Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-03 / 26. szám

.A SZOVJET 'ä1IIIIUlIlllllllllltllllilllilillillllllll|[|||lllllllllllllllltlllllillllllll!llllllllllltltlllllllll!llllllllllilillllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllililllNIIIIIIIIIIIII!lllllllllllllli TUDOMÁNY CCriTCCrC MEGYÉNK ÉS TECHNIKA t VJ I I J L VJ L 111111111111111)11111' IMII Iliin lllllllllll III Ilii lllinmill lllll mmimiímim. Gyorsított dróthúzás — tervteljesítés 22 hónap óta öt évvel ezelőtt, 1952-ben Paskov, szovjet kohászmér­nök javaslatára nagyjelen­tőségű munkába kezdtek az Acélárugyár dróthúzó üzemében. Mozgalom indult a húzási sebesség növelésé­re. Az új húzási technoló­gia bevezetése sok gonddal és kísérletezéssel járt együtt. így például kez­detben egyes gépegységek­nél a megnövelt sebességet csökkenteni kellett. Azon­ban még így is jóval ter­melékenyebben dolgoztak, mint a korábbi módszer­rel. Vannak gépek, ame­lyeknél az eredeti 170 mé­teres percenkénti húzási se­besség 267-re, illetve 180-ról 225 méterre növekedett. 1955—56-ban az üzem mű­szaki gárdája újabb sikere­ket ért el a gyorsítási moz­galomban. Uj gépekre ter­jesztették ki a termeléke­nyebb eljárást. Három dur­vasori gépen például 37 méterről 100 méterre növel­ték a sebességet. Egy má­sik gépsoron kiegyenlítet­ték a különböző húzási se­bességeket. Végeredményben 1955-56- ban a szovjet javaslat alapján megvalósított eljá­rás 10 18.^ tonna többletter­melést eredményezett 1 832 000 forint értékben. S hozzájárult ahhoz, hogy a gyárrészleg már 22 hónap­ja megszakítás nélkül telje­síti tervét. Ebben az évben újabb terveket valósítanak meg. Több újonnan munkába ál­lítandó dróthúzógép, már európai viszonylatban is él­vonalbeli sebességgel fog­nak dolgozni. Jelenleg a gépek 67 százaléka dolgozik gyorsított eljárással, s 1957- ben ez az arány tovább fog javulni. A dróthúzóhoz hasonlóan a rúdvashúzóban is tovább fejlesztik a gyorsított el­járást. Az elmúlt másfél évben 1240 tonna és 230 ezer forint többletet jelentett már az új módszer. A kö­zeljövő megvalósítandó ter­ve között szerepel, hogy a 22 milliméter átmérőjű rúd- vasnál megvalósítsák a ket­tős húzást. A szovjet elvtársak javas­lata és a magyar műszaki gárda munkája nyomán így valósul meg egy korsze­rűbb, termelékenyebb gyár­tási eljárás. Tizennégy helyeit — négy és fél nap A bányászok hű segítői 1950 nyarán megyénkben járt Fjedor Szoli- nov szovjet Mérnök. A Zagyvapalialvi Üveg­gyárban tartott műszaki értekezleten olyan nem mindennapi észrevételt tett, hogy náluk egy táblaüveg -kemencét 4,5 nap alatt fűte­rek fel. Ennek alapján kezdett kísérletezni Jer- mendi Károly, a Salgótarjáni Üveggyár főmér­nöke. Sikerült elérni, hogy 1952-től 1956-ig a korábbi 14 nap helyett már 9 nap alatt fű­tötték fel a kemencéket. De ez még nem ered­ményezhetett megelégedettséget. Jermendi elvtárs tovább folytatta a kísér­leteket, hogy elérjék a 4,5 napos felfűtést. Hosszas tanulmányozás, kísérletezés után 1956 januárjában érkezett el a siker. A III. számú kemencét sikerült 4,5 nap alatt, közei 10 nappal rövidebb idő alatt felfűteni. Az itt szerzett tapasztalatok alapján —- a pálfalvit kivéve — már az ország többi üveggyáraiban is ezzel az eljárással fűtik fel a kemencéket. A szovjet tapasztalatok alapján megvaló­sított hazai eljárás abból indul ki hogy a szilika nevezetű tűzálló tégla mintegy 300 fokig igen érzékeny a hőemelkedésre, azon túl azonban már bármilyen gyors hőemelkedést jóformán -minden változás nélkül elbír. Ennek alapján a kemencéket 300 fokig lassan, foko­zatosan melegítik. Ennek a felismerésnek külön érdekessége, hogy a kemencéknél néhány tégla kicserélését előmelegitéssel gyorsan és termeléskiesés nélkül meg lehet oldani. Az újszerű eljárás évente sokmillió forintos megtakarítást jelent az országnak. korszerű öntöde Az elmúlt 12 év egyik nagy alkotása közé tartozik me­gyénkben a Salgótarjáni Tűz­helygyár korszerű öntödéje. A több évtizedes, elavult ön­töde helyett ma 'szép. világos öntőcsarnokban, gépesített el­járással dolgoznak az öntők. Viszont csalk kevesen isme­rik. hogy az öntöde tervezésé­ben, kivitelezésében milyen nagy szerepet töltött be Ja­kovlev szovjet mérnök. Az ő javaslata alapján elkészült futószalag például öt fokozatú sebességgel működik, a ré­gebbi 180 pár szekrény helyett ma már 300—350, sőt az utób­bi időben 400 pár szekrényt készít egy dolgozó műszakon­ként. Jakovlev elvtárs hasznos út­mutatására kemény, igazságos magatartására most is szíve­sen emlékeznek vissza a gyár műszaki dolgozói. A futósza­lag és az alapozás munkála­tai az ő elgondolásai alapján gyorsultak meg és kerültek kevesebbe, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Különö­sen szerették Jakovlev elvtár­sat, hogy nemcsak tanított, javasolt, hanem ahol csak mód nyílt rá, tanult a tűzhely­gyári dolgozóktól, műszakiak­tól. Mindig óva intette azon­ban a tűzhely gyáriakat, hogy a szovjet munkamódszereket bármikor ix mechanikusan le­másolják. 1952 decemberében megin­dult öntöde jelenleg már el­érte a múlt év szeptemberi termelési szintet, s a dolgozók most arra törekednek, hogy gazdaságos termelés révén az év végi nyereségrészesedés közmegelégedést eredményez­zen. Tapasztalatok a Szovjetunió három varosában A z elmúlt év augusztusában és szeptemberében tanul­mányutat tett Moszkva, Lenin­grad .és Magnitogorszk több A miísnhí-marágvp A szerszámműhely külön elzárt helyiségében egy igen okos, precíz gép dolgozik: a szovjet másoló-rparógép. Teljesít­ménye igen magas, s jóminőségű. Már mintegy hat éve dol­gozik a gép az Acélárugyárban, s bizony az a gond, hogy nem győzik munkával. Egy lapátdomborító szerszámot például régebben 60 óra alatt készítettek el, a gép pedig teljesen ön­állóan 30 óra alatt. Általában kétszer olyan gyorsan dolgozik, mint az eddig használatos gépek. A gép különös tulajdonsága, hogy tapintótűje révén a fel­erősített minta alapján automatikusan készíti el a munka­darabot. Képünkön a másoló-marógép, mellette Csíncsik István a gép fiatal kezelője. (Foto: Imrich) nehézipari üzemében és kuta­tóintézetében; Szőcs Pál, az Acélárugyár üzemágvezetője. Az itt látottak, valamint nehéz gazdasági helyzetünk adott bá­torságot ahhoz, hogy az egész hengermű rekonstrukcióját az eddigi tervek költségeinek mintegy egyötödével oldják meg, s alkalmazzák a techni­kai újdonságokat; A Szovjetunióban szerzett tapasztalatok egyik fő része, hogy fejlődésünket nem első­sorban az új építkezés jelenti* hanem a régi, meglévő mű­helycsarnokban alkalmazzák a modern technikát. A régi épü­leten csak annyi átalakítást végezzenek, amennyi ehhez szükséges. Sok üzemben járt, ahol a régi és új épületeikben egyaránt fejlett technikával dolgoznak, vagy most vezet­nék be. Különösen nagy gon­dot fordítanak, majdnem pa­zarlóan bőkezűek a műhelyen- belüli anyagmozgatásnál. Kü­lönböző nagyságú és teherbí­ró darukkal, jói megépített utakon targoncákkal, a nagy- t jesítményű gépeknél sűrített levegővel végzik az anyagok továbbítását; A moszkvai kis­autógyárban látta, hogyan emelkednek új épületek, csar­nokok a régiek mellett, de va- lame~"viben a korszerű tech- ' nikát alkalmazzák; Jellemző, hogy egy régi hengerdében járva látták: izótopok segítsé­gével mérik - húzás alatt álló hengerelt áru vastagságát, s a munkás csupán az önműkö­dően dolgozó gép vezénylésé­vel, ellenőrzésével foglalko­zik; A szovjet szakemberek leg- -t*- főbb törekvése, hogy a nehéz fizikai munkát a lehe­tő legmesszebbmenően kikap­csolják. Éppen ezért a nagy üzemekben járva megelégedés­sel tapasztalták, hogv az anyagmozgatás folyamatossá­gát az összefüggő mechanikai berendezések egész sorával biztosítják; Mindenütt azt tapaszt-’^'b hogy az ipari építkezéseknél a praktikusságra, olcsóságra és SsÄ*. Ás- W Szénmedencénkben több korszerű szovjet gyártmányú gép segíti bányászaink munkáját. Mátranovákon például egy — a képen látható — PML—5 típusú meddőfelrakó érdemelte ki a dolgozók elismerését. Munkája nyomán mintegy 10 százalékkal gyorsult meg a vágatkihajtási sebesség. Kazáron egy feltöréses fúrógép-berendezés dolgozik szep­tember óta. Munkájának jelentősége, hogy gyorsan és eltérési veszély nélkül oldhatják meg két bányavágat összekötését. Teljesítményére jellemző, hogy egy műszak alatt 10 méter hosszú lyukat képes fúrni. A mizseríaiaknál az Sz. 153-as rakodógépek nyújtanak nagy segítséget a bányászoknak. Egy-egy gép egy óra alatt egy jó vagonnyi kitermelt szenet felrak a kaparószalagra, amely bizony az ilyen teljesítményt nem is mindig birja el. (Foto: Seyler) A szénvagyonszámítás új módszere gyorsaságra törekednék. A gazdasági helyzettől függően fokozatosan hajtják végre a technika fejlesztését, s a régi­ből mindent megtartanak, ami még jó, hasznos; Külön figyelemmel kísérték, hogy az üzemfőnöknek,, műve­zetőknek milyen nagyfokú ön­állóságot biztosítanak. Nincse­nek lekötve mindenféle apró dolgok elintézésével, s bőven van idejük foglalkozni olyan nálunk még luxus-számba me­nő kérdéssel, mint az üzemen- belüli tisztaság, rend. Ez pe­dig egyik mutatója a fegyel­mezett munkának* A szerzett hasznos tapasz­talatok is hozzásegítik a hengerdét ahhoz, hogy 1—2 éven belül fejlettebb módsze­rekkel, korszerű gépeken ol­csóbban és termelékenyebben dolgozzanak, 1954-ben szénme­dencénkben járt Tyerentyev. szov-- jet geológus elvtárs, aki szénvagyonszá- mításuk új módsze­rét ismertette még a tröszt geológiai csoportjával. Az ő irányítása mellett készítették el me­dencénkben Kányás és Tiribes-akna új szénvagyonbecslé - Sét; A szovjet mód­szer a legnagyobb részletességgel ki­dolgozza a meglevő adatok,' a hossz- és harántirányú szel­vények alapján a várható vetőket és vetőközöket. Ezál­tal elkerülthetjük az indokolatlan meddő vetőközök szónvagy ónként tőén ugranak ki a térképen. így köny- nyen megszerkeszt- hetök a szénva- gyonba be nem történő nyüvántar- £zámított területek határai. tását. Az alaptérképek telepenként készül­nek el. A lemélyí­tett fúrások mellett a telepnek megfe­lelő fúrási szelvény­struktúrája látha­tó. Ha az így elké­szült térképre rá­nézünk,' rögtön át­tekinthetővé válik a széntelep vastag­ságának kifejlődé­se. A telephiány vagy a művelési határ alá vékonyo­dott telepek foltjai A szénv^gyon- becslésben levő ki­mutatások, szelvé­nyek, közlekedési, geológiai, minőségi stb. térképek teljes képet adnak a szén. telepek elhelyezke­désére, vastagsá­gára, kifejlődésére vonatkozólag any- nyira, hogy aki tel­jesen kívülálló, a területet nem isme­ri. az is perceken belül teljes áttekin­tést nyerhet az szinte figyelmezte- egészről. 16 új lakás Nagybátonyban A Megyei Építőipari Válla­lat dolgozói februárban kezd­ték meg a megyében az új la­kások átadását. Most szomba­ton örömmel jelentették, hogy Nagybátonyban újabb 16 la­kás készítését fejezték be. Ez­zel együtt az idén már 45 la­kást építettek és a II. ne­gyedévben méf mintegy 160 új otthonba költözhetnek be a dolgozók; Az erőmű korszerűsítéséért Még 1954. évben Badarenko mérnök veze­tésével szovjet szakértő bizottság látogatta meg a villamosenergia iparág erőműveit. Kőr­útjuk során egy napig erőművünkben is tar­tózkodtak, ahol is értékes tanácsokat nyúj­tottak erőművünk jövője és üzembiztonsága érdekében. A tanácsok elsősorban az üzem villamos részére vonatkoztak, mely rész talán a legkorszerűtlenebb. Megerősítették üzemünk vezetőinek azt a megállapítását, hogy a 10.5 kV-os kapcsoló­ház berendezése oly gyenge, hogy nem bírja ki a rövidzárlati áramokat és ezért a huszas években szerelt sín-berendezés kétséget kizá-1 róan nem felel meg az erőmű jelenlegi álla­potának, különösen akkor, amikor az erőmű párhuzamosan dolgozik a kooperációs rend­szerrel. A megállapítás hatására is az erőmű meg­kezdte a kapcsolóberendezés és vezénylőte­rem teljes átépítését, melynek egyrésze már el is készült. Megállapították, hogy a jelenlegi háziüzemi séma nem üzembiztos és a korszerű követel­ményeknek megfelelő változtatásokat igényel. Ezt részben és elsősorban az erőmű nagytelje­sítményű berendezéseinél már végre is haj­tottuk. Az erőmű villamosberendezésének védelmi, relé és automatika problémáit egységes szem­pontok szerint kell megoldani. Szükségessé válik a generátorok belső meghibásodások el­leni védelmének kialakítása, a gyors ráger- jesztő berendezések megvalósítása stb, Szovjet tapasztalatok alapján a szakértők felhívták figyelmünket, hogy a generátorok­hoz korábbi időben beépített áramkorlátozó­kat minél előbb le kell szerelni, mivel ezek feszültség csökkenés esetén akadályozzák a feszültségszabályozó munkáját, ebből kifolyó­an üzemzavar esetén zavarják a normális üzemállapot visszaállítását, A generátorok védelmének korszerűsítése az erőmű 10 kW-os berendezésének rekonstruk­ciója alkalmával meg fog történni, a vonat­kozó tervek már elkészültek. Az áramkorláto­zók kiiktatása pedig a szakértők látogatása után rövidesen megtörtént. Mindezeken túl még több hasznos javasla­tot kaptunk, illetve valósítottunk meg. A szov­jet szakértők elismeréssel nyilatkoztak mun­kánkról is. Szószerint kívánom idézni a szov­jet szakértő bizottság jelentéséből az alábbit: „Az erőműben 1953-ban 27 üzemzavar volt, 1954-ben május 14-ig pedig csak egy üzem­zavar fordult elő. Ez egyrészt a személyzet jó szakképzettségének, másrészt a berendezése­ken végzett jóminőségű javításoknak köszön­hető. A kazánok javítási ideje 14—16 nap, a turbógenerátoroké 10 nap, vagyis 25—33 szá­zalékkal a megállapított terv alatt van. A főberendezések ilyen rövid határideje és az üzemviteli gazdaságosság példa lehet a többi hasonló teljesítményű erőmű részére, többek között a Pécsbányai Erőmű részére is. Az erőmű tisztasága és rendje szintén példa­ként állhaf más erőművek előtt.” Gösswein Richard, a Salgótarjáni Erőmű főmérnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom