Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-08 / 63. szám

1956. augusztus 8. SZABAD MM. H ÍD 3 (Folytatás a 2. oldalról) rehajtjuk. Megyénkben sike­rült gyorsan, rövid idő alatt befejezni az aratást és július 30-ig elcsépeltük a gabonának mintegy 30 százalékát. A me­zőgazdaságban dolgozó kom­munisták, termelőszövetkezeti, gépállomási, állami gazdasági dolgozók, párt- és tanács­funkcionáriusok feladata az, hogy a gépek kihasználásának növelésével, amennyiben szük­séges a gépek helyes átcsopor­tosításával biztosítsuk a csép- lés augusztus 20-ra való befe­jezését. A cséplés gyors befe­jezését kezeljük úgy is, mint a begyűjtés határidőre való tel­jesítésének előfeltételét. Külön kell szólni a begyűjtési mun­kánál a szabad gabona értéke­sítési szerződés kötéséről. Mint ismeretes, kormányunk ez év­ben is az elmúlt évhez hason­lóan szerződést köt a szabad gabonának mintegy 80 százalé­kára. A gabonáért igen jó árat fizet államunk, amellett akik ezt választják, építkezési anya­got, műtrágyát, gépállomási szolgáltatási díjat is igénybe­vehetnek kedvezményesen. Az elmúlt évtől eltérően ez évben az értékesítési szerződés előre is köthető. Az előre lekötött gabona 50 százalékát államunk a szerződést kötő gazdának előlegezi. A Minisztertanács­nak ez irányú határozata idő­ben megjelent és kedvező fel­tételekkel foghatunk a szerző­déskötés munkájához. Sajnos, mind a mai napig e munkában kevés eredményről számolha­tunk be. Ebben kétségtelenül közrejátszik az, hogy az el­múlt évi szerződéses gabona után járó műtrágya, vagy épü­letanyag juttatásokat nem tudtuk teljesíteni. Igaz, hogy néhány egyéni gazdának mű­trágyával; épületanyaggal adó­sak vagyunk, de ha mi a dol­gozó parasztságunknak nyíltan megmondjuk, hogy a műtrá­gya elmaradásának oka a ka­zincbarcikai műtrágyagyárnak, minj; új létesítménynek a hi­bája, akkor megérti, éppúgy mint azt, hogy az épületanya­gokat elsősorban a földrengés és árvíz sújtotta vidékekre kellett szállítani. A szerződés- kötési munka lemaradásának legfőbb oka az, hogy pártszer­vezeteink sem fogtak hozzá ehhez a munkához olyan kö­rültekintően. mint tavaly, de a Megyei Begyűjtési Hivatal vezetőinél is megtalálható az a nézet, ha nem kötnek fel­világosító munkára, akkor mögöttük áll, a rendelkezés, kivethetjük rá a mennyiséget. Ezzel a felfogással szakíta­nunk kell. Járási és községi pártszervezeteink, a tanácsok, begyűjtési hivatalok és a Ha­zafias Népfront munkájának irányításával biztosítsák, hogy az értékesítési szerződésnél előttünk álló feladatokat mi­előbb végrehajthassuk. A mezőgazdaságban előttünk álló feladatoknál röviden sze­retnék szólni az augusztus­ban, szeptemberben történő trágyázásokról. Ma már állami gazdaságaink, termelőszövet­kezeteink ezt a helyes mód­szert alkalmazzák. Az a fel­adat, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok között is ma­gyarázzák ennek jelentőségét a mezőgazdaság átszervezésének Ezt annál is inkább hangsú­lyoznunk kell, mert az utóbbi időben újra feléledtek a ter­melőszövetkezetellenes néze­tek, mert a téli és tavaszi si­keres termelőszövetkezeti mun­kánk a tavasz beköszöntésével leállt. Nem folyt állandó agi­táció a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében, nem tudtunk közhangulatot terem­teni a dolgozó parasztság kö­zött. Az utóbbi időben a járási párt- és tanácsszerveknél ta­pasztalható némi előrehaladás a termelőszövetkezeti fejlesz­tésben. Ha állandóvá tesszük a termelőszövetkezeti agitá- ciót, azt színesebben, sokolda­lúbban alkalmazzuk, akkor nem maradhat el az a siker, aminek télen, illetve tavasz- szal annyira örültünk. Alkal­mazzuk a termelőszövetkezeti fejlesztésnél az agitáció min­den formáját és eszközét, szer­vezzünk tsz látogatásokat, te­remtsük meg minden község­ben az állandó agitációs gár­dát a termelőszövetkezeti ta­gok és községi vezetők rész­vételével, ezek harcba indítá­sával kezdjük meg a termelő­szövetkezeti fejlesztést. A ter­melőszövetkezetek fejlesztésé­nél az eddigieknél bátrabban alkalmazzuk a fokozatosságot. Adjunk lehetőséget középpa­rasztoknak. amennyiben ezt ők kívánják a külön termelőszö­vetkezetek, szakcsoportok, gép- használási csoportok stb. létre­hozására. Ne féljünk attól, hogy ezek továbbfejlődése nincs biztosítva, mert a közös létesítmények megteremtésé­vel a csoportokban működő pártszervezetekkel biztosítani tudjuk ezek magasabb szintre való fejlődését. A termelőszö­vetkezetek megszilárdításánál a legfőbb figyelmet a termelő­szövetkezeti demokrácia meg­tartására fordítsuk. A termelő­szövetkezeti pártszervezetek a községi és járási párt- és ta­nácsszervekkel együtt legfőbb és érjük el, hogy most augusz­tusban és szeptemberben mi­nél több területet trágyázza­nak meg. Ennek fontosságát még lehetne magyarázni azzal a ténnyel is, hogy a viszonyla­gos kétévi kedvező időjárás után esetleg szárazság bekö­vetkeztével a trágyázott, jó erőben lévő föld több viszon­tagságot elbír. A Központi Vezetőség július 18——21-i ülése határozottan síki'aszáll a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszi­lárdításának, megerősítésének és szocialista politikája mellett. őrei legyenek a termelőszövet­kezeti demokrácia betartásá­nak. A termelőszövetkezet meg­szilárdítása megköveteli állat- tenyésztésünk fejlesztését, mert mint ezt az eddigi példák is igazolják, magas termésered­ményeket, a tagok magas jöve­delmét azokban a termelőszö­vetkezetekben érték el, ahol fejlett állattenyésztés van. Ez persze összefügg a szilárd ta­karmányalap megteremtésé­vel, ami több termelőszövetke­zetnél éppen azért hiányzik, mert a tsz tulajdonát képező vetett, vagy természetes ta­karmányokat feles, vagy har­mados kaszálásba adják ki. Takarmányhelyzetünket javít­hatjuk azzal is, ha nyáron és ősszel minél több silót ké­szítünk. Ehhez kérjük a DISZ- szervezetek támogatását. * Befejezésül Jakab elvtárs vázolta azokat a célkitűzése­ket, amelyek második ötéves tervünkben országunk és ben­ne • megyénk fejlesztése érde­kében szerepelnek. „A munka elvégzéséhez — mondotta — a megjavult belső helyzetünk mellett a nemzetközi helyzet jó alakulása is hozzájárult. A nemzetközi helyzet meg­javításában a döntő szere­pet a Szovjetunió bölcs lenini tanításain alapuló politika játssza. Töretlenül kitartunk a Szovjetunió mellett, hálánk és köszönetünk száll a Szovjet­unió Kommunista Pártja, kor­mánya és békeszerető népe jelé. E célért felsorakozunk a Szovjetunió mellett, nem en­gedünk rést ütni az imperia­listáknak, a szocialista tábor harcokban és munkában létre­jött egységén.’’ A beszámoló elhangzása után 14 elvtárs szólalt fel, egységesen helyeselve és tá­mogatva a Központi Vezető­ség határozatát. Az elhangzott felszólalárakra lapunk legkö­zelebbi számában visszatérünk. Több mint száz tonnával növelte lió eleji adósságát a tröszt Az utóbbi napokban tovább növekedett a tröszt hagyomá­nyos hóeleji adóssága, mert bár felemelkedett az élenjá­rók száma és ezek többlete, jelentősen megnövekedett az adósok tartozása is. Különösen Szorospatak, Kisterenye és Kazár növelte meg erősen adósságát. Dicséretre méltó azonban Mátranovák előre­haladása, mely az élenjárók csoportjában a második hely­re került. Az új élüzemek közül csak Zaigyva és Ménkes őrzi hírne­vét, Szorospatak és Nagybá- tony viszont a lemaradottak csoportjában kullog, ott sem előre, hanem hátrafelé. ÉLENJÁRÓK Mizsería: 453 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, fő­mérnök: Józisa Pál. Mátranovák: 244 tonna többlet. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Róna: 202 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Zagyva: 174 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály.’ Ménkes: 31 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök : Cserjési Miklós. ADÓSOK Tiribes: 217 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Nagybátony: 277 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Tanyai Fe­renc, főmérnök: Marton Mi­hály. Kányás: 325 tonna tartozás. Üzemvezető: Sdhäffer Péter, főmérnök: Németh Lajos. Szorospatak: 332 tonna tar­tozás. Üzemvezető : Fuchs Je­nő, főmérnök: Demeter Fe­renc. Kisterenye: 409 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Kazár: 438 tonna tartozás; Üzemvezető: Szomszéd Gy, István, főmérnök: Kreffly Iván. A tröszt adóssága: 777 ton­na. Újabb hat munkahelyen vezették be az időzített gyutacsos robbantási módszert A szénbányászatban a nógrádi bányászok alkalmazták elő­ször az újfajta, időzített gyutacsos robbantási módszert. Az év eleje óta 18 brigád tért át az új eljárás rendszeres haszná­latára. Augusztus első napjaiban a mizserfai Pálhegy III. akná­ban és a szorospataki Kossuth-lejtősaknában újabb hat munkahelyen kezdték meg az időzített gyutacsos robbantást. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki osztálya az ed­dig használt, nagyobb késleltetésű RKG-típusú gyutacsok mellett most a nagybátonyi Katalin-bányában megkezdte a kisebb időzítésű, MSG-gyutacsok robbantási kísérleteit is. hogy ezzel is szélesítse az időzített gyutacsok alkalmazási területét. MI ÚJSÁG A FALVAKBAN Barnában nem feledkeznek meg a dolgozó parasztok ha­zafias kötelességük teljesítésé­ről sem. Susán Géza 3 holdon gazdálkodik. Elsőként csépelt el a községben, s a beadási kötelezettség teljesítése után elsőnek kötötte meg a szerző­dést az állammal 3 mázsa sza­bad gabonájára. Mert a gabo­na ára mellett jól jön a kor­pa is az állatoknak, meg igénybe veheti a műtrágya­juttatást vagy éppen a mély­szántást, kedvezményes áron. Példáját követte Torják Gá­bor. S ha továbbra is így ha­lad a szerződés kötése Bárná- ban, nem lesz nehéz 100 má­zsa szabad gabonát átadni ál­lamunknak. Homár János káliéi dolgozó paraszt, községi és járási ta­nácstag tudja kötelességét. Az elsők között volt a cséplésnél és a beadásnál. Sőt a vállalt 8 mázsa 27 kg helyett több, mint 10 mázsa gabonát adott szabadon államunknak. Csütörtökön délben fejezték be a cséplést a szügyi tangaz­daságban. A csépléssel egyidő- ben elvégezték a tarlóhántást és a másodvetést. 360 hold tarlóhántás, 53 hold csalamádé és 60 hold csillagfürt vetésé­vel végeztek. Magasan túl­szárnyalták a betervezett ter­mésátlagokat. Búzából 18,58, rozsból 14,16, őszi árpából 20.48 mázsás átlagtermést ér­tek el. Ül ktj búzát, 60 deka árpát és 6 forintot osztottak előlegként egy munkaegységre a nagy­oroszi Űttörő Termelőszövet­kezetben. Augusztus 10-re ter­vezték a cséplés befejezését, de jó munkaszervezéssel már augusztus 3-án mindent el­csépeltek. Búzából 10,5, rozsból pedig 11,2 mázsás termés­átlagot értek el. Üt Böß C30 forint építkezési kölcsönben részesültek gépál­lomásaink dolgozói. Lakás- építkezéshez 22 dolgozó kapott hosszúlejáratú kölcsönt. A kölcsönök gyors elbírálásában és folyósításában nagy része van az OTP hitelügyi csoport­jának, akik ebben az évben lényegesen jobb munkát vé­geztek, mint az elmúlt évek­ben. * 45 ifjúsági cséplőcsapat ver­senyez egymással megyénk te­rületén. A legjobb eredményt eddig a sziráki Állami Gazda­ságban levő ifjúsági cséplő­csapat érte el, amely 1300-as gépével napi tervét 176 száza­lékra teljesítette. Jó ered­ményt ért el még a szécsényi tangazdasági ifjúsági cséplő- csapata is. Üt Párosvcrsenybsn dolgoznak a nyáron Tolmács és Tereske község dolgozó parasztjai. A cséplésnél a tereskeiek csupán egy órával előzték meg a szor­gos tolmácsi gazdákat. Augusz­tus 4-én Tereskén 10 órakor, Tolmácson pedig 11 órakor állt le a gép. jelezve, hogy a cséplést befejezték. A tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezet még augusztus 2-án végzett a csépelni való gabonával. I r»r/ Ili it, z A párt számit Nógrád megye kommunistáira, dolgozóira az új, nagy sikerek elérésében Az alábbiakban részleteket közlünk Vég Béla elvtársnak, a Központi Vezetőség titkáré, nak az aktívaértekezleten el­hangzott felszólalásából. Be_ vezetőiében a KV-ülés ielen'ő. ségéről beszélt, majd így foly. tatta: Megváltozott a légkör, a hangulat az országban a KV ülése után, mert a KV teljes egyhangúsággal olyan határo­zatot fogadott el, amely tisz­tázott egy sor olyan kérdést, amelyek nem voltak világo­sak, olyan kérdéseket, amire választ várt a pártaktíva, a párt tagsága, az ország közvé­leménye. A határozatok nyomán látták a párton belül és a pártonkívüliek azt, hogy a párt tudja mit akar. a pártban megszilárdult a vezetés, megerősödött a párt egysége, tisztázva vannak a feladatok. A KV határozata világos, előre mutat, tudjuk mik a fel­adatok, tudjuk, hogy ezeket hogyan kell a jövőben megol­dani. A KV határozatát éppen ezárt az egész országban jól fogadták. Nyugodtan e’mond- hatjuk. hogy az eltelt rövid idő alatt a párt tekintélye erősö­dött a tömegek között. Ezen belül erősödik a pártve­zetésnek, a Központi Vezető­ségnek. a Politikai Bizottság­nak a tekintélye a párton be- I lül és a párton kívül. Növeke- I dik a párt tekintélye, erősödik | a párt kapcsolata a tömegek­kel. mert az emberek látják, érzik azt, hogy vége van a huzavonának, van határozott vonal, határozott a vezetés és a párt politikája helyes. Ha fi­gyelmesen megnézzük a KV határozatát, azt látjuk, hogy egy sor kérdésre, a fő kérdés­re ad választ. Ebben lehet összefoglalni, miért mondjuk azt, hogy a legutóbbi KV-ülés határozatai felértek a kongresszusi hatá­rozatok jelentőségével. A határozatok jelentősége még ezen túl abban van — amiről az elvtársak is beszél­tek —. hogy a KV júliusi ülé­se, illetve a határozatok le­zárnak egy időszakot a mi pártunk történetében, népi de­mokráciánk fejlődésében, pon­tot tesznek egy időszak végé­re és új lapot nyitunk pártunk életében. Ezt nem puszta meg­állapításnak kell venni, hanem igen fontos jelentősége van a további munkát illetően. Eh­hez hozzátesszük azt is, ha le­zárunk egy időszakot a párt és dolgozó népünk figyelmét a jelen fontos kérdéseire és a jövő fon­tos kérdéseire, illetve fel­adataira kell irányíta­nunk. Nem szabad engedni, hogy új­ra és újra a múltnak a hibáit vessék fel, erre; irányítsák a párttagságnak, a dolgozó nép­nek a figyelmét. Ez visszahúz, arra kényszerít, hogy mindig hátrafelé nézzünk és ne előre. I Ez nem jelenti azonban azt és szükségesnek tartom megmon- | dani. nehogy félreértésre ad­jon okot, hogy nekünk ezek- után nem .szabad az elkövetett hibákkal foglalkozni. Szabad és szükség is van rá, de csak annyiban, hogy levonjuk a szükséges következtetéseket az új feladatok eredményes vég­rehajtása szempontjából. Erősödik a bizalom a párt vezetésében, általában a párt és a kormány irányában, töb­bek között azért is, mert lát­ható és kézzel fogható az, hogy a Központi Vezetőség ülése után is már történtek konkrét intézkedések a felve­tett kérdések végrehajtását illetően. Itt van a parlament tanácskozása, ahol már a szo­cialista demokrácia kiterjesz­tésével kapcsolatban egy sor feladatot megoldottunk, vagy a megoldás felé vittünk. Ha a rádiót hallgatjuk, vagy a saj­tót olvassuk, érezhetjük azt, hogy a parlamentben jelentős változások vannak már most is a múlttal szemben. A kérdéseket más módon tár­gyalják, mint ahogy ez a múltban volt. Ez is fontos a szocialista demokrácia alkal­mazásában. A kormány már hozott egy pár intézkedést is. Ilyen pél­dául a zsír, a bor és a szalon­na árának csökkentése. Ez is valami. Egyesek felvetik, hogy a rum és a pálinka árának felemelésével a kormány be akarja hozni azt, amit a zsí­ron és a szalonnán elveszít. El kell mondani azt, hogy mi ezt az intézkedést nem azért hoztuk, hanem társadalmi, erkölcsi és kulturális szem­pontok miatt tettük, azért mert aggasztóan emelkedett a rum- és pálinkafogyasztás, kü­lönösen a fiatalság, a 15—16 éves ifjúság körében. Nem akarom felsorolni azo­kat az intézkedéseket, amelye­ket a Központi Vezetőség ha­tározatának végrehajtásával kapcsolatban még meg fog­nak jelenni, ezeket az elvtár­sak a határozatból és a be­szédből ismerik. De egyre fel­hívom a figyelmet. Egyik legfontosabb fel­adata lesz a párt. és álla­mi szervek számára az in­tézkedések végrehajtásá­nak ellenőrzése. Volt sok jó intézekdés is, amely nem va’ósult meg az életben, mert vagy a közép, vagy az alsóbb, vagy a felsőbb szerveknél nem hajtották vég­re. Itt van például az igazga­tói jogkör. Körülbelül két éve a Politikai Bizottság határo- zatot hozott az igazgatói jog­körre, ami jó határozat volt. Egy idő múlva azt láttuk, hogy minden úgy megy, mint régen. Nem dolgoztunk követ­kezetesen azon. hogy e hatá­rozat az életben is megvaló­suljon. Ezt azért is megemlí­tem, hogy az előttünk levő időszakban többet törődjünk vele, mert lesznek olyan veze­tők, akik nem nagyon örülnek ennek a jogkörnek, mert ez megköveteli a jobb munkát és nem lehet felfelé hivatkozni, felfelé szidni. Persze ez á ki­sebbik baj, de fel kell erre is készülni. Szeretném leszögezni: a párt és ay kormány is az államappa­rátus dolgozóit minden ellen­séges célzástól megvédi, mert ezek a párt ügyét szolgáló dolgozók. A mi államapparátusunk, tanácsapparátusunk összes hibáival és bajaival sokkal jobb. mint bármilyen bur- zsoá apparátus. De ez azért nem jelenti azt, hogy mi elrejtsük a meglevő hibákat, ami az apparátus munkájában van. Nem szabad olyan álláspontot elfoglalni, hogy a járási tanácsnál, vagy a megyei tanácsnál senki sem követ el hibákat. Az a helyes álláspont, ha mindenki elis­meri azt, hogy a maga terüle­tén hibát követett el. Helyte­len lenne mindent arra fog­ni, hogy mindent felülről ír­tak elő. Mi nem tudjuk a hi­bákat kijavítani, ha azt mond­juk, hogy minden felülről jön. A párton belüli demokráciá­ban nemcsak a kritika, hanem az önkritika is benne van. Nem akarok a szocialista demokráciával részletesen fog­lalkozni. csak egy következte­tést szeretnék kihangsúlyozni, a gazdasági kérdések megol­dásával való összefüggését. A második ötéves terv irányel­vei az elvtársak előtt ismere­tesek. Ebben vannak lefektet­ve mindazok a feladatok, ame­lyeket nekünk öt év alatt si­keresen meg kell oldani, hogy 1960-ban a szocializmus alap­jait sikeresen lerakhassuk. Ezeket a feladatokat úgy tud­juk sikeresen megoldani, ha a mi országunkban a szocialis­ta demokráciát erősítjük és szélesítjük, ha a feladatokat, amelyek a párt határozatában benne vannak végrehajtjuk mert akkor a dolgozó tömegek nagyobb aktivitással fognak dolgozni a szocializmus épí­téséért. Miért? Azért, mert ha mi a szocialista demok­ráciát kiszélesítjük és megoldjuk azokat a fel­adatokat, amelyek e körül a kérdés körül adódnak, a tömegek jobban be lesz­nek vonva az államveze- tésbe, jobban magukénak fogják érezni az országot, ami ahhoz vezet, hogy nagyobb a lendület és kezdeményezés. De ahhoz, hogy elérjük, min­denki alaposan gondolja átj hogy eddig hogyan dolgoz­tunk és hogyan fogunk dol­gozni. Befejezésül elvtársak még annyit, az utóbbi időben sok szó esik — helyesen — a szo­cialista törvényesség kérdésé­ről. A szocialista törvényes­ség betartása, biztosítása nagymértékben attól függ, hogy a dolgozó nép milyen se­gítséget nyújt azoknak a szer­veknek, amelyeknek elősor- ban feladatuk azt betartani, másrészt törekednek, hogy egyes szervek betartsák. Nekünk a belügyi, igaz­ságügyi, ügyészi szervek munkáját segíteni kell, hogy a szocialista törvé­nyességet betartsák, be­tartassák és a tényleges ellenség ellen tudjanak harcolni. A mai aktívaértekezlet meg­győz arról, hogy a Nógrád me­gyei kommunisták, munkások, parasztok, értelmiségiek a jö­vőben is határozottan és el­szántan fognak dolgozni a KV határozatainak végrehajtá­sáért, a párt és a kormány politikájának megvalósítá­sáért és el is várjuk azt a Nógrád megyei eívtársaktól, hogy elősegítsék a pártot az új, nagy sikerek elérésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom