyi József brigádvezető is tollat fogott. Ezt írja: „Magas a gépek nor­mája. Az ilyen hegyes vidé­ken, mint amilyen a miénk is, a traktoros nem sokat ad a minőségre. Neki a mennyiség a fontos. Ha nem siet, nem keres. így kezdődik az ellen­tét, mert hiszen nem vesszük át a rossz munkát. Ez pedig a traktorosnak sem tetszik. Mink sem örülünk a rossz szántásnak.” Utasi Pál is hasonlóképpen vélekedik. „Mi nem a gépet gyűlöltük meg, hanem az általa végzett rossz munkát, amiből kára Származott közösségünknek. Mi örülnénk a legjobban, ha a gépállomás az általunk meg­jelölt földterületeken kifogás­talan munkát végezne.” Kovács Pál elvtárs, a szövetkezet MSZMP alapszervezetének titkára sem hagyta szó nélkül Gömöri elv- társ megjegyzését. „Semmi reális alapja nincs a levélnek. Az a véleményem, bogy Gö­möri elvtársat félretájékoztat­ták. Szerintem jobb lenne, ha a traktoros is szövetkezeti tag lenne. így anyagilag is érde­keltté válna a termelésben. Saját érdeke lenne a jó mun­ka. Ennek hiányában a trak­toros független a szövetkezet­től. Helyes lenne, ha a kiste- renyei gépállomás vezetői szi­gorúbb ellenőrzést gyakorol­nának a traktorosok munkája felett." Fülöp Géza nyíltan kijelenti: „Mi a gép­nek nem vagyunk ellensége, rendeli a kutya kiirtását. csak a területünkön — pén­zünkért — saját magunknak kárt csinálni nem hagyunk. Mi nem ráfizetésből élünk, mint a kisterenyei gépállomás.” Nagy Tibor gondolata, tapasztalata is pa­pírra kívánkozott. „Gömöri elvtárs levele úgy hatott ránk. mint amikor a szorgalmasan dolgozó méheket megpiszkál­ják a rossz gyermekek." Majd másutt így folytatja: „Mi tisz­tában vagyunk azzal, hogy he­gyes területünkön milyen gé­peket alkalmazhatunk. Pél­dául nem vált be a burgonya- ültető-gép sem. Utána hiányos volt a kelés. Amit eke után ültettünk, bővebb termést ho­zott. Lehet, hogy e gép a sík területeken jól bevált, s nagy segítséget nyújt a szövetkeze­tek munkájához. Érezzük, hogy megvan a lehetőségünk ahhoz, hogy gazdaságunkat mi irányítsuk, akik benne élünk, s dolgozunk. S ezt a jogot magunknak meg is kö­veteljük,“ ★ A Búzakalász tagjai bátran, őszintén kinyilvánították vé­leményüket Gömöri elvtárs le­veléről, s a gépállomás fogya­tékos munkájáról. Tiltakoznak a rossz gépi munka ellen, s követelik, nagyobb felelőssé­get tanúsítson a gépállomás a termelőszövetkezetek termelé­se iránt. A népi állam azért hozta létre-a gépállomások há­lózatát, hogy elősegítse a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dás kialakulását. Ebből az kö­vetkezik, hogy nem a termelő- szövetkezetek vannak a gép­állomásokért, hanem megfor­dítva. S azt ma már meg le­het követelni, hogy a trakto­rosok ne csak a gépkezeléshez hanem a földműveléshez is értsenek. Helyes lenne az is, ha a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek és vállalatok a hegyvidék mezőgazdálkodásá­nak igényeit is kielégítő gé­peket gyártanának. Ami probléma Cereden, probléma a megye többi szö­vetkezetében is. Helyes lenne, ha a többi termelőszövetkezet vezetői, tagjai, s a gépállomá­sok dolgozói is bátran, őszin­tén feltárnák a termelőszövet­kezetek és gépállbmások kö­zött meglevő rossz viszony okait, s javaslatot tennének á meglevő hibák kijavításához. Közös erővel eredményesebb ez a munka. Borsós gondok — borsós tervek Héhalomban 4 borsó hazájában, Há­zi halomban különösen szidják az időt. Igaz, hogy az eső fejleszti a növényt, de sür­gős lenne kapálni a héhalmi kenyeret. Mert hogy itt a bor­só a mindennapi kenyér. Az ízes, zamatos, szépszemű borsó. Közeleg a szezonja. Az ilyen esős napok nemesük bosszan­tóak, jól lehet ilyenkor tervez­getni is. Összeül egy-egy bor­sós család és felmérik, gondo­latban kiszámítják a termést és főleg a várható jövedelmet. Az öttagú Kurucz Jónásék, a múlt évben vagy 10 ezer fo­rintnyit árultak Iki, az idén szeretnék még ezt is túlszár­nyalni. Kovács Imréék vagy 6 ezret kebeleztek be, a borsós tábláról. A falu nagy családja a téesz jövedelmének javát ugyancsak a borsóból kapta. Tán 20 ezret, meg 18-at kapott egy-egy tag fejenként a zár­számadáskor. Id. Szita István a téesz hajdani alapító tagja lányai stafirungját a jólfizető növényből állította ki. Szóval, miután az olvasó kellőképpen értesült arról, hogy Héhalom­ban majd minden ember bor­sós, kivéve egy pár bányászt, meg iparost, ugorjunk be a ta­nácsra. Az elnök éppen valamiféle jelentésfélével bíbelődik. Va­lósággal megkönnyebbül, amikor kedvérevalóbb teen­dőt kap, azaz próbálja megis­mertetni a megye lakosságá­val borsó szagú falucskáját. Az átállás pérsze, az unalmas je­lentés készítéséről a lelkes­hangú szülőfalu ismertető je­lentésbe nem megy könnyen. De aztán lassacskán csak meg­rajzolódik Héhalom képe. F an vagy 1700 lakója e te­rebélyes falucskának. Eb­ből mondják 350 csálád je­gyezte el magát a borsóval. Az évek óta egyre jobban fi­zető növényből 120 család épí­tett a felszabadulás óta áj családiházat. Mind szép, mo­dem, napfényes, nagyabla- 'kú otthon. A felszabadulás óta 158 család vásárolt rádiót. 8-an vettek motorkerékpárt. Vasár­naponként, mikor jobbára rá­--------------­N e mulasszák el az ebek beoltatását Az ebek kötelező védőoltása igen fontos, mert ennék el­mulasztása veszélyezteti a lakosság egészségét. Jelenleg is több községben van ebzárlat elrendelve, mert veszett kutyák embereket martak meg. Ha a meghirdetett pótoltásig sem oltatják be kutyáikat a tulajdonosaik, vagy addig nem fizetik be az ebadót — amely­ben benne van a kötelező védőoltás díja is — az állatorvos el­érnék a héhalmiak, a rádió hangja uralja a falu levegő­jét és hébe-hóba beleberreg egy-egy száguldó motor hangja is. Egyébként a munkáé a te­rep. Szorgos, fáradságot nem ismerő nép a héhalmi. Szereti a munkát, sokat ad a becsüle­tére. Részegség és egyéb ilyen dolog ritka ezen a vidéken. A borsósok szeretik a szóra­kozást is. Csendes szorgossá­gukból a faluszínház színészei vagy egy-egy kiemelkedő film könnyen kilendíti ókét. A pa­naszuk csak az. miért nem le­het kitolni a kultúrház falát, 200 ember helyett legalább 400 hadd férne be. A fiatalok szeretnek táncolni és szóra­kozni. Nemrégiben alakult meg az EPOSZ, de máris tért hódított az> ifjúság körében. Csömör Imre tanító állt a szer­vezet élére, táncolni szerepel­ni tanítja a fitalokat. Ezzel szemben az MSZMP- nek csak igen kevés a tagja. Tán 12-en léptek a pártba ók­tóber óta. Pedig az ellenforra­dalom Héhalomban nem sok kárt tett, a falu csendjét-nyu- galmát itt nem sikerült meg­zavarni. Mégis mi lehet az olfca, hogy ilyen kevesen tag­jai a pártnak? Tán nem fog­lalkoznak eléggé az emberek­kel? Újabban — mondja az elnök — már a gazdák maguk jönnek be érdeklődni a párt­ról, hogyan lehet belépni, meg hogy mit csinál, mit tervez a párt? Az emberek érzik is^ hogy a pártban lenne a he* lyük, hiszen ennek a község* nek sokat adott a felszabadu* lás. Azóta kapták a kultúrhá* zat, ami akkor nagy öröm voltt nagy újság. Most már kévés* Ük, nagyobbat szeretnének* Pár éve létesült a népszerű napközi. Most építették, javí* tották az utat is. De ez a mun* ka mégis kevés. Ilyenkor na* gyón sáros, nyáron meg rét* tentően poros a község. Egyik legfontosabb teendő az útja-* vitás. A másik viszont az. hogy építsenek megfelelő hivatalos épületet. A mostani tanács egy magánház két szobájában szó* rang. De majd a borsó lehető* vé teszi ezt is — reményked* nek. Aztán idővel jó lenne a falunak egy kis áruházat is szerkeszteni. Van ugyan két üzlete és elég is ez, már ami a közszükségleti cikkeket ille* ti. Mindent meg lehet kapny de már a komolyabb vásárlás* nál Palotásra gyalogolnak áU lrigylik is az ottaniakat szép, gazdag kisáruházért. A másik panaszuk a ke* zl nyér. Szirákon sütnék a pékek a héhalmiak részére is* De ez a kenyér nem a legjobba Vagy nyers, vagy túlsütött- vagy száraz, keményhéjú. Va* lami baj mindig van vele-. Ezért aki csak teheti, otthont fűt be a kemencéjébe. Megöl* dósnak ez sem rossz, de jobb lenne, ha Szirákon megszívlel* nék panaszulkait. Mire idáig jut Kis Péter, tanácselnök, kifárad a beszéd* ben. De azért még egy pár szót fontosnak tart elmondani az állami gazdaságról is. Bár ez csak közigazgatásilag tartozik Héhalomhoz, meg hogy egy páran az itteniek közül is munkát vállaltak ott. Van ott egy Kertészeti Kutató Inté* zet. Különféle aprómagvak előállításával foglalkoznak, de van szép uborka, dinnye kér* tészetük is. Az üvegház pedig késő tavasszal csak úgy ontja magából a friss, piros paradi­csomot, meg a zöldpaprikát* Foglalkoznak borsóval is. Hogy pontosan mennyit termelnek^ Kiss Péter nem tudná meg* mondani. De számára nem is ez a lényeges. Fontosabb en* nél azt tudni, hogy a falu né* pe tavaly is 160 vagon borsót bocsátott útra külföldre, meg a haza minden tájára. Tűnnek a Ikis cikkecskének borsó az eleje, borsó a vége, hadd kívánjunk hát be* fejezésül szép, jó termést az idei évre is. e Ujlaky Mária MILYEN LEGYEN A TANÁCSOK ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAINAK MUNKÁJA? N apjainkban igen sok szó hangzik el tanácsfunk­cionáriusaink körében a ta­nácsok állandó bizottságairól. A vita akörül folyik, hogy az állandó bizottságok működé­sét hogyan kellene életképes­sé tenni. De vannak funkcio­náriusok, akik azt vitatják, hogy egyáltalán szükség van-e állandó bizottságokra? A tanácsok működésének egyik legfontosabb alapelve a tömegek bevonása az állam­hatalmi és államigazgatási ügyek intézésébe. Alkotmá­nyunk ezt a következőképpen fogalmazza meg: „A helyi ta. Ráesők munkájukban közvet­lenül a lakosságra támasz­kodnak. biztosítják a dolgo­zók tevékeny részvételét kezdeményezését és ellenőr­zését az államhatalom helyi gyakorlásában”. A dolgozók bevonása a ta­nácsok munkájába nagyobb­részt a tanácstörvény által meghatározott formákon ke­resztül történik. Ilyen forma az állandó bizottság, melyet a tanács, a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos segí­tésére alakít. Ezért el kell ítélni azokat a vitákat, me­lyek állandó bizottságok meg­büntetéséért hadakozik. Az állandó bizottságok munkájának néhány éves ta­pasztalata azt bizonyítja, hogy az állandó bizottsági forma jó. csupán azon a téren van­nak hiányosságok, hogy az ál­landó bizottságok munkáját nem sikerült megfelelő tarta­lommal megtölteni. Ennek oka, hogy tanácsfunkcioná­riusaink egy része nem segí­tette megfelelően az állandc bizottságok munkáját Az ál­landó bizottságok feladatát a Tanácstörvény röviden, tömö­ren fogalmazza meg: segíteni a tanácsot, a tanács és fel­sőbb szervek rendelkezései­nek végrehajtásában, a la­kosság javaslatainak és pa­naszainak elintézésében, el­lenőrizni a végrehajtó bizott­ság apparátusának, a tanácsi vállalatoknak, Intézmények­nek tevékenységét. egyes kérdésekben ellenőrizni a ta­nácsnak alá nem rendelt szerveket, szervezni és ne­velni a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. E zek az általános jellegű feladatok községenként a helyi körülményeknek meg­felelően más és más módon jelentkeznek. A tanácsiunk- cionáriusök kötelessége, hogy az állandó bizottságokat se­gítsék abban, hogy a leghe­lyesebb módszert találják meg munkájuk kialakításá­hoz. Állandó bizottság kis községekben kettő, a közepes és nagyobb községekben négy működik. Mezőgazdasági ál­landó bizottságot csaknem va­lamennyi községben alakítot­tak a tanácsok. Ezeknek, fel­adata igen sokoldalúan je­lentkezik. Megtárgyalni a község gabonatermesztésének, növénytermesztésének problé­máit, mezőgazdasági tanfo lyam kezdeményezése, a me­zőgazdasági termelést előse­gítő előadások szervezése, a község állatállományának megvizsgálása stb Az egész­ségügyi és szociélp«]itikai ál­landó bizottság munkája fő­ként a község tisztaságának szervezésére, az orvos, szü­lésznő. védőnő beszámoltatá­sára, az iskola, óvoda, üzle­tek egészségügyi követelmé­nyeinek betartását célzó vizs­gálatra, a járványos megbete­gedések elleni kötelező oltá­sok megszervezésének segíté­sére, az elhagyott, öreg mun­kaképtelenné vált emberek megsegítésére stb. irányul. A község oktatási és kul­turális problémái az ok­tatási és népművelési állandó bizottság munkájában kell, hogy jelentkezzenek. Segít­sék az iskolai beiratkozáso­kat. Ne legyen egyetlen gyer­mek sem. aki a megfelelő korhatárt éléivé nincs beírat­va. Helyes, ha az oktatási ál­landó bizottság napirendjére tűzi az iskolai mulasztás, egyes gyermekek iskolából való kimaradásának, a buká­sok arányszámának, okának megvizsgálását, véleményét nyilvánítja, hogy kik kerülje­nek a községből magasabb iskolákba, foglalkozik a peda­gógusok problémájával, s mindezekről javaslatot tesz a végrehajtó bizottságnak, vagy a tanácsülésnek. A pénzügyi- és gazdasági állandó bizottság, az adókive­tés, az adóbefizetés problé­máin kívül helyes, ha meg­vizsgálja a tanács által jóvá­hagyott költségvetés végre­hajtását, A pénzügyi állandó bizottságra hárul a költség­fejlesztési tervek végrehaj­tásának ellenőrzése stb. Ezen­kívül számos probléma je­lentkezik, melyeket az állan­dó bizottságoknak el kell vé­gezni. Az állandó bizottságok csak úgy tudják feladataikat ered­ményesen ellátni, ha az ál­landó bizottság valamennyi tagja felelősséget érez mun­kájáért, ha az állandó bizott­ság nem kampányszerűen, ha­nem rendszeresen tevékeny­kedik. Az állandó bizottsági munka irányításán kívül tart­sa a kapcsolatot a végrehaj­tó bizottsággal és különféle szervekkel. Az állandó bi­zottság négy-öt tagja a rá­háruló feladatokat a dolgozók bevonásával lássa el. Helyes, ha a különféle területek szak­embereiből. kiváló dolgozók­ból aktívákat szervez magá­nak. Az aktívák az állandó bizottság által rájuk bízott feladatok végrehajtásán ke­resztül újabb tömegeket von­nak be az állami ügyek inté­zésébe. így szélesedik a ta­nács és a tömegek kapcsola­ta. így lesz valóban demokra­tikus az államigazgatási ügyek intézése. Beszélni kell arról is, hogy az állandó bizottságok szere­pét sokan — néha még ma­guk az állandó bizottságok is — helytelenül értelmezik. Elő­fordul még, hogy végrehajtó bizottságok határozatban uta­sítják az állandó bizottságot. Több panasz vetődik fel a jól működő bizottságok részéről, hogy egyes szervek nem haj­landók felvilágosítást adni kérdéseikre. L e kell szögezni, hogy az állandó bizottságokat csak az a tanács utasíthatja, amelyik megválasztotta. A végrehajtó bizottság és az állandó bizottság egymásnak nem alárendelt szerv, egy­mást kölcsönösen segítik, tá­jékoztatják Az állandó bi­zottság a lakosság javaslatait, véleményét meghallgatva, ja­vaslatokat tehet a végrehaj­tó bizottságnak, amelyet a végrehajtó bizottság köteles megtárgyalni. A végrehajtó bizottság apparátusát azon­ban az állandó bizottságnak joga van ellenőrizni. A tanács alá tartozó kü­lönféle vállalatok, intézmé­nyek és egyéb szervek köte­lesek az állandó bizottságok! munkáját támogatni, tájékozz tatást adni a feltett kérdé­sekre, minden külön megbí­zó levél nélkül. A tanácstagi sági igazolvány, amelyben rögzítve van az is, hogy az illető tanácstag melyik állan­dó bizottság tagja, feljogosít* ja a tanácstagokat arra. hogy az állandó bizottsági munka körébe eső kérdéseket egyes szerveknél megvizsgáljanak* A tanács alá ruem tartozó szerveknek a fegyveres testű* leteket kivéve, szintén elS kell segíteni az állandó bi­zottságoknak olyan irányú ellenőrzését, amely a lakos­ság szociális, kulturális, egész­ségügyi feltételeinek, szabá-' lyainak betartását célozza* Például a megyei tanács nép­művelési állandó bizottsága vizsgálhatja a salgótarjáni acélárugyár dolgozóinak kultu­rális ellátottságát, s az acél­gyár vezetői kötelesek a kért felvilágosítást az állandó bi­zottság részére megadni; Ö sszefoglalva: a tanácsok állandó bizottságaira szükség van, az állandó bi­zottságok működésén keresz­tül szélesedik a tanácsde­mokrácia. az állandó bízott* ságok előtt fontos feladatok állnak, melyeknek a lakosság érdekében történt végrehaj­tását a tanácsfunkcionáriu­soknak különösen, de a kü­lönféle szerveknek is segíteni kell Kaszás Józsefné megyei VB-titkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom