Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-08 / 63. szám

SZABAD NOGRAD 1956. augusztus 8. A „Karrier“ Nógrád megyében Osztroviszkij „Kar- áll a néphez, mint rier“ című mu- az irodalom összes latságos komédiáját többi ága“, tilta­50 zsúfolt ház ka- kozik a gúnyolás cagta és tapsolta vé- kacagtató eszközei­gig Budapesten a vei a vagyon. a gaz- Déryné Színházban, dagság uralma és A darab vidéki út- ennek az emberi lé- kacajba fullad Glu- ját Nógrád megyé- lekre tett ártalmas mov igyekezete, de­ben kezdi meg. befolyása ellen. Be hát: néha — a odáig jut a karrier csinálás harcos le ventéje, hogy az ál­tala megvesztegetett jósnő a babona nagynéninek Ma- senyka jövendőbe lijében Glumov kül­sejét írja le pon tcsan jellemző rajz­zal. A csoda be­teljesedik, mert végszóra megjele­nik Glumov — be­mutatkozásra. A jól indult történet a mulatságos jelene­tek során egyszerre csak robban. Glu­mov véletlenül megtalált naplója leleplezi a ravasz karrieristát. Gúny Hírek Hétfőn délu tán érkezett Kerek 70 eszten­deje múlt 1956 jú- darabját a másik nius 2-án, Oszt- után: egyiket a ke- rovszkij halálának. reskedővilág kéré- Vagy 50 darabot írt. melyek közül eddig nálunk is ját tiltották egyik négylábú is botlik... szották a „Vihar“, „Farkasok és bá­rányok’1 „Jövedel­A főszerepet a Jászai-díjas Benkő Gyula, a Magyar sére, másikat, mert Néphadsereg Szín- „irányzata káros1 házának tagja játsz­ás mert „kigúnyolja sza mjn(- vendég. A a nemességet“, töb" többi szerepben Sándor Böske. Czéh bet. mert „Osztrov­mezö állás’1 című szkij demokratikus Gitta, Sándor An­darabjait. Művei' nézeteit és érzel- na, Pintér Zsuzsa, meit tükrözték.’1 Váradi Zsuzsa, Lu- A „Karrier‘-ben binszky Margit. F. Glumov a kar- Nagy Imre, Fülöp rierért folytatott Sándor, Vajda De­harc hőse. A legfon- zső, Janicsári Mik­ben a 100 év előtti orosz burzsoá éle­tet tette bírálat és leleplezés tárgyává. Maró gúnnyal ne­vetségessé teszi a nyereségvágyat. a pénzgyűjtő-szenve­délyt, „Karrier11 cí­mű komédiájában pedig a gazdag menyasszony utáni fordulatos hajszát, az érvényesülés sza­márlétráján előmenetelért dorlatosabb ra­vaszsággal, kiépí­tett tervszerűséggel igyekszik megsze­rezni a gazdag Ma- senyka kegyét. Hí­zelgéssel belopja magát nagybácsija rokonszenvébe; kar­való rierista terve szol- foly- gálatába állítja a lós, Erős Pál, Hon- ffv József szerzik meg a darabnak megérdemelt sike­rét. — A darabot Háy Gyula fordítot­ta, Várady György és Kalmár György rendezték. A „Karrier“-t au­gusztus 10-én Mi- zserfán. 11-én Job­bágyiban, 12-én Ku­tatott mulatságos nagybácsi feleségét harcot. Osztrovszkij azzal, hogy szerel- éles megfigyelőké- met hazudik a már -záron, 13-án Ka- pessége, emberisme- nem fiatal nőnek; rancskeszin, 14-én rete, tipikus jelle- viszontszolgálatra Kisterenyén, 15-én meinek sokfélesége, kötelez egy magas- Nagybátonyban, szellemesen jellem- állású kegyelmes 16-án Jánosaknán, urat és egy semmit- 17-én Balassagyar- tevő léhűtőt kar- maton, 18-án Szé- rierje érdekében; csényben, Masenyka udvarló- Nemtiben. ját kiüti a nye­regből .;; Szóval: a mulatságos figu­rák kacagtató je­lenetein keresztül 369277 $ i- 327 (üHÓRA 8 26/26 6 , ,,1111111 .vflluW SZABAD N0GRAAD Hivójel I N«p_ hl L ■ ■ SZERKESZTŐS SE 6E' ' SALQÜTARJAAK Munkahetotiám*— Nap | Óra, = JELENTEM HOGY MAI NAPpH 8 0RAK0R A CSEPLEST BEFEJEZTUEK ELADAASI ES __SZABADFEtVAASAARLAASl KQETELEZETTSEGENEK MI NDENKI ELEGET TETT MDH0RA 1956' AUGUSZTUS 6 = VB ELH0ÉK ...................— .+ COL 8 1956 .6 ->_ 1302- .«m» tetrob — 1148-56 ző párbeszédei, nagy színpadismerete te­szik mulatságossá, egyben művészileg is értékessé ezt a komédiáját is. Mi­vel Osztrovszkij szerint a ,-színmű­íród alom közelebb 19- én 20- án 21- én 22- én Rétságon. Baglyasalján, Homokterenyén és 23-án Salgótarján­ban mutatják be. HUNYADI ÜNNEPSÉGE­KET rendez a Hazafias Nép­front Salgótarjáni Városi Bi­zottsága augusztus 11-én, szombat este 7 órai kezdettel a Városi Kultúrotthonban. Szórakoztató műsorról az Acélárugyár kultúrcsoportja gondoskodik. * KÉRDÉS — FELELET estet szerveznek Mátraverebélyen a kultúrotthon és a DlSZ-szer- vezet közös rendezésében. * 38 GÉP CSÉPEL a balassa­gyarmati járásban, bogy a cséplési tervet határidőre tel­jesíthessék. * TlZ CSALÁDI HÁZAT épí­tenek a tervek szerint a jövő évben az érsekvadkerti Dimit­rov Tsz tagjai. * ANNA-BÁLJUKRA a loson­ci Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóit is meghívták a Nyu- gat-Nógrád megyei Népbolt dolgozói Balassagyarmatifn. A szíves meghívást a csehszlo­vákok viszonozták és a nép­bolt vállalat legjobb dolgozói a Tátrában töltenek egy, pár napot. * HOLLÓKŐRE kirándullak a nagylóci pajtások augusztus 5-én, A kirándulás alkalmából izgalmas sportversenyt bonyo­lítottak le a helyi úttörő csa­pattal. * CEREDEN aj ándé kműsort adott a helyi kultúrcsoport az aratás és cséplési munká­ban jól dolgozó és a beadás­ban élenjáró dolgozó parasz­tok jutalmazására. A NYÁRI mezőgazdasági munkában résztvevők szóra koztatására utazó öntevékeny művészeti csoportok tagjai 33 százalékos vasúti kedvezményt vehetnek igénybe, ha legalább 25 fő utazik együtt. * VIDÁM FALUSI VASÁR­NAPOT rendeznek Karancs- lapujtőn a környező községek részvételével augusztus 26-án. * 156,3 SZÁZALÉKRA telje­sítették első félévi vágómarha beadási kötelezettségüket a balassagyarmati járás dolgozó parasztjai. * NYÁRON IS MŰKÖDIK a mátraszelei gazdaasszony-kör szabás-varrás tanfolyama, a mátraverebélyi foto-szakkör, a ceredi, karancsaljai és karancs- keszi színjátszó csoport és a sóshartyáni tánccsoport. * OLASZORSZÁGBAN négy szovjet filmet mutattak be a közelmúltban. A Léha asszony, a Hűség próbája, a Zsurbin- család és a Tigrisszelídítő cí­mű film nagy sikert aratott. * BALASSAGYARMATON vendégszerepeit a Bajor Gizi budapesti művészegyüttes. Hel- tay Jenő Néma levente cí­mű darabját mutatták be nagy sikerrel. * BUDAPESTI GYEREKEK üdültek Széesényben. A 88 jól tanuló úttörő nyaralása alatt megismerkedett a megye ne­vezetesebb helyeivel és elláto­gatott egy napra Balassagyar­matra is. Az olvasók segítenek Ny. Istvánnénak Ne legyen elhamarkodott az elhatározás! Liszt Ferenc emlékezete „Hírhedt zenésze a világnak, Bárhová juss, mindig hű rokon! Van-e hangod a beteg hazának A velőket rázó húrokon?’* — Ezt a kérdést teszi fel Vörösmarty: Liszt Ferenchez írt költeményében. Hogy mit jelentett Liszt hangja a ma­gyar nép számára, ezt már a kortárs Vörösmarty is meg­látta; Most, halálának 70. évfordu­lóján vizsgáljuk meg az utókor szemszögéből, mit jelent Liszt egész munkássága a magyar és az európai zenetörténet számára. Amikor munkásságá­ról beszélünk, nemcsak a ze­neszerzőről, hanem az ember­ről is meg kell emlékeznünk, mert kevés olyan zeneszerzőt ismerünk, akinek személye nevelő, irányt adó munkája annyira kihatott volna a kor művészi irányaira, mint éppen az övé. Szinte egyedülálló a zenetörténetben az az áldozat­kész, önzetlen segítési, ahogyan az új művészet, új harmóniák és formák megteremtőiért küz­dött, hogy csak két példát em­lítsünk: Berliozt és Wagnert. De hatása túlnő saját korán js, és ma már tudjuk, hogy a bar­tóki muzsika alapjait is nála kell keresnünk. Maga Bartók mutat rá arra, hogy mennyire nem ismeri a közönség Liszt igazi arcát, mennyire legke­vésbé sikerült művein — pél­dául a rapszódiákon — keresz­tül lett népszerűvé. Ez a meg­állapítás mára is nagyon igaz, éppen ezért kell behatóbban tanulmányozni alkotásait, hogy igazi értékét megismerhessük. Ahogy egyénisége, úgy egész élete is rendkívül sok színből tevődik össze. 1811-ben szüle­tett Doborjánban. Életének nagy részét külföldön töltötte. Mint zongoraművész indul el­ső útjaira Sopronba, majd Pozsonyba. Később Bécsbe kerül, itt kezdi meg komolyabb formában zenei tanulmányait. Káprázatos sikerének további állomásai: Németalföld, Pá­rizs, London és Oroszország. Ezek az utak alakítják ki vi­lágnézetét. Megismerkedik a júliusi forradalom előkészí­tőivel és az utópista szocialis­tákkal. Ugyanakkor már tisztán látja a művészet és a művész sor­sát saját korában. Egyik le­velében írja: „undor tölt el az iránt a művészet iránt, amely hasznot hajtó mesterséggé és a társaság szórakoztatásává zsugorodott”. „Akármi szeret­tem volna lenni, csak nagy­urak zsoldján élő zenész nem.” Élesen ír a közönség művelet- lenségéről is, amikor nem a műveknek, hanem ismert ne­veknek tapsol. Egyszer azzal tréfálta meg közönségét, hogy egy ismeretlen szerző művét Beethoven neve alatt játszotta, s nagy volt a siker, máskor meg Beethoven műveit hide­gen fogadták, mert egy jelen­téktelen nevet tüntetett fel szerzőként. Külföldi útján ismerkedett meg Paganini virtuóz techni­kájával, ami nagy hatással van rá. Nem véletlen, hogy Lisztet a zongora Paganinijének neve­zik. A zongorát tartja a leg­tökéletesebb hangszernek, mert több hangszer hangterjédel- mét magábafoglalja, e mellett harmóniai lehetőségeivel a ze­nekar hangzásához hasonló. A zongorajáték- és technika ad­dig el sem képzelhető tökéle­tességét teremti meg. Ez egy bizonyos fokig negatív érte­lemben hat fiatalkori műveire, mert legfőképpen a csillogó technika és a bravúr érdekli a művészi mondanivaló rová­sára. — Sokat foglalkozik zon­gora-átiratokkal. Ilyenek pél­dául a „Rigolettó parafrázis” vagy a „Mozart fantázia” ope­rák dallamaiból felépített pan­góra művek. Ezeknek a mun­káknak is van azonban érté­kük, mert például a 9. Beetho- ven-szímfónia átírásával igen sokban hozzájárult e művek népszerűsítéséhez. Külföldön hall az 1838-as pesti árvízről, ekkor döbben rá, hogy Magyarország az iga­zi hazája. Hazafiságát tettek­kel is bizonyítja, mert hahg- versenyeinek jövedelmét azon­nal elküldi a károsultak segí­tésére. 1840-ben Pesten is hangver­senyt ad. A magyar közönség mint igazi honfiát dicsőíti és ünnepélyesen díszkardot nyújt át neki. A hazai zenei élet megteremtését segíti azzal, hogy a Nemzeti Zenede léte­sítésére alapítványt ad. De nemcsak hazájában tá­mogat minden kulturális tö­rekvést. Mikor Bonnban a Beethoven-szoborra nem tud­nak megfelelő összeget össze­gyűjteni, egymaga vállalja a költségeket. Zeneszerzői tevékenységé­ben érdekes fejlődés látható. A zongora-művek között leg­ismertebb rapszódiák már bi­zonyos fokig programszernek, ezeknek zenei anyagát itthon gyűjtötte, de még meglehető­sen keverék anyagból. Az a célja, hogy a magyar népda­lokat megismerje és össze­gyűjtse, nagyszerű feladat lett volna, de sajnos, nem va­lósult meg, így csak az általa ismert verbunkosok, csárdá­sok és cigánydalok motívu­maira épített. Később áttért a hangszeres zenére, és éppen ezen a téren alkotta legérté­kesebb műveit. A szimfonikus költemény műfaját azért te­remti meg, mert ebben a mű­fajban tudja megvalósítani programzenéi elképzeléseit. A program segítségével nemcsak eseményeket, hanem érzéseket és gondolatokat is mindenki számára érthetően tud kife­jezni. Ezek a művek főleg új­szerű harmonizálásukkal tűn­nek ki. A legismertebbek: A Tassó, a Dante-szimfónia és a Les Preludes. Igen népszerű két zongoraversenye is. Egy­házzenei műve közül pedig a Szent Erzsébet legenda és a Koronázási mise már az érett Hadd szóljon hozzá a peda­gógus is az Ny. Istvánná házas­sága körül kialakuló vitáhozt Első olvasásra úgy tűnik, Ny. Istvánná házassága jellegzetes példája a válásra megérett, tel­jesen elrontott kapcsolatnak két össze nem illő ember kö­zött. De mélyebben nézve bele a dolgokba, sok olyan szem­pontot találunk, ami azt látszik bizonyítani, hogy ezt a válság­ba jutott családi közösséget meq lehet és — elsősorban a Lacika kedvéért meg is kell menteni. Ny. lstvánék házassága „gye­rek-házasság“ volt. 16 éves leány nem érett még a nagy fizikai és erkölcsi teherpróbát jelentő házaséletre. Az árva leányka helyzete érthetővé te­szi, hogy önállóságra, saját ott­honra vágyott, mégis jobb lett volna mindkettőjük — helye sebben: mindhármuk — számá­ra, ha néhány évig még mun­kája által igyekezett volna füg getleníteni magát. A nők szá mára húsz éven alul fizikailag sem kívánatos, hogy férjhez menjenek, még kevésbé van meg addig a szükséges minimá­lis élettapasztalatuk, emberis méretük és erkölcsi érettségük a közös élet megteremtéséhez. Hogy lett volna mindez meg egy édesanya nélkül, családi otthon nélkül felnőtt 16 éves leánykában! Ny. Istvánné szerelemből ment férjhez, de hiányzott még belőle az az asszonyi bölcses ség, mely a hamar ellángoló szenvedélyt a szeretet állandó suló érzésévé tudta volna ér­lelni mindkettőjükben. Hogy miért képtelen erre sok fiatal nő? Mert az otthon és az iskola ezernyi más dologra fontosabb nak tartja megtanítani a gyer­mekeket, mint arra, hogyan is1 merjék meg önmagukat, ho­gyan alkalmazkodjanak élet körülményeikhez, környezetük höz, s hogyan hassanak arra építő módon. — Ny. Istvánné is ért a háztartás minden apróbb nagyobb munkájához, mégsem tudja derűssé, vonzóvá tenni otthonát. Szeresse jobban a kis közös fészket: csinosítsa virág gal, kézimunkával, tegye tükör­fényessé ablakát, padlóját, te rítse meg mindig ízlésesen az asztalt, főzzön az egyszerű anyagokból ix változatos, ízle tes ételeket: akkor érezni fogja maga is. hogy nem unalmas ta­posómalom a háztartás. Szív és ízlés kell hozzá, s akkor örö met ókoz annak, aki gondját viseli, s annak — azoknak akikért a háziasszony fárad Persze, a morcos, duzzogó asz- szony mellett morgó medve lesz a legjobb természetű férj is — s az örökös perpatvar rá­nehezedik az otthon íégkörére, megmérgezi és gyűlöletessé te­szi azt. Vajon, ha Ny. Istvánné el­válna férjétől, s hozzámenne a „vigasztalóhoz“, ki biztosítja, hogy egy hónap múlva nem következnék-e be ugyanaz az áldatlan helyzet, mint Ny. Ist­vánnal. Vagy esetleg még rósz- szabb is, mert talán inkább a kocsmába menekülne az új férj, ha otthon viharfelhők gyülekeznek, s nem békés 'könyvékbe temetkeznék. — Ha előbb arra hívtam fel Ny. Ist­vánné figyelmét, hogy szeresse otthonát, s tekintse értékes munkának abban kifejtett te­vékenységét, most arra kérem: szeresse meg a könyveket, ol­vasson. ha egy kis szabad ideje van, $ kérje olykor férjét, be­széljen a maga olvasmányairól, ta/nulmányairól. Az asszonynak lépést kell tudni tartani élet­társával szellemi téren is! Ha nem gyűlölte volna a könyve­ket, kevésbbé távolodtak volna el egymástól, kedves Ny. Ist­vánné! Persze, egy kissé nehéz lesz most átnevelnie magát és férjét is. de az ókos asszony. művészt mutatják. ( t J ~ V -«• m-o U/Ä V/1FVL70 CLQ-VAAJIVy, aki belátja a maga hibáit, meg . *vdja bocsátani a másikét is, különösen akkor, ha igazán szereti a kisfiát. Mert Lacika egészséges fejlődéséhez éppen olyan szükséges a családi ott­hon nyugodt, kiegyensúlyozott légköre, mint édesanyjának és édesapjának összehangoltsága az ő Ms életének formálásában, nevelésében. Igen. az édesap- jóé! Él az igazi apa — tehát nincs ak rá, hogy más apát ke­ressen az anya gyermeke szá­mara. Ha zárkózott természetű, csendes, munkájának, és olvas­mányainak élő ember is, mégis A két misével, a Hungária cí­mű szimfonikus költeménnyel melyet Vörösmarty költemé­nyére írt válaszként — a Csár­dás macabre-ral már nemcsak az új romantikus zenét, ha­nem egy sajátos nemzeti stí­lust is megteremt. Jelentősé­gét Szabolcsi Bence fejezi ki legtalálóbban: „Az öreg forra­dalmár Liszt az ifjú forradal­már Bartóknak nyújt kezet.” Kőrösy Mária tud annyit adni magából gyer­mekének, amennyit az igényel, hiszen szereti a kisfiút. S leg­alább nem ad rossz példát éle­tével! Mint Ny. Istvánné is be­ismeri, férje nem csalta meg őt. De, vajon, a „vigasztaló" barátságát helyeselheti-e a hű­séges férj, s helyeselheti-e — felnőve — a kis Lacika? Sem­miképp; A családi otthon tisz­taságát több gonddal kell őriz­ni, s akkor is védeni, óvni kell, ha az áldozatokat, lemon­dást követel. Sók válás gyöke­re épp az áldozatoktól való meghátrálás. Aki pedig bele- szól egy család életébe, ki akarva ragadni abból a fe­leséget és anyát könnyen lehet, hogy adódó alkalommal maga is faképnél hagyja családját. S akkor újra elválik Ny. István­né? S most nézzük a férjet, Ny. Istvánt is! Benne is vannak hibák, ő is felelős házasságuk válságáért. Amikor feleségül vett egy gyermek-leányt, ma­gára vállalta érte és további fejlődéséért a felelősséget, de ennek a feladatának nem tett eleget. Ha a közös otthon épí­téséért dolgozni engedte a fia­talasszonyt, valóban segítenie kellett volna otthon, a házi munkában —• ha erre nem is tanították. Ez a régi nevelési felfogás bűne még, mely pél­dául a mosogatást, söprést „férfiatlannak“ bélyegezte. De ha a nőből lehet vasesztergá­lyos, akkor a férjből is lehet asszonyának a házi teendőkben segítő társa. Ny. István ment­ségére szól, hogy nem akarta két „teljes műszakkal“ túleről­tetni fiatal feleségét és gyer­mekük megszületésékor otthon tartotta. Valójában mivel sem nagymama, sem más segítő nincs — a fiatalasszony mun­kába állását valószínűleg a férj nem a bőrébe rakódó olajos vaspor miatt ellenezte csak, hanem mert érezte, hogy az a kettős munkakör ellátását nem bírná el. A „kompromittálás“ szó is szeget ütött a fejembe. Úgy gondolom, nem a „piszkos munkára“ gondolt Ny. István, a modern és művelt ember, ha­nem — s azt hiszem, nem té­vedek — ott dolgozik valaki, akiről a csendben olvasható is tud. A férjnek joga és kö­telessége feleségét, annak jó hírnevét megőrizni, s ha ebből a szemszögből nézzük a dolgot, kétszeresen igaza van Ny. Ist­vánnak, ha fiatal feleségét sze­rényebb keretek között ugyan, de saját keresetéből igyekszik egyelőre eltartani. Azt ajánlom azonban Ny. Istvánnak, foglal­kozzék többet feleségével, ne temetkezzék bele otthon örökö­sen könyveibe. Vegye észre asszonya fiatalságát, dicsérje meg munkáját, olvasson neki, beszélgessen vele. Igyekezzék a nagy szakadást — mely kö­zös vétkük — áthidalni, hiszen ezt kívánja a kettőjük életének közös folytatója, a kisfiú. Gyér. méket vett feleségül, nevelje tapintatosan, hogy mielőbb tel­jes felelősségtudattal rendel­kező, érett gondolkodású asz- szony és családanya váljék be­lőle. Ne felejtse el: magasabb műveltsége növeli felelőssége mértékét, de segíti is a megér­tésben, türelemben, igazi sze- retetben. S ha nehéz a teher, amit önként vállalt, fogja meg kisfiúk kezét! Lacikát nevelje udvariasságra, figyelmességre édesanyja iránt, és szoktassák rá minél korábban az otthoni munkában való segítésre. S ha majd megérkezik a megbékélés záloga — a kicsi húgocska — hiszem, úgy fog visszagondolni a kis család ezekre a zavaros évekre, mint jól sikerült vizs­ga után a kisdiák az iskolaév sok gondjára-bajára: megköny- nyebbült szívvel, megbocsátó mosollyal. Ágoston Jolán romhányi ig. tanító Ipari tanulókat kőműves (díszhomlokzat vakoló és fe­hérmunkás) szakmára felve­szünk. Jelentkezni lehet mind­azoknak a fiataloknak. akik a 17. életévüket betöltötték és az általános iskola VII. osztá- !v*t elvégezték. Jelentkezési hely; 12/5. Kő­faragó és Épületszobrászinari Vállalat Budapest, V.. Ftosen- bera-házaspár u. 16., III. 256. Vidékiek levélben is jelent­kezhetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom