Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)
1956-08-01 / 61. szám
1956. augusztus 1. 3 SZABAD AOGRAD Ne féljünk az élethez igazítani a paragrafust A karancsaljai tsz életéből Nincs egyetlen sertése az elmúlt esztendő őszén alakult karancsaljai Béke Tsz-nek. Nem tartanak juhot és egyetlenegy baromfit sem vallhatnak magukénak. Röviden: nincs állattenyésztése ennek a fiatal szövetkezetnek. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: egyre kedvetlenebbek a Béke tagjai, mert már elfáradtak a bürokrácia elleni küzdelemben, Bem támogatja őket senki. Fejlett állattenyésztést akarnak teremteni. de gáncsolják őket. Tudják, hogy csupán egyoldalú gazdálkodással — csak a növénytermelésre fordítva gondot — nem lehet egy erős, mindenben jó példát szolgáltató közös gazdaságot teremteni. Ezért szeretnének a meglevő szarvasmarha-állományuk fejlesztése mellett sertést, juhot, baromfit nevelni. De nem tehetik, mert körülöttük mindenki a paragrafust rágja. Most már ott tartanak, hogy elkeseredésükben azt mondják: nem vetünk ősszel. És ezt komolyan gondolják. Miért hadakoznak a Béke tagjai? Mi, illetve ki gátolja őket abban, hogy jól jövedelmező állattenyésztést folytathassanak. Elmondjuk röviden. A Karancsaljáról Etes felé vezető út mentén, az úgynevezett Kányás-oldalban épül a szövetkezet majorja. Óriási szükség van erre, mert a tsz megalakulása pillanatától gazdasági épületek hiányában szenved. Ez volt eddig is és most is a legnagyobb gátja fejlődésüknek. A leendő -major első épülete egy 50 férőhelyes tehénistálló már elkészült. A szarvasmaeha-tenvésztés fejlesztésének útja tehát nyitva áll. Rövidesen újabb épületek nőnek majd itt. Azonban juh- hcdály. nyári sertésszállás és baromfitelep létesítését a terv nem írja elő. Egyrészt azért, mert nincs erre hely, másrészt pedig nem is lenne célszerű, legelő hiányában. (Itt csak a szarvasmarhák legelője lesz biztosított). A majortól ugyanis a falu utcáin és a rendkívül forgalmas és köves országúton kilométereket kellene hajtani az állatokat, amíg a szövetkezet legelőjére érnének. Az ilyenfajta legeltetés többet árt, mint használ. Mit kívánnak a termelőszövetkezet tagjai? Csak ennyit: adják nekik a falu másik végében levő, jelenleg az erdőgazdaság tulajdonát képező épületet és a körülötte levő három telket. A Béke nyolc hold gyümölcsöse határos ezzel a területtel. Az erdészlakba költözne az a tsz-tag, amelyik ennek a gyümölcsösnek viselné a gondját és vigyázná a termést. A három telekre egy juhhodályt, a sertéseknek pedig egy nyári szállást építhetnének (a téli szállás a majorban lesz). Nem lenne akadálya annak sem, ‘hogy itt létesüljön egy baromfi telep. Mit érnének el mindezzel? A juhoknak néhány percnyi járásra lenne innen egy 13 holdas, jó legelő Gusztáv-akna irányában. A sertések 300 méter után az erdőbe érnének innen. Ősszel makkal hizlalnák, ami lényeges kukorica- megtakarítást eredményezne. Nagyszerűen megfelel ez a környezet a baromfiaknak is. Ha a meg nem értés és a makacsság, a rossz szándék és a bürokrácia a járási tanács és pártbizottság tétovázása nem szegné nyakát ennek a jól felépített, előrelátó és meggondolt tervnek, akkor egycsapás- ra megváltozna a Béke tagjainak munkakedve. Mint már említettük, az elmúlt ősszel alakult a szövetkezet és 40 forintot terveztek egy munkaegységre. Ügylátszik több is lesz ennél, mert a tagság szereti a munkát, szereti a közöst. De mennyi jutna, ha állattenyésztéssel is foglalkoznának?! Ha megszűnne az egyoldalú gazdálkodás! Mert ebben a negyven forintban egy fillér se lesz az állattenyésztés jövedelméből. Az erdőgazdaság megérti a tsz-tagok kérését, hajlandó az épületet a szövetkezet rendelkezésére bocsátani. De a mellette levő három házhelyet, ami együttvéve sem több két holdnál a községi tanács nem adja. Nem adja. bár a termelő- szövetkezet a tulajdonosoknak biztosítana telket másütt. Kristóf Jenő tanácselnök bármikor kész paragrafusokkal alátámasztani igazát. Mi hisszük, hogy vannak rendeletek, amelyek betartása nélkül nem haladhatnánk előre. De ha az élet mást követel, akkor nekünk ahhoz kell igazodni. akkor nem markolhatjuk kétkézzel a paragrafus (§) kampóját. Ez esetben pedig mást követel. 48 ember jövője kívánja azt a két holdat. És ez a kívánság egyben bizonyíték is. Azt bizonyítja, hogy egyik-másik rendeletünket már túlságosan átjárta a hivatalok levegője — nem „élet- szagú”. Régóta húzódó ügy ez. Álljon végre talpára a járási párt- bizottság és a járási tanács. Ne tétovázzanak, ne féljenek cselekedetükkel bebizonyítani azt, hogy egy-egy rendeletet nemcsak az élettől elvonatkoztatva lehet értelmezni. Segítsenek ennek a fiatal szövetkezetnek megoldani életbevágó problémáját. (kiss) Mii u felelős ? A mátraszőllősi földművesszövetkezet elhatározta, hogy tsz-látogatást szervez. Célja az volt, hogy megismertesse a dolgozó parasztsággal a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A szervezés közel két hétig tartott. A parasztok örömmel fogadták. A pásztói körzeti földművesszövetkezet vezetői és a járási tanács mezőgazdasági osztálya úgy állapodtak meg. hogy a mátraszőllősi dolgozó parasztokat a karancslapujtői termelőszövetkezetbe viszik. Megbeszélték a napot, a gyülekezés helyét és az indulás időpontját. A megbeszélt időre közel 25—30 dolgozó paraszt gyűlt össze és várta az autót, amely elviszi őket. 7 órára volt kiírva az indulási időpont. De az autó nem érkezett meg. Végre 8 óra után megjött az autó, s mindenki boldogan várta, hogy végre már elindulnak. Ekkor érte őket a legnagyobb meglepetés. A kocsiból kiszállt Ruza elvtárs, a szövetkezet küldötte és Dózsa elvtárs, a pásztói járási tanács tsz-szervezője és közölték, hogy nem mgyünk sehová, mert késő este telefonáltak Salgótarjánból, hogy a látogatás nincs elintézve a termelőszövetkezettel. A dolgozó parasztok nagy csalódottan széjjelmentek. Mindezért ki a hibás? Bolla József Mátraszőllős Nagylócon Sieles Boldizsár jár ai élen Szeles Boldizsár (hajdú) Nagylócon azon gazdák közé tartozik, akik nem feledkeznek meg kötelességükről. Szeles gazda az elsők között aratta le répáját, s elsőként teljesítette, még a géptől, több, mint 6 mázsa beadási kötelezettségét. Elvégezte a tarló- hántást is. Egyházasdengelegi képek Az Üj Barázda Termelőszövetkezet 26 családja derekasan dolgozik. A közel 120 hold búza vetésüket a gépállomás segítségével idejében learatták. Most három vontató és három szekér hordja a gabonát az asztagba. Wm*í' .sí ■1: ;fí #: J. í || K fe? " 1» m 1 ü llnÉÉÉ Máisnnkénl 90 forintért vesiik át a mákgubót a földmüvssszövstkeictdí A mákgubó igen fontos gyógyszeripari nyersanyag. Kabay János magyar gyógyszerész sok-sok fáradság^ munka után bizonyította be, hogy a teljesen beérett mákgubóban a hatóanyagok változatlan mennyiségben megtalálhatók. Eddig a gyógyászatban fontos, nélkülözhetetlen gyógyszereket képező ópium alkaloidokat külföldről hoztuk be. Kabay módszerével viszont ezeket a gyógyszereket olcsó, hazai nyersanyagból, mákgubóból ís előállíthatjuk. Éppen ezért az Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vállalat megbízásából minden földművesszövetkezet köteles átvenni az 5 centiméte- íes szárral begyűjtött mákgubót (még a férgeset is) mázsánként 90 forintos áron. Eddig a mákgubót eltüzelték, mint értéktelen anyagot. Ez pazarlás, mert egy mázsa mákgubó órából 3 mázsa szenet vásárolhat a termelő, amely magasabb kalória értékű. A mákgubó begyűjtésében az úttörőcsapatok még minden esztendőben derekasan kivették részüket. A vállalat ez évben is értékes díjakkal jutalmazza a begyűjtésben élenjáró úttörőket, úttörőcsapatokat. Az első gabonái a házánál, adták a hcrcncsényi ló ja Tsz tagjai A herencsényi Zója Termelőszövetkezet, ahogy végzett a rozs és árpa cséplésévei, a községben elsőként indította útnak fellobogózott szekerein a gabonát a begyűjtóhelyre. Együtt örült a szövetkezet tagjaival Hutyánszki József, a berceü gépállomás traktorosa, ki ugyancsak kivette részét az aratási, cséplési munkából. Benn a faluban meg kíván- | csian nézték a díszes szekereket, s a vidám tsz-tagokat, akik az első gabonát a hazának adták. Lelkiismeretes idősebb nő háztartás vezetését vagy egyéb könnyebb munkát vállalna rendes családnál. Kunné. Hódmezővásárhely. Klauzál u. 84. Rekamiék, fotelek, székek, kevés előleggel, hathavi részletre kaphatók. Závodszkv kárpitos. Budapest, Dohány u. 5. äISpp Jó termést Ígér a Rákosi Tsz gabonája is. Már megkezdték a csépiést. Vontatóra rakták a gabonát. Az első út a gabonabegyűjtő helyre vezetett. A cséplőgéptől azonnal teljesíti beadását a termelőszövetkezet. Néhány órája még csak, hogy kazalba került az Ü.j Barázda Tsz gabonája. De Jakus Miklós, az erdőkürti gépállomás traktorosa már végzi a tarlóhántást. Ha minden jól megy, naponta 6—7 holdat felszánt. MEZÓGAZDASAGI KIÁLLÍTÁS JOBBÁGYIBAN Za.-zlodis? fogadja Jobbágyiban az érkezőt. Az ünnepi külsőt a pásztói járás mező- gazdasági kiállítása okozza. A kiállítás mindjárt a vasútállomás mellett van. a réten. A korai idő ellenére élénk kép fogad: sokan megelőztek. ,.Üdvözöljük a mezőgazdasági kiállítás látogatóit’’ köszönt a kapu fölött a felírás. » Kalaúz nélkül indulok neki. Kedves az első kép: két őzike: Gyöngyike és Ibolyka. Sokan nézik, főképpen a gyermekek. — Az egyik erdész hozta — hallom a magyarázatot. Egy lépés és már nem ilyen derűs a hangulat. Vadászhéj ja vijjog, kerecsensólyom társaságában. -Itt különösen a fiatalok kíváncsiskodnak. Vadászebek csaholnak. Az egyik különösen mérges. A palotási Május 1 Tsz ökreivel hadakozik. Nem sokáig tart a háborúskodás: gazdájuk felfigyel rá és rendet csinál. Az ökrök után tehenek következnek. Még mindig a palotási Május 1 Tsz-ből. Nézem a lapokat: „Pirók”, legnagyobb teljhozama napi 23 liter, „Tündér”, legnagyobb napi tejhozama 21 liter. Német Ferenc elvtárs a gondozójuk mellettem áll és magyaráz. Csóré Ferenc elvtárs is mellénk szegődik. Ö az állattenyésztési brigádvezető. — ötven tehenünk van, meg 35 növendék. Ezeket csak mutatóba hoztuk. — És nem is a legszebbeket — szól közbe Miklós elvtárs. a kiállítás lelke, a járási tanácstól. — Az idehozott tehenek közepesek. Nagyon szépen mutatják a Május 1 Tsz fejlődését. erősödését. Ez a féjlődés szemmel látható. Ha már a teheneknél vaauunk. ebből Veszek példát: 2,5 literről 7 liter fölé emelkedett az istállóátlag. Már hívják tőlünk Miklós elvtársat. Megy Is, de közben visszaszól: — Nézze csak meg ezt a két üszőt! Egyeneshátú. szépen fejlett, zsemlyeszínű üszők. Két és félévesek. — Saját nevelésünk! — mondja Csóré elvtárs. Büszkeség van a hangjában. Joggal. Sok a kíváncsiskodó. Tsz-tagok, egyénileg gazdálkodók vegyesen. — Hej, de elfogadnám! — sóhajt egy ősz- bajűszú, idősebb bácsi. — Meghiszem azt — felel a társa. Űjabb tsz-ek következnek: erdőtarcsai Szabadság Tsz. a „Zsemlye” tehenével (legnagyobb tejhozama 20 liter) és egy kétéves üszővel, majd a szurdokpüspöki Béke Tsz egyik büszkesége, a „Bárány”, melynek 25 liter a legnagyobb tejhozama. Közben csoportosulás támad. Még mindig hoznak teheneket. Miklós elvtársat környékezik: adjon nekik is helyet. — Elkésett bácsik&m. Már tegnap megnyílt a kiállítás, akkor kellett volna hozni, vagy ma. korán reggel. Délelőtt már késő. Hova tegyem őket? Igazat adnak neki. de csak nem akarnak mozdulni. Elhelyezni pedig nem lehet, csak összetaposná egymást a iószág. Tanakodnak a későn jövők, aztán a kerítéshez vezetik és odakötik a teheneket. A Pásztói Állami Gazdaság tenyészüszőit is többen vizsgálják. Sikerük van. Pedig a nézők szakemberek. Javarészt egyéni gazdálkodók Jobbágyiból és Szurdokpüspökiből. A szomszédságban a Hényelpusztai Állami Gazdasági csupán „Cukorral”, egy előhasú üszővel vesz részt a kiállításon. Kár. Nem mutat képet az állami gazdaság állattenyésztéséről. Aztán a nalotásiak jönnek. Két magyar félvér lovuk van itt. Csakúgy ragyog a szőrük! Tetszik is mindenkinek. — Az egész kiállításon meglátszik a valo- tási Május 1 fsz fejlődése — mondja Miklós elvtárs, amikor újból mellém kerül, — Nézzük meg a sertéseiket. Mangalica tenyészkocák vannak a kutri- cában, malacostól. „Páva” 9 malacát szoptatja. Itt inkább asszonyok kíváncsiskodnak; Szakértelemmel nézik az állatokat, a törzslapjukat is. Kár, hogy kevés a baromfi. Csak a Május 1 Tsz hozott tyúkot, pulykát, kacsát. Hol maradt a többi tsz. az állami gazdaságok és hol vannak az egyénileg dolgozó parasztok? Az állatkiállításon -s.uk szarvasmarhával és sertéssel vesznek részt. Hogy teljes legyen a kép, meg kell említeni közülük Kovács Gábor héhalmi gazda tehenét, és Jobbágyiból Nagy Albert tenyészbikáját. Mindkét állatot az Országos Mezőgazdasági Kiállításra jelölték. Az egyénileg dolgozó parasztok tehenein meglátszik a járom nyoma. Igavonásra is használják, a hátuk behorpadt. Megyünk a túlsó sorra, a növényeket nézni; Az első. ami feltűnik, több helyen van dohány. Ügy látszik terjed az ipari növények termelése, már nem magában van a cukorrépa. A növényeknél is a palotási Május 1 Tsz nyitja meg a sort. A legnagyobb szenzáció az ágasbúza. Juhász elvtársnak. a tsz elnökének már őrt is kellett melléje állítani, mert mindenki mintát, emléket akar belőle. Búzából 17 mázsa volt az átlagtermésük. — Nézze meg ezt a búzát — mondja az őr. Tenyérén mutatja a gyönyörű magvakat. — Ezt az átlagot 203 holdon érték el magyaráz Miklós elvtárs. És még magasabb is lehetett volna a termésátlag, de az egyik táblát nem pétisózták és ez rontott rajtuk. örvendetes, hogy a legtöbb tsz konyha- kertészettel is foglalkozik. A kiállítás legalább is ezt mutatja. A palotási Május 1. a jobbágyi Űj Otthon, a szurdokpüspöki Béke, a pásztói Szabadság. Rajtuk kívül a Pásztói Állami Gazdaság és néhány egyéni gazdálkodó hozott konyhakerti növényeket. Jó, hogy a gabonafélék mellett mindjárt megvan a terméseredmény is. Mennyi bíztató van ebben! Akár a héhalmi Április 4 Tsz 19 mázsás őszi árpáját nézem, akár az erdőtarcsai Szabadság Tsz 17 mázsás búzáját, akár a Pásztói Állami Gazdaság 12,60 mázsás rozsát, mind arról beszél, hogy a pásztói járásban a nagyüzemi gazdálkodásban emelkedett a terméseredmény. Ezt mutatják az egyénileg dolgozó parasztok terméseredményei is, közülük nem egy nem sokkal maradt el a tsz-ek eredményeitől. Nagyon hiányzott a kiállításról a gyümölcs; Akadt ugyan ebből is mutató. A palotási Május 1 almát hozott, ezenkívül két egyénileg dolgozó parasztnál volt csak gyümölcs. Az egyiknél alma, a másiknál szőlő. Ennyi lenne a pásztói járás gyümölcstermelése? Miklós elvtárstól nem kapok erre felvilágosítást, mert mire ide jutunk, folyton másfelé kell mennie. Nem egyszer rendet kell teremtenie; A hangulat ugyanis emelkedik. A pásztói szőlőtermelő szakcsoport borkóstolója körül sokan állnak, s olyan is akad. aki csak eddig jutott a kiállításon. A mezőgazdasági gépeknél. a kombájn áll az érdeklődés középpontjában. Pár napja még Palotáson arattak vele. Nézik, figyelik minden oldalról. Kár, hogy nincs mellette a vezetője, vagy egy szakember, aki magyarázni tudna róla. Így csak tanakodnak és nézegetnek. Van itt ezenkívül lókapa, eke. borona, szőlőprés. permetező, mindenki megtalálja, amire kíváncsi. Jönnél1 mennek az emberek a tér egyre népesebb. Nehéz innen elmenni, fogva tart mindenkit a kiállítás. Képet ad egy járás fejlődő mezőgazdaságáról és biztató ígéret a jövőre. Molnár Jenő