Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-29 / 78. szám

1956. szeptember 29. SZABAD XÄr,Rr(n s Svájci tehenek a Zabari Állami Gazdaságban A lacsony dombokon és ma- gas hegyoldalaikon terül el a Zabari Állami Gazdaság közel ezerholdas területe. A fennsíkok, a hegyi legelők leg­jobban az állattenyésztésnek kedveznék. A gazdaság profilja tehát az állattenyésztés. A leg­nagyobb jövedelem ebből szár­mazik. Decemberben lesz egy éve, hogy eddig még nem lá­tott sötétszínű, zömök borz­deres vemhes üszők étkezték a gazdaságba. — Sokan csudálkoztak akikor — mondja Hantosi Ferenc ál­lattenyésztő. — Serifet sem akarta elhinni, hogy ezek a zö­mök, jó húsban levő állatok megszokják a mi hegyes vidé­künket. Nem ilyeneknek 1kép­zelték el a. hegyimarhákat. Mert, hogy ezek a borzderesék a hegyekben nevelkedtek, azt a származásúik bizonyítja. — Honnan kerülték ide? — Svájcból, az Alpok vidé­kéről. — Hány darabot importál­tak? — 15 darab vemhes üszőt és 1 darab bikát. — És hány darab van jelen­leg? — A 15 darab üszőből tehén A 15 közül az egyik, amely 300 napos laktáclójábar» 3400 tejet 4 százalék tejzsírral termelt. lett, meg van a bika is, és 14 borjú, sajnos, egy az ellesnél elpusztult. liter — Mi o cél ezékikel a borz- deresekkel? — Mint már említettem, ezek hegyimarhák. Ezért úgy gon­doljuk, hogy a mi dimbes-dom- bos legelőinket jól tudják érté­kesíteni. Célunk az, hogy a gazdaságban egy 100-as tehén- állományt létesítsünk, majd később biztosítsuk a kistere- nyei, és a 'karancskeszi társ­gazdaságok borzderes állo­mányra való átállását. ILfi az előnye a borzdere- .«éknek? — Első és legfontosabb, hogy jobban értékesíti a legelőt. Ezenkívül jó tejelő és magos zsírtartalmú tejet termelnék. A fejlődésük is gyorsabb, mint a mi magyar tarka állomá­nyunké. — Hány liter a tejtermelé­sük? — A gazdaságban levő 15 darab előhasi tehén 300 napos fejési átlaga 3000 liter. De van olyan is, mint a Panni, amely 3400 liter tejet adott. Ezeknél a teheneknél figyelembe kell venni, hogy még ez az első laktációju'k. Így a tejtermelés még nem érte el a tetőfokát. Ezékből az egyedékből jövőre 4000—5000 literes tehenek lesz­nék. A tejszír-százalék átlaga 4 százalék, de van 4,3 és 4,4 százalék zsírtartalmú tejet ter­melő egyed is. A tej zsírszáza­léka élőkor tűnik magasnak, ha összehasonlítjuk a mi ma­gyar tarka teheneink 3,6—3,8 százalék tejzsír-százalékával. AMi az egyéves tapasztalat? — Sajnos, nem sok. Különösen a legeltetés terén kevés. Mert az idei nyár kiéget­te a legelőket. Így az állatok keveset voltak a legelőn. De ez alatt az idő alatt is azt tapasz­taltuk, hogy amikor a magyar tarka növendékek már alig kapnak valamit a legelőn, ad­dig a borzderes növendék még a létfenntartó tápanyagát is megszerzi. Ez az állítás még nem végleges. De az eddigi tapasztalatók ezt mutatják és reméljük, a jövőben ez még jobban bebizonyosodik. Dudás 13,50 forintot osztanak munkaegységenként [ „Csak az elvetett magból lesz a szilaspogonyi úttörők [ jövőre kenyér../' Hiába melegíti fel még a nappa­laikat a nap, egy­re bágyadtabb és erőtlenebb már. Szeptember van, itt az ősz, a beta­karítás ideje. Ilyenkor méri le a gazda, hogyan dol­gozott az eszten­dőben, megszol­gálta-e a föld a munkát, a fárad­ságot. A szilaspogonyi Úttörő Tsz tagjai is megcsinálták már ezt v'szántót*, test nem egyszer. De nem is csoda, hiszen csak pró­bálkoztak, kísérle­teztek a kertészet­tel, az idén. Nos hát a kísérlet si­került. Az ered­mény nagyszerű­nek mutatkozik. Több mint 4300 forintot hozott a káposzta, a para­dicsom és a pap­rika. Egyik alka­lommal például 10 mázsa káposztát vitt el tőlük egyik kereskedő. A sár­garépa, zöldség, burgonya még kinn van. De a héten, meg a jövő héten már végez­nek ezekkel is, mert bizony hűvö­sek az éjszakák, majd még kárt tesz bennük az idő. Pedig leg­alább 1000 forint­ra számítanak ezekből a növény- féleségekből is. A kiadás eddig mindössze 800 fo­rint. Drótkötelet, lakatot, záraikat vettek a kapukra. Meg aztán a ve­tőmag is pénzbe fceráu.' ' ' De mindezt le­számítva is meg­lesz a négy és fél­ezer forintjuk. Az összeg felén taka­rékbélyeget vásá­rolnak és azt oszt­ják szét a pajtá­sok között, termé­szetesen munka­egység szerint. A tavasszal ugyanis nagyszabású ta­nulmányi kirán­dulást szeretnének rendezni. Hogy hová mennék? Egyelőre még ma­guk seúi tudják. De a pénz az már megvan. Előrelát­hatólag 13,50 fo­rint jut egy mun­kaegységre, amely 5 ledolgozott órát jelent. Sótér Pis­ta, az agronómus 26 munkaegységet teljesített eddig. De jól dolgoztak Gaál Lajos és Nagy Kálmán V-es pajtások is. A lányok leg szor­galmasabba Nagy Joli. 13 munka­egysége van ed­dig. A jövedelem másik részét pe­dig kis gazdasá­guk fejlesztésére fordítják. Jövőre már nagyobb te­rületet művelnek, mint az idén. Az öntözéshez szeret­nének egy szivaty- tyút is, meg gyü­mölcsfákat telepí­tenek, nyuldkat tenyésztenék. Hasznos, szép dol­gok ezek mind, különösen akkor, amikor 8—10—14 éves gyerekek munkálkodnak kö­zösen előrehaladá­sukért, boldogulá­sukért. Cárgul már a bocsárlapuj- k~7 tői határ is..; Egymást érik a terménnyel megrakott szekerek. Most egy kukoricás­szekér zörög végig az úton. Aztán egy másik, majd har­madik jön cukorrépával. Az átvevöhelyen egyre nő, tornyo- sodik a fehér répa halom. Javában folyik a betakarí­tás az Üj Barázda Tsz-ben is. Nemigen van most tsz-tag bent az udvarban. A tanyán szedik a répát. Csupán egy fia­tal fiú szorgoskodik a lovak körül. Aztán befog s tovább áll az is. Az irodába Rozgonyi József könyvelő nézett be, majd Telék Károly, ij. elnök- .helyettég. Dexsak ham^r .jQgp-, tek dolguk után ők is. Cukorrépájuk 8 holdon ter­mett, elég jól sikerült. A héten végeznek vele. Igaz, kapával nem haladna így a munka, de segített a gépállomás. Eke fordítja ki a kemény földből a répát. Az asszonyoknak az a dolguk, hogy kiszedjék a földből és halomba rakják. A jövő héten letörik a kukoricát, 20 hold van belőle. Nem lesz semmi baj a betakarítással. Mind a Ihat pár fogatot ide irányították. S úgy csinálják, mint tavaly. Este valamennyi szekeret megraknak kukoricá­val, így a répával együtt be­viszik a kukoricát is. A két hold burgonya lenne még hát­ra. Saját céljukra ültették. Kö­rülbelül 200 mázsát várnak. A jövő héten talán meglesz az is. Almas^üret a Pásztói Áll ami Gazdasági? Hegedűs Sándorné ládákba önti a leszedett almát. Gondosan dolgozik, nehogy összetörjön a kiváló minőségű alma. A Mátra hegyoldalán levő Nagyállomás üzemegységben javában folyik a munka. Né­hány hete, hogy megkezdték az almáskert szü- relelését. Elsőnek az aranyparment, később a an batu szedését is megkezdték. A meredek hegyoldal nótaszótól hangos. Vidáman, nóta­szóval szüretelnék a leányok. Az üzemegység­ben három női brigád dolgozik. Mindhárom derekasan. — Nem is tudnánk megmondani, melyik csoport a legjobb. Egyformán jól dolgoznak — mondja Krasznai Pál számvevő. — Milyen termés várható? — A tavalyinál jóval kevesebb. Az 1520 ter­mőfa egységre 874 mázsa tervünk van. Remé­lem. teljesítjük. A gyümölcsös termés változó. Egyik évben jó termés van. a másikban kevés. Nekünk tavaly volt jó termésünk, most csak közepes. Termőfaegységenlként körülbelül 40 —50 kilogramm lesz a termés. — Hova kerül a leszedett alma? — A terv szerint 200 mázsát exportálunk a külföldi államokba. A többit pedig a MEZŐÉRT értékesíti a belföldi piacokon Az eddigi szedés eredménye azt mutatja, hogy jó­val többet tudunk exportálni, mert igaz ugyan, hogy kevesebb a termés, de jobb a minőség. így több kerül exportra. — Mikor indítják útnak az első szállít­mányt? — A jövő hét közepén. Eddig már közel 300 mázsa almát szedtünk le. A hét elején meg­kezdjük a válogatást és aztán a szállítást. — Van-e elegendő tárolóhely és göngyöleg? — Göngyölegünk van elegendő. A tároló helyben kissé szűkiben vagyunk, de ha meg­kezdjük a szállítást, az is elegendő lesz. Egy másik föld darabon traktor zúg. A jövő évi ke­nyérnek munkálja & talajt. 62 hold vetőszántást végeztek ed­dig, a kemény, rögös talajon. De segített a tárcsa, meg a henger. S a 12 hold őszi árpa, meg a 7 hold búza olyan jól elmunkált földbe került, hogy csak. Előkészítették már a ta­lajt 32 hold búzának is, most folyamatosan vetik. Mert nincs mire várni, csak az elve­tett magból lesz jövőre ke­nyér. — Ezt tartják az Üj Ba­rázdában. • FXe nem igy a község egyé- nileg dolgozó parasztjai. A betakarítá*-ínég menne. Ta­nácsülésen nem egyszer han­goztatták ennek fontosságát. A répát, igaz nem a legjobbnak mutatkozik, e hónapban beta­karítják. Jövőre aztán nem is foglalkoznak vele. Nem meg­felelő a talaj sem, meg aztán a szállítás is költséges. Kuko­rica. burgonya nagyon kevés van már a határban. Java részét betakarították. Elsár- gúlt kukorica szárat lenget csupán a szél, de az aztán van kint bőven. Még a szántás is menne. 250 holdat szántottak fel eddig. 60 pár fogat van a községben, a gépállomás így csak a fogat nélküli gazdáknak szánt. De a vetés, a kenyérgabonavetés, az nem megy sehogy. A 326 holdnyi kenyérgabonából még semmit sem vetettek. Miklós József, a mezőgazdasági elő­adó mondotta ezt, bejárva a határ egy részét. — Nincs eső, száraz a föld ... — beszélik a gazdák, — addig nem lehet vetni — s a községi tanácson még bólogatnak hoz­zá, hogy így van. Vajon felve­tődött ezekben az emberekben az, hogy mit is tennének ak­kor, ha megjönne az eső, hu­zamosabb ideig esne és nem mehetnének a talajra, csak valamikor novemberben. Mi lenne akkor a gabonával? Ke­nyér pedig kell jövőre is. Van legalább 20 olyan tér meló is, aki el sem fogadta a vetéstervet. Tavaly sem ve­tettek, s így nincs vetőmag­juk. Erre hivatkoztak most. A községi tanács 18 mázsát igé­nyelt részükre. Ha megérke­zik, kezdhetik a munkát. IJocsárlapujton nagyon ke- vés remény van arra, hogy október 15-ré, határidőre végeznek a kenyérgabona ve­tésével. De hót vetni minden­képpen kell. Álljon sarkára a községi tanács, Horváth Gyula vb. elnök, Miklós József me­zőgazdasági előadó is. Mond­ják el, ha kell kétszer-három - szor-tízszer a gazdáknak, hogy nincs mire vámiok. Beszélje­nek arról, hogy szerte az or­szágban, száraz, poros a föld és mégis vetnek, mert jövőre is kenyeret akar enni az egész ország. S itt ebben az ország­ban élnek a bocsárlapujtői gazdák is. Levelet kaptam az Acélárugyárból, azt kérik benne, hogy szóljak egy hibáról, mely a színjátszóik önérzetét sérti, s hogyan történhetett, egyikük sem érti.;» Arról panaszkodnak, nagy kár érte őket: elrabolták tőlük a szép szabin nőket, kikndk elrablását ők maguk tervezték persze csak színpadon. -.. Be is jelentették még annakidején, mi a kívánságuk. „Október közepén — mondották — eljátszuk a szabin nőkről írt híres operettet Megengedték nekik, s készülni is kezdtek, tanultak, próbáztak, ahogy ez szokásos, hogy tapsoljon nekik, örüljön a város, amikor végül majd a színpadra lépnek, s hírükhöz méltóan táncolnak, zenélnek. • Készülődés közben a felhőtlen égből villámcsapásként jött, hogy egy hirdetményről tudták meg szegények egy bús hétköznapon: egy másik csoport is ugyanezt! hirdeti, méghozzá — úgy látszik — előnye van neki, mert korábban lép fel legalább egy héttel, s aki előbb játszik, azé a bevétel, hiszen ki nézné meg az Acélgyárban is ugyanazt, amit már látott korábban is? Eddig a történet... S most azon van vita, mit ér Tarjánban a műsorpolitika, mért kérik előre a csoportok tervét, ha nem azért, hogy azt összeegyeztessék? Ez esetben, íme, szó sincs az összhangról, a városi tanács bizony rosszul „hangol!“ Vagy talán az lehet e zűrzavarra ok, nem tudja a balkéz, mit cselekszik a jobb? No, de beszéljünk más, vidámabb dologról, a tröszt által ígért jó disznótorokról, melyekre — reméljük — mindenütt sor kerül ha üzemeinknek időre sikerül valóra váltani már november 7-re amit vállaltak a második félévre: 50 000 tonna szén kitermelését a tervükön felül, ahogyan ígérték. Bányászaink szépen készülnek a torra, teli csillék Jönnek a felszínre sorra, s abban, hogy egy-egy szép jószág neki hízik, mindegyik üzemünk igaz hittel bízik, még Tiribes is, hol egyelőre pedig csak az adósságot tetézik, növelik.. Kívánom én is, hogy mindenkinek jusson majd a pecsenyéből, és a kolbász — jusson azok osztozzanak, kik dolgoztak érte, nem úgy, mint Kányáson, ahol — így mesélte valaki a múltkor — azok ittak-ettek, kik csákányt, lapátot kezükbe sem vették, és a bányászokból alig néhány ember ült csak a lakomán — ilyen tor több nem kell! Dicséret is akad a duda torkában: tizennyolc fiatal pár az Acélgyárban elhatározta, hogy összefog s úgy épít, sajátmaga tervez, anyagot is készít, s így közös erővel, kilenc szép kis házat emel — hely lesz bennük tizennyolc lakásnak. Jó kezdeményezés, dicséretes szándék, reméljük, hogy számos követőt talál meg. Építsék örömmel, sikerrel a fészket, s ne sajnálja tőlük majd a segítséget az üzem sem: fuvart, szakembert adjanak, nehogy az új házak félbe maradjanak! A szerkesztőség elintézte Lipták Róbert karancslapuj- tői olvasónk a Hunyadi és a Petőfi utca lakói nevében ar­ról írt, hogy a két utcában ta­vasz óta nincs utcai világítás, mert kiégtek a villanyégők. Ök már sokszor kérték a vil­lanyszerelővé Halat dolgozóit, cseréljék ki az égőket, de ed­dig hiába, mindig találtat va­lami kifogást. Így egy pár fo­rint miatt sötét az utca estén­ként. Kérte, járjunk közbe az Északmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalatnál, hogy in­tézkedjenek ebben az ügy­ben. Kérésünkre az üzemvezető­ség megvizsgálta a panaszt, és mivel az jogos volt, azonnal intézkedtek, hogy a karancsal- jai szerelőség a két közvilágí­tási lámpát helyezze üzemké­pes állapotba. Simon bankó János ceredi olvasónk egy személyes sérel­mének orvoslásához kérte a szerkesztőség segítségét. Sze­rinte kevesebb év után kapja a nyugdíjat, mint amennyi után járna. Azt írta: ő ebbe nincs belenyugodva, vizsgáljuk ki panaszát, és járjynk közbe, hogy a hiányzó éveket is csa­tolják. Az SZTK megyei kirendelt­ségénél kérésünkre még egy­szer tüzetesen átnézték az ösz- szes iratokat és megállapítot­ták, hogy valóban tévedés tör­tént és a kellő igazolások be­szerzése után a panasz orvo­solva lett. A csatolt öt évvel Simon elvtársnak a ledolgo­zott évek száma meghaladja a 40-et, a rendelet értelmében így jelentékenyen emelkedik a nyugdíja^ „Még április 2-án vittem be 6 darab gömbfát a szécsényi Vegyesipari Vállalaton belül működő szalagfűrészhez — ír­ta Krista András ludány- halászi olvasónk — és az­óta sincs felfűrészelve. Előt­te való napon a szalag- fűrész kezelője azt mondta, hogy ha beviszem 2. de leg­feljebb 3 héten belül egész biz­tosan föl lesz fűrészelve. Azóta több mint 5 hónap telt el. én minden héten sürgetem. de hiába. Pedig azóta több lu- dányhalászi lakosnak, aki ké­sőbb vitte be a fát, mint én, már felfűrészelték1’. A vállalat vezetője elismer­te a panasz jogosságát és in­tézkedett, hogy azonnal orvo­solják. ^ Holnap megszűnik a nyári időszámítás Szombatról vasárnapra vir­radó éjjel az órákat 3 óráról 2 órára kell visszaigazítani. Salgótarjáni vázában dél-afrikai virág Elkészültek a jövő évi ex­portgyártmányok mintapéldá­nyai a Salgótarjáni Üveggyár­ban. Csütörtökön például Dél- Afrikába indítottak útnak 9 féle csiszolt váza-mintát. Egy év múlva bizonyára már sok ezer tarjáni vázában pompá­zik dél-afrikai virág.

Next

/
Oldalképek
Tartalom