Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-25 / 59. szám

1956. július 35. SZABAD Vóí.lt in 3 A Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetősége 1956. július 18~21»i ülésének határozata (Folytatás a második oldalról) zák a megfelelő szervezeti for­mákat, a tömegmunka tartal­mát és módszereit. Különösen nagy gondot for­dítson a párt a fejlődő nép­front-mozgalomra, a munkás- osztály legnagyobb és legfon­tosabb szervezeteire, a szak- szervezetekre, s az ifjúsági szö­vetségre, a DISZ-re. a) A munkásosztály s vala­mennyi dolgozó osztály szövet­ségének kifejezője a lakosság túlnyomó többségét magába- foglaló Hazafias Népfront. Cél­ja a munkásság, parasztság, értelmiség, dolgozó kisembe­rek, hazánk minden hazafias haladó erejének építő összefo­gása. A népfront feladatául kell kitűzni, hogy elsősorban a népi, nemzeti egység megszi­lárdításán munkálkodjék. Ezért tevékenységének legfőbb területe minden békére vágyó, hazafias érzelmű dolgozó fel­sorakoztatása a béke frontján. A Hazafias Népfront-mozgalom magyarázza, népszerűsítse a szocialista haladás érdekében a párt s a kormány által nép­gazdaságunk felvirágoztatásá­ra, a lakosság anyagi, kulturá­lis. szociális életfeltételei meg­javítására foganatosított intéz­kedéseket, hazafias hagyomá­nyaink szellemében nevelje kötelességtudatra a dolgozókat. A Hazafias Népfront foko­zottabban segítse a tanácsokat feladatai ellátásában, s a ta­nácsok támaszkodjanak mun­kájukban jobban a népfront mozgalmára; Az eddiginél fokozottabban kell biztosítani, hogy a nép­front-mozgalomban aktívan részt vehessen minden haza­fias, demokratikus, a békét támogató dolgozó, háziasz- szony, kisember, diák stb. El kell érni, hogy a népfront- . bizottságok vezetésébe is nem­zetiségre, világnézetre és vallá­sos meggyőződésre való tekin­tet nélkül nagy szómban meg­válasszanak demokratikusan gondolkodó, a népet szerető pártonkívülieket; munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmisé­gieket és másokat. A kommunisták alakítsanak ki a népfront-bizottságokban s a népfront-mozgalomban te­vékenykedő pártonkívüliekkel jó baráti együttműködést, a mozgalomban a türelmes fel- világosító munka, a meggyőzés fegyverével éljenek. A párt­tagok s a pártszervezetek báto­rítsák, karolják fel a Hazafias Népfront bizottságaiban és gyűlésein is az építő bírálat kibontakozását, a falu. a köz­élet fellendítését célzó javasla­tok kidolgozását és tevékeny végrehajtását, a haladó, építő, demokratikus közszellem meg­erősítését. A párttagok s a pártszervezetek példamutatóan vegyenek részt a Hazafias Népfront bizottságaiban _ s mozgalmában, ezzel is elősegít­ve, hogy a Hazafias Népfront­mozgalom valóban a munkás­osztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség és a középréte­gek átfogó,_ nagy, haladó moz­galmává váljék; b) A szakszervezetek az utóbbi hónapokban fokozot­tabban vették ki részüket a termelés és termelékenység emelésére irányuló munkából, jobban nfozgósítottak a tervek teljesítésére, az üzemi rend és fegyelem megerősítésére, a második ötéves terv irányel­vei eredményes megvitatásá­ra. A szakszervezeteknek vál­tozatlanul a termelést kell munkájuk homlokterébe állí- taniok, mert a dolgozó nép fel­emelésére irányuló politika legfőbb feltétele a termelés nö­velése. Különösem nagy gondot for­dítsanak a szakszervezetek a műszaki színvonal feljesztésé- re, az ipar technikai színvona­lának emelésére, a dolgozók szakmai képzésére. A szakszervezetek határo­zottabban és harcosabban lép­jenek fel a munkásság érde­keinek védelmében, őrködje­nek a kollektív szerződések betartásán, bátrabban kezde­ményezzenek, következeteseb­ben állítsák munkájuk közép­pontjába a dolgozókkal való törődést. A szakszervezeteknek, mint a munkások és alkalmazottak önkéntes, nem pártjellegű de­mokratikus tömegszervezetei­nek, pártunk és kormányunk minden lehetőséget megad ar­ra, hogy teljesen megfeleljenek a dolgozók beléjük helyezett bizalmának. A Központi Veze­tőség a felelős párt- és állami funkcionáriusoktól elvárja, hogy határozottan vessenek véget a szakszervezetek és a szakszervezeti munka még gyakran előforduló lebecsülé­sének. Üzemi pártszervezeteink kötelessége, hogy minden irányban bátorítsák és támo­gassák az üzemi szakszerveze­ti bizottságok tevékenységét. A demokratizmus fejlesztése az üzemekben, a munkahelye­ken magában foglalja azt a követelményt, hogy a szakszer­vezeti szerveket az eddiginél sokkal bátrabban vonják be a tervezés, a gazdasági vezetés kérdéseinek megtárgyalásába, s egyre nagyobb mértékben rá­juk bízzák a dolgozók szociális ügyeinek intézését. A szakszer­vezeti vezetőknek, aktivisták­nak lelkiismeretesen foglalkoz­nak kell a dolgozók ügyes­bajos dolgaival, panaszaival, s elő kell segíteniük a dolgozók és a műszaki gazdasági veze­tők közötti konfliktusok gyors és igazságos megoldását. A túlzott központosítás meg­szüntetése, a demokratizmus fejlesztése kulcskérdés magá­ban a szakszervezeti mozga­lomban is. Ily módon kell a függetlenített apparátust fo­kozatosan csökkenteni, az ön­kéntes társadalmi munkát nagymértékben kibontakoztat­ni és eredményesen harcolni a megcsontosodott, bürokratikus módszerek ellen. c) A Dolgozó Ifjúság Szövet­sége az utóbbi időben szerve­zetileg megerősödött, s némileg nevelőmunkája is megjavult. A termelésben is helyes kezde­ményezések történtek a szö­vetség, valamint az ifjúsági tö­megek részéről. A DISZ-ben lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ifjú­sági tömegek százezrei meg­találják képzésük, szórako­zásuk, sportolási lehetőségük fontos eszközeit. A DISZ-nek le kell küzdenie a bürokratikus módszereket, a szövetség veze­tőinek szoros kapcsolatba kell kerülniök az Ifjúsági töme­gekkel, közöttük kell élniök, valódi vezetőikké keil válniok. Ezen az úton vehet részt leg­jobban a DISZ szocialista de­mokráciánk fejlesztésében. 8. A magyar külpolitika egyes kérdései A Központi Vezetőség a párt politikája sarkalatos részének tartja a béke megőrzésére, a nemzetközi feszültség továb­bi enyhítésére irányuló törek­vését. Magyarország — testvéri szö­vetségben a Szovjetunióval — a külpolitika kérdéseiben azo­nos nézeteket vall a szovjet kormánnyal. Támogatja a bé­kés egymás mellett élés öt alapelvét. Különösen fontosnak tartja a leszerelésre, az atom­fegyverek eltiltására és meg­semmisítésére vonatkozó ja­vaslatokat. A nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a lesze­relésre irányuló óhaja kifeje­zéseként a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy újabb 15 000 fővel csökkentse a hadsereget, s a felszabaduló eszközöket állítsa a szocialista építés békés szolgálatába, A párt s a kormány támogatja az európai kollektív biztonsági szerződés megkötésére irányu­ló erőfeszítéseket. Az európai kollektív biztonság megterem­téséig is nemzeti biztonságunk pillérének tekinti a varsói szerződést. Támogatja a német kérdés demokratikus rendezé­sére irányuló törekvést. Külpolitikánk változatlan célja, hogy egyre szélesebbé, mélyebbé és sokoldalúbbá te­gye testvéri együttműködésün­ket a felszabadító Szovjetunió­val, Kínával és a többi szo­cialista országgal. Kimeríthe­tetlen erőforrásunk, hogy tag­ja vagyunk a hatalmas, az em­beriség több mint egyharma- dát felölelő szocialista világ- rendszernek. Tovább akarjuk mélyíteni és szilárdítani baráti kapcso­latainkat és megteremteni a termékeny tapasztalatcsere le­hetőségét a szocializmust épí­tő Jugoszláviával. A Közpon­ti Vezetőség kívánatosnak tartja, hogy szorosabb bará­ti kapcsolatok kialakítására tárgyalások induljanak meg a Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége között. A két párt kö­zötti baráti, elvtársi kapcsola­tok létrehozása nemcsak né­peink, pártjaink érdeke, ha­nem érdeke a békéért, demok­ráciáért, szocializmusért folyó világméretű harcnak is. A szocialista országok kö­zötti szoros barátság és együtt­működés további ápolása mel­lett sokoldalú — gazdasági, tu­dományos, művészeti, sport- és egyéb — kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialis­ta világrendszeren kívül álló országokkal, III. Szilárd elvi, lenini politikáért Szocializmust építő orszá­gunkban most jöttek létre a kedvező feltételek a népi de­mokrácia demokratikus tartal­mának fejlesztésére, a szocia­lista demokrácia kiterjesztésé­re. Elhárulnak azok a gátló körülmények, amelyek korlá­tozták a szocialista demokra­tizmust. Kezdetben államunk erősen centralizált formát öltött, kor. látozódott a demokrácia. Hoz­zájárult a demokrácia kor­látozásához a marxizmustól idegen személyi kultusz elmé­lete és gyakorlata. Jelenleg mind e hibás elmé­let és gyakorlat ellen pártunk harcot folytat. A szocialista építés viszo­nyai között különösen az osz­tályharc helyes értelmezése segíti pártunkat a demokrati­kus formák helyes kialakítá­sában. A munkásosztály eszmei, po­litikai egységét, a volt szociál­demokraták s a kommunisták végső Összeforrását elősegíti a volt szociáldemokraták egy ré­sze ellen elkövetett hibák fel­tárása és kijavítása, jóvátéte­le. Nem jelenti ez azt, hogy a párt lemond a szociáldemokra. tizmus bírálatáról; azt jelenti azonban, hogy elismeri a múlt­beli érdemeket, de figyelmét e tekintetben is elsősorban a je­len s a jövő feladataira irá­nyítja. A demokratizálási folyamat­tal növekszik a munkásosztály szerepe, mert megnő a munkás, tömegek aktív, alkotó részvéte. le az állami gazdasági, tár­sadalmi élet vezetésében, új és új módon jut kifejezésre a munkásosztály vezető szerepe az ország életében. A munkás-paraszt szövetség megerősítését előmozdítja az osztályharc helyes értelmezése s az úi jelenségek számbavéte­le. Különösen megszilárdítja a munkások és dolgozó parasz­tok szövetségét, hogy a mun­kásosztály egyre szilárdabb tá­masza falun nemcsak a sze­gényparasztság, hanem a ter­melőszövetkezeti útra lépett va­lamennyi paraszt, közöttük a termelőszövetkezeti útra lépett középparaszt is. A középpa­rasztsággal kialakult tartós szövetséget tovább erősíti a helytelenül kulákoknak minő­sített középparasztok ügyének igazságos rendezése. A nép­frontmozgalom is fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a munkásosztály iránt. Ezt se­gíti a dolgozó parasztság ter­melési biztonságának növelé­sére szolgáló számos intézke­dés is. Pártunkat a lövőben még nagyobb erővel vezeti a munkások és dolgozó parasz­tok tartós szövetségének esz­méje, mivel ez a szövetség a szocialista állam legszilárdabb alapja. Az értelmiségiekre — a régi szakemberekre is — mély ha­tással vannak pártunk igaz­ságos intézkedései, melyek el­sősorban a munka alapján íté­lik meg az értelmiségieket, le­hetővé teszik fiaik fokozottabb továbbképzését. megjavítják életfeltételeiket; Az ellenséges kizsákmányoló osztályok a városban meg­szűntek, a falun pedig a kulák- ság számbelileg s gazdasági­lag egyaránt nagyon meg­gyengült. Erejük és befolyá­suk azonban még van. Bár a volt kizsákmányolok közül so­kan lojális magatartást ta­núsítanak népi demokráciánk iránt, részt vesznek a termelő- munkában; mégsem szabad le­becsülni a falun a kulákság egy részének ellenséges agitáció- ját, különösen a termelőszö­vetkezetek ellen. A városi bur­zsoázia maradványai között vannak olyanok, akik aktívan részt vesznek az imperialista reakció propagandájának ter­jesztésében, ezért éberségre van szükség velük szemben. A Központi Vezetőség meg­állapítja hogy hazánkban a szocializmus építése osztály­harcban folyik, s az osztály­harc napjainkban az élet né­hány területén némileg kiéle­ződött. Az osztályellenség anyagi politikai bázisa a szo­cializmus építésével azonban folytonosan szűkül, ereje csök­ken. Ezzel számolva, a párt és a kormány arra törekszik, hogy a szocializmus felépítését az osztályharc kiéleződése nél­kül biztosítsa. Az osztályharc alakulására azonban igen nagy befolyással van a nem­zetközi imperialista reakció tevékenysége. Ez a reakció az SZKP XX. kongresszusa után fokozta szovjetellenes, népi- demokrácia-ellenes tevékeny­ségét. s ez nem marad hatás­talanul magyarországi bázisára sem. elsősorban a kémszerve­zetekre (az év első felében 40 imperialista kémet tartóztat­tak le), s másfelől az osztály­ellenség maradványainak han­gulatára. Ma az imperialista reakció és hazai bérencei je­lentik a legfőbb veszélyt a né­pi demokrácia rendjére. E helyzetben különlegesen fontos pártunk elvi szilárdsá­ga s a dolgozó osztályok ösz- szeforrottsága és egysége a párt. a munkásosztály vezetése alatt. Ezért kel] komolyan fel­figyelni arra hogy a legutóbbi időkben a párt egy részében, az értelmiség egyes csoport­jaiban s elszórtan munkásak és a dolgozó parasztok között is ingadozás s a párttal szem­beni bizalmatlanság elemei léptek fel; Ennek egyik oka kétségtele­nül a párt s vezetése részéről elkövetett hibákban van. má­sik oka pedig az osztályellen­ség fokozódó nyomásában rejlik; Pártunk nagy munkát, vég­zett az 1953 előtt elkövetett hi­bák kijavítására. Utóbb azon­ban, s különösen 1955-ben az 1953 júniusa előtt elkövetett hibák egy részét újból elkö­vettük. Az 1955 márciusi köz­ponti vezetőségi ülés helye­sen járt el, amikor élesen megbélyegezte a jobboldali op­portunista nézeteket. De a határozat, után kísérletek tör­téntek a személyi kultusz egyes visszásságainak feltá­masztására. a kollektív veze­tés meggyengítésére. Előfor­dult. hogy egyesek a jogos bí­rálatot is azzal igyekeztek visszaverni, hogy azt jobbol­dali opportunizmusnak bélye­gezték. Mindez kedvező talajt teremtett különböző szektás hibák újjáéledésére. Együtt­járt ezzel, hogy — bár közben sok, az 1949—1952. években letartóztatott, elítélt és meg­hurcolt elvtárs ártatlansága ki­derült — rehabilitálásuk kés­lekedett és hiányos volt. Mind­ez a párttal és a pártvezetés­sel szemben bizonyos kétke­désre és bizalmatlanságra, a párt és a tömegek kapcsolatá­nak bizonyos lazulására ve­zetett. Ugyanilyen irányban hatott, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszu­sa után a párttagok és a párt­tal érző pártonkívüliek jogos várakozása nem elégült ki teljesen. A Központi Vezető­ség 1956 márciusi ülése meg­bízta a pártvezetést, dolgozza ki a kongresszusi határozatok tanulságainak hazai viszonya­inkra való alkalmazását. A Politikai Bizottság ehhez a fel­adathoz hozzáfogott s határo­zatai. irányvonala általában véve helyes volt. De a helyes határozatok végrehajtásában tétovázás és huzavona követ­kezett be. A helyzet ilven ala­kulásáért a Politikai Bizottság a felelős, mert nem vezette elég eréllyel a harcot a múlt­beli hibák felszámolásáért, a XX. kongresszus szellemének érvényesítéséért a magyar vi­szonyok között, állami társa­dalmi. gazdasági és pártéle­tünk fokozottabb demokrati­zálásáért! Hiba volt. hogy a párt vezető szervei nem szer­vezték meg az ország legfon­tosabb kérdéseiről a vitákat a pártban. A Szabad Nép in­gadozása is zavarokat okozatt a pártkáderek s a dolgozók kö­rében. Pártunkban mélyek mind a szektásság, mind a jobboldali opportunizmus gyökerei. Mind a kettővel szemben a legéle­sebb, a legkövetkezetesebb esz­mei-politikai harcot kell foly­tatni a párt fő irányvonalának érvényesítéséért. A szektásság megnyilvánult és megnyilvánul abban, hogy gyakran politikai felvilágosí­tás helyett adminisztratív rendszabályokat és eszközöket alkalmaznak; időnként az ad­minisztratív eszközökre szük­ség van, de ezek nem helyette­síthetik az eszmei-politikai fel­világosítást és harcot. A szek­tásság megnyilvánult egyes, megdönthetetlennek hitt téte­lek dogmatikus hangoztatásá­ban. abban, hogy gyakran nem voltak komoly, mélyreható vi­ták a tudományos és politikai kérdésekről, a sokszor egyol­dalú és türelmetlen káderpo­litikában, kifejezésre jutott az osztályharc egyoldalú, nem a konkrét viszonyok elemzésén alapuló értelmezésében. A tér. melőszövetkezetek fejlesztésé­ben is tapasztalható az utóbbi időben is. a párthatározat uta­sításai ellenére, hogy megsze­gik egyes helyeken az önkén, tesség elvét. Megnyilvánult a szektásság a bürokratikus ve­zetési módszerekben, s állam- apparátusunk részben külön­böző egyéb szerveink, még pártszervezeteinknek is bizo­nyos bürokratikus vonásai­ban. Jelentkezett a volt szo­ciáldemokrata elvtársakhoz való, nem ritkán helytelen vi­szonyban, ezen elvtársak gya­kori mellőzésében. Kifejezésre jutott és jut ez a szövetséges dolgozó osztályok és az értel­miség. valamint képviselőik iránt tanúsított szektás ma­gatartásban is. Nyíltan feltárva a szektás hibákat, a párt harcra mozgó­sít ezek ellen mert e hibák rontják a pártvezetés kapcso­latát a párttömegekkel, s kü­lönösen a párt kapcsolatát a dolgozókkal. E hibák ellen harcolva, küzdeni kel] a szo­cialista demokrácia kiterjesz­téséért. De nemcsak szektás hibák vannak pártunkban hanem komoly jobboldali jelenségek is. A jobboldali elhajlás fő képviselője Nagy Imre és kör­nyezetében egyes pártellenes vagy megtévedt emberek. A Központi Vezetőség leszögezi, hogy 1955 márciusában he­lyesen jellemezte a jobboldali elhajlást; egyszersmind meg­állapítja, hogy a párt elmu­lasztotta az eszmei harcot a jobboldali elhajlás felélénkü­lése és megnyüvánulásai ellen, ezért ezen sürgősen változ­tatni kell. Felélénkült a burzsoá pro­paganda és agitáció is. sőt a Petőfi Kör egyes összejövete­lein a pártellenesség nyílt fó­rumot is kapott. A Központi Vezetőség legutóbbi határoza­ta helyesen bélyegezte párt­ellenesnek s népidemokrácia- ellenesnek egyes Petőfi-köri felszólalók nézeteit. Egyesek a burzsoá ideológia talajáról bírálva pártunk hibáit ta­gadják a párt minden eredmé­nyét. a párt vezető szerepét, a munkásosztály vezető szere­pét. a forradalomban született munkás-paraszt állam demok­ratizmusát. s a „teljes“ sajtó- szabadságot követelik (azaz, szabadságot a burzsoá néze­tek terjesztésére). Ma már ha­zánkban a dolgozók előtt szo­cialistaellenes nézetekkel nyíl­tan fellépni nem lehet. Ezért mind a kispolgári opportu­nista. mind pedig a burzsoá nézetek hirdetői félrevezető módon a XX. pártkongresz- szusra ..a szocializmus érde­keire“. a .demokratizálódási folyamatra“ hivatkoznak s magukat „Lenin eszméi hívei­nek" s „a XX. pártkongresz- szus határozatai magyarorszá­gi alkalmazóinak“ álcázzák. A párt ellen fellépők általá­ban egységesek a pártvezetés lejáratására irányuló törekvé. sekben. a pártegység bomlasz- tásában. ami akciójukat ve­szélyessé teszi. Ezért a Központi Vezetőség éberségre inti a párt vala­mennyi tagját, a népi demok­rácia minden hívét. A Köz­ponti Vezetőség szükségeinek tartja, hogy mindenféle ellen­séges nézet ellen széles felvi­lágosító munka folyjék a saj­tóban, rádióban, a népnevelő munkában, gyűléseken, a szo­cialista demokrácia elveinek megmagyarázására, a burzsoá és kispolgári, munkásellenes és szocialistaellenes, áldemok­ratikus követelések leleplezé­sére. E harcban a pártnak a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a szilárd értel­miségi rétegekre kell támasz­kodnia, amelyeknek hitét nem rendítették meg a múltban el­követett még oly súlyos és tragikus hibák sem, mert sa­ját tapasztalatukból tudják, hogy a gyárosok elkergetése, a földbirtokos-uralom szétzú­zása, a háborús romok eltaka­rítása, az újjáépítés, a szocia­lizmus építése hazánkban a párt vezette dolgozó tömegek harcának eredménye. Tapasz­talják sorsuk jobbrafordulá- sát és tudják, hogy ez a for­radalom vívmányának ered­ménye. A hatalmas kultúrfor- radalom a szocializmus esz­méit terjesztő újságot, köny­vet, rádiót adott a nép kezé­be. Mindez a dolgozóknak a párt által vezetett harca révén valósult meg, s ezért a dolgo­zók zöme, noha bírálta a pár­tot és a pártvezetést, nem ve­szítette el. bizalmát a pártban az elmúlt hónapokban sem. A dolgozó osztályokra támasz­kodva kell eszmei harc révén s hibáinkat kiküszöbölve megnyerni az ingadozókat. E cél elérésére elsősorban az ideológiai munkát kell megja­vítani, s fokozni kell az esz­mei-politikai felvilágosító te­vékenység minden formáját; Ezért a párt fordítson nagy figyelmet a szocialista építés mind nemzetközileg érvé­nyes alaptörvényének, mind magyarországi sajátosságainak elméleti tisztázására, illetve kidolgozására. Ideológiai kér­désekben a türelmes felvilá­gosítás és meggyőzés módsze­reit egyesítse a megalkuvás nélküli elvi szilárdsággal, a marxizmus—leninizmus taní­tásaihoz való tántoríthatatlan hűséggel, A pártnak, hogy esz­mei-politikai harcát sikerrel végezhesse, kezdeményezőbb-- nek kell lennie az ideológiai kérdések felvetésében, a dog- matizmus leküzdésében, az önálló marxista gondolkozás kialakításában, mert a bur­zsoá ideológiával csak az élő, eleven marxizmus szállhat szembe sikeresen, mivel az élő marxizmus oldalán van az igazság; Mindez azt bizonyítja, hogy óvakodni kell az üres formu­láktól és annak vitatásától, hogy a jobboldali, vagy a bal­oldali veszély nagyobb-e, hogy melyik a fő veszély. A jelenle­gi helyzetben mindkettő igen komoly veszélyt jelent szá­munkra, és sokszor annyira összefonódnak, hogy nem is könnyű őket jobboldalinak vagy baloldalinak osztályozni; A mindenkori konkrét hely­zetnek megfelelően kell a szektás s a jobboldali jelensé­geket elemezni, s ennek alap­ján kell fellépni mindenfajta pártellenes, antimarxista, an- tileninista nézet, s természete­sen pártunk és államunk el­len irányuló minden támadás ellen. Minden ilyen támadást egységesen, egy akarattal kell pártunknak visszavernie. A párt hűségesen ragaszko­dik a proletár internacionaliz­mus s az igaz hazafiság szo­cialista elveihez. A párt saját népe, hazája szolgálatában a szocializmus építésének sajá­tos magyarországi viszonyai között egy pillanatra sem fe­ledkezik meg arról, hogy sza­kadatlanul erősítse a szocialis­ta tábor egységét, kapcsolatát a Szovjetunióval, s a szocialis­ta tábor országaival, a világ szocialista és munkásmozgal­maival. Ezért a párt újból erősíti a harcot a nacionalizmus, a so­vinizmus. az antiszemitizmus minden megnyilvánulása el­len. A párt erősíti kapcsola­tait a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjával, mivel a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Magyar Dolgozók Pártja min­den ideológiai kérdésben, a nemzetközi helyzet megítélé­sében, a szocializmus perspek­tívái kérdésében azonos elvi felfogást vall. (Folytatás a negyedik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom