Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)
1957-05-11 / 37. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. május 11. (Folytatás az 1. oldalról) re—Losonczy-csoport a polgári pártok képviselőivel kezdettől fogva teljes egyetértésben, egy fronton harcolt a munkásosztály és forradalmi pártja, a szocializmus állásainak feladása, az ország külpolitikai elszigetelése, a szocializmus táborából való kiszakítása, a Szovjetunióval való szembeállítása kérdésében. A polgári pártokban kezdettől fogva a szélső jobboldali elemek ragadták kezükbe a vezetést és kizárták belőle azokat a kisgazda és nemzeti parasztpárti politikusokat, akik az elmúlt években részt vettek a kommunisták vezetésével a szocializmus építésének munkájában. — Az októberi koalícióban részt vett, akkor újból megszervezett Szociáldemokrata Pártnak puszta létrehozása is az ellenforradalom legveszélyesebb politikai támadását jelentette a munkásosztály hatalma ellem Célja a munkásosztály kettészakítása, a testvérharc felújítása volt. — így az októberi pártszövetségben részvevő Kisgazda, Szociáldemokrata és Petőfi- párt, Tildy, Csorba, Kóthly, Kelemen, Bechtler, Bibó Lajos vezetése alatt, Mindszenty áldását élvezve, minden fellépésével az ellenforradalom kommunista- és népellenes, szovjetellenes céljait támo- gattq. Ez az októberi koalíció még így is, minden ellenforradalmi iparkodás ellenére is csak a beköszöntő és a fügefalevél szerepét játszotta az ellenforradalom számára. A Horthy- fasiszta burzsoázia gyorsan létrehozta a Demokrata Néppárt, Katolikus Népszövetség, Keresztény Magyar Párt, Magyar Függetlenségi Párt, Magyar Élet Pártja. Katolikus Párt. Demokratikus Unió, Keresztény Front. Magyar Forradalmárok Pártja, Magyar Forradalmi Ifjúsági Párt elnevezésű politikai csoportosulásait; Ezek csak az ismerMindez, amiről eddig szóltam; a népköztársaság elleni fegyveres támadás, a fehérterror, a burzsoá pártok feltámasztása, a gyárak, a föld visszakövetelése a régi tulajdonosok számára, pontosan megfelel a társadalmi reakció, más szóval az ellenforradalom elveinek és gyakorlatának; Az a körülmény, hogy a Nagy Imre—Losonczy-cso- port egyvonalban harcolt tebbek. Egyedül Újpesten 74 politikai párt alakult ezekben a napokban. (Élénk derültség.) Volt ezek között a pártok között — mint látjuk — néhány egészen jó hangzású, úgynevezett demokrata, forradalmi elnevezésű párt is. De kérdem: forradalmi lesz-e egy párt ■— amely a kormányhoz írt beadványában Mindszenty miniszterelnökségét követelte —. attól, hogy Mindszenty szoknyájától nem messze álló keresztszülői — nagy ravaszul — a „Magyar Forradalmárok Pártja" nevet adták neki? Nem! Ez attól még hamisítatlan ellenforradalmi párt maradt — De a politikai pártok mellett a tőkések újra létrehozták az olyan szolid szervezeteket, mint a Háztulajdonosok Országos Szövetsége, a Kereskedők Központi Szövetsége. A Kisgazdapárt akkor hirtelen született orvoscsoport- ja pedig a Kis Újság november 2-i számában már a Horthy-világ hírhedt Orvosi Kamarájának létrehozását követelt Mihelics Vid, a Demokrata Né noárt Hazánk című lapja november elsejei számában még csak kártérítést követel az államosított gyárak és a kiosztott földek volt tulajdonosai számára, de már ugyanaz nap bent járt a parlamentben egy küldöttség, amely a száznál kevesebb munkást alkalmazó üzemek visszaadását követelte a volt tulajdonosok számára. — Ezek az igények és követelések azonban már nem fértek össze a Magyar Népköztársaság alkotmányával. Ezért határozták el már október utolsó napjaiban a magyar országgyűlés feloszlatását. Ezért nyilatkozott Csorba János a Kisgazdapárt terveiről az „Igazság” című lap november elsejei számában úgy, hogy a Kisgazdapárt az 1945-ös pártarányok alapján akarja az új koalíciót, követeli az Elnöki Tanács megszüntetését és „lényegében” népköztársaság helyett köztársaságot. a Horthy-fasiszta -burzsoá ellenforradalommal a Magyar Népköztársaság életérdekei ellen, az ellenforradalmat nem változtatja forradalommá, A Nagy—Losonczy-csoport élen járt a párt elleni uszításban, ajtót-kaput nyitott az ellenforradalom számára. De ez nem változtathatja forradalmárrá Mindszentyt, Maiétert, Király Bélát, Dudást, hanem inkább azt bizonyítja, hogy Nagy lm. réék elárulták a' párt, a magyar nép, a népköztársaság, a haza érdekeit. — Vannak, akik szemünkre vetik, hogy mi sokat beszélünk az ellenforradalomról és ezzel összefüggésben a Nagy Imre- fé’e árulókról. Szemünkre vetik, hogy ehelyett miért nem beszélünk inkább a régi hibákról. a Rákosi-féle vezetés szektás és dogmatikus irányvonala által okozott károkról, a törvénysértésekről. — Világosan meg kell mondanunk, hogy két gyökeresen különböző kérdésről van szó. Ha nem akarunk súlyosan véteni pártunk és népünk érdekei ellen, akkor nem feledkezhetünk meg a múlt hibáiról. Mi nem is feledkezünk meg ezekről- Tudjuk, hogy a volt vezetők hibái hallatlanul ártották a párt és az állam tekintélyének és feladatunk minden módon megakadályozni e hibák megismétlődését. Azt is tudjuk, hogy ezek a hibák zavarták a fejlődést, gyengítették a magyar proletárdiktatúra erejét, jogos elkeseredést váltottak ki a tömegekből s így szerepet játszottak abban is. hogy az ellenforradalom éket verhetett a párt és a dolgozók egy része közé. Ezzel viszont az ellenforradalom kedvező feltételeket tudott teremteni a népköztársaság elleni általános támadásra. — De világosan meg kell mondani, hogy a volt vezetés minden, még oly súlyos hiba ellenére is a szocializmus építésének útján vezette a pártot és az országot. Nem gyengíteni, hanem erősíteni igyekezett a munkás-paraszt államot, nem gyengíteni, hanem erősíteni igyekezett a Magyar Nép- köztársaság és a szocialista tábor baráti és szövetséges viszonyát. — Ezzel szemben Nagy Im- réék árulók voltak, akik feladták a szocializmus pozícióit és élére álltak az ellenforradalom szovjetellenes uszításainak. Nagy Imréék mindent megtettek az ellenforradalmárok és imperialisták azon célja érdekében, hogy a Magyar Népköztársaságot eltávolítsák legigazabb barátjától, a Szovjetuniótól, kiszakítsák hazánkat a szocialista táborból, és így elszigetelve odalökjék az imperialista ragadozók zsákmányául. Nagy Imréék a marxizmus—leninizmus tanainak revizionista meghamisítását, a párt megsemmisítésére törő csoportharcukig minden tettükkel a front túlsó oldalát, az ellenforradalom oldalát szolgálták. (Helyeslés.) Nagy Imre az ellenforradalmat szolgálta A forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységéről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai november első napjaiban szakítottak az ellenforradalom bábjává vált, tehetetlen és széthullóban levő Nagy Imre- kormánnyal. Ilyen körülmények között jött létre és alakult meg a mai forradalmi munkás-paraszt kormány. Ez a kormány úgy döntött, hogy a Szovjetunió fegyveres segítségét kéri az ellenforradalom szétveréséhez és a rend helyreállításához. Ehhez a Szovjetunió testvéri segítsége múlhatatlanul szükséges volt. Mi volt a cél? A célunk volt, szétverni az ellenforradalmat, rendet teremteni az országban és újjászervezni a szocialista forradalom erőit. A kormány a szocialista forradalom erőinek újjászervezésével, a tömegekre támaszkodva' és a jóhiszemű, becsületes, de megtévesztett emberek fel- világosít ásával, a helyes útra való visszatérítésével látott munkához; Érthető azonban, hogy az ellenforradalom erőivel szemben vívott fegyveres és politikai harc viszonyai között a proletárdiktatúrának a diktatúra oldala került előtérbe. Nem mi alkalmaztunk először erőszakot — a kihívás a provokáció, a támadás nem a mi részünkről történt. Kádár elvtárs azután arról beszélt, hogy a fehérterrorral szemben meg kellett védeni a munkásosztály ügyét. Beszélt arról a türelemről amelyet a kormány az úgynevezett Központi Munkástanács, a különböző „forradalmi” bizottságok, az Irószöveüség iránt tanúsított. Hiába volt azonban ez a türelmes felvilágosító munka, a Központi Munkástanács egyre inkább a Szabad Európa utasítása szerint cselekedett, az írószövetség több tagja részt vett a kormány ellen irányuló ellenállás szervezésében, végül is demokráciaellenes működésüket be kellett tiltani. Kádár elvtárs beszédét így folytatta: A nyugati sajtó beismeréséből tudjuk, arra számítottak, hogy a fegyveres ellenforradalom leverése után tömeges megtorlás következik. Nem következett. Nem teljesítettük volna' azonban kötelességünket osztályunk és népünk iránt, ha türelmünk a végtelenségig tartott volna az ellenforradalmi kísérletezésekkel és provokációkkal szemben. Kormányunk végig tartotta magát az első deklarációjában nyilvánosságra hozott álláspontjához és senkit sem vontunk, nem is vonuhk felelősségre amiatt, mert annak idején részt vett valamilyen felvonulásban, vagy tüntetésben. amennyiben súlyosabb beszámítás alá eső ellenforradalmi cselekményt nem követett el. Ez tehát egyrészt már akkor sem jelentette, hogy a szervezőket és a gyilkosokat nem fogjuk felkutatni és felelősségre vonni. Másrészt a büntetlenség természetesen nem vonatkozhatott azokra, akik november 4-e után is makacsul tovább harcoltak a népi demokrácia ellen és tovább szervezték az ellenforradalmat. A november 4-e utáni időszakra már nem lehetett azt mondani, hogy jóhiszemű emberek, eszmei megzavarodottság folytán támadnak a népi demokrácia, a néphatalom ellen. Ellenkezőleg. nyugodtan mondhatjuk, hogy a november 4-e utáni fegyveres provokáció szervezői és részvevői tudatos ellenforradalmárok voltak, akik nem akarták letenni a fegyvert. Emiatt került sor december 11-én a rögtönbírás- kodásról szóló törvényerejű rendelet kihirdetésére. A Szabad Európa Rádió még gúnyolódott, mondván, hogy október 23-a után is hirdettek statáriumot, de nem lett belőle semmi és ez lesz a sorsa a mi rendelkezésünknek is. Azóta megtanulhatták ők is, az általuk búj fogatott ellenforradalmárok is, hogy megégeti magát, aki a tűzzel játszik. Mi komolyan vesszük intézkedéseinket, olvan komolyan, ahogy ezt a dolgozó tömegek elvárjuk tőlünk és van is erőnk intézkedéseink következetes végrehajtásához. A kormány híven ahhoz az elvhez, hogy a harcban a dolgozó tömegek aktív támogatására támaszkodik, szükségesnek látta, hogy a népi állam fegyveres erőin kívül fegyvert adjon a proletárdiktatúra kipróbált harcosainak, a munkásosztály legjobbjainak ke- zébe is, ezért létrehozta a munkásőrséget. (Taps.) Büszkék vágyunk azokra a munkásokra, férfiakra és nőkre, a munkásmozgalom veterán harcosaira és a fiatalokra, akik önként jelentkeztek a munkásőrségbe és a termelőmunkában való részvétel mellett fegyverrel is őrködnek nép- köztársaságunk vívmányai felett. Büszkék vagyunk népköz- társaságunk fegyveres erőire, a néphadseregre, a határőrségre, a rendőrségre és a munkásőrségre. Van tehát fegyveres erőnk. Legyen ez nagyszerű fegyelmezett erő, csapásra kész ököl az ellenforradalmárok- kal, a nép ellen törő minden ellenséggel szemben és védelmezze a nép demokratikus jogait, a szocialista jövő építését, hazánk függetlenségét, népünk szabadságát. Határozatokat hoztui-k a közbiztonsági őrizetről, a kitiltásról és a rendőri felügyelet alá helyezésről is. Ezek az intézkedések nem öncélúak, hanem a néphatalom védelmét. a zavartalan termelő- munka iehetőségének b.ztosí- tását, a levert ellenforradalom esetleges újabb provokációinak megelőzését szolgálják. Ugyanakkor a kormány legmesszebbmenőkig őrködik a törvényesség szigorú megtartása felett. Ami a különböző korlátozó intézkedéseket illeti, nyugodtan kijelenthetjük, hogy azok további fenntartásának szükségessége nem a kormányon, hanem a népi demokratikus renddel szemben fellépett személyek magatartásán múlik. Tisztelt elvtársak! Az újjászervezett párt hathatós segítségével a kormány az ellenforradalmárokkal szemben folytatott harccal egyidejűleg szívós munkát folytat az emberek felvilágosításáért, a tömegek bizalmának megnyeréséért. Az elmúlt hat hónap politikai eredményei így foglalhatók össze: van erős pártunk, teljesen helyreállítottuk Népköztársaságunk alkotmányos rendjét, szilárd az államhatalmunk, van szervezett fegyveres erőnk, helyreállt az államigazgatás rendje, működnek a minisztériumok, dolgoznak a tanácsok, s ami mindennél fontosabb számunkra, napról napra növekszik a tömegek" bizalma s elszigetelődött politikailag is az ellenforradalom. előttem beszélt. Törvényerejű rendelet megszüntette a kötelező tűz- és jégbiztosítást is. Kormányhatározat intézkedett a mezőgazdaságfejlesztési járulék megszüntetéséről. — Széles rétegeket kedve., zően érintő intézkedéseink sorába tartozik, hogy megszüntettük a gyermektelenségi adót; április 3-tól visszakapták a féláru utazási kedvezményt mindazok, akik munkakörüknél fogva a korábbi években rendelkeztek ezzel. Intézkedett a kormány a törvénytelenül megvont nyugdíjak rendezéséről. A közszolgálati alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén felszámítható költségeket is rendeztük. A kormány előterjesztése alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete jutalmat biztosított a hatgyermekes anyáknak. Rendezte a kormány a munkaszüneti napokat, eleget tett a dolgozó^ kívánságának, amikor húsvét hétfőjét és karácsony másnapját ismét fizetett munkaszüneti nappá nyilvánította. A kormány rendezte a kisiparosok, kiskereskedők több jogos és rendezést kívánó kérdését is. A kormány több rendelkezéssel igyekezett egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a felduzzadt, rendkívül sokba kerülő adminisztrációt az állam- igazgatásban és a gazdaság- vezetésben. Hit tett a kormány a népért? A tömegek megnövekedett öntudatának értékes megnyilvánulása, valóságos .szavazás a néphatalom mellett és a kormány aktív támogatásának kifejezése az az örvendetes tény, hogy ipari és mező- gazdasági termelésünk mind biztatóbban fejlődik. A termelési sikerek sorában az első helyen és az elismerés hangján kell megemlékeznem bányászaink nagyszerű munkájáról. A múlt év szeptemberében 77 és félezer tonna, közvetlenül október 23-a előtt pedig 78 000 tonna volt szén- termelésünk napi átlaga. Novemberben ez az átlag 10 000 tonnára esett vissza és decemberben is csupán 17 és félezer tonna volt. Most szén- termelésünk napi átlaga 66 000—68 000 • tonna körül van. Talán érdemes megemlíteni, hogy március 15-e tiszteletére 14-én a szénbányászok 66 800 tonna szenet, a felszabadulás évfordulóját megelőző napon, április 3-án 78 000 tonna szenet és április 30-án, május 1 tiszteletére 85 200 tonna szenet termeltek, fNagy taps.) Az előző hónapokban számos réteget érintő bérrendezést hajtottunk végre. Rendeztük a bányászati munkások bérét, az állami iparban a munkások és kisegítő dolgozók bérét. A rendezés nyomán az érintett dolgozók ez évben 1200 millió forinttal többet keresnek, mint azelőtt. Az építőipari munkások és kisegítők bérének rendezése, valamint az idénypótlék 560 millió forintot, a közlekedés dolgozóinak bérrendezése 265 millió forintot, a kereskedelmi dolgozók fizetésének rendezése 246 millió forintot jelent. Megjavult az ipar és az építőipar műszaki dolgozóinak kereseti lehetősége is. Ennek, bérkiha tása a folyó évben 240 millió forint. Az oktatási intézmé. nyék nevelőinek és egyéb alkalmazottainak bérrendezése ez év végéig 180 millió forintot jelent. Valamelyes bérjavítás vált lehetségessé a mező- gazdaság területén és néhány más dolgozókategóriánál is. Mindezek a rendelkezések egv évre számítva hozzávetőlegesen 4300 millió forinttal növelték a bérből és keresetből élő dolgozók jövedelmét. — A mezőgazdasági lakosság érdekében is számos intézkedés történt. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete megszüntette a mezőgazdasási termények és termékek kötelező beadását. Egy másik törvényerejű rendelet az előző évivel azonos szinten hagyta meg a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját. A parasztság jövedelme a beadás megszüntetésével több milliárd forinttal emelkedett illetve emelkedne. Hasonlóképpen a parasztság érdekeinek megfelelően in‘ézkedett a kormány, amikor a községekben fizetendő adó kivetésével és kezelésével kapcsolatos e’sőfokú hatósági feladatokat a községi tanácsok illetékes szakigazgatási szerveire bízta. A múlt év decemberében hozott egyik kormányhatározat lehetővé tette, hogv a termelőszövetkezetek esedékes kötelezettségeik teljesítését egy évre felfüggesszék Törvényerejű rendelet intézkedett arról, mekkora mező- és erdőgazdasági földterületeket vásárolhatnak magánszemélyek. Hasonlóképpen az Elnök« Tanács törvényerejű rendeletéivel rendezett egy sor égető kérdést a mezőgazdaság területén. amiről már Dobi elvtárs összefoglalva a beszámoló e részét: úgy gondolom, megállapíthatja a tisztelt országgyűlés, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány eredményesen harcolt a néphatalom megvédéséért, a pusztulás szakadékának szélére sodort országban a normállá munka és élet helyreállításáért, az előző esztendőkben történt hibák kijavításáért. Erősítsük a proletárdiktatúrát! A proletárdiktatúra megerősítése ma azt a felada- ‘ tot állítja a párt és az egész munkásosztály elé, hogy saját egységét őrizve és erősítve mélyítse el, szilárdítsa a munkás-paraszt szövetséget, államunk legfontosabb politikai alapját a munkásosz- » tály vezetése alatt. Október után új, kedvező feltételek vannak a münkás- paraszt szövetség további szilárdítására. Parasztságunk tudja, hogy az ellenforradalom leverésével a párt és a munkásosztály ismét segített megvédeni a földet. A szocialista társadalom felépítése azonban ezen túlmenő közös cél. Parasztságunk tudja, hogy a falu szocialista átalakításában most gyakorlattá vált a meggyőzés és meggyőződés elve és megszűnt minden adminisztratív eszköz alkalmazása. Egyénileg gazdálkodó parasztságunk számos fontos intézkedés nyomán tapasztalja, hogy a forradalmi munkásparaszt kormány híven a műnk ás-paraszt szövetség politikájához és a nemzetgazdaság érdekeinek teljesen megfelelően, elő kívánja mozdítani az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének fejlesztését. A termelés fejlesztése viszont megkívánja, hogy egyénileg gazdálkodó parasztságunk jelentősen megnövekedett jövedelmének megfelelő részét gazdasága fejlesztésére fordítsa. Az erős munkás-paraszt szövetség a mi államunkban az a politikai alap, amelyen létrejöhet a szocializmus felépítésének célkitűzéseivel egyetértő összes rétegek nemzeti összefogása. Küzdünk azért, hogy a munkások és parasztok alapvető tömegei mellett tömörítsük az értelmiségi dolgozókat, sőt ezen túlmenően a városi kispolgárság összes haladó elemeit is. Tömörítse a Hazafias Népfrontmozgalom a párt vezetése alatt az összes haladó erőket: mindazokat, akik tevékenyen szolgálni kívánják népünk • felemelkedését. Az ellenforradalom súlyos tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy a népi hatalom ellenségei még nem nyugodtak bele vereségükbe és jelentékeny erőt képviselnek. Következésképpen szükséges, hogy a párt és az ország vezetői, de legalább ugyanolyan mértékben maguk a dolgozó tömegek, mindenekelőtt a munkásosztály öntudatos tömegei állandó figyelmet fordítsanak a munkásparaszt állam erejének, a proletárdiktatúra erejének növelésére. Ezt a proletárdiktatúrát, a munkások és parasztok hatalmát a lenini tanításoknak megfelelően kell erősítenünk és gyakorolnunk. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kell fejlesztenünk államhatalmunk diktatórikus és demokratikus oldalát. Október egyik legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a párt, a munkás- osztály, a dolgozó nép a szocializmus építése során jelentkező valamennyi feladatot megoldhatja mindaddig, ameddig megőrzi a marxizmus—leninizmus tisztaságát minden torzulással és torzítással szemben, és a parasztsággal szövetséges munkásosztály a hatalmat szilárdan kezében tartja. A népi demokratikus állam ereiének, a munkásosztály szilárd hatalmának első és nélkülözhetetlen feltétele egy olyan forradalmi munkáspárt léte és vezetése, amely képes helyesen kidolgozni, a marxizmus—leninizmus tanításait vezérfonalként alkalmazva, a munkásosztály politikáját a mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó nép széles körének bizalmát. a tömegekre támaszkodik. azok aktív támogatását igényli és ki is tudja fejleszteni. Véleményem szerint pártunk. a Magyar Szocialista Munkáspárt fejlődésének iránya egészséges és máris betölti ezt a szerepet. A belpolitika néhány kérdéséről — Nyíltan kell beszélnem a többpárti kormányzás kérdéséről is. A szocializmus építésének. a proletariátus dik'atú- ráiának nem szükségszerű ve lejárója, nem feltétele, hogy több politikai párt működjék; Egy sor olyan szocializmust építő országot ismerünk, melyben nincs több párt. Viszont (Folytatás a 3. oldalon)
