Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-02 / 17. szám

1957. március 2. NÓGRÁDI Népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának ülése (Folytatás a 2. oldalról.) repét az üzentek igazgatásá­ban. 4. Hozzá kell fogni a hazai adottságokra épülő és helyes árarányok kialakítását biztosí­tó új — 1958. január elejével kezdődő — hároméves terv ki­dolgozásához. Ugyanakkor egyes népgazdasági ágakban, ahol ez a helyes fejlesztés ér­dekében szükséges (energia­biztosítás, városfejlesztés) hosszabb időre (10—15 év) szóló távlati terveket is kell készíteni. 5. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztése s egyben a köz­ellátás zavartalansága céljá­ból ki kell dolgozni az állami szabadfelvásárlás és a szerző­déses termelés megfelelő fej­lesztését. A mezőgazdasági ár­rendszernek a közérdek figye­lembevételével serkentenie kell a termelési kedvet. 6. A mezőgazdasági terme­lés általános és főleg szocialis­ta irányú fejlesztése elősegí­tésére párt- és állami szer­veink nyújtsanak kellő támo­gatást az állami gazdaságok dolgozóinak, valamint a ter­melőszövetkezeteknek, hogy gazdaságaikat fejleszthessék és gazdaságossá tehessék. 7. A mezőgazdaság helyes irányú fejlesztését egy mielőbb elkészítendő mezőgazdasági program kidolgozásával is biz­tosítani kell. 8. A Központi Bizottság he­lyesli a kormány eddigi bér­ügyi intézkedéseit, a bányá­szok és ipari munkások béré­nek emelését és szükségesnek tartja a dolgozók számos to­vábbi kategóriájának, s első­sorban a műszaki értelmisé­giek és pedagógusok kereseti viszonyainak rendezését. A bérügyi intézkedéseik, mérté­kének és időpontjának meg­állapításánál azonban mindig mérlegelni kell a bérből és fi­zetésből élőnc legfőbb gazdasá­gi érdekének, a forint érték­állandóságának védelmét. V. A tömgszerveieti munka területén Az új viszonyok között a tö­megszervezetekben végzendő munka — a párt tömegkapcso­latai szempontjából — vissza­nyerte azt a nagy fontosságát, melyet Lenin tulajdonított ne­ki. A párt taglétszámának a munkásosztály tömegeihez vi­szonyított rendellenes magas aránya megszűnt. Ezért van most különös jelentősége an­nak, hogy a pártnak az álta­lános célkitűzéseiért folytatott harcát — a pártszervezetek közvetlen munkáján kívül —• kiegészítsük a különböző tö­megszervezeteken keresztül a tömegekkel kiépített sokoldalú új kapcsolatokkal. Külön nagy figyelmet kíván e munka azért is, mert pártunk — szakítva a rossz, adminisztratív és bü­rokratikus vezetési módsze­rekkel — most alakítja ki a tömegszervezetekkel kapcso­latban az ideológiai és politi­kai vezetésnek azokat az új formáit, amelyek a párt befo­lyásának érvényesítése mellett biztosítják a tömegszervezetek működésének önállóságát is. A Központi Bizottság de­cemberi ülése óta végzett mun­kánk ezen a téren is eredmé­nyes volt, jóllehet néhány fon­tos feladat megoldása még hátra van. Melyek ezek a feladatok? 1. A munkásosztály politi­kai erődjeiben, az üzemekben, bányákban és állami gazdasá­gokban az elmúlt két és fél hó­nap alatt a helyzet előnyünk­re gyökeresen megváltozott. Minden fontos helyen meg­alakult, működik és fejlődik a pártszervezet. A munikásosz- tály régi, hagyományos érdek- képviselete: a szakszervezetis újjászerveződött és megkezd­te rendes tevékenységét. A munkástanácsok többsége is fokozatosan megtalálja a tör­vényes rendeletekben előirt hasznos tevékenységéneik kö­rét és formáit. Most fontos fel­adat, hogy a kommunisták politikai irányításával min­denütt kialakuljon a pártszer­vezet. a szakszervezet és a munkástanács egymást szerve­sen kiegészítő. önálló és ugyanakkor összef üggő mun­kája. 2. A szakszervezetekkel kap­csolatban ma a legfontosabb feladat az, hogy a munkás- osztály e régi szervezeteit — rendeltetésszerű feladatuk, a dolgozók érdekvédelmének jó ellátásán keresztül — a mun­káshatalom szilárd támaszává tegyük. Pártunk politikájának fontos elvi alapja a munkás- osztály politikai egysége. En­nék tudatában szembe kell néznünk bizonyos — az ellen- forradalmi hullám üledékeként visszamaradt — kedvezőtlen jelenségekkel és le kell küzde- nünlk azokat. Arról van szó, hogy egyes szakszervezetek központjaiban is, több helyi szakszervezeti csoportban is a munkásosztály egységével szembenálló, azt bomlasztó jobboldali szociáldemokrata törekvések érvényesülnek, me­lyeket külföldi imperialista kö­rök is szítanak. Ezek leleple­zése és elszigetelése egyik leg­fontosabb feladatunk. 3. A munkástanácsokkal kapcsolatban egyfelől még mindig az a legfőbb feladat, hogy a bennük érvényesülő idegen vagy ellenséges politi­kai befolyás maradványait is megszüntessük. Másrészről vi­szont küzdeni kell a munlcás- tanácsókkal szemben egyes helyeken még megnyilvánuló széktás elzárkózás helytelen politikája ellen is. Tudatában kell lenni annak is, hogy a munkástanácsok hatásos és erős fegyverré válhatnak, ha működésüket a magyar viszo­nyoknak megfelelően fejleszt­jük ki, segítséget nyújthatnak az üzemigazgatás bürokrati­kus vonásainak leküzdésében, a gazdaságosság és a termelés színvonalának javításában, az önShöltség csökkentésében, a termelékenység növelésében és mindezeken keresztül a dol­gozók életszínvonalának reális emelésében. A termelés kettős irányítá­sának elkerülése érdekében meg kell találni a módját an­nak, hogy a pártszervezetek közvetlenül csak a termelés néhány legalapvetőbb kérdé­sével foglalkozzanak. a terme­lés részkérdéseinek ellenőrzé­se péüig közvetve, a munkás- tanácsokon keresztül valósul­jon meg. 4. A nők közötti pblitiikai munka általános követelmé­nye továbbra is az, hogy ha­zánk öntudatos dolgozó asz- szonyai és leányai a társadal­mi és állami élet minden te­rületén, így a pártban és a szakszervezetekben, az állami és más funkciókban is megfe­lelő mértékben képviselve le­gyenek s aktív szerepet játsz- szanak. A nők között külön politikai munka ma az újonnan szerve­zett Országos Nőbizottság irá­nyításával folyik. Hetek óta megjelenik a „Nők Lapja" is. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja, hogy politikai jellegű, ugyanakkor a dolgozó nők különleges kérdéseit is napirenden tartó nőmozgalmi szervezet alakuljon. E szerve­zet működésének elvi alapjait s a gyakorlati megvalósításra irányuló elgondolásokat sürgő­sen ki kell dolgozni. 5. A párt politikai munkájá­nak egyik központi kérdése ma és a. jövőben méginkább az if­júság erkölcsi-politikai neve­lésének és általában az ifjúság jelenéről és jövőjéről való gondoskodás kérdése. Az ellenforradalom csak ön­magát ámítja és csapja be, amikor azt állítja, hogy a ma­gyar ifjúság nagy része az ő oldalán áll, vagy állt. Az azon­ban kétségtelen, hogy az ifjú­ság soraiban nagymértékben rombolt az eszmei zavar, a na­cionalizmus és más burzsoá nézetek. A magyar ifjúság ma működő úgynevezett rétegszer­vezetei (Forradalmi Ifjúmun­kás Szövetség, EPOSZ, ME- FESZ, Diákszövetség) élén az ifjúság legjobbjai eredményes munkát végeztek eddig is azért, hegy az ifjúság egy ré­szénél érvényesült ellenforra­dalmi befolyást leküzdjék. Ez a munka azonban még nem fe­jeződött be. ezt még továbbra is folytatni kell. A párt Központi Bizottságá­nak az a nézete, hogy az új, marxista—leninista világnéze­tű kommunista nemzedék ne­velése érdekében, továbbá azért, hogy a rétegszerveze­tekre tagolódott ifjúsági moz­galomnak átfogó politikai irá­nyító szerve is legyen, szüksé­ges létrehozni egy kommunis­ta ifjúsági szövetséget. E fel­adat megoldását a magyar kommunista mozgalom nagy kérdéseként kell tekinteni és megfelelő előkészítés után a Központi Bizottság e kérdés megvitatására összehívott ülé­sén kell megtárgyalni. 6, A Központi Bizottság he­lyesli és teljes mértékben tá­mogatja az Intéző Bizottság ál­tal elfoglalt, és a pedagógusok február 18-i országos megbe­szélésén is elfogadott állás­pontot, hogy a magyar úttörő- mozgalmat újjá kell szervez­ni. Az ifjúság e szervezeténél a jövőben építeni kell az út­törőmozgalom nemes és ked­ves hagyományaira, s a múlt gyakorlatából feltétlenül ki kell küszöbölni a formális és felesleges, nemegyszer egye­nesen Ikáros vonásokat. Az úuörömozgálom a jövő­ben ne legyen sem napi poli­tikával foglalkozó szervezet, sem pedig a gyermek szabad­idejét teljesen igénybevevő második iskolai elfoglaltság. Az úttörőmozgalom segítsen felébreszteni a gyermeki lé­lekben azokat a nemes és szép érzéseket és hajlamokat, ame­lyek a szocalista emberiesség szellemében formálják életü­ket, s a társadalomhoz való viszonyukat. Nyújtson a gyer­mekeknek gondolkodásukat és jellemüket fejlesztő kulturált szórakozást és játékot, olyan vonzó és megnyerő formában, hogy az úttörőmozgalom a szü­lői és iskolai nevelés szeren­csés kiegészítője és továbbfej­lesztője lehessen. Ehhez ter­mészetesen elengedhetetlenül szükség van a, pedagógusok és szülők közreműködésére és szerető támogatására. 7. A különböző tömegszer­vezetek hivatottak a dolgozók és az egész lakosság sokoldalú igényeinek kielégítésére, s így társadalmi funkciójuk a népi demokrácia rendszerében igen jelentős. A kommunisták tár­sadalmi tevékenységének fon­tos része a különböző tömeg­szervezeteikben végzendő mun­ka. A Központi Bizottság fel­hívja a párt tagjait, hogy a tö­megek bizalmából vállaljanak munkát és funkciót a szerve­zetekben. A tömegszervezetekben te­vékenykedő kommunisták munkájának szervezettebbé tevése, megfelelő fejlesztése és irányítása érdekében az il­letékes pártvezetőségek irányí­tásával hozzák létre az MSZMP pártcsoportjait. VI. A párt nemzetközi kapcsolatai Pártunk, kormányunk, mun­kásosztályunk és népünk har­cát a magyar szocialista for­radalom és a nemzeti függet­lenség megvédésének ügyéért, teljes erővel támogatja a szo­cialista országok, a világ kom­munista és munkáspártjainak internacionalista tábora, any -ív­nek vezető ereje a ??'- V jetuhió és annak kommunista pártja. Pártunk a proletárin­ternacionalizmus szellemében sikeresen fejlesztette és erősí­tette nemzetközi kapcsolatait a Központi Bizottság decembe­ri ülése óta is. Pártunk a közelmúltban fontos nemzetközi találkozók részvevője volt. Részt vettünk az öt párt (Bolgár Kommunis­ta Párt, Csehszlovákia Kom­munista Pártja, Magyar Szo­cialista Munkáspárt, Román Munkáspárt, Szovjetunió Kom­munista Pártja) küldötteinek újévi budapesti találkozásán. Január közepén részt vettünk három párt (Kína Kommunis­ta Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Szovjetunió Kom­munista Pártja) küldötteinek moszkvai találkozásán. Ugyan­ekkor budapesti látogatásra hívtuk meg Csou En-laj elv­társat, Kína Kommunista Pártja Elnökségének tagját. A közelmúltban találkoztunk és tárgyaltunk az Olasz Kom­munista Párt Politikai Bizott­sága képviselőivel. Mindezeken a találkozáso­kon a testvéri kommunista és munkáspártok egyenjogúságá­nak elve érvényesült és egyet­értés alakult ki közöttünk a nemzetközi munkásmozgalom összes főbb kérdéseiben. A testvéri pártok támogatást nyújtottak az ellenforradalom ellen vívott harcunkhoz, meg­győződésünk szerint e találko­zók hozzájárultak a szocialis­ta tábor további megerősödé­séhez is. A Központi Bizottság he­lyesli az Intéző Bizottság in­tézkedéseit és döntéseit, ame­lyeket a nemzetközi találkozá­sok kapcsán tett és jóváhagyja azokat az egyezményeket és megállapodásokat, amelyeket pártunk küldöttei kötöttek. A Központi Bizottság ugyan­akkor sajnálattal állapítja meg, hogy a Jugoszláviával fennálló normális állami kap­csolatok mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt állás­pontja és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének egyes vezetői nyilvánosan kifejtett álláspontja között lényegbevá­gó nézeteltérés áll fenn fontos kérdésekben, mint például a párt építése és a magyar úgy­nevezett „területi munkásta­nácsok’’ értékelése kérdésé­ben. Reméljük azonban, hogy nézeteltéréseink a kommunis­ták között szokásos elvtársias vita keretében tisztázódnak. A Központi Bizottság a párt eszmei színvonalának emelése és a Magyar Népköztársaság államérdeke szempontjából nagy súlyt helyez mind a párt tagságának hazafias és egy­ben proletárinternacionalista szellemben való nevelésére, mind a párt nemzetközi kap­csolatai további erősítésére. Ennek érdekében jelenleg is és a jövőben is kezdeménye- zőleg fog fellépni s készséggel vesz részt minden olyan talál­kozáson és csatlakozik minden olyan közös akcióhoz, mely a proletárinternacionalizmus erősítését szolgálja. Négy új miniszter: Biszku Béla, Dr. Doleschall Frigyes, Kállai Gyula, Révész Géza A kormány új tagjai letették az esküt KÉSZÜL A KEHELY Ebben a negyedévben 30 000 darabot készítenek az úgynevezett Goblet-kehelyből a Salgótarjáni Üveggyár­ban. Az ehhez a típushoz tartozó egész szériából pedig mintegy 120—130 ezret, amelyből 100 ezer darabot az Egyesült Államokba, a többit pedig a Dél-afrikai Unióba küldik. A kemencéből kikerült üvegről Boros Barnabásné egy ügyes mozdulattal leválasztja a felesleges sapkarészt | Nagy ügyességet, gyakorlatot kíván a díszítő csiszolás. | Toldi Sándor a legjobbak közé tartozik ebben a szakmában II ♦ Kész az ízléses, leheletvékony kehely. Gera Mária a i műszaki ellenőrzést végzi, ügyelve arra, hogy minden $ darab kifogástalan minőségű legyen I (Turgyán Károly felvételei) Gondos előkészítő munka utón egyszerűsítették az irányítást és ügyvitelt A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Münnich Ferencet, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettesét a kormány első elnökhelyettesévé, Biszku Bé­lát belügyminiszterré, dr. Dole­schall Frigyest egészségügyi miniszterré. Kállai Gyulát mű­velődésügyi miniszterré és Ré­vész Gézát honvédelmi minisz­terré — a kormány tagjaivá — megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rónai Sándort, az országgyűlés elnö­két a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormányban viselt tagsági tisztsége alól felmen­tette. A kormány új tagjai csütör­tökön letették az esküt. Az eskütételnél jelen volt Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnök­helyettese, Apró Antal ipar­ügyi miniszter és Kristóf Ist­ván. az Elnöki Tanács titkára. (MTI) A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél befejezték a szén­medence vezetésének és ügy­vitelének egyszerűsítését, ame­lyet gondos előkészítő munka után mérlegelték a tröszt és az üzemek vezetői, a munkás- tanácsok, a párt- és a szak- szervezeti vezetők. Az átszervezés során megszüntették a körletve­zetői rendszert és a lég­vezetői beosztást. E feladatok a főaknász hatás­körébe kerültek. Az új meg­oldás meggyorsítja a hibák ki­javítását. Azelőtt például a légvezetési felelős nem intéz­kedhetett, csak jelentésben kérhette a főaknésztól a bá­nya szellőztetésében tapasztalt rendellenesség kijavítását. Most bánya járás közben a főaknász a szellőzést k- figye­li és zavar esetén nyomban utasítást ad ennek elhárításá­ra. A gépjavító és karbantar­tó műhelyek irányítását azzal könnyítették, hogy a TMK-vezető hatáskörét a művezetőkre ruházták, akiknek többek között az­előtt is ez volt a felada­tuk. A kányási és a szorospatakl üzemen kívül az energetikus feladatát is a művezetők lát­ják el. A kisebb aknáknál fje­dig, ahol a lőmester és az ak­nász munkaideje nem volt ki­használva — egyesítették e két munkakört. A szénmedencében nagy eret vágtak az adminisztrációs bürokrácián is. A bányáknál nem tartanak külön bérelszá­moló vezetőt, aknastatiszti­kust, aknaimokot stb., hanem minden százötven bányász után egy általános adminisz. trátorra bízták e feladatok el­végzését, akiket egy csoport- vezető irányít. A rónai és a zagyva! bá­nyaüzemnél például 22- ről 13-ra, illetve 18-ról 13-ra, Mátranovákon 32- ről 24-re csökkentették az adminisztratív dolgozók számát. Az egyaknás üzemeknél a múltban alkalmazott statiszti­kus munkáját a tervelőadóra bízták. A szénmedencében így mintegy 150 műszaki és admi­nisztratív dolgozóval kevesebb irányítja és kezeli a bánya­üzemek ügyeit, mint szeptem­berben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom