Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-23 / 15. szám

1957. február 23, NÓGRÁDI Népújság t r A MtlTáftJMI AKUtKYARtMI a tervekben gyártmányok Huszonkét országba exportál a gyár Sok fontos gyártmányával tűnik ki az Acélárugyár mind külföldön, mind idehaza. Ne­héz gazdasági helyzetünkben éppen ezért gondoskodik a kormány a gyár további fej­lesztéséről. Egy rövid cikk ke­retében csak vázlatosan van mód ismertetni ezt a fejlő­dést; Amint elmondották, a jövő­ben a toldozás-foldozás he­lyett a beruházásoknál is súly­pontot képeznek. Olyan gyártmányok fej­lesztése érdekében össz­pontosítanak nagyobb be­ruházást, amelyeknek jó piacuk van, illetve ame­lyeknél a technika, tech­nológia elmaradott. A hideghengermű kétéves fejlesztési tervében szerepel két nagy húzógép, egy áthú- zó-pácoló üzembeállítása. A gépeket külföldről szerzik be, a pácolót saját erőből készítik el; A fejlesztési terv végrehaj­tása nyomán a termelés meny- nyisége kétszeresére, forintér­téke háromszorosára fog növe­kedni, a gazdasági mutatók pedig 40 százalékkal javulnak. Lehetővé válik majd, hogy munkaigényes, minőségi sza­lagokat gyártsanak a jövőben. Már most tervbevették, hogy a külföldről hozandó gépek ke­zelését a dolgozók ott a hely­színen tanulhassák meg. A másik, nagyobb arányú fejlesztést a gazdasági szer­számgyárban hajtják végre. 1958-ra egy kulcsgyártó auto­matát állítanak üzembe. A gép prototípusát a gyárban készí­tik el. Teljesítményére jel­lemző, hogy amíg a mai technika mellett 8 óra alatt 1000 darab csa­varkulcsot készítenek, ad­dig az automata óránként 3000 darabot készít majd. Nem kevésbé jelentős az anyagmozgatásnak a gyár fő­mérnöke, Mándoki Andor ál­tal kidolgozott terve. Részben gépesítéssel, részben a szállító utak korszerűsítésével teljesen új alapokra helyezik a gyár életének ezt a fontos részét, A munkálatok már meg is kez­dődtek. Ha az elgondolás tel­jes kivitelezésre kerül, akkor az évente 5 millió forint meg­takarítást eredményez a gyár­nak. Uj gyártmányok, új tech­nológiai eljárások is szerepel­nek a tervekben, illetve már a gyakorlati megvalósulás út­ján vannak. A gyár főmérnöke nemrégiben kapott levelet a mizserfai bányászoktól, amely­ben dicsérik az elgondolása alapján készített lapátokat. A főmérnök ugyanis izother- mális hőkezeléssel a lapátok élettartamát háromszorosára, szilárdságát pedig 60—70 ki­lóról 150 kilóra növelte. Elő­állítási költsége viszont csak 25 százalékkal drágább. Amint az illetékes szervek jóváhagy­ják a lapát árát, azonnal meg­kezdik a tömeges gyártását; Az új eljárással készült lapát iránt már külföldről is érdek­lődnek. Nem kisebb érdeklődésre tarthat majd számot a 8—10 ágú villa hegesztéssel történő gyár­tása. Ezek .* mellett megkezdték a bányai kaparóláncok gyártá­sát, továbbfejlesztik a krómos csavarkulcs termelését. Erősödnek a kommunisták sorai A dolgozók érdekeinek védője Nem volt könnyű a gyár kommunistáinak helyzete, amikor november-december hóna­pokban az ellenforradalom hulláma itt is ma­gasra csapott. Azóta sokat változott a hely­zet. Ma már 550 körül van az MSZMP-tagok Száma. Sőt, mintegy 50 felvételi kérelmet vissza is utasítottak, akik azokban a hetekben kimutatták a „foguk fehérjét“; Ugyanakkor még körülbelül 250—300 olyan jószándékú, ma még gondolkodó párttagra számítanak, akik tagjai voltak az MDP-nek. Mint mond­ják, van bizonyos bizalmatlanság is az ilyen dolgozók irányában, de vigyáznak, nehogy a (.kapuzárás” veszélye felüsse-fejét. A politikai munka javításához nagy segít­séget adhat majd a gyári MSZMP-szervezet kiadásában megjelenő „Acélárugyári híradó”. A_ sokszorosítással készülő újságba dolgozók, párt- és gazdasági vezetők írnak cikkeket, mondják el véleményüket. 2,5 millió forint saját erőből a lakótelep fejlesztésére A korábbi hatezerről mint­egy tizenötezerre emelkedett az utóbbi években a gyári la­kótelep lélekszáma, Salgótar­ján egyik legszebb városrésze rohamosan fejlődött az utóbbi években. A modern, új épüle­tekben sok acélárugyári dol­gozó lakásgondja oldódott meg. Azonban még mindig 40- te tehető azoknak a családok­nak a száma, amelyek súlyos lakásproblémával küzdenek. A központi irodaépület elké­szülésével 13 csalódnak adhat­nak lakást. Ebben az évben egy újabb 40 lakásos épület építését folytatják. Általában az egész lakótelep fejlesztésére ebben az évben 2 500 000 fo­rintot fordítanak, saját erő­ből; Március elején átadják ren­deltetésének a központi iroda épületben elhelyezett 16 kádas fürdőt is. Ezt azok a dolgozók vehetik igénybe, akiknek la­kásában nincs fürdőszoba. Huszonkét or­szágba exportál különböző gyárt­mányokat a gyár. Üjabban Jugo­szláviával foly­nak a tárgyalások. A gyár vezetői bízva versenyké­pességükbe a je­lenlegi kétszere­sére szeretnék nö­velni az export­termelést. Üjabban 150 000 új típusú export­csákány gyártásá­hoz fogtak hozzá. A képen Ozsvátli István és Varga Ferenc kovácsok a csákányt készítik. Február 19-én 101.7 százalék az októberi tervhez viszonyítva A racionalizálás során kb 40 dolgozót küld­tek el jogtalanul. így például Kollár Sándor 4 gyermekes családapát, Kazár Ferenc 3 gyer­mekes dolgozót, Balázs Barna csökkentett munkaképességű dolgozót is elbocsátottak. A szakszervezet azonban megállta a helyét és közbenjárására újra nyugodtan végzi 40 dol­gozó a munkáját; A bérrendezésbe is aktívan belekapcsolód­tak. A hideghengerműnél 1200 forintos átlag- keresetek voltak. A szakszervezet kemény, harcot vívott a minisztériummal, melyből győztesen kerültek; ki és mintegy 200 forin­tos fizetésemelés yált lehetővé az alacsony- keresetűeknél. » " ......... íg y nem csoda, ha a szakszervezetet napon­ta sokan keresik fel ügyes-bajos dolgaikkal, mert tudják, hogy érdekeik megfelelő véde­lemre találnak. Az ellenforradalom mintegy hat hétre bé­nította meg a gyár termelő munkáját. A de­cember 6-án meginduló termelés kisebb-na- {g};obb meg^akMspkkal azóta is felfelé ível. Február 19-én, már a múlt év októberi ter­véhez viszonyítva 101,7 százalékos eredményt értek el .— a korábbi létszám 90 százaléka mellett; A kezdeti energiahiány megszűnése után a gyáregységek gyorsan fejlesztették termelésü­ket. A legjobb üzem a hideghengermű, amely nap mint nap magasan túlteljesíti tervéi, s a szeptemberi termelés 90 százalékát is megha­ladta. Jelenleg a gazdasági szerszámgyár le­maradása húzza vissza a gyárat. Itt azonban komoly anyaghiánnyal küzdenek. Az utolsó simításokat végzik a fürdőben (Imrick Kálmán felvételei.) Kívánságok — büfé-ügyben A dolgozók kívánságát tolmácsoljuk a gyár köze­pén levő büfével kapcsolat­ban: 1. Változtassák meg nyit­vatartási idejét. Ne 8-kor, hanem már fél 8-kor álljon a vásárlók rendelkezésére. Ezzel csökkenteni lehetne a reggeli idő alatti zsúfoltsá­got. 2. Eővitsék az áruk vá­lasztékát, javítsák a minő­séget. Szeretnének például friss, jóízű kenyeret enni. A málnát pedig szódavízzel innák jobban, nem pedig közönséges vízzel. 3. Az elárusítók munká­jának megkönnyítésére ad­janak egy kis csillét, ame­lyen az árut a gyárkapuból az árudába gyorsan és na­gyobb fáradság nélkül be­szállíthatják. Reméljük, gyorsan orvos­lásra kerülhetnek ezek a panaszok. Kibontakozóban az újítómozgalom Kassai elvtársat is felkerestük, az újítómozgalom régi har­cosát. Érdeklődünk, hogyan folyik jelenleg az újítómozgalom. — Újítani csak nyugodt légkörben lehet. Az ellenforradal­mi események a mozgalmat is megzavarták. Most február 15-ig még csak 6 javaslat érkezett, míg azelőtt ilyenkor már a 30 sem volt ritka. A 6 javaslat közül egyet megnéztünk: ez a GSZ-ben a fran­cia kulcs fejrész és nyakrész tompa hegesztése. Az újítás azért jelentős, mert a fejet külön lehetne kikészíteni, nem kellene egy darabból leforgácsolni az egészet. A dolgozók közül egyre többen gondolkoznak az újítási le­hetőségeken. Ha nehezen is. már megérkeztek az első javas­latok. Reméljük, hamarosan újabbak fogják követni és mint Kassai elvtárs mondja, egy hónap múlva a mozgalom olyan lesz, mint október 23-a előtt; Nem vallanak szégyent Egy keresett gyártmány A kultúrotthon munkájáról A gyár egyik nagy érdeklődésre számottar- tó gyártmánya a króm- vanádiumos csavarkulcs. Nagy részét külföldön értékesítik. A rajz mu­tatja a csavarkulcs ter­melésének gyorsütemű emelkedését. Azt (hiszem, nemcsak az acélárugyár dolgo­zói, hanem városunk kultúrát kedvelő közön­sége is meg van győződve arról, hogy kultúr- otthonunk nagy múltra tekint vissza. Ámbár nem mondhatjuk, hogy ezen a területen nem voltak hiányosságok, csak, hogy egyet említ­sünk, a tánccsoport már hosszú évek óta nem tud eredményt produkálni, de volna javítani­való még az ismeretterjesztő és könyvtár munka területén is. Művészeti munkánkban nem kétséges, hogy legnagyobb eredményt a színjátszók érték el, akik már országosan is igen szép hírnévnek örvendhetnek. Programjukban most is, mint mindég, megtaláljuk a könnyű, szórakoztató, de egyben a klasszikus darabokat is. A zene­kar két reszre tagozódik (fúvós, szimfonikus) szintén igen nagy múltra tekint vissza. Már rendszeresen és szorgalmasan készülnek az elkövetkezendő időbeni dolgozóink szórakoz­tatására. Sajnos, zenekarunknál az utóbbi napokban egy kis visszavonulás mutatkozik. .Ennek oka, hogy kultúrotthonunk az 1957-es évben nem tudja kifizetni az eddig biztosított kalória-mennyiséget. Most pedig beszéljünk arról, milyen kilá­tások vannak kulturális munkánk területén? Művészeti és szakcsoportjaink most már teljes apparátussal indultak el és esténként forgalmasnak mondható próbázások, oktatá­sok folynak. Sajnos, az eddig igen jól mű­ködő kórusunk női. utánpótlás hiányában je­lenleg csak mint férfi kórus működik, de re­méljük, hogy minél előbb jóhírnevű vegyes­kórussá fog átalakulni. Játéktermünkben is vannak kisebb-nagyobb hibák, amelyeknek sürgős kiküszöbölése ter­veinkben szerepelnek. Filmszínházunk jelen­leg igen nagy látogatottságnak örvend és to­vábbi fejlődésével foglalkozunk. Végezetül annyit, hogy mivel most már a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség is megala­kult és kultúrotthonunkban is komoly tevé­kenységet fejtenek ki, közösen kívánjuk biz­tosítani dolgozóink nevelését, szórakoztatá- s®t- Kovács Gyula, kultúrotthon igazgató Felkerestük a jövő szak­munkásait. 147 fiatal tanulja itt szakmáját; esztergályos, lakatos, villanyszerelő, kovács és bádogos. A fiatalok máris hathatósan kapcsolódnak be az üzem termelésébe. A villanyszerelő tanulók helytállnák a karbantartási munkáknál, a lakatosok nem, kevésbé hasznos munkát vé­geznek; az üzemi újítások ki­vitelezői. A másik rész önál­lóan végzi munkáját, nem egy­szer rajz után. A kovács tanu­lók sem maradnak le a többi szakma mellett. A GSZ részé­re biztosítják a tűzifogó szer­számúk ellátását, amit azelőtt külön szakcsoport készített. Angyal Barna II. éves laka­tos tanuló elmondja, szereti szakmáját, apja is lakatos, nem szeretne lemaradni mö­götte. Marcsicsek József kovács oktató arról beszél, hogy a 111. éves tanulók jól felkészültek a szákmunkás vizsgára. Jancsik István is itt dolgozik, aki megnyerte az ipari tanulók országos versenyét a kovácsok között, de nem rosszabbak tő­le Bakos Vince, Bartus József, Bartkó András sem. Persze, ebben nagy része van a gyár vezetőségének is, hiszen kor­szerűen felszerelt tanulómű­helyük országosan is első he­lyen áll. Az esztergályosok is az új, világos *anműhelyben van­nak már. Megnőtt a munka­kedv is. Rábi János III. éves tanuló modernebb gépen sze­retne már dolgozni. Nincs olyan munkadarab, amely ne kerülne jól ki a szakmunkás- vizsgára készülő tanulók kézé közül. A villanyszerelők most ké­szítik vizsgamunkájukat. A villamos műhelyt szerelik. Nemrég fejezték be a tanmű­helyek villamos szerelését. Mindent tanulók végeztek el. A III. évesek, mint Hortobágyi Miklós, Juhász László, Király István, Dalyi Vilmos végezték az irányítást, míg a 1. és II, évesek dolgoztak. Az Oktatók mindent elkö­vetnek, hogy a fiatalok a leg­jobb módszereket sajátítsák el. A legszigorúbban Bene Já­nos csoportvezető osztályoz, de Hortobágyi Miklós még tőle is ötösöket hozott. És most lázasan készül va­lamennyi iparág tanulója a szakmunkás vizsgára. Ügy hisszük, nem vallanak szé­gyent,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom