Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-03 / 79. szám

2 SZABAD AOGRÁD 1956. október 3. A SZOT IX. teljes ülésének határozata a szakszervezetek feladatairól a dolgozók élet- és munka körülményeinek javításában, valamint a szakszervezetek kulturális nevelőm unkájáról A SZERVEZETLENSÉG LEKÜZDÉSÉVEL AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT A megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember 4-én megtárgyalta az őszi mezőgazdasági munkák felada­tait, s határozatot hozott azok végrehajtására. Azóta egy hónap telt el. S ha megnézzük megyénk mezőgazdasági munkáját, bizony még mindig számos hibával és nehéz­séggel találjuk magunkat szemben. Termelőszövetkezeteink zömében az őszi árpa és rozs október 1-ig a földbe került. Persze még mindi; adódnak kisebb hiányosságok. A berceli Arany Kalás Tsz-nél például 10 kát. hold rozs még vetetlen_ Kutasoi a Béke Utjónál 5 kh árpa várja a vetést. Viszonylag el­enyésző tétetek ezek, de a termelőszövetkezet szempont­jából rendkívüli jelentőséggel bírnak. Termelőszövetkezeteinknél általában, — ahol a talaj­előkészítés géppel történt, s ha a szükség úgy kívánta egy-egy táblán többször is használták a tárcsát, gyűrűs­hengert —. a talaj előkészítés jó minőségű. A vetőmag j eldolgozott földbe került. Nehezebb a helyzet az egyénileg dolgozó parasztjaink nál. Alig-alig látni a határban egy-egy szántó-vető emberi Igen sokat kell járni a pásztói s a balassagyarmati járá déli oldalain, még ráakadtunk Cselovszki Pál sziráki 6 holdas dolgozó parasztra. Tavaly is korán vetett, s a búzc 10—12 mázsát adott holdanként. De a korai őszi vetés eredményességét sok évtizedes tapasztalat, tudományos kísérletezés is bizonyítja. A korai vetésű gabonák jobban megerősödnek, bokrosodnak, több tartalék tápláló anyagot gyűjtenek az átteleléshez. a ta­vaszi meginduláshoz, az új járulékos gyökerek kifejlesz­téséhez. Az időben — október elején vetett búza — te- nyészideje nem rövidül meg, ami igen fontos,a magvak kifejlődésére, beérésére. Az október elején elvetett gabo­nák kísérleti eredményei is azt bizonyítják, hogy ezek sok­szor 30—50 százalékkal nagyobb termést adnak, mint amit később vetettek. Ez érthető is, hiszen a későn vetett és fejlődésben elmaradt növény a perzselő nyár melegében kénytelen életműködését befejezni, a.szemeket nem tudja kifejleszteni megfelelően. Azon kívül a későn vetett búza az őszi tenyészidőszakkal éppen a legmelegebb, a növeke désre legkedvezőbb két-három hetet veszíti el. Nagyo1 : kárt tesznek benne a madarak, s a növényi betegség« ** erős télben nagyobb a fagykár, tavasszal pedig veszély,! sebb a felfagyás. A korai vetés azért is előnyös, mert c- .tóberben élnek még a hasznos talajbaktériumok, s ez € korhadó tevékenysége folytán a talaj termékeny ibb I e&i- A megerősödött búza elnyomja a gyomnövényeket it. kább benne a fekete rozsda kártétele és a szem me rulása is, mert az érés néhány nappal előbb követi "®21K be, mint a kánikulai meleg napok. A száraz, porba i e.teí( mag elpusztulásától sem kell tartani, ha a vetés mély: sc'§e' jól választjuk meg. Nálunk a búza legmegfelelőbb v etes mélysége 4—5. száraz időben inkább 6—7 centiméter ­Meg kell azonban említeni, hogy gépállomásaink imur kája — az erdőkürti gépállomás kivételével — nem ] í*ei; gítő. Október 1-ig 6800 katasztrális holdon fejezték talajelők’észítést. bár termelőszövetkezeteinknek 8C0® k vetést kell elvégezniük. Kétségtelen, a nagy száraízs® eléggé hátráltatja a munkát, s ehhez hozzá jön néí 4 üzemanyag hiány is. Azonban a szárazságot is legv '-áhet- jiik.. végezhetünk minőségi munkál*’haj következetese., ?3C reljük az ekevasakat. E téren azonban még mind > so a panasz, szervezetlenség uralkodik. Legtöbb tra ., or< csak akkor kap ekevasat, ha maga megy érte. Sütő e- társ, a pásztói gépállomás traktorosa például egyénié k;rM— szántott. A vetőszántást 12—13 centiméter mélyen végíezte ujjnyi vastagságú ekevassal. A munka minősége nem volt kielégítő, a szántást le is állították. A berceli gépállojfKt5 -kommunistái például taggyűlésen beszélték meg az eke- vas-ellátás problémáját. Elhatározták, hogy külön egy traktort állítanak e célra pótkocsival. Ez növeli "ugyan a gépállomás költségét, de jelentős előrehaladás lesz az őszi munkálatoknál. Az üzemanyag kérdése a kisterenyei gépállomáson > legégetőbb. Mindössze egy-egy hordónyit adnak ki egy szerre. Azonban itt az a hiba. hogy a hangosabbak 2— hordóval is kapnak, míg másik társuk majdnem, hog munkanálkül van, üzemanyag hiány miatt. A silózás szórványosan indult meg, s ennek oka eg’ részt, hogy most folyik a betakarítás, szárvúgás; másrés viszont: gépállomásainkon még nincs minden silótöltő g< megjavítva. Van tehát megoldandó feladat bőven. Igyekeznün, kell. A betakarítás elég jó ütemben halad termelőszövetke zeteinknél, egyénileg dolgozó parasztjainknál egyaránt. Mielőbb le kell vágni a kukorica szárát is. hogy a szántás menjen. Gépállomásaink feladata a következő 10—15 nap­ban az, hogy minden termelőszövetkézetben befejezzék a vetőszántást. A tavasziak alá szántani november 30-ig van még idő, de figyelembe kell venni azt is, hogy 69 silótöltcr, kell üzembe helyezeni. hogy meglegyen a 26 000 köbméter jó minőségű siló takarmány. Ezen kívül biztosítani kell a trágya kihordását is. A múlt hó elején megtartott gépállo­mási tanácsüléseken Szó volt mindezen munkálatokról. 8 valamennyi gépállomás komoly ígéretet tett, hogvan dol­gozik e téren tovább. Itt az időt tehát, hogy beváltsák szavukat. Jól dolgoznak a szurdokpüspöki népnevelők A Szakszervezetek Országos Tanácsának IX. teljes ülése — az ülés nemrég lezajlott vitá­ja, valamint a szakszervezeti tagság észrevételei, hozzászó­lásai alapján — fontos határo­zatokat hozott a szakszervezetek felada­tairól a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vításában, valamint a szaikszervezetek kulturális nevelőmunkájáról. A dolgozók étet- és munka- körülményeinek javításában a szakszervezetek előtt álló fel­adatokról szóló határozat töb­bek között irányelvként szöge­zi le valamennyi szakszervezet számára, hogy érvényesítse jobban az anyagi érdekeltség elvét a bérezésben. Megállapít­ja a határozat, hogy számos területen nem kielégítően, vagy éppen helytelenül alkalmazzák az anyagi érdekeltség elvét, ezen kívül bérezési rendsze­rünk rendkívül bonyolult, a dolgozók számára nem eléggé érthető. A darabbér alkalmazá­sa általában helyesemért ez­által jut legjobban kifejezésre a szocialista elosztás elve. Sok­helyütt azonban nem veszik figyelembe, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a meg­határozott darabbérek csak megfelelő minőségű munka után járnak. Emiatt a legfon­tosabb egyedi darabokon dol­gozó jóminőségű munkát vég­zők bére nincs arányban az általuk végzett munka fon­tosságával, bonyolultságával. Az anyagi érdekeltség hely­telen alkalmazása nyilvánul meg a műszakiak prémium- rendszerében is. A műszakiak összkeresetében túl nagy he­lyet foglal el a bizonytalan pré­miumból származó összeg, s ugyanakkor a prémiumok nem serkentenek megfelelően a mi­nőség iavíiásr a, a gazdaságo­sabb- termelésre. Az él vényben1 levő bér­rendszer hibáinak kiküszöbö­lésére r. SZOT teljes ülése ja­vasolja, hogy növeljék a vál­lalatok önállóságát, s ezen be­lül a bérmegállapítás terén is dönthessenek a vállalatok a munkás besorolásáról, az al­kalmazható bérrendszerekről, stb. Javasolja továbbá a teljes ülés, hogy a vállalati munka erédményességét — a mennyi­ségi tervek teljesítésén kívül — elsősorban a vállalat jöve­delmezősége alapján mérjék. A határozat foglalkozik az ipar egyes területein mutat­kozó alapanyag- és import- anyagellátási nehézségekkel, amelyek elsősorban okozói a hóvégi rohammunkának, a dolgozók egészségtelen méretű túlóráztatásának. Az egyenle­tes munka kialakítása érdeké­ben a teljes ülés javasolja, hogy az üzemi bizottságok von­ják be a dolgozókat a folya­matos munkaszervezés problé­máinak megoldásába, s a szak- szervezetek. központi vezető­ségei megfelelő szakemberek bevonásával foglalkozzanak a szakma munkatervezési kérdé­seivel. Ennek érdekében ren­dezzenek tanfolyamokat,- vi­tákat, tapasztalatcseréket. Ja­vasolja továbbá a teljes ülés, hogy a SZOT elnöksége vizs­gálja felül a Minisztertanács és a SZOT 1009-es határozatát, s igyekezzék olyan irányelveket kidolgozni, amelyek jobban segítik a dolgozók alkotó kez­deményezéseinek kibontako­zását, s amelyek a legmesz- szebbmenőkig figyelembe ve­szik a helyi, üzemi sajátossá­gokat. A határozat ezután felhívja a szakszervezeti funkcionáriu­sok figyelmét a szocialista munkafegyelem megszilárdí­tásának fontosságára, majd leszögezi azokat az elveket, amelyek alapján a munkaidő további csökkentését javasol­ja végrehajtani. — Elsősorban az egészségi-e ártalmas munkaterületen kell 18 óránál rövidebb munkaidőt megállapítani. — Csökkenteni kell a mun­kaidőt abban a néhány mun­kakörben, ahol a törvényes szolgálati idő meghaladja a 48 órát. (Például gépkocsivezetők­nél.) — Foglalkozni kell a nők munkaidejének csökkentésé­vel, elsősorban a szombat éj­jeli műszak megszüntetésével a textiliparban és általában a háromműszakos üzemekben. A SZOT teljes ülésén véle­ménye szerint az állami és a gazdasági munka ésszerűsítése szükséges és helyes, de hang­súlyozza. hogy az egyszerűsítés során felszabadult dolgozók­nak munkalehetőséget kell biztosítani. A szakszervezetek­nek szorgalmazniok kell az átképzés gyors megszervezését és lebonyolítását. Az 1956. évi lakásépítési terv végrehajtásával kapcso­latban a teljes ülés felhívja a szakszervezetek és az üzemi bizottságok figyelmét: kövesse­nek el mindent e nagyszerű program végrehajtására, s te­vékenyen vegyenek részt az üzemek részére épülő lakások társadalmi ellenőrzésének megszervezésében és a laká­sok elosztásában. A szakszer­vezetek foglalkozzanak a he­lyi lakásépítési lehetőségek ki­használásával. A teljes ülés he­lyesnek tartja azokat a válla­lati kezdeményezéseket, ame­lyek önerőből, társadalmi munka felhasználásával igye­keznek dolgozóiknak lakáso­kat építeni. A határozat külön pontban foglalkozik nyugdíjrendszerünk aránytalanságaival, s leszöge­zi, hogy e tekintetben sok jo­gos bírálat hangzik el a dol­gozók részéről, A pénzügyi le­hetőségek figyelembevételével a teljes ülés javasolja a kor­mánynak, hogy sürgősen emel­jék fel a legalacsonyabb nyug­díjakat, s a jelenleg is mun­kaviszonyban levő nyugdíja­sok számára tegyék lehetővé, hogy lemondva jelenlegi nyug­díjukról, munkaviszonyuk megszüntetésekor az új nyug­díjtörvény szerint kapjanak el­látást. Fontosnak tartja á ha­tározat, hogy felemeljék a me­zőgazdasági nyugdíjasok, az úgynevezett OMBI-sok igen alacsony ellátását is. Helyes a MEDOSZ-nak az a javaslata, hogy a mezőgazdasági idény- ■ munkásoknál az évenkint le­dolgozott nyolc hónap nyug­díj szempontjából egy évnek számítson. Időszerű továbbá a nyugdíjhoz szükséges váromá- nyi időnek olyan rendezése, hogy a nyugellátás összegében is előnyösen megmutatkozzék a munkában eltöltött évek na­gyobb száma. A nehéz fizikai munkát végző dolgozóknál a szolgálati időt az eddigieknél nagyobb mértékben kell fi­gyelembe venni. A határozat befejezésül fel­szólítja a szakszervezeteket: feltétlenül szerezzenek érvényt a Munka Törvénykönyve elő­írásainak. fordítsanak foko­zott figyelmet a biztonságos munkakörülmények megte­remtésére, a fiatalkorúak vé­delmére hozott törvényes ren­delkezések megtartására. A SZOT IX. teljes ülése határozatában megszabta a szakszervezetek feladatait a kulturális nevelőmunka terén is. A határozat többi között ki­mondja: a szakszervezetek kul­turális nevélőmunká.iának egyik legfontosabb feladata: szüntelenül emelni a munkás- osztály, egész dolgozó népünk általános műveltségét. Ennek alapja a szervezett oktatás. A szakszervezetek és az üzemi bizottságok folytassák az üze­mi iskolák, a kisebb üzemek részére pedig a közös iskolák szervezését. A SZOT IX. tel­jes ülése felkéri az Oktatás­ügyi Minisztériumot, biztosít­son ezekben az iskolákban szakmailag és politikailag jól képzett pedagógusokat, dol­gozza ki a felnőttek általános iskolai oktatásának sajátos te­matikáját. — Az ifjúság oktatása, ne­velése fontos társadalmi ügyünk, így az egész szak- szervezeti mozgalom ügye is — hangsúlyozza a határozat. Az üzemi bizottságok támo­gassák a szülőket és a pedagó­gusokat az iskolai és az isko- lánkívüli nevelésben. Szervez­zenek a művelődési otthonok­ban gyermek szakköröket s gondoskodjanak arról, hogy a tanulók képzett szakemberek segítségével, kellő műszaki alapismereteket szerezzenek. A teljes ülés felkéri a minisz­tériumokat, a vállalatok igaz­gatóit, hogy az általuk már nem használt, de oktatás cél­jaira alkalmas kisgépeket, szerszámokat és hulladékanya­gokat bocsássák a szakkörök rendelkezésére. Tegyék tehe­tővé a pedagógusok és a ta­nulók szervezett üzemlátoga­tásait. A SZOT teljes ülése felkéri a Népművelési Minisztériumot: javítsa tovább könyvkiadásun­kat, szélesítse az Olcsó Könyv­tár-mozgalmat, nyújtson se­gítséget az üzemi könyvtáro­soknak a heverő könyvállo­mány fokozatos kicseréléséhez. A Minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata alap­ján a szakszervezetek hozzák létre a könyvtárhálózat nagy egységeit (központi, körzeti könyvtárak), amelyek lehetővé teszik az olvasók jobb és gyor­sabb könyvellátását. Az öntevékeny művészeti mozgalom továbbfejlesztésére a művészeti csoportokat első­sorban a kulturális otthonok­ban és művelődési házakban kell megerősíteni. Az üze­mekben csak kisebb társa­dalmi úton szervezett és vezetett együttesek mű­ködjenek. A dolgozók mű­vészeti nevelése érdekében a teljes ülés javasolja, hogy az üzemi bizottságok széles kör­ben szervezzék az ének-, zene- és tánctanfolyamokat, szak­képzett pedagógusok vezetésé­vel. Fokozatosan szüntessék meg a művészeti csoportokban még mindig megtalálható pro­fesszionista maradványokat. A szakszervezeteknek nem fel­adatuk félhivatalos művészeti csoportok fenntartása, mert ez akadályozza az öntevékeny­mozgalom fejlődését. Az önte­vékeny művészeti mozgalom további fejlődése érdekében a teljes ülés felkéri a Népműve­lési Minisztériumot, javítsa meg a művészeti csoportok szakirányítását, adjon több se­gítséget a helyes műsorpoliti­ka kialakításához, rendezze az oktatók státus- és bérproblé­máit. A teljes ülés felkéri az állami intézményeket, hivatá­sos művészeket, vállaljanak védnökséget egy-egy üzemi kulturális intézmény, művé­szeti csoport felett. A dolgozók világnézetének formálása, öntudatának fej­lesztése céljából a szakszerve­zetek érjék el, hogy az ismeret- terjesztő előadások a dolgozók politikai nevelői, tájékoztatói tegyenek. Folytassák és széle­sítsék a munkásakadémiák és szabadegyetemek szervezései, helyezzék előtérbe a természet- tudományos ismeretek propa­gandáját. A hazafias nevelés érdeké­ben a szakszervezetek különös figyelmet fordítsanak kultú­ránk megismertetésére. Ter­jedjen ki ez népünk történel­mére. nemzeti nagyjaink éle­tére, haladó hagyományaink­ra, mai irodalmunk és művé­szetünk alkotásaira, népünk dalaira és művészetére. Más népek kultúrájának megismer­tetésével neveljék a dolgozó­kat a proletárnemzetköziségre, a népek megbecsülésére. A szakszervezetek sokolda­lún szervezzék a dolgozók kul­turált pihenését és szórakozá­sát. Törődjenek többet a kö­zönségszervező munkával. Szervezzenek csoportos elő­adásokat; ankétokat, ahol a művészek és a dolgozók talál­kozhatnak. Helyek tenne, ha a dolgozók csoportos színház-, mozi-, hangverseny- és kiállí­tás i£V"?.täsa esetén a Nép- mőve’ési Minisztérium kedvez­ményes áru jegyeket biztosíta­na; A szakszervezetek számára nem közömbös, hogy a ven­déglátóipar szórakozóhelyei milyen szórakozást biztosíta­nak a dolgozóknak. Ezért fel­kéri az ülés á Belkereskedelmi Minisztériumot, valamint a Népművelési Minisztériumot: sokkal jobban ellenőrizzék a zenés mulatóhelyeket, a Bel­kereskedelmi Minisztérium szervei pedig a legsürgősebben teremtsenek rendet és tiszta­ságot ezekben a helyiségekben. Különös figyelmet kell for- dítaniok a szakszervezeteknek az ifjúság kulturális nevelé­sére. El kell érni, hogy a fia­talok a művelődési otthonok­ban sokoldalú szórakozási és kulturális lehetőséget találja nak. Az üzemi szakszervezet és DISZ-bizottságok közös munkaterv és költségvetés alapján használják ki a meg tevő intézményeket és lehető­ségeket. A határozat hangsúlyozza szakszervezeti demokrácia ki- szélesedésének fontosságát a kulturális nevelőmunkában is Növelni kell az üzemi bizottsá gok önállóságát, többek kö­zött a kulturális célokra fordí tott összegek felhasználásában is. Az üzemi bizottságok rend­szeresen számoljanak be tagságnak a kulturális nevelő­munka helyzetéről, a kollek­tív szerződésben vállalt kultu rális kötelezettségek teljesíté­séről. a művelődési és szóra kozási célokra szolgáló össze gek felhasználásáról. Sokka nagyobb lehetőséget kell biz tosítani a jövőben az íróknak költőknek, művészeknek, kar­mestereknek, zeneszerzőknek tánctanároknak a-kulturális ne velőmunka irányításában és ellenőrzésében. A kulturális intézmények célszerűbb és jobb kihasználá sa érdekében a jövőben kulty rális otthonokat, művelődés házakat a Népművelési Mi­nisztériummal összehangolt egységes terv alapján, a lakó­területeken kell építeni, s el sősorban az ipari központok és a vidéki városok kulturá lis ellátását kell megjavítani A művelődési otthon vezetősé gében vegyenek részt a hely tanács, a DISZ, az MSZT és Hazafias Népfront megbízottá is. A falu kulturális színvona Iának emelése érdekében a tel­jes ülés javasolja: az üzemi és a falusi művelődési intézmé •nyék rendszeresen működje nek együtt. Az üzemi könyv­tárak könyvcsom ag’okkal, a szakszervezetek filmvetítő gé pékke( és más eszközökkel se­gítsék egy-egy falu lakossága nak művelődését. Minden olyan községben, ahol a lakosság többsége üzemi dolgozó, (ide­értve a mezőgazdasági üzeme­ket is), a kulturális nevelő­munka szervezése a szakszer vezet feladata tegyen. A határozat befejező részé ben a teljes ülés utasítja a SZOT elnökségét, hogy a Nép­művelési Minisztériummal kö­zösen dolgozza ki a kulturális területen működő vezetők és aktivistáik képzésének rend­szerét. (MTI) . Sza kszervezeti jelmezkölcsönző nyílik A Textil- és Ruházati pari Dolgozók Szakszervezete a kü­lönböző textiles színjátszó együttesek ruha és kelléktárá­nak összevonásával központi textiles jelmezkölcsönzőt ál­lít fel, amely mindössze a tisz­títási díjat számítja majd fel a kikölcsönzött, jelmezek után. így lehetővé válik, hogy az együttesek a hosszabb léleg­zetű darabokhoz is kevés költ­séggel megkapják a szükséges jelmezeket, sőt díszleteket is. A tervek szerint a jelmezköi- csönző e hónapban megkezdi működését, Szurdokpüspökiben a párt népnevelői kitartó és eredmé­nyes munkát végeztek a ter­melőszövetkezeti agitációban. Hat hét alatt felvilágosító sza­vukra összesen tízen írták alá a belépési nyilatkozatot. Hogyan érték el ezt az ered­ményt? A pártvezetőség min­den két hétben megszervezte és megtartotta a népnevelők értekezletét. Valamennyi nép­nevelő megkapta a feladatát (névszerint azt is. hogy kivel, illetve kikkel kell foglalkoznia) és munkájukhoz a pártvezető­ség kimutatta valamennyi gaz­da termelési eredményét, szembe ál!ítva a tsz-ével. B számokból kiindulva úgy tud tak érvelni, hogy az a nagy üzemi gazdálkodás iránti . ér­deklődést egyre jobban fokoz­ta. A felvilágosító munka rend­szeres volt ebben sokat segí­tettek a jobbágyi üzem dolgo­zói is. Az agitáció fő formája­ként a társas beszélgetéseket, valamint a háziagitációt vá­lasztották. de az esti tengeri fosztásokat is lói felhasználják feladataik végrehajtására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom