Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-09 / 19. szám

»57. märcias 9. NÓGRÁDI Népújság 7 MEGALAKULJON-E A KISZ Gondolatok az ifjúsági szervezetről i z ©lmúlt év októberében A bekövetkezett tragikus események színtere lett szocia­lizmust építő hazánk. Orszá­gunk szocialista fejlődését, erősítését gátlás elé állította az ellenforradalmi lázadás, mely népi hatalmunk megdön­tésével. valamint azzal a ve­széllyel fenyegetett, hogy ha­zánk összeütközésbe kerül szocializmust építő szomszéd­jaival, egy új világháború ki­induló pontjává és első had­színtérré változzék. Az ellen- forrádálűm elfojtása volt a népi hatalom megmentésének és a Duna völgyében egy új pusztító háború elhárításának egyetlen lehetősége. Az ellenforradalom tevé­kenységei szétszakították a volt egységes ifjúsági szövet­séget, a DISZ-t, amely hibái ellenére is igen sokat segített a fiatalok kulturális és sport nevelésében. Az ellenforrada­lom ■ önmagát csapja be, ami­kor azt állítja, hogy a magyar ifjúság nagyrésze az ő oldalán áll, vagy talán állt. Az azon­ban kétségtelen, hogy nem­csak Budapesten, hanem me­gyénkben, Salgótarjánban is az ifjúság soraiban nagymér­tékben rombolt az eszmei zűr­zavar, a nacionalizmus és más burzsoá nézetek. Megyénkben működő, úgynevezett réteg- szervezetek, Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség, EPOSZ, Diákszövetség, élen az ifjúság legjobbjai eredményes munkát végeztek eddig is, azért hogy az ifjúság egy részénél érvé­nyesült ellenforradalmi befo­lyást leküzdjék, ez a munka azonban még korántsem feje­ződött be, ezt még tovább is kell. folytatni. i páit Központi Bizottsá- A gának véleményével teljes egészében egyetér­tek a magam részéről, hogy az új marxista— leninista világnézetű kommu­nista nemzedék nevelése érde­kében, továbbá azért, hogy a rétegszervezetekre tagozódott ifjúsági mozgalomnak átfogó politikai irányító szerve is _ lei- gyen. ÉJz pedig a kommunista ifjúsági szövetség kell hogy legyen. Ez olyan feladat, me­lyet a kommunista mozgalom nagy kérdéseként kell tekin­teni, és a megfelelő átgondolt előkészítés után a szervezete­ket létre kell hozni. A fiatal kommunistákkal és a becsüle­tes, párt- és szocializmushoz hű pártonkívüli fiatalokkal. A pártszervezetek legmesszebb­menőkig nyújtsanak gyakorlati és elméleti segítséget. A KISZ létrejöttével szűnjön meg a Forradalmi Ifjúmunkás Szö­txmauz állomás »serelése. vétség, a falvakban pedig ma­radjon még továbbra is az egy­séges parasztifjúsági szövetség, az EPOSZ, valamint középis­koláinkban a diákifjúsági szö­vetség. E zen szervezetek egysége­sítése a későbbi idő­pontban kerüljenek sorra. Fel­vetődik a kérdés, ki lehet a KISZ tagja? Szerintem a fiatal kommu­nistákon kívül minden olyan munkásfiatal, értelmiségi, hi­vatali és ipari tanuló, akik ma. gukénak vallják a szocializ­mus építését, a marxizmus—le- ninizmus tanítási alapjait, an­nak elsajátítását, magukénak érzik és elismerik a munkás­osztály és annak pártjának vezető szerepét. Most, az el­lenforradalom leverése után, a szocializmus építése idején, egyre nagyobbnak kell lenni szerepének az ifjúság tagjai­nak nevelésében, a marxiz­mus—leninizmus alapjainak el­sajátításához, a Marx—Engels —Lenin mindenek felett dia­dalmaskodó tanításainak ön­tudatos megvalósításában. A KISZ kell hogy hivatott legyen arra, hogy nevelje ifjú­ságunkat, olyan értelemben, mint azt a KIMSZ tette, olyan helytálló fiataljaink legyenek a haza önzetlen szolgálatára, a nép és a párt iránti odaadás­ra, mint annak idején volt Ságvári, Fürst, Kilián elvtár­sak és még sokan mások. Ki­zárólag a KISZ volna képes szerintem .legjobban arra, hogy fiataljainkban a meg­bonthatatlan barátság szelle­mében kialakítsa az ifjúság1- nak a kommunisták, az igaz emberek legjobb tulajdonsá­gait, a munka szeretetet, az élet vidámságát, a rettenthe­tetlenséget, az igaz ügy győ­zelmébe vetett meggyőződést és a készséget, bármilyen aka­dály vagy nehézség leküzdésé­re. A KISZ-nek lesz a köteles* sége, hogy minden módon gon­doskodjon arról, hogy az ifjú­ság állandóan gyarapítsa szak­mai tudását, fáradozzon azon, hogy a tudomány és''technika eredményeinek ismeretét a gyakorlatban is tudja alkal­mazni a népgazdaság és a kul­túra minden területén A KISZ-nek azt a hivatását is vallom, hogy szüntelenül gon­doskodjék az ifjúság kielégítő’ és sokoldalú " testedzéséről;' akár munkára, vagy pedig_ a népi demokrácia védelmére való előkészítéséről. I gen fontos feladat az egész ifjúságunk aktívabb, lel­kesebb részvétele az állami, gazdasági és kulturális építő­munkában, az ország egész tár­sadalmi és politikai életében. Ifjúságunk figyelmét bizonyos részben a szocialista iparra irá­nyítani, a forradalmi munkás- paraszt kormány programjá­nak megvalósítására, valamint örra, hogy az egész népünkre háruló feladatok megoldást nyerjenek, hogy a legközeleb­bi időszakban minél nyugod- tabb életet éljünk, hogy bősé­gesen legyen mindannyiunk számára közszükségleti cikk, valamint a szükséges életszük- ságleti cikkek a nép és az if­júság igényeinek megfelelő kielégítéseképpen. Ezért a KISZ-nek még job­ban ki kell szélesíteni a meg­levő ifjúsági munkabrigádo­kat, nagyobb aktivitást és kezdeményezést kell tanúsíta­ni, mozgósítani kell munkás ifjúságunkat, hogy a népgaz­daság valamennyi ágában nö­velje a munka termelékenysé­gét. KISZ -szervező tek létre­jöttükkel, munkájukkal A csak úgy tölthetik be hivatott szerepkörüket népi demokrati­kus államunkban, ha állan­dóan tökéletesítik munkáju­kat. A KISZ munkájából, a feladatok megoldásának veze­téséből határozottan ki kell majd azt a hibát javítani, ami a DISZ-ben az elmúlt időkben bekövetkezett. A vezetőinek többet kell majd foglalkozniok az ifjúság között végzett gya­korlati szervező és nevelő munkával. A vezetők álljanak a létrejövő szervezetek figyel­mének középpontjában, az élő ifjú, a KISZ-isita, a magyar ifjú: gondoskodjon a fiatalok munkájáról, mindennapi éle­téről, művelődéséről és neve­léséről, az ifjak és leányok egyre növekvő igényeinek és érdeklődésének kielégítéséről. Ahhoz, hogy jó és eleven szer­vezeti élet folyjon, majd a KISZ-ben mindenekelőtt arra lesz majd szükség, hogy szé­lesedjen és erősödjön az ele­ven kapcsolat az ifjúság szé­les rétegével, az állami, vala­mint tömegszervezetekkel egy­aránt. Oravecz Ernő ki idei műtrágya felhasználás többszöröse a múlt évinek A szécsényi járás dolgozó parasztjai, és termelőszövet­kezetei 45 vagon nitrogén, 6 vagon szuperfoszfát s három és fél vagon káliműtrágyát igényeltek. E mennyiségből eddig 15 vagon nitrogén mű­trágya érkezett meg, amit a dolgozó parasztok néhány nap alatt felvásároltak. Az idei műtrágyafelhaszná­lás többszöröse a múlt évinek Ugyanis a járás dolgozó pa­rasztjai csak három vagon nit­rogénműtrágyát kaptak a múlt évben. ANYÁMNAK M árcius 8-a a nők ünne­pe — ezen a napon a nők, az édesanyák felé fordul az egész világon a férfiak szeretete Engedd meg jóanyám, hogy ezen a napon én is, a Te rossz fiad, én is igaz szeretettel kö­szönthesselek. Egy régi, kedves emlékem rajzolódik elém, talán nem is emlékszel rá — nagyon rég volt — de nekem kitörülhetet lenül él emlékezetemben. Ügy nyolc, vagy kilenc éves lehet­tem. Május volt és anyák napja. Kis bőrszandált adtál rám, (Te vetted, mert „jó“ voltam), sötétkék matrózruhá­ban igyekeztem, futottam mel­letted. Siettünk, hogy el ne késsünk az ünnepségről. Az iskola udvarán nagyon sokan voltak már és Te észre sem vetted, hogy eltűntem mellő­led. .. Már hetekkel a várt ünnep előtt izgatottan készültem a nagy napra. Most szóban is be­vallom (pedig Te már akkor is tudtad bizonyosan), ha a mé­szároshoz küldtél, ha a szövet­kezetbe szalasztottal, a pénz­ből visszajáró filléréket nem adtam haza. Kicsit több lett a hús, vagy amiért éppen küld­tél... Gyűjtöttem a pénzt. Nem cukrot vettem belőle... virágot. És amikor az iskola udvarában elváltam tőled — igen, akkor szaladtam a ker­tészhez a virágért. Szép csere­pes virágot szerettem volna, olyant, amilyent akkori kis barátom, Béla mindjárt ki is fizetett (apjától kapott zseb­pénzből) amikor először szét­néztünk. Mentem a virágért, de nagy fájdalmamra ékkor már nem volt meg. Izzadt kis kezemben az ösz- szekuporgatott néhány fillér — de virág nincs. A kertész megérezte bánatom. Egy cso­kor labdarózsát kötött és azt nyomta a kezembe. Még a pénzt sem fogadta el... Soha nem felejtem el, amikor átvetted tőlem a virá­got. Emlékszem, azt mondtam' „Soha nem leszek rossz“. Azóta sök év telt el. Az em­lékezetes vasárnap még egé­szen fiatal voltál, ma meg las­san az ötven felé közeledsz... Emlékszem, kiskoromban mennyi bajod volt velem. Az egyik télen szánkózás közben eltörött a lábam. Hogy vár­tam a kórházban a délutánt, hogy újm láthassalak. S ami­kor kikerültem a kórházból, azután is mennyi gondot okoz­tam Neked! Mennyi álmatlan éjszakán borogattad a lábam, hogy a Te kis Ferid újra egészséges legyen! Ne gondold, hogy rosszul megy sorom, s ezért idézem emléked. Boldogulok az élet­ben, de az idő múlása rádöb­bent: rossz voltam Hozzád. Ahc iogy nőttem egyre „ön­állóbb” lettem. Emlékszel, hogy örültünk mindketten el­ső segédfizetésemnek?! E m-- lékszem arra is, hogy milyen bánatot okoztam Néked el-el maradásommal, éjszakázásaim­mal. Nagyon fáj, hogy sdktzor követelődző is voltam Veled szemben, pedig Te mindent megtettél értem. Hogy szeret­tél volna öreg télikabátod he­lyébe újat venni és Te minden szó nélkül lemandtál róla, mert nékem bársonyzakó kel­lett, mert ilyen volt a bará­tomnak ... Sok minden történt az el­múlt években i>elünk. Vala­hogy mintha meglazultak vol­na a családot összékötő szálak is. Ahogy nőttünk mi, gyere­kek is mintha távolodtunk vol­na egymástól. Dezső is nősülé­se óta ritkán jár haza... A kis szélk, amit apa neki csi­nált, még mindig megvan, de ő talán már nem is emlékszik rá. Editet is annyira leköti kis családja gondja, hogy csak ritkán látjuk őt. Tudom én azt, jóanyám, hogy mennyire bánt ez Té­ged. De életünk, az, hogy a nagy családot új kiscsaládok váltják fel, ez életünlyrendje. Engem most ide a város­ba szólított a kötelesség. Ed­dig ritkán jártam haza, de a jövőben gyakrabban látjuk egymást. Nem haragszol ugy-e, hogy most csak így levélben küldhetem hozzád szívbéli kö­szöntésem — a nők ünnepén?! A Te rossz fiad: Feri A mezőgazdászig felvirágoztatásáért A SZÉCSÉNYI GAZDAKÖR MUNKÁJÁRÓL „A kormány lehetőséget kí­ván biztosítani a magyar föld minden művelőjének, hogy szakmai tudását növelje és így gazdaságának szakszerű veze­tésével többet, jobban és ol­csóbban termeljen.“ (A forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány nyilatkozatából.) A szécsényi dolgozó kis- és középparasztok, termelőszövet­kezeti tagok — élve a kormány által nyújtott lehetőséggel' megalakították a gazdakört. Mi a gazdakör legfőbb cél­kitűzése? A gazdák szakismeretének gyarapítása. A kör választott vezetői beszerzik a szükséges mezőgazdasági szakkönyve­ket, folyóiratokat, szakelőadá­sokat rendeznek, gazdasági taníolyamot szerveznek, s a ta­gok az összejövetelek alkalmá­val kicserélik a gazdálkodás­ban szerzett tapasztalataikat. Mindezeken kívül kulturális rendezvényekkel biztosítják a gazdakör tagjainak szórakozá­sát. Minden esetben megrende­zik a hagyományos népi mulat­ságokat, s ápolják a hagyomá­nyos népi szokásokat. A keddi és csütörtöki es­téken sok dolgozó paraszt ke­resi fel a művelődési otthont, hogy részt vegyenek a növény- termesztési, vagy az állatte­nyésztési szakcsoport előadá­sán. Ilyenkor szóba kerül a belterjes gazdálkodás minden problémája, véleményt alkot­nak a kormány rendeletéiről, s megvitatják a község gaz­dálkodásának legégetőbb prob­lémáit. Ilyen alkalomra meg szokták hívni a járási mező- gazdasági osztály szakembere­it, a helybeli tangazdaság ki­váló képességű mezőgazdászait, állattenyésztőit, akik minden­kor készek átadni a növény- termesztés és állattenyésztés legeredményesebb módszereit, amelyeket sikerrel alkalmaz­hatnak a kisgazdaságokban, s a termelőszövetkezetben is. De nemcsak ennyiből tevő­dik ki a gazdakör tevékeny­sége. A vezetők és a tagok javaslatot tesznek a mező­őrök és a pásztorok megvá­lasztására. Segítséget nyújta­nak a különböző vetőmagvak, műtrágyák, növényvédősze­rek beszerzéséhez. A kör el­sőrendű kötelessége a dűlő- utak. hidak, vízlevezető árkok karbantartásának elősegítése, a növénytermesztési, s állatte­nyésztési szerződéskötések népszerűsítése. S mindezt a gazdák érdekében teszik. A kör segítséget nyújt a külön­böző mezőgazdasági gépek kölcsönzéséhez és beszerzésé­hez, s állandóan munkálkodik a közlegelők karbantartásán* állandó javításán. Szükség esetén javaslatot terjeszt a községi tanács végrehajtóbi- zottsága elé. A szécsényi gazdák és a szövetkezeti parasztók gazda­köre, s e kör tevékenysége nagy változást idéz elő a köz­ség fejlődésében, mezőgazdál­kodásában. A község egyre na­gyobb lépést tesz előre a bel­terjes mezőgazdálkodás felé* ami alapját képezi a gazdák jólétének. A szécsényi gazdakör mun­kája die sér e t rétnél tó. Helyes lenne, ha megyénk falvainak gazdái hasonlóan cselekedné­nek, mivel minden községben megvan az adottság és lehető­ség — s az akarat is — a me­zőgazdaság felvirágoztatásá­hoz. (I) •!l!llllli!llllllllllllllllllll!lllll!l!lll!lllllllllll!illl]||||||||lillll!lillll!llllfllll!!lllll!llllllllll!llllllllllllllllllllliill!llllililiilllll!l)lllll!illllll|jillilllM rOi(A én tiiktre aálik V ALKJUK BE őszintén: az üzemek, középületek, la­kóházak energiaellátását bizto­sító dolgozók munkájáról a köz­vélemény csak legritkább ese­tekben emlékezik meg. De ezek a dolgozók valahogy nem is kívánják, hogy róluk beszéljenek, mert ilyenkor rendszerint munkájuk egyol­dalú megítélése folytán hi­báik kerülnek szóba. Előttük már megszokott dolog, hogy rendre kiesnek az elismerés zónájából. Mert hát az, hogy a bányák és gyárak a szüksé­ges időben áram alatt vannak, hogy a lakásokban éjjel-nap­pal szólhat a rádió, hogy a konyhák és szobák lámpái, ha szükséges fényt árasztanak, ez mindenki előtt megszokott, természetes dolog. Pedig min­denki elhiheti, nem is olyan természetes. Az Észalk-magy ar országi Áramszolgáltató Vállalat Sal­gótarjáni Üzletigazgatóságá­nak dolgozói négy megye terü­letén. mintegy 120 kilométeres körzetben, ezer kilométeres nagyfeszültségű hálózaton és ugyancsak ezer kilométer hosszú utcai elosztóhálózaton ‘látják el feladatukat. Salgó­tarjánban és környékén 1904- tői vette kezdetét az energia­szolgáltatás. Később 1931-ben több hasonló városi energia- szolgáltatót összevonva, sváj­ci nagytőkével megalakult a Hungária Villamossági RT. 1904-től 1944 végéig, a felsza­badulásig 40 esztendő alatt összesen 35 000 fogyasztóhoz kapcsolták be a villanyt. Ez­után a jelenlegi üzletigazgató­ság vette kezébe az áramszol­gáltatás ügyét és napjainkig az elmúlt 12 év alatt 82 000 főre emelte a fogyasztók létszá­mát. Ez bizony nem kis dolog. Tizenkét év alatt csaknem másfélszer annvi családhoz juttatták el a kultúráiét fon­tos kellékét, mint a tőkés rend ezt a negyven esztendő alatt tette. De nézzünk egy másik tény- számot; amíg 1944-ben egy fo­gyasztóra 700 kWó esett, ad­dig napjainkban ez csaknem megnégyszereződött. íme az áramszolgáltató vál­lalat salgótarjáni üzletigazga­tóságának az elmúlt tizenkét évről szóló bizonyítványa. N O DE MENJÜNK TO­VÁBB, nézzük az 1956. október 23-át . követő esemé­nyek idejét. Ez az időszak bi­zony sok vállalatot próbára tett. Az áramszolgáltató dolgo­zói ebben az időben i« megáll- ták helyüket. Nem hallgattak az uszításokra, az igazgatóság és munkástanács ’irányítása mellett a fenyegetések ellené­re is tovább folytatták munká­jukat. A salgótarjáni és balas­sagyarmati részleg a zavargá­sok napjaiban is folytatta Luc­iáivá és Litike villamosítását. Lucfalván mintegy három és fél kilométer hosszú nagyfe­szültségű hálózat építésével és 2.7 kilométer utcai elosztó há 'ázat létesít ősével 123 fogyasz­tóhoz juttatták el a villamos­energiát. Litke községben 9,8 kilométer nagyfeszültségű há­lózat és 3.5 kilométer elosztó hálózat kiépítésével 206 új fo. gyásztól kapcsoltak be hálózs­ákba Ezenkívül ebben az idő ben készült el a Salgótarján Rokkant-telepi 25 szövetkezeti ház villamosítása. 28 községbe - fejlesztették az utcák közvilá gítását. s összesen 130 darab közvilágítási lámpát szereltek fel. Az ellenforradalmi esemé­nyek végett Ipolytarnóc és Nógrádsáp községek villamosí­tását nem tudták határidőre elkészíteni, de az építési osz­tály Ipolytarnócon már feb­ruár 15-én lehetővé tette, hogy 139 családi házban kigyúljon a villanyfény. Nógrádsáp villa­mosítása pedig már szinte be­lyi szervezőinek felcsillant a szemük, amikor a helyi erőmű­vek legnagyobb igyekezete el­lenére is az áramszolgáltatás megszakításának gondolatával foglalkoztak. Az áramszolgál­tató vezetői azonban határain­kon túlra. Csehszlovákiába is elmentek segítségért, mi­után a besztercebányai igaz­gatóság és a losonci üzem­egység támogatásával sikerült elhárítani a kényszerkorlátozás veszélyét. A 38 000 fogyasztó mindebből semmit sem tu­dott. csak azt tapasztalta, hogy ha arra szükség volt. a lámpák nács megválasztásáról esett szó. S noha itt is akad egy-két személy, aki a megszokottnál keményebb hangon beszélt, a vállalat dolgozóinak egységét nem tudták megbontani. A dolgozók és vezetők nagy része a helyes utat követve becsü­lettel helyt állt. H1 fejezőihez közeledik, s március ugyanúgy árasztották a fényt. 15-ig itt is megtartják a fény ünnepét. A hálózatbővítési munka mellett azonban 82 000 fogyasz. tó folyamatos villamosenergia ellátásáról is gondoskodniok kellett. Míg az ország más vi­dékein az energiaszolgáltatást gyakran korlátozták, sőt he­lyenként megszüntették, a salgótarjáni igazgatóság meg­szakítás nélkül biztosította az áramot. Az üzem dolgozói eb­ben az időszakban fokozott ké szenléti szolgálatot tartottak, hogy minél kevesebb legyen az üzemzavarokból származó energlakiesés. |v- ÖZTUDOMÄSÜ, hogy z "■ október 23-i események után az energiaellátás nem nyugodott biztos alapokon. A szénhiány már-már csaknem fölborította a vállalat egyen­súlyát. Az ellenforradalom he­roint rendezett körülmények között és a rádiók is kívánsá­gaik szerint sugározták a mű­sort. Mindezt a napokban mond­ták el érdeklődésünkre a Sal­gótarjáni Üveggyárral csak­nem szemben, abban a vörös téglakerítéssel szegélyezett kis irodában, amelyben az áram- szolgáltató vállalat salgótarjáni üzletigazgatóságának vezetői székelnek. Ezenkívül még arról is beszéltek, amit ugyancsak mellékesen említettek meg. s aminek mi viszont rendkívül nagy jelentőséget tulajdoní­tunk. Nálunk — mondották — nem egyes személyek üldözése volt a cél. hanem az amúgy is széttagolt egységünk jó össze­fogása. Máshol az ellenforra- h-lom lázas napjaiban üldöz­tek a pártvezetőket, itt viszont n nárttitkárt kérték fel az el­nökiéire. amikor a munkásta­olyan természetes dolog. S ugyancsak nem természetes az sem, hogy az áramszolgáltató vállalat dolgozói tizenkét esz­tendő alatt másfélszer annyi helyre vezették be a villany­áramot. mint a tőkés rend negyven év alatt. Nem olyan természetes az sem. hogy ahol egy egész iparmedence dol­gozóit sztrájkra tudták kény­szeríteni különböző fenyege­tések és terrorcselekmények révén, ott egy szétszórt mun­kahelyen tevékenykedő cso­port egységesen dolgozik a kitűzött feladatainak meg­valósításán. Az sem termé­szetes, hogy energiahiány ellenére sem éreztek energia­hiányt a fogyasztók. c hogy a zavargások ellenére kevesebb volt az üzemzavar, mint az elmúlt év azonos időszakában; Rászolgáltak, igenis ráiszolgál- tak ezek a dolgozók a- dicséret­re. s nyugodtan mondhattuk rájuk: dicséretesen eleget tet­tek a reájuk bízott feladatok­nak. — sz — a —

Next

/
Oldalképek
Tartalom