Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-01 / 61. szám

2 SZABAD AÖCBÁD 1956. augusztus 1. Egyesülés után A Hazafias Népfront, az MNDSZ és a Békebizottság összevonásának munkájánál látni csak, hogy ezen szervek külön-külön végzett munkája — amely bár eredményes volt — nem tudott a széles dolgo­zó tömegek összefogójává vál­ni. A népfront feladata az ősz. szes demokratikus, haladó erők összefogása a társadal­munk előtt álló feladatok vég­rehajtására. Az elmúlt több mint másfél esztendő jelentős eredményei azt igazolják, hogy szélesedett a demokratizmus, szilárdult a törvényesség betartása és a népfront megalakulásával újabb erőket tudtunk bevonni a szocializmus építésébe. A hiba ott volt, hogy népfront­bizottságaink nem találták meg a helyüket minden terüle­ten. Lényegében elmondhat­juk, hogy- az egyes szervek azokat a feladatokat hajtották végre, amelyeket a népfront­nak kellett volna elsősorban szorgalmazni. Ilyen a haza­fiasságra való nevelés, a nem­zetközi helyzet ismertetése, a békéért vívott harc stb. A Nép­front, mint a legszélesebb tö­megek összefogója, külső szemlélője, vagy legjobb eset­ben támogatója volt ezeknek a megmozdulásoknak és csak igen kevés önálló akciót haj­tott végre. Az egyesített népfront be­töltheti azt a nemes feladatot, amelyet a Párt III. kongresz- szusa és a népfront I. kong­resszusa eléje tűzött. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a Hazafias Népfront I. kongresz- szusának útmutatásait csak részben tudtuk végrehajtani, amelynek oka egyrészt az volt, hogy a tömegek megnöveke­dett lendületével nem tudtunk lépést tartani, másrészt párt- szervezeteink kívülről szemlél­ték népfrontbizottságaink mun­káját. Emiatt a mozgalom, főleg falun eltért az iránytól, túlzott követelések és akció- programok jöttek "felszínre, amelyek már nem a nemzeti egység megszilárdulását jelen­tették, hanem lazították az állami fegyelmet, a törvényes­ség betartását. A Központi Vezetőség feb­ruári és márciusi határozata feltárta a mozgalomban mutat­kozó negatív jelenségeket, ugyanakkor megállapította azt is, hogy a mozgalom alapjá­ban helyes irányban haladt előre. Elősegítette a párt tö­megkapcsolatának elmélyítését azzal, hogy számos becsületes dolgozót vont be az állam ügyeinek intézésébe. A feb­ruári é'f .márciusi határozat után - mctgalmunk helyes irányban indult el, de jelentő­sen diókként mozgalmunk len­dülete. Ennek oka egyrészt az volt, hogy kommunistáink többsége is a népfrontot tar­totta a jobboldali elhajlás megtestesítőjének, emiatt „óvatosság“ címén távol ma­radtak a mozgalom összejöve­teleitől, nem bátorították nép­frontbizottságainkat. Másrészt a mozgalom, amely ennek kö­vetkeztében magára maradt, sok helyen leszűkült a nép­frontbizottság tagjaira, vagy rosszabb esetben csak a tagok egy részére korlátozódott. Ezeket a mozgalomban lévő hibákat küszöböli ki pártunk javaslata, amellyel összevonta azokat a tömegszervezeteket, amelyek munkája szorosan egybekapcsolódik és lényegük­ben egy célért harcolva keresz­tezték egymás munkáját. Szép és nemes feladat áll az egyesí­tett népfront előtt. Erősítse a hazafias, demokratikus erők népi összefogását a szocializ­mus építésére. Legyen szószó­lója a béke megvédésének és a mozgalom keretében a béke ügye váljon a nemzeti egység legátfogóbb eszközévé. A nép­front, mint széles tömegmoz­galom lehetőségget ad arra, hogy minden réteget felsora­koztassunk a béke megvédése mellett. Népfrontbizottságaink ankétokon és békebeszélgetése­ken keresztül ismertessék mind a kül-, mint a belpoliti­kai kérdéseket. Feladat, hogy az MSZT-vel karöltve társadal­munk minden rétegében ápol­juk a magyar és szovjet nép őszinte barátságát. Népfrontbizottságaink nemes feladata, hogy nagy gonddal és szeretettel törődjenek s fog­lalkozzanak a dolgozó nőkkel, az édesanyákkal, segítsenek áldozatos munkájuk megköny- nyítésében. A nők nagy tábora a legtöbbet tud*tenni népünk és új nemzedékünk hazafias nevelésében. Harcoljanak azért, hogy a nők a politikai és társadalmi életben és a ter­melőmunkában tehetségük és képességük szerint elfoglalhas­sák az őket megillető helyet. Minden erőnkkel törekedjünk arra, hogy asszonyaink, lányaink a népfrontmozgalmon belül megtalálják helyüket. Asszonyaink használják fel a női munka eddigi gazdag ta­pasztalatait, formáit és köve­teljék, hogy a népfront ezeket a módszereket segítse előre vinni a nőtanács munkájában. Népfrontbizottságaink nemes feladata, hogy mozgalmi mun­kánk minden kérdésébe von­ják be az értelmiségi dolgozó­kat, akik bátor, okos tevékeny. 6égükkel nagymértékben elő tudják segíteni édes anyanyel­vűnk ápolását, népünk haza­fias nevelését, megyénk gaz­dag hagyományainak feltárását és közkinccsé tételét, nemzeti ünnepeink méltó megünnep­lését. Olyan légkört kell kiala­kítanunk, hogy a falu peda­gógusai összeforrjanak a nép­pel, a nehézségeket együtt küzdjék le és együtt örüljenek az elért eredményeknek. A továbbiakban is feladatuk népfrontbizottságainknak, hogy megértő gondossággal foglal­kozzanak a dolgozó paraszt­sággal. Magyarázzuk állan­dóan a nagyüzemi gazdálko­dásban rejlő erőt. Segítsük j egyénileg dolgozóinkat abban i is, hogy a lehetőségekhez mér-! ten mennél nagyobb eredmé- í nyékét tudjanak elérni saját j maguk és egész népünk javó- [ ra. Legyenek népfrontbizoti- j ságaink a szocializmus építé- * sének aktív kovácsai, harcol- i janak községük szépítéséért, j minden erejükkel arra tőre- j kedjenek, hogy a nép áltai el­fogadott reális községpolitikai tervek végrehajtásából min­denki kivegye a részét. Szer­vezzék a társadalmi erők ősz szefogását. Népfrontbizottságaink és ta­nácsaink közösen segítsék egy­más munkáját a kormány- határozatok és az időszerű fel­adatok végrehajtásában. Nép­frontbizottságaink a legszéle­sebb tömegek élén legyenek a törvényesség őrei és példa- mutatásukkal, nevelésükkel segítsék törvényeink betartá­sát, de ezentúl lépjenek fel az állami fegyelem lazítói ellen. Népfrontbizottságaink szerez­zenek érvényt az egyszerű dol­gozók helyes javaslatainak, észrevételeinek és türelmes, Jjaráti szóval magyarázzák meg azokat a kérdéseket, amelyeket jelenleg még nem tudunk megoldani. Legyenek népfrontbizottságaink haladó szocialista hagyományaink ápolói, erősítsék az alkotó nemzetközi összefogást. Nép­frontbizottságaink legyenek kezdeményezői nemzeti ünne­peink méltó megünneplésének, vonják be falujuk értelmiségi dolgozóit és kérjük segítségü­ket más nagy feladatok végre­hajtásához is. Feladatuk az is, hogy figyelemmel kísérjék a tanácstagi beszámolókat, adja. nak segítséget ezeknek meg­szervezéséhez. Ezeket a nagy és nemes fel­adatokat csak úgy tudjuk ei; kerre vinni, ha pártszerveze­teink élére állnak a mozgalom­nak, ha vallásra, nemre való tekintet nélkül mindenki részt vesz a mozgalomban. Ha az előttünk álló nagy feladatok végrehajtásában az egyesülő tömegszervezet és mozgalom aktívái lelkesen részt vesznek, altkor a női munka és a béke­bizottság munkája szerves részévé fog válni a hazafias népfrontmozgalomnak. Jói dolgortak a nagybátonyi gépkocsivezetők A 33. Autóközlekedési Vál­lalat nagybátonyi főnöksége nyerte a „Vezess balesetmen- tesen"-mozgalom versenyzász­laját a második negyedévben elért kimagasló eredményével. A nagybátonyi főnökség gép­kocsivezetői ez idő alatt több, mint félmillió kilométer utat tettek meg — baleset és sza­bálysértés nélkül. Ünnepélyes munkaértekezletükön meg­jutalmazták a legkiválóbb dol­gozókat. Köszöntjük mi is a nagybá­tonyi főnökség dolgozóit! To­vábbi jó munkát, elvtársak! A mmküversenymozgalom helyzete a Mdtranovúki Bányaüzemnél Egy szakszervezeti, DISZ és tröszti vezetőkből álló bizott­ság megvizsgálta a napokban a mátranováki bányaüzemnél a munkaverseny szervezésé­nek és nyilvánosságának hely­zetét. Az alábbiakban közöl­jük a vizsgálat legfontosabb tapasztalatait. ★ A Mátranováki Bányaüzem életében, a többi bányaüzem­hez hasonlóan jelentős: szere­pet tölt be a bányászok' mun­kaversenye, mely az elmúlt félévben azt eredményezte, hogy az üzem április kivételé­vel minden hónapban teljesí­tette tervét. A hathavi tervtel- jesités együttesen 100,5 száza­lékos félévi tervteljesítést eredményezett. A mennyiségi terv teljesí­tése tehát jól halad az üzem­nél, annál több azonban a baj az önköltségi és a kalória terv betartásával: a bányaüzem az első negyedévben 2 forint 90 fillérrel lépte túl az egy ton­nára előirányzott költséget. Igaz ugyan, hogy ez a túllépés j a második negyedévben 80 fii- j Térrel csökkent, de éppen s azért, mert a kalória terv ma- j gas és a robbanóanyag norma ; is feszített, az üzemvezetőség- j nek bizonyos fokig elment a i kedve a további eredmények i elérésének szorgalmazásától. ] A bizottság megállapította. • hogy a Csipkés körlet kivéte- | lével megvannak a munkaver- ; seny eredményeinek biztosítá- j sához a szükséges műszaki fel-! tételek. A munkaverseny szervezésé- 5 vei kapcsolatban a bizottság J nem tapasztalt semmilyen új, 1 hasznos módszert Mátranová- ‘ kon. Itt is az aknászok és szak- szervezeti bizalmiak gyűjtik össze a bányászok verseny­vállalásait, amelyeket aztán az üzemi bizottság és a versenyes összesít. Lassan terjed az a be­vált módszer is, hogy a bányá­szok a termelési értekezlete­ken teszik meg a felajánlásai­kat, amelyek gyakran főleg a műszakiaknál elég általánosak és így teljesítésük értékelése nehézségekbe ütközik. A versenynyiiváncsság te­kintetében a versenyeredmé­nyek írásban történő terjeszté­sét megfelelőnek tartja a bi­zottság, viszont az eredmé­nyek szóbeli értékelése és ter­jesztése a bizalmi csoportok­ban hiányzik. A legfontosabb hibák, ame­lyeket a bizottság felró a ve­zetőségnek, a következők: 1. Mátranovákon nem fej­lesztették tömegméretűvé a ki­váló dolgozók mozgalmát. A bányaüzemnél az utóbbi idő­ben egy bányász sem kapta meg a szakma kiváló dolgo­zója címet, pedig születnek szép termelési eredmények, csak a tröszt és a szakszerve­zeti trösztbizottság nem for­dított gondot ezekre. 2. Az üzemi bizottság nem foglalkozik eleget az új, kor­szerű munkamódszerek ter­jesztésével. Legkevésbé mutat ebben példát az üzemi bizott­ság elnöke, aki igen ritkán jár be a bányába, ahogy azt egyes dolgozók elmondották. 3. Nem eléggé szoros az üzemi bizottság és az üzem­vezetőség kapcsolata sem. Igen ritkán cserélik ki tapasztala­taikat és alig mennek közös ellenőrzésre. 4. Az újító mozgalom sem bontakozott ki eddig széles méretekben, pedig az ez évben Mátranovákon rendezett újító kiállítás sok tapasztalatot nyújtott a helybeli újítóknak. 5. Végül, amint nem vált tömegmozgalommá a „kiváló bányász“-mozgalom, a műsza­kiak között sem tesznek lépé­seket a „kiváló műszaki"-moz­galom terjesztése érdekében. ★ A bizottság tapasztalatait megbeszélte az illetékes gaz­dasági, párt- és szakszervezeti vezetőkkel és aktívákkal, akik szélesebb körben is elterjesz­tik majd a bizottság tapaszta­latait. A felmerült hibák ki­javításának ellenőrzésére és egészében a mátranováki munkaverseny mozgalom hely­zetének értékelésére a vizsgá­latot kezdeményező SZMT (Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa) még visszatér. Távirat a Központi Vezetőségnek Mi, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár kommunistái és pártonkívüii dolgozói üdvözöljük a Központi Vezetőség ha­tározatát és megelégedéssel tölt el berniünket az a tudat, hogy pártunk egységének megerősítésével még szilárdabban tudunk küzdeni népünk jólétének emeléséért, a szocializmus építé­séért. ■ Ennek érdekében vállaljuk, hogy az 1958. évi termelési tervünket 1250 000 forinttal túlteljesítjük. A termelési terv túlteljesítése mellett azonban nem feledkezünk meg gyártmá­nyaink minőségének állandó javításáról sem, továbbá vállal­juk, hogy önköltségi tervünket túlteljesítjük és a III. negyed­év folyamán 300 000 forintot takarítunk nteg. A fenti vállalásunkkal is bebizonyítjuk a pártunkhoz való töretlen hűségünket, és azt, bogy megértettük a Központi Veze­tőség határozatát, amely még szorosabbra fűzte sorainkat a j szocializmus építéséhez. S „Mi is szeretnénk elbeszélgetni pártunk vezetőivel“ A kisterenyei bá­nyaüzemben is megvitatták a Köz­ponti Vezetőség ha­tározatát. Már szer­dán éjjel leszállás közben adták hírül egymásnak a nagy jelentőségű ese­ményt és fűzték hozzá saját észre­vételeiket a bányá­szok. A csütörtökön és pénteken tartott gyűlések részvevői közül többen szól­tak hozzá a határo­zathoz és a Politi­kai Bizottság beszá­molójához. Helyes­léssel, megelége­déssel fogadták. A T eke-le jtősak- na bányászai között igen lelkes biza­kodó volt a hangu­lat. Licskó József DISZ-brigádját és Bódi Miklós sztaha­novista brigádját, bár meglepték az események, mégis helyesléssel fogad­ták a határozatot. A fiatalabbak köré­ben nagy vissz­hangra talált a le­szerelésekről szóló néhány sor, amely­ben a nemzetközi feszültség enyhülé­sének egyik muta­tóját látták. Az idősebb bányászok közül Rákosi elv­társ kérelme és fel­mentése a Közponii Vezetőség ' első tit­kári tisztsége alól ébresztett mély saj­nálkozást és töb­bekben megrendü­lést. Nem csoda, hi­szen közülük solcan vettek részt az első világháború évei­nek sztrájkjaiban, majd mint vöröska­tonák többször lát­ták, hallották Rá­kosi elvtársat. Együtt harcoltak 1919-ben éh a fel­szabadulás után is | több alkalommal üdvözölték régi is-! marosként cgy-eg y Salgótarján környé­kén tartott beszéde alkalmával. A kisterenyei bá­nyászok az utóbbi időben hiányolták a megyei pártbi­zottság. de főként a Központi Vezetőség látogatásait is. Er­ről beszélt Máté Jó­zsef brigádja: — Mintha elfe­ledkeztek volna ró­lunk, pedig mi nemcsak újságon keresztül, de szem- töl-szembe szeret­nénk elbeszélgetni pártunk vezetőivel. — Reméljük, ha­marosan hozzánk is ellátogatnak, akár­csak a régi időkben — mondták többen a Teke lejtősakna bányászai közül. Érdekes kiállítás Az elfekvő anyagok jegyzé­kéből kiállítást rendez a Mű­szaki Bizományi Vállalat, a Nemzeti Bank és a Beruházá­si Bank a Salgótarjáni Városi Művelődési Otthoniján au­gusztus 1—2-án. Az üzemek kihasználatlanul heverő érté­keiért körülbelül két éve kez­dődött meg a küzdelem és Salgótarjánban is már két íz­ben alkalmazták a takarékos­ságnak ezt a formáját. A Mű­szaki Bizományi Vállalat fe­lülvizsgálja a különböző válla­latok anyagiényeit, majd a Nemzeti Bank és a Beruházá­si Bank segítségével felkutat­ja, hol található felesleg ezek­ből az árukból. A kutatás eredményeit kartonlapakon rögzítik és egy-egy nagyobb ipari jellegű városban kiállí­tást rendeznek belőle. Itt az­után az anyagbeszerzők igé­nyeik szerint vásárolhatnak más üzemek anyagfeleslegé­ből. Salgótarján és környékének vállalatainál is tetemes meny- nyiségű kihasználatlan anyag gyiilemlett fel: az Acélárugyár 2 millió, a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt 500 ezer, a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár 400 ezer, a Salgótar­jáni Üveggyár 250 ezer, a Zagyvapálfalvi Üveggyár 65 ezer forint értékű elfekvő áru­ról adta át jegyzékét. De a ta­nácsi vállalatok is gyarapítják a kiállítás anyagát 200 ezer fo­rint értékkel. A hasznos és az államnak igen jelentős mennyiségű va­lutát megtakarító mozgalom már csak a közületek segítsé­gét várja, amelyek, ha nem is milliókkal, de legalább kisebb értékű cikkekkel kapcsolód­hatnak be e takarékossági mozgalomba. Nagyteljesítményű transzformátor-állomás épül Nógrád megye és a salgó­tarjáni iparvidék villamos- energia ellátásának végleges megoldására mintegy 10 millió forintos beruházással egy nagyteljesítményű középfe­szültségű transzformátorállo­más építkezését kezdték meg Salgótarjánban. Az új áram­elosztó csomópont csaknem 160 kilométeres távvezetéken Salgótarjánon, Balassagyar­maton, Pásztón éis Karancssá- gon keresztül juttatja el a villamosenergiát a fogyasz­tókhoz. A transzformátorállo­más egyik nagy előnye az lesz, hogy mivel két irányból kapia az energiát, lényegesen lecsökkenti majd az áramszol­gáltatási zavarok ideiét. Az új létesítmény a tervek szerint 1958 második felében kezdi meg munkáját. Nem lesi baj már az anyag minőségével sem a felsőpetényi bányában AKI EGY HÁROMNEGYED ÉVVEL ezelőtt járt utoljára a Pestvidéki Ásványbánya Vállalat felsőpetényi üzemé­ben, s most újra ellátogat ide, első pillanatban hitetlenikedve dörzsöli meg a szemét. Mint­ha nem is ugyanazon a tájon járnál Nemrégiben még alig egyikét, az útépítők bódéihoz hasonló épület húzódott meg szerényen az országút mentén, s ezelkből a látogató nehezen következtethetett arra, hogy az úttól távolabb, a hegyekben fekvő hatalmas agyagbánya központjában jár. És most? Nos, ma már te­kintélyes külsejű, takaros kő- házdk fogadják az utast. A leg­nagyobbak házban sorra meg­találjuk az irodákat, s helyet kapott ebben a bányászok szép, új kultúrterme is. Az épületek előtt olyan élénk a forgalom, akárcsak egy vasút­állomáson: itt a nemrégiben kiépült iparvasút végállomása. Kis mozdonyok zakatolnák a síneken, csillék seregét vonva maguk után. A vasút mellett gondos kezek ízlésesen parko­sították a házak lkörnyékét. A nyári díszben pompázó virág­ágyások iközött vörös kövekből kirakott bányász jelvény hirde­ti, hogy bánya van a közelben. EZ A SZEMMELLATHATÓ változás is azt bizonyítja, hogy rohamosan fejlődik a felsőpe­tényi üzem. Az itteni bánya nagy jövőjéről beszélnek a ha­marosan megvalósítandó ter­vék is. Miután a siklópálya, amelyen az iparvasúthoz szál­lítják a bányából az agyagot, már elkészült és üzemben van, megkezdték egy út építését is, amely a központból a bányá­hoz vezet. Ez az út körülbe­lül a jövő év tavaszára készül el. Még az idén ősszel meg­kezdik a bányászfürdő építé­sét. Az iparvasút új magasra­kodójának elkészítését a terv szerint július 31-re kellene be­fejezni, de az ezzel foglalkozó Betonútépítő Vállalat olyan vontatottan halad a munkával, hogy az átadás határideje két- három héttel kitolódik. Gyors ütemben folytatják a bányában az új feltárásokat is, ezek alapján kelet felé lénye­gesen kiszélesednek a bánya­mezők. Ahhoz azonban, hogy az iir^m gyorsabb iramban fej­lődjék, arra lenne szükség, hogy a tervezőintézetek ne olyan kényelmeslkedve, nehéz­kesen dolgozzanak a fejlesz­tési terven, mint eddig! Érződik a fejlődés a felsőpe­tényi üzem termelési eredmé­nyeiben is. Júniusban nem­csak mennyiségi tervét teljesí­tette 100,9 százalékra az üzem, hanem önköltségcsökkentési tervét is túlteljesítette 10 szá­zalékkal. Júliusban a havi terv eddig esedékes részével 107 százaléknál tartanak, pedig soha ilyen magas előirányza­tuk nem volt, mint most: 20 százalékkal több a tavalyinál. A felsőpetényi bányászok di­cséretére válik, hogy kitűnő eredményeiket abban az idő­szakban érték el, amikor sok dolgozónak ki kellett adni az aratási szabadságot. NEM IS AKADT más pa­nasz mostanában az üzem munkájára, mint az, hogy az anyag minősége nem mindig kifogástalan, gyakran maga­sabb a homoktartalma a meg­engedettnél. S amíg a minősé­get befolyásoló egyéb tényező­ket — tüzállóképesség, vastar­talom stb. — nem változtat­hatják meg a dolgozók, a ho­moktartalom csökkentése már elsősorban tőlük függ, hiszen mind az agyag tapintásáról, mind színéről megállapíthat­ják, megfelelő homoktartalmú agyagot raktak-e a csillékbe. Eddig bizony nemigen törőd­tek ezzel a dolgozók. A napok­ban azonban Felsőpetényben is bevezették a szénbányáktól átvett Baliga-rendszert, azaz minden csillén fel kell tüntet­ni, ki rakta meg, s így a ké­sőbbi MEO-vizsgálatnál mea tudják állapítani, kit kell a hanyag munkáért felelősségre vonni. Most már anyagi szem­pontból sem közömbös a dol­gozóknak, hogy jó minőségű-e az anyag, ugyanis a megenge­dettnél magasabb homoktar­talmú — tehát selejtnek szá­mító — agyaggal megrakott csillét törlik a dolgozó telje­sítményéből. Korai lenne még az új módszer tapasztalatait értékelni, de annyi bizonyos, hogy a kedvező jelek máris mutatkoznak. ÍGY HAt — remélhetőleg — a felsőpetényi bánya hama­rosan nemcsak rohamos fejlő­désével, szép tervteljesitésével, hanem agyagjának jó minősé­gével is kiemelkedik a Pestvi­déki Ásványbánya Vállalat IS üzeme közül. 04781849

Next

/
Oldalképek
Tartalom