Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-01 / 61. szám

1956. augusztus 1. 3 SZABAD AOGRAD Ne féljünk az élethez igazítani a paragrafust A karancsaljai tsz életéből Nincs egyetlen sertése az el­múlt esztendő őszén alakult karancsaljai Béke Tsz-nek. Nem tartanak juhot és egyet­lenegy baromfit sem vallhat­nak magukénak. Röviden: nincs állattenyésztése ennek a fiatal szövetkezetnek. Nem túl­zunk, ha azt mondjuk: egyre kedvetlenebbek a Béke tag­jai, mert már elfáradtak a bü­rokrácia elleni küzdelemben, Bem támogatja őket senki. Fejlett állattenyésztést akarnak teremteni. de gáncsolják őket. Tudják, hogy csupán egyoldalú gazdál­kodással — csak a növényter­melésre fordítva gondot — nem lehet egy erős, mindenben jó példát szolgáltató közös gazdaságot teremteni. Ezért szeretnének a meglevő szarvas­marha-állományuk fejlesztése mellett sertést, juhot, barom­fit nevelni. De nem tehetik, mert körülöttük mindenki a paragrafust rágja. Most már ott tartanak, hogy elkeseredé­sükben azt mondják: nem ve­tünk ősszel. És ezt komolyan gondolják. Miért hadakoznak a Béke tagjai? Mi, illetve ki gátolja őket abban, hogy jól jövedel­mező állattenyésztést folytat­hassanak. Elmondjuk röviden. A Karancsaljáról Etes felé vezető út mentén, az úgyneve­zett Kányás-oldalban épül a szövetkezet majorja. Óriási szükség van erre, mert a tsz megalakulása pillanatától gaz­dasági épületek hiányában szenved. Ez volt eddig is és most is a legnagyobb gátja fejlődésüknek. A leendő -major első épülete egy 50 férőhelyes tehénistálló már elkészült. A szarvasmaeha-tenvésztés fej­lesztésének útja tehát nyitva áll. Rövidesen újabb épületek nőnek majd itt. Azonban juh- hcdály. nyári sertésszállás és baromfitelep létesítését a terv nem írja elő. Egyrészt azért, mert nincs erre hely, másrészt pedig nem is lenne célszerű, legelő hiányában. (Itt csak a szarvasmarhák legelője lesz biztosított). A majortól ugyan­is a falu utcáin és a rendkí­vül forgalmas és köves ország­úton kilométereket kellene hajtani az állatokat, amíg a szövetkezet legelőjére érné­nek. Az ilyenfajta legeltetés többet árt, mint használ. Mit kívánnak a termelőszövetkezet tagjai? Csak ennyit: adják nekik a falu másik végében levő, je­lenleg az erdőgazdaság tulaj­donát képező épületet és a körülötte levő három telket. A Béke nyolc hold gyümöl­csöse határos ezzel a terület­tel. Az erdészlakba költözne az a tsz-tag, amelyik ennek a gyümölcsösnek viselné a gond­ját és vigyázná a termést. A három telekre egy juhhodályt, a sertéseknek pedig egy nyári szállást építhetnének (a téli szállás a majorban lesz). Nem lenne akadálya annak sem, ‘hogy itt létesüljön egy barom­fi telep. Mit érnének el mindezzel? A juhoknak néhány percnyi járásra lenne innen egy 13 holdas, jó legelő Gusztáv-akna irányában. A sertések 300 mé­ter után az erdőbe érnének innen. Ősszel makkal hizlal­nák, ami lényeges kukorica- megtakarítást eredményezne. Nagyszerűen megfelel ez a kör­nyezet a baromfiaknak is. Ha a meg nem értés és a makacsság, a rossz szándék és a bürokrácia a járási tanács és pártbizottság tétovázása nem szegné nyakát ennek a jól fel­épített, előrelátó és meggon­dolt tervnek, akkor egycsapás- ra megváltozna a Béke tagjai­nak munkakedve. Mint már említettük, az elmúlt ősszel alakult a szövetkezet és 40 fo­rintot terveztek egy munka­egységre. Ügylátszik több is lesz ennél, mert a tagság sze­reti a munkát, szereti a közöst. De mennyi jutna, ha állatte­nyésztéssel is foglalkoznának?! Ha megszűnne az egyoldalú gazdálkodás! Mert ebben a negyven forintban egy fillér se lesz az állattenyésztés jövedel­méből. Az erdőgazdaság megérti a tsz-tagok kérését, hajlandó az épületet a szövetkezet rendel­kezésére bocsátani. De a mel­lette levő három házhelyet, ami együttvéve sem több két holdnál a községi tanács nem adja. Nem adja. bár a termelő- szövetkezet a tulajdonosoknak biztosítana telket másütt. Kris­tóf Jenő tanácselnök bármikor kész paragrafusokkal alátá­masztani igazát. Mi hisszük, hogy vannak rendeletek, ame­lyek betartása nélkül nem ha­ladhatnánk előre. De ha az élet mást követel, akkor nekünk ahhoz kell iga­zodni. akkor nem markolhat­juk kétkézzel a paragrafus (§) kampóját. Ez esetben pedig mást követel. 48 ember jövője kívánja azt a két holdat. És ez a kívánság egyben bizonyí­ték is. Azt bizonyítja, hogy egyik-másik rendeletünket már túlságosan átjárta a hiva­talok levegője — nem „élet- szagú”. Régóta húzódó ügy ez. Áll­jon végre talpára a járási párt- bizottság és a járási tanács. Ne tétovázzanak, ne féljenek cselekedetükkel bebizonyítani azt, hogy egy-egy rendeletet nemcsak az élettől elvonatkoz­tatva lehet értelmezni. Segít­senek ennek a fiatal szövetke­zetnek megoldani életbevágó problémáját. (kiss) Mii u felelős ? A mátraszőllősi földműves­szövetkezet elhatározta, hogy tsz-látogatást szervez. Célja az volt, hogy megismertesse a dolgozó parasztsággal a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit. A szervezés közel két hétig tar­tott. A parasztok örömmel fo­gadták. A pásztói körzeti föld­művesszövetkezet vezetői és a járási tanács mezőgazdasági osztálya úgy állapodtak meg. hogy a mátraszőllősi dolgozó parasztokat a karancslapujtői termelőszövetkezetbe viszik. Megbeszélték a napot, a gyü­lekezés helyét és az indulás időpontját. A megbeszélt idő­re közel 25—30 dolgozó pa­raszt gyűlt össze és várta az autót, amely elviszi őket. 7 órára volt kiírva az indulási időpont. De az autó nem ér­kezett meg. Végre 8 óra után megjött az autó, s mindenki boldogan várta, hogy végre már elindulnak. Ekkor érte őket a legnagyobb meglepetés. A kocsiból kiszállt Ruza elv­társ, a szövetkezet küldötte és Dózsa elvtárs, a pásztói járási tanács tsz-szervezője és közöl­ték, hogy nem mgyünk seho­vá, mert késő este telefonál­tak Salgótarjánból, hogy a lá­togatás nincs elintézve a ter­melőszövetkezettel. A dolgozó parasztok nagy csalódottan széjjelmentek. Mindezért ki a hibás? Bolla József Mátraszőllős Nagylócon Sieles Boldizsár jár ai élen Szeles Boldizsár (hajdú) Nagylócon azon gazdák közé tartozik, akik nem feledkez­nek meg kötelességükről. Sze­les gazda az elsők között arat­ta le répáját, s elsőként tel­jesítette, még a géptől, több, mint 6 mázsa beadási kötele­zettségét. Elvégezte a tarló- hántást is. Egyházasdengelegi képek Az Üj Barázda Termelőszövetkezet 26 családja dereka­san dolgozik. A közel 120 hold búza vetésüket a gépállomás segítségével idejében learatták. Most három vontató és három szekér hordja a gabonát az asztagba. Wm*í' .sí ■1: ;fí #: J. í || K fe? " 1» m 1 ü llnÉÉÉ Máisnnkénl 90 forintért vesiik át a mákgubót a földmüvssszövstkeictdí A mákgubó igen fontos gyógyszeripari nyersanyag. Kabay János magyar gyógy­szerész sok-sok fáradság^ munka után bizonyította be, hogy a teljesen beérett mák­gubóban a hatóanyagok válto­zatlan mennyiségben megta­lálhatók. Eddig a gyógyászat­ban fontos, nélkülözhetetlen gyógyszereket képező ópium alkaloidokat külföldről hoztuk be. Kabay módszerével viszont ezeket a gyógyszereket olcsó, hazai nyersanyagból, mákgu­bóból ís előállíthatjuk. Éppen ezért az Országos Gyógynövényforgalmi Szövet­kezeti Vállalat megbízásából minden földművesszövetkezet köteles átvenni az 5 centiméte- íes szárral begyűjtött mákgu­bót (még a férgeset is) má­zsánként 90 forintos áron. Ed­dig a mákgubót eltüzelték, mint értéktelen anyagot. Ez pazarlás, mert egy mázsa mák­gubó órából 3 mázsa szenet vásárolhat a termelő, amely magasabb kalória értékű. A mákgubó begyűjtésében az úttörőcsapatok még minden esztendőben derekasan kivet­ték részüket. A vállalat ez év­ben is értékes díjakkal jutal­mazza a begyűjtésben élenjáró úttörőket, úttörőcsapatokat. Az első gabonái a házánál, adták a hcrcncsényi ló ja Tsz tagjai A herencsényi Zója Terme­lőszövetkezet, ahogy végzett a rozs és árpa cséplésévei, a községben elsőként indította útnak fellobogózott szekerein a gabonát a begyűjtóhelyre. Együtt örült a szövetkezet tag­jaival Hutyánszki József, a berceü gépállomás traktorosa, ki ugyancsak kivette részét az aratási, cséplési munkából. Benn a faluban meg kíván- | csian nézték a díszes szekere­ket, s a vidám tsz-tagokat, akik az első gabonát a hazá­nak adták. Lelkiismeretes idősebb nő ház­tartás vezetését vagy egyéb könnyebb munkát vállalna ren­des családnál. Kunné. Hódmező­vásárhely. Klauzál u. 84. Rekamiék, fotelek, székek, ke­vés előleggel, hathavi részletre kaphatók. Závodszkv kárpitos. Budapest, Dohány u. 5. äISpp Jó termést Ígér a Rákosi Tsz gabonája is. Már megkezdték a csépiést. Vontatóra rakták a gabonát. Az első út a gabona­begyűjtő helyre vezetett. A cséplőgéptől azonnal teljesíti be­adását a termelőszövetkezet. Néhány órája még csak, hogy kazalba került az Ü.j Ba­rázda Tsz gabonája. De Jakus Miklós, az erdőkürti gépállo­más traktorosa már végzi a tarlóhántást. Ha minden jól megy, naponta 6—7 holdat felszánt. MEZÓGAZDASAGI KIÁLLÍTÁS JOBBÁGYIBAN Za.-zlodis? fogadja Jobbágyiban az érke­zőt. Az ünnepi külsőt a pásztói járás mező- gazdasági kiállítása okozza. A kiállítás mind­járt a vasútállomás mellett van. a réten. A korai idő ellenére élénk kép fogad: sokan megelőztek. ,.Üdvözöljük a mezőgazdasági kiállítás lá­togatóit’’ köszönt a kapu fölött a felírás. » Kalaúz nélkül indulok neki. Kedves az el­ső kép: két őzike: Gyöngyike és Ibolyka. So­kan nézik, főképpen a gyermekek. — Az egyik erdész hozta — hallom a ma­gyarázatot. Egy lépés és már nem ilyen derűs a han­gulat. Vadászhéj ja vijjog, kerecsensólyom társaságában. -Itt különösen a fiatalok kíván­csiskodnak. Vadászebek csaholnak. Az egyik különösen mérges. A palotási Május 1 Tsz ökreivel hadakozik. Nem sokáig tart a hábo­rúskodás: gazdájuk felfigyel rá és rendet csinál. Az ökrök után tehenek következnek. Még mindig a palotási Május 1 Tsz-ből. Nézem a lapokat: „Pirók”, legnagyobb teljhozama napi 23 liter, „Tündér”, legnagyobb napi tej­hozama 21 liter. Német Ferenc elvtárs a gon­dozójuk mellettem áll és magyaráz. Csóré Ferenc elvtárs is mellénk szegődik. Ö az ál­lattenyésztési brigádvezető. — ötven tehenünk van, meg 35 növendék. Ezeket csak mutatóba hoztuk. — És nem is a legszebbeket — szól közbe Miklós elvtárs. a kiállítás lelke, a járási ta­nácstól. — Az idehozott tehenek közepesek. Nagyon szépen mutatják a Május 1 Tsz fej­lődését. erősödését. Ez a féjlődés szemmel látható. Ha már a teheneknél vaauunk. ebből Veszek példát: 2,5 literről 7 liter fölé emelke­dett az istállóátlag. Már hívják tőlünk Miklós elvtársat. Megy Is, de közben visszaszól: — Nézze csak meg ezt a két üszőt! Egyeneshátú. szépen fejlett, zsemlyeszínű üszők. Két és félévesek. — Saját nevelésünk! — mondja Csóré elv­társ. Büszkeség van a hangjában. Joggal. Sok a kíváncsiskodó. Tsz-tagok, egyénileg gazdálkodók vegyesen. — Hej, de elfogadnám! — sóhajt egy ősz- bajűszú, idősebb bácsi. — Meghiszem azt — felel a társa. Űjabb tsz-ek következnek: erdőtarcsai Sza­badság Tsz. a „Zsemlye” tehenével (legna­gyobb tejhozama 20 liter) és egy kétéves üsző­vel, majd a szurdokpüspöki Béke Tsz egyik büszkesége, a „Bárány”, melynek 25 liter a legnagyobb tejhozama. Közben csoportosulás támad. Még min­dig hoznak teheneket. Miklós elvtársat kör­nyékezik: adjon nekik is helyet. — Elkésett bácsik&m. Már tegnap megnyílt a kiállítás, akkor kellett volna hozni, vagy ma. korán reggel. Délelőtt már késő. Hova tegyem őket? Igazat adnak neki. de csak nem akarnak mozdulni. Elhelyezni pedig nem lehet, csak összetaposná egymást a iószág. Tanakodnak a későn jövők, aztán a kerítéshez vezetik és odakötik a teheneket. A Pásztói Állami Gazdaság tenyészüszőit is többen vizsgálják. Sikerük van. Pedig a né­zők szakemberek. Javarészt egyéni gazdál­kodók Jobbágyiból és Szurdokpüspökiből. A szomszédságban a Hényelpusztai Állami Gazdasági csupán „Cukorral”, egy előhasú üszővel vesz részt a kiállításon. Kár. Nem mutat képet az állami gazdaság állattenyész­téséről. Aztán a nalotásiak jönnek. Két magyar félvér lovuk van itt. Csakúgy ragyog a sző­rük! Tetszik is mindenkinek. — Az egész kiállításon meglátszik a valo- tási Május 1 fsz fejlődése — mondja Miklós elvtárs, amikor újból mellém kerül, — Nézzük meg a sertéseiket. Mangalica tenyészkocák vannak a kutri- cában, malacostól. „Páva” 9 malacát szoptat­ja. Itt inkább asszonyok kíváncsiskodnak; Szakértelemmel nézik az állatokat, a törzs­lapjukat is. Kár, hogy kevés a baromfi. Csak a Május 1 Tsz hozott tyúkot, pulykát, kacsát. Hol ma­radt a többi tsz. az állami gazdaságok és hol vannak az egyénileg dolgozó parasztok? Az állatkiállításon -s.uk szarvasmarhá­val és sertéssel vesznek részt. Hogy teljes legyen a kép, meg kell említeni közülük Ko­vács Gábor héhalmi gazda tehenét, és Job­bágyiból Nagy Albert tenyészbikáját. Mind­két állatot az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításra jelölték. Az egyénileg dolgozó parasztok tehenein meglátszik a járom nyoma. Igavonásra is használják, a hátuk behorpadt. Megyünk a túlsó sorra, a növényeket nézni; Az első. ami feltűnik, több helyen van do­hány. Ügy látszik terjed az ipari növények termelése, már nem magában van a cukor­répa. A növényeknél is a palotási Május 1 Tsz nyitja meg a sort. A legnagyobb szenzáció az ágasbúza. Ju­hász elvtársnak. a tsz elnökének már őrt is kellett melléje állítani, mert mindenki mintát, emléket akar belőle. Búzából 17 mázsa volt az átlagtermésük. — Nézze meg ezt a búzát — mondja az őr. Tenyérén mutatja a gyönyörű magvakat. — Ezt az átlagot 203 holdon érték el ma­gyaráz Miklós elvtárs. És még magasabb is lehetett volna a termésátlag, de az egyik táblát nem pétisózták és ez rontott rajtuk. örvendetes, hogy a legtöbb tsz konyha- kertészettel is foglalkozik. A kiállítás leg­alább is ezt mutatja. A palotási Május 1. a jobbágyi Űj Otthon, a szurdokpüspöki Béke, a pásztói Szabadság. Rajtuk kívül a Pásztói Állami Gazdaság és néhány egyéni gazdál­kodó hozott konyhakerti növényeket. Jó, hogy a gabonafélék mellett mindjárt megvan a terméseredmény is. Mennyi bíztató van ebben! Akár a héhalmi Április 4 Tsz 19 mázsás őszi árpáját nézem, akár az erdőtar­csai Szabadság Tsz 17 mázsás búzáját, akár a Pásztói Állami Gazdaság 12,60 mázsás ro­zsát, mind arról beszél, hogy a pásztói járás­ban a nagyüzemi gazdálkodásban emelkedett a terméseredmény. Ezt mutatják az egyéni­leg dolgozó parasztok terméseredményei is, közülük nem egy nem sokkal maradt el a tsz-ek eredményeitől. Nagyon hiányzott a kiállításról a gyümölcs; Akadt ugyan ebből is mutató. A palotási Má­jus 1 almát hozott, ezenkívül két egyénileg dolgozó parasztnál volt csak gyümölcs. Az egyiknél alma, a másiknál szőlő. Ennyi lenne a pásztói járás gyümölcstermelése? Miklós elvtárstól nem kapok erre felvilágosítást, mert mire ide jutunk, folyton másfelé kell mennie. Nem egyszer rendet kell teremtenie; A hangulat ugyanis emelkedik. A pásztói szőlőtermelő szakcsoport borkóstolója körül sokan állnak, s olyan is akad. aki csak eddig jutott a kiállításon. A mezőgazdasági gépeknél. a kombájn áll az érdeklődés középpontjában. Pár napja még Palotáson arattak vele. Nézik, figyelik minden oldalról. Kár, hogy nincs mellette a vezetője, vagy egy szakember, aki magyaráz­ni tudna róla. Így csak tanakodnak és néze­getnek. Van itt ezenkívül lókapa, eke. borona, sző­lőprés. permetező, mindenki megtalálja, amire kíváncsi. Jönnél1 mennek az emberek a tér egyre népesebb. Nehéz innen elmenni, fogva tart mindenkit a kiállítás. Képet ad egy járás fej­lődő mezőgazdaságáról és biztató ígéret a jövőre. Molnár Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom