Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-02 / 9. szám

6 NÓGRÁDI Népújság 1957. február 2. W AMERIKAI KORMÁNY * ladid jtiu<U. HINDIú NÉPEK mm*. EURÓPÁBAN JAPÁNBAN DÉL KÓREÁBAN suíűSt sí/Zra, __ de <f& is mufadt. C0ű030000c^0000000a000000<^^ %OOOOOOCCOGCv Egy magyar menekültcsalád tragédiája A Nagy-család — a férj bu­dapesti köztisztviselő volt — három gyermekével január elején elindult, hogy átlépje az osztrák határt. A gyerme­keknek altatót adtak be, ne­hogy sírásukkal felhívják ma­gukra a figyelmet. Az anya röviddel azután, hogy átlépték a határt, meg­döbbenéssel Vette észre, hogy legkisebb gyermeke, a négy­hónapos Péter meghalt karjai között. Az altató túl erős volt gyenge szívének. Többé nem ébredt fel. A két másik, 2, illetve 3 éves gyermeket csak pofozás­sal lehetett felébreszteni a mély álomból és a gyermeke­ket egész nap erőszakkal tar­tották ébren, akárcsak több száz más magyar menekült gyermekeit, akiknek a határ- átlépéskor ugyancsak altatót adtak be. A tájtermelésről Híressé válhat-e az endrefalusi télikáposzta ? Dejtáron is megalakult az EPOSZ Január 20-án délután 4 órá­Több évtized óta Endrefalván majd minden gazda termelt téli káposztát. Nemcsak a kör­nyező iparvidékeken, hanem az ország távolabbi vidékein és külföldön is jó (hírnevet szer­zett az itt termelt káposzta. A helyi éghajlat és a jó vályog­talaj nagyon kedvező a ká­poszta termesztés re. Sajnos, az utóbbi években ezen adottsá­gokat nem vették figyelembe. A káros gazdaságpolitika ked­vét szegte a gazdáknak g így kis területre zsugorodott a ká- poszt atermelés. Ma azt tartjuk: azt termel­jünk földjeinken, ami éghaj­lati és természeti viszonyaink­nak leginkább megfelelő. Kedves, halkszavú paraszt- asszonyka Bartus Ferencné (tb), a faluban a legjobb ká­posztatermelők közé sorolják őt. — A múlt évben 400 négy­szögölön termeltünk káposz­tát. Tizenkét ezer forint hasz­nunk volt belőle ... No, de meg kellett ezért dolgozni. A sok kapálás ... a lábam majd lejártam rovarirtó porért. Volt úgy is, hogy hetente kétszer poroztam a káposztát. Minden tövet külön-külön. Nagy szá­razság volt. A növényt hamar meglepte a bolha. Ugye, a ha­szonért mindent meg tesz az ember. Igazat adok neki. A haszon a termelés motorja. Ezután az endrefalusi káposzta hírnevére terelődik a szó. — Ha a kormány is úgy akarja, akkor Endrefalván új­ra virágozni fog a káposzta­termelés. Ha nem kötelesnek bennünket különböző növé­nyek termelésére, akkor annyi káposztát termelünk, hogy csak győzzék elszállítani. Sokatmondó és bizakodó az asszony szava. Benne vélem a többi gazda véleményét és óha­ját is. S vajon milyen terme­lési segítségre volna szükség? — Begyen elegendő és olcsó rovarirtószer. Itt helyben is. Ne kelljen a hetedik faluba szaladni érle. Legyen sok péti­só — magyarázza az asszony. — A múlt évben nem kaptunk pétisót, pedig ez a műtrágya hihetetlen módon elősegíti a káposzta fejlődését, a hozam emelkedését. Aztán legyen jobb ára a káposztának. Kü­lönösen a szerződéses káposz­ta ára legyen magasabb. So­kan, gazdák azért panaszkod­nak. mert a több kilométerre levő vasútállomásra kell hor- daniok a káposztát. A fuvar fölemészti a haszon egy részét Itt. helyben is kellene létesíte­ni átvevőhelyet. Ekkor még a fogattal nem rendelkező gaz­dák is kedvet kapnának a ká­posztatermelésre. Meg aztán a Ménes patakot is szabályozni kellene, feltöUődött a medre, s nagyobb esőzések alkalmával kiönt ', s elpusztítja a termést. Pedig a patakmenti földeken jó káposztatermés szokott len­ni. íme egy egyszerű paraszt­asszony így kritizálja az életet, de bátran megmondja azt is, mire lenne szükség a tájter­melés megvalósításához, felvi­rágoztatásához. Érdemes e sza­vaikat fontolóra venni, s en­nek alapján megadni a ter­melési segítséget. Megéri! (lantos) ra hirdették az EPOSZ alakuló taggyűlést Dejtár községben, s fél négykor már lehetett látni a parasztfiatalokat, amint csoportokban a tanácsház felé igyekeztek. A kijelölt helyiség még négy órakor is zárva volt, nem tudták a kulcsot megsze­rezni. Így az egyik fiatal a töb­biek kérésére hozzáértően ki­nyitotta az ajtót. A gyűlést Szűcs Teréz nyitotta meg, majd Kónya Ferenc, az elő­készítő bizottság tagja mon­dott beszédet. Okulás végett felsorolta a DISZ érdemeit, hibáit és ismertette az EPOSZ, mint ifjúsági szervezetnek a feladatát és a munkáját. Az alakuló gyűlésen több régi EPOSZ-tag is megjelent. Büszkén beszéltek arról, hogy Dejtáron valamikor jó EPOSZ­A rendkívül sok ' villamos - energiát fogyasztó Zagyva­rónai Magyar Vasötvözetgyár- ban majdnem három hónapos kényszerű szünet után kezdő­dőit meg újra a termelés. A vállalat dolgozói másfél héttel ezelőtt helyezték üzembe az első elektromos kohót, amely­nek lassú felmelegítése után a termelést is csak óvatosan nö­velhették. Csütörtökön reggel azonban örömmel számolhat­tak be arról, hogy már lecsa­polták a századik tonna ferro- szilíciumot. Az energiahelyzet további javulásával a gyár dolgozói most arra számítanak, hogy február elején megkezd­munka volt, s országos vi­szonylatban is a legjobb há­rom között foglaltak helyet. Ezután a megjelent 75 fia­talból 63-an vállalták az EPOSZ-tagságot, akik még ekkor megválasztották az új vezetőség tagjait, Kónya Fe­renc, Gál Ferenc, Nagy Gábor, Szűcs Teréz, Fábián László, Szenecei Ferenc és Kovács Jó­zsefet. Az új vezetőség máris olyan javaslatot tett a tagság­nak, hogy kezdjenek el vala­milyen színdarabot tanulni. így a többség véleménye alapján a „Leányőrző” és a „Szeget szeg­gel” című színdarabokat ta­nulják. A taggyűlés után hangulatos tánc volt. így kezdték meg Dejtáron az EPOSZ-szervezeti életet. Horváth József heti munkáját a második elektromos kohó is. amellyel jelentősen emelhetik a kohá­szatban nélkülözhetetlen ferro- szilícium termelését. A közvet­len feladatok mellett az üzem korszerűsítése is állandóan a napirenden szerepel. A mű­szaki vezetők jelenleg a szálló ferroszilíciumpor felhasználá­sával, valamint egy új öntési eljárással kapcsolatban foly­tatnak kísérleteket. Egy saját erőből épülő kísérleti kemence elkészítése után pedig új gyártmányok előállításának tudományos kutatásait is megkezdik; Lecsapolták a századik tonna ferroszilíci uniót Ahol a központi irányítást helyesnek tartják * Salgótarjáni Kézműipari Vállalat főleg nőkből álló eV mumkásgárdája derekasan helytállt az elmúlt hó­napokban. Ők a folyton újra föllángoló sztrájkok idején is végig dolgoztak. A szállítási nehézségek miatt időközön­ként jelentkező ellátási zavarokat csökkentette az, hogy ebben az időben nem országos árualapra, hanem a me­gye ellátására dolgoztak. És. hogy jói dolgoztak, azt bizo­nyítja', hogy a negyedik negyedévi tervüket 128 százalékra teljesítették. Ezt úgy érték el. hogy részleteiben is min­den hónapban teljesítették a tervet, előreláthatólag most is teljesítik. A vállalat által készített ruhákkal, kabátokkal stb-vel minden nő meg van elégedve. Van is (munkájuk annyi, hogy nem kell senkit elbocsátani, sőt még bedolgozó nőket vesznek is fel. Megkérdeztük, mi a véleményük arról a tervről, amely szerint a vidéki vállalatokat nem egy budapesti központ irányítaná a jövőben, hanem a megyei tanács. — Nagyon helytelennek tartom — mondja Kálmán elvtársnő, a vállalat műszaki vezetője. Indokolásul el­mondja, hogy a központi tervezésre feltétlenül szükség van és arra, hogy a vidéki vállalatok is központi árualap­ra dolgozzanak, mert enélkül még sokkal uniformizáltabb lenne a di ’at, mint így. Nem ért egyet a Népakaratban megjelent cikkel, an- az uniformizált divat „fellegvárá”- nak nevezi a Ruhatervező Vállalatot és megszüntetéséért száll síkra. Ha egyes embereknek ezeket a helytelen el­gondolásait megvalósítanák, az nagyon megnövelné a kisvállalatok önköltségét, tehát a ruhák árát is. M inden kis vállalatnak külön-külön kellene terveztet­ni. kipróbálni a fazonokat, ez pedig egy-egy ruha- modellnél. a mintadarab elkészítésével együtt legalább 2000 forint és egy modellből legfeljebb 500-at készíthetné­nek. Ha viszont központi árualapra dolgoznak öt ezret nyugodtan lehet készíteni egy fazonból és mégis kevesebb jut egy-egy megyére. Csak így lehet csökkenteni az uni­formizálást. Persze az is nagyon fontos, hogy a vállalatok ne úgv teljesítsék túl a tervet, hogy 5000 helyett 10 ezret készítenek ugyanabból a modellből, hanem úgy, hogy a terv teljesítésén felül elégítsék ki a helyi szükségleteket és varrjanak megrendelésre. A Salgótarjáni Vállalat pél­dául. már igen nagy megbecsülést szerzett az így készített ruháival. A szakemberek szerint az országos tervezés megszün­tetése teljesen meggátolná a fejlődést. Kurens áruk gyár­tását senki sem vállalná, mert a munkaigényes áruknál igen magas az önköltség és abból egy megyében legfel­jebb 200 darabot lehetne készíteni. És kurens áruról lé­vén szó, még az is sok egy megyének. Ä nagykereskede­lem is sokkal szívesebben veszi, ha a budapesti nagy rak­tárakban válogathat az ország minden tájáról befutott szebbnél-szebb modellek között és ha egy modell a gya­korlatban ebben a megyében nem válik be, legfeljebb 20 darabot hoz, és nem áll a boltokban évekig egy-egy el­adatlan ruha. a z lenne a leghelyesebb, ha a Kézműipari Tröszt a A. budapesti vállalatokon kívül kézbe venné a vidéki vállalatok irányítását is. A megtervezett és kipróbált fazo­nokat így olcsón kapnák meg a vállalatok és ha a tröszt fölméri az ország szükségleteit, akkor minden fazonból annyit gyártanak csak amennyi el is fogy. A helyes köz­ponti irányítás kell, mert ha minden vállalat azt gyárt, amit akar. abból nem a vevőközönségnek van haszna, ha­nem a raktáraknak Ez a központi irányítás azonban ne azt jelentse, hogy egy vállalatra ráerőszakoljanak olyan áru varrását, amely nem felel meg az ottani dolgozók ké­pességeinek. Minden vállalat azt gyártson, ami ott a leg­gazdaságosabb.-----------------<%, o ■■ ■ ■ — Már lebet igényelni a tavaszi vetőmagot Az igénylést a községi ta- ácsoknál kell bejelenteni. Az fénylők a tavaszi búzát, za- ot, árpát csere, az aprómag- jkat Iípc7m’>ri7 p||pru>tv(Mi kan* ják meg. Egyénileg gazdálko­dók és szövetkezetiek egy­aránt számot tarthatnak a ve­írÁmn ír»-'» aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaäaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAI NÓGRÁDI. Népújság (Hádiá m február 3 Vasárnap, 6.00—7.35: Reggeli zenés mű­sor. Közben: 7.00: Színházak és mozik műsora, időjárásjelentés. 7.30: Naptár. 7.35: Magyar nép­dalok. 7.55: Műsorismertetés. 8.00: Hírek. 8.10: öt perc filmvilághír­adó. 8.15 Gergely Ferenc orgonái. 3.55: Édeg anyanyelvűnk. Szer­keszti: Lőrincze Lajos. 9.00: Uj ze­nei újság. 10.00: Vasárnapi ver­sek. Késő vágy . .. Ady Endre, Vörösmarty Mihály, Vajda János, Berzsenyi Dániel, Juhász Gyula, Anakreon és Andre Chénier ver­sei. 10.10: Beszélő köntös. Rádiójáték Mikszáth Kálmán regényéből. Irta: Túri And­rás. A Gyermekrádió műsorá­ra. 11.10: A Magyar Rádió ének­karának nyilvános hangversenye a stúdióból. Vezényel: Vásárhelyi Zoltán. Közreműködik: Sebők György — zongora. Közben kb: 12.00: Déli harangszó. Utána: Hí­rek. Lapszemle. Időjárásjelentés. 12.20: A hangversenyközvetítég folytatása. 12.50: Hétvégi jegyze­tek. Dezséry László írása. 13.00: Jó ebédhez szól a nóta ... Laka­tos Sándor és zenekara játszik. Boross Jolán és Vattai Szabó Gyula énekel. 13.30: Hangos nap­tár. 14.00: Időjárás- és vízállás- jelentés. 14.10: Művészlemezek. 15.00: Hét nap a külpolitikában. 15.15: Szív küldi szívnek szíve­sen. 16.15: Arany János népe. Bihari népdalok, népmesék. 16.58: Műsorismertetés. 17.00: Hírek. Idő járásjelentés. 17.10: Kincses­kalendárium. 18.00: A vasárnap sportja. 18.20: Tánczene. 19.00: Offenbach-est. 19.54: Jóéjszakát, gyerekek! 20.00: Hírek. Sport. Időjárásjelentés. 20.20: Mascagni: Parasztbecsület Opera egy fel­vonásban. Szövegét írta Targioni- Tozzetti és Menasci, Vezényel a szerző. Szereposztás: Santuzza: Lina Bruna Rasa, Turriddu: Beniamino Gigli, Alfio: Gino Becchi, Lola: Marcucci, Lucia: Simionato. Közreműködik a Milá­nói Scala ének- zenekara. 21.48: Hírek. Sport. Időjárásjelen­tés. 22.03: Leoncavallo: Bajazzók. Opera két felvonásban. Szövegét Leoncavallo írta. Vezényel: Franco Ghione. Karigazgató: Vittorio Veneziani. Szereposztás: Nedda: Iva Pacetti, Canio: Beniamino Gigli. Tonio: Mario Basiola, Beppo: Giuseppe Nessi, Silvio: Leone Paci. Közreműködik a Milánói Scala ének- és zenekara. 23.25: Tánczene. 24.00: Hírek. Időjárás­jelentés. 0.10: Himnusz. Utána: Műsorzárás. február 4 Hétfő, Kossuth-rádió: 8,08: Balettze­ne. — 9,00: Ajándékműsor a gyermekek kívánságára. — 9,45: Népi táncok. — 10,10: Tánczene. — 11,00: Részlet Vidor Miklós készülő regényéből. — 11,30: Kórusok. — 12,15: Könnyű zene. — 13,20: A Gyermekrádió műso­ra. — 14,15: Válaszolunk hallga­tóinknak. — 14,30: Operaindu­lók. — 15,10: Gyöngyösi Rácz Géza zenekara és a rajkó-zene­kar játszik. — 16.00: Rádióegye­tem. — 16,20: Schubert: B-dur trió. — 17,10: Sporthíradó. — 17,25 Szív küldi szívnek szíve­sen. . — 17,45: Ács Károly és Kiss Jenő verseiből. — 18,00: Riportmüsor. — 18,15: Részle­tek Fényes Szabolcs operettjei­ből. — 20,10: Népdalest. — 20,50: Tudományos híradó. — 21,10: Hanglemezek. — 21,20: Nagy Endre 80 éves. — 22,15: Szimfonikus hangverseny. — 23.15: Könnyű melódiák február 5 Kedd. Kossuth-rádió: 8,08: Népi együttesek műsorából. — 9,00: Egy óra gyermekeknek. — 10.15: Halló, itt Berlin! Hanglemezek. — 11,00: Történetek a régi Prá­gából. — 11,30: Dalok és hang­szerszólók. — 12,15: Tánczene. — 13.20: A Gyermekrádió ter­mészettudományos hetilapja. — 13,40: Regény ismertetés. — 14,15: Részletek Wéber operái­ból. — 15,10: Szív küldi szívnek szívesen... — 16,00: Nők ne­gyedórája — 16.15: Magyar nó­ták. csárdások. — 16,35: A Ma­gyar Rádió énekkara énekel, ve­zényel Vásárhelyi Zoltán. — 17,10: Tánczene — 17,30: Ifjú­sági őrjárat. — 18,00: Riportmű­sor. — 18,15: Toki Horváth Gyu­la és zenekara játszik Fodor Já­nos és Gencsy Sári énekel. — 19,15: Mozart: Német táncok. — 20.10: A kaukázusi krétakör. Dráma. — 22,30: Zenekari mu­zsika. — 23,40: Szórakoztató zene. Február 6 Szerda, Kossuth-rádió: 8,08: Daljáté­kok zenéjéből. — 9,00: A Gyer­mekrádió műsora. — 9,40 Téli dalok — 10,15: Kamarazene. — 11.00: Szabó István novelláskö- tetének ismertetése. — 11.30: Indulók és táncok fúvószenekar­ral. — 12,15: Nótacsokor. — 13,20: Ifjúság farsangja. — 13,45: Sportoló ifjúság. — 14.15: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.30’ Zenekari hangverseny. — 15,10: Móricz Zsigmond két el­beszélése. — 15,45: Kőrössy Mariann énekel, zongorán kíséri Hajdú István. — 16.00: Ismeret- terjesztő előadás. — 16,30: Ka- rádi . népdalok. Dávid Gyula feldolgozásában. — 17.10: Sport­híradó. — 17.25: Gencsy Sári, Várnom Ágnes. Kövecses Béla és Mátray Ferenc operet t dalokat énekel — 18.00: A munkástaná­csok életéből — 18.20: Záray Márta és Putnoky Gábor énekei. — 19,15: A Magyar Rádió Gyer­mekkórusának műsora. — 20.10: Csajkovszkij: Anyegin. Opera, három felvonásban. — 22,28: Az operaközvetítés folytatása. — 23.08: Könnyűzene. lebrairl CSÜtÖrtÖL Kossuth-rádió: 8,08: Szórakoz­tató zenekari muzsika. — 8,00: A Gyermekrádió műsora. — 9,40: Hacsaturján: Trió. — 10,15: Wagner leveleiből. Előadás. — 11,00: Petőfi prózai írásaiból. 11,30: Az Állami Népi Együttes énekel, vezényel Csenki Imre. — 12,15: Lakatos Sándor és zeneka­ra játszik. Hossó Irma és Ber- náth Jenő énekel. — 13,20: Is­kolások mikrofonja. — 13,40: Vándorlás a zene világában. — 14,15: Operarészletek. — 15,10: Operettrészletek. — 16,00: Isme­retterjesztő előadás. — 16,20: Brahms: c-moll zongoranégyes. — 17,10: Sporthíradó. — 17,25: Mozart operáiból. — 18,00: Nők negyedórája. . . — 18,15: Cigány­dalok Csenki Imre feldolgozásá­ban. —. 18,30: Az ifjúság fóru­ma. — 18.45: Tánczene. — 19,00: Közvetítés a Nemzeti Színház Kamaraszínházából: Galilei. Színmű négy felvonásban. — 20,15: A színházi közvetítés foly­tatása. — 22,18: A színházi köz­vetítés folytatása. — 23,10: Szim­fonikus zene. Február 8 Péntek. Kossuth-rádió: 8,08: Zenekari. hangverseny. — 9.00: óvódások műsora. — 9.20: Gyermekposta. — 9.30: Könnyű dalok. — 10.15: Bogárai darnói, szatmári és hosszúhetényi népdalok. — 11.00: Puha fészek. Ring Lardner ame­rikai fró elbeszélése. — 11,30: Zongoramuzsika. — 12,15: Szív küldi szívnek szívesen. — 13,20: Farsang a zenében. A Gyermek- rádió műsora. — 14,15: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 14,30: Részletek Gilbert és Jones ope­rettjeiből. — 15,10: Részletek a .Csendháborító” című vidám daljáték zenéjéből — 15,40: Ma­ries Barrientos énekel, Fritz Kreisler hegedül. — 16,00: Is­meretterjesztő előadás. — 16,20: Tánczene. — 17,10: Sporthíradö. — 17,25: A tánczene folytatása. — 17,45: Kosztolányi Dezső ver­seiből. — 18,00: Riportmüsor. — 18,10: A hajnal a muzsikában és a költészetben. -— 19,15: Va­lentiné zongorázik. — 20,10: Verdi: Álarcosbál. Opera, három felvonásban. — 21,53: Az opera- közvetítés folytatása. — 22,43: Tánczene. — 23,20: Carl Orff: Catulli Carmina. február 9 Szombat, Kossuth-rádió: 8,08: Operett- részleték — 9,00: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 9,30 Pajtások muzsikálnak. Latorczai Györgyi és Hídvégi Kornélia zongorázik. — 9,45: Túróscsusza. Elbeszé­lés. A Gyermekrádió műsora. — 10.15: Zenekari hangverseny. — 11,00: Néprajzi sorozat. — 11,40: Fúvószene. — 12,15: Kozák Gá­bor József és zenekara játszik, a Kertészeti Főiskola énekkara énekel. — 13.15: Francia kórus­muzsika. — 13,30: A játék sze­repe a gyermeknevelésben. Gy-e- nes Zoltán tanár előadása. — 13.50: Vendéglátás Berlinben. — 14.15: Tiszta forrásból... Magy’ar költők Bartók Béláról. — 15,10: Részletek Wagner „Tannhäuser” című operájából. — 16,00: Szív és lélek. Koreai költő versel, — 16,20: Kórusaink életéből. — 17.10: Sporthfradő. — 17,25: Hanglemezek — 17,30: Démon. Lermontov elbeszélő költeményé. — 18.00: Riportműsor. — 18,15: Híres prímások muzsikálnak. — 18.40: Bélyeggyűjtők ötperce. — 18,45: A modern jazz mesterei. 19,15: Részletek Bárdos: Kicsi­nyek kórusából. — 20,10: Sok hűhó valamiért. .. <— 21.36: Tánc éjfélig. — 22,15: A „Tánc éj­félig” folytatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom