Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-05 / 71. szám

1956. szeptember 5. 3 SZABAD ACM.RAO A kiállítás ogésa dolgozó népünk alkotó tnMinkájjánnk bizonyítéka Részletek Matolcsi János elvtárs földművelésügyi miniszter beszédéből Gyorsítsuk meg óz aprómagcséplést (Tudósitónfctól.) Megyénk gépállomásai ez évben a vártnál na­gyobb területen- csépelték el az aprómagvakat. Mint­egy 56 vagonra tehető az eddig elcsépelt aprómag­vak mennyisége, de ezen kívül meghaladta a 40 vagont az elcsépelt borsó és lencse is. Jelenleg még mintegy 200 kh fehérhere. 30Okh szarvaskereo, 30 kh tavasz bükköny és mint­egy 30 kh nyúlszapuka termése vár cséplésre. De igen- nagy mennyiségű vöröshere csépiését is biz­tosítaniuk kell gépá Dó­sainknak. Bár az aprómag- cséplés határideje novem­ber hónap, a mielőbbi gyors befejezés érdekében a gépállomások 59 darab cséplőgépet biztosítottak e célra. így lehetővé válik, hogy az aprómagvat szep­tember 30-ig elcsépeljék. Még a vörös here folya­matos cséplésémek meg­indulása előtt igen fontos a fent említett tételek, a fehérhere, szarvaskerep stb. elcséplése. Több köz­ségben azonban számos gazda ahhoz ragaszkodik, hogy vörösheréiét elcsé­peljék bár a községben akad még cséplésre váró szarvaskerep és fehérhere is. Be kell hogy lássák ezek a gazdák, a vöröshe­re csépi ősére csak akkor kerülhet sor, ha már a községben nem lesz csé- peletlen aprómag. Külö­nös aggodalomra nincs okuk, hiszen a gépállomá­sok gépeikkel időben biz­tosítják a vöröshere csép­iését is. A jelenlegi időjárás ked­vez a gépállomásoknak. Azonban nem tudhatjuk, hogy mikor áll be egy tartós esőzés, amely meg­zavarhatja a munkát. Ép­pen ezért valamennyi gép­állomás biztosítsa, hogy az aprómag cséplésére állí­tott gépeket mindvégig üzemeltessék, egyetlen gépet se vonjanak ki a munkából a befejezés előtt. Dolgozó parasztjaink pe­dig hordják össze a herét közös szérűbe, mert gép­állomásaink portacséplést nem végeznek. A kazlak tetejét takar­ják be szalmával, védjék meg a herét az esőtől ad­dig is, míg a gép meg nem kezdi a munkát. Csak így, alapos előkészítő munka után tudiák teljesíteni gép­állomásaink a vállaltakat, hogy szeptember 30-ig be­fejezik az aprómagcsép­lést. 400 000 liter sör gyártásához elegendő komlót termeltek a Hilda-pusztai Állami Gazda­ságban. Jelenleg folyik a kom­lószüret. Szombaton délután nagyszá­mú meghívott közönség jelen­létében tartották meg az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitó ünnepségét. Megje­lentek az ünnepségen a párt és az állam vezetői is. A megnyitó ünnepségen Ma­tolcsi János elvtárs, földműve­lésügyi miniszter tartott beszé­det. A gépesítés eredményeinek ismertetése után Matolcsi elv­társ elmondotta: ez a kiállítás egész dolgozó népünk alkotó munkájának bizonyítéka. Ab­ban. hogy mezőgazdaságunk évről évre új elgondolásokkal, termelési módszerekkel, új nö­vényekkel: növény, és állat­fajtákkal gazdagodik, kifejező­dik egész dolgozó népünk munkája. A jövőben is szükség van társadalmunk minden ré­tegének összefogására, hogy öt év alatt 27 százalékkal növel­jük a terméshozamokat és eredményesen haladjunk elő­re a mezőgazdaság szocialista átalakításának útján. Mezőgazdaságunk fejleszté­se egész nemzetünk közös ügye. csak közös összefogással tudjuk a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődését, a * népjólét további javulását biztosítani. A termeljőszvetkezeti moz­galommal kapcsolatban nyo­matékosan hangsúlyozta: már a tavalyi kiállítás is kézzelfog­hatóan bizonyította, hogy a magyar termelőszövetkezeti mozgalom életerős. Azóta a termelőszövetkezeti mozgalom tovább erősödött és új tagok­kal gyarapodott. Az idén ötvenezren léptek be termelőszövetkezetbe, mintegy 200 ezer kataszteri holddal gyarapodott a termelőszövet­kezetek területe. így az ország szántóterületé­ből ma már 22,6 százalék a termelőszövetkezeti tagok ke­zén van. A mostani kiállítás pavilonjai, vagy természetbeni bemutatói a tények, a számok erejével bizonyítják: a tsz-ek- ben többet terem a föld. na­gyobb hasznot hoznak az ál­latok. Fontos feladatunk megismer­tetni a dolgozó parasztságot a szövetkezés előnyeivel. Éppen ezért külön is üdvözölni kell népköztársaságunk Miniszter- tanácsának azt a határozatát, amely lehetővé teszi, a dolgo­zó parasztoknak az egyszerű termelési társulások alakítá­sát. Azok a dolgozó parasztok, akik még nem győződtek meg a közös gazdálkodás előnyei­ről, a szövetkezés kezdeti for­máin keresztül juthatnak el ahhoz a felismeréshez, hogy a magyar parasztság felemelke­dését, jólétét csak az összefo­gás, a termelőszövetkezet hi», tosítja. Végezetül elmondotta: a ki­állítás akkor tölti be igazán a hivatását, ha azok a legjobban bevált termelési eljárások, amelyekkel a kiállítók kima­gasló eredményeket értek el. minél szélesebbb körben és minél gyorsabban elterjednek országszerte, Elérkezett a burgonyabetakarítás ideje. Hegedűs András őr­halmi középparaszt és családja már hozzálátott a munkához, mert október elején a földbe búza kerül. A 90 négyszögöl bur­gonyaültetvény 20 mázsa termést ígér, bár Hegedűs András 40 mázsa termésre számított. (Lantos László felvétele) Másodszor kaszálják a karancssági rét füvét. A dolgozó pa­rasztok nagy gondot fordítanak a sarjú betakarítására, hogy ne legyen gond a .jószágállomány átteleltetése. (Angyal István felvétele) KI LESZ AZ ELSŐ? A saecsényick meg akarják elásni a pasaíóiakat Mint ismeretes szécsény község dolgozó parasztjai és a helybeli II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet ez év feb­ruárjában versenyre hívta ki a mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére, a beadás minél előbbi teljesítésére a megye valamennyi községét és termelőszövetkezetét; ezen be­lül párosversenyre keltek Pásztó község dolgozó paraszt­jaival és a pásztói Sza­badság Termelőszövetkezet­tel. Az • eddigi értékelé­sek alapján a mezőgaz­dasági munkákban a szé- csényiek, a begyűjtésben pe­dig a pásztóiak értek el jobb eredményt. Néhány nap múl­va, szeptember 10-én dől el, ki hogyan teljesítette vállalá­sát, ki lesz az első a páros­versenyben. Az értékelés előtti hetekben lázas munka folyik a szécsé- nyi tanács begyűjtési csoport­jánál. Galcsik Gyula, a csoport vezetője, Halmos László VB- titkár, nap, mint nap megbe­szélik a teendőket. Nyilván­tartják a hátralékosokat, nép­szerűsítik az élenjárókat. Az ő jó munkájuk eredménye, hogy Szécsény közsé' a járásban az elmúlt két hónap alatt az első helyre rült és az egyetlen község, ahol egész évi gabona- és a harmadik negyedévi állati termékek be­adását 100 százaiét-'^ felül teljesítették. A jó eredmények elérésében a begyűjtési csoport jó mun­káján kívül nagy része van a begyűjtési állandó bizottság lelkiismeretes munkájának. Miklián András, az állandó bi­zottság elnöke — de a bizott­ság többi tagja is — rendsze­resen kiveszi részét az agitá- ciós, felvilágosító munkából. A cséplés megkezdése előtt hatá­rozatot hoztak, hogy a cséplés egész ideje alatt naponta el­lenőrzik a cséplőgépeket és fel­szólítják gazdatársaikat a ga­bonabeadás géptől való teljesí­tésére. Ez a határozat nemcsak papíron volt meg, hanem a va­lóságban is. Miklián András, Molnár Mihály, Rigó András és a többi állandó bizottsági tag rendszeresen ellenőrizte a cséplést. És az eredmény nem maradt el. A dolgozó parasz­tok a cséplőgéptől azonnal ele­get tettek beadási kötelezett­ségüknek. A gabonabeadási kötelezettségen kívül, a község dolgbzói gabonafeleslegükből 335 mázsát adtak el az állam­nak. Volt olyan gazda, mint Juhász János, aki 10,34 mázsa gabonát adott el. A gabonabeadás teljesítése után rendet teremtettek az ál­lati termékek badása terén is. A 900 termelő közül még az elmúlt hónapban is 40—50 volt a hátralékosok száma, akik adósok voltak valamilyen cikkféleséggel. „Ezen a hely­zeten változtam kell” — mond­ta Galcsik elvtárs. de hogyan? Ez volt a kérdés, amelyre ha­marosan megtalálták a választ is. Galcsik elvtárs és Halmos elvtárs javaslatára a begyűj­tési állandó bizottság tagjain kívül a végrehajtó bizottság tagjait és a tanácstagokat is bevonták a munkába. Ezek az elvtársak a saját körzetükben felkeresték a hátralékosokat, elbeszélgettek velük és felszó­lították őket a beadás teljesí­tésére. \i állandó felvilágosító munkával, a hátralékosok többszöri felszólításával elér­ték, hogy a harmadik negyed, év állati termékek beadási ter­vét augusztus 31-én már 100 százalékon felül teljesítették. Sertésből 102.4. vágómarhából 101, tejből 100, tojásból 104. baromfiból 98 százalékos ered­ményt értek el. Az állat- beadásban különösen az elmúlt két-három hétben értek el jó eredményt, amikor közel 30 darab sertést, és több darab vágómarhát gyűjtöttek be. Egy hete, hogy megkezd­ték a burgonya és a bab be­gyűjtését. s máris hat vagon burgonyát és több mint 10 má­zsa babot gyűjtöttek be. Több dolgozó paraszt, mint Rapka József, vagy Hlabacska Fe­renc már egész évi beadási kö­telezettségüknek 100 százalék­ban eleget tettek. A II. Rákóczi Ferenc Ter­melőszövetkezetben is sokat foglalkoznak a párosverseny- nyel. Ők sem akarnak lema­radni. A gabonabeadásban élenjártak. A kötelező beadá­son kívül 110 mázsa szabad­gabonát adtak el az államnak. A rozs. az árpa és az egyéb terményféleségek beadását is teljesítették már. Csupán a hússal vannak hátralékban. A 26 mázsa sertésbeadásból még csak 17 mázsát, a 15 mázsa vágómarhából pedig 13 mázsát teljesítettek. De nem hiába hívják Okosinak a termelő- szövetkezet elnökét, kiokos. kodta ő már a vezetőséggel, hogy szeptember 10-ig, az ér­tékelés napjáig behozzák le­maradásukat. A termelőszövetkezet ser­tésólaiban jelenleg 7 darab sertés gömbölyödlk. Már mindegyik meghaladja a 130 kilogrammot. Ezekkel a ser­tésekkel teljesítik egész évi sertés- és kukorica beadási kötelezettségüket. — Szeretnénk megnyerni a versenyt — mondja Okosi Jó­zsef, a termelőszövetkezet el­nöke. — Igaz, a pásztóiak előbbre vannak a beadással, de a mi termésátlagaink sok­kal jobbak. Búzából 13,1, rozs­ból 15,83, őszi árpából 13,2. ta­vaszi árpából 10,59 mázsás át­lagtermést értünk el. És jól halad az őszi munka is. Már elvégeztük a bíborhere veté­sét. Már csak néhány nap választ el szeptember 10-től. A szécsényiek eredményei kielé- gítőék, de nem ad okot az el- bizakodásra. A járásban ugyan kivívták az első helyet, de a pásztóiakat csak úgy tud­ják megelőzni, ha továbbra is ébren tartják a versenyt, ha felszólítják a hátralékosokat és ha minden cikkféleségből 100 százalékon felül teljesítik a tervet. Angyal István Új tagokkal erősödött a nógrádgárdonyi Új Élet Termelőszövetkezet A nógrádgárdonyi Űj Élet Termelőszövetkezet gazdálko­dása, szervezeti élete még a múlt év derekán is elrettentő Babcsán Pál elnök példaként állt a környező fal­vak dolgozó kis- és középpa­rasztjai előtt. „Kódisok közé nem megyünk”, vagy „Nem kérünk ilyen új életből1'. Ilyen és ehhez hasonló szavakkal il­lették (jogosan) a tsz-t, amely primitiv gazdálkodást folyta­tott, s alacsony életszínvonalat biztosított tagjainak. De, amióta Babcsán Pál elv­társ az elnök, felfelé ível az Üj Élet gazdálkodási színvona­la. Azóta kevesebb a tsz-t ma­ró szó. Tavasszal új tagokkal erősödött a közös gazdaság. Űjmódian művelték a földet, fejlesztették az állatállományt, növekedett a tagok öntudata, fegyelme. A jó kollektív munka meg­hozta az első, nagyszerű ered­ményeket. Ma már 9 fejős­tehén, 7 növendékszarvasmar­ha, 26 hízósertés, 10 anyakoca, 41 darab süldő s 8 darab ma­lac képezi a közös jószágállo­mányt. „A hízósertésekből 80 ezer forint bevételre számí­tunk” — mondotta az elnök. Ez évben 90 kh földön foly­tatnak növénytermelést. A ka­lászos növényekből — az őszi árpa kivételével — túl- számyalták a jól gazdálkodó dolgozó parasztok , termésátla­gát. így munkaegységenként 3 kilogramm búzát, 1 kilogramm árpát s 7 forint készpézt osz­tottak előlegként. Az Űj Elet Tsz-ben most már valóban az új paraszti élet kezd meghonosodni. Ezt látják a kívülálló dolgozó pa­rasztok is, s egyre többen ér* deklődnek a szövetkezetbe lé* pés felől. Az Űj Élet vezetői, kommu­nistái: Babcsán Pál elnök, ifit Varga Mihály üzemi párttit­kár, Bacsa György fogatos s a többiek jól ápolják a szövetke­zet s a dolgozó parasztok kö­zötti barátságot. Ismertetik a tsz eredményeit, jövőbeni ter­veit. Kikérik véleményeiket « tagosításról s felkérik őket, ha jónak látják, lépjenek be a szövetkezetbe. A felvilágosító szó nem lett semmivé. A múlt héten Dovicsin Sándor, Kaj- zinger István, özv. Róza Jó- zsefné, Mák Mihály és Lórik János dolgozó parasztok kérték felvételüket az Űj Élet Terme­lőszövetkezetbe. A szomszédos Ilíny községből Csíkány Sán­dor középparaszt is érdeklő­dött a belépés felől. „Nem vá­rom meg, míg Ilínyben tsz áUu. kul. Helyesebb, ha a meglevő szövetkezetbe lépek,’’ — mon­dotta Dovicsin Sándornak. A szövetkezetbeliek szívesen fo­gadják Csíkány Mihályti meg a többieket is. „Csak jöj­jenek minél többen” — mond­ják. Dovicsin Sándor új belépő A dolgozó parasztok érdek­lődése egyre növekszik a sző* vétkezés iránt. Sokan várják a hívó szót, de még többen a falusi vezetők személyes pél­damutatását. A gárdonyi falu­si pártszervezet vezetöi:"'Ho* lecz Ferenc, Antal János, Pin­tér István s a többiek eddig még nem figyeltek fel a dol­gozó parasztqk hangulatára« Ne maradjanak adósok a3 őszinte felvilágosító szóval..« (L—s) „Jó hírnevet szereztünk a szövetkezetnek" A magyargéci Marx Károly Tsz-ben jóval gazdagabb termést takarítottak be gabo­nából. mint az elmúlt évben. 73 kataszteri hold búzatáb­lán holdanként 8,3 mázsát ter­meltek az elmúlt évi 7.1 mázsa átlagterméssel szemben. Őszi árpából csaknem 12 mázsát holdanként. Jól fizetett a tava­szi árpájuk is és majd há­rom mázsával többet adott, mint az elmúlt gazdasági év­ben; Szorgalmas munkájuk ered­ményeként egy munkaegység után 3 és fél kilogramm bú­zát, 1 kg árpát, ezen kívül zabot és 9 forint készpénzt fi­zettek előlegként. Vandomyik Ferenc növénytermesztő egész éven keresztül szorgalmasan dolgozott, 403 munkaegység után több mint 14 mázsa bú­zát, 4 mázsa árpát, 202 kilo­gramm zabot és több mint 3500 forint készpénzt vihetett haza családjának. Bojtár Já­nos fogatos lányával együtt 517 munkaegység után 18 má- zsa búzát, több mint 5 mázsa árpát 258 kilogramm zabot, s ezen kívül 4653 forint kész­pénzt kapott előlegként; A tsz gabonatermésben át­lagban egy mázsával múlta felül az egyéni parasztok ter­melését. Veres Márton elnök elvtárs számvetése alapján 20 hold maglóheréből közel 70 000 forint jövedelemre számítanak; Mint mondotta: „Végre meg­tört a jég és jó hírnevet sze­reztünk a tsz-nek, amely idáig arról volt a járásban ismere­tes, hogy a nagy munkák ide­jén társadalmi munkaerő se­gítségével tudtuk munkánkat elvégezni, most pedig a jó munkaszervezés segítségével saját munkaerőnkkel végez­tük el és végzünk minden munkát.“ Szabó Sándor Gyümölcstermelő szakcsoport alakult Szuhán és Szuhahután A Mátra nyúlványai között meghúzódó Szuha és Szuhahuta községek rendkívül gazdag gyümölcsösökkel ren­delkeznek. A gyümölcstermelő gazdáknak azonban örökös gondjuk volt eddig a gazdag termés értékesítése,- hiszen minden valamire való piac messze esik ide. Törték ugyan a fejüket, hogyan lehetne segí­teni a bajon, míg a múlt hó­napban ugyancsak meglepő javaslatot tett a földművesszö­vetkezet: társulnának a gaz­dák. vagy ahogy mondták ala­kítsanak szakcsoportot, köny- nyebben menne így az értéke­sítés is. Augusztus 23-án ült össze az ötven érdeklődő gazda, hogy részleteiben is megbeszéljék ezt az előnyös, célszerű társu­lást. Meg is alakították még akkor, mind a két községben a gyümölcstermelési szakcso­portot. Szuhán 13-an, Szuha­hután pedig 15-en Írták alá a belépési nyilatkozatot. Az újonnan alakult szakcso­portok célul tűzték ki: a fej­lett agrotechnika segítségével megszüntetik a gyümölcs be­tegségeket, új facsemetékkel helyettesítik a termést nem hozó fákat, a termést pedig a földművesszövetkezet útján ér. tékesítik. A cél érdekében megnyerik a szakcsoportnak a még jelenleg kívül álló gazdá­kat is. (Zéti Sándor leveléből)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom