Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-25 / 59. szám

4 1956. július 35. NOGMD Befejeződött a politikai helyzet és a pórt feladatainak megvitatása Gerő Ernő elvtárs zárszava SZABAD A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—2I-i ülésének határozata (Folytatás a harmadik oldalról) Pártunk nem riad vissza a nehézségektől, bátran halad előre a demokratizálás, a munkásosztály, a néptöme­gek aktivizálása útján, a párt s a nép előtt álló feladatok ki­dolgozásának termékeny meg­vitatását használva legfőbb emelőül helyes politikája ki­dolgozására. IV. A párt egységének és fegyelmének megszilárdítása , Á Magyar Dolgozók Pártját áz tette naggyá és erőssé, a munkásosztály vezető osztagá­vá, a nép elismert vezetőjévé, hogy a dolgozó tömegek min­dennapi ezerszeres tapaszta­lataik alapján győződtek meg róla: a párt érdekeik hű szó­szólója, legkövetkezetesebb harcosa; a párt a legbonyolul­tabb körülmények között is megtalálja a helyes utat. A pártnak van ereje és bátorsá­ga ahhoz, hogy a legnehezebb és legkényesebb problémák­kal is szembe nézzen, ha a történelem, a társadalom fej­lődésének menete ezeket előt­te felveti; Kiküszöböl minden elavultat, s szakít mindennel, ami káros, ami a nép előreha­ladását gátolja. Hibáit feltár­ja és kijavítja, hogy a mun­kásosztályt s a dolgozó töme­geket ezzel is új győzelmekre mozgósítsa. Mindezek a tulaj­donságok pártunk alapvető a) pártunk legfőbb feladata ma: megszilárdítani sorainak eszmei, politikai, szervezeti egységét, acélossá kovácsolni a párt sikereinek legfőbb biz­tosítékát: a párt egységét. A párt egysége megszilárdí­tása céljából küzdeni kell a személyi kultusz maradvá­nyainak teljes kiküszöbölésé­ért a párt életéből, a politikai, társadalmi, gazdasági életből. Helyre kell állítani minden tekintetben a pártélet lenini szabályait; Feltétlenül érvé­nyesíteni kell a pártban, a pártélet minden fokán a párt­vezetés legfőbb elvét: a kol­lektív vezetés elvét. A Köz­ponti Vezetőség felhívja a párttagságot, hogy az egész pártban biztosítsa a pártszer­vezetek kollektív vezetését, a marxista—leninista párt sike­res munkájának legfőbb pillé­rét; b) A kollektív vezető szer­vekben, s az egész pártban a döntéseket a bátor bírálat s önbírálat szellemében lefolyt beható vita s tanácskozás után kell meghozni, ily modort is biztosítva a párt helyes politi­kája kialakítását; A pártdemokráciának ér­vényesülnie kell pártunk min­den szervezetében és szervé­ben. Minden párttagnak érez­nie kell. hogy joga és köte­lessége részt venni a pártszer­vezetben folyó vitában, becsü­letesen síkraszállni meggyő­ződéséért; De a pártéletet nem jelle­mezhetik csak a viták, a pár­tot az egységes cselekvés jel­lemzi; ezért a vita lezárásá­val pártunkban a határozato­kat következetesen végre kell hajtani; c) A demokratikus elvek alapján meg kell szilárdítani a pártfegyelmet. A párt ön­kéntes harci szövetség, tagjait az önként vállalt fegyelem fűzi egybe. Mindenütt — ahol megsértették — érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a felsőbb pártszervék ha­tározatai kötelezőek az alsóbb pártszervekre, valamint, hogy A Központi Vezetőség 1956. július 21-i ülésén megtárgyal­ta a negyedik napirendi pon­tot: a Központi Vezetőség 1956. március 12—13-i ülésén Far­kas Mihály ügyében kiküldött bizottság jelentését. A jelen­tést a bizottság vezetője. Ko­vács István elvtárs. a Politikai Bizottság tagja ismertette. A Központi Vezetőség Far­kas Mihály ügyében egyhan­gúlag a következő határozatot hozta: A Központi Vezetőség meg­állapítja. hogy Farkas Mihályt jellegéből fakadnak, mivel a párt a magyar munkásosztály igazságos forradalmi harcá­nak, hagyományainak hű őr­zője és folytatója. Ma számos bonyolult probléma közepette is biztos kézzel vezeti orszá­gunkban a szocialista építés nagy munkáját. Méltóan har­cos múltjához, a párt a mai helyzetben is megtalálja a megfelelő megoldást minden égető kérdésre. Pártunkban, országunkban a demokratizmus kibontakoz­tatása útjából a párt elhárít minden akadályt, gyökeresen kiküszöböl minden, a szemé­lyi kultusz következményeivel összefüggő káros maradványt és bürokratikus megnyilvánu­lást. Pártunk bátorsága, ereje, határozottsága újból meggyő­ző bizonyítékot szolgáltat a munkásosztálynak, a dolgozó népnek a párt igazáról. a kisebbség köteles magát alá­vetni (a határozat meghozata­la után) a többségnek, s kö­teles a határozatot akkor is végrehajtani, ha vele nem ért egyet. Nem szabad megtűrni pártunkban a fegyelmezetlen­séget. a pártszerűtlenséget, mert ez gyengíti a párt egy­ségét. s korlátozza cselekvő- képességét, a cselekvés egysé­gét. A párt fegyelmének, mely demokratikus elveken alapszik elsősorban meggyő­zéssel kell érvényt szerezni; szükség esetén azonban a de­mokratikus centralizmus el­veinek megsértőit a Szervezeti Szabályzat előírásai szerint fegyelmi úton is felelősségre kell vonni. d) A párt ereje ném utolsó­sorban káderei szilárdságá­ban. tapasztalatában, harcos­ságában van; Fokozatosan biz­tosítani kell, hogy a párt ká­derpolitikájában elkövetett hibákat, különösen a régi ká­derekkel szemben elkövetett hibákat kijavítsuk. Ma az az elsőrendű feladat, hogy a régi és új káderek összeforrjanak, hogy a harcokban megedzett régi és új káderek együtt har­coljanak a Központi Vezető­ség, a párt politikája érvé­nyesítéséért. A Központi Vezetőség meg­követeli minden kommunis­tától. aki gazdasági, állami, tömegszervezeti. kulturális vagy bármilyen más területen vezető beosztásban dolgozik, hegy becsületesen, fegyelme­zetten síkraszálljon a párt po­litikája végrehajtásáért. e) A párt munkáját, külö­nösen a pártkáderek tevé­kenységét, elsősorban a gaz­dasági feladatok megoldására s a dolgozó nép jólétének nö­velésére kell irányítani. A párt káderei, a párt aktívái a dol­gozó tömegek körében a hely­színen végezzenek szervező, nevelőmunkát, szakítva az irodai módszerekkel. A gaz­dasági munka jobb vezetése céljából a vezető helyen dol­gozó kommunisták s a párt valamennyi kádere tartsák kötelességültnek, hogy megis­merkedjenek területük gazda sági problémáival, behatolja­nak a gazdasági kérdésekbe, munkaterületük szakértőivé váljanak. f) Erélyes harcot kell foly­tatni a pártmunka bürokrati­kus vonásai ellen. A párt ne adminisztratív úton. állami, gazdasági szervek helyett, ne közvetlen termelési vagy más utasítások formájában, hanem elsősorban irányitó politikai, meggyőző, szervező munkával harcoljon a szocializmus épí­téséért. A párt fő feladatá­nak a kommunisták eszmei színvonalának emelését, s a dolgozók körében végzett szervező, felviiágositó nevelő­munkát. a gazdasági és állami szervek pártellenőrzését, a sokoldalú kezdeményezést te­kintse; a párttagok mutassa­nak példát a helytállásban, a kötelességek teljesítésében, ily módon személyes példájukkal 's meggyőzve a dolgozókat. g) A párt ereje tagjai áll­hatatosságában. harcosságá­ban van. A párt. Központi Ve­zetősége kötelezi a párt min­den tagját, hogy álljon ki ke­ményen a párt politikájáért, küzdjön megvalósításáért fe­gyelmezetten hajtsa végre a határozatokat, szálljon szem­be minden ellenséges törek­véssel. A Központi Vezetőség bizonyos abban, hogy sok százezres, a nép minden dol­gozó osztályát, s elsősorban a munkásosztályt képviselő párttagságunk teljes egészé­ben megérti, magáévá teszi a Központi Vezetőség határoza­tait, s minden erejét latba veti sikeres megvalósításukért. Pártunk szilárd elhatározá­sa, hogy következetesen ér­vényre juttatja a népi demok­rácia alapvető jellemvonását, azt, hogy diktatúra a kizsák­mányolok elnyomására, de a legfejlettebb polgári demokrá­ciánál is ezerszer igazabb de­mokrácia a munkásosztály és a dolgozó tömegek számára. Fel­adatunk az állami és társadal­mi élet s a pártélet különböző területein kibontakoztatni a dolgozók demokráciáját, a szo­cialista demokráciát, hogy a dolgozók legszélesebb tömegeit tegyük még inkább a szocializ­mus tudatos, tevékeny építői­vé. A szocialista demokrácia egyszersmind azt is jelenti, hogy a dolgozók a lenini de­mokratikus elveken nyugvó fe­gyelmet magukra nézve köte­lezőnek ismerik el. A Központi Vezetőség meg van győződve arról, hogy ha­tározatai kiváltják a pártta­gok és a dolgozó tömegek fo­kozott alkotó tevékenységét; hegy végrehajtásuk hatható­san hozzájárul a népgazdasági terv teljesítéséhez és túltel­jesítéséhez, dolgozó népünk életszínvonalának emelésé­hez. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége felhívja a munkásosztályt, a dolgozó pa­rasztságot, a haladó értelmisé­get, az egész dolgozó népet: tö­mörüljön a párt s a kormány köré: harcos, lelkes munkájá­val küzdjön a szocializmus újabb sikereiért, a szocializmus végső győzelméért hazánkban! Tisztelt Központi Vezetőség, Kedves Elvtársak! A második napirendi pont vitája igen széles mederben folyt. Nemcsak abból a szem­pontból, hogy a KV 24 tagja szólt hozzá a napirendhez — ami igen nagy aktivitásra, ér­deklődésre mutat —, hanem abból a szempontból is, hogy igen sokrétűen, sokoldalúan, sokszínűén vetették fel azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek jelenleg pártunk előtt állanak, amelyek orszá­gunk népét foglalkoztatják, s amelyeket nekünk a legköze­lebbi időkben meg kell olda­nunk. A vita azt mutatta, hogy a KV tagjai nagy fele­lősségérzettel foglalkoznak az előttünk álló kérdésekkel. Megmutatta ez a vita a KV összeforrottságát, megmutatta, hogy azok az intézkedések, amelyeket a PB előkészített, s amelyeket a KV jóváha­gyott, s az a program, ame­lyet a PB beszámolója, vala­mint a határozati javaslat tartalmaz, alapjában véve olyan politikai program, amely a Központi Vezetőség vitája alapján végrehajtandó némi módosításokkal, kiegé­szítésekkel teljes mértékben megfelel azoknak a követél­ményeknek, amelyek jelenleg pártunk, országunk előtt álla­nak. Rendkívül fontos aláhúzni azt az eszmei-politikai egysé­get, amely kialakult a KV- ban és a kiegészített, megerő­sített PB körül. Erre pár­tunknak olyan szüksége van, mint az embernek a vízre, a kenyérre és a napfényre. Mi­lyen volt a hatása a KV ed­dig nyilvánosságra hozott ha­tározatainak, a PB beszámoló­jában foglaltaknak e terem falain kívül, a munkásosztály, a termelőszövetkezeti paraszt­ság körében és általában a fa­lun, az értelmiség soraiban, az egész országban? Természetesen, elvtársak, ilyen rövid idő alatt nem lehet teljes mértékben, véglegesen minden részletében és min­den vonatkozásában értékelni és lemérni ezt a hatást. De egyrészt a KV tagjainak túl­nyomó többsége maga is kint járt a dolgozók között, más­részt már az első éjjel rend­kívül sok táviratot kapott a KV. amelyben a dolgozók he­lyeslik a hozott határozatokat, helyeslik a beszámoló irány­vonalát és tartalmát. S ilyen táviratok állandóan érkeznek. Ez azt mutatja, elvtársak, hogy helyes úton járunk. Mi nem kételkedtünk abban, hogy a munkásosztály meg fogja érteni azt, amit a KV elhatá­rozott. Igaz, a munkások köré­ben sokan sajnálkoztak azon, hogy Rákosi elvtárs kivált a PB-ből és nem első titkára többé a KV-nek. A munkások, pártunk tagjai és pártonkívü- liek azt mondották, hogy saj­nálják kiválását, de megértik és helyeslik a KV határozatát. Mi pozitív jelnek tekintjük azt, hogy a munkások, de nemcsak a munkások, sajnál­ják, hogy Rákosi elvtárs ki­vált a PB-ból és nem első tit­kára többé a KV-nek. Rákosi elvtárs természetesen ugyan­akkor továbbra is tagja a KV-nek. az Elnöki Tanácsnak, országgyűlési képviselő marad stb. Ez magától értetődik. Falun is — amennyire meg lehet ítélni — igen ió benyo­mást keltett a határozat és a beszámoló. Ezen sem kell cso­dálkozni. Nem okozott különö­sebb meglepetést, hogy a KV határozata és a beszámoló jó benyomást keltett nemcsak általában az értelmiségiek kö­zött. hanem olyan rétegeiben is. amelvek a KV ülése előtt bizonyos ellenzéki hangulat ban, vagy legalábbis várakoz­va. sőt némi elégedetlenség­gel tekintettek a pórt vezeté­sére és nem egészen helyes álláspontot foglaltak el. Eny- nyiben tehát pozitívan lehet értékelni a KV ülésének ed­digi hatását. A második ötéves terv irányelvei, amely a kö­vetkező napirendi pont té­mája lesz — nyilván fokozni fogja a kedvező hatást. Természetesen hiba volna elbízni magunkat. Teljesen helytelen volna abban a hi- szemben élni, hogy most már majd minden magától megy. Rendkívüli aktivitásra van szükség, — sajtónk, rá­diónk, a KV tagjai, a párt- bizottságok, pártszervezetek, egész párttagságunk részéről —, nekünk kell megmagya­ráznunk a KV határozatát és programját. Az imperialistá­kat meglepte az. amit mi itt elhatároztunk, s egy kis időt veszítettek. Ne engedjünk ne­kik hosszú időt arra, hogy át­menjenek ellentámadásba, szervezzük meg mi a táma­dást. A támadás megszervezé­se alatt persze én nem azt ér­tem, hogy kezdjünk most jobbra-balra kiabálni, össze­vissza handabandázni, hanem nyugodtan, meggyőzően, a KV határozataira, programjára tá­maszkodva mozgósítsuk az egész pártot, az egész népet a szocialista demokratizmus ki- fejlesztésére, az új ötéves terv teljesítésére. Az elvtársak kijelentették, hogy a határozati javaslatot alapul elfogadhatónak tartják, s ugyanakkor sok helyes ész­revétel és kiegészítő javaslat hangzott el a vitában. Nem volna értelme. hogy mind­ezekre kitérjek, hiszen a KV kiküldött egy 16 tagú bizott­ságot, amely az elhangzott ja­vaslatokat megvizsgálja, meg­vitatja és ennek alapján mó­dosításokat javasol a határo­zati javaslat szövegében. A bizottság már ülésezett, megvizsgálta a javaslatokat, egyhangú megállapodásra ju­tott és a KV tagjai közt szét­osztja a határozati iavasdat új, kiegészített szövegét. Szeretném röviden érinteni az úgynevezett területi át­szervezés kérdését. A bizott­ságban az a vélemény alakult ki, hogy ezt célszerű megvaló­sítani, mert igen nagy elő­nyökkel jár. Rendkívüli mér­tékben egyszerűsíti és meg­könnyíti a vezetést, mert a helvi tanácsok önállóságának kiépítésével párhuzamosan közelebb viszi a vezetést az alsó szervekhez. A népfront kérdéséhez. Ez­zel a határozati javaslat egy kicsit röviden foglalkozik. A bizottság javasolja: ne csak azt mondjuk meg, hogy a kom­munisták mit csináljanak a népfrontban, hanem világo­san formulázzuk meg a hatá­rozati javaslatban azt is, hogy maga a néDfront mit csináljon, hogyan dolgozzon. Felmerült a vitában, hogy leszűkítjük a népfront hatókörét azáltal, hogy túlságosan megrakjuk kommunistákkal. Azt hiszem, az a tény egymagában, hogy a népfront elnöke kommunis­ta. a főtitkára pedig pártonkí- vüli. teljesen rendben van. Az nincs rendben azonban, hogy a többi titkár mind kommu­nista. Tudni kell azért azt is, hogy a népfront többi orszá­gos szervében a kommunisták kisebbségben vannak, például az országos tanácsban, vagy az elnökségben. Akadnak azonban olyan he lyek is, ahol a kommunisták félig-meddig kívül vannak a népfronton. Ez sem helyes. Se az nem helyes hogy kívül le gyenek. sem pedig az, hogy minden posztot a kommunis­tákkal töltsünk meg. s ezáltal a népfront széles jellegét meg­szüntessük. Biztosítani kell, hogy a népfrontot ténylegesen a párt vezesse, de ez nem je­lenti azt, hogy mindenütt és minden szervben a kommunis­táknak abszolút többségben kell lenniök. Sőt, a vezető szervekben, fontos posztokon minél nagyobb számban ott kell lenniök a legkülönbözőbb rétegeket képviselő pártonkí- vüli dolgozóknak, köztük olya­noknak is. akik egy vagy más kérdésben esetleg még nem ér­tenek velünk egyet. A beszámolómban olyasvala­mi volt. hogy Somogy. Vas és Zala megye egyes községeiben a termelőszövetkezetekkel kap­csolatban becsapták a Köz­ponti Vezetőséget. Természe­tesen nem akartunk senkit sem csalónak nevezni. De azért meg kell mondani, hogy — enyhén szólva — nem egészen pontosan in­formálták a Központi Ve­zetőséget. Elsősorban * Zala megyei pártbizottságra gondolok. De hibák voltak, mint ismeretes. Somogybán és Vasban is. A DISZ-ben egyes elvtársak kissé nehezményezték, hogy élesen bíráltam meg őket. Elvtársak, én azt hiszem, hogy a bírálat olyan nagyon éles nem volt. Csupán arról volt szó, hogy a DISZ-ben vannak egyes elvtársak, akik a Dísz­nek a harcát a párt vonalától eltérő irányban akarnák vinni; A DISZ KV túlnyomó többsé­gében szilárdan áll a párt ol­dalán. A bírálatban egyes megtévedt elvtársakról van szó, s meg vagyok róla győ­ződve, hogy ezek is — ha megmagyarázzuk nekik a dolgot -—, meg fogják érteni és hely« álláspontot foglalnak el. Befejezésül: a Politikai Bi“ zottság azt gondolja, hogy a KV által jóváhagyott progra­munk megvalósításához nem­csak az eszmei-politikai alap van meg, hanem a szervezeti feltételek i« megvannak. De hatalmas aktivitást kell kifej­tenünk és a gyakorlatban nap mint nap meg kell szervez­nünk az életbe való átültetését annak, amit mi úgy foglaltunk össze a beszámoló címében, hogy pártegységgel a szocia­lista demokráciáért. E jelszó mindkét elemének egyforma jelentősége van és csak együtt lehet a kettőt kivívni és meg­valósítani azokat a feladatokat, amelyek pártunk, népünk előtt állanak. A pártegység, a KV, a párt eszmei-politikai egysége, szilárdsága az alapve­tő feltétele annak, hogy ezt a nagy munkát sikerrel elvégez­zük. i Az SZKP XX. kongresszusa nagy. hatalmas távlatokat nyi­tott a Világ valamennyi kom­munista- és munkáspártja, va­lamennyi ország munkásosz­tálya, a haladó emberiség előtt. Számunkra is hatalmas segítséget nyújtott. De a se­gítségnek a felhasználása és a gyakorlatba történő átülte­tése nálunk sem ment és nem mehetett teljesen simán, hi­szen óriási a megvalósítandó feladat. A PB azonban úgy gondolja. hogy a KV-vel eggyéforrva megtaláltuk r-ost azt a fonalat, amelyet kézbe véve, az egész párt, minden kommunista odaadó segítségé­vel, győzelemre tudjuk vinni a harcot a szocialista demok­ráciáért, az ország további fel- emelkedéséért. népünk élet- színvonalának az emeléséért, a szocializmus diadalmas fel­építéséért országunkban; Az MDP Központi Vezetőségének határozata súlyos felelősség terheli a szo­cialista törvényesség megsér téséért, régi vezető kommunis­ta káderek ellen folytatott alaptalan hajszáért, a bizal­matlanság légkörének kialakí­tásáért. Farkas Mihálynál az utóbbi években párt- és álla­mi tevékenységében mindin­kább előtérbe kerültek kom­munista vezetővel össze nem egyeztethető vezetési módsze­rek: a pártmegbízatással és hatalommal való visszaélés, önteltség, a személye körüli féktelen kultusz táplálása. Farkas Mihály magatartása idegen a párttól, a kommunis­táktól. Tevékenységével nagy károkat okozott a Magyar Dol­gozók Pártjának, a magyar népnek. Ezért a Központi Vezetőség Farkas Mihályt kizárja a Köz­ponti Vezetőség s a Magyar Dolgozók Pártja tagjai sorá­ból. megfosztja minden funk­ciójától és javasolja, hogy az Elnöki Tanács fossza meg ka­tonai rangjától. A Központi Vezetőség megállapítja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom