Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI " p r * A MAGVAR NMOZTARSASAG IIJ CÍMERE AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA II. ÉVFOLYAM. 38. SZÄM. Ára 60 fillér 1957. MÁJUS 15. A varsói szerződés - a béke fegyvere 1955. május 14-én nyolc szo­cialista ország — Albánia, Bulgária, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlová­kia — képviselői Varsóban szerződést írtak alá az orszá­gaik közti barátságról, együtt­működésről és kölcsönös se­gélynyújtásról. Ezt a doku­mentumot azóta, mint a var­sói szerződést emlegetik. Az európai szocialista országok ezzel létrehozták védelmi szer­vezetüket és fegyveres erőik egyesített parancsnokságát. Rendkívül jelentős az a tény, hogy a varsói szerződés célki­tűzéseit teljes egészében tá­mogatta a Kínai Népköztársa­ság is. A varsói szerződés fontos eszközt jelent Európa, de az egész világ biztonságának és békéjének biztosítása érdeké­ben. A szocializmus országai­nak 'létfontosságú érdeke, hogy alkotó munkájukat megvédjél®, hogy az egyre tevékenyebb agresszív erők útjába tartós akadályokat emeljenek. Ez tette tehát parancsolóan szük­ségessé a békeszerető államok védelmi katonai szövetségének létrehozását. Mindez csupán válasz volt a nyugati hatal­maknak, akik a határtalan fegyverkezés útjára léptek.­A nyugati hatalmak eluta­sították az összeurópai kollek­tív biztonságról szóió szovjet javaslatot. Ilyen körülmények között a szocialista államok kénytelenek voltak — az ag­resszió veszélyének elhárítása érdekében — megtenni a szük­séges intézkedéseket. A varsói szerződés tehát az európai bé­ke érdekeit szolgálja. A varsói szerződést aláíró államok az ENSZ alapokmá­nyában lefektetett elvekkel teljes egyetértésben vállalták, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, de még attól is, Ihogy nemzetközi problémá­kat fenyegetések útján oldja­nak meg. Eltökélt szándékuk, hogy minden nemzetközi kér­dést békés eszközökkel oldja­nak meg és kitartanak a bé­kés együttélés elve mellett. Kijelentették, hogy készek részt venni minden olyan nemzetközi megmozdulásban, amelynek célja a béke és a biztonság megteremtése. Hang­súlyozták, hogy minden ere­jükkel arra törekednek, hogy hathatósan megoldják a le­fegyverzés és a tömegpusztító fegyverek betiltásának problé­máját. A varsói szerződés — ellen­tétben az Egyesült Államok felügyelete alatt szervezett NATO és más kotanai szövet­ségekkel — nyitva áll minden állam előtt, bármely társadal­mi rendszerben él is. Nincs semmiféle zárt katonai csopor­tosulás jellege, csupán a béke­szerető államok védelmi cél­jait szolgálja és a béke biz­tosítása érdekében bármely országgal hajlandó együttmű­ködni. A varsói szerződés részve­vői elhatározták, hogy minden erejükkel olyan európai kol­lektív biztonsági rendszer megteremtésére törekednek, amelyben minden európai ál­lam — társadalmi és állami rendszerétől függetlenül — részt vesz. A varsói szerződés igazi békeszerető jellegét bizo­nyítja a következő tény is: az érdekeit: felek leszögezték, hogy a varsói szerződés auto­matikusan megszűnik, ha meg­kötik és életbe léptetik a kol­lektív biztonságról szóló össz­európai szerződést. A varsói szerződés aláírása óta két év telt el. S az idő azt bizonyítja, hogy a békeszefető szocialista államok védelmi szövetsége hatalmas fallá vált az agresszorok útján, olyan akadállyá, amellyel akarva- akaratlanul számolnia kell a reakciónak. Nem véletlen, hogy a ma­gyarországi népi hatalmat megdömteni szándékozó' ellen- forradalmi puccs szervezője a nemzetközi reakció egyik leg­fontosabb feladatának a var­sói szerződés felbontását te­kintette. A nyugati imperia­lista körök azonban csúnyán elszámolták magukat. Hiszen éppen a varsói szerződés tette lehetővé a magyar népnek, hogy segítségért forduljon a szovjet hadsereghez. A szovjet csapatok a magyar kormány kérésére teljesítették interna­cionalista kötelességüket és se­gítséget nyújtottak a nemzet­közi és belső reakció ellenfor­radalmi támadásának leveré­sében. Ezzel megakadályozták, hogy a magyar népet újból igába hajtsák és az országot a közép-európai fasiszta ag­resszió tűzfészkévé változtas­sák. Elhárították a veszélyt a szocialista államok biztonságá­nak és az európai béke fenn­tartásának útjaiból. Napjainkban szakadatlanul nő a varsói szerződés jelentő­sége. A NATO-hatalmak eluta­sították a lefegyverzésről és a nukleáris kísérletek betiltásá­ról szóló konkrét szovjet ja­vaslatot és az utóbbi időben nyíltan egy atomháború előké­szítésére törekednek. Az Egye­sült Államok és az agresszív Észak-atlanti Tömb többi or­szágai nagy számban tartanak csapatokat és építenek támasz­pontokat a szocialista államok határainak közelében, akna­munkát szerveznek e népek békés életének megzavarására, és mindent megtesznek a szo­cialista országok szabadságá­nak és biztonságának veszé­lyeztetésére. . Nyugat-Német- ország újrafelfegyverzése pe­dig még megsokszorozza a há­borús veszélyt. Mindez megköveteli, hogy a szocialista államok még ébe­rebben figyeljék a világ folyá­sát, még szorosabban tömörül­jenek, s készen álljanak min­den váratlan eseményre. Az utóbbi hónapok szemléltetően bebizonyították, hogy a szo­cialista országok egysége sza­kadatlanul erősödik. Lengyel- ország, Magyarország, Romá­nia, Bulgária, Csehszlovákia, Albánia és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormány- küldöttségei moszkvai látoga­tásaik idején kifejezték eltö­kéltségüket, hogy minden ere­jükkel még szilárdabban tö­mörülnek védelmi szövetsé­gükbe. Ugyanakkor hangsú­lyozták, hogy a továbbiakban is szükségesnek tartják a szov­jet csapatok ideiglenes tartóz­kodását országaik, a varsói szerződést aláíró államok terü­letén. A varsói szerződés országai­nak további együttműködése szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bírnak azok a megállapodások, amelyek Len­gyelország, Románia és a Né­met Demokratikus Köztársaság területén állomásozó szovjet csapatok jogi státusáról szól­nak. Mindezek világosan bizo­nyítják a szerződésben rész­vevő államok teljes egyenjo­gúságát és megfelelnek mind a világbéke, mind pedig a nemzetek érdekeinek. A szocializmus európai or­szágai egyesített erőikre tá­maszkodva. bátran valósítják meg a szocialista építés nagy­szerű terveit. A közös harc va­lamennyi nép létérdekét szol­gálja. hiszen útját szegi az ag­resszív erőknek és biztosítja a tartós világbékét. A TARTALOMBÓL: Minden területen legíobh eél a gazdaságosabb termelés Ne feledjünk... Milyen legyen a tanáesok állandó bizottságainak munkája Az én naplóm... Csak a valóságnak megfelelően A. vezetés feladata* hagy a tömegek érdekeit képviselje Amit még tudnunk kell az országgyűlés vitájából Az országgyűlés szombati ülését Rónai Sán­dor elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésen résztvettek a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban ott volt a buda­pesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Rónai Sándor elvtárs bejelentette, hogy Miklós Árpádat képviselői mandátumától megfosztották és helyére Vida Gyula pótkép- viselőt hívta be. Ezután folytatták a Minisz­tertanács elnökének beszámolója feletti vi­tát. Az első felszólaló Berki Mihályné, Bor­sod megyei képviselő volt. Utána Katona Sán­dor Csongrád megyei képviselő szólott. Az országgyűlés elnöke ezután lezárta a Minisz­tertanács elnökének beszámolója feletti vitát. A vitában elhangzottakra Kádár János, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke vá­laszolt. Kádúr Kínos elrtárs beszéde Kádár elvtárs beszédét an­nak megállapításával kezdte, hogy az országgyűlés jelenle­gi ülése magán viseli közéle­tünk néhány új, igen egészsé­ges vonását. Kiemelte, hogyá felszólalók csak a lényegről beszéltek és az elmúlt évek­kel szemben a szavak vissza­nyerték értelmüket: — Sokszor mondtuk, hogy proletárdiktatúra, de nem gondoltunk rá, hogy mi az. Október viharos, véres alap­jaiban azonban megtanulta az egész nép, mi az, hogy néphatalom és megtanultuk azt is, hogy mit jelent a re- vansért lihegő volt kizsákmá­nyoló osztályok bosszúja. így vagyunk a többi szavakkal is. A továbbiakban Kádár elv- társ kiemelte a sok célszerű kritikai észrevételt, amely a képviselők részéről elhang­zott. — Ilyen észrevétel volt az is, amit Z. Nagy barátunk mondott, hagy a beszámolóban aránylag kevés szó esett a mezőgazdaságról. Pénzügymi­niszterünk sem beszélt részle­tesebben a mezőgazdaságról, és ezt az új pénzügyminiszter mindjárt az első bírálatnak is felfoghatja, még hozzá, jogos bírálatnak. — Szóba került olyan kér­dés is — ugyancsak Z. Nagy barátunk részéről —, hogy he­lyes volna, ha a termelőszö­vetkezeti mozgalom és a föld­művesszövetkezeti mozgalom nem teljesen külön vonalat je­lentene és nem teljesen külön, egymástól függetlenül fejlőd­ne. Ez az észrevétel nem elő­ször merült fel és eljön az al­kalom, amikor sokat fogunk ezzel foglalkozni, A mi általános földműves­szövetkezeteink fő baja az volt, hogy a sző Igazi ér­telmében nem a szövetke­zet funkcióját töltötték be. Ezek az általános szövetkeze­tek nevezhetők másodlagos állami boltoknak, mert a szö­vetkezeti mozgalom lelke el­veszett belőlük. Hogy kinek a hibájából, ezt most már ne firtassuk, de hogy ezen vál­toztatni kell, az szent igaz. A fő kérdésekben megvan az egyetértés Beszédének további részében hangsúlyozta a fő kérdések­ben megnyilvánuló egyetértést. Az országgyűlés félreért­hetetlenül elítélte az októ­beri ellenforradalmi felke­lést, helyeselte a kormány imperialistaellenes, a szo­cializmus és a béke nem­zetközi erőire támaszkodó külpolitikáját^ azt a törekvést, hogy erősít­sük a szocialista tábor orszá­gainak egységét és ezen belül a mi népünk és országunk szempontjából különleges fon­(Folytatás a második oldalon.} Új kísérletet kezdtek a kulcsselejt csökkentésére a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Tűzhelygyár­ban évek óta a magas kulcs­selejt okozza a legtöbb problé­mát. Az öntők sokféle mód­szerrel próbálkoztak, de eddig még egyik sem járt eredmény­nyel. Most új kísérletet kezd­tek és már az első két nap után örömmel állapíthatták meg, hogy jó úton haladnak. A formázóhomok minőségében és a folyékony vas hőfokán változtattak. Olyan formázó­homokot készítettek, amelynek gázáteresztő képessége majd­nem háromszorosa az eddigi­nek. Ezzel elkerülik az önt­vény hólyagosságát, amit az el­távozni nem tudó gáz okozott. A minőség javulását segíti az is, hogy 30—40 fokkal forróbb folyékony vasat használnak, ami jobban kitölti a formát. A kísérletek eddigi eredmé- -.fryeinek alapján az öntők úgy ^számítják, hogy az új eljárást tovább tökéletesítve végre si­kerül a kulcsselejtet 30-ról 20 százalék alá csökkenteni. Szirákon javítják a kutakat, hidakat, s felújítják az iskola és óvoda felszereléseit Szirák községben a tanács végrehajtó bizottsága nem rég a község fejlesztésével foglal­kozott. 30 ezer forintot kaptak különböző felújításra. Az ősz- szeget nagy gonddal osztották el. A 30 ezer forintból 5 ezret kutak rendbehozására fordítot­tak, mivel azonban ez az ősz- szeg kevésnek bizonyult, a rendes költségvetésükből még 5 ezret adtak hozzá és így 10 ezer forinttal fogják a lakos­ság vízellátását biztosító kuta­kat rendbehozni. Az államosított lakások is megrongálódtak. Ezért ennek a munkának a végrehajtásá­hoz szintén 10 ezer forintot fordítottak. Az iskolák, óvodák (elszerelésének felújítására ugyancsak 10 ezer forintot, majd a megrongálódott hidak kijavítására 5 ezer forintot ad­tak. A községi tanács végre­hajtó bizottsága arra törekszik, hogy a lakosság ellátása min­denben zavartalan legyen. A megyei tervhivatal ked­den adta át Nagybátonyban a Il-es számú aknakutat Ugyancsak Nagybátonyban szerdán adták át a Dózsa telep vízépítés-hálózatát a haszná­latnak. A csatornákba kevés a víz, ezért a tervhivatal taka­rékosságra hívja fel a lakos­ság figyelmét. Szép eredmények a bányászok május elejei munkájában A szénmedence bányászai termelési sikereiket az első dekádban tovább növelték. így már csak 2,5 százalékkal ter­meltek kevesebbet, mint szep­tember első dekádjában. Je­lenleg egyedül csak a ménkesi üzem van 100 százalékon alul, de minden remény megvan, hogy már a második dekád­ban 100 százalékot teljesít} Most közöljük az első de­kád termelését összehasonlítva 1956, szeptember első dekádjá- valj Május Május Szentembe* I. dekád to. I. dekád % I. dekád % Róna 5756,2 108,2 89,6 Zagyva 6760,1 101,8 95,0 Mátranovák 11912,4 109,5 101,2 Mizserfa 15374,1 111,1 98-,8 Kazár 8274,1 103,4 97,6 Kisterenye 5922,7 100.0 102.0 Ménkes 5873,9 97,9 93,9 Kányás 2944,4 109,9 112,0 Tiribes 2113,7 105,7 135,3 Nagybátony 6345,3 103,0 93,9 Szorospatak 11414,4 101,2 91,4 Tröszt 83127,3 105,6 97,5 Már a negyedik kemencét is befűtötték a Vasötvözetgyárban A Zagyvarónai Vasötvözet- gyár szombaton újabb állomá­sához érkezett az ellenforrada­lom utáni életében. Ugyanis ekkor gyújtották be a negye­dik, utolsó kemencét. Novem­berben, decemberben még úgy látszott, hogy hosszú hónapok­ra tétlenségre lesz késztetve a gyár az enérgiahiány miatt. Az események azonban rácáfoltak erre. A begyújtástól számított ötnapig fával szárítják a ke­mence belsejét, majd fokozat tosan megkezdik az olvasztást} A negyedik kemencéből még május hónapban 90 tonna ferrosziliciumot kívánnak nyerni, s június közepére mái teljes kapacitással dolgozna a kemence. Ezzel lehetővé válik, hogy az eddigi import helyett teljesen hazai termelésből fe­dezzék a kohászat ferroszill- cium szükségletét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom