Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-03 / 79. szám

4 4 SZABAD ISOGRAD 1956. október & Igyunk? Ne igyunk? Hűvösödnek már a reggelek. Bizony jól esik ilyenkor reg­geli előtt egy-két korty „szív- erősítő”; De vajon valóban hasznos ez? Előfordul, hogy az alkohol erősíti szervezetünket. Ezért használják fel pl. beteg, le­gyengült emberek táplálásá­hoz az alkoholtartalmú erősítő italokat is. A szesznek ugyanis magas a kalóriaértéke, köny- nyen emészthető és hamar fel­szívódik. Közismert, hogy a kismértékben fogyasztott al­kohol növeli az étvágyat, ez­zel javítja a szervezet véde­kezőképességét, pl. influenzás időkben. A szesztartalmú italok azonban csak addig jó ha­tásúak, amíg fogyasztásuk­ban nem lépjük túl a mér­tékletesség határát. Hogy hajlamos-e valaki az iszákosságra, vagy nem, az tel­jesen egyéni. Akaraterejétől függ. hogy képes-e megállani a lejtőn, ahova az eleinte ártat­lannak látszó kis iddogálások sodorják. Nehéz lenne mindent felso­rolni, ami a folyamatos alko­holfogyasztásra készteti az em­bereket. A mámor, a kellemes jcábultság keresése, a rossz tár­saság, a rossz példa utánzás­vágya, a könnyelműség, mind­mind csak egyes tényezői an­nak az útnak, amelynek vége a félelmetes „delirium tre­mens” lehet. Mikor és hogyan ártalmas az alkohol fogyasztása? Sokan élnek abban a hitben, hogy a hidegben hosszú ideig végzett munkánál az alkohol felmelegíti. Hideg időben a fá­sás nem azért szűnik meg sze­szesital fogyasztása után, mert az alkohol sok hőt termel. Ilyenkor csak az történik, hogy az alkohol bénítja azokat az idegeket, amelyeknek feladata a bőrben levő erek féle alakban jelentkezik. Az egyik a heveny alkoholmérge­zés, amit részegségnek neve­zünk. Az elfogyasztott alkohol könnyen oejut a szervezet sejtjeibe, ahol hamar kifejti izgató, majd bénító hatását. Az idegsejtekbe jutott al­kohol mennyiségétől füg­gően az ittasság különböző fokaival találkozhatunk — a szalonspicctől kezdve a szinte eszméletlen részeg­ségig. Az alkohol kiürülését nyomott hangulat, levertség érzése kö­veti, amitől legjobban újabb ivással lehet menekülni. Így válhat könnyen iszákossá az, aki pedig csak olykor szokott becsípni. Az alkohol szervezetet káro­sító hatása csak olyanoknál fejlődik ki, akik rendszeresen sokat isznak. Az idült alkoho­lizmus mérgezési tüneteket okoz. Súlyosabb ártalmak idült pálinkaivóknál szoktak fellép­ni, bár a sörivás sem veszélyte­len. Az alkohol hosszabb-rövi- debb hatása után szinte vala­mennyi szervünk működése megváltozhat. A máj és garat nyálkahártyáján elhúzódó hu­rut támad, a gyormorban pe­dig csak kezdetben fokozódik az emésztőmirígyek működése. Az étvágygerjesztés helyébe idült alkoholistáknál később gyo- morhurút lép fel. Az iszákos emberek rendszerint étvágyta­lanok. A májsejtek tönkre­mennek, nem ritkán a vesék is megbetegszenek. A mértékte­len folyadékfogyasztás a szív kitágul ásához vezet. Az iszákos emberek korán öregszenek. elerőtlened- nek. Csökken szervezetük ellenállóereje. Érzékenyebbek a fertőző be­tegségekre, pl. a tüdőbajra is. Nem akarunk az iszákosság társadalmi, családi vonatkozá­saival foglalkozni. Sajnos, í" íme pségek a néphadsereg napja alkalmából Szeptember 29-én, szomba­ton hatodszor ünnepelte az egész ország a néphadsereg napját. A hagyományossá vált ünnep alkalmából Salgótarján és a megye népe is hadsere­günkről emlékezett. Az ünnepnap alkalmából dél­előtt 10 órakor koszorúzási ün­nepséget rendeztek a Szabad­ság téri Szovjet Hősök Emlék­művénél, Este 8 órákor a Városi Mű­velődési Házban emlékünne­pélyre került sor, mely a magyar és a szovjet himnusz- szál kezdődött, majd Bárdost József tiszt megnyitó szavai után Borsos Pál főtiszt mon­dott emlékbeszédet. Az ünnep­ségen nagy számban jelentek meg a városban és környékén élő tartalékos tisztek is. Emlékünnepély után, mely az Internacionálé hangjaival zárult, a salgótarjáni „Odry Árpád” bányász színjátszó- csoport bemutatta az ünnep­lőknek Kálmán—Bakonyi: Ob­sitos című nagyoperettjét, me­lyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Az előadás befejezté­vel kora hajnalig tartó tánc- mulatságon szórakoztak a megjelentek, ahol a helyi ka­tona tánczenékar szolgáltatta a zenét. Munkában a villanypásztor A Bábolnai Törzsállatte­nyésztő Állami Gazdaságban a napokban kezdte meg műkö­dését az első villanypásztor. Mintegy 200 négyzetméternyi legelőt kerítettek be villamos dróttal, s ezen a területen 80 süldőt legeltetnek egyszerre, Az állatok egy-két nap alatt megszokják tújfajta „kerítésü­ket’“, és a drót közelébe se mennek. Rövidesen még 11 villanypásztort helyeznek üzembe a gazdaságban. Ebből tíz a Némét Demokratikus Köztársaságból érkezett. j>' ,tv> Hordozható sugárfúrógép Nemrégiben mutatták be a legújabb „2 P 56’“ típusú szov­jet sugárfúrógépet. amely nagyméretű öntöttvas-, vagy acél géptestek megmunkálásá­ra szolgál. Az új fúrógéppel maximum 50 mm-es lyukakat fúrhatnak, bővíthetnek. dörzs- árazhatnak stb., befúrhatnak a felületekbe függőleges és vízszintes irányokban. A gép egyik legnagyobb előnye az, hogy daruval odavihető a meg­munkálandó alkatrészhez. Ezenkívül forgatható és dönt­hető fúrófejeket, valamint dönthető ellentartót szereltek rá, s a fúrófejet olyan módon helyezték el, hogy a csőkarima mentén 360 fokban eücrgat- ható. A gép orsójának 9 se­bessége van. Az új sugárfúró­gép irányítása egy központi helyről történik. „A-3“ típusú bányagép A szovjet állami szénbánya­ipari tervező-szerkesztő és kí­sérleti intézetben elkészült az „A—3“ típusú bányagép. Ez a gép emberi kéz érintése nél­kül fejti és rakja a szenet, alá­dúcolja a főtét, elszállítja a szenet a szállító szalagra. A föld alatt dolgozó munkás, tel­jes biztonságban, távol a kiter­melés színhelyétől várja a ki­bányászott szenet. Az „A—3” típusú gép fém­pajzzsal összefüggő 30 tartó­oszlopból áll. A főte erre biz­tonságosan támaszkodhat. A gép azonkívül, hogy 3—4-sze- resére fokozza a termelést, a Moszkva környéki szénmeden­cékben megoldja a gépi dúco­lás feladatát is. A gép nem használ faácsolatot. Nagyszilárdságú furnirlemez üvegből Burov és Andrijevszkaja szovjet tudósok új műanyagot állítottak elő, az üveg fumír­teknek vetették alá és azt ta­lálták, hogy egyformán fel­használható az építőiparban, a vasútnál, az elektrotechniká­ban, a vegyiparban, az olajipar­ban és a népgazdaság többi ágaiban. Az üvegfurnírból szi­lárd karosszéria készíthető a vasúti személykocsikhoz, to­vábbá vasúti — és autó olaj­tartályok, fúrócsövek az olaj- bányászathoz, személygépkocsi és könnyű hajótest, összeszerel- hető házszerkezet, előfeszített betonhoz armatúra, bútor, bő. rönd és még sok-sok egyéb. Burov és Andrejevszkaja könyvben ismertetik tanulmá­nyukat. Halolajjal hajtott személygépkocsi Az. amerikai General Mo- tors-gyár új személyautómo­tort tervezett, amely majdnem mindenfajtájú üzemanyaggal működik, beleértve a halola­jat és a különböző növényi olajokat. A gyár szakemberei állítása szerint a HR—500 tí­pusú személygépkocsi az első ilyen motorral ellátott autó. bár ezt a működési elvet már három évtizede ismerik. A gépet a legkülönbözőbb üzemanyaggal kipróbálták, kezdve a nagy oktánszámú benzintől, egészen a pakura­olajig . ; . A HR—500-as személygépko­csi motorjának szabadon futó, dugattyúi vannak . Az eddigi motoroktól eltérően nincs ben­ne főtengely, nem találunk benne dugattyúrudakat és for­gó alkatrészeket. Működési el­ve hasonlít a szabadonfutó du­gattyúkkal ellátott kompresz- szoréhoz, azzal az eltéréssel, hogy a dugattyúk a forró rob­banási gázokat a csővezetéken keresztül a gázturbinához jut­tatják, amely a gépkocsi hát­só kerekeit meghajtja. A motor két párhuzamos hengerből áll. Mindegyikben két, egymással vízszintesen szembenlevő mereven összekö­tött dugattyú van. Az üzem­anyagkeverék elégése mindkét hengerben egyszerre történik, de a két dugattyúrendszer el­lentétes irányban mozog és ez­által csillapítja a motor rezgé­sét. Az ilyen motorokat a kö­zelmúltban főképpen hajókon, mozdonyokon és mozgó komp­resszorokon használták. Az üveggyártás automatizálása Egy francia vállalat Compie- ne közelében, Chantarinben 1932 óta kísérleti üveggyárat tart üzemben, amely körülbe­lül 1500 kilométer táblaüveget gyárt évente 2,5 méter széles szalag formájában. Idén jú­niusban kezdte meg a régebbi kísérleti gyár mellett működé­sét az új üzem. s ez másfélszer annyi üveget gyárt, mint a ré­gi, amellett a tábla szélességét 3 méterre növelték meg. A nyersanyag vasúton vagy csatornán érkezik a gyárba, ahol automatikusan bekerül a tárológödrökbe. Ezekben a göd­rökben mindig egyhavi nyers­anyagtartalék van. A különbö­ző anyagokat eletkronikus mérlegek a legnagyobb pon­tossággal adagolják, s ezután szállítószalagok viszik a keve­rőberendezésekbe. Onnan újabb szállítószalagokon jut el a keverék a kemencébe, amely egy olvasztással 1000 tonna fo­lyékony üveget ad. Az üveg fo­lyamatosan ömlik a körülbe­lül 100 méter hosszú hűtött alagútba, ahol 250 fokon meg­keményedik. A kemence és a hűtőalagút hőmérsékletét, akárcsak a folyékony üveg szintjét, automata készülékek ellenőrzik. Az üveg teljesen egy nyi­tott helyiségben hül le, majd elkerül egy gépre, amely ned­ves homokkal beszórt 12 pár 3 tonnás acélgörgő segítségével megmunkálja a táblaüveg mindkét oldalát. Végül az üve­get fényezik. Az új gyár évi kapacitása körülbelül 60 ezer tonna. tágasságának szabályozá­sa. A kitágult erekbe több meleg vér áramlik, ez okozza a hirte­len átmelegedés kellemes érzé­sét. A hideg környezetben azonban az erekben keringő vér lehűl, s az ember testhő­mérséklete is süllyed. Ezért nem fázik a részeg ember az árőkparton még télen bem, ahol ha nem találnak rá idejé­ben, lassan kihűl és megfagy. Az alkohol káros hatása két­majdnem mindenki ismer olyan családokat, amelye­ket az iszákosság zülleszt szét, taszít a reménytelen­ségbe. Mindez csak azért van, mert nem ismerik eléggé, hogy a kellemesnek tűnő itóka. — ha fogyasztását túlzásba visszük — hatásában vetekszik a leg- raffináltabb méreggel. Meg- mérgezi az embert, és környe­zetének életét. Hegyaljai Hét kezdődött va­sárnap Sárospatakon, amely­nek keretében nagyszabású vásárt is rendeztek. A vásár érdekessége az a néhány száz üveg 1936-os termésű tokaji bor, amelyet nemrégen talál­tak meg egy pince feltárásá­nál. Szüreti bált rendeznek va­sárnap a Petőfi művelődési otthonban Nagybátony DISZ- fiataljai. lemezt, amely nem más, mint műgyantával összeragasztott üvegszál. Szilárdsága az acélé­val vetekszik. Az üvegfurnírhoz szükséges nyersanyagtartalékok, gyakor­latilag kimeríthetetlenek. Nyersanyaga: alumínium, kal­cium. magnézium, mész, dolo­mit, agyag és különféle sziliká- tok vegyületei. A tudósok 15 évig dolgoztak az új anyag előállításán. Az üvegfurnírt, különféle kísérle­A hogy Szécsény felé köze- ledik az autóbuszunk, egyre lassabban haladunk. Nagyvásár lesz Szécsényben, szekerek, állatok lepik el az utat és ezek lassítják a mene­tet. A II. Rákóczi Ferenc Tsz udvarán is vásári ikészülődés fogad. Malacokat visznek a vá­sárra és invitálnak: ha már hozzájuk jöttem, tartsak ve­lük. Így kezdődött a látogatásom a II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezetben, Jó volt ez a vásár. Nem azért, mert öröm volt látni, hogy milyen kapósak a tsz ma­lacai, hanem azért, rriert köz­ben beszélgettem az emberek­kéa tsz vezetőivel és a ta­gokkal is. Mi fogott meg először? Az a nagy bizakodás, ami itt az emberekből árad. Nem a ve­zetőkre gondolok most, hanem a tagokra. Magabiztosak. Be­csületesen végzik a munkáju­kat és nyugodtan várják a hol­napot. Különösen a régi tagok bizakodása szembetűnő. A so­vány esztendőkben is hűsége­sen kitartottak a tsz mellett, most pedig már jobb napok járnák. Az új tagúk, akiknek ez az első gazdasági év a tsz- ben, látják a jó termést, re­ménykednek is, de azért vára­kozással tekintenek a zár­számadás elé: mit is hoz majd? n Okosi elvtárssal, a tsz elnö­kével és Jázberényi elvtárs­sal, a tsz párttitkárával erről beszélgetünk. ,— Bizakodással tekinthe­tünk a zárszámadás elé — 1kez­Bizakódó emberek között di Okosi elvtárs. A terméssel meg lehetünk elégedve, ez egy­magában is biztosíték a jó zár­számadásra. — Milyen volt a termés? — Búzából 13,44 mázsa, rozs­ból 18,50 mázsa, árpából 13,50 mázsa holdanként. A cukorré­pánkat 170 mázsára becsülték holdadként. Termeltünk szer­ződéses burgonyát is. Papírost vesz elő és mutatja: — Itt az eredmény: 70 má­zsa holdanként. A terméseredményeket a ** községi tanácsnál is el­lenőrzőm. Egyeznék. Itt azon­ban nem elégszem meg a tsz eredményével, érdekel, hogy milyen volt az egyéni gaz­dáké? Megkapom ezt is. Búza: 8,34 mázsa, árpa: 13,05 rozs: 6,17 mázsa holdanként. Árpában tehát alig van kü­lönbség, búzában azonban 5,10 mázsával több, rozsból pedig háromszorosa a tsz termés- eredménye az egyéniekének: 18,50 és 6,17 mázsa. Kezdem érteni a tsz-tagok nyugodtságát, magabiztosságát. Ha valaki a 11. Rákóczi Fe­renc Tsz portájára lép, a da­ráló zaja hívja először magára a figyelmét. Nemcsak a szécsé- nyieknek darálnak, hanem vi­dékről is sok árpát, kukoricát hoznak ide. Kíváncsi vagyok, hogy mit jövedelmez a daráló a tsznek, — Évi 80 000 forintot — mondja az elnök. — Nem kapnak ettől kedvet valami más üzem felállítására? — Dehogy nem! Nézze csak azt az üres fészert: szalagfű­részt akarunk ott feállítani. Meg is csinálják, mert ez is növeli a tagok jövedelmét. A ztán tovább beszélgetünk a már meglévő jövede­lemről. — A konyhakertészet 58 000 forintot hozott eddig. Ez még nem az utolsó szám. — Nagyon bevált a szerző­déses termelés. Szerződtünk vetőmagnak való burgonya termelésére. 280 forintot ka­punk mázsájáért és eladunk vagy öt vagonnal. Jól sikerült a cukorrépamag termelése is. 10,40 mázsa volt a termés hol­danként és mázsájáért 1000 forintot kaptunk. Jó termés volt a maglóheréből is. Itt 3,8 mázsa magot kaptunk hol­danként és 2000 forintért vet­ték át mázsáját és 5 százalék prémiumot is kaptunk rá. Mindezekhez hozzájön az ál­lattenyésztés, a sertés, tehén és juh. A sertéseknél 20 anya­kocánál 6,5 volt az ellesi átlag. A tehenészettel nincsenek megelégedve. 9,8 liter volt az is­tállóátlag. most azonban ha­sasak a tehenek és leesett 8 literre. — Segítünk ezen is — mondják. — Előkészültünk az egyedi takarmányozásra és ez biztosan növeli majd a tej­hozamot. — Milyen jövedelemre szá­míthatnak a tagok? — kérde­zem. — A közepes munkaegység 400—450. Számoljunk ilyennel, bár van olyan tagunk, akinek már most 550 munkaegysége van. — Pénzben adtunk eddig 5 forintot munkaegységenként előlegbe. Ez a szárszámadásig valószínűleg 10 forintra emel­kedik. Búzából, 4 kilót tudunk majd adni munkaegységenként árpából, burgonyából 1—1 ki­lót. A többiről nem tudok most számokat mondani, de számí­tásunk szerint 18 000—22 000 forint lesz az átlagos évi jöve­delem, Ebben már a háztáji gazdaság jövedelme is benne van. — Milyen a tagok háztáji gazdasága? — A földet mindenki meg­kapta. Sertése is van minden­kinek nemcsak egy. hanem több is, azonkívül alig akad olyan ház, ahol tehén ne lenne. A baromfit már nem is nagyon számítom, pedig ez is van min­denütt. A Szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Tsz nem nagy. Mindössze 42 tagja van és 213 holdon gazdálkodik. Hányszor hallot­tam amíg közöttük voltam: a miénk, a miénk. Büszkén mondják ezt. Magukénak érez­nek a tsz-ben minden talpalat­nyi földet. Úgy is gazdálkod­nak, úgy is viselik a gondját. Az eredmény pedig az, amit itt leírtam. Molnár Jenő Kis történet az emberiességről Szeptember 28- án hajnal­ban történt... A salgótarjáni men­tőszolgálat gép­kocsija két, szülés előtt álló asszonyt szállított a város felé, amikor vá­ratlanul defektet kapott, s hiába szerelték fel gyor­san a pótkereket, hamarosan az is kilyukadt. Ragasz­tásra nem volt idő, hiszen a kés­lekedés veszélyez­tette Volna a sür­gős orvosi segít­ségre szoruló asz­szonyok életét. Ezért a gépkocsi- vezető kénytelen volt puha abroncs­csal folytatni az utat. Egyszerre csak utolérte a mentő- kocsit a Vasöt- vözetgyár sze­mé ly gépkocsija, amely Bene Já­nost, a gyár dol­gozóját hozta a reggeli gyorsvo­nathoz. Amikor Bene János látta a mentők szorult helyzetét, felaján­lotta, hogy az ő kocsija behozza a szülő asszonyokat a kórházba, ő ma­ga pedig gyalog megy ki a vonat­hoz. így is lett, s hála Bene elvtárs emberséges, segí- tő,kész magatartá­sának, a két asz- szony időben ér­kezett meg a kór. házba. A salgótarjáni mentőállo­más dolgozói Bene János ehv társnak ezúton fejezik ki köszönetüket meg­értő, emberbaráti magatartásáért. Pótmenetrend jelent meg, valamennyi vasútállomás felvilágosítást ad a változásokról Sok panasz hangzik el a kö­zönség köréből, hogy a vasúti forgalomkorlátozás idejéi'e a vonatok közlekedéséről az állo­másokon nem tudnak pontos felvilágosítást adni. A MÁV Vezérigazgatóság intézkedett az utasok tájékoztatásáról. A személyszállító vonatok me­netrendjében szeptember 30- tól érvényes változásokról a hivatalos menetrendhez jegy­zéket készítettek, amely részle­tes tájékoztatást ad a közleke­dő vonatokról. A jegyzék a hi­vatalos téli menetrendkönyv olvasójelén található 1-es szá­mú utalványra díjmentesen kapható a menetrendet árusító helyeken. A pótmenetrendet pénteken megkapták a fővárosi vasút­állomások. az IBUSZ, az Utas­ellátó árusítóhelyek, a jegy­vizsgálók és elküldték a vidéki állomásoknak is, Így vala­mennyi vasútállomáson rész­letes és pontos felvilágosítást adnak a változásokról, a vo­natok indulásáról. A salgótarjáni vasútállomás ezzel kapcsolatban a követke­zőket közli: a Salgótarjánból Budapestre induló személyvo­natok közül kettő — a reggel 6 óra 20 perckor és az este 18 óra 20 perckor induló — állott le. Új gépállomás épül Pásztori Űj gépállomást létesítenek még ez évben Pásztón, 2 600 000 forintos költséggel. Már elké­szült három ikerlakás, de meg­történt a nagyműhely alapozá­sa, a falak megépítése, vala­mint a raktár és csarnok-szín alapozása is. Medvénkben ez az első olyan gépállomás, ahoi az építkezés megkezdésével építeni kezdték az Utakat is. örvendetes, hogy az anyagok tárolására csak egyetlen épületet készítettek, s az étkezde és felvonulási iro­da céljaira egyik ikerlakást vették igénybe. Így igen jelen­tős megtakarítást érnek el. Az épületekhez szükséges előre gyártott elemeket Sztálin- városból csak november első felében szállítják. A gépállo­más énítő’nek tehát idén dere- kas munkát kell végezniük; ho'-’v az év végéig elkészülje­nek. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom