Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-08 / 36. szám

1957. má jus 8. NÓGRÁDI Népújság 1 Egészségügyünk néhány problémája Népi demokratikus kor­mányzatunk hatékony intéz­kedésekkel segítette az elmúlt tizenkét évben is megyénk egészségügyi helyzetét. Ennek illusztrálására csupán egy mo­mentumra hívnánk fel a fi­gyelmet. Míg 1946—47-es esz­tendőkben csupán másfél-két­millió volt azon dolgozók szá­ma, akiket a társadalmi biz­tosításba bevontunk, ma or­szágosan ez a szám 6—7 mil­lióra emelkedett. Emeltük a tuberkulózis megbetegedések elleni intézkedéseinket is. Si­került minden lakos számára szakorvosi ellátást biztosítani. Ugyanakkor a betegségek megelőzését, a járványok meg­előzése érdekében is számos intézkedést tettünk. (Megyénk­ben közegészségügyi, járvány­ügyi, rákszűrő állomásokat lé­tesítettünk.) Az előbb említetteken kívül megyénkben még számottevő fejlődésről beszélhetünk egész­ségügyi vonalon. De meg kell mondanunk, hogy különösen az egészségügyi intézmények területén nem olyan nagy­mérvű a fejlődés, mint ami­lyen a megye ipari jellegénél fogva szükséges lett volna, és ami a lakosság igényeit teljes mértékben kielégítené. Ez el­sősorban Salgótarjánra és vi­dékére vonatkozik. Most ve­gyük először szemügyre Sal­gótarján intézményeit. A Me­gyei Kórház két társpénztári kórház összevonásából ala­kult 1950-ben. A bányakórház 150 ágyas, az acélgyári 60 ágyas volt. Így a férőhelyek helyes kihasználása folytán az összevonás által 270 ágyas in­tézetet hoztunk létre. Ez az ágylétszám 1955-ben 311-re emelkedett. Sikerült külön­böző helyiségek átalakításá­val bizonyos minőségi válto­zást is előidézni (korszerű röntgenkészülékek, jól felsze­relt központi laboratóriumok, fertőző osztály és a részlegek vezetéséhez szakorvosokat ad­ni). Mindezek ellenére a kór­ház nem elégíti ki a lakosság igényeit. A szülészeti és gyer­mekosztályon férőhely hiány miatt csak a legrászorultab­bak kaphatnak kórházi keze­lési Ugyanilyen problémák mutatkoznak a belosztályon is. Bár a helyzet megjavításá­ra, a pillanatnyi szükséglet fedezésére, illetve a fennálló hiány valamelyest pótlására építettek ugyan két kórtermet a gyermekosztályhoz, ezek azonban nem oldják meg a kórház problémáját. A salgótarjáni rendelőinté­zet sem tud megfelelni a veié támasztott követelményeknek. Igaz, hogy az e célra használt épület nem e célra épült. Ha tekintetbe vesszük, hogy itt naponta 7—800 ember fordul meg és várakozik az épület szűk és rosszul szellőzött fo­lyosóján, meg kell állapítani, hogy ugyanúgy megoldásra vár ez a probléma is, mint Salgótarján kórházproblémá­ja. A tervek szerint a kórház építésével együtt került a modern elveknek megfelelően a rendelőintézet problémája is nyugvópontra. A város te­rületén körzeti rendelők el­helyezése és viszonyai általá­ban megfelelőek hasonlóan a járás bányatelepein is. A megye másik kórháza Ba­lassagyarmaton van. A kórház ágylétszáma 1952-ben 800 volt. Ez a szám 1955-re 835-re emelkedett. Tekintettel arra, hogy Balassagyarmat és kör­nyéke elsősorban mezőgazda- sági jellegű, ez a kórház meg tud felelni feladatainak. Az utóbbi években itt is tapasz­talható fejlődés, ami az éppen az előbb említettek miatt in­kább minőségi volt. Két új osztállyal bővült a kórház, és az elmúlt években állították fel a gyermek-, orr-fül-gége és tbc- osztályokat. A megye harmadik kórháza Pásztón van. Ágylétszáma 100 volt, és általános jellegű. Ta­lán ez a kórház ment át a legnagyobb minőségi fejlődé­sen. 1949-ben szakosították, előbb három osztályra, majd 1953-ban a gyermekosztály létrehozásával már négy alap­szakkal rendelkezik. Ágylét­száma 125-re emelkedett. Megyénk egészségügyi prob­lémája között igen jelentős helyet foglal el az orvosok problémája. 1956. január hó 1-én a megye területén 180 orvos dolgozott. Az elmúlt év októberétől ez év áprilisáig 36 orvos távozott el a megyéből, amely nagy veszteséget jelent. Ezek közül igen kevesen disz- szidáltak, zömük más helyen helyezkedett el. Miért hagy­ták el a megyét? Elsősorban azért, mert anyagilag jobban jártak Buda­pesten és a dunántúli megyék­ben. A megye lakossága ugyanis csaknem 100 száza­lékig biztosított és így magán- gyakorlat folytatására nem nagy lehetőség kínálkozik. Bár kormányzatunk bányavidéki pótdíjjal igyekezett ezen segí­teni, de a magánprakszis nagyobb csábító erővel rendel­kezik. Szerepet játszott azon­kívül az is, hogy a munka is több, mint a mezőgazdasági vidéken. Ugyanakkor a lakás- viszonyok is rosszabbak me­gyénkben, bár az utóbbi négy évben 70 orvos telepe­dett le megyénk területén, ami amúgy is nehezítette a lakás- viszonyokat. Sajnos, vannak ma is családos orvosok, akik­nek csak egy szoba áll rendel­kezésükre, de vannak olyan orvosok is, akik naponta há­rom órát töltenek vonaton, mivel munkahelyükön nem tudták lakásproblémáikat megoldani. Mindezek a problémák azt a figyelmeztetést jelentik szá­munkra, hogy nagyobb figye­lemmel kell lenni az orvosok magánkörülményeinek meg­javítására. Az elmúlt hóna­pokban történtek már pozitív intézkedések. A bányavidéki orvosok részére gépkocsit biz­tosítottak, ami nemcsak az or­vos kényelmét szolgálja, ha­nem elsősorban a betegellátás terén jelent javulást Tudomá­som szerint egyéb anyagi jut­tatásra is van remény a közel­jövőben. Problémaként jelent­kezik az a tény is, hogy amit már fentebb is említettem, megyénkben a lakosság lét­száma nem csökkent, ugyan­akkor a betegeket 30 orvossal kevesebbnek kell ellátni. Bár időközben 7 orvos jött a megyébe. Érthető, hogy az or­vosok munkája még inkább szaporodott. Ezért arra kérjük betegeinket, hogy a saját ér­dekükben is megértéssel és türelemmel viselkedjenek or­vosaikkal szemben. Ne kíván­ják a gyors munkát, mert ez természetesen csak selejttel járhat. Már pedig a selejt a beteget károsítja meg. Az or­vosi munka igen nagy figyel­met és frisseséget kíván meg. Ennek következtében a fárad­ság is hamarabb jelentkezik, aminek velejárója az ingerült­ség, az idegesség. Jól tudjuk, hogy nem tarto­zik a kellemes időtöltések közé a várakozás egy-egy or­vosi rendelő előtt, de gondol­junk ilyenkor arra, hogy türel­metlenkedéseinkkel csak a rendelőben végző orvos mun­káját zavarjuk. Ezt a meg­becsülést és támogatást kér­jük dolgozó társainktól mi, Nógrád megyei orvosok. Dr. Csendes Oszkár kórházi főorvos, a megyei tanács egészségügyi állandó bizottság elnöke GömÖri Henrik: A belterjes mezőgazdálkodás lehetőségei megyénkben — .1 sertéstcnyésatésrói — Az egyénieket is segíti Kétbodonyi Állami Gazdaság A Kétbodonyi Állami Gaz­daságban évek sora óta virág­zó a természeti Az idén is épp olyan nagy gonddal, mint eddig, foglal­koztak a szép állatállomány fejlesztésével. Az önfeláldozó gondozásnak meg is lett az eredménye, az állami gazda­ságban csak februárban 3000 literrel több tej volt, mint a múlt évben ugyanekkor. Faj- súlyilag a tervet 6 ezer liter­rel teljesítették túl. A szép tehenészet mellett szép a gaz­daság kertészete, földje is. Na­gyon jó termést várnak búzá­ból. Egyelőre a becslések sze­rint legalább 12 mázsára szá­mítanak holdanként; Nagyon szép a borsótábla, sarabolják már a takarmányrépát is. A szép gazdaságnak villám­gyorsan elterjedt a híre és a községből az egyéni dolgozó parasztok támogatásért, szak­tanácsért sokszor fordulnak a gazdaság vezetőihez, Legeltetési bizottság ülése Ecsegen A pásztói járásban az idén az eddiginél is sokkal nagyobb gondot fordítanak a takar­mánybázis és az állattenyész­tés fejlesztésére. Ez a cél vezényelte a közeli napokban az Ecsegen össze­gyűlő legeltetési bizottság tag­jait is. A legeltetési bizottság a legaktuálisabb problémákat vitatta meg. Mindenekelőtt beszéltek a legelők karbantar­tásáról, a rossz legelők felja­vításáról, a szántóföldi növé­nyek helyes termesztéséről. Nem utolsósorban szó esett az apaállatok helyes gondozá­sáról is, mivel ezzel kapcso­latban elég sok probléma ve­tődött már fel. A hosszú, eredményes ta­pasztalatcsere után valószínű fellendül a legelők munkája. Lemaradtak a cukorrépával — jó termést várnak mindenből az ipolytarnóci gazdák Végeztek a tavaszi vetések­kel az ipolytarnóci - egyéni gaz­dák is. A szorgalmas dolgozó parasztok 90 százalékban vé­gezték el az aktuális tavaszi munkát. A burgonya már ki is bújt, valószínű a jövő héten már meg is kezdik az első kapálását. Az eredmény öröm­mel tölti el a dolgozó parasz­tokat. Rájöttek, hogy érdemes előrecsiráztatott burgonyát vetni. Kedvet kaptak a dol­gozó parasztok a nemesített kukorica vetőmaghoz is. Vala­mennyi gazda rendelt a szép, jó termést ígérő hibrid kuko­ricából; Nem mondhatni semmi jót á Cukorrépa termelésről. Ebből a felségben erassleii^rádjk,^^^ tátkoák. - Még' d' muTwévoszferr kötött szerződéseknek sem tet­tek eleget a dolgozó parasz­tok. Mivel jobb későn, mint soha, a tanács a legközelebbi tanácsülésen megtárgyalja ezt a problémát is a dolgozó pa­rasztokkal. Az itt elkövetett hiányokat bőségesen bepótolták a dolgo­zó parasztok az adó befizeté­sénél. Az első negyedévben mintegy 140 százalékra telje­sítették adózási kötelességü­ket és a második negyedévi tervvel is naprakészen állnak. Javasoljuk: jelezze rendszeresen a rádió u fagy- és peronoszpóra- veszélyt is! Több olvasónk kifejezett kéré­sére javasoljuk, hogy a napi általános idöjárásjelentésen kívül a Meteorológiai Intézet a másnap reggelre várható országos, vagy gyenge fagyokra és annak elhá­rítására a rádióban felhívásokat tegyen közzé. Ugyancsak javasoljuk, hogy a peronoszpóra-veszély jelzéséhez szükséges hőmérsékleti csapadék és jégnedvességi adatokat — esetleg a várható csapadékot — a Meteorológiai Intézet Juttassa el az Országos Növényvédelmi Zárszolgálathoz. Itt az adatok felhasználásával a peronoszpóra megjelenésére és az ellene való védekezésre azonnal felhívást adnának, szintén a rádióban. Várjuk az illetékesek válaszát, szeretnénk már a legközelebbi számunkban ismertetni. (Megjelent a Szabad Föld áp­rilis 21-i számában.) Legközelebb csak 1958-ban lesz Országos Mezőgazdasági Kiállítás A Földművelésügyi Minisz­térium közölte, hogy ebben az évben nem rendezik meg az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítást, mert népgazdaságunk helyzete erre jelenleg nem nyújt lehetőséget. Persze ez a döntés nem jelenti azt. hogy az elkövetkezendő években is eltekint majd a földművelés- üpvj kormányzat az országos jellegű kiállítások megrende­zésétől. A tervek szerint leg­közelebb 1958-ban rendezik meg az Országos Mezőgazda- sági Kiállítást,­Minden tenyésztő nézze meg, milyen apaállattal fedeztet. A nagyüzemi gazdaságok készít­sék el a párosítási tervet, hogy ne az ötletszerűség legyen az uralkodó, hanem az anyaállal termeléséhez megfelelő apa­állattal legyen párosítva, amely az utód termelésében feltétlen javít. Ma már minden köztenyésztésben álló bikának ismert az anyai termelése. EJ kell végezni a bikák osztályba sorolását és ilymódon a páro­sítás könnyebben végezhető Minden gazda végezzen magá­nak számítást, ahol nine* törzskönyvelés. A legtöbb gaz­da ismeri tehenének évi tejter­melését, úgyszintén ismeretes a község tenyészetében fedező bikák anyai termelése is. Ezek ismeretében a tenyésztő köve­telje meg, hogy azon bikával fedeztessék tehenét, amely az utódokban, a számítások alap­ján — feltétlen javít, úgy a tejtermelés, mind a küllem vonatkozásában. A mesterséges megterméke nyitás hálózatának kiszélesítő sével kétféle szempontot kívá­nunk szolgálni. Egyik az, hogy a szarvasmarhatenyésztésünk minőségileg emelkedjen, mert hiszen a mesterséges főállomá sunkon olyan apaállatok van­nak, amelyek származásilag magas tejhozamuk és maga* zsiradéktartalmú egyedektől származnak, ezen túlmenően a termékenyítés vonalán igénybevett bikák küllemileg is a legkiválóbb egyedek közé tartoznak. Ha ezen fenti adott­ságok biztosítva vannak, ak­kor minden remény megvan arra, hogy a születendő utódok is ilyen, vagy ehhez hasonló tulajdonságokkal fognak ren­delkezni. A másik szempont az, hpgy a megtermékenyítésen keresz­tül a vemhesülési arány sokkal jobb legyen, mint ahogyan az a természetes fedeztetések után várható. Ezt a célunkat úgy érjük el, hogy azok a te­henek, vagy üszők, amelyek a iécmékenyítö elé kerülnek, meg lesznek vizsgálva abból a szempontból is, hogy a nemi­szerveikben nincsenek-e olyan elváltozások, amelyek a fogam­zást akadályozzák. Ha ilyen el­változások vannak, akkor az állat ott helyben kezelés alá kerül és a termékenyítése csak akkor fog megtörténni, ha az észlelt betegségből kigyógyul. Az ezirányú fáradozások nem is eredménytelenek, mert me­gyei viszonylatban átlagosan 80 százalékos vemhességet érünk el. Ez az eredmény fi­gyelemreméltó, mert a termé­szetes fedeztetések után átla-1 gosan 60—65 százalékos a szo­kott vemhesség. Megyénk területén a magyar­tarka szarvasmarhák keresz­tezését is végezzük a Dániá­ból importált, úgynevezett dán-vörös bikával. Az említett bika igen jó tejháttérrel és még jobb tejzsírszázalékkal bíró anyától származik. A leg­több keresztezett ivadék a szügyi és a szécsényi tan­gazdaságban van. Minden­esetre megállapíthatjuk, hogy az utódok nem bírnak rosszabb fejlődési energiával, mint a mi magyar piros tarká­ink, mert például a fentemlí- tett két tangazdaságban van­nak olyan üszők, amelyek 13 hónapos korukra 350 kilo­gramm súlyt értek el. A mesterséges borjúnevelés is egyik útja a szarvasmarha- tenyésztés belterjesebbé téte­lének. Az itatásosán történő nevelés alkalmával igen je­lentős helymegtakarítással, és főleg tejzsímyeréssel számol­hatunk. A fenti szerint nevelt borjúnál 150—200 liter tejet lehet megtakarítani. Viszont ha lefölözött tejjel történt az itatás 10—14 kilogramm vajat nyerüfc borianként. Ez a mód­szer birtokhatár nélkül meg­valósítható kis gazdaságokban is, ahol fölözőgép áll rendelke­zésre. Szarvasmarhahízlalás me­gyénkben nem volt számotte­vő, de a kellő takarmánybá- zis megteremtésével sokat le­het javítani ezen a téren. Ez fontos népélelmezés szem­pontjából, de export szem­pontjából is. Jól kifizetődik borjú, borjúfogas tinó. vagy kifejlett ökör hizlalásánál, hi­szen az utóbbinál nagymeny- nyiségű terméstakarmányt is fel tudunk használni. Igen fontos, hogy az öregebb, kise­lejtezett állatok is feljavításra kerüljenek, hiszen nem meg­nyugtató látvány az. hogy je­lenleg úágóhjdahllkon sovány, elcsigázott állatok . kerülnék levágásra; Miért ne lehetne — ahol szeretnek szarvasmarhahízla- lással foglalkozni — egy-egy tsz-ben. vagy községben ex­port céljára hizlalni és azt vagon tételben csoportosan el­adni. Ilyen tételékét szíveseb­ben vesznek át és többet is fizetnek érte; A sertéstenyésztés terén a belterjességre való törekvés­nek egyik fő célja az, hogy minél kevesebb kocától ne­veljük fel azt a süldőmennyi, séget, ami a szükségletet ki- elégíti. Így a feleslegessé váló kocák takarmányszükségletét megtakarítjuk, a több mala­cot szolgáltató koca olcsóbban liozza létre a malacsúly egy kilogrammját. Ilyen esetben az életfenntartásra eső takar­mány több malacsúlyra oszlik fel. A jövő sertésfajtája a hús­sertés mivel szaporább, gyor­sabb növekedésű, exportlehe­tőségünket fokozni lehet vele. A belterjesség Irányában ak­kor teszünk nagy lépést, ha a sertésállományunk nagyobb része számára olyan feltétele­ket teremtünk, melyek között ez a fajta elterjedhet. Ez első­sorban takarmányozási kér­dés. A sertéslétszámot megyénk­ben általában nem szükséges emelni, sőt bizonyos vonatko­zásban csökkenteni kell a mi­nőség javára. Nem kívánatos azonban az az állapot, amely legtöbb községben uralkodik. Ugyanis egy községen belül csaknem minden fajtájú ser­tés megtalálható össze-vissza- keresztezve. A takarmányozá­si viszonyoknak megfelelőén, lehetőleg egyfajta sertés le­gyen egy-egy községben. Nóg­rád megye legnagyobb részén figyelembevéve a legelő- és ta­karmányviszonyokat, vala­mint az iparvidék lakosságá­nak . igényeit.-»., mangalicát kell felkarolni, és belterjes eb­ben tartani CIKKÜNK NYOMÁN Új munkásigazgatót neveztek ki a Magyarnándori Állami Gazdaság élére Lapunk április 17-i számában „A kiskirályoskodó miniszteri biztos" címmel cikket közöl­tünk a Magyarnándori Állami Gazdaságból. A cikkünk nyo­mán az illetékes szervek felül­vizsgálták Nagy András mi­ÚJ TALÁLMÁNY: GABONASZELETELŐ Az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet két dol­gozója nagy jelentőségű talál­mánnyal lepte meg a malom­ipart és a mezőgazdaságot: elkészítették a gabonaszele- telő-gép mintapéldányát. A gép a gabonaszemet há­rom részre vágja. A csírát tartalmazó részt fajsúly sze­rinti osztályozással rostákon kiválogatják, s azt vetőmag­nak használják.- Az eddigi kí­sérletek bebizonyították, hogy nem szükséges egész magot vetni, mert az elvágott szem­ből is erőteljes, bokros ga­bona fejlődik. A gabonaszem másik két részéből lisztet őröl­nek. Emellett azért is jelentős a szeletelés, mert így finomabb lisztet lehet készíteni; NEM KÖTELEZŐ, DE OKOS DOLOG A JÉGBIZTOSÍTÁS A kötelező jégbiztosítás négy éve alatt sok százezer termelő részesült jégkártéri- tésben. A kötelező biztosítás ideje alatt kifizetett hatalmas összegű károk, továbbá az ön­kéntes biztosításnak a kötelező biztosításnál kedvezőbb feltéte­lei igen sok ügyfelet megtar­tottak. Az önkéntes jégbiztosítás legdöntőbb előnye, hogy a gazda határozza meg, hogy a várható terméshozam és a biz­tosítható egységár alapján mi­lyen összegre kívánja a ter­mést biztosítani. De figye­lembe veszi az önkéntes biz­tosítás az egyes vidékek jég- járásos viszonyait, s az egyes növények jégérzékenységét is. Mindezek alapján különböző osztályok díjtétele szerint kö­tik meg a biztosítást. Termé­szetesen a termelőszövetkeze­tek is az új, előnyösebb formában veszik igénybe a biztosításokat, és az Ál­lami Biztosító kedvezmé­nyes díjtételeket is ad szá­mukra ... A biztosító gon­dos előkészületeket tesz az esetleges károk eddiginél is gyorsabb rendezésére. A jég- biztosítás iránt érdeklődő ter­melők részletes, szakszerű fel­világosításért forduljanak sze­mélyesen az Állami Biztosító­hoz. niszteri biztos munkáját. Érte­sülésünk szerint Nagy elvtár­sat más gazdaságba helyezték, s a magyarnándori gazdaság élére új munkásigazgatót ne­veztek ki; Hogyan értékesíthetik az állami gazdaságok hízott és vágómarhájukat, . valamint hízott sertéseiket? 'Az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságának irányítása alatt álló állami gazdaságok önállóságánál« növelése, bevételének emelése és a közvetítő kereskedelem műkö­désének csökkentés- érdekében az Élelmezésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Főigaz­gatósága között megállapodás jött létre a hízott és vágómarha, valamint a hízott sertés forgalmá­nak egyszerűsítése kérdésében. Ennek értelmében 1957. május 1-től kezdve az állami gazdasá­gok vágóállataikat nem a gazda­ságban, hanem felemelt árakon vágóhídakon adják át az állat- értékesítő, illetve állatforgalmi vállalatoknak. Milyen legyen a malackifutó? A kifutók hosszúságát —» amint a hely engedi — három­hat méteresre készítsék a gaz­dák. A kifutó lehetőleg ne le­gyen kopár, ésszerű és helyes dolog a malacok számára pa­rajt. gyepkeveréket, meg egyéb vitaminokban gazdag növényt vetni. Az ilyen ki­futókban úgy nőnek a mald- cok. mintha húznák őkét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom