Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-06 / 18. szám

■

NbGRADI Népújság

1957. március 6.

A hazaszeretetet — a szülőföldhöz való ragaszkodás, a nemzeti hagyományok tisztelete, a nemzet érdekeinek odaadó szolgálata — a legnemesebb emberi érzések közé tartozik. Hányán akartak azonban a hazaszeretet érzékeny húrjain hamis dallamot — rossz nótát játszani. A hatalmúikat és kiváltságaikat kö rmüksza ltod fáig védelmező magyar kizsákmányoló Osztályok évszázadokon keresztül becstelenül visszaélték, a hazaszeretet magasztos fogalmával. Minden törekvésük arra irányult, hogy a hazaszeretetet ne csak elválasszák a társadalmi haladástól, hanem egyenesen szembeállítsák azzal. Megkísérelték a hazafisá- got megfosztani lényegétől — c. haza haladásának, fejlődésének szolgálatától és felese- rélni az igazi hazafiságot szűkkeblű nacionalizmussal, más népeik elleni gyűlölködéssel, soviniszta uszítással. A magyar nép legjobbjai a múltban is átláttak az ilyen nagyhangú. melldöngető „hazafiaá- ffon" és éles különbséget tettek az igazi hazafiság és a nacionalizmus között.

narionali/uiBc arm hazafiság'" mondotta Adj

Ki az igazi hazafi?

igazi hazafi? Akárcsak a múlt- után szétzúztuk azt, amit a ban, ma sem a nagy szavak, magyarság legjobbjai hosszú az üresen puffogó nacionalis- időn keresztül hiába ostromolta szólamok, hanem a társadalmunk, a nemzeti fejlődé- sünk problémáira adott felelet dönti el ezt a kérdést.

Nem lehet igazi hazafi az, aki el akarja pusztítani, vagy hajlandó felálcjpzni mindazokat a hatalmas nemzeti vívmányokat, amelyeket 1945 után értünk el. 1945 után történelmi sorsfordulót élt át nemzet fixái:.

Kik képviselték a niagv.-tr nép 'igazi érdekeit?

Csupán egy maroknyi öntudatos csoport — a kommunistákkal az élen — hirdette, dacolva a többség borúlátásával:

Romjaiból felépül Magyaror- ..... , . ,

szág. A maroknyi öntudatos sul>'os hltok- megtorpanások gárda csodát művelt: magával és visszaesések zavarták meg.

tak — a földbirtokok uralmát. A föld végre azé lett, aki azt megműveli: a magyar paraszté. Megdőlt a kapitalista kizsákmányolás rendszere is. Az ország vezetői, igazi gazdái — a nemzet történetében először — nem a kizsákmányoló úri osztályok, hanem a dolgozó osztályok lettek. Ebben az időszakban lettek a nemzet többségét kitevő dolgozó tömegeké a magyar nemzeti kultúra kincsei is. Ekkor nyílt meg először a dolgozó nép gyermekei előtt az iskolák kapuja, a művelődés útja. Uj korszak nyílt az egész nemzet életében azzal, hogy az ország a dolgozó osztályok érdekeinek megfelelően a szocializmus építésének útjára lépett. igaz, hogy ez az út nem volt zökkenőmentes, gyakran

ragadta az egész nemzetet és nemcsak a pusztulástól mentette meg azt, de magasabbra

De az út, a nehézségek, a Rákosi—Geró'-féle hibás vezetés Káros következményei ellenére

emelte, mint azelőtt bármikor is — a jövő, a szocializmus útvolt a múltban. Évszázadokon keresztül feudális és félfeudális földbirtokok fojtogatták a

ja volt, nemzeti felemelkedésünk egyedüli lehetséges útja. Vajon érdeke lehet-e a nem,,AÄiazafisäg valami olyan sine Qua'non-ja az embernek és a társadalomnak, hogy fogalommá sem kell sűríteni, s szót sem keresni hozzá. A közös kultúrában s közös társadalmi munkában álló emberek mindazok; Hazafiak, ha úgy tetszik. Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának hazaáruló, ha örökösen nem tesz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli“.

A hazafiatlanság vádja mindig az a „Káinbélyeg” volt a reakciós osztályok kezében, amellyel megpróbálták befeketíteni- bemocskolni, erkölcsileg elszigetelni a haladás harcosait és ily módon Szembeállítani velük a nemzet többségét. Ismeretes, hogy ezt a vádat nem kerülhették el a maguk idejében a haladás olyan nagy magyar harcosai sem, mint Petőfi Sándor, vagy Ady Endre. Azt azon- ^ ban, hogy ki volt az igazi hazafi és ki a hazaáruló, kiszolgálta valóban a hazát és ki áldozta fel a haza igazi érdekéért saját osztály, vagy BKennyes egyéni érdekei javára. nem a haladás híveire zúdított rágalom és szitkozódás. sem a nacionalista reakció inelldöngetése dönti el. Ha csak a mi századunk, a XX. század történetét nézzük is, ma mór senki sem kételkedhet abban, hogy az igazi hazafiságot nem a Tisza Istvánok, Horthy Miklósok, Pró- wryaik és Ostenburgok, Gömbös Gifűink és Szálasi Feren- cék képviselték, hanem Ady Erűire, Bartók Béla, József Attila, a szocialista munkások, a Magyar Tanácsköztár- Baság hősiesen küzdő katonái, a magyar fasizmussal elszántan szembeszálló, a Horthy- rendszer börtöneiben pusztuló magyar kommunisták, a második világháború alatt kibontakozó függetlenségi mozgalom szervezői és harcosai slb. Az előbbiek — bármennyire is i,nemzeti’ nacionalista spanyolfal mögé bújtak, nemzetgyilkos politikájukkal romlásba, pusztulásba taszították a nemzetet. Az utóbbiak —bármennyi átkot és rágalmat szórtak is rájuk, hazaárulók- nak, a nemzet ellenségeinek nevezte őket •—. tettekkel bizonyították be hazaszeretetüket. Egész életüket annak szentelték, hogy a nemzet a haladás, a felemelkedés útjára lépjen. Sokan léptek fel az elmúlt hónapokban a hazafiság nevében. Sokan igyekeztek a maguk politikai törekvését hazafias köntösbe öltöztetni. Az események azonban megmutatták azt is, hogy a hazafias jelszavak áradata mögött Sokféle szándék, sokféle törekvés rejlik és nem könnyű feladat az ország dolgozóinak helyesen felismerni: ki akar igazán jót a nemzetnek, ki az,

nemzetet, Magyarország 3 mii- zetnek, hogy visszafordítsák, lió koldus országa volt. 1945 vagy letérítsék erről az útról?

A nemzet többségének — a dolgozó tömegeknek semmiesetre sem. A reakció sötét erői mégis erre a célra akarták felhasználni a dolgozó tömegeknek a hibák, a Rákosi—Gerő- klikk vezetési módszerei miatti elkeseredését és felháborodását, nem utolsósorban azt. hogy ezeknek a hibáknak egy része sértette a magyar dolgozók nemzeti érzéseit is. A múlt év októberében és novemberiében a dolgozók jogos felháborodásával és nemzeti érzéseivel visszaélve, ismét azpk léptek fel nemzetmentők szerepében, akiknek elődjei évszázadokon keresztül nemzetmentés címén kiszipolyozták a magyar népet és tiportak el mindent, ami a haladás, a dolgozó nép felszabadulása felé mutatott. Mit várhatott a nemzet attól a Mindszentytől, aki a nemzet jövőjét megalapozó történelmi változások idején a földreform és a köztársaság esküdt ellenségeként lépett fel? Mit várhatott a nemzet a felbukkanó gróf Eszterházytól, Pallavicini őrgróftól, gróf Festettektől, gróf Apponyitól és társaitól? Mit várhatott a nemzet a fasiszta nemzetpusztítós „veteránjaitól”, az aktivizálódó horthysta tisztektől, volt csendőröktől, fasiszta háborús bűnösöktől. nyilasoktól és SS-kato- náktól? Az igaz hazafiság évtizedes vívmányaink megvédését követelte.

Tovább a s/.ocializmus ■iáján

Nemzeti létérdekünk, hogy tovább haladjunk a szocializmus útján. Jobban és helyesebben, mint ahogy eddig tettük. Az elmúlt évtized nagy eredményei, amelyeket minden erőnkkel megvédelmezünk — nem fedhetik el természetesen azokat a súlyos hibákat és bűnöket, amelyek*’a múltban akadályozták a szocializmus felépítését. elkeserítették a dolgozó tömegeket és lehetővé tették azt, hogy a becsületes, jó szándékú dolgozók fellépését az ellenforradalom felhasználhassa. Tovább haladni a szocializmus útján ma egyet jelent azzal, hogy megtisztuljunk a múlt bürokratikus eltorzulásaitól, helyetelen vezetési módszereitől és a marxizmus—leni. nizmus szellemében, hazánk hagyományainak és sajátosságainak megfelelően építsük fel a szocializmust. Mindennek a megvalósításához a múlt hibáinak a kijavítása mellett pótolooooo(xxx)Qooooooqoooooooo(xxx>qoooooooooocooocxxxxxx>ooooocxx300co

JOOOOOOOOOCXXXXSOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC.

JCednes rßi('Z0 triáu

A kérdés, ami írásra késztet, sok becsületes dolgozót A* érint, érdekel, ezért hozom nyilvánosságra. Másrészt te is a nyilvánosság, a párt kollektívája előtt verted a melled, hogy milyen „vérbeli kommunista“ vagy, hegy mennyire csalhatatlan volt a te érzéked az októberi események megítélésében már az első napokban is. Kínos volt hallgatni, hogyan faragtál magadból hőst félórás öndicséretben. Nem vetted észre, hogy a belőled ömlő tartalom nélküli frázis-zuhatag üres teremben kong, süket fülekre, bezárt szívekre talál s te mind messzebb taszítod magadat a párt tagjaitól, a párttól is. Nem vetted észre, hogy falat húztál magad közé azzal, hogy átlagon felüti embernek igyekeztél látszani. Térj észre s én, meg a többi dolgozótársad segíteni fog ezt a falat lebontani! Máskor, abban az időben. amikor divat volt az önistenítés, senki nem merte volna neked megmondani, hogy hazudsz — magadnak és mádnak is hazudsz.

Most másként van. érted is, meg saját érdekünkben — a. •nagy közösség érdekében — szemedbe mondom az igazat. És ez ne fájjon neked, Biczó István, mert én is, meg még sokan mások szeretnénk, ha eddig becsületes neved mellé mihamarabb odatehetnénk: „barátom“.

Miről is van szó? Október 27-ig te is fegyverrel őrizted a gyárat, aztán elvették tőled a fegyvert. Nem választották be a munkástanácsba, mert pártfunkcionárius voltál. Be sem engedtek az üzembe, mint megbízhatatlant. Azok, akik akkor kidugták piszkos fejüket az addig enyhét adó mocsárból, nem álltak veled szóba. Megfenyegették, hogy felfedik régebbi ávós voltodat a dolgozók előtt. Amikor már bejártál az üzembe csellengeni a többiekkel együtt, megpendítetted a sztrájk és az infláció összefüggéseit. Ezért is elbocsátással rémisztettek, téged, akinek három gyermeked és beteg asszonyod van. Műkor szovjet katonák jártak az üzemben, rádfogták, hogy te küldted oda őket. Ezen te vitába szálltál és akkor megmotozott két snhanc. Ettől kezdve figyeltek, a WC-ajtóig elkísértek, gyerekeidet rémisztgették, hogy „kinyírják“ az apjukat. Aztán az üzemben fegyveres őrrel a hátad mögött vontak felelősségre a munkástanács vezetői a „dolgozók“ nevében, amiért szervezni kezdted a pártot. Az elbocsátásokat még az ideiglenes tanács végezte s léged az elsők között dobtak ki a gyárból 5 évi hűséges szolgálat után.

Ez mind igaz, nyilván ennél több élményed is volt, amire már nem emlékszel S most az azóta valóban demokratikusan

választott végleges munkástanács már újra munkába állított a régi helyeden. Veled is nőtt a párttagok száma, de kérdés, hogy erősödött-e általad a párt. Mindazok után, amin keresztül estél három hónap alatt, jól teszed-e. ha a párt olyan tagjait, akiket nem bántott az ellenforradalom. vagy akik szerinted „meghunyászkodtak“, becsmérled, gyávának minősíted, hogy te annál nagyobb hősként tetszelegj?! Mit gondolsz Biczó István, csak te voltál számontartott párttag? Nem vetted észre, hogy rajtad kívül a többitől is elvették a fegyvert, hogy más párttag sem került be a tanácsba azon a kettőn kívül, akikről azelőtt is tudtuk, hogy karrieristák? Nem vetted észre, hogy a gyárba még más „nemkívánatos elemek“-et sem engedtek be? Tudsz-e arról, hogy sok párttagot felvettek egy § listára, mint „ávós-spicli“-t s nem a lista'készítőkön múlott,8 hogy nem volt idő a tervezett „számonkérésre“? Hidd el, hogy § nemcsak téged, még sök más dolgozót fenyegettek meg. sőt? bántalmaztak is. bocsátottak el csak azért, mert a pünkösdid királyságban tetszelgő néhány fasiszta nagyon jól tudta — hi-§ szén évek óta figyelte ezeket —. hogy elvhü emberek, nem ingatja meg őket az első tavaszi szél.

Azok, akik társadalmi rendszerünket akarták megdönteni, a te és az én üzemembe is behelyezték már régen az ő legfőbb „kádereiket“. Ezek a „káderek“ nem vezettek nyilvántartást titokzatos dossziékban mirólunk. de az első percben nagyon jól tudtálk, hogy a párttagok közül ki az ő emberük, ki az, akit hangzatos jelszavakkal megtéveszthetnek, és ki az. akibe beletörik a foguk. Nyilván az utóbbiakat kezdték Pesten. Miskolcon és egyebütt irtani, s majd folytatták volna itt is. Az ellenségnek ez a szelekciója, amit ránk gyakorolt, meggyorsította feleszméié sänket. Az a manőverezés, hogy elzárkóztak tőlünk és elzártak már az első napókban minket a dolgozók nagyobb részétől, ez döbbentett rá a szörnyű valóságra.

Munkásember vagy, áldozatra is kész a munkásosztály hatalmáért, olyan. mint a munkások többsége. Ez adjon öntudatot, biztonságot is, elszántságot is minden ellenségünkkel S szemben. De ne verd a melled, ne hősködj, ne hazudj álmér-§ tír Ságot magadról, ne próbálj tőkét kovácsolni magadnak ab- 8 bői, ami becsület és kötelesség dolga. Ha nem használ a jó- § szándékú, őszinte szó. vess magadra akkor, mikor egyedül § maradsz. 0

9

Ezt nem szeretné:

Kondorosi János

A hazánkban tartózkodó szovjet hattagú szakszervezeti küldöttség L. N. Szolovjev elvtárs vezetésével szerdán Salgótarjánba látogatott el. Megtekintette a kányási bányát és a Salgótarjáni Üveggyárat. Mindkét helyen nagyon melegen fogadták a szovjet elvtársaikat. Az üzemlátogatás után ebéden vettek részt. Pothomvik József, a bányatröszt igazgatója köszöntötte a vendégeket. Ezután a küldöttség vezetője. Szolovjev elvtárs beszélt. Elmondotta, hogy a szovjet emberek Salgótarjánt úgy ismerik, mint a munkásosztály fellegvárát, ahol a dolgozók a legnehezebb időben is helytállnak.

A szovjet munkások nagy figyelemmel kísérték a magyar eseményeket; tudták, hogy a magyar munkások megtalálják helyüket. Nagyon jól tudjuk, mit jelentett az ellenforradalom Magyarországon. Most azonban már meggyőződéssel mondhatjuk, az ellenforradalmárok kísérletei megdőltek tegnap és megdőlnek holnap is. Erre biztosíték a mi szoros barátságunk. Vállvetve haladunk együtt ma is és a jövőben is a szocializmus építése felé. Erre nemcsak nekünk, hanem gyermekeinknek

Kedves vendégek

is szükségünk van. akiknek építjük a szocializmust — fejezte be beszédét Szolovjov

elvtárs.

Retikov elvtárs a Szovjetunió Vasas Szakszervezetének elnökhelyettese a kányási bányaüzemben iárt. Tőle kérdezzük meg. mi a véleménye a bányáról, a bányászok munkájáról? Soha nem voltam még bányában. így számomra igen nehéz a válasz. Ma meggyőződtem arról, hogv milyen nehéz a bányászok munkája. Űgv vélem, hogv a bányászokat jobban meg kell fizetni, mint más iparág dolgozóit.

És most arra kérünk választ. mit tapasztalt bányászaink között?

— Beszélgettem a magyar bányászokkal. A bányászok helyesen értelmezik az ellen- forradalmi eseményeket. Szeretnének több szenet termelni. Másodszor az tűnt fel. hogy a magyar bányászok nagyon baráti, szívélyes módon üdvözöltek. Azt hiszem ez a véleményem nem téves, hanem meg felel a valóságnak

Reméljük a jövőben is felkeresnek a szovjet elv társak.

— A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa és a mi küldöttségünk vezetője Szolovjov elvtárs már megállapodtak. hogy az 1957-es évben különböző szakszervezeti delegáció-csere lesz Magyar- ország és a Szovjetunió között. Az egyik üzemünk. a Krasznodáni Szegyimről elnevezett gépipari üzem meghívta a csepeli dolgozókat baráti látogatásra. A meghívást már el is küldtük.

Hogyan értékeli Retikov elvtárs a kölcsönös delegációcserét?

— Az ilVen kölcsönös delegáció-csere a Szovjetunió és Magyarország között hozzájárul a szoros baráti kapcsolat kiépítéséhez, hiszen a szovjet dolgozók úgy tekintenek a magyar dolgozóikra, mint legjobb barátaikra.

Délután a szakszervezeti elnökökkel találkoztak a szovjet vendégek, ahol kölcsönösen megbeszélték a nehézségeket és hasznos tanácsokat adtak a szovjet elvtársak az üzemek munkájához.

A salgótarjáni dolgozóik szeretettel fogadták a szovjet elvtársiakat útjaikon. Ezt bizonyítják az ajándékok is. Ez a találkozó ismét erősítette a szovjet és a magyar nép kölcsönös barátságát.

A szécsényi járásban is dolgozik az EPOSZ

Járásunk területén 14 EPOSZ-szer vezet alakult az elmúlt hetekben 408 taggal. A megalakult szervezetek többségében megindult a szervezeti munka- Kihasználva a hosszú téli estéket, több helyen kultúrelőadásokra készülnek. Nógrádszakálon két csoport is készül, egyik a Cigány, másik a Sári bíró című

színdarabbal. Karancsságon a Tanítónő és a Két szerelem című színdarab próbái folynak. Ezenkívül Ságujfalun, Magyargécen, Hollókőn. Ri- mócon, Pöstyénpusztán készülődnek kultúrműsorral. A járás 16 községében rendeznek farsangi bálokat.

G. A.

ni kell az elmúlt hónapok megrázkódtatásából fakadó súlyos veszteségeket is. Nincs mit szó píteni a helyzeten. Nehéz, na gyón nehéz feladat, de olyar feladat, amelynek megvalósító sán egy nemzet sorsa múlik Ebben a nehéz helyzetben a íe gyelmezett. munka, a rend és az egység azok a területek ahol az igazi hazaszeretetnek a haza iránti hűségnek mer kell nyilvánulnia. Sokan mé? is az elmúlt hónapokban r sztrájkot, a szabotázst, a rend zavarást, a provokációt és az ezekre való uszítást igyekezte"' „hazafias” tettnek feltüntető' A valóságban mindez nem ha zafias tett volt, hanem hazaárulás: a súlyos megrázkódta tás után a kábultságbó! magé hoztérő. a kibontakozás útjára lépő nemzet hátbatámadása a vereséget szenvedett ellenforradalom kétségbeesett kísérlete az ország pusztulásba döntésére.

Xenis.FÍi függetlenség és hazafiság

Az igazi hazafiságtól elválaszthatatlan nemzeti függetlenségünk védelme. A magyar nép több évszázados harcot folytatott nemzeti függetlenségéért. Ez a harc igazi sikerrel — nemzeti függetlenségünk kivívásával és tartós megalapozásával — csak 1945- ben végződött, amikor a szovjet hadseregnek a hitleri fasizmus felett aratott győzelme következményeként szabad, független haza építéséhez kezdtünk. Függetlenségünket olyan időben vívtuk ki, amikor világméretekben is fellángolt a harc a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek és a nemzeti függetlenséget lábbal tipró imperializmus között. Ebben a harcban az egyik oldalon olyan eredmények vannak, mint a népi demokráciák megszületése, a kínai antiimperialista forradalom győzelme, a vietnami és koreai nép szabadságharca.

Nemzeti érdekünk az is, hogy továbbfejlesszük a szocialista országokkal korábban kialakult kapcsolatainkat, megtisztítsuk azokat mindenféle torzítástól és zavaró körülménytől, erősítsük meg a szocialista tábor szilárd egységét — nemzeti függetlenségünk egyik legfőbb biztosítékát. Ez ma az egyetlen igazi nemzeti politika. Az igazi hazafiság és a nemzetköziség teljes egységét segíti elő az a nemzetközi méretekben megindult folyamat, amely a szocialista országok és a kommunista pártok kapcsolatait megtisztítja mindazoktól a múltban előfordult torzításoktól, amelyek idegenek a valódi nemzetköziségtől, amelyek sértették egyes népek nemzeti érdekeit. Olyan jelentős állomásai vannak ennek a folyamatnak, mint az SZKP XX. kongresszusa, a Szovjetunió kormányának múlt év november 30-i nyilatkozata, a Kinai Kommunista Pártnak a „Zsenminzsipaóban“ ismertetett határozata, számos szocialista ország és kommunista párt vezetői között a közelmúltban lezajlott tanácskozások.

Az MSZMP Központi Bizottságának határozata s a forradalmi munkás-paraszt kor- mánynak legfőbb feladatokról közzétett nyilatkozata nemzeti problémáink megoldásinak világos perspektíváját tárja a magyar nép elé. Ennek a feladatnak a megoldására hívnak ma munkába és harcba a kommunisták minden igaz hazafit. Tudjuk, hogy a szocializmus ellenségei ma sem fukarkodnak kommunistaellenes szidalmakkal és átkozódások- kal. Tudjuk azt is. hogy az elmúlt időszak drámai eseményeinek súlya alatt sok becsületes dolgozó is elvesztette biztonságát. Sok még a kétkedés és bizonytalanság. A szocializmus ellenségeinek szitkai azonban nem téríthetnek le útunkról. a bizalmatlanságot és kétkedést pedig eloszlatjuk a nemzet igazi érdekeinek önzetlen szolgálatával. A nemzet felemelkedéséért, a szocialista Magyarországért végzett munka döntse el — ki az igazi hazafi!