Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)
1956-10-03 / 79. szám
1956. október 3. SZABAD TVOGRÁD 5 A helyi tapasztalatok felhasználásával is emeljük a pártoktatás színvonalát A Központi Vezetőség 1956. július 1»—21-i határozata felhívta minden párttag és pártfunkcionárius figyelmét az ideológiai munka megjavítására. A határozat kimondja: A tudományos kulturális propagandamunkánkban fokozott harcot ketl folytatni a személyi kultusz maradványai ellen, leküzdve a d >g- matizmust. önálló gondolkodásra kell nevelni a tudomány, a kultúra, az agitáció területének minden dolgozóját. Harcolni kell a burzsoá ideológia ellen, a dolgozó tömegek szocialista neveléséért. Az 1956—57-es pártokta- tasnak mindezeket a feladatokat meg kell oldani. A szervezett pártoktatásba bevont párttagok zöme az „Időszerű kérdések’*, valamint a marxizmus—leniniz- mus alapjai tanfolyamán fog tanulni. Itt a propagandistáknak a gyakorlatban való végrehajtást kell megismertetni a hallgatókkal, mozgósítani őket a feladatok végrehajtására. Ez a két tanfolyam (de a többi is) nagy n alkalmas arra, hogy az országos feladatók mellett a helyi tapasztalatokat o lehető legnagyobb mértékben felhasználják a könnyebb megértés érdekében. Éppen ezért már most az oktatás beindulása előtt minden egyes propagandista fogjon hozzá a helyi anyagok gyűjtéséhez. Minden propagandista ismeri már, hogy az anyag, melyet a hallgatókkal meg fog ismertetni, mivel foglalkozik, A marxizmus—leniniz- mus alapjai tanfolyam II. évfolyamán az első témánál foglalkozni fognak „a párt szerepe a dolgozó tömegek történelemfomiáló szerepének kibontakoztatásában”, a pártegységgel, a pártdemokráciával, valamint kát, például üzemben, vagy falun az alapszervezetnél hogyan nyilvánult meg a személyi kultusz maradványai a kollektív vezetésnél, a bírálat-önbírálat alkalmazásánál, a tömegek lebecsülésénél. A helyi tapasztalatok széleskörű felhasználása egyben lehetővé teszi azt is, hogy hallgatóinkat a pártszerű bírálatra és önbírálatra neveljük. Például ha megbeszéljük a szemináriumon, hogy milyen hibák fordultak elő az alapszervezeten belül a pártdemdkrá- cia megsértésénél, egész biztos, hogy sokan elfogják mondani véleményüket az alapszervezet munkájáról. Minden párttag legjobban annak a pártszervnek, vagy pártszervezetnek ismeri munkáját, amelyhez maga is tartozik, és amelynek munkája jó, vagy rossz módszereit saját maga is érezte, maga is részt vett benne. A helyi anyagik összegyűjtése és felhaszná-' lása a foglalkozásokon elősegítik a hallgatókat abban, hogy önállóan gondolkozzanak, mivel a helyi anyagok ismeretében szabadon elmondják véleményüket. A helyi anyagok gyűj- tésére és felhasználására minden évben felhívtuk a pártbizottságok és a propagandisták figyelmét, többé-kevésbé végre is hajtották. Ezen a téren jó munkát végzett a szécsényi pártbizottság, ahol az összegyűjtött helyi anyagokat eljuttatták a propagandistáknak. Azonban a propagandisták már nem gyűjtötték a helyi anyagokat, mely közelebb hozta volna a hallgatókat egyes tételek megértéséhez. az alapszervezet előtt álló feladatok megoldásához. A propagandista elvtársak pótolják a mulasztottakat és már most fogjanak hozzá a helyi vv UAj * aiuxiiuii, ci -cv/gjcuici'jx íiuóód d UClJ'l szocialista demo^r^jfv^1M| oviiitAaSh«*, hogy Már most e kérdésekhez az oktatás beindulására ren- gyűjtsük a helyi anyago- delkezésükre álljon. Köszönjük, bányász elvtársak! Előadóművészi vizsgák Előadóművészek vizsgáztatására kerül sor október 20-tól november 30-ig Salgótarjánban. A vizsgára jelentkezhetnek azók, akik még nem vizsgáztak, akik az elmúlt esztendei vizsgán nem feleltek meg, akik magasabb kategóriát akarnak elérni (pl. valaki „al- kalmi”-t kapott de vendéglátó kategóriába szeretne kerülni). Vizsgázniók kell azoknak is, akik az elmúlt évben „Vendéglátó Ideigl. C” minősítést kaptak és akik ez év tavaszán Balassagyarmaton a csökkentett létszámú bizottság előtt vizsgáztak. A jelentkezés ideje: október 10. Minden jelentkezőnek előzetesen 35 forint vizsgadíjat kell befizetnie a megyei tanács népművelési osztálya számára. Szabó István szobrászművész a magyar szénbányászat 200 éves történetének központi domborművén dolgozik. vei múzeumban vannak Budapesten. Szabó István mosolyogva mesél gyermekkoráról. „Első művei” a magtár falát díszítették. Akárhányszor bemeszelték, ő mindig újra telerajzolta. „De sokat „elkenegettek” ezért a magtárfalért” — emlékszik vissza nevetve. Végül is az intéző 20 koronát adott az édesapjának, hogy füzetet, festékeiket vegyen neki és kijelentette. „Tehetséges a gyerek, még műasztalos is lehetne belőle”. Ez volt a legmerészebb elképzelés a jövőjéről. És hosz- szú évekig úgy látszott, hogy több nem is lesz belőle. „Csak 1926-ban tört ki rajtam a faragási láz” — mondja kiről most szó lesz, Szabó István kisterenyei születésű szobrászművész, aki végre méltó helyett kapott művészi munkásságához, Benczúr Gyula, a világhírű festőművész örökébe lépett és ma Benczur- falván dolgozik a festő egykori műtermében. Szabó István 20 évvel ezelőtt 1936-ban aratta első sikerét országos kiállításon. Igen küzdelmes út volt míg eljutott idáig. Szabó István nem szobrásznak indult. Édesapja, Szabó Márton 47 évig volt kerékgyártó Kisterenyén a bárónál. Tőle örökölte művészi érzékét. Szabó Márton is foglalkozott már művészi fafaragással, műNagy örömet szereztek ismét bányászaink minden Nógrád megyei dolgozónak azzal, hogy több mint 10 000 tonnával több szenet termeltek előirányzatuknál szeptember hónapban. Különösen szép, elismerésre- méltó eredmények születtek vasárnap, szeptember 30-án, amikoris bányászaink pihenőidejüket feláldozva nagy termelési napot tartottak, hogy ezzel is enyhítsék az ország széngondját. A szeptemberi termelés végösszegéről egyelőre csak a nyers szám áll rendelkezésünkre (ez a mérlegelés után valamivel csökkenhet vagy emelkedhet), s ha ezt vesszük figyelembe, megállapítható, hogy a harmadik negyedévben összesen 39 785 tonna szénnel teljesítette túl terv- előirányzatát a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt. Köszönjük nagyszerű bányászainknak ezt a kiváló eredményt! További jó munkát, sok sikert kívánunk nekik és bízunk benne, hogy november 7-re teljesítik második félévi vállalásukat. Jogos a bizakodás, hiszen az 5Ö 000 tonnából már nem sok hiányzik! ÉLENJÁRÓK: Mizserfa: 3445 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Nagybátony: 2977 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Zagyva: 2598 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, főmérnök: Szendrei Zoltán. Ménkes: 1882 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, főmérnök: Cserjési Miklós. Szorospatak: 1656 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Róna: 1234 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Mátranovák; 765 tonna többlet. Üzemveeztő: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Hányás: 670 tonna többlet. Üzemvezető: Schaffer Péter, főmérnök: Németh Lajos. Kazár: 102 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. ADÓSOK: Kisterenye: 747 tonna tartozás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Tiribes; 3641 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. A tröszt szeptember havi többlete Irén bánya termelésével együtt összesen 12,325 tonna. Igazgató: Sartóris Kálmán, főmérnök: Lassan József, termelési osztályvezető: Vörös Lajos, műszaki osztályvezető: dr. Csillag József. Hírek Túlteljesítették negyedévi tervüket az acé/árugyéríak A Salgótarjáni Acélárugyár — amely Közép-Európa legnagyobb gazdasági szerszám- gyára — az idén még minden negyedévben határidő előtt váltotta valóra tervét. A gyár dolgozói pénteken délelőtt ismét negyedéves tervelőirányzatuk korábbi befejezését jelentették. Győzelmüket a technika fejlesztésével vívták ki. Korszerűsítették a vasdrótthú- zás gyártási eljárását» ezáltal az 5,5 milliméteres huzalt 2 helyett 1,6 milliméterre tudják vékonyítani. A dróthúzógépek átrendezése után most' egy dolgozó két gép kezelését látja el. A termelékenység növelésében és az önköltség csökkentésében sokat segített a négyágú villák ágnyitásának gépesítése, valamint a szekértengely egy melegítésű kovácsolása is. A minőség megjavítása érdekében megszigorították az anyag- átvételt, ily módon megakadályozták, hogy hibás anyag kerüljön a termelésbe. Végleges adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de a számítások szerint valószínűnek látszik, hogy a terv korábbi befejezésével a hónap utolsó napjáig mintegy 700 tonna különféle acélárut adtak terven felül az Acélárugyár dolgozói. Könyvhírek Végre...! Dumas: A három testőr című regénye megjele- riík az Olcsó Könyvtár sorozatban még1 ebben az évben. Az Akadémiai Kiadó kiadja Hegel: A logika tudománya című munkájának első kötetét még ebben az évben. A világirodalom klasszikusai sorozat a negyedik negyedévben nagy érdeklődéssel várt kötetekkel gazdagodik. Riadják Defoe: Moll Flanders. Victor Hugo: A nyomorultak című regényét és Ibsen válogatott drámáit kél; kötetben. Ehrenburg: Olvadás című regényének első és második kötete egybekötve jelenik meg novemberben az Uj Magyar Kiadónál. Már a Télapó ünnepre készülnek a Csemege Édesipari Gyárban, öt-hat féle figura gyártását kezdték meg, amelyeket csokoládéval vonnak be. Ezek az édességek szta- niolba csomagolva kerülnek forgalomba. Nagy sikerrel adták elő szombaton és vasárnap a zagyvapálfalvai úttörők a Hófehérke és a hét törpe című mesejátékot. Több mint 650-en tekintették meg a két előadást. Műanyaggal kombinált fonott használati cikkek készülnek. A háziipari szövetkezetek műanyaggal kombinált fonás- és kosáráruk készítését kezdték meg. Fehércementet is gyártunk jövőre. A Hejőcsabai Cementgyár 1957-ben hazai anyagokból, műkövek gyártásához szükséges fehércementet állít elő. Még e hónapban megkezdik az ország első magnéziumkohójának építését az Apci Fém- termia Vállalatnál. A kohót hazai anyagokból állítják elő. Ementáli sajlüzemet avattak szombaton a Baranya megyei Véménden. Ezzel évente 80 000 kilóval több exportsajt készül Baranyában mint eddig. Beszéljünk komolytalanul címmel gyűjtötte össze Kellér Dezső az elmúlt 12 év alatt elmondott legsikeresebb konfe- ranszait. Jegyzetfüzetemből: Egy zenés üzenetről... Szíüküldi a távolból címmel külföldön élő magyarok kívánságára minden vasárnap déután 3 órától 4 óráig zenés üzeneteket közvetít a budapesti rádió. Nem azért írom ezeket a sorokat jegyzetfüzetembe, hogy ezt a sok örömet okozó műsort hírül adjam az olvasónak, mert nem hinném, hogy lenne rádióhallgató, aki már nem tudna róla, hanem azért, hogy a múlt vasárnapi adá's legelső műsorszámára emlékeztessek és egy szerény indítványt fűzzek hozzá. Azzal a bizonyos legelső számmal Kaszás Sándor, az egykori kisterenyei szakszervezeti elnök, aiki az átkos Horthy- fasizmus idején hagyta el hazáját, köszöntötte a régi bányász himnusszal a kisterenyei, salgótarjáni és zagyvapálfalvi bányászokat Kanadából. A bányász himnusz szívhez és lélekhez szóló akkordjai közben kimondhatatlan érzések kerítettek hatalmúikba és most, amikor tenyeremben ■ van jegyzetfüzetem és kezemben a toll, csak meghatódottságomat tudom visszaidézni. Indítványom csak ennyi: válaszolni kellene Kaszás Sándornak néhány meleg szóval kísért zenés üzenettel, hadd érezze ő is, hogy gondolnak rá a régi harcostársak. ...és egy újságírói gondról „Szeptember végén” volt a címe a Salgótarjáni Acélárugyár DISZ-bizottsága által rendezett nagy őszi táncmulatságnak. melyet a városban rendezett táncmulatságokkal együtt azért látogattam meg, hogy kutassam és megmutassam, hogyan szórakozik, mulat a város, benne az Acélárugyár fiatalsága. Az acélárugyári Művelődési Otthon bejáratánál, tervem útjába majdnem akadály gördült, s ezért határoztam el, hogy az acélárugyári fiatalság nagy őszi mulatságának megírásából semmi sem lesz. hanem ehelyett elmondom azt a méltánytalanságot. tanulságaival együtt, amely az említett helyen történt velem. Szóval fel akarok menni a nagyterem előcsarnokába. Szabályszerűen mutatom az utómban álló jegyszedőnek hiteles újságírói igazolványomat. Megnézi és csak ennyit mond. — Ez kérem nem elég, jegyet tessék mutatni. Nem akartam szóváltást, s így faképnél hagytam a jegy- szedőt és megkerestem a mulatságot rendező DISZ-titkárt, aki örömmel fogadott és igen természetesnek vette megjelenésemet. A kedves fiatal DISZ-titkárhoz hasonlóan kellene mindenkinek az újságírókkal szemben cselekedni, nem pedig úgy mint az én jegy szedőm tette, vagy ahogy egy némely gyárban a kapus bácsi csinálja, aki — egy kis túlzással — gyakran tovább írja a belépő cédulát, mint amennyi időt a gyárban tölt az újságíró, akinek — igen sajnos — legtöbb esetben nagyon sietős a dolga. Száz szónak is egy a vége, kedves olvasók, jó tájékoztatást csak akkor várhattok az újságírótól, ha soha nem álltok az útjába, hanem ehelyett inkább önzetlenül seggetek. KOVÁCS JÁNOS c/lki „életre kelii“ a (At huncutul csillogó szemekkel, mert Szabó Pista bácsiról tudni kell, hogy egy roppant jó kedélyű, nagyon egyszerű, közvetlen modorú ember, aki órákig tartó kedélyes beszélgetés seket folytat a község dolgozó parasztjaival, míg azok azt nézik csodálkozva, hogyan „kel életre” keze nyomán az egyszerű fadarab. p’ Iső igazi műve egy bá- nyász-szobor volt. A kisterenyei Szeberényi ökrös András bácsit mintázta meg és ez olyan élethűre sikerült, hogy Lénárd igazgatónak mindjárt megtetszett, meg is vette, és mindenkinek eldicsekedett vele. Ezután „jegyezte" el magát a művészettel. Több megrendelést kapott, végleg abbahagyta a mesterségét és 'szobrokat faragott. Nagy befolyással volt erre az elhatározásra az, hogy Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész ekkor jött haza Párizsból az emigrációból. Nála tanult ezután 3 évig s ennek nagy szerepe volt művészi tehetsége kibontakozásában. Az 1936-ban aratott első igazi siker vármegyei ösztöndíjat hozott számára, a Képzőművészeti Főiskolára került Sidló Ferenc mellé, és ez nagy hatással volt további fejlődésére. 1939-ben nagy sikere volt a New York-i kiállításon is. Tehetsége igazán kibontakozni a felszabadulás után tudott. Érdeklődése teljesen a bányászok felé fordult s egy-két más irányú próbálkozástól eltekintve minden műve az ő életüket, küzdelmeiket mutatja be a művészet nyelvén. Az Országos Képzőművészeti Kiállításökon elismeréssel fogadják műveit. Díjat nyert a Hunyadi-pályázaton. A kritika művészeti életünk nagy tehetségének tartja. aki kellő kritikai segítséggel, még nagyszerűbb alkotásokkal gazdagíthatja a világot. Szobraink nagy része kifejező, élettel teli. Van egyéni mondanivalójuk, mentesek a sematizmustól. A mikor megkérdezzük, me- lyik miivét szereti legjobban, melyiket tartja élete főmüvének, ezt feleli. „Azt, amelyen most dolgozom“. S bár még nem akarja nyilvánosság elé vinni, mi mégis eláruljuk olvasóinknak, hatalmas alkotás ez. Nagy eseménye lesz a magyar képzőművészetnek, amikor elkészül és kiállításra kerül. Ez a mű azt bizonyítja, hogy alkotója művészi képessége most bontakozik ki a maga teljességében. A magyar szénbányászat 200 éves történelmét faragja fába, olyan művészi módon, amelyről sok külföldi látogató is nagy elragadtatással nyilatkozott már. Ma- kagonova és Usakova szovjet filmművésznők, amikor nemrégen meglátogatták, összevissza csókolgatták őt elragadtatásukban. „Sok országban jártunk már, de ilyen még nem láttunk, sose hittük volna, hogy fából ilyen szemeket lehet kifaragni, mint ezé a férfié, ezek a szemek szinte élnék” — mondották — a „Bizalmi férfi” című szobrot nézve. Lelkesen és fáradhatatlanul, fiatalos tűzzel dolgozik ez az 53 éves művész, aki 30 éve járja a bányákat, ott lceresi témáit és akiről ma már sok bányász tudja, hogy kitüntetés számba megy és jó munkával kell kiérdemelni, ha valamelyik művéhez az ö alakját .használja fel a művész. De Pista bácsit nemcsak a bányában ismerik, hanem sok faluban is. Mindenütt örömmel fogadják, mert mindenki megérzi, hrr- szereti az embereket. Ebből a szeretetből fakad bizonyára az is, hogy művei nem sematikusaihogy típusai „élnek”. Tflete művének folytatója, továbbfejlesztője ifj. Szabó István, a fia, most feleségével együtt — aki ugyancsak szobrászművész — szintén itt dolgozik Benczurfalván, mint Derkovits ösztöndíjas szobrász. A fiatal művész nemcsak a tehetséget örökölte édesapjától, hanem a bányászók iránti szeretetét is, modelljeit ő is a bányászok közt találja meg, az idei Országos Képzőművészeti Kiállításra ő is egy hatalmas méretű bányász-szoborral készül. T. L.-né If). Szabó István, Derkovits-d Jas szobrászművész naqyméeti bányászszoborral készül az ide Országos Képzőművészeti Kiállt tásra.
