Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-09 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETER! % ' I I ELSŐ OSZTÁLYOSOK NOGRADMEGYEI tanács lapja II. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ára 60 fillér 1957. MÁRCIUS 9. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának levele a magyar nőkhöz MAGYAR ASSZONYOK. A béke megóvását pár- LÄNYOK! lünk és kormányunk is leg­több feladatának tekinti. A Március 8, a nemzetközi Szovjetunió önzetlen segít- nönap alkalmából fogadják Régére, az egész szocialista a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága szeretetten üdvözletét. TÖBB MINT 1500 TŰZHELY A FEBRUÁRI TERVEN FELÜL Az idén nehéz és küzdel­mes napok után köszönt be hozzánk ez az ünnep. De ma már nyilvánvaló, hogy az ország kiheveri az ellen- forradalom dúlását: meg­szilárdul a belső béke. a munka, a szocializmus ügye hazánkban. Hála a baráti országok, mindenekelőtt a Szovjetunió segítségének, munkásaink, dolgozó né­pünk erőfeszítéseinek, meg­óvtuk a családokat a súlyos nélkülözésektől, népünket a közvetlen háborús ve­szélytől. Megpróbáltatásuk­ban a magyar nők is ott érezték maguk mellett a világ haladó asszonyait. Nincs olyan földrész, ahon­nan ne küldték volna el vigasztaló szavukat, segé­lyeiket a demokratikus nő­szervezetek. Ezek az asszo­nyok számítanak a magyar nőkre, számítanak arra, hogy nem engedik országu­kat az imperialisták játék­szerévé. a háború tűzfész­kévé válni. A nemzetközi nőnap al­kalmat nyújt annak a ki­fejezésére. hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága nagy bizalommal fordul a magyar nők felé. Tudjuk, hogy ha a múlt vezetés hibái nem egyszer nyo­masztó érzéseket, keserű­séget ébresztettek bennük, ha az ellenforradalom ha­zug hírverése és terrorja meg is zavarta gondolatai­kat és megfélemlítette őket, a magyar asszonyok és leányok nem fordítottak hátat a szocializmusnak. Magukénak érzik a nép ügyét és jövőjét szolgáló rendszerünket. Hiszen az elmúlt tizenkét év alatt is nemcsak anyagi javakban ré&esültck, hanem a jogok­ból, a kultúrából és a meg­becsülésből is jutott nekik. Tudjuk azt is, hogy az élet • nagy kérdéseiben a magyar nők egyetértenek pártunkkal. Békét, nyugodt életet t akarnak család juk­nak. . biztos jövőt gyer­mekeiknek. táborra támaszkodva építi és erősíti nemzetközi kap­csolatait. hogy a nemzetkö­zi politika vitás kérdéseit a tárgyalóasztalnál és ne a harctereken oldják meg. Rendet és nyugalmat te­remtünk az országban, hogy ellenséges provokátorok ne verjenek éket a párt és a nép közé, hogy felelőtlen izgatok ne zavarják meg az otthonok nyugalmát. Gazdaságpolitikánk célja a biztonságos megélhetés megteremtése. Ahogy a dol­gozók munkája nyomán emelkedik a termelés, úgy javul az egész ország gaz­dasági helyzete és válik mind jobbá a nők, a csalá­dok élete is. Céljaink megvalósításá­hoz az kell. hogy egy aka­raton legyünk és együtt is cselekedjünk. Bízunk a ma­gyar dolgozó nőkben, hogy szembeszállnak az ellenfor­radalom nyílt vagy álcá­zott szószólóival, helytáll­nak a munkában, segítik a termelés növekedését, szót emelnek a hibák ellen és síkraszállnak a dolgozók hatalmának és jogainak megvédéséért azokkal szemben, akik a régi kapi­talista-földesúri szolgasá­got szeretnék visszaállítani hazánkban. Számítunk a magyar nők­re, hogy nyugodt, boldog életet teremtenek ottho­naikban. sok tapintattal és megértéssel foglalkoznak gyermekeikkel, emberies­séget. kötelességérzetet, a szocialista haza iránti forró szeretetet plántálnak szí­vükbe. Számítunk a ma­gyar nőkre, hogy a béke, a népek közötti barátság szel­lemében nevelik fiaikat és lányaikat. A megújhodó nőmozgalom legyen szószó­lója a szocializmus építé­se nagy ügyének. Szívből jövő üdvözletün­ket és jókívánságainkat az­zal zárjuk, hogy a párt és a .kormány támogatására a Magyar Nők Országos Ta­nácsa mindenkor számíthat. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Az ország gépipari üzemei közül a Salgótarjáni Tűzhely­gyár dolgozói az elsők között tértek át az új ösztönzőbb és igazságosabb teljesítménybé­rezésre. Ez még január elején történt, és azóta egyenletesen felfelé ívelt a termelés gra­fikonja. Február közepétől kezdve már rendszeresen any- nyi tűzhely készült a gyárban, mint az októbert megelőző időkben. Külön elismerés illeti a dolgozókat azért, hogy el­érik a törvényes béreme­léssel korrigált október előtti termelékenységet. E szép sikerre senki sem szá­mított, amikor a gyár februá­ri terve készült és így most annál nagyobb az öröm, hogy ebben a hónapban több mint 15C0 tűzhelyet sze­reltek össze az előirányza­ton felül. Üjabb jelentős esemény is tör­tént a gyár életében: 1 év után újra megkezdték a köz­kedvelt Neo-kalor kályhák gyártását és már több száz kályha került a készárurak­tárba. A tanító néni kérdez és a kis apróságok majd ki­esnek a pádból, annyira szeretnének felelni a kérdésre. Már egész szépen beleszoktak az eleinte nehéznek ígérkező iskolai munkába. + Az idén 27 új bolttal bővül a megye üzlethálózata Az ország nehéz anyagi kö­rülményeinek ellenére is to­vább bővítik a nógrádi ipar­vidék üzlethálózatát. A leg­több új üzletet a nagybátonyi bányászváros dolgozói kapják. Itt az év végéig húsbolt, ház­tartási, vegyesipar cikk, papír- és játéküzlet, vala­mint cukrászda nyílik. A salgótarjáni háziasszo­nyoknak új hús- és háztartá­si bolttal könnyítik meg a be­vásárlást és az egyedül álló dolgozókat egy falatozóval ör­vendeztetik meg. A rétsági földművesszövetkezet textil- boltot épít. A salgótarjáni, balassa­gyarmati és pásztói sütő­ipari vállalatok 17 kenyér­boltot nyitnak. A megyében így 27 új bolt­tal bővül az üzlethálózat és ezenkívül több mint félmillió forintot fordítanak a meglévő üzletek korszerűsítésére. A kis Jutka összecsücsöríti száját és lassú mozdulatokkal ír­ja kerek betűit. Még nem tanulták a nagy N-betűt, a Nelli néven vas- tagított kezdőbetű jelzi, hogy tulaj­donnév. + Több százezer naposcsibét, több ezer kacséit kuniak forgalomba Egyre olcsóbb a tojás. Ma már 1.40-ért kapkodják a há­ziasszonyok a boltokban és a piacon. Van belőle bőven. Pedig sokszázezer tojást fel- anésztenek a baromfitelepek. Csak megyénkben több száz­ezer naposcsibe lát napvilágot az idén, tavasszal. A szentkúti és balassa­gyarmati keltető-állomá­sok mintegy 450 ezer na­poscsibe világra jöttével bíztatnak. Rövidesen megjelennek a pia­cokon a sárga, puha tollú kis- csibék. A keltető-állomásokon a több százezer csibén kívül ka­csák keltetésével is foglalkoz­nak. A tervek szerint 25—30 ezer keltetett kacsát hoznak forgalomba a háziasszonyok legnagyobb örömére. Megszólal a csengő, mintha puskából lőnék ki a kislányokat, úgy repülnek az udvarra és máris kört alakítanak. Felszabadultan, gondtalanul játszanak és éneklik: Körben áll egy kislányka ... i Í$ ARAK, BÉREK, TERMELÉS A közös háztartás gondjairól Minden dolgozó legfőbb vágya, hogy' jobban, szebben gond- talanabbul éljen. S az is igaz. hogy az emberek túlnyomó több­sége azt becsületes munkája után akarja elérni. A forradalmi munkás-paraszt kormány az elmúlt bárom hónap alatt egész sor intézkedést tett —. s tesz a közeljövőben is — *>ogy kielégí­tőbb életkörülményeket teremtsen a dolgozók számára. Ám en­nek megvalósítása, a további intézkedések megtétele egyáltalán nem könnyű, hiszen egy pillanatra sem szabad szemeiül tévesz­teni a legfontosabbat, a forint értékállandóságának biztosítását. Jó gazda módjára keli vizsgálnunk, hogyan is állunk a nagy. közös háztartás eme gondjaival - a kisebb, nagyobb termelőegv- ségeknél. gyáraknál, bányáknál. Legutóbb Mátranovákra látogat­tunk el. hogy az újság hasábjain keresztül is beszámoljunk az ottani dolgozóknak munkájuk mérlegéről. utalványra eladott áruk érté­ke. Egv szó. mint száz: a dolgo­zók ellátása — változatlan árakon — Mátranovákon is kielégítő, figyelembevéve az ország nehéz helyzetét. 52 forinttal drágább szén A balassagyarmati Előre Termelőszövetkezet kertésze, Verenczki Pál nagy gondot fordít a város lakóinak zöldségellátására. Idejében elké­szítette a melegágyakat, idejében elvetette a konyhakerti magvakat, amelyek már kelésnek indultak. A kertészeti dolgozók kihasználva a kövező időjárást, elültették a dughagymát. elvetették a borsót és a korai retket. Remény van arra. hogy a város dolgozói korán hozzájutnak a vitamindús növényekhez. (Foto: L-L—) Bő választék — változatlan árak A bányairodától talán 200 méterre van a népbolt, csincs kirakattal, dúsan megrakott polcokkal, bő áruválaszték­kal, — Van már minden, nem kell megijedni — mondogat­ja nem egy vásárló, amikor szétnéz a boltban. Örülnek, hogy pénzükért azt vehetnek, amit éppen akarnak. (Persze eltekintve eg'>-két még nehe­zen beszerezhető áruféleségtől.) Az árak ellen sem emelnek különösebb kifogást, valahogy úgv vannak vele. hogy csodál­ják: az országot ért nagy kár ellenére a választék is. az árak is maradtak a régiek. Igaz, a bánvászasszonyok sze­retnének több kartont, gyapjú- és kötöttáru között válogatni... Megnéztük a bolt forgalmát nyilvántartó könyveket is. Amíg a múlt év augusztusá­ban 400 ezer forint volt a be­vétel. novemberben már 900 ezer! (Meg is jegyezték akkor hamarosan a boltban: ugyan rém veri-e valaki a pénzt?) Most februárban már ismét 34 ezerrel haladta meg a for­galom az augusztusit. Sok tíz­ezer forintra tehető a bányász­Szénen dolgozók fejteljesítménye Üzemi költség 89,23 Ft,/tonna Anyag- és bérköltség 53,84 Ft tonna De ezekután menjünk a bá­nyairodára, nézzük meg a do­log másik oldalát. Vagyis azt, hogyan állják meg helyüket a mátramováki bányászok. A sok beszéd helyett talán he­lyesebb lesz néhány jellemző számadatot összehasonlítva, a nyilvánosság elé tárni: 1956. III. negyedév 1957. január 4294 tonna műszak 3067 tonna műszak 141,85 Ft,tonna 82,56 Ft/tonna Csökkenő teljesítmény — növekvő költségek: ez jellem­zi a helyzetet Mátranovákon is. (Persze van ettől rosszabb képet mutató bányánk is!) Miből ered az önköltségnek ez a kedvezőtlen alakulása? Mindenekelőtt abból, hogy ja­nuárban 87,5 százalékát ter­melték a múlt év szeptemberi termelésnek. Ugyanakkor megnőtt a létszám: az előbbi időszakot véve alapul például hetvennel többen dolgoznak — alacsonyabb fejteljesítmény mellett — a szénfalnál. Igaz, hogy a kormány határozata nyomán ennél a bányánál kö­rülbelül 40 százalékos béreme­lésnek — kellett volna történ­nie. A valóságban mintegy 75 százalékos az átlagos emelke­dés. de Gáti- és Ambrus-bá- nyáknál még ettől is több! Néhány intézkedés A napokban lezajlott mű­szaki értekezleten például égjük fontos kérdés volt az aknászok munkája. Magúik az aknászok elismerték, hogy az átvett munkáknak mintegy 20 százaléka helytelen, nem jo­gos. Hiba azonban, hogy te­kintélyük biztosítását nagy részben az igazgatótól, vagy a főmérnöktől várják. Valójá­ban pedig nekik kell megsze­rezni igazságos és embersé­ges intézkedéseikkel. Kétség­telenül javít majd munkájú­ikon. hogy a munkaátvételnél pontosabb, ellenőrizhetőbb ad­minisztrációt vezettek be. s hogy a jövőben az átvett ácso- la tokát külön megjelölik. Ez­zel párhuzamosan a bánya ve­zetősége intézkedéseket tesz az „elszaladt“ bérek rendezé­sére. valamint az improduktív létszám felülvizsgálására. Eb­ben a hónapban nagyobb gon­dot fordítanak az összeszű­kült fejtési mező bővítésére is. új fejtések előkészítésére. Rendezni kívánják a fejtésből és elővójásból termelt szén arányát is. minthogy az utób­bi jóval drágább. Ambrus- bányában például szeptem­berben az össztermelés 12 szá­zaléka kerül ki elővájásból, februárban pedig már 38 szá­zaléka. * Bizonyára száraznak, nem valami érdekesnek tűnnek az olvasó előtt ezek a számiók és tények ... Azonban egy pilla­natra sem lehet kétséges, hogy jobban élni, megőrizni és nö­velni az áruk választékát, tar­tani az árakat — nagyon is életbevágó dolgok. Rajtunk, a dolgozókon múlik, hogyan si­kerül ez. S nem kétséges, a száraznak tűnő számok isme­rete nagyobb erőt, elszántsá­got ad hozzá; -. s —ha—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom