Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)
1956-08-04 / 62. szám
s SZABAD \4M.II \n 1956. augusztus 4. Az országgyűlés Részletek Hegedűs András elvtárs beszédéből A kormány a következő hónapokban az ipar területén legfontosabb feladatának a fűtőanyag- és az energiaellátás zavartalanságának biztosítását és az anyagellátás megjavítását tekinti. Mindenekelőtt az olajtermelésben mutatkozó és teljes egészében előreláthatólag ez év végéig sem behozható kiesés ellensúlyozására van szükség. Ezért azt kérjük bányászainktól, termeljenek a második félévben terven felül legalább 300 ezer tonna szenet. Tudjuk. hogy ez nagy erőfeszítéseket követel és bizonyos mértékben a vasárnapi munkát is szükségessé teszi. Bízunk abban, hogy hős bányászaink, mint már annyiszor, most is megértik kérésünket, megértik, hogy erre a szénre népgazdaságunknak elengedhetetlenül szüksége van és önfeláldozó munkával népgazdaságunk segítségére sietnek. A kormány minden ehhez szükséges segítséget biztosít. Az energiahelyzetből eredő nehézségek fokozzák az energiatakarékosság jelentőségét. Ezért az üzemektől és vállalatoktól megköveteljük a fűtőanyagokkal és az árammal való legszigorúbb takarékosságot, az állampolgároktól pedig azt kérjük, hogy ők is a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodjanak a fűtőanyaggal és az árammal. vényjavaslatot készít elő az országgyűlés elé, melyben az az elv érvényesül, hogy a kötelező beszolgáltatás színvonalát a következő években se változtassuk. így a dolgozó parasztság a mezőgazdaság fejlődése következtében növekvő termékmennyiségét állami szabadfelvásárlási árón, illetve szabadpiacon tudja eladni. Népünk kulturális igényeinek kielégítéséről tése mellett, 1956 elején törvényerejű rendeletet terjesztett az Elnöki Tanács elé könyvtáraink fejlesztésére, egységesen irányított szervezetének kialakítására. A rendelet végrehajtása máris biztató eredményeket mutat: a tanácsok többet törődnek a könyvtárakkal. Minden remény megvan arra, hogy a falusi és üzemi kiskönyvtárak összevonásával, a szakkönyvtárak fejlesztésével jelentős lépést tudunk tenni a könyvtárügy fej. iesztésében. A dolgozók legszélesebb rétegeinek szórakoztatása és is további eredmények születtek: a mozik száma egy év alatt csaknem 400-zal, a film- előadásöké 42 ezerrel növekedett, az eladott mozijegyek száma pedig — a múlt év első félévéhez viszonyítva — 7 és félmillióval emelkedett. A kormány az új rendszerű oktatás megalapozása érdekében intézkedéseket tervez a tanító- és óvónőképzés új alapokra helyezésére. A közeljövőben a Minisztertanács elé kerülő tervezet szerint tanító- és óvónőképzőkbe csak a gimnáziumi érettségi után vesszük fel a hallgatókat, akik újabb kétéves tanulmányi idejük leteltével az eddiginél szélesebb és alaposabb tudással állhatnak tanítványaik elé és kapcsolódhatnak be a népművelési munkába. Ugyancsak előkészítés alatt van a tanárképzés megjavítására, a képzés idejének öt évre való felemelésére irányuló javaslat is. Már az 1956—1957-es tanévre vonatkozóan megkezdődött azoknak a tankönyveknek a kicserélése, amelyekben a dogmatizmusnak, a vulgari- zálásnak, a káros személyi kultusznak kirívó példáival találkozunk. Emellett — az új tantervek bevezetéséig is — oktatási szerveink felülvizsgálják a közép, és felsőoktatási tankönyveket, jegyzeteket, tanterveket és programokat. hogy azokat a tudomány követelményeinek megfelelően tovább fejleszthessék. Népünk irodalom iránti igé- j nevelése szempontjából fon- nyeit kívánta a kormány az tOs filmgyártás és filmfor- eddiginél jobban kielégíteni, ! galmazás terén a beszámoló vi- amikor a könyvkiadás bőví- j szonylag rövid időszaka alatt Következetesebb munkát a műszaki színvonal emeléséért A műszaki fejlesztés elősegítése érdekében pártunk Központi Vezetőségének tavaly novemberi ülése óta eltelt időszak alatt történtek egyes intézkedések, de lényeges előrehaladásról még nem lehet beszélni. Ennek oka az, hogy egyes feladatok eredményes kidolgozásához hosz- szabb időszakra van szükség, másrészt, a műszaki fejlesztést gátló körülmények felszámolásánál nem érvényesült kellő következetesség. Az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács — amelyre a műszaki fejlesztés megvalósí. tásában fontos szerep hárul — már megkezdte a műszaki fejlesztés legfontosabb problémáinak megvitatását és segítséget nyújtott a kormánynak néhány olyan nagy fontosságú, hosszú időszakra szóló program kidolgozásával is, mint például a vasúti vontatás korszerűsítése, valamint az ezzel szorosan összefüggő dieselmotof-gyártás fejlesztése. Nyíltan meg kell azonban mondanunk, hogy többet is tehettünk volna a műszaki fejlesztés érdekében. A vállalati igazgatókat, a kutatóintézetek vezetőit sok vonatkozásban felesleges megkötöttségek gátolják abban, hogy a leghatékonyabban használják fel a rendelkezésükre álló erőforrásokat az ipar műszaki színvonalának emelésére, s még lassan halad ezeknek a megkötöttségeknek a felszámolása. A kormány úgy látja, hogy a műszaki fejlesztés megjavítása érdekében gvors előrehaladást kell elérni a gazdasági vezetés megjavításában, vállalati és minisztériumi szinten egyaránt. Meg kell változtatni azt a gyakorlatot, 'hogy a műszaki fejlesztési feladatok elhanyagolásáért nem alkalmaznak olyan felelősség- revonást, mint egyéb tervszámok nem teljesítése esetén. Orvosoltuk a középparasztság egy részének becsületén esett sérelmeket A parasztság örömmel és helyesléssel fogadja a kormánynak azt az intézkedését is, hogy — két év teljesítésétől függően — az alaptalanul kulákoknak minősített dolgozó parasztoknál felfüggesztette a beadási hátralékokat és megszüntette a hátrányos beadási kötelezettségeket. A kormány határozatot hozott arra is, hogy az előző évek során helytelenül kuláknak minősített dolgozó parasztokmazó adót mezőgazdasági fejlesztési járulékot és az ebből származó hátralékot törölni kell. Ezekkel az intézkedésekkel a párt és a kormány orvosolta középparasztságunk egy részének becsületét sértő — őket hátrányos helyzetbe hozó — hibás intézkedéseket, és ezzel nagy lépést tett előre a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a parasztság termelési kedvének növelése érdekében. nal a kulakterhelesbol szárUj, kedvezőbb hitelfeltételeket adunk a termelőszövetkezeteknek A Központi Vezetőség júliusi határozata alapján termelőszövetkezeteink további gazdasági megszilárdítása és számszerű növelése ezután is a párt és a kormány legfontosabb feladata marad. További javaslatok kidolgozása van folyamatban, amelyek során átdolgozzuk az összeg hitelfeltételeket és termelőszövetkezeteink számára kedvezőbb hosszúlejáratú és alacsonyabb kamatú hitelfeltételeket állapítunk meg, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy régi hiteleik nagy részét is az új, kedvezőbb feltételek mellett fizessék visz- sza. A kormány az MDP Központi Vezetősége július 18— 21-i határozata alapján hathatósan támogatni kívánja a szövetkezés egyszerű formáit is: a termelőszövetkezeti csoportokat és a földművesszö- vétkezetek keretében megalakuló zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelő, állattenyésztő, valamint géphasználati társulásokat. Ezek a társulások jelentősen elősegítik, hogy a dolgozó parasztság széles rétegei a gyakorlatban is megismerkedjenek a társas gazdálkodás elemeivel és előnyeivel. Ugyanakkor ezek a társulások elősegítik az egyéni paraszt- gazdaságokban rejlő tartalékok feltárását, és ezzel a mezőgazdasági termelés növelését. A népjólét növeléséért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a kormány elhatározta, hogy az idén és a következő években nem bocsát ki új államkölcsönt. Ez az intézkedés a dolgozók legszélesebb körét érinti és lehetővé teszi, hogy jövedelmük, életszínvonaluk rövid idő alatt számottevő mértékben, közvetlenül érzékelhető módon emelkedjék. A fogyasztási cikkek májusban végrehajtott árcsökkentése, bérügyi intézkedéseink, a békekölcsön-jegyzés elmaradása együttesen jelentős mértékben javítják a munkások és alkalmazottak életkörülményeit. A kormány jól tudja, hogy az eddig végrehajtott intézkedések még nem elegendők minden jogos igény kielégítésére. Világosan látni kell azonban, hogy a dolgozók reáljövedelmének emelésére is érvényes az aranyigazság: „Addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér“, s csak azt az árut oszthatjuk el, amelyet megtermeltünk. A kormány arra törekszik, hogy további előrehaladást érjünk el a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésében. Ennek előmozdítására törGerő Ernő elvtárs felszólalása a jó forint megteremtésének 10. évfordulójára Ezután Cerő Ernő, a Magyar ! Dolgozók Pártja Központi Ve- j zetőségének első titkára kért szót: — Tisztelt országgyűlés! Ma van 10 esztendeje annak, hogy a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére országunk" ban megteremtettük a jó forintot, amely kivezető utat jelentett a hallatlan méretű inflációból, a dolgozó tömegek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztályok döntötték népünket. (Lelkes, nagy taps.) — Öriási jelentőségű esemény volt ez nemcsak országunkban, hanem nemzetközi méretekben is. Sokan nem hittek ebben, nem hittek a párt programjában, s azt mondották. hogy a forintot, a jó pénzt megteremteni országunkban csak akkor lehet, ha bizonyos nyugati hatalmaknak elzálogosítjuk nagy nemzeti javainkat, az államvasutat, a postát, nagyüzemeinket és így tovább. Pártunk azonban akkor azt mondotta: nem!, a Szovjetunió segítségével van elegendő1 erőnk ahhoz, hogy pártunk kezdeményezésével munkásosztályunkra, dolgozó parasztságunkra, értelmiségünkre, egész népünkre támaszkodva szilárd valutát teremtsünk országunk' ban! — Talárt először fordult elő a történelemben, hogy egy párt hosszú-hosszú hónapokkal előre meghirdette, mikorra lesz stabil pénz az országban. Máskor ezt mindig nagy titokban tartották, azért, mert féltek attól, ha nyilvánosságra hozzák, ez lehetetlen' né teszi, meghiúsítja a stabilizálást. A mi pártunk azért hirdette meg nyilvánosan, mert tudta azt, hogy azokat a hátrányokat, amelyek azzal járnak, hogy jó előre nyilvánosságra hozzuk a pénz stabilizálását, messzemenően túlszárnyalja az a segítség, amelyet munkásosztályunktól, népünktől kapunk a stabilizáció meg- valósításához. — És pártunk számítása bevált. Pártunk szilárd talajra épített, amikor a nép bizalmára épített! (Lelkes taps.) — Emlékeznek rá. képviselő elvtársak, hogy mi volt országunkban akkor, amikor tíz évvel ezelőtt, augusztus 1-én megjelent a forint. Szinte egy csapásra változott meg a helyzet az országban, s akkor az egész világon mindenütt a magyar forint csodájáról beszéltek. Csoda volt ez? Hát bizonyos értelemben csoda — a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a kommunista párt! (Viharos taps.) — Azóta is, hogy országunkban bevezettük a szilárd valutát, igyekeztünk mindent elkövetni, hogy a forint értékét, vásárlóerejét biztosítsuk. Az utóbbi években pártunk kezdeményezésére egy sor olyan intézkedést tett kormányunk, amelynek következtében a forint vásárlóereje növekedett. A forint szilárd valuta. — Tisztelt országgyűlés! Most, amikor a jő forint meg- ségű teremtésének 10. évfordulóján megemlékezünk erről az országunk életében nagy jelentőeseményről, meg kell t radjon és a jövőben még jobb mondanunk, hogy vaiarneny- [forint legyen — a dolgozó nép nyien el vagyunk szánva, j érdekében! hogy a jó forint jó forint ma- j taps.) (Viharos, lelkes Non György beszámolójából: Á rehabilitációkról, a törvényesség megszilárdításáról — Három évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, melyeket az 1953 júniusi párt- határozat (szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott kormányzatunk — mondotta. — 1953-ban megszűritek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügyeinek felülvizsgálásában. Ezek az intézkedések 4184 személyt érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23 000 személy került szabadlábra. — 1953 júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát. Ez eredmények ellenére megállapítható, hogy törvényalkotásunk előtt még hatalmas feladatok állanak. Pártunk Központi Vezetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük „a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét”. — A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek felülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosszú ideig tartott. — A vizsgálatok alapján be- igazolást nyert, hogy elvtársaink, akiket a törvénytelen perekben elítéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevőik. De beigazolódást nyert az is, milyen rendkívül súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya. — A pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatában. — A Legfelsőbb Bíróság perújítási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet akiket annak idején a koholt vádak alapján haláh-a ítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szőnyi Tibor, Szálai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László elvtársakat és másokat. Ök jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túlmenően intézkedést tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására, — Mintegy háromszáz alaptalanul elítélt szabadult ki a börtökökből a felülvizsgálat során. Túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték el a „Rajk ügyben”, a „Kádár ügyben“, a „Sólyom ügyben”, a „volt szociáldemokraták ügyében”, a „volt jugoszláv emigránsok ügyében“ és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkás- mozgalmi múltra tekinthet vissza. — Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet társadalmunkban. — Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres változás történt. a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés miatt felelősség- revonás történik. Ez alatt az idő alatt 54 államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvény- sértések elkövetőit 13 ügyben katonai bíróság elé állította. — A büntető eljárás szocialista alapelveinek következetes érvényesítése, amit törvényeink és a Kv határozata oly nyomatékosan megkövetelnek minden ilyen ügyben eljáró szervezetünktől, lehetővé teszi, hogy véget vessünk azoknak a súlyos törvénysértéseknek, amelyek a múltban olyan nagy károkat okoztak. Az államrend elleni izgatások száma is csökkent. Világosan elkülönítjük azokat, akik bírálattal feltárják a megmutatkozó hibákat, segítik ezeknek kijavítását, azoktól, akiknek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához s izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesznek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadályozzák építő munkánkat. f — Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan panaszok, hogy a rendőrségen egyes beosztottak durva törvénysértéssel erőszakot alkalmaztak előállítottakkal szemben. Az ügyészi felügyelet kötelessége minden ilyen esetéi a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett személyek ellen eljárni. Katonai bíróságaink ilyen esetekben megfelelő szigorral torolják meg a törvénysértéseket. — Hazánkban éppenúgy, mint a többi szocialista államban, a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy 1932-ben 310 482 személy ellen indítottak eljárást, viszont 1955. évben ez a szám csak 172 749-et tett ki. — Sok esetben formális szemléletből kiindulva, apró- cseprő ügyekben is bíróság elé állítottak dolgozókat. Erre a hibára határozottan rámutatott pártunk Politikai Bizottságának 1955 novemberi határozata, amikor elítélte ezeket a torzításokat. A rendőri és ügyészi szervek egyaránt komoly lépéseket tettek az ilyen hibák kijavítására. — A Politikai Bizottság 1955 novemberi határozata alapján felülvizsgáltuk a közönséges bűncselekményekre meghozott ítéleteket. Javaslatunkra 390 elítélt kegyelmet kapott, míg 8500 személyt ügyük felülvizsgálása után feltételesen szabadlábra helyeztettünk. Azoknak az ítéleteit is felülvizsgáltuk. akiket még nem hívtak be börtönbüntetésük megkezdésé-; re. Ennek során több min» 12 OOO személy börtönbüntetését nevelő jellegű büntetésre változtattuk. Felülvizsgáló munkánkat tovább folytatjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenkit kibocsáttassunk a börtönökből, akikkel szemben ez a legszigorúbb intézkedés nem feltétlenül szükséges. — A bíróságok tanácsainak minden bíróság elé állított személy ügyében gondosan kell vizsgálniok az ügy összes körülményeit. Az igazság kiderítésében nagy jelentősége van a védelemnek, a védelem szabadságának. A törvényesség érvényesülése érdekében a vádképviselet mellett biztosítani kell a vádlott jogait éppen úgy. mint az ügyben fellépő védő minden törvényadta jogát. — Az igazságszolgáltatás törvényességének nagy fontosságú bizonyítéka a tárgyalás nyilvánossága és az így is érvényesülő társadalmi ellenőrzés. — Az ügyészi szervezet a jövőben még nagyobb odaadással őrködik a szocialista törvényesség fölött. Ügyészeink legjobb képességükkel, munkájuk állandó javításával, a dolgozók bírálatainak, bejelentéseinek és panaszainak figye’embevé- te’ével. pártunk útmutatásának követésével kívánnak eleget tenni szép hivatásuknak.
