Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-05 / 71. szám

*

SZABAD mn'ÍD

1956, szeptember 5.

A személyi kultusz egyes marudvunyainuk megszüntetéséről

A Magyar Dolgozók Pártja. Központi Vezetőségének Politikai Bizottsága határozatot hozott a személyi kultusz egyes maradványainak megszüntetéséről, A határozat a többi között javasolja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának intézkedés kiadását arra vonatkozólag, hogy magyar állampolgárságú élő személyekről állami üzemeket, vállalatokat, intézményeket stb. a jövőben ne nevezzenek el, s hogy az ilyen elnevezéseket változtassák meg.

A Politikai Bizottság határo zata a szövetkezeteknek és társadalmi szervezeteknek ajánlja az állami üzemekre, intézményekre stb. vonatkozó javaslat alkalmazását.

PÁRT ÉS PÁRTÉ PIT É S * !

A pártoktatási év előkészítésének eddigi tapasztalatai és a feladátok

Alig egy hónap van még hátra és megyénk területén is megkezdődik a pártoktatás. A hátralevő rövid időben — számotvetve eddig végzett munkánkkal — még igen komoly feladatokat kell megoldanunk, egy sor lemaradást kell pótolnunk.

Nézzük sorba, mi is a tapasztalat?

Pártszervezeteink ennek az oktatási évnek az előkészítésénél sem tudtak megszabadulni a tervezés régi formájától, arra törekedtek, hogy minél nagyobb számban vonjanak be hallgatókat a pártoktatásba. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a ténylegesen tanulók létszámához viszonyítva a most bevont hallgatók létszáma magas. Vegyünk egy néhány példát. A Kisterenyei Állami Gazdaságban az elmúlt évben nem volt párt- oktatás. most pedig a párttagság 72 százalékát vonták be. Még inkább növeli a számszerűsé- get, hogy a 'pártonkívüliek száma túlhaladja a bevont párttagok létszámát. A Berceli Gépállomáson is a párttagság 100 százalékát vonták be.

Igaz ugyan, hogy egyes szakosított tanfolyamok létszámát már az új oktatási évre csökkentettük, de még itt is, a gazdasági ismeretek, és a politikai gazdaságtan tanfolyamai' nál továbbra is van a számszerűségben javítani való.

Egyes alapszervezetek — helytelenül — abból indultak ki. hogy vonjunk be minél több hallgatót a pártoktatásba, hogy a lemorzsolódás után is elfogadható szám maradjon; Ez nem más. mint önámítás. A pártnak arra van szüksége, hogy a pártoktatásba beosztott hallgatók érdeklődve tanulmányozzák a marxizmus— leninizmus kérdéseit.

Nem egy helyen mégis háttérbe szorult a politikai meggyőző munka, az egyéni agitáció. Pásztó I. körzetéből minden elbeszélgetés nélkül összeírt hallgatók névsorát adták ót a járási pártbizottságnak, a somosi bazaltbányában pedig úgy „agitáltak“, hogy csak írják alá a papírt, eljárni már nem fontos. Megjegyezzük, hogy ilyen előkészítés után nem -véletlen, hogy itt még egy évben sem volt olyan oktatás, hogy valaki is eljutott volna az év végéig.

Nincs arra semmi szükség, hogy egyes hallgatók úgy beszélhessenek, kényszerítették őket a pártoktatásba. Ha a vezetőség tagjai úgy érezték, hogy az ő erejük kevés volt ehhez a munkához, akkor miért nem vonták be a propagandista elvtársakat is az előkészítésbe? Az eddig lezajlott szécsényi és pásztói propagandista tanácskozások megmutatták, hogy a propagandisták nagy többsége nem lett bevonva a pártoktatás szervezeti előkészítésébe. Egy néhány propagandista arról számolt be. hogy ő még ma sem tudja, kik hová tartoznak. Még nagyobb hiányosság, hogy olyanok is voltak, akik azt sem tudták, milyen oktatási formán fognak vezetni.

Minden pártszervezetnek elsőrendű feladata

legyen a pártoktatási év előkészítésének hátralevő időszakában,- hogy másodszori elbeszélgetésre már minden propagandista ismerje saját hallgatóit és ők legyenek az elbeszélgetés irányítói, vezetői. Ehhez az szükséges, hogy a propagandisták az -alapszervezot vezetőségével nagyobb kapcsolatot tartsanak.

Nem sikerült mindenütt azt az elvet érvényesíteni. hogy csak annyi tanfolyamot szervezzünk, ahány jó propagandistánk van. Egyes helyeken még nincs propagandista biztosítva. a hallgatókkal viszont már régen elbeszélgettek. így van ez Salgótarján város I-es körzeténél, termelőszövetkezeti községünkben Karancsalján is, de még lehetne sorolni egy pár helyet.

A magas számszerűség mellett a oktatási formákat külön-külön vizsgálva mégis azt kell mondanunk, hogy egyes oktatási formák létszáma megengedhetetlenül igen alacsony. így például filozófiai tanfolyamon az egész megyében mindössze 35 fő tanul. Van-e lehetőség arra. hogy ezt a létszámot felemeljük? Salgótarján vái'os és Balassagyarmat város területén bőven van. Orvosaink, pedagógusaink, általában értelmiségieink soraiból lehetne e tanfolyam létszámát növelni;

difiül Cgy helyen, amikor a számszerűségről esett szó, aiTól beszéltek, hogy minden párttagnak kötelességként írja elő a szervezeti szabályzat, hogy képezze magát, emelje politikai tudását. Nincs-e itt ellenvetés a kötelességteljesítés és a magas számszerűség között? Nyilvánvalóan nincs. Arról van szó, hogy minden párttagnak kötelessége ugyan, hogy növelje politikai műveltségét de nem jelenti azt, hogy csak egyedül a szervezett pártoktatáson belül lehetséges ezt a kötelességet teljesíteni. Több formája is van a politikai képzésnek, amely ugyanolyan elbírálás alá kerül, mintha valaki a szervezett oktatásban . venne részt. Ilyen például az idős párttagok és kisgyermekes anyák részére a havonként egyszer megtartandó előadásos propaganda, vagy a magasabb politikai képzettséggel rendelkezők számára az önálló tanulás stb

Nem lehet tehát senkit sem kötelezni arra, hogy okvetlen a szervezett pártoktatás keretében tegyen eleget a szervezeti szabályzatban előírt kötelezettségének.

Pártoktatásunk előkészítésének további hiányossága az anyag megrendelésének és a pénzösszeg beszedésének elmulasztása. Nem egy helyen, mint például Ménkesen, az Acélárugyárban az igazgatói alapból akarták kifizetni a pártoktatás hallgatói számára a tananyagért járó pénzösszeget. Termelőszövetkezeteinkben pedig, mint például a Nagylócon a munkaegységből. Karancslapujtőn mulatságot szerveztek, hogy a bevételből rendeljék , meg az anyagot. Minden olyan forma, ami a pénz beszedésénél is elveti azt az elvet, hogy egyénileg győzzük meg a hallgatókat a tananyag befizetéséről helytelen, mert kizárja a politikai meggyőző munkát. Az legyen a feladatunk, hogy minden hallgatót — most a másodszori elbeszélgetés során is — kérdezzünk meg, hogy befizeti-e a tananyagért járó összeget. Ez a munka is hűen fogja tükrözni, t\ogy menynyiben jártunk el helyesen a pártoktatás előkészítésénél, mennyire tudtuk biztosítani és érvényre juttatni az önkéntesség elvét.

A hátralevő időben a legtöbb járásban, városban még itt áll előttünk a propagandista tanácskozások szervezeti és tartalmi előkészítése. A szécsényi és a pásztói járásban — s ez még inkább nehezíti az előkészítést — igen sok propagandista maradt távol. Egy sor propagandista elvtárs még mindig nem kezdte el az egyéni tanulást, részben a tananyag, illetve útmutató hiányában. Számos vitás kérdésre kell választ adni járási, városi pártbizottságainknak ezeken a tanácskozásokon. Éppen ezért a tanácskozásokon a színvonalas tájékoztató és információ megadása igen fontos feladata pártbizottságainknak. Persze ez is kétoldalú. A propagandista elvtársak is minél több kérdésre készüljenek fel, egyrészt azért, hogy arra választ kapjanak, másrészt, hogy tájékoztassák a járási pártbizottságot.

A tartalmi előkészületekhez tartozik, hogy minél több helyi anyaggal, szemléltető eszközökkel lássuk el elsősorban is a propagandistákat. E munka végzésére az adatgyűjtést máris meg kell kezdeni. De vonatkozik ez a propagandista elvtársakra is, hogy útmutatóik alapján ők is elkezdjék a helyi anyag gyűjtését arról a területről, ahol majd a foglalkozásokat fogják vezetni.

f néhány felsorolt hiányosságból is látható, hogy nincs még minden rendben a pártoktatás előkészítésének területén. Arra van szükség, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink az oktatás megkezdéséig hátralevő néhány hét alatt megfelelő kollektív munkával segítsék elő. hogy a pártoktatás előkészítésénél mutatkozó fogyatékosságok megszűnjenek.

HEGEDŰS LÁSZLÓ

A REGI PÁRTTAGOK MEGBECSÜLÉSE

Pártpolitikai munkánkban az elrflúlt pár év alatt a szek- tásság következményeként töb. bek között az idős párttagok, az illegális kommunistákkal való foglalkozást is elmulasztottuk. Ezek az elvtársak a munkásmozgalmi harcokban kipróbáltak, sok tapasztalattal rendelkeznek és közvetlenül a felszabadulás utáni évekhez hasonlóan aktivitásukkal nagyban segítenék ügyünk mielőbbi győzelmét.

Eddig ezek az elvtársak nem egy esetben háttérbe szorultak. nem hallatták hangjukat. S ha esetleg szóltak is, maradiaknak, sok esetben baloldaliaknak, összeférhetetleneknek neveztük őket; Emiatt nem

kértük ki, nem hallgattuk meg véleményeiket, nem vontuk be őket a vezetésbe, sőt nem egyet közülük 1948-ban, a tagrevízió során ki is zártunk a pártból.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa szellemében a Központi Vezetőség júliusi határozata fényt derített ezekre a hibákra és azt a feladatot állította pártszervezeteink és párttagjaink elé, hogy az eddiginél sokkal jobban becsüljük meg az idős párttagokat. A tisztább légkörben fellélegezve, egyre inkább kezdik megtalálni helyeiket ezek az elvtársak is.

Példa erre Dudás István elvtárs esete is. akit Zagyvapál- falván a tagrevízió során jogtalanul zártak ki a pártból. A Központi Vezetőség júniusi határozatát tanulmányozva Dudás elvtárs megfellebbezte a korábbi ítéletet. Miután a megyei pártbizottság fegyelmi bizottsága felülvizsgálta Dudás elvtárs ügyét, szeptember 27- én javaslatot terjesztett a végrehajtó bizottság elé. A végrehajtó bizottság egyetértett a javaslattal és ezek szerint Dudás elvtárs 1945-ös dátummal újra párttag és 1919-től elismerést nyert munkásmozgalmi tevékenysége is;

A szénbányászati bér- és nyugdíjrendezésről, a kenyér minőségéről- KÉT TIRÜLITI SZAKSZERVEZETI ELNÖK VÁLASZAI A SZERKESZTŐSÉG KÉRDÉSEIRE Az utóbbi hónapokban két szakszervezet küldöttei jöttek össze országos kongresszusra. Július 28—29-én a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete XVI., augusztus 18—19-én pedig az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezete III. kongresz- szusát tartotta meg. A kongresszus előtt, de még inkább utána ‘ mindkét szakszervezet helyi szervezeteiben megélénkült a munka. Ez alkalomból megkértük a két szakszervezet Nógrád megyei területi bizottságának elnökét, hogy válaszoljon a szakszervezetek legfontosabb problémáival kapcsolatos kérdéseinkre.

o

Torják János elvtárs, a BDSZ területi bizottságának elnöke az alábbiakban válaszolt kérdéseinkre.

— Milyen benyomásokkal tért haza a kongresszusról?

— Olf an volt ez a kongresz- szus, mintha minden magyar bányász ott lett volna. A szénmedencék küldöttei magukkal hozták a bányászok panaszait és javaslatait. De ugyanakkor azt is meg kell mondanunk, hogy a Központi Vezetőség beszámolója vezetőink alapos felkészülését tükrözte. Mint minden küldött, én is tettrekész bizakodással tértem haza a kongresszusról.

— Értesültünk, hogy a kongresszuson legtöbbet a bérkérdés került szóba. Milyen bérügyi Intézkedések várhatók a kongresszus Idevonatkozó határozatai nyomán?

— Az elkövetkezendő években jelentős bérügyi intézkedések várhatók. Már folyik az új. sokkal igazságosabb bér- és prémiumrendszer kidolgozása. A területi bizottság ezzel kapcsolatban javasolta a Központi Vezetőség Bérügyi Osztályának, hogy szüntessék meg azt a helytelen rendelkezést, amelynek értelmében a szene- lő csapatoknál a fenntartási munkát nem külön számolták el. s ez rontotta a csapat százalékos teljesítményét.

— Melyek voltak még a kongresszus legvitatottabb kérdései?

— A bérkérdés mellett igen élénken foglalkoztatta a kongresszust a nyugdíjkérdés és az egészségügyi helyzet. Közismert már. hogy jövő év januárjától rendezik a nyugdíjakat és a szolgálati idő lesz a legfontosabb tényező azok megállapításánál. Megszűnik majd a nyugdíjak alsó és felső határa közötti nagy különbség is.

Amíg azonban az új nyugdíjtörvény megjeleni^ a mi bizottságunk 300—500 forintos rendkívüli segélyekkel igyekszik segíteni az arra rászoruló idős bányászokon.

— Szénmedencénk orvosegészségügyi helyzetének javítása érdekében javasoltuk központi vezetőségünknek, hogy mivel kevés a megyei kórház férőhelyeinek száma, nyissák meg újra a mizserfai és a baglyasaljai kórházat.-r- Bízunk benne, hogy ismertetett bérügyi javaslatunk mellett ez a javaslatunk is megvalósul.

Q

Hugyec Júlia elvtársnő, az ÉDOSZ elnöknője kérdéseinkre a következő válaszokat adta:

— ügy tudjuk, hogy az ÉDOSZ-kongresszus egyik legvitatottabb problémája az élelmiszeripari árucikkek minőségének Javítása volt. A kongresszus útmutatásai alapján hogyan foglalkozik a területi bizottság ezzel a problémával?

— Nálunk az élelmiszeripari árucikkek közül a kenyér minősége okozza a legtöbb gondot. Azt is megmondom, hogy miért. A helyi Sütőipari Vállalat augusztus hónapban tizenhat malomból kapott különböző őrletű lisztet. A FÜ- SZÉRT, amely ennek a vállalatnak a lisztellátásáért felelős, a közelmúltban megengedte, hogy annak lisztellátásában 10 vagonos lemaradás legyen. Ha ilyen szervezési hibák a jövőben nem ismétlődnek meg, a kenyér minőségének jelentős javulása várható Salgótarjánban.

— Van még egy tényező, amely a kenyér minőségének javulását akadályozza. Ez 9 szakmunkásutánpótlás hiánya. Főleg itt, a nógrádi medencében a fiatalok nem jönnek sütőipari tanulónak, mert a bányáknál jobban megtalálják számításukat.

— Ennek az akadálynak a leküzdése csak úgy lehetséges, ha az iskolák és a szülők segítenek abban, hogy a fiatalok válasszák a sütőipari szakmát is.

— Várható-e az élelmezési iparban is bérrendezés?

— Igen. De azt még nem tudom megmondani, hogy mikor kerül rá sor. Annyit azonban már tudunk, hogy a kongresz- szus elvben eldöntötte, hogy az anyagi ösztönzés, a minőségi és anyagtakarékossági szempontok jobban érvényesülnek majd ebben az új bérrendszerben. amely megszünteti majd azt a visszás helyzetet, hogy a szakmunkások és a nem szakmunkások egyforma fizetést kapnak.

— Milyen fontosabb feladatokat szabott meg a kongresz- szus a szakszervezet elé?

— Mindenekelőtt a munka- körülmények állandó javítását kell szorgalmaznunk. De ehhez arra van szükség, hogy a vállalatok többet tegyenek termelékenységük növelése érdekében, ugyanis a vállalatfejlesztés. mivel többségükben tanácsi vállalatokról van szó, csak a nyereségből kapott pénzből történhet.

— A jövőben sokkal többet kell gondolnunk az iparágban foglalkoztatott anyák és nők problémáinak megoldására. Még jobban vigyázunk majd arra, hogy a nők csak erejüknek és képességeiknek megfelelő munkát kapjanak. Nem engedhetjük meg azt sem, hogy a kisgyermekes anyákat munkaszüneti napokra és éjjelre beosszák munkába.

— Feladataink igen sokrétűek és a többi szakszervezetekhez hasonlóan csak úgy tudjuk megoldani őket, ha még szorosabbá tesszük kapcsolatainkat az egyszerű tagokkal.

A 14-16 éves fiataíah fatflaíhestutása

„Mi történjék azokkal a 14— 16 év közötti fiatalokkal, akik az általános iskola elvégzése után nem tanulnak tovább, a gyárakba viszont fiatal koruk miatt még nem vehetik fel őket?“ — kérdezte az utóbbi években mind gyakrabban a sajtó és a rádió. De ezt kérdezték a pedagógusok, sőt maguk a szülők is, akik látták, hogy az az egy-két év, amelyet teljes tétlenségben töltenek a gyermekek, gyakran káros nyomokat hagy a fiatalok gondolkodásában, sőt nem egyszer bűnözésre ad alkalmat;

Az aggodalmaskodó kérdésekre megnyugtató választ adott az elmúlt héten a Minisztertanács, amikor határozatot hozott a 14—16 éves fiatalok munkalehetőségeinek és továbbtanulásának biztosítására.

A Minisztertanács elhatározta. hogy a népgazdaság egyes területein — lehetőleg a termelőmunkában — napi 4—6 órás munkaidőre 14—16 éves fiatalokat kell kisegítő munkaerőként alkalmazni olyan munkakörökben, amely megfelel fizikai adottságaiknak. Hangsúlyozza a határozat azt is, hogy az üzemekben kisegítő munkaerőket a helybeli lakosú fiatalok — amennyiben lehetséges, többségükben a lányok — méghozzá elsősorban a vállalatok saját dolgozóinak gyermekei közül kell felvenni.

Azoknak a 14—16 éves fiataloknak, akiket a határozat alapján vesznek fel az üzemekbe. napi munkaideje — a munkahely adottságaitól függően — 4 és 6 óra között lesz. Munkájukért havi 250— 350 forint fizetést kapnak. Mivel a Munka Törvénykönyvének előírásai rájuk is vonatkoznak, ők is kapnak kedvezményes üzemi étkeztetést, ezenkívül SZTK-biztosításbar

és a kollektív szerződés szerinti munkaruha-juttatásban is részesülnek. Természetesen csakis olyan munkakörökben foglalkoztatják őket, amelyeknek ellátása nem követel tőlük különösebb erőfeszítést és egészségi szempontból sem ártalmas.

Gondoskodik a kormány arról is, hogy az üzemeknek megfelelő béralap álljon rendelkezésre a fiatalok felvételéhez. Mivel az előzetes számítások szerint az egész országban mintegy 16 000 14—16 éves fiatal kapcsolódik be a termelésbe az év hátralevő négy hónapjában, a kormány 20 millió forint összegű rendkívüli béralapot bocsátott a minisztériumok rendelkezésére. így az üzemeknek nem jelent megterhelést a fiatalok alkalmazása, hiszen azok illetménye független az üzemek, vállalatok béralapjától és nem érinti a termelési mutatókat sem. Az előzetes tájékoztatás értelmében az ország különböző részeiben a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai 3000, a könnyűipari üzemek 1600, az Építésügyi Minisztérium — főleg az építőanyagiparban — 3000. az Élelmiszeripari Minisztérium 1200, az Egészség- ügyi Minisztérium 3400. a Belkereskedelmi Minisztérium — elsősorban a vevőszolgálat megszervezése révén — 1500, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1000, a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium pedig 800 fiatalnak biztosít munkalehetőséget.

Megyénkben nincs pontos adat arról, hány 14—16 éves fiatalt érint a Minisztertanács határozata. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban úgy vélik, mintegy 500—600 | fiatal munkábaállításáról lesz I szó, Amióta a határozat nyil-l

vánosságra került, máris sok fiatal .érdeklődött a Megyei Tanács Munkaerőtartalék-hi- vatalánál, amely az elosztást irányítja. Itt azonban egyelőre még nem tudtak pontos felvilágosítást adni, mivel a minisztériumok csak szeptember első napjaiban készítik el a terveket és a határozat végrehajtási utasítását. Ez azonban a hét folyamán minden bizonnyal megérkezik, úgy, hogy néhány napon belül már minden érdeklődő megtudhatja, hogy a megyében melyik üzem, vállalat milyen munka- lehetőségekkel várja a fiatalokat. Erről lapunk is tájékoztatja majd az olvasókat.

A Minisztertanács határozata egyébként azt is kimondja, hogy a második ötéves terv végleges kidolgozásánál gondoskodni kell olyan munkalehetőségek és továbbtanulási lehetőségek megteremtéséről, amelyek a határozatban foglaltakon túlmenően is biztosítják majd a fiatalok foglalkoztatását.

Kormányunk tehát megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy a fiatalok hasznosan töltsék el azokat az éveket is, amelyek eddig az általános iskola elvégzése és a munkába- állás között kiestek. Most már a szülők és az üzemek feladata. a határozat eredményes végrehajtása. A szülőknek elő kell segíteniük, hogy gyermekeik munkába álljanak. Az üzemektől pedig azt várjuk, hogy ne csak alkalmazzák a 14—16 éves fiúkat és lányokat, hanem gondosan foglalkozzanak is velük: jól képzett, munkájukat szerető munkásokat neveljenek belőlük s biztosítsák az arra érdemes fiataloknak a szakmunkásképző tanfolyamokon, vagy a technikumokban való továbbtanulást is!