Nógrádi Népújság. 1956. december (1. évfolyam. 5-10. szám)

1956-12-05 / 5. szám

z NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1966. december 6. A világ munkásosztálya támogatja a magyar dolgozókat a szocializmus vívmányainak megvédésében Alakulnak az MSZMP helyi szervei A Magyar Szabad Szakszer­vezetek meghívására 1956 no­vember 23-tól 26-ig Budapes­ten tartózkodott a Szakszer­vezeti Világszövetség küldött­sége, amelyet Louis Saillant főtitkár vezetett. A Magyar Szabad Szakszer­vezetek és a Szakszervezeti Világszövetség küldöttségei több, egymást követő megbe­szélésen négy kérdést tárgyal­tak meg: 1. Tájékoztatás a magyar eseményekről. 2. A magyar dolgozók iránti szolidaritás megnyilvánulásai. 3. A Magyar Szabad Szak- szervezetek nemzetközi kap­csolatai. 4. A magyar események ha­tása a nemzetközi helyzet ala­kulására. A két küldöttség egyetér­tésre jutott a magyar ese­ménynek, továbbá a magyar dolgozók iránti nemzetközi­ségének értékelésében és erősí­tése szükségességében. A kül­döttségek megállapították, hegy a magyar eseményeknek igen nagy nemzetközi vissz­hangja támadt. Arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a legreakciósabb és fasiszta ele­mek, — felhasználva a dol­gozók és az ifjúság elégedet­lenségét, akik azonban nem fordultak szembe a szocialista rendszerrel —, ellenforradal­mi céljaik elérésére töreked­tek. Bebizonyítottalak tekint­hető, hogy az ellenforradalmi elemek felhasználva a magyar politikai, gazdasági és társa­dalmi életben bekövetkezett zavarokat, halálos csapást akartak mérni a munkásosz­tály minden demokratikus szervezetére és eredményeire, alapvető szociális vívmányai­ra. intézményeire. A fasizmus nemzetközi ak­ciói azonban a munkás szer­vezetekben felébresztették a szükséges antifasiszta éber­séget is. Ezeknek a szerveze­teknek erősíteniök kell min­denhol a dolgozók akcióegysé­gét és nem szabad engedniök erőik megosztását, mert ez árt a béke ügyének, továbbá ellentétes mindazoknak a szo- c:ális vívmányoknak, demok­ratikus szabadságjogoknak a megőrzésével. amelyeket a munkásosztály kitörölhetetlen emlékű történelmi harcokban ért el A magyar küldöttség rész­letes tájékoztatást és elemzést nyújtott a magyar szakszer­vezetek tevékenységéről, a munkástanácsok szerepéről és a munkás—paraszt kor­mánynak arról a rendeletéről, amely szabályozza a munkás- tanácsok működését. A ma­gyar szakszervezetei küldött­ség megelégedettségét fejezte k azért az anyagi és erkölcsi támogatásért, amelyet a Szak- szervezeti Világszövetség nyúj­tott a magyar dolgozóknak, a magyar szakszervezeteknek. A küldöttség pontról-pontra egyetértett a Szakszervezeti NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Az MSzMP és a Megyei Tanács lapja Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Salgótarján, Damjanich u. 2. Felelős kiadó: Laukó György Salgótarjáni Nyomdaipari V. Nyomdavezető: Topa György Világszövetség titkárságának mind az események természe­téről és tartalmáról, mind pe­dig a nemzeti és nemzetközi vonatkozásról alkotott véle­ményével. A Szakszervezeti Világszö­vetség küldöttsége érdeklődés­sel hallgatta a magyar dolgo­zóknak a népgazdaság és a szocialista törvényhozás javí­tására, a szocialista rendszer rend, a béke, a normá­lis élet helyreállításának érdekében alakult meg rövid idővel ezelőtt Salgótarjánban is a tiszti és tiszthelyettesi karhatalom. Még nem tekint vissza nagy múltra, de már annál több munkát végzett. Így felkeresték azokat a bá­nyaüzemeket, ahol a bányá­szok munkáját fegyveres za­varkeltők gátolták. Így volt Saigon is. Míg ki nem mentek csak 62 dolgozó vett részt a munkában, de rövid ottar- tózkodásuk után ez a szám 240 főre emelkedett. Ott voltak Pász+ón, ahol többször megrohamozták ille­téktelen egyének a rendőrség épületét. Fenyegettek, röpira- tokat szerkesztettek és más hasonló módon provokáltak. Itt másfél napig voltak és utána maguk a dolgozók kér­A Külügyminisztérium no­vember 28-án az alábbi szó­beli jegyzéket intézte az Oszt­rák Köztársaság budapesti kö­vetségéhez: »Egyre több szülő, aggódó apa és anya fordul kétségbe­esetten a Magyar Külügymi­nisztériumhoz az Osztrák Köz­társaság területére távozott, vagy kényszerrel elvitt fiatal­korú gyerekeik mielőbbi visz- szatérésének előmozdítását kérve. Közismert, hogy a bel­ső magyar események követ­keztében nagyszámú fiatal­korú kalandvágyból, csábítás folytán, félelemből és erőszak alkalmazásának következté­ben hagyta el az ország terü­letét. Sajnos a Magyar Kül­ügyminisztériumnak még nem állanak megfelelő adatok ren­delkezésére az Osz*rák Köz­társaság területére 1956. októ­ber 23. óta kikerült fiatalko­rúak számát illetően. Az eddi­gi megállapítások szerint is nyilvánvaló azonban, hogy több ezer fiatalkorú, 18 éven aluli hagyta el az ország terü­letét. A soproni diákok nagy részét például fasiszta terro- - isták félemlítették meg és te­herautókon százával vitték őket Ausztriába. Ilyen módon hurcolták el a soproni Erdé­szeti Technikum évfolyamai­megszilárdítására irányuló terveit és erőfeszítéseit. A küldöttség megérti, hogy a világ dolgozói bizalommal vi­seltetnek a magyar dolgozók iránt. A Szakszervezeti Világ- szövetség bizonyos abba, hogy a magyar dolgozók rövid idő alatt rendbehozzák országuk­ban a gazdasági és szociális viszonyokat. ték, hogy távolítsák el Pásztó területéről ezeket a reakciós, zavarkeltő elemeket. Csécsén négy fosztogató uralta a falut. Loptak és ra­boltak és mindezt cinikusan a forradalom számlájára Ír­ták. Mondanom sem kell, hogy ez a négy ember ma már ár­talmatlan. Taron megakadályozták a népbolt kirablását és meg­szüntették azt a divatot, hogy fegyverrel a kézben vigyék el a bort a dolgozó parasztoktól. Igen sok községet és egyént fegyvereztek le. ovidén, mozaikszerűen csak ezt mondtuk el. De ezenkívül nincs a mindennapi é'etnek olyan területe, ahol ne találnánk meg az önkéntes rendfenntartókat. Munkájuk után a béke és nyugalom ma­rad.------------­na k 15—16 éves diákságát is. A Magyar Külügyminisztéri­um az általános magyar köz­vélemény hangját tolmácsolja akkor, amikor az igen tisztelt követség sürgős közreműkö­dését kéri a fiatalkorú magyar állampolgárok mielőbbi visz- szajuttatásának érdekében. A Magyar Külügyminisztérium kijelenti, hogy illetékes ma­gyar határőrizeti szervek bár­mely időpontban hajlandók át­venni az osztrák hatóságoktól olyan fiatalkorú csoportokat, amelynek tagjai 1956. októ­ber 23. óta kerültek az Oszt­rák Köztársaság területére. Megfelelő kormányrendeletek alapján az így visszakerült fiatalkorúak minden eljárás nélkül békés családi otthona­ikba térhetnek vissza, ahol a szülők újból gondozásba ve­hetik őket. Ismerve az osztrák nép hu­manizmusát, a Magyar Kül­ügyminisztérium bízik abban, hogy a most már teljesen az Osztárák Köztársaság kor­mányszerveitől függő fiatalko­rúak visszatelepítése minél előbb megkezdődik ezzel sok szülő akarata teljesül és ér­vényre jutnak az emberies­ségre vonatkozó nemzetközi megállapodások is.« APRÓSÁGOK... Valamelyik hideg fagyos es­tén imbolygó fény vonta ma­gára a járókelők figyel­mét, akik a vásártéri játszó­tér előtt elhaladtak. A fényt egy zseblámpa szolgáltatta és körülötte időnként egy-egy fiú alakja vált láthatóvá, az­tán megint elnyelte a sötét­ség. Vajon mit mesterkednek itt a sötétben? visz közelebb a kíváncsiság. Hát uramfia, öntözik a földet. A gumicső rá szerelve a csapra. Egyik fiú tartja, a többi dirigál »még oda jobbra egy kicsit. Ott középen már nagyon beszív­ta. Nem baj, ha sokáig lo­csoljuk, majd megfagy«. És locsolták másnap pedig ví­gan siklottak a saját készíté­sű korcsolyapályán. Két kislány megy az isko­lába. Egyiknek kendővel van bekötve a feje. A másik szöszke haján jambó sapka — »azért nem kötök kendőt, mert a jambó sokkal jobban ülik nekem« — mondja. Mindössze nyolc éves, mi lesz tíz év múlva. —oo— Két pöttöm kislány bal­lag egyik vásártéri bérház előtt és önfeledten énekli — méghozzá nem is hamisan ■— »Zeng a mexikói kajnevál, kajnevál«. Egyik sem több há­rom évesnél. Kölcsey védelmében »Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna«, Szép köz­mondás, okos közmondás, ha a maga idejében használjuk. Most éppen ideje van. Mert ugy-e sok mindenen lehet vi­tatkozni és közben sok buta­ságot is lehet mondani. De vannak dolgok melyeken, — hogy egész enyhe szavakat mondjunk — nevetséges vi­tázni. Ha durvábbak akar­nánk lenni, azt mondanánk, hogy butaság, vagy művelet- lenség. De ezeket azért nem mondjuk, mert nem tudjuk, hogy jószándékból-e, vagy kö­tekedni akarásból beszélt-e a napokban az a kellemes férfi- hang a telefonba, ki fölhívta a figyelmünket, hogy a fej­eim mellett használt »Hass. alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül« idézet alá nem a megfelelő költő nevét írtuk. Szerintünk Kölcsey Ferenc írta le ezeket a sorokat a »Huszt« című versében. Pon­tosabban a legvégén. Az il­lető szerint ezt Széchenyi mondta. Akik ismerik a »Huszt« című verset, biztosan belátják, hogy ezen vitázni bizony. . . és itt mindenki oda teheti azt a szót, amit a legmegfelelőbbnek tart. Mi a magunk részéről megmara­dunk Kölcsey mellett, habár tudjuk, hogy Széchenyi is na­gyon sok okos dolgot mondott csinált és szeretjük is érte. Burns tábornok az ENSZ rendkívüli fegyveres erőinek parancsnoka kijelentette, hogy az Egyiptomba érkezett rend­kívüli fegyveres erők személyi állománya jelenleg _ mintegy ezerötszáz főt számlál. A RÉTSÁGI JÁRÁSBAN megindult a magyar Szocialis­ta Munkás Párt helyi szerve­zeteinek a megalakítása. Ed­dig a járásban 13 alapszerve­zet alakult meg, mintegy 200 főnyi tagsággal. A szervezés tovább folyik. A SALGÓTARJÁNI Vas­öntöde és Tűzhelygyárban a pártszervezés terén komoly eredményeket értek el. Eddig m ntegy 100 fő jelentkezett a Magyar Szociálisa Munkás­párt soraiba. Kelt Buják, 1956. október 23-án. — Ez áll a levél jobb sarkában, amelynek több mint egy hónap kellett ahhoz, hogy megérkezzen a szerkesztőségbe. Az első levél, amelyet a népünk számára súlyos megpróbálta­tást jelentő és a becsületes em­berek szívéből fakadt célkitű­zések mellett nagy veszélyeket is rejtő egy hónap után kap­tunk. Különösen kedves szá­munkra ez a levél, mert nagy népmozgalmunk kezdetének napján íródott és írója Kocsis István azért mond köszönetét, mert a szerkesztőség közben­járására hosszú huza-vona után végre megkapta azt a táppénzt, amelynek kiutalását rendeletre hivatkozva március óta többször elutasította az SzTK. A levél keltezésének napján fogott tollat az újságíró is, hogy fölháborodásának adjon kifejezést, amiért hét hónap és ismételt erélyes sürgetés kell ahhoz, hogy a jogos táp­pénzt megkapja valaki. A közbejött események miatt nemcsak a levél késett, hanem a cikk is, node „ami késik, nem A már több mint egy hete tartó olimpiai sportversenyek során a magyar versenyzők érthető okoknál fogva, a várt­nál gyengébb teljesítményeket nyújtanak. Azonban pénteken a kajak versenyek során meg­született az első magyar siker. Az Urányi—Fábián páros a kajak kettősök versenyében elsőnek futott a célba. így a magyar sportolók körül ők álltak elsőízben a messzi Auszt­ráliában a győzelmi dobogóra, hogy átvegyék a győzteseknek járó aranyérmet. Pénteken kúszott fel elsőízben a Kos­suth címeres magyar zászló A Salgótarjáni BTC labda­rúgói a kedvező időjárást igye­keznek kihasználni, s Wahl­kampf Lajos másodedző veze­tésével edzéseket tartanak. Nemcsak erőnléti, hanem két- kapus edzéseket is végeznek a tarjáni labdarúgók. Méghozzá A Karancs völgyében is sorra alakulnak az MSzMP új szervezetei. Karancsalján 58-an november 11-én alakították meg a pártszervezet, Csuz Sán- ort választották meg elnöknek. Karancslapujtőn 160 taggal, Karancskesziben pedig 32 tag­gal jött létre szervezet. * Megalakult a párt helyi szer­ve a nagybátonyi MTH isko­lában is. múlik” tartja a magyar köz­mondás. Figyelmébe ajánljuk tehát az SzTK központnak, hogy vizsgálja fölül a mező­gazdasági dolgozók, idénymun­kások SzTK juttatására vonat­kozó rendeletét. A jelenlegi rendelet olyan bántó megkülönböztetést tesz nemcsak az ipari és mezőgaz­dasági munkások, hanem még az ipari és mezőgazdasági idénymunkások között is, ami nagyon helytelen. Kocsis István kis kieséssel az egész 1955-ös évben dolgo­zott. Egy időben az erdőgazda­ságnál, amikor ott nem volt munka, a selypi cukorgyárnál, azután ismét az erdőgazdaság­nál. Mégis amikor februárban beteg volt, egy fillér táppénzt sem kapott, mert a mezőgazda- sági munkán eltöltött napok száma nem volt elegendő eh­hez, az ipari munkán eltöltött időt pedig nem számítják hoz­zá. Végül is megkapta a táp­pénzt, mert kiderült, hogy akik közvetlenül a fakiterme­lésnél dolgoznak, más elbírá­lás alá esnek. Hát helyes ez? Nyilvánvaló, hogy nem. Melbourneban a győzelmi ár­bocra, magyar sikereket hir­detve. Reméljük, hogy amilyen nehezen indult a kezdet, a folytatás már nem marad el, s még több ízben örvendeztetnek meg sportolóink sikerekkel a további versenyek folyamán. Sportolóink közül Kovács József után már Rozsnyói, Hlatzky, Perti, Székely Éva és a párbajtőr csapatunk végzett a második helyen és így 6 ezüst érmet mondhatnak ma­gukénak a magyar psortolók a szombatig lefolyt versenyek során. egészen kemény mérkőzéseket vívnak a kétkapus edzéseken, amelynek nyomai megmutat­koznak a játékosokon, hiszen Dávid, Oláh és Vasas sérülé­seket szenvedtek. A salgótarjáni NB I-es labda­rugók szlovákiai portyára ké­szülnek. Nyomukban béke és rend marad Magyar jegyzék az Ausztriába távozott fiatalok hazatelepítse érdekében Leveleink nyomán Vizsgálják felül a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosítását Elsőízben kúszott fel a győzelmi árbocra a Kossuth címeres magyar zászló Készül a mérkőzésekre az SBTC C<XX>000000<><XM>000<>0<XX)<><K)<K><>0<XH><>0<><>0<KHX)0<>0000<K><><>000<>0^^^<^K><>0<X><><>0<>0<X>0<>000^0<>í>OOOOOöOt<>öOO<><KXHVOOO<KK><KXX>ű CK>C>CK>0<X><>00<><>CK>000<>0<>0 Salgótarjáni séta Ha itt lennél Liu Csing-ven kínai barátom, és elmennék most veled sétálni a városba, bizonyára csodálkoznál sok mindenen. Nem tudnék sok szépet mutatni Neked, mert még nincs igazi élet. De azért menjünk ... Ez a nagy épület? Ez itt lakás lesz. Munkás­lakás. Nézdd, amelyek itt vannak körülötte ezekben is munkások laknak. Szép ugy-e? Ezt is várják nagyon. Jön a tél. Sok munkáscsa­lád várja, hogy beköltözhessen. És több ilyen lakás is van még. Ilyen félig kész, befejezet­len, munkástváró épület. Tudod itt nálunk nagy a lakásprobléma. Sokan nagyon rossz, egészségtelen viszonyok között élnek. Sok fiatal házaspár szeretné már készen látni ezt az épületet is. Szép, kényelmes, tiszta, egész­séges lakás ... De sokan vágyakoznak erre! Azt kérdezed, hogy akkor miért nem dolgoz­nak most rajta? Tudod itt a városban csak negyven kőműves van, a többiek — mintegy 500 fő — vidéken él. Azok most nem tudnak bejönni, mert nem jár az autóbusz, hiszen ismered most te is a helyzetünket. De figyelj csak! Kopognak a tetőn. Dolgoznak. Gyere csak a másik oldalra. Látod? Ott dolgoznak, de nagyon kevesen. Nézdd A daru is mozog már! Van egy kis élet, de ez sajnos kevés. Pedig kellene, nagyon kellene a lakás. * A mozinál a megszokott, békés kép fogad. Jé nézni a jegyetváltókat, az előcsarnokban sé­táló, beszélgető, fiatal párokat, kalapos bácsi­kat, kendős asszonyokat. Jó, mert nyugtat. Csak a szokatlan üres büffé mutatja, hogy még nincs minden rendben. * Miért van ez a csoportosulás a járdán? Gyere megnézzük. Igen. Ezek isznak. De hi­szen hideg van kint. Gyere mi is megkóstoljuk ezt a fehéret, de majd bent. Ott kényelmesebb. — Kérek kétszer három deci fehéret. — Csak utcára adható kérem. Hogy mit jelent, amit a pénztárosnő felelt? Ezt nehéz megmagyarázni. Ez azt jelenti, hogy megvesszük az üveg bort, kivisszük gyor­san az utcára, ott megisszuk aztán visszaad­juk az üveget, mi visszakapjuk az üvegért lefizetett pénzünket és tovább megyünk. Hogy mondod? Hogy nálatok a korcsmában szokták meginni a bort? Ez tulajdonképpen nálunk is így van. Nem! Dehogy! Nem azért jövünk ki, mert az utcán jobb a levegő, a pénztárosnő is, a kiszolgálók is bírják az italszagot. Persze, úgy van. Nekünk is kényelmesebb lenne bent, meg valahogy jobban is szeretünk mi is bent ülni, mint kint. Miért iszunk akkor mégis az utcán? Most ezt nem tőlem kellene kérdez­ned. * Látod ez itt az üveggyár. Nagyon szép üvegárukat tudnak csinálni. A világ minden részében vásárolják a gyár készítményeit. Persze tudom, te is ismered és láttál már sok itt készített tárgyat. Szeretik nagyon ezt az üzemet. Nemcsak mi, hanem az egész világ várja termékeit. Ez meg itt a Tűzhelygyár. Mit látni most innen kívülről? Nézdd mennyien vannak a kapun belül. Az udvaron is járkálnak. Ott meg füstöl a kémény, látod?Vgy-e érted, hogy miért örülök most ennek. * Emlékszel barátom? Mikor szesztilalom volt. mindenki nagy kötött üvegekkel járkált. Most vége a szesztilalomnak. Mit gondolsz: lesz-e annyi berúgott ember ezentúl, mint a tilalom ideje alatt? * Igazad van. Az üzletek nagyrésze előbb be­zár, mint kellene. Sok munkás veszekedik ezért. De hadd mondjak el neked valamit. De csak úgy, ha nem mondod el senkinek. . . . Valahol messze Afrikában volt egy olyan időszak, amikor korán bezárták a banán üzleteket, és az ottani bennszülöttek közül sokan nem tudtak vásárolni. A banán üzletek­nek szigorú főnökük volt és nem lehetett szembe szállni velük. Az egyki este sok benn­szülött gyűlt össze a banán üzlet előtt, amikor az már zárva volt. Dolgozott azonban az üz­letben egy elárusító bennszülött, aki megsaj­nálta társait, hiszen ő is közülük való volt és segíteni akart rajtuk. Tudod mit csinált? Ti­tokban, hogy a főnök meg ne tudja, árusítani kezdte a banánt, pedig már rég hazamehetett volna ő is. Tudta, hogy ha a főnöke észre veszi, biztosan nem dicséri meg őt érte. Vi­szont azok a benszülöttek, akiket megsegített becsületességével, hálásak neki. Te szerinted melyik dicséret ér többet? * Sok italboltban csak málnát, vagy pálinkát lehet kapni. Talán azért, mert a szesztilalom ideje alatt minden bor elfogyott. * Mindenki feketekávét iszik. Ebben igazad van. De nem minden fekete kávét • iszik. Nézdd csak ezt a feketét, aki az oszlopot ke­rülgeti és hangosan énekli, hogy „Indulj előre, indulj előre hát“ (most végre ki tudja kerülni és elindult), valószínű, hogy az utcán ivott és nem az espresso kerek asztalánál. — sk —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom