Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)

1957-01-12 / 3. szám

ft NÓGRÁDI Népújság 1957. január 12. TRAGIKUS HŰTLENSÉG Megfojtotta, majd felakasztotta feleségét, nyugatra szökött, mégis elfogtá« Az egész tárgyalóterem olyan, mint egy nagyszabású szoba. Nagyságra ilyen lehe­tett az a terem is, ahol nem egészen tíz éve örök hűség- Jífcént, szerelmesen súgták, fo- ***“■ gadtáik egymásnak: Örökké! . Holtomig,lan! És most a kis szoba — tár­gyalóterem. Nem fegyelmezi senki az embereket, de már a folyosón is értelmetlen, zavart csend fogad. A kis szobában döbbe­netes tragédia eseményei pe­regnek le előttünk. Nem ért­jük a történteket..: Éveken keresztül meghitt, családi életet élt Nemti köz- ’ ségben Pintér József és fele­sége (Fekete Erzsébet). A kis • trónörökös jövetele is csak még jobban összekötötte őket. Maguk is így hitték .;: Nem értjük;.: Mikor még boldog jegyben jártak úgy beszéltek róluk, hogy az isten is egy­másnak teremtette őket. Érthetetlen;, j az ész nem foghatja fel.;. hogy kezdő­dött ;; i A férj elmaradásá­val? .;. az asszony hűtlensé­gével? ;. Gyanakvással, veszekedés­sel, verekedéssel folytatódott. Külön laktak hónapokig — de a szerelem nem aludt ki szi­vükben. Kibékültek, majd újra veszekedések, szit'kozódások. a falu népe előtt le is köpködték egymást. De hogy fajulhatott idáig ... A tárgyalást figyelők érdekte­len résztvevők, azt suttogják: miért nem váltak el? Oly fiata­lok még, új életet kezdhettek volna. 28 éves volt.;; Egyre ellenségesebb lett kapcsolatuk. A férj mindig mérget érzett asszonya főz* jé- ben — az asszony egyre többet tudott embere hűtlenségéről. És jött a szörnyűséges októ­beri vasárnap. 7-én reggel jött haza a férj munkából (a MÁV-nál kalauz volt). A fele­ség reggelivel várta, de az éber férj most is biztosra vette a mérget — az udvarra öntötte reggelijét. Szó szót követett, verekedés, dulakodás az asszony a vasalóhoz nyúlt, a férj fellökte, majd madzaggal fojtogatni kezdte, ö volt az erősebb..; Megfojtotta éveken át hites társát, nyolc éves gyermeke édesanyját. A szörnyű családi tragédián túl ezután kezdődött a férj elvetemültsége. Hogy elterelje magáról a gyanút, hogy meg­szabaduljon vétke súlya alól, asszonya kihűlt tetemét a pad­lásra vezető létrán felakasz­totta. A ház ajtaját belülről bezárta, majd az éléskamra ablakán át elmenekült. Nyugatra, Ausztriába akart szökni a felelősségre vonás ron, de odaát eltévedt. Egy ki­világított épületbe akart be­jutni. Be is jutott. Az épület — a magyar határőrség épü­lete volt. így került meg a tettes. Szörnyűséges... hogy tör­ténhetett meg... A tanúk is elmezavarra gondolnak, ideg­állapotára hivatkoznak... Hogy történhetett... (A bűóság már második napja tárgyalja az ügyet. Or­vosi jelentés szükséges még a bíróság döntéséhez. A tárgya­lást ezért elnapolták. Az íté­Valóra vált a karancskesziek vágya Karancskesziben a község egyik utcája még nem volt vil­lamosítva. Most összefogott a lakosság, a községi, a járási tanács és az ÁVESZ. Közös erővel teljesül az ott lakó kb. 30 család régi vágya. A karancskeszi villamosí­tásra kb. 40—45 ezer forint kellett volna. A járási ta­nács is kiszurkolt ötöt. „No! ez elég lesz a huzalokra, meg az ÁVESZ szerelőinek — mond­ták a kesziek — a többit meg­csináljuk magunk1''. A belső szerelés már megvolt. Oszlop van. A rávaló porcelánokat a bánya adta, a régi bányai ve­zetékekről. A szakmunkán kí­vül mindent a helyiek végez­tek. elől. Már át is jutott a hatá­letről beszámolunk olvasóink­nak.) Akik a dolgozók nevében beszéltek... Nógrádmegyer dolgozói és a község lakossá­ga igen kiváncsi: tanácselnökünk hogyan kép­zeli el a jövőben a dolgozók érdekét képvisel­ni, vagy mondhatnánk úgy is, hogyan akarja az ellenforradalmat tevékenységévé! tovább szolgálni. Nézzük csak. Az ellenforradalom szele fel­színre vetette Gyarmaty Ferencet, aki annak­idején a „forradalmi’’ nemzeti bizottság elnö­ke volt, jelenleg községi tanácselnök Nógrád­megyer ben. Az ellenforradalom előtt már jó néhány héttel napi renden fogadta dr, Szi- gethy Ferenc földbirtokost, aki a Horthy- rendszerben, mint rendőralezredes Budapest, XII. kerületének főkapitánya volt. Tervezgetésükhöz, tevékenységükhöz a Sza­bad Európa rádiója szolgáltatott szemponto­kat. Ezek a következők voltak: Válasszunk főjegyzőt; meg kell szüntetni a népi demokrá­cia tanácsrendszerét ; vissza kell állítani az el­lenforradalom karhatalmát. Helyileg Bánóért János csendőrtiszthelyettessel az élen. Bánóczi az ellenforradalom ideje alatt naponta beidéz­tette és kihallgatta a megyeri kommunistákat a Csehszlovák Kommunista Párt lapjának ter­jesztése és a kommunistáknál levő állítólaen# 300 darab fegyver rejtegetése ügyében, továb­bá, hogy kinek mi a politikai állásfoglalása stb. A becsületes dolgozók csakhamar rájöt­tek, hogy a csendőrszurony mögött nem a munkás-paraszt kormány hatalmának a vé­delme. hanem a földbirtokos, tőkés rend visz- szaállítása rejtőzik. Gyarmaty Ferenc figyelmen kívül hagyva a fegyveres erők miniszterének 'felhívását, hogy népgyűlést tartani nem szabad, több esetben munkásgyűlést hívott össze Ott azt hajtogatta: „Ugye emberek, nem dolgozunk? A munkás-paraszt kormányt nem ismerjük el. Amíg az oroszok el nem hagyják az orszá­got, nem dolgozunk.” Ezeket a kijelentéseket a dolgozók nagy többsége közönnyel fogadta, egyedül Sörös József jelentette ki, hogy a Kádár-kormányt nem ismeri él és nem dol­gozik. A megyeri bányászok és gyári dolgo­zók, akik munkabérből élnek, elkeseredéssel fogadták „derék’’ tanácselnökük tájékoztatá­sát és leverten mentek haza. Egyikük-mási- kuk meg is jegyezte, hogy „egy falat kenye­rünk sincs, mi lesz velünk?” Gyarmaty Ferenc ennél nem állt meg. A „forradalmi’’ tanács több tagjával együtt be­tört a helyi Petőfi Tsz-be és annak azonnali feloszlatását követelte: „széjjel kell osztani az állatokat”. Sőt kijelentette, hogy „egyedüli hatalom a forradalmi tanács’’ és kényszerítet­te a tsz elnökét a gabomanaktár átadására hogy azzal ők rendelkezzenek. Feltehetnénk a kérdést: az ilyenfajta tevé­kenység mennyiben függ össze a dolgozók ér­dekeivel? 1956. december első napjaiban M.agyargóé­ból a bányászokat szállító autót — amely Kisterenyére vitte volna a dolgozókat — Me. gyérben ellenforradalmi fegyveres csoportjá­val feltartóztatta és visszazavarta. Néhány nappal 'ezelőtt, december 31-én olyan hírt ter­jesztett, hogy a Kádár-kormány nincs a he­lyén, helyette az oroszok irányítják az orszá­got. Bizonytalanságot szítani, lazítani a dol­gozók fegyelmét — ezen mesterkedik minden erejével. Már pedig mi. nógrádmesveri dolgo­zók tudjuk, ha nincs termelőmunka, nincs élet. A munka előfeltétele életkHriű'v,,savóink megjavításának. Berki István Még egyszer a szülök felelősségéről- MIT TEHET EGY ROSSZ BARÁT ­Csinos, korához képest ma­gas. barnahajú fiú Hrabiná László, a zagyvapálfalvi tégla­gyár dolgozója. Amikor barát­jával, Takács Ferenccel a rab­szállító autóba" száll, kissé megszeppentnek látszik. Mint egy csínytevésen kapott gye­rek. Mintha csodálkozna azon, hogy rá is vonatkozik a ren­delet, amely a fegyverek be­szolgáltatásáról intézkedik. Ügy gondolta, hogy ők ketten kivételek, mert még csak 15 évesek. De hiszen a fegyver az ő kezükben is veszedelmes. A Laci fiú el is sütötte december 1-én, amikor Zagyvapálfalván legnagyobb volt a felfordulás., minden arra jövő autót leállí­tott a tömeg. És ezt az anya is látta. Tehát tudott róla, hogy fiának fegyvere van, mégsem kérte számon a statárium ki­hirdetése után. Helyeselte ta­lán? Vagy azt gondolta — mint annyi más tévúton járó anya —, hogy akkor szereti igazán a gyermekét, ha mindent rá­hagy. Ha nem kéri számon, hogy a 15 éves fiú hol jár éj­jel? Kivel barátkozik? Jó, vagy rossz hatással van-e ez a barátság a fiára? Nem csinál-e ez a havat gyilkost a fiából? Ügy bizony, kedves édesanyák. Ezt mind figyelemmel kell kí­sérni és irányítani a könnyen hajlítható gyermeklelket. Szép szóval, eréllyel, felvilágosítás­sal, mikor hogy. Különben egyszer csak azon vesszük ész­re magunkat, hogy baj van a gyerekkel. 1-én az a lövés sze­rencsére senkit sem talált, de honnan tudja az édesanya nem talált volna-e később egy másik lövés, hogy miért dug- dosták fia és annak a barátja olyan féltő gonddal azt a ka­tonai pisztolyt és a tölténye­ket? „Fiatalos meggondolatlan­ság” — írja az apa. Lehet. De arra nem gondolnak, hogy ép­pen ilyen fiatal, meggondolat­lan fiúkat úgy irányíthat idő­sebb barátjuk, ahogy akar. Hogyi ezek a fiatal fiúk a leg­jobb eszközök idősebb, lelki- ismeretlen, aljas szándékú em­berek kezében. Miért enged­ték, hogy náluk jóval idősebb fiúval barátkozzanak, aki ilyen gyerekeket mindenbe be tud ugratni. Lacinak és Ferinek nagyon imponált a Sélei Nándi mo­torja és minden amit ő csi­nált. A Nandi papája volt vala­mikor a tulajdonosa annak a téglagyárnak, amelyben Laci dolgozott. A katona viselt, ná­luk jóval idősebb fiú nagy be­folyással volt a két gyerekre. A pisztolyt is neki „köszönhe­tik”. Együtt voltak, amikor ösz- szeakadtak két állítólagos cse­peli munkással, akiknél pisz­toly volt. Nandi mindjárt el­kérte, azok meg adtak neki és Lacinak is. Nandi aztán nyugatra szökött. Laci meg itt maradt a pisz­tollyal, amelyet a statárium kihirdetése után átadott Ta­kács Ferinek, hogy rejtse el. Az el is rejtette, gondosan be­olajozta, rongyba, majd nylon darabba csavarta és elásta a kertbe. Azért mégis megtalál­ták. Kedves szülők, gondolják csak meg. Talán azért fogtak fegyvert a 15 évesek, mert ők maguk világosan láttak az ese­mények tarka forgatagában? Nem! Még tapasztalt, idősebb, józanul gondolkodó emberek is nem egyszer értetlenül áll­tak az igen bonyolult helyzet közepette. Ilyen korú fiúk, forradalom, vagy ellenforradalom idején, amikor nem világos első te­kintetre ki az ellenség, ki a barát, csakis mások kezében lehetnek eszközök. Ezt pedig ne engedjék. Gondosan őrköd­jenek gyermekeik élete, jövő­je felett. Legyenek jóbarátai, bizalmasai, gondos irányítói gyermeküknek, nehogy egy­szer rabszállító autó jöjjön ér­tük. Olyan autó, amelyben vé­letlenül éppen még egy élet­fogytiglan elítélt rablógyilkost és egy 12 évre elítélt gyermek- gyilkos asszonyt szállítanak. Elgondolkoztató társaság. Min­den szülő felelős azért, hogy gyermeke ne váljon olyanná, mint ez a két elvetemült em­ber. A híróság bizonyára tekintettel lesz fiatal korukra. de azt, senki sem várhatja, hogy megdicsérj ik őket. Még Takács Feri édesapja sem, aki­nek bizonyára nagyon fáj. hogy a hat gyermeke közül egyik ide jutott. Akinek pedig nem is volt olyan rossz dolga, mint őneki volt gyermekkorá­ban, hiszen 15 éves fiú létére már megkereste a havi-ioon forintot a Zagyvapáifaivi Üveggyárban. T.-né Megrendelőlap 195 . . év . i st ü | i . i * , i . hó 1-től megrendelem a NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG című lapot. A havi előfizetési díjat: 3.50 Ft-ot a ryugtával jelentkező postakézbesítőnek fizetem ki. A megrendelő pontos címe. ahova a lap kézbesítését kéri: S 5 « 8 I s S í í S » ! « í ! Név: . : Város: I Község: > . . . kerület. ; ; s t . . utca . . . házszám, . . emelet . . ajtó. 195 . . évi ; ; . hó. ,-n. az előfizető aláírása Postahivatal Beindítva: o tölti ki. 1957 : .............. . . . hi rlapfelelös Felháborító közömbösség! j tapasztalat azt bizonyítja, hogy minden kisebb vagy A nagyobb társadalmi megrázkódtatásnak, amelyben a fegyvereknek is szerepe van, később keserves következ­ményei vannak a túlzottan kiváncsi gyermekek számára. A 11. világháború után is sok gyermek halálát okozta, vagy egész életére nyomorékká tette egy-egy fel nem rob­bant gránát. Emlékezzünk csak az elmúlt évi etesi tragé­diára, amely több családot borított gyászba. Vidám gyer­mekek gránátot találtak, játszadoztak és a robbanás örök­re elnémította kacagásukat. Kedves szülök — és minden felnőtt, akiben szív van — óvják mindannyiunk szemefényének, a gyermekeknek az életét. Magyarázzák meg nekik, hogy a gránát, a töl* tény az nem játék, hogy hány gyermek halt már meg ilyen „játék’’-tól. Ha valahol eldobált fegyvert, gránátot találnak, azonnal jelentsék a rendőrségnek. Nemcsak az lelkiismeretlen, aki csak úgy elhagyja vala­hol a nála levő fegyvert, kézigránátot, hanem az is, aki látja, hogy gyermekek játszanak vele és nem jelenti. Ez történt nemrégen Salgótarjánban. Egy katona a római katolikus templom mögötti dom­bon arra lett figyelmes, hogy több gyermek egy kézigrá­nátot forgat figyelmesen. „Csak le ne ejtsék“ — gondol­ta. rémülten. Izgatottan sietett oda és vette el tőlük. Köz­ben megbotráhkozva gondolt azoknak a felnőtteknek a szívtelenségére, akik előtte mentek, látták a gyerekek kezében a gránátot és a fülük botját sem mozdították, hogy megakadályozzanak egy esetleges szerencsétlenséget. Minden oka megvolt a felháborodásra. Neizer József 50 éves berceli lakos felett ítélkezett a bíró­ság, aki fejszével agyonütötte fiát. Neizer József összeszólal­kozott 25 éves fiával és a szó­váltás következtében a fiú dur­ván, sértegette apját. Mire az apa fejszét ragadott és fejbe sújtotta gyerekét. A gyerek az ütéstől szörnyet halt. A megyei bíróság a gyilkos apát öt évi börtönre ítélte. * Drégelypalánk községben az októberi események alatt a Terményforgalmi Vállalat ke­zelésében levő gabonaraktárt felnyitották és abból 20 mázsa gabonát szállitottak Budapest­re. A terményforgalmi az en­gedély nélkül elszállított ga­bona áraként most 6000 fo­rintot követel a községül. * A Balassagyarmati Járási Tanácsnál újból megkezdte munkáját az egyeztető bizott­ság. Elsőnek a jogtalanul el­bocsátottak ügyét vizsgálják (felül. A napokban vizsgálták felül az Örhalom községi hi­vatalsegéd ügyét, akit elbocsá­tottak állásából. A bizottság megállapította, hogy elbocsá­tása jogtalan és régebbi állá­sába vissza kell őt helyezni. * Mohéra községben a volt adóbeszedőt tettlegesen bántal­mazták. A volt adóbészedőt az éjszakai órákban, amikor át­haladóban volt az utcán, hátul­ról leütötték. Az eszméletlen embert egy elhagyatott fészer­be vonszolták és otthagyták. A leütött ember sok vért vesz­tett, de még annyi ereje volt, hogy rövid eszméletre térése után a közeli házig vonszolja magát. Itt azonban mikor rá­találtak, már ismét eszmélet­len volt. Kórházba szállították. Állapota nem életveszélyes. Megindult a nyomozás a tette­sek kézrekerítésére. * Galgaguta községben az el­múlt két hónap alatt felhúzták az újonnan építendő hépműve- lődési ház falát. Az építkezést társadalmi erővel végezték. Ha a község kap valami támoga­tást. ez évben teljes egészében itt is elkészül a népművelődési ház. * Útépítési tervet dolgozott ki a balassagyarmati mérnöki munkaközösség Becske község részére. Amikor a munkához hozzáláttak, kiderült, hogy a tervek nem jók. Most minden munkát elölről kell kezdeni. Megindult annak a felkuta­tása. hogy a hanyagságért ki a felelős? * nejtár községben a napok­ban mulatozást rendeztek. Olyan mélyen néztek a pohár fenekére, hogy elvesztették jó­zanítélő képességeiket és ékte­len verekedésbe kezdtek. Sze­rencsére a verekedés kisebb sérülésekkel záródott. Mint mondják, csak arra voltak kí­váncsiak, kinek keményebb a koponyája. * Farsangnyitó táncmulatságra készül a balassagyarmati nép­művelődési háza, ahol meg­kezdték a rendes művelődési munkát. A farsangnyitó most vasárnap lesz. E hónap 20-án pedig a „Tabányi történet’‘-et fotsja bemutatni a faluszínház művészegyüttese. * 15 ipari kérelmet nyújtottak be eddig a Balassagyarmati Városi Tanács ipari csoportjá­hoz. A kérelmezők nagyobb­részt építészeti munkák foly­tatására kérnek engedélyt. Rendelet a nyugdíjjal kapcsolatos átmeneti rendelkezések végrehajtásáról A kormány rendeletet adott ki a nyugdíjjal kapcsolatos át­meneti rendelkezések végre­hajtásáról. A rendelet kimond­ja. hogy öregségi nyugdíjat an­nak lehet megállapítani, akinek a múlt év október 23-án fenn­állott munkaviszonyát ez év március. 31-ig megszüntették, illetve megszüntetik. A meg­ítéléshez természetesen szüksé­ges, hogy az illető igazolni tudja a nyugdíjhoz szükséges munkaviszonyt. Nyugdíjat az, akit fegyelmi határozat vagy bírói ítélet alapján bocsátottak el. nem kaphat. A nyugdíj leg- 'úribban ez év január 1-től foivósítható. A nyugdíj és a nyugdíjpót­lék szempontjából a munka- viszonyba be kell számítani azt a — 15 napi felmondási időt meghaladó — időszakot is. amelyre az összes kifizetett felmondási járandóságok az el­maradt munkabért pótolják. A rendelet az 1954. október I. előtt érvényben volt jogszabá­lyok alapján nyugdíjazott sze­mélyekkel kapcsolatban ki­mondja: akik a múlt év októ­ber 23-án munkában voltak és ez év március 31-ig bocsátották el, illetve bocsátják el őket a törvény szerint járó 30 százalé­kos nyugdíjpótlékot akkor is megkapják, ha 1954. június 30-án nem álltak munka- viszonyban. Az ilyen nyug­díjasok összes járandóságát havi 500 forintra, maximálisan azonban a kapott munkabér 75 százalékára kell kiegészí­teni. E kedvezmény alapján nyugdíjnótlékot kaphat az a férfi, aki 58., illetve az a nő, aki 53. életévét már betöltötte, vagy ez cv folyamán betölti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom