Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-08 / 63. szám

SZABAD >«»«,[{ Ml 1956. augusztus 8. (Folytatás az 1. oldalról) elnöke ennek ellenére a réti- széna kaszálását egyénieknek telesbe adta ki. Lássuk be végre, hogy az ilyen eljárás felmérhetetlen károkat okoz, az ilyen durva beleavatkozá­sok csökkentik a munkaked­vet, kihat a tsz jövedelmezősé­gére és nem utolsó sorban a tsz-mozgalom számszerű fej­lesztésére. Nagy megnyugvást keltett a Központi Vezetőség határo­zata a szocialista töriénvességre vonatkozóan is. A szocialista törvényességre vonatkozó pontok biztosítják, hogy e té­ren is előrehaladás lesz. Ma­napság a különböző helyeken., vagy egyes személyek a szo­cialista törvényességet igen szűkén értelmezik. Többen a szocialista törvé­nyesség alatt csak amnesztiát értenek. Mások a szocialista törvényességet csak a népi de­mokrácia államára tartják kö­telezőnek. a népi demokrácia polgárainak törvényes köte­lezettségeiről hallgatnak. A szocialista törvényességet a fentiek szerint nem szabad és nem is helyes értelmezni. A szocialista törvényesség több ezeknél: a szocialista törvé­nyesség előfeltétele társadal­mi. állami életünk demokra­tizálásának, a szceiaüista tör­vényesség az, hogy állami, társadalmi életünk valameny- hyi területén minden állam­polgár részére érthető, a gaz­dasági, társadalmi viszonyok­nak megfelelő törvények és jogszabályok legyenek, vala­mint amit mindenki egyaránt betart. Ezeknek alkalmazása olyan szabad légkört teremt, ami az állam és az egyén szempontjából elsőrendű fon­tosságú. ’ Megyénkben például most folyik a helytelenül kuláklis- tára tett, kulákká nyilvánított kczépparasztok rehabilitáció­ja. A megyében levő több mint 500 nyilvántartott ku- lákból ezidáig mintegy 400 ügyét vizsgálták felül. A fe­lülvizsgálat során 275-öt reha­bilitáltak. Szükséges, hogy e munkát meggyorsítsuk, mert ennek igen nagy jelentősége van a párt és tömegkapcsolat., valamint a munkás-paraszt szövetség szempontjából. Az elkövetett tévedés igen ko­moly hiba volt. nagy károkat okozott a dolgozó parasztság termelési biztonságában, nyu­godt életében, de még a tsz- mozgalom fejlődésében is. Eb­ből kifolyólag politikai meg­különböztetés és súlyos anya­gi kár is érte őket. Felvetik a kérdést, miért nem kérdez­tük meg akkor is a dolgozó 'parasztokat — a falut -- ar­ról, kik kerüljenek a kulólk- listára? 'Hogy nem kérdeztük meg. abban közrejátszott, az osztályharc éleződéséről, a nemzetközi és belső helyzet­iről alkotott felfogás, de köz­rejátszott az is, hogy abban az időben pártunk életében elég sok dolgot adminisztra­' tlv úton, meggyőző szó nélkül intéztünk el. Nem lehet helyt adni az olyan felvetéseknek, vagy követeléseknek sem, hogy vonják felelősségre azo­kat, akik ezt elkövették, nem lehet ezt tenni azért, mert azok, akik a túlkapásokat elkövették, egyszer már bűn­hődtek a párttól, az állami vagy bírói szervektől. Kétszeri büntetést pedig mi nem isme­rünk. Azt a követelést pedig, hogy adják vissza lakásaikat, gazdasági épületeiket, sok esetben nem teljesíthető, mert ott már a tsz, vagy állami gazdaság dolgozik. Ennek el­döntése alapos tanulmányo­zás után rendeződik. Pillanat­nyilag a szükséges erkölcsi rehabilitáció mellett meg kell adni a begyűjtési és adócsök­kentést, amiről a Miniszter­tanács már intézkedett. Mi azt kérjük a kuláklistára hely­telenül felvett középparasz­toktól, hogy dolgozzanak leg­jobb tudásuk szerint, segítsék a mezőgazdasági termelés Emelését, a tsz-mozgalom fej- llesztését. Ami a kulákokat illeti, itt 'is- világos pártunk álláspont­ja. A kulákoknak mindazokat a jogokat meg kell adni, ami ia Magyar Népköztársaság pol­gárait megilleti. Semmiféle törvénytelenséget alkalmazni velük szemben nem szabad, de politikailag a kulákságot el kell szigetelni. Nem érde­künk. hogy kiélezzük a har­cot a kuláksággal szemben. Ellenkezőleg, az az érdekünk, hogy ez a harc lehetőleg ne éleződjön ki. De résen kell lennünk és nem engedjük meg, hogy termelőszövetkeze­teink, állami gazdaságaink, állami intézményeink a rend­szer ellen aknamunkát foly­tassanak. . A szocialista törvényesség­nél beszélni kell az üzemi életben előfordult megnyilvá­nulásokról is. Sajnos vállalat­vezetőink, vagy egyes műszaki adminisztratív dolgozók műn- kájában komoly hibák fordul­nak elő. Például a kazár! bá­nyaüzemnél a fenntartásnál foglalkoztatott összdoligozókat, mintegy 80 ezer forinttal károsították mag azon ke­resztül, hogy a Szénbányásza­ti Tröszt Munkaügyi Osztálya a fenntartáson levő dolgozók iránykeresetát 41,20 forintról 49 forintra emelte. A Terü­leti Egyeztető Bizottság e dol­gozóknak adott igazat, mégis a jogos bár visszafizetése csak ■részben történt meg. Az intéz­kedés a trösztön múlik, hogy engedélyezze a jogtalanul megvont összegek kifizetését. Más jellegű, de lényegében azonos példákat hozhatnék más üzemekből is. A példák­ból azonban egy közös tanul­ság levonható: még pedig az, hogy a vállalatainknál az ille­tékesek közül többen nem is­merik megfelelően a Munka­törvénykönyv szabályait, emiatt erkölcsi, de sokszor pénzügyi károkat, elégedet­lenséget idézünk elő. Az üzemi törvényességet vizsgálva okvetlenül szóvá kell tenni azokat a hibákat, amit egyes elvtársak felé jog­talanul elkövettünk. A jogta­lan büntetések, elbocsátások, áthelyezések sok panaszra adtak okot. Szükséges, mint slhogy azt a pedagógusoknál már megkezdtük, minden üzem. intézmény önkritikusan, igazságosan oldja meg. mert ezzel kevesebb sértett ember lesz. A szwrüalisla törvényesség kétoldalú viszony Nemcsak az államnak, üzem­nek. hanem az állampolgárok­nak is van kötelességük. A jogaikról, illetve azok meg­csonkításáról már volt szó. Sajnos azonban mostanában keveset beszéltünk az állam- polgári fegyelemről, ennek be­tartásáról. Igaz ugyan, hogy a begyűjtésnél is, adófizetésnél is országosan jó eredményt ér­tünk el — hiszen adófizetés­ben, begyűjtésben országos elsők vagyunk — de még jobb lenne eredményünk, ha a hát­ralékosok is hozzájárulnának a tervteljesítéshez. Adóval 9387 fő, a begyűjtésben 7011 fő adósa államunknak. Az iparban a munkafegyelemnél, a - tervfegyelemnél kell javí­tani. Párt-, szakszervezeteink. állami szerveinknek az a feladatuk, hogy felvilágosító munkájukban magyarázzák meg a törvényességnek ezt az oldalát is, de ha nem használ ■a szép szó, adminisztratív in­tézkedéseket, fegyelmit is al­kalmazzanak, mert ez a be­csületes dolgozók helyeslésé­ivel fog találkozni, i A Magyar Dolgozók Pártja eredményes munkáról számol­hat be a .párt tagjainak, az ország dolgozóinak. Munkájá­ról emelt fővel adhat számot népünk minden becsületes tagjának, mert politikájának helyességéről. munkájának eredményességéről, népgazda­ságunk minden területén ta­pasztalható eredmények ta­núskodnak. Megyénk pártszervezetei is sok eredményes rsníáí vívtak már meg. a párttagok, pártonkívüliek .ezreit mozgósították a felada­tokra. Pártszervezeteink mun­kájában azonban még elég sok a hiba, sok a fejlődésüket gátló akadály. Éppen ezért .pártunkban meg kell szaba­dulni azoktól az eszmei, szer­vezeti hibáktól, melyek pár­tunk életében elég mélyek. Fel kell számolnunk pártunk életében mélyen gyökerező szektásságot. Milyen megnyil­vánulásai vannak pártunk munkájában? Mindenekelőtt szólnunk kell a felvilágosító munkánk háttérbe szorulásá­ról. Addig, amíg a felszaba­dulás után pártunk a felvilá­gosító szó erejével százezreket tudott mozgósítani a válasz­tási küzdelemre, az államosí­tásokra, a 3 éves terv megva­lósítására. nagy szocialista lé­tesítményeink építésére, a for­dulat évétől kezdve egyre jobban előtérbe kerültek az adminisztratív intézkedések. A legkülönbözőbb politikai kérdésekben keveset és szegé­nyesen agitáltunk. Elmondtuk a mi álláspontunkat, de nem hallgattuk meg a tömeg véle­ményét. Sok eseménnyel szemben még az aktivisták is tanácstalanok voltak. Hiány­zott a határozatok meghozata­la országos és nemzetközi összefüggéseinek megmagya­rázása. ■ A hittanrajárások csökken­tésénél nem matgyaráztuk meg alaposan agitációnkban olyan fontos szempontokat, mint a gyermek kettős neveléséből származó hátrány. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésénél agitá- eiónk nem tudja visszatükröz­ni a termelőszövetkezetek elő­nyét, fölényét úgy, mint ahogy azt az élet nap mint nap bizonyítja. Ezért aztán mi különböző fogásokat, mód­szereket alkalmaztunk, csak­hogy kimozdítsuk a tsz-mozga­lom fejlődését stagnálásból, de ebbe már sok adminiszt­ratív vonás is vegyült! A szektásság azonban nem­csak a felvilágosító munkánk­ban található meg. Megvolt ez nem is kis mér'ékben ká­dermunkánkban is. Megyénk tekintélyes munkásmozgalmi múlttal rendelkező terület. A munkásmozgalomban sok har­cokban kipróbált elvtárs vett részt. Ezek az elvtársak sok tapasztalattall rendelkeznek. A felszabadulás után azonnal be­kapcsolódtak a párt szervezé­sébe, a gazdasági építőmun- kiába. Később elég sokat ki­hagytunk a vezetésből, nem kértük eléggé véleményüket ia különböző kérdések megol­dásánál. Súlyosbítja a helyze­tet az. hogy a munkásmozga­lomban résztvetf elvtársak anyagi juttatásánál is komoly hibák vannak. i De az idős párttagokkal való törődés nem szűkíthető Se. csak az illegális pártmun­kában, vagy munkásmozga­lomban résztvett elvtársakra. ÍMa már idős párttagoknak számítanak azok az elvtársak ás, akik a felszabadulás után közvetlenül beléptek a párt­iba. résztvettek az akkori po­litikai harcokban, az ország újjáépítésében stb. Ma ezek az elvtársak, akik igen szeré­nyen dolgoznak, nem egy esetben 'háttérbe szorulnak, nem halljuk meg véleményü­ket, bírálatukat munkánkról, i Pártszervezeteinknél a íszektariánizmus fellelhető az értelmiség felé folytatott po­litikánkban is. Az értelmiség­nek a felszabadulás óta eltelt Időben végzett munkája a leg­jobb bizonyíték arra, hogy az értelmiség zöme a felszaba­dulástól kezdve becsületesen í.ieiytáldt a számára kijelölt poszton, A munkásokkal együtt derekasan kivették ré­szüket a lerombolt, tönkretett üzemek, bányák helyreállítá­sából, gazdag tapasztalataik­kal gyorsan megszervezték a közigazgatást, az iskolai taní­tást. az orvosi szolgáltatást. Látták, hogy pártunk helyes irányba viszi az ország épí­tését. Megbecsüli az értelmi - ségnek a munkáját. Ennek következtében az értelmisé­giek ez időtől kezdve mégin- kátob felsorakoztak a pártunk által kitűzött feladatok meg­valósítására. Pártszerveze­teink tehát szakítsanak hi­bás, szektán«? gyakorlatukkal. !az értelmiségieket végzett munkájuk alapján ítéljék meg. tegyék nekik lehetővé továbbképzésüket, s gondos­kodjanak arról, hogy minél jobb feltételek között nyugod­tan dolgozhassanak. PártmunUánkban megtalál­ható a szektáns vonás a kö­zépparasztok felé való politi­kájában is. Ez kifejezésre jut abban, hogy igen kevés a számuk a párt soraiban. A 7 kh holdon felüli dolgozó pa­rasztok száma megyénk párt- szervezeteiben 1956. június hó 30án az összpárttagság 0,5 százaléka. Ennek oka az, hogy több helyen félünk tőlük, sok párttitkárunk attól tart, hogy­ha ezeket felvesszük a párt­ba. még vezetők lehetnek. A középparasztok felé folytatott szektáns gyakorlat most is megmutatkozik a kulá'klistára tett középparasztok rehabili­tációinál. Van párt- és tanács vezető, aki megmondja, hogy azzal nem fog kezet, aki egy­szer kul'áklistán volt. Igen té­ves állásfoglalás ez és ezzel nem hozzuk közelebb a kö- zépparssztokat a párthoz, de még az ilyen elvtársak tekin­télyét sem növeli állásfogla­lásuk. Pórtmunkánk helytelen módszeréről kell szólnunk a tömegszervezetek irányában folytatott munkánknál is. Megyénkben igen nagyszámú í«megszervezel van. s nem egy közülük, mint a bányász, vasas, építők szak- szervezete, harcos múlttal is rendelkezik. Hosszú, évtizedes tapasztalataik során kialakí­tották azokat a módszereket, amelyek a munkások szak- szervezetben való aktív te­vékenységét biztosítják. Még­is azt kell tapasztalnunk, hogy több pártszervezetünk elha­nyagolja a szakszervezetekkel való foglalkozást. Jellemző és eléggé általános hiba, hogy a mi pártszervezeteink nem bíz­zák meg sajátos feladatokkal a tömegszervezeteket. Szak- szervezeteink munkájából pél­dául eléggé hiányzik a mű­szaki fejlesztésért és anyag­takarékosságért, a verseny- nyilvánosságért való munka. De a pártszervezetek támoga­tásainak a szakszervezetben dolgozó kommunisták ellen­őrzésének hiánya miatt a szakszervezetek nem harcol­nak eléggé a kollektív szerző­dés betartásáért, a biztonsági felszerelések elkészítéséért stb. A szakszervezetek a mun­kások általános érdekeit fi­gyelembe véve segítsék a ter­melést, harcoljanak a kollek­tív szerződések betartásáért. Pártszervezeteink, a szakszer­vezetekben dolgozó kommu­nisták ehhez adjanak segítsé­get. A termelésben egyre na­gyobb helyet foglalnak el, szervezetileg is erősödnek a ®ISZ-szervezetek. De például demokratikus és szocialista haladó hagyományainak is­mertetésében. a párthoz való ragaszkodásban, a mi DISZ- szervezeteink nem tudták még kialakítani megfelelő sajátos módszerüket. Nincs meg a DISZ-vezetésnek a sajátos atz ifjúsági tömegeket bevonó munkamódszere. És ebben a fő ok, hogy pártszervezeteink a Központi Vezetőségnek az ifjúság neveléséről hozott ha­tározata után kezdeti segítség elmaradt. Nem tudjuk a DISZ-be irányítani a 20—24 éves fiatalokat, akik minőségi változást tudnának hozni a DISZ életébe. A Hazafias Népfront már sok segítséget adott nekünk; A munkájában kezd kialakul­ni a népfront céljának meg­felelő, a széles pártonkívüli tömegeket a szocializmus épí­tésébe bevonó munkamódsze­rük. Gyorsabban haladhat­nánk előre e téren, ha megja­vulna az MDP csoport mun­kája, ha még szélesebb pár- tonkívülieket vonnánk be a Hazafias Népfront munkájá­ba. A Központi Vezetőség július 18-i ülésének határoza­ta ehhez megadta az alapot, ezért a népfrontban dolgozó kommunisták a népfront tö­megbázisának kiszélesítését tartsák legfőbb feladatuknak. Pártunk Központi Vezetősé­ge a párt-munka megjavításá­nál hangsúlyozza, hogy eré­lyes harcot kell folytatni a pártmunka bürokratikus vo­násai ellen. Irányító, politi­kai, meggyőző, szervező mun­kát kér a pártszervezetektől, a párttagoktól. Éppen ezért szükséges, hogy nyíltan fel­vessük a pártmunka fogyaté­kosságainál olyan kérdése­ket, mint az aprómunka elha­nyagolása. A tömegek közölt végzett munkával, közvetlen érintkezéssel, a la­kosság apróbb mindennapi gondjainak, sérelmeinek inté­zésével, pártunk nagyobb tö­megbázist teremt, közelebb kerülnek a párthoz azok is, akik eddig idegenkedtek a párttól. Pártunk életében nemcsak szektáns hibák vannak, ha­nem komoly jobboldali ve­szély is tapasztalható. Ennek legélesebb megnyilvánulása Petőfi-köii összejövetelek vol­tak. A párt a mi kívánságain­kat is kifejezve nagyon helye­sen fellépett az ellenséges és demagóg elemek ellen, leszö­gezve. hogy a pártban és az állami, a tudományos élet kü­lönböző területein szükséges a pártszerű, elvtársi vita. De az ellenséges demagóg nézetek ellen szívós eszmeharcot foly­tat. A Központi Vezetőség irá­nyításával nekünk úgy a szektásság, mint a jobboldali elhajlás ellen, szívós, kitartó eszmei harcot kell folytatni. „A jelenlegi helyzetben — mondja a KV határozata — mind e kettő komoly veszélyt jelent számunkra és sokszor annyira összefonódnak, hogy 1 nem is könnyű őket jobbolda­linak, vagy baloldalinak ősz-, tályozni. A mindenkori konk­rét helyzetnek megfelelően kell a szelktáns, a jobboldali eleiméket elemezni, s ennek alapján kell fellépni minden­fajta pártellenes, antimarxis- ta, antileninista nézet, termé­szetesen pártunk és államunk ellen irányuló minden táma­dás ellen. Minden ilyen táma­dást egységesen, egy akarattal kell pártunknak visszavernie.” Pártéletünk megjavításához, az előttünk álló feladatok megvalósításához elengedhe­tetlenül szükséges a pártveze­tés megjavítása, a párttagság egységes fellépése, eszmei, politikai, szervezeti egysége. Pártunk soraiban az utóbbi időben a pártegység, a pártfe­gyelem lazult. Baj volt a centralizmussal, elvi tisztázat­lanság, ingadozás volt tapasz­talható a párttagok egy ré­szénél. A Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének hatá­rozata megteremtette az esz­mei, politikai és szervezeti egységet, pártunk minden tag­jának kötelessége a határozat végrehajtásáért egységesen, kommunista példamutatással fellépni. Az iparban előttünk álló feladatoknál legfőbb figyelmet a második 5 éves «terv feladataira kell irányítani. A második 5 éves terv időszakában 1956—1960- ra a technika jelentős fejlesz­tése alapján folytatni kel'l a szocialista iparosítást. A má­sodik 5 éves terv teljesítésé­ben fő helyet kap az alap­anyagok termelése. Bányá­szainktól a Központi Vezető­ség még ez évben 300 ezer tonna terven felüli szén ki­termelését kéri. Ránk a mennyiségből körülbelül 42 ezer tonna szén jut. A Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt részéről eddig 35 ezer tonná­ra történt vállalás, amit ke­vésnek tartunk. Igen helye­sen a salgótarjáni járási párt- bizottság és a bányász szak- szervezet területi bizottsága kiadta a jelszót: fel az új szénesatára és e kezdeménye­zésre az üzemekben megindul­tak a felajánlások. Ismerve a bányák műszaki feltételét, bányászaink és műszakiaink képességét, lelkesedését, hí­zunk abban, hogy vállalá­sunk eléri az arányosan ránk- eső részt és ezt az év végére terven felül kitermeljük. Az első félév munkája alapján bizalommal nézünk a máso­dik félév elé és bízunk abban, hogy az év végére a Központi Vezetőségnek büszkén jelent­hetjük feladatunk maradékta­lan végrehajtását. A bányá szatban a napi tervek teljesí­tése mellett ne feledkezzünk ■meg a távolabbi időben meg valósuló feladatok előkészíté­séről sem. Feltárásokkal, elő- vájásokkal gondoskodjunk új munkahelyekről. alakítsunk ki tömegtermelő munkahelye­ket, ahonnan több és olcsóbb szenet tudunk termelni. Egyéb üzemeinktől a terv 100 százalékos teljesítését vár­juk. Nem az a cél ezekben az üzemekben, hogy a mennyiségi tervet magasan túlteljesítsék, hanem inkább a minőségi ter­melésre, a határidőre fordítsa­nak nagyobb gondot. Ezekben az üzemekben az anyag kiho­zatal megjavítására, az anyag takarékos, ésszerű felhaszná­lására, a selejt elleni küzde­lemre, a technológiai fegye­lemre kell fordítani a fő figyelmet. A jobb munka- szervezéssel kerüljük el a hó­végi hajrákat, és az anyagellá­tás, rendelés biztosításával egész hónapban ütemes ter­melést biztosítsunk. Ipari üze­meinkben, a második fél évben fokozottabban előtérbe kell he­lyezni a technika fejlesztését. Sajnos, több helyen a kezdeti fellendülés után a technika fejlesztésével való törődés visz- szaesett. Elég általános, hogy a technika fejlesztésének, megoldásának útjaként csak a központi beruházást tekintik. Elhanyagolunk olyan fontos feladatokat, mint a kisgépest- tés, az újításokkal való törő­dés és még számos olyan helyi lehetőség kihasználását, ami a technika fejlesztését, a mun­kásokról való fokozottabb gon­doskodást jelenti. Állítsuk l i­ra figyelmünk középpontjába a műszaki fejlesztést, mert ez ipari fejlődésünk kulcskérdé­se. Ipari üzemeinknél a leg­döntőbb feladat az exportszál­lítások kiváló minőségben, ha- táidőre való teljesítése. Az első félévi munkánk során, sajnos, elhanyagoltuk az exportrende­lések teljesítését, aminek pe­dig most különös jelentősége van. Az építészet kommunistáitól, vállalat vezetőitől, valamennyi dolgozóitól azt kérjük, hogy az első féléves sikeres munka után kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a má­sodik fél évben is hasonló si­kereket érjenek el. Tartsák elsőrendű kötelességüknek, hogy a lakóház építkezéseken szerzett előnyüket megtartsák, amennyiben erre mód és lehe­tőség van még rövidítsék le a lakóházak átadásának határ­idejét. Építőanyagiparunk dol­gozóinak fő figyelme az éveleji lemaradás behozására, vala­mim a téli munkákra való fel­készítésre irányuljon. A tégla­préselés jó megszervezésével biztosítsuk, hogy téglagyáraink a tél minden napján égethes­senek, ezzel elegendő mennyi­ségű téglát termelve, biztosí­tani fogjuk a jövő évben az anyaghiány megszüntetését. A mezőgazdaságban előttünk áll« feladatokat a Központi Vezetőség július 19—21-i ülésének határozata megszabja: ,.A mezőgazdaság­ban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, vala­mint az egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a mezőgazdasági termelés álta­lános fellendítését kell elérni.'' Az idei első cséplési eredmé­nyek azt igazolják, hogy a Központi Vezetőség által“ ko­rábban előírt feladatokat vég­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom