Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-29 / 78. szám

4 SZABAD AÖGRÄD 1956. szeptember 29. EWiUMT Eredményesen folyik üzemeinkben a SZOT határozat-tervezetének megvitatása A SZOT IX. teljes ülése tatán üzemeinkben egymás után születnek a javaslatok, melyeknek lényege: jobbá, szebbé tenni az életet i,Ilyen bátran, ilyen őszintén még soha nem beszéltek a dol­gozók.” Hányszor, de hány­szor hallottuk már ezt a mon­datot a SZOT IX. teljes ülé­se után! Még sincs elkoptatva, mégis jólesik hallani bármi­kor. Az őszinte szó ugyanis megnyugtató még akkor is. ha esetleg rosázul esik hallani’ A IX; teljes- ülés őszinte hangja nagy visszhangra ta­lált az országban. A házalómra a munkások is bizalommal fe­leltek. Mindenki érzi, hogy a2 ő ügyéről van szó. A gyűlések, értekezletek utáni megszokott, áporodott közöny helyett most villanyáramként futott végig az emberekben a tenniákarás. Valami új kezdődött ezután i az ülés után, valami új, amit I már természetesnek veszünk, | mint ahogy természetes a nap­pal az éjszaka után. Olyan ja­vaslatok, kérdések születnek üzemeinkben, melyek az előb­bi SZOT-ülések után soha nem jelentkeztek. Az új légkörben az üzemi szakszervezeteknek is új sze­repet kell betölteniök. Erre kötelezi őket a megnöveke­dett bizalom. A szakszerveze­tek új szerepének szükséges­ségét nem kell különösebben bizonygatni. Egy példa azért nem árt: a Salgótarjáni Acél­árugyárban találkoztunk pél­dául olyan dolgozóval, aki nem az üzemi bizottsághoz, hanem a Népszavához küldi majd javaslatát, amely pedig az üzemi dolgaira vonatkozik. Biztosan régi tapasztalatai késztetik erre. De a legtöbb munkás már bízik a szakszer­vezetekben és az üzemi bi­zottságokra meri bízni javas­latát. Mivel foglalkoznak ezek a javaslatok? Nézzünk meg közülük néhányat egészen rö­viden; Ai Acélárugyár dolgozóinak javaslataiból: 1. A folyamatos termelés érdekében a gépek leterhelé­sének kidolgozásában a mű­szakiakon kívül vegyenek részt az üzemi bizottságok és a műhelybizottságok elnökei Is. (Leterhelés a gép munka­bírásának megfelelő kihasz­nálását jelenti.) 2. A vállalati beruházásokat ta műszakiak az üzemi bizott­ságokkal együtt vitassák meg. Az üzemi bizottságok különös gonddal ügyeljenek a munka- védelmi létesítmények beter­vezésére és kerüljék el a fö­lösleges beruházásokat. 3. Azelőtt, ha egy nyugdí­jas munkás üdülni akart men­ni, akkor ehhez az üzemi bi­zottságoknak a SZOT-tól kel­lett engedélyt kérni. Most a dolgozók javasolják, hogy a szakszervezeti központok en­gedélyezzék a nagyüzemi bi­zottságoknak, hogy önállóan Is, adhassanak a nyugdíjas munkásoknak bizonyos meny- nyiségű üdülési jegyet és ked­vezményes utazási utalványt. 4. A jutalmazásoknál a vál­lalat igazgatójának az üzemi bizottságok javaslatát is fi­gyelembe kell venni. 5. Az üzemi bizottságok a testvéri üzemekkel szervezzék meg a tapasztalatcserét. Ai üveggyárban és az Építőipari Vállalatnál a dolgozók azt kérik, hogy az eddiginél több munkakörre engedélyezzék a munkaruhát. A Vasöntöde és Tűzhelygyár szakszervezete fogadóórákat tart, melyeken a vállalat va­sas kongresszusi küldötte gyűjti össze a javaslatokat. A város összes vállalatánál eddig mór mintegy 100 módo­sító indítvány gyűlt össze. Te­hát van érdeklődés, élénkül a szakszervezeti élet. S ha a ja­vaslatok meghallgatásra talál­nak, szakszervezeteink tekin­télye még inkább megnő a dolgozók előtt; A Belügyminisztérium Nógrád megyei Főosztályának vezetője ez úton értesíti a dolgozókat, hogy minden hét szerdai napján az esetleges panaszaik, észrevételeik meghallgatása végett — helyettesei bevonásával — a a főosztály hivatalos helyiségében (Salgótarján, Rá­kóczi út 212. sz.) fogadónapot tart. Kőzvéleménykutatás A fővárosban már szép szám­mal akadnák divatszalonok és divatszabóságok, sőt ruházati száküzletek is, ahol mindenki megtalálja a maga ízlésének, legmegfelelőbb holmit. Vidé­ken még korántsem ilyen jó a helyzet. A Divatárunagtfke- reskedelmi Vállalat most vál­lalta azt a feladatot, hogy a vidéki lakosság ízlése szerint is készít különféle ruházati cik­keket. Éppen ezért országos méretű 'közvéleménykutatást rendez, A nagykereskedelmi vállalat a feladat ellátására külön részleget állít fel, itt bí­rálják el majd a beérkezett ja­vaslat ókat. A vidéki lakosaik kérelmeiket és javaslataikat a következő címre küldjék: Di- vatámnagtfkereskedelmi V., Budapest, V., Alpári Gyula utca 5, szám. Országos elsők akarnak lenni a kisterenyei fiatalok A pákozdi ifjúsági verseny megyei döntőjében a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövet­ség kisterenyei alapszerveze­tének fiataljai érték el az első helyezést az összetett verseny­ben. A kisterenyei fiatalok most lelkesen készülnek a szeptember 30-ón Pákozdon megtartandó országos döntőre. Szeretnének ott is kitenni ma­gukért és elnyerni a DISZ Köz­ponti Vezetősége által a leg­jobbak részére kitűzött értékes serleget. Értelmiségi ankétét rendezett szerdán Salgótarjánban a TTIT, amelynek több mint száz rész­vevője volt. ▼TTyTVVTTTVVTTTVTTTVWTTTVTTTTTTTTTTVVVTTVTVWTVI Séta vénasszonyok nyarán Utolsó napsütésben minden oly falánk, A poszméh élvez és a fényívó katáng. Elfáradt emberekre várna hegyi pad. De rá tucatnyi nagypotrohú légy tapad. A föld sütkérező tücsökkel van tele, Ciripjük mintha alvilágból zengene. Kis kunkori, hüvöske szél-suhanc gonosz Kedvébe karcsú, jámbor lombokat motoz, Füvekbe pöccint, meglapul a szolga táj. Akácos összekergül, mint viharba’ nyáj. Már nő a borzadály, ha fuvalmacska zümmen, öreg szelek hatalma érződik messzünnen. Már kérkedik acélosfényű nagy bogár, Szelíd füvek között dömögve szálldogál. A pöffeteg, pákosztos dongó még vadászik, Virága-rejtő halvány vadcsalánba mászik. Vacak bogyóját reklámozza a fagyai, Lefittyedt cinke-csőrön ottragad a dal. Nagy István Okos kezdeményezés Horváth István mátraszőllősi gazda a maga és három szomszéd­ja számára — közös használatra — 765,90 forintért vásárolta ezít a szőlődarálót a pásztói földművesszövetkezet kisáru­dájában Hírek „A szuezi ügy" címmel je­lent meg Gömöri Endre leg­újabb írása a Hazafias Nép­front külpolitikai füzetsoroza­tában. Kapható 1,20 forintért a helyi népfrontbizottságoknál, pártszervezeteknél és hírlap­árusoknál. * Már nyolc cukorgyár dolgo­zik az országban, amelyek 2500 vagon cukrot készítettek ed­dig. A szolnoki gyár például rekordot állított fel: egyetlen nap alatt több, mint 33 vagon cukrot gyártott. * Csillag néven újfajta cipő­paszta kerül forgalomba, amely jobban ápolja a cipő bőrét, nagyobb fényt ad, mint az eddigi paszták. * Megbeszélést tartottak szer­dán Salgótarjánban megyénk képzőművészei, amelyen töb­bek között elhatározták, hogy október 21-től rendezik meg a IV. Képzőművészeti Kiállítást. * Üj fényképezőgépek érkez­nek az NDK-ból. 1400—1600 forint lesz a Belmira kisfil­mes, távmérős, félautomata gép. 700 forintba kerül a Pen- tona ugyancsak kisfilmes gép és 190 forint lesz az ára az új változatban megjelenő Perfac- ta boxgépnek. 684 köbméter silót készítet­tek eddig megyénk gépállomá­sai. A versenyben a pásztóiak vezetnek 240 köbméterrel. * Megkezdődött az őszi nagy­halászat az ország halastavai­ban. A haltermés jó, bőven jut exportra is. A Fejér megyei Sárvízen például az elsőnek lehalászott tóból 470 mázsát fogtak, * Bővül a műanyagipar által készített használati tárgyak választéka. A negyedik ne­gyedévben átlátszó műanyag­ból készült gyermek fürdőká­dakat, fésűket, keféket, sok háztartási eszközt i6 gyárta­nak; * Élénk szakköri élet indul rö­videsen a salgótarjáni Úttörő Házban. Az eddigi 25 féle szakkör mellé 26-iknak 15 paj­tás levelező szakkör alakítá­sán fáradozik. * Körül rakott aljú női szo- vetruhák készülnek a Debre­ceni Ruhagyárban. A sötétkék színű ízléses kis estélyiruha alját legyezőrakással, gallérját pedig hímzett pikészalaggal díszítették. Gazdag a TTIT programja A TTIT megyei szervezete a téli hónapok közeledtével gazdag műsortervezetet állított össze. Az üzemi és falusi mű­velődési otthonokban, intéz­ményeknél és vállalatoknál több mint száz előadást tarta­nak havonta a szakosztályok munkatársai. Újra beindítják az idén a munkásakadémiákat a bá­nyáknál, építő vállalatoknál és a nagyüzemeknél. Minden üzemi klubban 15—20 külön­böző előadást tartanak. Salgó­tarjánban a városi népműve­lési csoportok segítségével az általános gimnázium épületé­ben megszervezik a ..szabad iskolát“, ahol az általános is­kolát végzett, de tovább nem tanuló fiatalok, valamint a háztartásban dolgozó nők gya­rapíthatják ismereteiket. A középiskolások szülei számára nevelési és egészségügyi kérdé­sekről rendeznek előadást a „szülők főiskoláiá“-nak kere­tében. A városi művelődési otthonban is rendszeres előadá­sokra kerül sor, amelyeket filmvetítéssel tesznek változa­tosabbá. Nem feledkezett meg a TTIT a szlovák nemzeti kisebbségi községek lakóiról sem. Sám- sonházán például a magyar nyelvű ismeretterjésztő elő­adásokon kívül szlovák nyel­ven is tartanak előadásokat. FILMHIREK Október 4-én mutatják be legújabb filmünket, a „Tanár úr kérem“-et. * ' Riportfilm készült a szep­tember 23-i szovjet—magyar labdarúgó mérkőzésről. * Üj magyar film forgatását kezdték meg. A film címe: „Két vallomás“. A főszerepek­ben: Törőcsik Marit, Kren- csey Mariannet, Mezey Má­riát, Máté Erzsit, Molnár Ti­bort és Öze Lajost láthatjuk. AZ ÍRÓGÉP (Jelentés az igazgató szobájából) (Karancskeszi, szeptember 25.) A tarka szőnyeggel borított irodá­ban a fagypontot közelítgeti a hőmérséklet. Tóth István igazgató erre bíz‘ rá sem hederít, de a gépírónő annál inkább. Kinyitja az abla­kok szárnyát, s a gép elé ül. Rejtett mosollyal élvezi a szobába beáradó meleg levegőt. Az igazgató az akták fölé hajlik, s rázendít: Tárgy: feljelentési kérelem. Járásbíróság Salgótarján . . s halkan kattog az írógép ... A helybeli terményforgalmi vállalatot szo­rongatja az igazgató. Hónapok óta nem fi­zetnek lakbért, egyszerűen megtagadják. „Az épülethez semmi köze a gépállomás­nálk.” Ezt tartják. Beszélhet nekik az ember, rá sem fütyülnek! Hát majd akkor mi fü­tyülünk! Elvesztik a csatát, el bizony. A raktár jogi tulajdonosa az állomás. Kezében a jegyzőkönyv. Ha eddig nem hallgattak a szépszóra, majd elintézi a bíróság. Visszame­nőleg, havonként, 103 forint és 68 fillért... Igen, igen ennyit fizetnek... S még valamit! A bíróság kötelezze a köz­ségi tanács VB-t, hogy október 31-ig helyez­zék át máshová a terményforgalmi telephe­lyét. Igazis, a gépállomás udvara nem átjá róház! Újabb levél akad a kezébe. Még mit nem? írja csak: Reklamálásra válasz. Kisipari Szövetkezetek Szállítási Irodája Budapest. — S szorgalmasan kattog az Írógép­Érdekes az az iroda is, panaszkodik, hogy a gépállomás 27 forint helyett 29 forint óra­bért számolt a tarjám lakáskarbantartó vál­lalat részére történt fuvarozásnál. Hogy még fizessen vissza a gépállomás 257 forintot? Még mit nem! írja csak elvtársnő: Gépállo­másunk számlázása helyes, s így nem áll módunkban kérésüket teljesíteni... s még hozzáfűzi — bízisten, nem ártana nekik egy kis rendelettanulmányozás. Találomra felvesz egy másik levelet. — Na, ezek meg változásjelentést kérnek. Hogy a csudában csináljo.m meg ilyen hamarjá­ban? írja csak! MEZIG, Salgótarján. Változás éppenséggel volt a személyi ál­lományban. Ez rettenetesen bosszantja az igazgatót. Nincs vezető agronómus. Tanár­képző iskolára ment. Persze, a MEZIG még mindig nem töltette be a megüresedett ál­lást. Minek?! Főagronómus nélkül is elten­gődik a gépállomás. Most csak amolyan ap­ró-cseprő munkát végzünk, mint amilyen az őszi szántás-vetés. Persze, itt az átszervezés! Egy hely biztosítva! Hej, de kilóg a ló lá­ba... Itt van ez a Juhász Jóska. Kihelyezett agronómus volt. Elment. Tsz-elnök lett Ka- rancsságon. Itt hagyott bennünket Szabó Jóska is. Először tanácselnök akart lenni Litkén, de aztán elcsábította a tenger. Ten­gerész lett. Balázs Sándorból meg TEFU-st csináltak. No, de annyi baj legyen. Gyöngy­ház ha leszakad, lesz más ... Most a gépállomás fájdalma, az óvoda­probléma jutott az eszébe. Évek óta gondot okoz. Mikor helyezik már máshová? Mit gondolnak ott odafönt. mi ez a gépállomás? Csecsemőnevelde vagy vegyeskereskedés? Itt van a tsz-daráló. Ez is lehetne másutt is. Itt alkalmatlankodik a terményforaalmi, s még két család, akik más vállalatnál dolgoz nak, de a gépállomás épületében laknak Mind-mind a gépállomás udvarán közleke­dik. Még az egyik lakó kislányának az ud varlója is. Hej, ha úgy netalán eldobná az égő cigarettavéget, de a levegőbe repülne az egész üzemanyagraktár! Ügy leradírozná az épületeket, hogy no! Még a földgyalu sem végezhetne különb munkát. Minderre rá sem fütyülnek, de a felelősség az az igaz­gatóra hárul. Itt van ez az óvoda is. Ben­zin, olajszag, rozsdásvas... S amikor a gye­rekek alszanak, s netalán épp akkor robog be az udvarra egy-két Hoffer. olyan lármát csap, mintha háború lenne. Pöfögése még a holtembert is kikergeti sírjából. Miért nem keresnek jobb helyet az óvodának? A trak­torosok hely hiányában a szabad ég alatt ebédelnek. Egy ponyva van a fejük felett. Eddig jó volt ez is, mert nem esett az eső, meg pcikoli volt a hőség. De már nyakunkon a tél, fedett helyiség kell a konyhának. Más­hová kell helyezni az óvodát, más megoldás nincs. Mindössze 10 000—15 000 forintra len­ne szükség, hogy a községi tanács rendbe szedne egy épületet az óvodánák. A gépál­lomás igazgatóságán múlik. Gondolkodjanak rajta. Igaz, már több év óta ezt csinálják... Ezzel a Simon Emillel is kellene valamit csinálni. Megvan! A következő levelet a helyi rendőrségnek címezze ... s máris kat­tog az írógép. Ez a Simon Emil nagyon rakoncátlan em­ber. Csák úgy szórakozásból légpuskával ki­lövöldözte a gépállomás egyik lakóépületé­nek ablakait. (10 ablakkarika!) Tanúk: Híves István, Zsidai László Ricke helybeli lako­sok ... „Kérem a rendőrséget, hogy Simon Emilt vonják felelősségre a társadalmi tu­lajdon szándékos megrongálása miatt. •.” Na tessék, majd elveszik a kedvét az ablak­lövöldözéstől. De így kell néki! Egy jegyzőkönyvre akad A karancssági tanácstól jött, Gyüre Ferenc felső panaszával, gépállomás traktorosai körülbelül ‘két mázsa kárt okoztak a sarjútermésben. Kéri, hogy a kár értékét, 200 forintot vonják le a trak­torosok fizetéséből. Na. abból sem lesz sem­mi... Az ügyet érdemileg kivizsgáltam. A tekintete, méghozzá Rétjén a traktorosok a 'kárt nem ismerték el. Aztán ■ meg a kárigény is oly nagymérvű, hogy a ; mai esőtlen időjárás ellen nem lehet előáll­ni ilyen követeléssel. Eső nélkül nem női a sarjú. Különben Berta János kihelyezett ag- ronómus sem ért egyet panaszával. Nem is írta alá a kártételt tartalmazó jegyzőköny­vet. Véleményünk különbsége miatt érdem­ben nem tudtam intézkedni. Jelentsék a já­rásbíróságnak... Ja, írja csak még oda — szól a gépirónőnek — „javaslom, hogy a VB az összegtől tekintsen el, mivel én a trakto­rosokat keményen felelősségre vontam, s ez nevelőhatású volt rájuk nézve. A jövőben majd tisztelni fogják mások, magántulajdo­nát ... Na, ez is el lett intézve ... Összedörzsöli tenyerét, rágyújt egy ciga­rettára. s megelégedve nézi a szép levélter- 1 mést. Mosolyra nyílik a szája. (Lám, mégis csak „jó” módszer ez a hóvégi hajrá, a pa­naszos levelek elintézésében ág) No de még 1 egy hátra van... írja csak elvtársnő. Minő­ségi Kelmefestő, Fehémeműtisztító Kisipari Szövetkezet Budapest — s most már fárad­tan mozognak a gépírónő ujjal, a gép bil­lentyűin. De azért kattog a gép... Ehhez a szövetkezeti patyolathoz több hó­napja, hogy elküldtük a 43 darab melegka­bátot, 3 darab overált, s 12 darab nadrágot. Mosni kell meg fódozni. De azóta azt sem mondják, hogy hamu. Több reklamáló leve­let küldtem, de azok meg vissza semmi vá­laszt. Most megpróbálja újra. Itt a tél, kell a meleg munkaruha. „Amennyiben kérésem­nek nem tesznek eleget, kénytelen leszék — kártérítési követelés mellett — bírósági eljárást indíttatni." Na, ez majd észhez téríti őket... S a gépírónő — n levéllel a kezében — néhány perc múlva elhagyta az igazgatói irodát, hogy az illetékesekhez juttassa a gép­állomás panaszát. (Lantos) r^űSöi<SOScS<a<ScK§OSa<8CSa<3CScK30á<JK3CSOK8<^cK8<^cK»CScK8CScí<9Cgai<80> I -aoeotPSPeMDSáSMD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom