Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-21 / 58. szám

1956. július 21. SZABAD AÖGRAD 8 ; ViOOOOOOOCXXXXXJOOCXXXXlOOOOOCXXX^cXX A munkamódszer­átadás áj formája A Salgótarjáni Acél­árugyár műszáki propa­ganda tanácsa az elmúlt félévben elhatározta, hogy tovább fejleszti és szervezettebbé teszi a munlkamódszerátadást. Ennek érdékében egyes munkahelyéken öt-hat, egyforma árut gyártó kiváló dolgozó munka­módszerét egyenként gondosan megvizsgálták és a legjobb munkafogá­sokat kiválasztva, ezek­ből olyan új, egyesített módszert állítottak ösz- sze, amelynek segítségé­vel jóval gyorsabban és jobb minőségben lehet elkészíteni egy-egy gyártmányt. A műszaki propaganda tanács július elejéig ösz- szesen 13 ilyen tudomá­nyosan rendszerezett, egyesített munkamód­szert dolgozott ki. Ezek közül hat eljárás a drót­húzás különböző munka- módszereit tökéletesí­tette, a többi az öntödei formázást, a felöntés le­vágását, a sajtolást, a villaágnyitást a süllyesz- tékes szerszám készíté­sét, a hengerlést és a pácolást egyszerűsítette. Az egyesített munka- módszereket máris ötven dolgozó alkalmazza, s ennék eredményéként alig két hét alatt mint­egy 10 százalékkal emel­kedett teljesítményük. Az új eljárásúk széles­körű elterjesztésére a dolgozók munkapadjai mellett és a gyárudvaron felállított táblákon rész­letesen ismertetik az egyesített munkamód­szereket. A jó tapaszta- lattík átadásában részt vesznék azúk is, akik már az új eljárás szerint végzik munkájukat. Rö­videsen újabb 150 dol­gozó sajátíthatja el a tudományos rendszerrel összeállított munkamód­szeréket. Csökkent a tröszt tervelőnye Lapunk legutóbbi számában még arról adtunk hírt, hogy a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek több mint másfél­ezer tonnás tervelőnye van. Ez az elmúlt napban kdlencszáz tonna alá csökkent. A csökke­nés legfőbb okozója két bá­nyaüzem, Ménkes és Mátrano- váik. Az élenjárók csoportjában Róna, Mizserfa után tovább erősítette második helyét. A harmadik helyen álló Zagyva csökkentette, a negyedik he­lyezett Nagybátony pedig nö­velte többletét. A legutolsó adós Kisterenye csaknem háromszáz tonnával növelte adósságát. ÉLENJÁROK: Mizserfa: 1171 tonna’többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, fő­mérnök: Józsa Pál. Róna: 712 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Zagyva: 278 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Nagybátony: 225 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. Szorospatak: 221 tonna több­let. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. ADÓSOK: Ménkes: 38 tonna tartozás. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Mátranovák: 203 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Sárai La­jos, főmérnök: Révfalvi János. Kazár: 247 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Kányás: 265 tonna tartozás. Üzemvezető: Schaffer Péter, főmérnök: Németh Lajos. Tiribes: 381 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Kisterenye: 1064 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. A tröszt többlete összesen: 894 tonna. Megindult az üveghúzás a rekordidő alatt átépített kemencéből Zagyvapálfalván A Zaqyvapálfalvi üveggyár kemencéjét rekordidő alatt újítot­ták fel. Legutoljára 1954-ben ezt a munkát 76 nap alatt végezték el a szakmunkások, most csak 63 nap kellett hozzá. Ez a 13 napi időnyerés közel 140 ezer négyzetméter táblaüveget jelent a nép^ gazdaságnak. A kemencejavítás méreteire egyetlen adatból igen jól lehet kö­vetkeztetni. Az átépítéshez 72 vagon sziiikaidomot, samottanyagot és egyéb tűzálló anyagot használtak fel. Az átépített kemence húzógépein július 14-én indult meg az üveg. Most már lesz dolguk az üvegvágóknak is. Alábbiakban bemutatjuk az egyik kiváló üvegvágót és felra- kóját. Mindketten a Zaqyvapálfalvi Üveggyár büszkeségei. Már két­szer nyerték el a Szakma kiváló dolgozója címet. Jászfalvi elvtárs uvegvágo rendszeresen havi 210 százalékra teljesíti tervét, míg munkatársa, Szabó elvtárs üvegfelrakó, havonta 195 — 200 százalé­kos teljesítményt ér el. Most a nagykemence megjavítása után egy­mást segítve és egymással versengve kezdték meg a termelést. Szabó József Jászfalví Walter Miért maradt el tervének teljesítésében a kazár! bányaüzem? Az utóbbi hónapokban sok szó esik a kazári bányaüzem­ről. Elmarasztaló és elfogultan magyarázkodó egyaránt. Pedig az, hogy az üzemegység 95,6 százalékra teljesítette máso­dik negyedévi tervét, sokkal bonyolultabb kérdés, semhogy akár egyik, vagy másik kije­lentést elfogadhatnánk. Kazár hosszú és kemény harcban áll már csaknem három hónapja a vízzel és a felette levő föld­rétegek nyomásával. A Tőkés I. üzemnek kijutott mindkét elemi csapásból. Egy részét víz öntötte el, más része szinte egyik napról a másikra süllyedt le. Végül már csak egy méter választotta el a fő­tét a sártól és víztől. Az üzem pedig, amelyik a kazári bá­nyák össztermelésének a 45 százalékát adja, elmaradt a terv teljesítésével. Gyula-ak­nán, az egyik legfiatalabb üzemben szintén volt kisebb vízbetörés. Ide egy régi, az 1890-es években nyílt bánya vágataiban felgyülemlett víz tört be, s hátráltatta a bányá­szok munkáját. Ilyen körülmények között az üzemegység az előirányzott fejtéseket csak részben indí­totta meg, s a meglevő gépe­ket sem tudta kihasználni. A műszaki intézkedési terveknek — amelyek a termelést segí­tették volna elő — jelentős része maradt papíron, várva a második félévet. A kamrafejtések egy része a Tő­kés I. üzemben található; s mivel a termelés itt volt a leglassúbb, a kamrafejtések­ből kapott szén mennyisége is megcsappant. Az össztermelés 77.9 százaléka helyett csak 63.9 százalékát adta. A Tőkés II- ben szervezett frontfejtés ugyancsak rontotta az üzemát­lagot, mert a tényleges terme­lés helyett csak előkészületi munkálatokat végezhettek az itt dolgozó bányászok. Igaz, előreláthatólag ez a késieke dés annál gyümölcsözőbb lesz a harmadik negyedévben, ugyanis a bányászok nagyobb szénterületre bukkantak — el­ső telepi 3800 kalóriás szénre — mint amit a kutatások elő­re jeleztek. Egyedül a szénelő- vájások folytak az előírások szerint, s innen igyekeztek pó­tolni az elmaradt fejtéseket. Így a második negyedévben a tervezettnél 1000 folyóméterrel nőtt meg a kihajtási hosszú­ság. A termelési terv elmaradá­sa mellett a tervezett 40 folyó­méter hosszúságú vágatot sem építették át TH-gyűrűs biztosítással. Az egész elmúlt negyedév alatt alig 10 folyóméteres szakaszt készítettek el belőle. Ennyi hiányosság láttán fel­tehető a kérdés, hogy vajon csak az elemi csapásokon múlt-e az elmaradás, vagy a kazári üzem vezetőségén is. Megtettek-e mindent, hogy si­keresen szálljanak szembe a vízzel, a nyomással, s amit tet­tek, helyesen tették-e? A bányaüzem minden dolgo­zója elmondhatja, hogy meg­állta a helyét a szénfal mel­lett, hiszen az üzem produktív tervteljesítménye 101,9 száza­lék volt az első félévben. Aki tehát a termelő munkába kap­csolódott be, az teljesítette tervét, eleget tett kötelességé­nek. Kazáron azonban rész­ben az elemi erő, részben az üzemvezetőség helytelen szer­vezése miatt megnőtt az im­produktív munkások száma. Rossz volt a műszakmegoszlás. A bányászlétszám lényegesen nagyobb része dolgozott fenn­tartáson, földalatti szállításo­kon és egyéb mellékmunkála­tokon a tervezettnél. S ezt nem lehet kizárólag a váratlan víz­betörésnek és nyomás-nehézsé­geknek tulajdonítani. Még ilyen viszonyok között is indo­kolatlan volt a második ne­gyedévi tervet napi 29 impro­duktív műszakkal túllépni. Érthető hát, hogy az impro­duktív létszám megduzzadása a termelést hátráltatta, s fő­ként ennek eredményeképpen teljesítette félévi tervét a bá­nyaüzem csak 98 százalékra annak ellenére, hogy a szén­fal mellett minden brigád jól dolgozott. De még feltűnőbb és. indokolatlanabb a fenntar­tási műszakok ilyen arányú növelése, ha azt látjuk, hogy a műszaki intézkedés egy igen lényeges pontját még így sem tudták teljesíteni. Hiszen a 40 folyóméteres, korszerűen biz­tosított vágat nem készült el. Annyi bjéonyos, hogy a ka- záriak elmaradása összefügg a munkaszervezéssel is, melyet jobban oldhatott volna meg az üzemvezetőség. Reméljük azonban, hogy a Tő­kés I. üzemben meginduló új elővájási munkálatok bizto­sítják a terv mielőbbi teljesí­tését és feleslegessé teszik az improduktív műszakok nagy részét. Új gabonát őröl a berceli malom Megérkezett az első szállít­mány idei termésű búza a ber­celi malomba. Az Alsósarlósi Sertéstenyésztő Vállalat dolgo­zói nevében Gubó Pál, Fehér János, Cselovszki Pál és Vra- huska János adták át a ma­lom igazgatójának az új gabo­nát. Az igazgató rövid ünnep­ség keretében mondott köszö­netét az alsósarlósiaknak gyors és jó munkájukért — jelenti Laczkovich György levelezőnk. Hízott marhákat szállít Svájcba a Szécsenyi Tangazdaság (Tudósítónktól.) A Szécsényi Tangazdaság régóta foglalkozik már szarvas- marhák hizlalásával és expor­tálásával. Űjabban a gazdaság hízott marhái már Svájcba is eljutnak. A marhák 390 kilós súllyal kerülnek hízóba és szakszerű takarmányozással, gondos hizlalással rövid időn belül elérik a 600 kilót. Leg­utóbb 28 darab hagyta el a gazdaságot. MEZBEN VAN A KAPA IS (Tudósítónktól.) Gyorsan, szervezetten halad Karancslapújtőn az Űj Barázda Tsz-ben a gabona betakarítása. Az őszi árpa cséplésével vé­geztek, kedden megkezd­ték a búza aratását. Ár­pából már előleget is kap­nak a tagok. Munkaegy­ségenként egy kiló jutott. Összesen 77 mázsát osztot­tak ki. Ám az aratás mozgalmas napjaiban sem feledkez­nek meg a növényápolás­ról az Űj Barázda asszo­nyai. Már harmadszor is megkapálták a 20 hold ku­koricát. Naponta 30—40 kapás dolgozott a táblá­ban. Vasárnap is arassunk! Harminckétezer forint — bíborheréből (Tudósítónktól.) Kimagasló terméseredményt ért el bíborheréből a mohorai Kossuth Tsz. Négy holdon 25,35 mázsa magot fogtak, amely 6,34 mászás holdankénti átlagnak felel meg. Ilyen ered­ménnyel senki nem büszkél­kedhet a megyében. A mag ex­portra ment és a szövetkezet 32 290 forintot kapott érte. Egy hold tehát több, mint 8000 fo­rintot jövedelmezett. Gazdag gabonatermést érlelt a nógrádi föld. Nincs megtisz- telőbb, felelősségteljesebb, ha­zafias feladat, mint Idejében, veszteség nélkül betakarítani az életet adó gabonatermést. Mezőgazdaságunk dolgozói: az állami gazdasági munká­sok, a termelőszövetkezeti ta­gok, a gépállomási traktoris­ták, s a dolgozó parasztok nagy örömmel, bizakodással, kellő időben fogtak hozzá a gabona betakarításához. Kct- három hét alatt több ezer hold földről került le a gabona. A termelőszövetkezetek földjein az aratógépek 2000, míg a kombájnok 420 kh. gabonát vágtak le, s csépeltek el. Az eddigi munka dicséren­dő, bár még nagy erőfeszíté­sekre van szükségünk, hogy idejekorán a lehető legkeve­sebb szemveszteséggel bizton­ságba helyezhessük a gabonát. A kedvező nyári időjárás majd mindenütt rövid idő alatt ka­sza alá érlelte a gabonát. S ha nem igyekszünk, ha nem sok­szorozzuk meg erőfeszitésein- ket, minden nap késedelem nagy károkat okozhat. Ezért a lehető legsürgősebben minden emberi, fogat- és gépi erőt az aratási munka meggyorsításá­ra kell irányítani. A gabona érési foka most azt kívánja a mezőgazdaság dolgozóitól, hogy a szombati és -vasárnapi napokon is min­den aratásra alkalmas időt használjanak ki a lemaradás behozására. Egy olyan község­ben, mint Dejtár vasárnap le­vághatnak 30 hold gabonát is, amely 10 mázsa átlagterméssel számolva 300 mázsa gabonát jelent, amely 136 ember évi ke­nyérszükségletét fedezné. Ez a példa is mutatja, hogy a va­sárnapi munka rendkívül nagy jelentőségű. A pártszervezetek és a községi tanácsok vezetői okos. meggyőző, felvilágosító szóval mozgósítsák a dolgozó parasztokat, termelőszövetke­zeteket, állami gazdasági dol­gozókat, gépállomási trakto­ristákat a vasárnapi kenyér­csatára. Legyenek e kezdemé­nyezés élharcosai a falusi kommunisták, a tanácstagok, a népfrontbizottsági tagok s a DISZ-fiatalok. A munka meggyorsításának másik jelentős módszere a dolgozó parasztok összefogása. Könnyebbé, gyorsabbá s vesz­teségmentesebbé válik a mun­ka, ha 4—5 vagy tiz dolgozó parasztcsalád összefogva végzi azt. Aki csak teheti, segítse dolgozó paraszttársát! Különösen nagy feladat há­rul a DISZ-bizottságokra. A falvakban szervezzenek ifjú­sági aratóbrigádokat, akik hét­köznap, vagy pedig vasárnap kisegítik az elmaradottakat, vagy azokat a dolgozó paraszt­családokat, ahonnan hiányzik a férfi munkaerő. A párt bízik abban, hogy az ifjúsági arató­brigádok épp úgy, mint a múlt évben, most is derekasan helytállnak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az aratógép­kezelők és a kombájnvezetők — többnyire szervezési hibák miatt — nem használták ki a gépek teljesítőképességét. A mulasztásokat most sürgősen pótolni kell. Az állami gazda­sági és gépállomási pártszer­vezeteknek, műszaki vezetők­nek, mezőgazdászoknak elő kell segíteniük, hogy minden aratógépkezelő és kombájn­vezető magasan túlszárnyal­hassa — már a holnapi napon is — napi munkanormáját. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol a gabonát a túl- érés veszélyezteti, s gépi segít­ségre a gépállomástól egyálta­lán nincs kilátás, kézzel is hozzá lehet fogni az aratáshoz. Az ilyen esetekben nagy se­gítséget nyújthatnak azok az állami gazdaságok, vagy álla­mi vállalatok, amelyek már végeztek az aratással. Késle­kedés és minden huzavona nélkül nyújtsanak gépi segít­séget az arra rászoruló ter­melőszövetkezeteknek. Ugyan­ezt a segítségnyújtást megte­hetik azok a gépállomások is, amelyek saját körzetükben pár napon belül befejezik az aratást. A falusi kommunisták pél­damutatására, helytállására, a dolgozó parasztok összefogásá­ra, egymás segítésére, az ara­tási munkát irányító párt- és tanácsi szervek eddiginél jobb, tervszerűbb, irányító-, szer­vezőmunkájára van szükség, hogy a legrövidebb idő alatt, a legkisebb szemveszteséggel be­takaríthassuk az életet jelentő gabonatermést. 2500 hold — learatva Napról napra több termelőszövetkezet jelenti, hogy befejezte az aratást. A megye gépállomásai nagy segít­séget nyújtanak a tsz-ek tagjainak. Eddig mintegy 2500 holdon vágták le a gépek a szövetkezetek gabonáit. Kü­lönösen az erdőkürti, pásztói és berceli gépállomások körzetében halad jól a munka, ahol a jövő héten már befejezik az aratást. íme három rövid nyilatkozat erről: Kazinczi elvtárs, a pásztói gépállomás igazgatója: Keddre, július 24-re végzünk, de egy aratógépet már korábban is átadunk oda, ahol nehezebben megy a munka. Sohár elvtárs, az erdőkürti gépállomás igazgatója: 700 holdat arattunk eddig. Még 240 hold van hátra. Vasárnap is aratunk, mert csütörtökre végezni aka­runk. A tarlóhántás sem áll. Nyolc erőgépünk végzi ezt a munkát. Kapuszta elvtárs, a berceli gépállomás főagronó- musa: 300 holdat vágtunk eddig. Ügy dolgozunk, hogy szerdán jelenthessük: végeztünk az aratással. 50 személyes gyermeküdülő épült Balatonszabadiban az acélárugyári gyerekek részére Régi vágya teljesült a na­pokban az acélárugyári gyere­keknek; felépült Balatonszaba­diban a gyár 50 személyes gyermeküdülője. Az üdülő építésére a gyár vezetősége kiváló szakmunká­sokat küldött. A kőműves munkákat Kiss László brigád­ja végezte. A korszerűen berendezett üdülő július 20-án nyitotta meg kapuit az acélárugyári munkások gyermekei előtt. Először a több gyermekes csa­ládok gyermekei kaptak két­hetes beutalót Balatonszabadi- ba. Petró István kovács pél­dául két fiát küldheti el a kel­lemes balatoni üdülésre. Az üdülő gyermekcsoportok felügyeletét a Sztahanov úti iskola nevelőinek bevonásával asszonyok között végzett mun­kában kitűnt édesanyák lát­ják el. A nyár folyamán a tanév megkezdéséig összesen 150 gyermeknek nyújt majd két boldog hetet a Balatonszabadi" ban nyílt üdülő. Az elkövet­kezendő években nyaranként 200 acélárugyári iskolás gyer­mek üdül majd a Balaton mel­lett, a nyári szünidő megkez­déséig pedig az óvodások is helyet kapnak majd az üdülő­ben, amelynek építése a meg­nyitással még nem fejeződött be, mert a gyár vezetősége úgy tervezi, tovább bővíti az üdü­lőt, hogy még több acéláru­gyári munkás és értelmiségi dolgozó gyermekének szépítse meg a nyarát. Jó étvágyat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom