Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-25 / 59. szám

1956. július 35.

SZABAD Vóí.lt in

3

A Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetősége 1956. július 18~21»i ülésének határozata

(Folytatás a második oldalról)

zák a megfelelő szervezeti formákat, a tömegmunka tartalmát és módszereit.

Különösen nagy gondot fordítson a párt a fejlődő népfront-mozgalomra, a munkás- osztály legnagyobb és legfontosabb szervezeteire, a szak- szervezetekre, s az ifjúsági szövetségre, a DISZ-re.

a) A munkásosztály s valamennyi dolgozó osztály szövetségének kifejezője a lakosság túlnyomó többségét magába- foglaló Hazafias Népfront. Célja a munkásság, parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek, hazánk minden hazafias haladó erejének építő összefogása. A népfront feladatául kell kitűzni, hogy elsősorban a népi, nemzeti egység megszilárdításán munkálkodjék.

Ezért tevékenységének legfőbb területe minden békére vágyó, hazafias érzelmű dolgozó felsorakoztatása a béke frontján. A Hazafias Népfront-mozgalom magyarázza, népszerűsítse a szocialista haladás érdekében a párt s a kormány által népgazdaságunk felvirágoztatására, a lakosság anyagi, kulturális. szociális életfeltételei megjavítására foganatosított intézkedéseket, hazafias hagyományaink szellemében nevelje kötelességtudatra a dolgozókat.

A Hazafias Népfront fokozottabban segítse a tanácsokat feladatai ellátásában, s a tanácsok támaszkodjanak munkájukban jobban a népfront mozgalmára;

Az eddiginél fokozottabban kell biztosítani, hogy a népfront-mozgalomban aktívan részt vehessen minden hazafias, demokratikus, a békét támogató dolgozó, háziasz- szony, kisember, diák stb. El kell érni, hogy a népfront- . bizottságok vezetésébe is nemzetiségre, világnézetre és vallásos meggyőződésre való tekintet nélkül nagy szómban megválasszanak demokratikusan gondolkodó, a népet szerető pártonkívülieket; munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és másokat.

A kommunisták alakítsanak ki a népfront-bizottságokban s a népfront-mozgalomban tevékenykedő pártonkívüliekkel jó baráti együttműködést, a mozgalomban a türelmes fel- világosító munka, a meggyőzés fegyverével éljenek. A párttagok s a pártszervezetek bátorítsák, karolják fel a Hazafias Népfront bizottságaiban és gyűlésein is az építő bírálat kibontakozását, a falu. a közélet fellendítését célzó javaslatok kidolgozását és tevékeny végrehajtását, a haladó, építő, demokratikus közszellem megerősítését. A párttagok s a pártszervezetek példamutatóan vegyenek részt a Hazafias Népfront bizottságaiban _ s mozgalmában, ezzel is elősegítve, hogy a Hazafias Népfrontmozgalom valóban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség és a középrétegek átfogó,_ nagy, haladó mozgalmává váljék;

b) A szakszervezetek az utóbbi hónapokban fokozottabban vették ki részüket a termelés és termelékenység emelésére irányuló munkából, jobban nfozgósítottak a tervek teljesítésére, az üzemi rend és fegyelem megerősítésére, a második ötéves terv irányelvei eredményes megvitatására. A szakszervezeteknek változatlanul a termelést kell munkájuk homlokterébe állí- taniok, mert a dolgozó nép felemelésére irányuló politika legfőbb feltétele a termelés növelése.

Különösem nagy gondot fordítsanak a szakszervezetek a műszaki színvonal feljesztésé- re, az ipar technikai színvonalának emelésére, a dolgozók szakmai képzésére.

A szakszervezetek határozottabban és harcosabban lépjenek fel a munkásság érdekeinek védelmében, őrködjenek a kollektív szerződések betartásán, bátrabban kezdeményezzenek, következetesebben állítsák munkájuk középpontjába a dolgozókkal való törődést.

A szakszervezeteknek, mint a munkások és alkalmazottak önkéntes, nem pártjellegű demokratikus tömegszervezeteinek, pártunk és kormányunk minden lehetőséget megad arra, hogy teljesen megfeleljenek a dolgozók beléjük helyezett bizalmának. A Központi Vezetőség a felelős párt- és állami funkcionáriusoktól elvárja, hogy határozottan vessenek véget a szakszervezetek és a szakszervezeti munka még gyakran előforduló lebecsülésének. Üzemi pártszervezeteink kötelessége, hogy minden irányban bátorítsák és támogassák az üzemi szakszervezeti bizottságok tevékenységét.

A demokratizmus fejlesztése az üzemekben, a munkahelyeken magában foglalja azt a követelményt, hogy a szakszervezeti szerveket az eddiginél sokkal bátrabban vonják be a tervezés, a gazdasági vezetés kérdéseinek megtárgyalásába, s egyre nagyobb mértékben rájuk bízzák a dolgozók szociális ügyeinek intézését. A szakszervezeti vezetőknek, aktivistáknak lelkiismeretesen foglalkoznak kell a dolgozók ügyesbajos dolgaival, panaszaival, s elő kell segíteniük a dolgozók és a műszaki gazdasági vezetők közötti konfliktusok gyors és igazságos megoldását.

A túlzott központosítás megszüntetése, a demokratizmus fejlesztése kulcskérdés magában a szakszervezeti mozgalomban is. Ily módon kell a függetlenített apparátust fokozatosan csökkenteni, az önkéntes társadalmi munkát nagymértékben kibontakoztatni és eredményesen harcolni a megcsontosodott, bürokratikus módszerek ellen.

c) A Dolgozó Ifjúság Szövetsége az utóbbi időben szervezetileg megerősödött, s némileg nevelőmunkája is megjavult. A termelésben is helyes kezdeményezések történtek a szövetség, valamint az ifjúsági tömegek részéről.

A DISZ-ben lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ifjúsági tömegek százezrei megtalálják képzésük, szórakozásuk, sportolási lehetőségük fontos eszközeit. A DISZ-nek le kell küzdenie a bürokratikus módszereket, a szövetség vezetőinek szoros kapcsolatba kell kerülniök az Ifjúsági tömegekkel, közöttük kell élniök, valódi vezetőikké keil válniok. Ezen az úton vehet részt legjobban a DISZ szocialista demokráciánk fejlesztésében.

8. A magyar külpolitika egyes kérdései

A Központi Vezetőség a párt politikája sarkalatos részének tartja a béke megőrzésére, a nemzetközi feszültség további enyhítésére irányuló törekvését.

Magyarország — testvéri szövetségben a Szovjetunióval — a külpolitika kérdéseiben azonos nézeteket vall a szovjet kormánnyal. Támogatja a békés egymás mellett élés öt

alapelvét. Különösen fontosnak tartja a leszerelésre, az atomfegyverek eltiltására és megsemmisítésére vonatkozó javaslatokat. A nemzetközi feszültség enyhítésére, a leszerelésre irányuló óhaja kifejezéseként a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy újabb 15 000 fővel csökkentse a hadsereget, s a felszabaduló eszközöket állítsa a szocialista építés békés szolgálatába, A

párt s a kormány támogatja az európai kollektív biztonsági szerződés megkötésére irányuló erőfeszítéseket. Az európai kollektív biztonság megteremtéséig is nemzeti biztonságunk pillérének tekinti a varsói szerződést. Támogatja a német kérdés demokratikus rendezésére irányuló törekvést.

Külpolitikánk változatlan célja, hogy egyre szélesebbé, mélyebbé és sokoldalúbbá tegye testvéri együttműködésünket a felszabadító Szovjetunióval, Kínával és a többi szocialista országgal. Kimeríthetetlen erőforrásunk, hogy tagja vagyunk a hatalmas, az emberiség több mint egyharma- dát felölelő szocialista világ- rendszernek.

Tovább akarjuk mélyíteni és szilárdítani baráti kapcsolatainkat és megteremteni a termékeny tapasztalatcsere lehetőségét a szocializmust építő Jugoszláviával. A Központi Vezetőség kívánatosnak tartja, hogy szorosabb baráti kapcsolatok kialakítására tárgyalások induljanak meg a Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között. A két párt közötti baráti, elvtársi kapcsolatok létrehozása nemcsak népeink, pártjaink érdeke, hanem érdeke a békéért, demokráciáért, szocializmusért folyó világméretű harcnak is.

A szocialista országok közötti szoros barátság és együttműködés további ápolása mellett sokoldalú — gazdasági, tudományos, művészeti, sport- és egyéb — kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialista világrendszeren kívül álló országokkal,

III. Szilárd elvi, lenini politikáért

Szocializmust építő országunkban most jöttek létre a kedvező feltételek a népi demokrácia demokratikus tartalmának fejlesztésére, a szocialista demokrácia kiterjesztésére. Elhárulnak azok a gátló körülmények, amelyek korlátozták a szocialista demokratizmust.

Kezdetben államunk erősen centralizált formát öltött, kor. látozódott a demokrácia. Hozzájárult a demokrácia korlátozásához a marxizmustól idegen személyi kultusz elmélete és gyakorlata.

Jelenleg mind e hibás elmélet és gyakorlat ellen pártunk harcot folytat.

A szocialista építés viszonyai között különösen az osztályharc helyes értelmezése segíti pártunkat a demokratikus formák helyes kialakításában.

A munkásosztály eszmei, politikai egységét, a volt szociáldemokraták s a kommunisták végső Összeforrását elősegíti a volt szociáldemokraták egy része ellen elkövetett hibák feltárása és kijavítása, jóvátétele. Nem jelenti ez azt, hogy a párt lemond a szociáldemokra. tizmus bírálatáról; azt jelenti azonban, hogy elismeri a múltbeli érdemeket, de figyelmét e tekintetben is elsősorban a jelen s a jövő feladataira irányítja.

A demokratizálási folyamattal növekszik a munkásosztály szerepe, mert megnő a munkás, tömegek aktív, alkotó részvéte. le az állami gazdasági, társadalmi élet vezetésében, új és új módon jut kifejezésre a munkásosztály vezető szerepe az ország életében.

A munkás-paraszt szövetség megerősítését előmozdítja az osztályharc helyes értelmezése s az úi jelenségek számbavétele. Különösen megszilárdítja a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, hogy a munkásosztály egyre szilárdabb támasza falun nemcsak a szegényparasztság, hanem a termelőszövetkezeti útra lépett valamennyi paraszt, közöttük a termelőszövetkezeti útra lépett középparaszt is. A középparasztsággal kialakult tartós szövetséget tovább erősíti a helytelenül kulákoknak minősített középparasztok ügyének igazságos rendezése. A népfrontmozgalom is fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a munkásosztály iránt. Ezt segíti a dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére szolgáló számos intézkedés is. Pártunkat a lövőben még nagyobb erővel vezeti a

munkások és dolgozó parasztok tartós szövetségének eszméje, mivel ez a szövetség a szocialista állam legszilárdabb alapja.

Az értelmiségiekre — a régi szakemberekre is — mély hatással vannak pártunk igazságos intézkedései, melyek elsősorban a munka alapján ítélik meg az értelmiségieket, lehetővé teszik fiaik fokozottabb továbbképzését. megjavítják életfeltételeiket;

Az ellenséges kizsákmányoló osztályok a városban megszűntek, a falun pedig a kulák- ság számbelileg s gazdaságilag egyaránt nagyon meggyengült. Erejük és befolyásuk azonban még van. Bár a volt kizsákmányolok közül sokan lojális magatartást tanúsítanak népi demokráciánk iránt, részt vesznek a termelő- munkában; mégsem szabad lebecsülni a falun a kulákság egy részének ellenséges agitáció- ját, különösen a termelőszövetkezetek ellen. A városi burzsoázia maradványai között vannak olyanok, akik aktívan részt vesznek az imperialista reakció propagandájának terjesztésében, ezért éberségre van szükség velük szemben.

A Központi Vezetőség megállapítja hogy hazánkban a szocializmus építése osztályharcban folyik, s az osztályharc napjainkban az élet néhány területén némileg kiéleződött. Az osztályellenség anyagi politikai bázisa a szocializmus építésével azonban folytonosan szűkül, ereje csökken. Ezzel számolva, a párt és a kormány arra törekszik, hogy a szocializmus felépítését az osztályharc kiéleződése nélkül biztosítsa. Az osztályharc alakulására azonban igen nagy befolyással van a nemzetközi imperialista reakció tevékenysége. Ez a reakció az SZKP XX. kongresszusa után fokozta szovjetellenes, népi- demokrácia-ellenes tevékenységét. s ez nem marad hatástalanul magyarországi bázisára sem. elsősorban a kémszervezetekre (az év első felében 40 imperialista kémet tartóztattak le), s másfelől az osztályellenség maradványainak hangulatára. Ma az imperialista reakció és hazai bérencei jelentik a legfőbb veszélyt a népi demokrácia rendjére.

E helyzetben különlegesen fontos pártunk elvi szilárdsága s a dolgozó osztályok ösz- szeforrottsága és egysége a párt. a munkásosztály vezetése alatt. Ezért kel] komolyan felfigyelni arra hogy a legutóbbi időkben a párt egy részében,

az értelmiség egyes csoportjaiban s elszórtan munkásak és a dolgozó parasztok között is ingadozás s a párttal szembeni bizalmatlanság elemei léptek fel;

Ennek egyik oka kétségtelenül a párt s vezetése részéről elkövetett hibákban van. másik oka pedig az osztályellenség fokozódó nyomásában rejlik;

Pártunk nagy munkát, végzett az 1953 előtt elkövetett hibák kijavítására. Utóbb azonban, s különösen 1955-ben az 1953 júniusa előtt elkövetett hibák egy részét újból elkövettük. Az 1955 márciusi központi vezetőségi ülés helyesen járt el, amikor élesen megbélyegezte a jobboldali opportunista nézeteket. De a határozat, után kísérletek történtek a személyi kultusz egyes visszásságainak feltámasztására. a kollektív vezetés meggyengítésére. Előfordult. hogy egyesek a jogos bírálatot is azzal igyekeztek visszaverni, hogy azt jobboldali opportunizmusnak bélyegezték. Mindez kedvező talajt teremtett különböző szektás hibák újjáéledésére. Együttjárt ezzel, hogy — bár közben sok, az 1949—1952. években letartóztatott, elítélt és meghurcolt elvtárs ártatlansága kiderült — rehabilitálásuk késlekedett és hiányos volt. Mindez a párttal és a pártvezetéssel szemben bizonyos kétkedésre és bizalmatlanságra, a párt és a tömegek kapcsolatának bizonyos lazulására vezetett.

Ugyanilyen irányban hatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után a párttagok és a párttal érző pártonkívüliek jogos várakozása nem elégült ki teljesen. A Központi Vezetőség 1956 márciusi ülése megbízta a pártvezetést, dolgozza ki a kongresszusi határozatok tanulságainak hazai viszonyainkra való alkalmazását. A Politikai Bizottság ehhez a feladathoz hozzáfogott s határozatai. irányvonala általában véve helyes volt. De a helyes határozatok végrehajtásában tétovázás és huzavona következett be. A helyzet ilven alakulásáért a Politikai Bizottság a felelős, mert nem vezette elég eréllyel a harcot a múltbeli hibák felszámolásáért, a XX. kongresszus szellemének érvényesítéséért a magyar viszonyok között, állami társadalmi. gazdasági és pártéletünk fokozottabb demokratizálásáért! Hiba volt. hogy a párt vezető szervei nem szervezték meg az ország legfontosabb kérdéseiről a vitákat a pártban. A Szabad Nép ingadozása is zavarokat okozatt a pártkáderek s a dolgozók körében.

Pártunkban mélyek mind a szektásság, mind a jobboldali opportunizmus gyökerei. Mind a kettővel szemben a legélesebb, a legkövetkezetesebb eszmei-politikai harcot kell folytatni a párt fő irányvonalának érvényesítéséért.

A szektásság megnyilvánult és megnyilvánul abban, hogy gyakran politikai felvilágosítás helyett adminisztratív rendszabályokat és eszközöket alkalmaznak; időnként az adminisztratív eszközökre szükség van, de ezek nem helyettesíthetik az eszmei-politikai felvilágosítást és harcot. A szektásság megnyilvánult egyes, megdönthetetlennek hitt tételek dogmatikus hangoztatásában. abban, hogy gyakran nem voltak komoly, mélyreható viták a tudományos és politikai kérdésekről, a sokszor egyoldalú és türelmetlen káderpolitikában, kifejezésre jutott az osztályharc egyoldalú, nem a konkrét viszonyok elemzésén alapuló értelmezésében. A tér. melőszövetkezetek fejlesztésében is tapasztalható az utóbbi időben is. a párthatározat utasításai ellenére, hogy megszegik egyes helyeken az önkén, tesség elvét. Megnyilvánult a szektásság a bürokratikus vezetési módszerekben, s állam- apparátusunk részben különböző egyéb szerveink, még pártszervezeteinknek is bizonyos bürokratikus vonásaiban. Jelentkezett a volt szociáldemokrata elvtársakhoz való, nem ritkán helytelen viszonyban, ezen elvtársak gyakori mellőzésében. Kifejezésre jutott és jut ez a szövetséges dolgozó osztályok és az értelmiség. valamint képviselőik iránt tanúsított szektás magatartásban is.

Nyíltan feltárva a szektás hibákat, a párt harcra mozgósít ezek ellen mert e hibák rontják a pártvezetés kapcsolatát a párttömegekkel, s különösen a párt kapcsolatát a dolgozókkal. E hibák ellen harcolva, küzdeni kel] a szocialista demokrácia kiterjesztéséért.

De nemcsak szektás hibák vannak pártunkban hanem komoly jobboldali jelenségek is. A jobboldali elhajlás fő képviselője Nagy Imre és környezetében egyes pártellenes vagy megtévedt emberek. A Központi Vezetőség leszögezi, hogy 1955 márciusában helyesen jellemezte a jobboldali elhajlást; egyszersmind megállapítja, hogy a párt elmulasztotta az eszmei harcot a jobboldali elhajlás felélénkülése és megnyüvánulásai ellen, ezért ezen sürgősen változtatni kell.

Felélénkült a burzsoá propaganda és agitáció is. sőt a Petőfi Kör egyes összejövetelein a pártellenesség nyílt fórumot is kapott. A Központi Vezetőség legutóbbi határozata helyesen bélyegezte pártellenesnek s népidemokrácia- ellenesnek egyes Petőfi-köri felszólalók nézeteit. Egyesek a burzsoá ideológia talajáról bírálva pártunk hibáit tagadják a párt minden eredményét. a párt vezető szerepét, a munkásosztály vezető szerepét. a forradalomban született munkás-paraszt állam demokratizmusát. s a „teljes“ sajtó- szabadságot követelik (azaz, szabadságot a burzsoá nézetek terjesztésére). Ma már hazánkban a dolgozók előtt szocialistaellenes nézetekkel nyíltan fellépni nem lehet. Ezért mind a kispolgári opportunista. mind pedig a burzsoá nézetek hirdetői félrevezető módon a XX. pártkongresz- szusra ..a szocializmus érdekeire“. a .demokratizálódási folyamatra“ hivatkoznak s magukat „Lenin eszméi híveinek" s „a XX. pártkongresz- szus határozatai magyarországi alkalmazóinak“ álcázzák. A párt ellen fellépők általában egységesek a pártvezetés lejáratására irányuló törekvé. sekben. a pártegység bomlasz- tásában. ami akciójukat veszélyessé teszi.

Ezért a Központi Vezetőség éberségre inti a párt valamennyi tagját, a népi demokrácia minden hívét. A Központi Vezetőség szükségeinek

tartja, hogy mindenféle ellenséges nézet ellen széles felvilágosító munka folyjék a sajtóban, rádióban, a népnevelő munkában, gyűléseken, a szocialista demokrácia elveinek megmagyarázására, a burzsoá és kispolgári, munkásellenes és szocialistaellenes, áldemokratikus követelések leleplezésére. E harcban a pártnak a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a szilárd értelmiségi rétegekre kell támaszkodnia, amelyeknek hitét nem rendítették meg a múltban elkövetett még oly súlyos és tragikus hibák sem, mert saját tapasztalatukból tudják, hogy a gyárosok elkergetése, a földbirtokos-uralom szétzúzása, a háborús romok eltakarítása, az újjáépítés, a szocializmus építése hazánkban a párt vezette dolgozó tömegek harcának eredménye. Tapasztalják sorsuk jobbrafordulá- sát és tudják, hogy ez a forradalom vívmányának eredménye. A hatalmas kultúrfor- radalom a szocializmus eszméit terjesztő újságot, könyvet, rádiót adott a nép kezébe. Mindez a dolgozóknak a párt által vezetett harca révén valósult meg, s ezért a dolgozók zöme, noha bírálta a pártot és a pártvezetést, nem veszítette el. bizalmát a pártban az elmúlt hónapokban sem. A dolgozó osztályokra támaszkodva kell eszmei harc révén s hibáinkat kiküszöbölve megnyerni az ingadozókat. E cél elérésére elsősorban az ideológiai munkát kell megjavítani, s fokozni kell az eszmei-politikai felvilágosító tevékenység minden formáját; Ezért a párt fordítson nagy figyelmet a szocialista építés mind nemzetközileg érvényes alaptörvényének, mind magyarországi sajátosságainak elméleti tisztázására, illetve kidolgozására. Ideológiai kérdésekben a türelmes felvilágosítás és meggyőzés módszereit egyesítse a megalkuvás nélküli elvi szilárdsággal, a marxizmus—leninizmus tanításaihoz való tántoríthatatlan hűséggel, A pártnak, hogy eszmei-politikai harcát sikerrel végezhesse, kezdeményezőbb-- nek kell lennie az ideológiai kérdések felvetésében, a dog- matizmus leküzdésében, az önálló marxista gondolkozás kialakításában, mert a burzsoá ideológiával csak az élő, eleven marxizmus szállhat szembe sikeresen, mivel az élő marxizmus oldalán van az igazság;

Mindez azt bizonyítja, hogy óvakodni kell az üres formuláktól és annak vitatásától, hogy a jobboldali, vagy a baloldali veszély nagyobb-e, hogy melyik a fő veszély. A jelenlegi helyzetben mindkettő igen komoly veszélyt jelent számunkra, és sokszor annyira összefonódnak, hogy nem is könnyű őket jobboldalinak vagy baloldalinak osztályozni; A mindenkori konkrét helyzetnek megfelelően kell a szektás s a jobboldali jelenségeket elemezni, s ennek alapján kell fellépni mindenfajta pártellenes, antimarxista, an- tileninista nézet, s természetesen pártunk és államunk ellen irányuló minden támadás ellen. Minden ilyen támadást egységesen, egy akarattal kell pártunknak visszavernie.

A párt hűségesen ragaszkodik a proletár internacionalizmus s az igaz hazafiság szocialista elveihez. A párt saját népe, hazája szolgálatában a szocializmus építésének sajátos magyarországi viszonyai között egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy szakadatlanul erősítse a szocialista tábor egységét, kapcsolatát a Szovjetunióval, s a szocialista tábor országaival, a világ szocialista és munkásmozgalmaival.

Ezért a párt újból erősíti a harcot a nacionalizmus, a sovinizmus. az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen. A párt erősíti kapcsolatait a Szovjetunió Kommunista Pártjával, mivel a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Dolgozók Pártja minden ideológiai kérdésben, a nemzetközi helyzet megítélésében, a szocializmus perspektívái kérdésében azonos elvi felfogást vall.

(Folytatás a negyedik oldalon)