Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-08 / 63. szám

XII. ÉVFOLYAM, 63. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. AUGUSZTUS 8. Megyénk dolgozói egységesen, fegyelmezetten végrehajtják a KV július 18-21-i határozatait llossamoló a megyei púrtahtiea-értekealetről A megyei párt-végrehajtóbi- zottság aug. 3-ánaktívaértekez- letet tartott Salgótarjánban. Az éx'tekezleten megjelent Vég!h Béla elvtárs, a Közpon­ti Vezetőség titkára. A nagy­számú részvevő nagy figye­lemmel halgatta Jakab Sán­dor elvtársnak, a megyei párt- bizottság' másod titkárának be­számolóját a Központi Veze­tőség 1956. július 18—21 -i ülé­sével kapcsolatos feladataink­ról. Jakab elvtárs a beszámoló elején arról a kedvező, jó ha­tásról beszélt, amelyet a Köz­ponti Vezetőség ülésének ha­tározatai gyakoroltak me­gyénk dolgozóira és arról, ami­lyen helyesléssel fogadták azokat. Rámutatott arra, hogy a Központi Vezetőség ülése önkritikusan, de igen opti­mistán tárta fel a párt, az or­szág helyzetét és olyan prog­rammal lépett a munkásosz­tályunk, az ország dolgozói elé, amely teljés mértékben megfelel azoknak a követel­ményeknek, amelyek jelenleg a párttagságot, országunk dol­gozóit foglalkoztatják. Pártunk az eltelt hónapo- pokban fontos intézkedéseket hajtott végre. Politikájának kialakításában az MDP III. kongresszusára, az 1953. jú­liusi és más üléseinek fontos határozatára, az SZKP XX. kongresszusából levont tanul­ságokra támaszkodott. „A párt arra törékedett — mondja a Központi Vezetőség határoza­ta —, hagy mimikája homlok­terébe a szocializmus építésé­nek gazdasági problémáit ál­lítsa, megszervezze a harcot a termelési tervek teljesítéséért mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban, mind, pedig a gazdasági élet egyéb területe­in előmozdítsa a termelés nö­vekedését, az önlköltség csök­kentését. A párt további erő­feszítéseket tett a dolgozók, elsősorban a munkásosztály életszínvonala emelésében, a dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére, a dolgozó nép szociális, kultu­rális viszonyainak megjavítá­hogy pártunk, kormányunk bízik a megyei, járási, közsé­gi. üzemi vezetőkben, a ho­zott intézkedésekkel elismeri eddig végzett eredményes munkájukat és bizalmat, lehe­tőséget ad a jövőre a maga­sabb színvonalú vezetés ki­alakításához. Kétséget kizá­róan megállapíthatjuk, . hogy munkásaink, műszaki és ad­minisztratív dolgozóink szíve­sen vesznek részt a gazdaság- vezetés megjavítása, az egy­szerűsítés érdekében indított vitában, mert tudják, hogy ez­zel felesleges tehertől szaba­dítják meg népgazdaságunkat, amit népünk, hazánk javára fordíthatunk. 1 A párt és a kormány az el­múlt hónapban hozott legfon­tosabb intézkedéseinél külö­nös jelentősége van a törvény- sértések megszüntetésére ho­Pártfunk. kormánjnnk átgondolt intézkedéseinek megvannak az eredményei A szocialista ipar 1956. első felében 6,8 százalékkal ter­melt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Megyénk bányái, üzemei jelentősen hoz­zájárultak az országos ered­ményekhez. Bányászaink, a pártszervek vezetésével, a műszakiak jó munkájával 85 ezer tonna szenet adtak ter­ven felül. Első féléves tervü­ket 105,7 százalékra teljesítet­ték. A szép eredmény értékét növeli, hogy a termelés eme­lését a temelékenység növelé­sével érték el. Ez idő alatt ön­költségüket főleg fa- és egyéb anyagtakarékossággal tonnán­ként több mint 3 forinttal csökkentették. A második fél­évi tervteljesítés szempontjá­ból kedvező, hogy júliusi ter­vüket is 102,1 százalékra tel­jesítették. Megyénk más ipari üzemeinél hasonló jó eredmé- hyekről számolhatunk be. Az első féléves tervüket a nehéz kezdet, anyaghiány, ellenére túlteljesítették. A Salgótarjáni 'Acélárugyár 106,8, a Tűzhely­gyár 100,9, a Bányagépgyár 405,1. a Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat 125,4, a Sal­gótarjáni Üveggyár 106,7 szá­zalékra teljesítette tervét. Első féléves terv teljesítését élősegítette a műszaki szín­vonal emelése, a korszerű technológia alkalmazása, a gépek fokozottabb alkalmazá­sa. A mezőgazdaságban a késői tavaszodás után gyorsan és jó minőségben végeztünk a tava­szi munkákkal, majd a nö­vényápolással. A nyár elejéig tartott kedvező időjárás, a fejlett agrotechnikai módsze­rek alkalmazása jó, közepes termést ígér a gabonánál. A gabona gyors beérése ellenére sikerült gyorsan, kevés szem­veszteséggel július 28-ra le­aratnunk. Ez tsz-eink, gépál­lomásaink szervezett munká­ját dicséri. Megyénkben fo­lyik a cséplés és az első csép- ■lési adatok azt mutatják, hogy sikerült teljesíteni a Központi Vezetőség júniusi határozatá­ból adódó 3 százalékos ter­més emelést. Jó munkaszer­vezéssel biztosíthatjuk, hogy a cséplést augusztus 20 ra befe­jezzük. 1 A mezőgazdaság eredmé­nyes munkája mellett szép eredményekről számolhatunk be a begyűjtésnél is. Az első negyedéves tervünk túlteljesí­tésével a III. csoportba tarto­zó megyék között elnyertük a Minisztertanács vándorzászla­ját. Az a feladatunk, hogy a nyári nagy begyűjtésnél ugyanilyen szorgalommal dol­gozzunk, hogy megtarthassuk 'a Minisztertanács vándorzász­laját. Az ipari és mezőgazdasági termelésben, a begyűjtésben elért eredmények alapján a bért és a szakszervezet kez­deményezésére a kormány 650 forintban állapította meg az időbérben foglalkoztatott dolgozók alapbérének legala­csonyabb összegét. Az ország­ban 170 ezer dolgozónak jelent ez kereset emelést. A kor­mány az életszínvonal emelé­se érdekében május elsejével 6500 cikk árát 10—40 százalék­kal csökkentette, ami évente 900 millió forint megtakarí­tást jelent. Az árleszállítás, valamint a részletfizetési akció hatása megmutatkozott a me­gye kiskereskedelmi forgal­mában is. Vegyesipari cikkek­ből a kiskereskedelem 8,2 mil­lió forinttal adott el többet, mint az előző év azonos idő­szakában. Jelentős emelkedés van a nagyobb értékű vegyes­ipari cikkeknél. Jelentősen nőtt a zöld ballonkabátok, ny­lon fehérneműk és harisnyák forgalma. I Megyénk városaiban és az iparvidékhez tartom falvak­ban nagy megnyugvást hozott a húsellátás megjavítása. Az ezelőtt megszokott péntek éj­szakai, szombat egész napi sorban állásúk megszűntek, mi­vel hús hétköziben is elegen­dő mennyiségben van. A ked­vező lehetőségeket sok ház­tartás ki is használja, amit a tőkehús forgalmának 25 szá­zalékos emelkedése bizonyít. Pártunk és kormányunk to­vább folytatja az életszínvo­nal emeléséért folytatott mun­káját. A Központi Vezetőség július 18—21-i ülésén elhatá­rozta, hogy ez évben és a kö­vetkező években nem bocsát ki békekölcsönt. Pártunknak, kormányunknak ez az intéz­kedése igen nagy megnyug­vást jelentett a munkások, műszakiak, alkalmazottak kö­rében. Ez az intézkedés me­gyénk dolgozóinak reáljöve­delmét 10 hónap alatt mintegy ■25—30 millió forinttal növeli. Szükséges hangsúlyoznunk, hogy a békekölcsön eltörlése nem taktikai húzás, ahogy azt egyes kishitűek állítják. A párt és a kormány nyomatéko­san hangsúlyozza, hogy a bé­kekölcsön eltörlését nem kö­veti valamiféle jövedelem- adó. vagy népgazdasági hoz­zájárulások kivetése. Gazdasági adottságaink még most nem teszik lehetővé, hogy máról holnapra tejjel- mézzel folyó Kánaán legyen hazánk. De biztosíték az élet- színvonal emeléséhez az, hogy a párt és a kormány általános munkája homlokterébe került az életszínvonal emelése. Ezt mutatja a kormánynak a na­pokban tett bejelentése is, a zsír és zsírféleségek, valamint a bor árának leszállításáról. Nagy helyesléssel találkozott megyénkben a gazdaságve­zetés megjavítására, a túlzott 'központosítás megszüntetésé­re vonatkozó intézkedések. A párt és a kormány erre vonat­kozó intézkedéseivel párt, 'gazdasági és állami vezetők 'régi kívánságát teljesíti, mi­vel sok esetten érezték ennek hátrányát. A gazdaságvezetés megjavítására, a túlzott köz- pontosítás megszüntetésére vonatkozó rendelkezésekben megyénk dolgozói azt látják, zott intézkedéseknek. A Köz­ponti Vezetőség és a kor­mány rehabilitációja pártunk múltját, becsületét, szocialista demokráciánk felsőbbrendű­ségét ért hibáktól tisztította meg és ez garancia arra', hogy 'még egyszer nem fordulhat elő. Következetesen alkalmaz­zuk pártunk életében a lenini vezetés normáit, mert ez a legfőbb biztosíték az ilyen hibák elkerülésére. ! A Központi Vezetőség jú­lius 18—21-1 ülése a jelentős eredmények mellett nyíltan. Igen reálisan, önkritikusain foglalkozott állami iís párt életfánk néhány problémájával. A jól végzett munka mellett megvitatta az előttünk álló ipari, mezőgazdasági felada­tokat, a gazdasági vezetés, a túlzott központosítás, a szocia- [ lista törvényesség, állami éle­tünk további demokratizálásá­nak, az ideológiai harcnak, a pártvezetésnek néhány fontos kérdését. Ezek közül nem egy kérdést újszerűén, szinte programot adva vetett fel, ami nagy helyeslésre talált a különböző rétegekben, a még eddig pártvezetésünk, népi demokráciánk felé fenntartá­sokkal élők között is. A nyílt, önkritikus, de reális progra­mot adó határozatban helyes­léssel vettük tudomásul az olyan kérdések megoldását, mint a szocialista törvényes- ség biztosítása, állami életünk további demokratizálása. Államrendszerünk alapjai­ban mélyen demokratikus. Or­szágiunkban a hatalom a dol­gozó parasztsággal szövetsé­ges munkásosztály kezében van. Ez a döntő jellemvonás, mely megkülönbözteti a polgá­ri típusú államoktól és azok­nál ezerszer demokratikusabbá teszi. Népi demokráciánkban az ország ügyét az országot építő munkások, parasztok, haladó értelmiségiek intézik. A megyei, járási, községi tanácsokban ugyancsak az említett területek legjobbjai, legrátermettebbjei vannak. A fogadónapok tartásával, a vá­lasztói gyűlésekkel igyekez­nek eleget tenni a kiérdemelt bizalomnak. E munkák ered­ménye, hogy általában poziti­ven kell értékelni a .tanácsi szervek kapcsolatát a néppel. Sok kérdésben a tanácstagok bevonásával kikérik a válasz­tók véleményét, ami, kedvező eredményeket vált ki. Az állami demokratizmus­nál elért eredményeink mel­lett azonban teljes egészében egyetértünk a Központi Veze­tőség határozatának azon ré­szével, amely kimondja, hogy alapvető feladatunk államunk demokratikus tartalmának további kibontakoztatása, a választott államhatalmi szer­vek szerepének, hatáskörének további növelése, mind széle­sebb dolgozó rétegek bevoná­sa az államigazgatásba. En­nek biztosítására az ország- gyűlésre, az országgyűlési képviselők munkájára, sze­mélyenkénti választási rend­szer bevezetésére vonatkozó javaslatokat helyeseljük. Helyeslést és megelégedett­séget váltottak ki tanácsszer­veinknél, a tanácsapparátus­ban a tfanat*sok wnállóságátf növelő intézkedések, a választott szervek jogköré­nek bővítése, a szakminiszté­riumok, szakosztályok felada­tainak meghatározása. Az ön­állóság növelését szolgálták az olyan intézkedések, ame­lyek tanácsi hatáskörbe adják le a minisztériumi vállalato­kat, üzemeket. Sajnos, e téren a minisztériumok még sem­mit sem tettek, annak elle­nére, hogy másfél hónapja el­ment az erre vonatkozó javas­lat. Ahogyan a minisztériu­mok nem tettek e téren sem­mit. úgy a megyei tanács sem adott még át egy vállalatot sem a járási, illetve városi tanácsnak, sőt a rétsági és balassagyarmati Sütőipari Vállalatot most vonták megyei hatáskörbe. De a dolgok ér­dekessége az, ha a Megyei Tanács VB., az Élelmiszer- ipari Minisztérium kiküldött­jére hallgat, akkor a húsipari vállalatokat is a megyéhez veszik vissza. IA megyei pártaktíva-értekezlef* határozata Mi, a Nógrád megyei párt- aktíva-értekezlet részvevői megtárgyaltuk a Központi Ve­zetőség július 18—21-i ülésé­nek határozatát. Helyeseljük a Központi Vezetőségnek a pártegység erősítésére, a szo­cialista demokrácia kiszélesí­tésére, az állami élet további demokratizálására, az ötéves terv irányelveinek megvalósí­tására hozott határozatait. Tudjuk, hogy ezek az intéz­kedések a párt és a tömegek közötti kapcsolat megerősíté­sét, szocialista államunk to­vábbi erősödését, valameny- nyiünk jólétét jelentik. Az ak­tíva minden részvevője ereje teljes lalbavetésével fog mun­kához. A Központi Vezetőség által kért 300 000 tonna terven felü­li szén kitermeléséből a ránk­eső, mintegy 42 000—45 000 tonnát az év végére maradék­talanul teljesítjük. Az iparban az eddigieknél nagyobb figyel­met fordítunk a műszaki, tech­nikai színvonal emelésére, az anyaghányad csökkentésére, a tervben megszabott termelési mutatók teljesítésére. Az építő- és az építőanyagipar­ban azon dolgozunk, hogy dol­gozóink korszerű épületekben dolgozhassanak és minél több új lakást adhassunk át határ­idő előtt. A nyári munkákat — csép­lést. tarlóhántást, másodvetést — a nagy nyári begyűjtést versenyben a legrövidebb idő alatt elvégezzük. Termelő- szövetkezeteinket tovább szi­lárdítjuk és állandó agitáció- val, a falu kommunistáinak mozgósításával, meggyőző sza­vakkal a tsz-ek fejlesztésén dolgozunk. Ezeket a feladatokat a dol­gozók legszélesebb bevonásá­val, alkotó kezdeményezésük kibontakoztatásával hajtjuk végre. Harcolunk pártunk­ban a lenini normák, a kollek­tív vezetés betartásáért. Küz­dünk a személyi kultusz min­den megnyilvánulása ellen és őrizzük pártunk egységét, mint a szemünk fényét. A szocialista törvényességet minden erőnkkel betartjuk és betartatjuk. A bátor bíráló és önbíráló szellemben, pártszerű viták­ban hozott párthatározatokat kommunista fegyelemmel és példamutatással végrehajtjuk. A KV határozatával teljes mértékben egyetértünk és mi. Nógrád megyei kommunisták biztosítjuk a Központi Vezető­séget, hogy meggyőződve pár­tunk politikájának helyességé­ről, szilárd egységben sorako­zunk pártunk mögé, és az ed­digi eredményeinkre támasz­kodva az előttünk álló nehéz­ségeket leküzdve harcolunk második ötéves tervünk ma­radéktalan teljesítéséért, a dolgozó nép jólétének szünte­len emeléséért.---------------------------------------­Nag ygyűlés lesz augusztus 12-én Salgótarjánban Az MDP megyei bizottsága augusztus 12-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor Salgótarjánban a Petőfi téren (Fő tér) nagy­gyűlést tart. Előadó: Kádár János elvtárs, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Vezetőség titkára. Felszólalnak Budavári Károly Kossuth-díjas vájár. Lon- gauer József sztahanovista üzemvezető. • A tanácsi önállóságnál szól­ni kell néhány szót az alsóbb tanácsi szervek önálló mun­kájáról is. Eltekintve a még isok helyen megtalálható meg­kötöttségektől, meg kell mon­dani azt is, hogy alsó tanácsi szerveink se várjanak min­dent felülről, vagy döntéseiket nem okvetlen szükséges min­dig a járási vagy megyei ta­náccsal szentesíttetni. Ma még találkozunk olyan esettel, hogy például a szécsényi já­rási tanács a hatáskörébe tar­tozó ludányhalészi szociális otthon ügyeinek megoldását a megyei tanácsra hárítja. Más tanácsoknál ugyanilyen ese­tek tapasztalhatók az iskolák, egészségügyi intézmények, la­kások ügyében. Feleslegesek az ilyen felterjesztések. Le­gyenek bátrabbak, gyorsabb lesz az ügyintézés és megelége- dettebb a tanácsihoz bizalom­mal forduló dolgozó. Állami életünk demokratiz­musa mellett szólni kívánok az üzemi és tf er m elősző vei keze íi demokratizmusról is. A megyei párt-végrehajtó- bizottság a napokban meg­vizsgálta a Salgótarjáni Üveg­gyárban az üzemi demokratiz­mus kérdését, többek közt, hogyan érvényesülnek a mun­kások, műszakiak, alkalmazot­tak észrevételei, javaslata^ az üzem életében, a kollektív szerződés végrehajtásában, tervezésében stb. Sajnos, az üzem felső vezetői, de a gyár vezetői sem vonják be a ter­vezésbe, az üzem dolgainak intézésébe eléggé a szakszer­vezeteket, az ott dolgozó munkásokat, műszakiakat stb. A «vár kapacitását meghala­dó terveket adnak, nem vesz­nek figyelembe a terv mény- nyiségi előirányzatoknál olyan elengedhetetlen esetet, mint a kemencék átépítése, fjedig tudvalevő. hogy az üveggyártás jó kemence nél­kül lehetetlen. Nagyon sok esetten nincs önállósága a vállalatnak. Sajnos még egyes személyek felvételéhez is a minisztérium illetékes osztá­lya engedélye szükséges. De iá vizsgálat megállapított még olyan, az üzemi demokratiz­mussal összefüggő tényeket is, hogy a termelési értekezletek 30—35 százalékos látogatott­ságának oka a munkások ja­vaslatainak figyelmen kívül (hagyása, a bírálat durva vagy finomabb formában való el­nyomása. A kollektív szerző­désben a szociális, kulturális, ■az egészségügyi részek végre ■nem hajtásánál olyan indok­lások találhatók, hogy a kivi­telező vállalat nem vállalta, ■vagy erre még van idő. Saj­nos azonban az olyan felada­tok elvégzése is húzódik, amit ■az igazgató saját hatásköré­ben az igazgatói alapból meg tudna oldani. Mindezek fenn-1 állása az üzemi, párt, szak- szervezet hiányos munkáját is mutatják. A szakszervezeti bi­zalmiak közül sajnos több nem ismerte feladatait, jogait, a rájuk vonatkozó párt és kor­mányintézkedéseket. Éppen ezért csak helyeselni lehet a 'bizalmiak tanfolyamszerű ok­tatását, amit a szakszervezet már elkezdett; ' Azoknak, akik úgy gondol­ták, hogy ez az a „nóta“ csak az Üveggyárról szólt, javasoljuk, nézzenek körül saját portá­jukon, mert ott is hasonló pél­dákat találhatnak. Éppen ezért javasoljuk a szakszerve­zetben dolgozó kommunisták­nak, fordítsanak több figyel­met az üzemi demokráciára, a szakszervezeti bizalmiak ok­tatására, és ha úgy látják, vá­lasztmányi ülésen, esetleg imunkés'gyűlésen is vitassák ■meg e nagy horderejű kér­dést. Sajnos nem sokkal jobb a helyzet a tsz demokráciánál sem. Az elvtársak tucatszám­ra tudnának példát hozni a termelőszövetkezeti demok­rácia megsértésére. Még most is elég gyakori, hogy a me­gyei, járási tanácsok, a mag- termeltető vagy a termény­forgalmi vállalatok dolgozói durván megsértik a tsz de­mokráciát. Például a nógrád-' megyeri Petőfire az ősszel a járási tanács ráerőszakolt 40 kh búzavetést olyan földbe, ahol most 3 mázsa átlagter­més várható. Sajnos az elnök is elég .gyakran egyedül dönt a tagság megkérdezése nél­kül. A nagykeresztúri tsz-ben a közgyűlés arra hozott határo­zatot. hogy minden munkát saját erőből végeznek. A tsz (Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom