Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-04 / 62. szám

0/^^ V'tág proletárjai egyesüljetek! ^ Szabad nograd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MrGYEl TANÁCS LAPJA i XII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. AUGUSZTUS 4. A négyszázadik vagon gabonát is elcsépelték a szécsényi gépállomás dolgozói A megye gépállomásai augusztus 1-ig jelentős ered­ményeket értek el a nyári me­zőgazdasági munkák végzésé­ben. Például a gépi gabonaara­tási tervüket 96,4 százalékban teljesítették. 5479 kh földterü­letről aratták le a gabonát. Ta­valy ugyanebben az időszak­ban 3501 kh-ról aratták le a gabonát, A KOMBÄJNVEZETÖK versenyében Kovács István, a szécsényi gépállomás kombáj- nosa lett az első. 160 kh gabona­földről több, mint 21 vagon ga­bonát takarított be. Utána kö­vetkeznek Féa István, Bogár Tibor (Tolmács), Zsíros István (Erdőkürt), Madiász József (Pásztó), Kiss-Simon Sándor (Érsekvadkert), Szabó Sándor (Erdőkürt), Dalmadi Sándor (Tolmács). Kovács István 8 kh gabonát aratott le az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok­nak. Percze János egyénileg gazdálkodónak 6 és fél kh bú­zát aratott és csépelt el, Percze gazda megfogadta, ha lehető­ség lesz rá, jövőre is kombájn­nal fog arattatni. A tsz-ek igé­nyeinek kielégítése után lesz lehetőség az egyéni gazdák ilyen irányú igényeinek kielé­gítésére is. Ehhez az szüksé­ges, hogy azon gazdák, akik a jövő évben kombájnnal sze­retnének aratni, már most az őszi vetések idején egymás földje mellett alakítsák ki a vetésterületet. Ilyen esetben a. kombájnok munkája folyama­tos lesz. Augusztus 1-ig a gépállomá­sok 2000 vagon gabonát csépel­tek el. Ez a mennyiség négyszerese a tavaly ugyanebben az időszak­ban elcsépelt gabonamennyi­ségnek. A versenyben a szé­csényi gépállomás került az élre: a 400. vagon gabona el- cséplésénél tartanak. A felelős vezetők versenyének legjobb­jai Bablena István, Hajner Bé­la és Pék Mihály, a szécsényi gépállomás dolgozói. Például Bablena István 1070-es gépé­vel 14 nap alatt 26 vagon ga­bonát csépelt el. A cséplőcsapatok zöme túl­teljesíti napi csépiési normá­ját. Ha ezt az eredményt nap­ról napra megtartják, sőt fo­kozzák, az elmaradó cséplő­csapatok pedig 100 százalékra emelik napi teljesítményüket, akkor a cséplést az egész me­gye területén augusztus 20— 23-ig befejezhetjük. A TARLÓHÁNTÁS lényegesen jobb ütemben ha­lad, mint tavaly azonos idő­szakban. Jelenleg 4300 kh tar­lóhántást végeztek, a tavalyi 2600 kh-val szemben. A tarló­hántásban különösen jó mun­kát végzett a tolmácsi s az er­dőkürti gépállomás. A munká­ban nagyon elmaradt a kiste- renyei gépállomás, amely mindössze 218 kh tarlóhántást végzett. Az elmaradást minél előbb pótolni kell, az őszi ve­tések időbeni, jó elvégzése ér­dekében: Megadjuk a terven felül kért szenet... Tegyük élővé, nyilvánossá a c«é|flőesapatok versenyét Rendkívül élénk most a pász­tói határ. Egymást érik az úton a gabonával megrakott szekerek, hordanak még va­sárnap is. Nagyon kevés van már kint a mezőn. Legtöbb gépre vár a szérűkön. Mintegy 150 vaigonnyira számítanak Pásztón, ha 10 mázsa átlagter­mést vesznek alapul. Azon dolgoznak, hogy augusztus 20- ra, alkotmányunk ünnepére, minden szem gabona zsákban legyen. Az elmúlt héten 6 gép indult meg a községben. Négy a közös szérűkön dolgozik, ket­tő pedig udvarokban csépel. S hogyan megy a munka? A községben azt hallottuk, hogy versenyben dolgoznak a csép­lőcsapatok. S hogy mi az igaz­ság? Mondják ezt el maguk a tények. A falu szélén, a Homokon dolgozik Surányi Károly csép­lőcsapatvezető 18 emberével. 23-ám.kezdődött a munka, most úgy 8,5 vagonnál tartanak. El­sőnek a versenyről érdeklő­dünk. mi is ezzel kapcsolato­san a helyzet? — Amikor beindultunk — mondja Surányi Károly — kinn volt a gépállomás brigád- vezetője és megkérdezte, ki­vel akarunk versenyezni? Ha már ígv áll a dolog, az Irt- vány dűlőiek vannak ide a legközelebb. Kihívjuk azokat. — Ennyit mond röviden. Nem azért, mintha szükség lenne a cséplőcsapatnál a noszogatás­ra. dolgoznak, amúgy is. Hi­szen akik idejöttek, üzemi munkások, vagy egy-két hol­das gazdák, akiknek szüksé­gük van arra a gabonára, amit nyáron a cséplőgépnél keres­nek. De augusztus 20-ra a gép­állomás is. meg a község is végezni akar a csépléssel. Ezért van szükség a verseny­szellem ébrentartására. Sütő Imre a gép felelős ve­zetője először csépel. Nem tudja, hogy mennyi a gép normája, mert nem ismertet­ték vele. csupán abból, gon­dolja, hogy jól megy a gép, mert a brigádvezető azzal bíz­tatta, ha hajt. meglesz a 2 vagon is. Dehát eddig jó más­fél vagon volt a legtöbb, amit egy nap alatt csépeltek, mert a géppel mindig baj volt. Egy- egv fél napot álltak például azért, mert megcsúszott a sze- le'tőszíj és nem vették észre azonnal a hibát. Csak az tűnt fel. hogv az addig tisztán dol­gozó gépből törekesen jött a gabona. Különösen Surányit bántotta a dolog, mert elment am a hírük, hogy szemetes ga­bonát csépelnek. A szerelők aztán helyrehozták a hibát. Azóta nincs baj a gabonával. Már osztottak is 74 kilogramm árpát és 188 kilogramm búzát fejenként. Meleg van. tikkasztó meleg és itt a szalmakazlak között mintha még jobban összeszo­rulna a hőség. A pelyva por­ral keveredik és -leülepszik ujjnyi vastagon az emberek hátára, nyakára. Csak az tud­ja. aki már dolgozott a gép­nél, hogy valóságos áldás itt a mosdás, a vízben való fel­üdülés. De hát erre nincs le­hetőség, kevés a víz. Két hor­dóval van csupán meg a fecs­kendőben. Csak úgy zsákkal törlik le magukról a nagyja szennyet és megmártják a ke­züket a vízben, aztán esznek... Eddig még nem történt bal­eset a gépnél. De szerencse, mert alig tudnának valamihez kezdeni ilyen esetben. Ott van ugyan a mentőláda a gép mellett, de hozzáértő embert nemigen találni a csapatban. Csupán arra szorítkoznak, amit eddig láttak, vagy hal­lottak. Az Irtvány-dűlőben hasonló a helyzet. Annyiban különbözik csupán, hogy amikor Szarvas Bélánál, a cséplőcsapat veze­tőjénél érdeklődtünk, meny­nyire vannak, meglepődött. Most tudta meg ugyanis, hogy csapatuk a homokiakkal ver­senyez. hogy mielőbb zsákba kerüljön minden szem gabo­na. Igaz, ahogy az emberek mondják, dolgoznak amúgy is, mert nem azért jöttek, hogy henyéljenek. A valóságban te­hát úgy néz ki ez a dolog, hogy a gépállomás papíron vezeti a versenyt, mert ez a jelentés­hez kell. de a versenyzőkről, az emberekről megfeledkezett. Persze aztán itt is probléma a tisztálkodás kérdése, de hát itt a Zagyva közel. Odajárnak le az emberek. Itt története­sen a cséplőgép tisztán dolgoz­na. ha az erőgéppel nem len­ne annyi baj. Legalább három szerelő van kint naponta a gépállomásról. De nem egysze­rűbb lett volna az erőgépet annakidején alaposan kijaví­tani? Pedig ha reggel 5-től este 9-ig mehetnének, elver­nék a 200 mázsát is, így mond­ják az emberek. De igen ne­hezen megy a munka. Még a munkásrész is. ami az elcsé­pelt gabona 6 százalékát te­szi ki, csak 15—16 mázsa kö­rül van. Szantsiánrfáh! a hi­bákról szóltunk eddig, hogy megfontolva azokat, időben ki­javíthassák, mert a cséplés kezdetén járunk még. Ha ver­seny indult, hát legyen az va­lóban verseny. Magyarázzák meg a cséplőcsapat tagjainak, mit is jelent az, hogy augusz­tus 20-ra végeznek a cséplés­sel. Tudatosítsák ezt annyira, 'hogy felszívódjon az emberek vérébe, akaratába, ez irányít­sa gondolatukat, karjukat a fárasztó munkában, hogy va­lóban időben és szemveszte­ség nélkül végezzenek a csép­léssel. Nem megoldhatatlan a tisztálkodás kérdése sem. A gépállomás és a község gazdái közösen változtathatnak rajta. Az egészségügyi oktatás most már nem lenne célszerű, de a tanulságot le kellene vonni a jövőre vonatkozóan. Most pedig, ha röviden is, szóljunk az eredményekről. Talán soha annyi hús és hús­áru nem volt a községben, mint most. Nincs baj az ellá­tással. Lesz erő. kitartás végig az emberekben. S igyekszik a községi tanács is. Az elmúlt esztendőben rendkívül serken­tőleg hatott az emberekre a vándorzászló és a pálinka, amit a községi tanács ajánlott fel a legjobb cséplőcsapatnak. Igaz, jobb lett volna, ha a cséplés beindulásakor álltak volna ezzel elő. de ■ még min­dig pótolhatják a mulasztotta­kat. Ami késik, nem múlik. Serkentse a cséplőcsapatokat a megyei tanács 3000 forintos jutalma is. amit szintén a leg­jobb csapatnak ajánlottak fel, de leginkább az a tény, hogy valóra váltsák adott szavukat: augusztus 20-ra valóban min­den szem gabona elcsépelve zsákban legyen. A nagybátonyi üzmegység egyik büsz­kesége a Kossuth-táró. Az itt dolgozó bányá­szok és szállítómunkások úgy mondják, hogy még nem teljesítette a táró 100 százalékon alul a tervét. — Még mostanában sem, pedig ez a táró visszafelé megy, azaz kezd kimerülni a szén­készlete — mondja Petre Lajos gépkezelő, aki úgy ismeri az egész bányát, mint a tenyerét, hiszen öt éve dolgozik itt. — Nagy az egyetértés a szállításnál dolgo­zók és a bányászok között. Műszaki hiba miatt is csak nagyon ritkán áll a termelés. A gépeket rendben tartjuk és ha véletlenül mégis akad valamilyen baj — kiugrik egy csille, vagy elszakad egy kötél, ami az utóbbi időben mind ritkábban fordul elő — a kül­színi és a bányai szállítómunkások hamar megjavítják és néhány perc múlva tovább folyhat a szállítás. Kispál Erzsébet kapcsos is arról beszél, hogy ők és munkatársai eddig sem gátolták a többtermelést, de ezután minden igyekeze­tükkel, tudásukkal segítik a 300 ezer tonnás mozgalmat. — Szeretem a munkám. Már két éve figye­lem a kötélpályán futó csilléket, nézem, hogy a meddővel telteket azonnal lekapcsolhassam, s hogy minden újabb csille kötelét megfe­szítsem, nehogy kiugorjon a pályáról. Nem i3 szokott itt hiba lenni a szállításnál. Fenn­akadás sincs. Igaz, nálunk több csille van, mint amennyire szükség lenne. Vagy 20—30 kiscsilie hever itt is, ott is kihasználatlanul, amelyek más bányaüzemben a 300 ezer ton­nás-mozgalom szolgálatába állíthatnának. A kányási bányák nem tartoznak a leg­jobb körülmények között levő üzemekhez. A nyomás, a víz és a meleg mind megtalálhatók odalent. — De ami a legnagyobb baj — mondja Németh Lajos főmérnök — mindig közbejön valami a hónap utolsó felében és elmaradunk tervünk teljesítésével. Néhány napja kisebb bányatűz volt. amit hamarosan sikerült el­fojtani, de ami mégis hátravetette az üzem­egység széntermelését. A kányásiak azonban éppen úgy ki akar­ják venni részüket a 300 ezer tonnás mozga­lomból, mint a kevesebb nehézséggel küzdő üzemek bányászai. Rájuk körülbelül 1200 ton­na többlet jut az év végéig. — Ezt a többletmennyiséget főként a keleti segédereszke jobb osztójában létesített új két- szárnyas frontfejtéssel akarjuk biztosítani. A kétszárnyas front legnagyobb előnye az lesz, hogy amikor az egyiken szerelési mun­kálatokat végeznek, a másik fejtésen nyugod­tan folyhat tovább a szenelés, és az ereszké­ben nem szünetel a termelőmunka. Mivel pe­dig a folyamatos termelés megkívánja a zök­kenőmentes, korszerű szállítást, ide, a mun­kahelyre egy új 4500 tonnás vitlát szerelünk be, amely már a hónap végén üzemelni fog. A bánya több részén pillérfejtéseket kezd­tünk meg — sorolja Németh elvtárs a mű­szaki intézkedéseket, amelyekkel előrelátha­tólag teljesítik felajánlásukat, 300 ezer ton­nából rájuk eső részt. A kányási bányászok az évi vállalásukon kívül már megkezdték a tervezgetést a jövő évre is. A jelenlegi <32,5 vagon széntermelésü­ket napi 42—45 vagonra emelik a tervek sze­rint. A félév éhé húsmpjábun közel nyolcezer tonnás tervelőnyt szerzett a tröszt Megyei nagyaktíva értekezlet A megyei párt-végrehajtóbizottság augusztus 3-án, pénte­ken megyei nagyaktíva-értekezletet tartott Salgótarjánban, a KV 1956. július 18—21-i ülése határozatával kapcso’atban fe’me- rült kérdések és feladatok megtárgyalására. A beszámolót Ja­kab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság másod titkára ter­jesztette elő. Az értekezleten megjelent Vég Béla elvtárs, a Központi Vezetőség titkára. Közel 8 ezer tonna terven felüli szenet termeitek az el­múlt hónapban. Ennyit tör­lesztettek a nógrádi szénme­dencére eső 35 ezer tonna szénből. Ez a teljesítmény jó­nak mondható, de ha összeha­sonlítjuk az előző hónapok eredményevei, hanyatlást ve­hetünk észre a második félév első hónapjában, akárcsak augusztus első napjaiban. Mert e hónapot. ismét adóssággal kezdte a bányaüzemek nagy része, s ez már szinte hagyo­mányossá válik a trösztnél. Rossz hagyománnyá, melyet főként Kazár, s az utóbbi idő­ben Szorospatsk is követ. ÉLÉN JÁRÓK: Mizaerfa: 77 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, fő­imérnök: , Józ-sa Pál. Róna: 21 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi Já­nos. főmérnök: Laczkó. István. Kányás: 5 tonna többlet. Üzemvezető: Schaffer Péter, főmérnök: Németh Lajos. Zagyva: 3 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. ADÖSOK: Tiribes: 30 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Ménkes: 33 tonna tartozás. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Nagybátony: 88 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Tanyai Fe­renc, főmérnök: Marton Mi­hály. Mátranovák: 116 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Sárai La­jos, főmérnök: Révfalvi Já­nos. Kisterenye: 147 tonna tarto­| zas. Üzemvezető: Ujj János, j főmérnök: Sándor Gáspár. Szorospatak.: 147 tonna tar­tozás. Üzemvezető Fuchs Je­nő, főmérnök: Demeter Fe­renc. Kazár: 181 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy, István, főmérnök: Kreffli Iván. A tröszt tartozása összesen 616 tonna. Igazgató: Sartóris Kálmán, főmérnök: Lassan Jó­zsef, termelési osztályvezető: Vörös Lajos, műszaki osztály- vezető: Csillag József, Szénporos téglaégetés a piíinyi Dózsa Tsz-ben Mg ■'? i-v-, m ' ­** *.*:• * ® > ’ ! '-** ő* \ ^ 'S S Iktto * - ■ ■ Szénporos téglaégetéssel is foglalkozik a pilinyi Dózsa Termelőszövetkezet. Csemet Alajos téglaégető mester vezeté­sével már eddig több mint 50 000 darabot égettek ki. De már több ezer nyerstégla vár kiégetésre. Nagy segítség ez a ter­melőszövetkezetnek, különösen az építkezéseknél, mert így a tégla olcsóbb, nem kell szállítani és annyit égetnek, amennyire szükségük van. A pilinyiek a saját szükségletükön kívül el­adásra is termelnek. A község — de a környező községek — dolgozó parasztjai is szívesen vásárolnak tőlük téglát. A házi szénporos téglaégetés minden termelőszövetkezet­ben kifizetődő. Termelőszövetkezeteink a pilinyi Dózsa Tsz példája nyomán szervezzék meg ezt a kisegítő üzemágat és az építkezéseikhez szükséges téglát saját maguk égessék ki. Előnyös szerződést kötött Tizenhét vagon kenyérgabonát ad­tak el az államnak az elmúlt esztendő­ben Érsekvadkert dolgozó parasztjai. Most. hogy a cséplő­gépek tövében a zsákok százai göm­bölyűdnek naponta, a vadkertiek ismét első dolguknak tart­ják az államnak el­adni a szükségletü­kön felüli termést. Nagy a forgalom a terménybegyűjtő telep raktára előtt. Egymást érik a sze­kerek. Nem volt hiábavaló a nép­nevelők. tanácsta­gok agitációja. fel- világosító munkára. Úgyszólván vala­mennyi vadkerti gazda tudja, mi­Pistyár bácsi lyen előnyökkel jár az értékesítési szer- ződés. Aki csak teheti, köt is ilyen szerződést, hisz az állam is, a termelő is jól jár ezzel. Bár a gabona rosszabbul fizet az idén Vad­kerten. mint egy év­vel ezelőtt, mégis több. mint 250 lesz azoknak a száma, akik az államnak adják felesleges ke­nyérgabonájukat. Állunk a begyűj­tőhely előtt és Kris­tóf elvtárssal, a te­lep vezetőjével be­szélgetünk. Jól fel­készültek az idén, nincs zökkenő az átvevésben. A gon­dosan, rendbe tett raktárban szaporán gyűlik a szem. Egy kocsi fordul be a kapun megrakva te~ le-zsákokhal. Pis- tyár Károly 8 hol­das gazda jött telje­síteni állam iránti kötelezettségét. — Szaba dra megy- e valamennyi. Ká­roly bácsi? — Megy ám! 13 mázsára és 76 kiló­ra szerződtem. — Ez igen. Maga viszi a rekordot ed­dig. Papír és ceruza kerül elő, mert az öreg ugyancsak sze­retné. tudni, mennyi üti a markát. Kris­tóf elvtárs mar mondja is: — 3737 forintot kap érte. Érdemes a? ál­lammal ilyen üzle­tet kötni. Előnyös! A szécsényiek az elsők a beadásban A Megyei Begyűjtési Hiva­tal a napokban értékelte a já­rások között folyó begyűjtési versenyt. A gabonabeadásban és az állati termékek beadá­sában első a szécsényi járás 57,9 százalékkal, második a salgótarjáni 53,1, harmadik a rétsági 52,1. negyedik a balas­sagyarmati 51, és ötödik a pásztói járás 48,7 százalékkal. 32 mázsa 52 kiló ősz' árpa egy holdról 14,23 mázsa őszi árpa ter­méseredményt ért el 700 négy­szögölön Id. Nagy Ferenc lu- dányhalászi dolgozó paraszt. Ez az eredmény egy holdra át­számítva 32 mázsa 52 kiló. Nagy Ferenc ezt a jó ered­ményt úgy érte el, hogy az őszi árpát a pillangós utár idejében jól előkészített mag1 ágyba vetette. A vetés még a) ősz folyamán jól megbokrosq dott, így magas termést adott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom