Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)
1956-07-21 / 58. szám
1956. július 21. SZABAD IVÖGH.Cd 3 (Folytatás a 2. oldalról) vetkezetes lenini politikája te. remtett meg az utóbbi három év folyamán, s amely politikára a koronát a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa tette fel. Melyek tehát a legfontosabb feladatok, amelyeket meg kell valósítanunk, amelyek pártunk, államunk. egész országunk előtt állanak? Ingadozás nélkül a további demokratizálásért Mindenékelőtt biztosítanunk leéli, minden ingadozás nélkül, az ország további demokratizálását. Ezzel a feladattal a Központi Vezetőség elé terjesztett határozati javaslat részletesen foglalkozik. De ez a demokratizmus proletár szocialista demokratizmus és nem burzsoá demokratizmus, mint ahogy ezt. egyesek elképzelik. A demokratizálás nem utolsósorban azt jelenti, hogy nagyobb szerepet kell biztosítani az országgyűlésnek. El kell érni, hogy az országot, az egész népet érintő legfontosabb kérdések lehetőleg ne a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletéi útján, hanem az ország- gyűlésben kerüljenek eldöntésre és megvitatásra. Ezért az országgyűlésnek gvak. rabban és szélesebb napirenddel kellene üléseznie. Szükségesnek látszik növelni az országgyűlés bizottságainak szerepét és aktivizálni munkájukat. Mindent el kell követni, hogy az országgyűlési képviselők szorosabb kapcsolatban legyenek választóikkal, beszámoljanak nekik. Annak érdekében, hogy a szorosabb kapcsolat lehetővé váljék, a Politikai Bizottság véleménye szerint. javasolni kell a jelenlégi lajstromos választási rendszer megváltoztatását, s az egyéni kerületek szerinti rendszer bevezetését. Ez lehetőséget ad majd a közvetlen kapcsolatra, s lehetővé teszi, hogy az életbe átültessük népköztársaságunk alkotmányának azt a követelményét. hogy a választóknak módjuk legyen leváltani a képviselőt, aki nem képviseli a választók akaratát. Az országgyűlés aktivizálásával egyidejűleg meg kell növelni, véleményünk szerint, az Elnöki Tanács szerepét is. Ugyanakkor a Minisztertanácsnak fokozottabb mértékben kell a legfontosabb gazdasági, kulturális, politikai és egyéb kérdésekben az irányítást kezébe venni, de csak a legfontosabbakban, ezzel növelve a miniszterek, a fővárosi és a megyei tanácsok, s általában a helyi tanácsok szerepét. Biztosítsuk a uep fokozott részvételét a hatalom gyakorlásában A felsőbb szervektől az alsóbb szervekhez jelentős számú funkciót kívánatos leadni, tényleges hatáskört kell biztosítani számukra, kezdeményezésüket fokozni kell. El kell érni. s e tekintetben már számos intézkedés történt, hogy a helyi tanácsok nagyobb gazdasági, pénzügyi önállóságot nyerjenek, s hogy az egységes irányítás elvének megtartása és biztosítása mellett, egyéb területeken, pl. kulturális. iskolaügyi, egészségügyi kérdésekben is, nagyobb legyen a hatáskörük. Az ország demokratizálása feltételezi a nagyobb nyilvánosságot, az ország népének rendszeresebb tájékoztatását, az alsó és a helyi kezdeményezések tervszerű kibontakoztatását és felkarolását és azt, hogy a felsőbb szervek a dolgozók széles tömegeire, valamint az alsóbb szervekre jobban támaszkodjanak; hogy az összes állami szervek, s mindenekelőtt a tanácsok szélesebb kapcsolatokat teremtsenek a néppel, s hogy biztosítsuk minden téren a nép fdko- zott részvételét a hatalom gyakorlásában. A szocialista demokratizmus kiszélesítésének egyik alapvető feltétele a legszigorúbb szocialista törvényesség biztosítása minden téren, a személyi biztonság és vagyoni biztonság megerősítése, a bíráknak az alkotmány előírása szerinti választása, a belügyi, az igazságügyi szejrvek munkájának megjavítása és legszorosabb kapcsolatuk a néppel. A szocialista törvényesség megsértése terén elkövetett durva hibákat pártunk vezetésével már felszámoltuk. De itt még sok a tennivaló. A Köz. ponti Vezetőség elé terjesztett határozati javaslat széles, nagy jelentőségű intézkedések átgondolt. összefüggő programját vázolja fel, amelyet, amennyiben ezt a Központi Vezetőség magáévá teszi vaskövetkezetességgel kell : eg- valósítani. A gyakorlatban kell bebizonyítanunk, hogy a szocialista törvény védi a Magyar Népköztársaság minden polgárát és kötelező minden állampolgárra; hogy népi demokratikus államunk törvényei előtt, személyekre való tekintet nélkül, mindenki egyenlő! A törvénytelenségek és törvénysértések nem tartoznak a népi demök- ratikus rendszer, a szocializmust építő állam életéhez. A demokratizálás az állami, a gazdasági, a társadalmi életben, népi demokratikus, szocialista értelemben véve elkerülhetetlenné teszi ugyanakkor az állami és állampolgári fegyelem fokozott erővel való felvetését. Népi demokratikus, szocialista fegyelem nélkül — nincs népi demokratikus, szocialista demokrácia! Népi demokratikus államunkat most nem gyengíteni, hanem szilárdítani, erősíteni kell! Az erősítés természetesen nem létszámemelést jelent, hanem azt jelenti, hogy még demokrati- kusabbá tesszük, még inkább valóra váltjuk, kifejezésre juttatjuk munkás-paraszt jellegét. hogy helyes intézkedéseinkkel, jó munkánkkal még inkább biztosítjuk számára a széles, dolgozó tömegek támogatását; hogy milliók agyával és kezével, milliók alkotó munkájával fejlesztjük erősítjük népgazdaságunkat; hogy kemény. szívós harcban, átgon- oolt intézkedésekkel, ugyancsak a dolgozókra támaszkodva leküzdjük népi demokratikus államunk bürokratikus kinövéseit és torzulásait. De azt is jelenti, hogy honvédelmünket és államvédelmünket megintcsak nem létszámban növeljük, ellenkezőleg, csökkenteni kívánjuk, azonban minőségben megjavítjuk. Honvédségünket és államvédelmünket jobban át kell hogy hassa pártunk politikájának szelleme. Elengedhetetlenül szükséges, hogy korszerűsítsük honvédségünk fegyverzetét, s különösen a légvédelmünket, hogy magasabb színvonalra emeljük a kiképzést. Biztosítsuk, hogy valóban hús legyen népünk húsából, és vér népünk véréből; hogy hadseregünket és államvédelmi szer veinket, valamint rendőrségünket, amelyekre hazánknak nagy szüksége van. népünk mind odaadóbban támogassa. Elvtársak! Amikor a legfontosabb feladatokról szólunk, amelyek állami és gazdasági életünkben előttünk állanak, két fontos kérdéssel kell még az elmondottakat kiegészítenünk. Az egyik gazdasági életünkre a másik állami életünkre vonatkozik. Fokozottabban érvényesítsük az a nyögi érdekeltség elvét Gazdasági életünkben, gazdasági munkánkban eddig még nem tudtunk eléggé építeni az egyes dolgozók, a dolgozók egyes csoportjai, az egyes üzemek, az egyes vállalatok és különféle szervek anyagi érdekeltségére. Feltétlenül helyes, hogy építünk az öntudatra, a szocialista lelkesedésre, a hazafiasságra, népünk és államunk iránti odaadásra, a milliók békevágyára, mert mindez óriási erő. Feltétlenül helyes, hogy mindezek alapján segítségüket kérjük feladataink megoldásában. Azonban nem helyes, bár tettünk erre számos kísérletet és értünk is el bizonyos eredményeket, hogy nem használjuk fel eléggé az anyagi érdekeltséget, tpint gazdaságunk fejlesztésében fontos előrevivő, mozgató erőt. Persze ez nem egyszerű dolog, mert a népgazdaság különböző területein ezt különbözőképpen kell alkalmazni, de látnunk kell, hogy nem kis részben ez a hiányosság az oka annak, hogy sokszor kénytelenek voltunk részletesen szabályozni olyan kérdéseket, amelyeket nem kellene vagy csak egészen általánosságban és röviden kellene szabályozni. Ez az egyik oka annak is, hogy nálunk az utóbbi időben elszaporodtak a bürokratikus jelenségek. Ez tehát azt is jelenti — s erről a második ötéves terv irányelveivel kapcsolatos beszámolóban, melyet Hegedűs András elvtárs fog tartani, részletesen lesz szó —, hogy alaposan meg kell változtatnunk gazdasági vezetésünk módszereit, hogy a túlnyomórészt határozatok révén való vezetésről át kell térnünk más, közvetlenebb, eredményesebb, hatékonyabb vezetési módszerekre. Mindenekelőtt építeni kell az alsóbb szervek kezdeményezésére, arra, hogy ezek maguk intézzék az ügyek nagy részét. A mi államunk u«:pi demokratikus, szocialista állam A második kérdés, amelyet fel akarok vetni, állami életünkkel kapcsolatos. Kétségtelen, hogy a mi állami életünkben — beleértve ebbe természetesen gazdasági életünket is — sok még a bürokratikus vonás, és van benne jócskán bürokratikus kinövés. A bürokratizmus ellen, a bürokratikus kinövések és torzulások ellen, bárkinél és bárhol jelentkezzenek is, kíméletlen, megalkuvás nélküli harcot kell folytatnunk, jól átgondolt intézkedésekkel. Az utóbbi időben kezd kialakulni olyan helytelen gyakorlat, hogy egyes újságírók, de mások is, általánosítanak, s nemegyszer lebürokratázzák állami szerveink dolgozóit és úgy tüntetik fel, mintha a mi rendünk egészében véve egyszerűen valamilyen bürokratikus állam lenne. A mi államunk új állam, népi demokratikus, szocialista állam. Mint népi demokratikus szocialista állam, igen rövid, alig néhány esztendős múltra tekinthet vissza. Ezzel szemben a kapitalista államok 100—150 és van olyan közöttük, amely 300 éves múltra tekinthet vissza, gondoljanak Angliára. Ezenkívül a mi államunk egész más jellegű állam s feladatai is különböznek a tőkés államok feladataitól. A tőkés államokat — mint ismeretes — egy maroknyi, monopolista kizsákmányoló csoport irányítja a saját önző érdekében, a kizsákmányolás, a népelnyomás érdekében, nem pedig az állam irányítja a népgazdaságot. Nálunk azonban, és mindenütt, ahol szocialista vagy szocializmust építő állam van, nem a monopolista kizsákmányolok, nem egy szűkkörű oligarchia irányítja az államot a maga önös érdekében, hanem az állam irányítja a nép nevében és a nép érdekében, a párt vezetésével a népgazdaságot.- Államapparátusunk dolgozói túlnyomó többségükben derék, becsületes emberek, népi demokráciánk hívei, s nem lelketlen bürokraták. Persze, akadnak közöttük olyanok is, akik elbürokratizálód- tak. De legnagyobb részük munkás, dolgozó paraszt származású vagy népi eredetű értelmiség, s jelenleg is megőrizte kapcsolatát a néppel. Ezek az emberek elkövetnek hibákat és sokszor egyes helytelen intézkedéseink, rendelkezéseink is elősegítik azt, hogy munkájukban bürokratikus vonások lépjenek fel. Lehetnek és bizonyára vannak államszervezetünkben egyes emberek, de ezek kivételek, akik sokszor tudatosan keverik a kártyát. Államszervezetünk dolgozóinak legtöbbje nem ilyen. Ezt meg kell mondani, mert most ellenséges, imperialista körök s egyes itthoni szekértolóik is igyekeznek mindenképpen befeketíteni népi demokratikus államunkat. Ez az új állam, népi demokratikus államunk, egész szervezetében, erényeivel és hibáival együtt, a mi államunk, a mi állam- szervezetünk, olyan állam, amelyet semmiféle burzsoá állammal fel nem cserélünk! A hibákat pedig, amelyek megvannak benne, pártunk vezetésével, együttes erővel kijavítjuk! A bürokratizmus elleni küzdelem, s államapparátusunk, gazdasági életünk egyszerűsítése, a decentralizálás feladata szívós, körültekintő, alapos, szinte tudományos, egyszersmind igen kemény, határozott, szervező-irányító munkát követel meg. Ezt — mint helyesen mondja a Központi Vezetőség elé terjesztett határozati javaslat — elhamarkodni nem szabad. Az egyszerűsítés és a decentralizálás felelősségteljes feladatát is csak a népre, a dolgozókra, a tömegekre támaszkodva lehet helyesen megoldani. Ennek a munkának a megvalósítása során kell olyan intézkedéseket is tenni, amelyek átmenetileg egyes dolgozók vagy a dolgozók egyes csoportjai számára nehézségeket jelentenek. De ezek az intézkedések szükségesek szocialista építésünk s egész népünk életszínvonalának emelése, egész előrehaladásunk érdekében. Ezeket az intézkedéseket azonban úgy kell megvalósítanunk, ahogy ez marxista—leninista párthoz, népi demokratikus, szociaEgyik legfontosabb célkitűzésünk továbbá, hogy még ez évben, miután a Központi Vezetőség jóváhagyta az. irányelveket, elkészüljön a végleges második ötéves terv, s azt, mint javaslatot, a kormány, az országgyűlés elé terjesszük. De nemcsak törvényerőre kell emelni második ötéves tervünket. hanem a pártnak és a kormánynak már most napról napra meg kell szerveznie a küzdelmet a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az egész népgazdaságban. Nemcsak és nem főként mennyiségileg, hanem a minőségi mutatók szerint is, tehát a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, az új gyártmányok kibocsátása, a műszaki színvonal emelése stb. tekintetében. Persze idetartoznak egyéb gazdasági feladatok, olyanok, mint a begyűjtés helyes megszervezése, a mezőgazdasági munkák elvégzése. Bár a második ötéves terv irányelvei külön napirendi pontként szerepelnek, szükséges mégis aláhúzni, hogy az új tervezet, amelyet a Központi Vezetőség elé terjesztünk, lényeges kérdésekben eltér az eredetitől. Ebben a tervezetben igyekeztünk megalapozottabbá, még biztonságosabbá tenni második ötéves tervünk irányelveit. Ennek érdekében javasoljuk valamelyest csökkenteni a fő előirányzatokat, így az ipari termelés emelkedését az eredeti 50—52 százalékról javasoljuk, mintegy 47 —50 százalékban előirányozni, javasolunk bizonyos csökkentést 1960-ra a kenyérgabona- termelés-előirányzatnál, s néhány más mezőgazdasági előirányzatnál, például a gyapjútermelésnél. Javasoljuk némileg csökkenteni a beruházások keretét az eredeti 78—80 milliárd helyett 76—78 milliárd- ra. Mindezek következtében természetesen valamivel kisebb nemzeti jövedelmet kell előirányozni, az eredetileg javasolt 42—43 százalék helyett mintegy 40 százalékot. Ennek az a célja, elvtársak, hogy biztonságosabbá tegyük a tervet, főleg az anyagellátást. Ugyanakkor változatlanul javasoljuk előirányozni az életszínvonal emelkedését, az egy főre jutó reálbér emelkedését a munkásoknál és alkalmazottaknál legalább 25 százalékban, és a parasztság pénz- és természetbeni reáljövedelmének emelkedését 25 százalékban. A nemzeti jövedelemnek említett 40 százalékos emelkedése jelentéktelen mértékben megváltoztatva a nemzeti jövedelem belső elosztását, teljes mértékben lehetővé teszi ezt az emelkedést, és bizonyos tartalékoknak az előirányzását is megvalósíthatjuk. A főmutatók nagyobb részélizmust építő államhoz illik: a lehető legnagyobb mértékben gondoskodva az emberekről, törődve velük, megmagyarázva, hogy előrehaladásunk érdekében szükség van államapparátusunk, felsőbb gazdasági apparátusunk egyszerűsítésére, létszámának csökkentésére, s hogy mindenkinek a számára, aki ’ képes dolgozni, a Magyar Népköz- társaságban, alkotmányunk szellemében, munkát, megélhetést fogunk biztosítani. Nem mondhatjuk, hogy olyan munkát, mint eddig végzett, mert nyilvánvaló, hogy a mai csökkentésre kerülőknek nagyobb része át kell, hogy menjen a termelésbe. Inkább lassabban hajtsuk végre ezt a feladatot, de a lehető legnagyobb körültekintéssel. Inkább hosszabb időn keresztül készítsük elő, de mindent kövessünk el, hogy a bizonytalanság és a megrázkódtatás, mellyel ilyen intézkedés átmenetileg járhat, a lehető legkisebb legyen, nek csökkentésére vonatkozó javaslat megtételénél a Politikai Bizottságot az anyagellátás biztosítása mellett az a szempont vezette, hogy olyan irányelveket készítsünk, hogy lehetőleg ne érhessen bennünket meglepetés — ha egy vagy más tekintetben tőlünk független okokból nem az történnék, amit előirányoztunk, például egy-két év gyengébb mezőgazdasági termése, vagy valami más — s mindennek érdekében jelentősebb tartalékokat biztosítsunk. A második ötéves tervünk, ez egyébként is természetes, sokkal megalapozottabb. mint előző terveink voltak. Tanultunk a múlt hibáiból, s meg kell mondani, hogy nem volt nekünk akkor még tervezési tapasztalatunk, s ezenkívül nemzetközi tapasztalataink sem voltak tervezési vonalon. Ez, természetesen, nem azt jelenti, hogy az irányelv-tervezeten nem lehet és nem kell tovább javítani, s nem jelenti azt. hogy magában a tervben, amikor a részletes tervet kidolgozzuk, nem kell mindent elkövetni, hogy a még meglevő hiányosságokat és bizonytalanságokat kiküszöböljük. Természetesen arra is igen nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet — ezt a tervet azért, mert csali 47—50 százalékos ipari termelési emelkedést és mintegy 40 százalékos nemzeti jövedelem- emelést irányoz elő — félkézzel, játszva nem lehet megvalósítani. Vannak ilyen hangok, de ezek helytelenek. Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ezt a tervet nem könnyű megvalósítani, pártunk, munkásosztályunk. egész népünk erőinek összpontosítása és megfeszítése szükséges ahhoz, hogy ezt a tervet sikeresen megvalósítsuk és esetleg valamelyest túlteljesítsük. A közvetlen gazdasági feladatok között rendkívül fontosnak tartja a Politikai Bizottság, hogy számba véve a reális lehetőségeket, elvetve a jobboldali demagógiát, amelyet a Központi Vezetőség 1955. évi márciusi határozata mint ka- landorpólitikát helyesen leplezett le. szilárdan, csakis meglevő gazdasági erőinkre építve, mielőbb tovább javítsuk dolgozó népünk, mindenekelőtt munkásosztályunk életszínvonalát. A már meghozott és még meghozandó intézkedéseket, amelyek ezt célozzák, az elvtársak ismerik. Ilyenek a május elsejei árleszállítás, egyes bérügyi intézkedések, a munkaidő részleges csökkentésére már végrehajtott határozat, különféle szociálpolitikai és egészségügyi intézkedések, melyek már megvalósultak, vagy előkészítés,, illetve megvalósulás stádiumában vannak. Ezen túlmenően a Politikai Bizottság javasolja, hogy 1956-ban és a következő években a kormány ne bocsásson ki békekölcsönt, sem más állami kölcsönt. Ugyanakkor azt is javasolja a PB, hogy az előzőén kibocsátott. húsz évnél rövidebb lejáratra szóló kölcsönöket a kormány alakítsa át hosszabb lejáratú, 18—20 évi kölcsönre, 'hogy az államot sem terheljük meg olyan terhekkel, amelyeket nem bírna el. Ez azt jelentené, hogy senkinek egy fillérje sem veszne el abból, amit az államnak kölcsönadott: Csak az történik, hogy az államnak kölcsönadott pénzét lassabban kapná vissza; Ugyanekkor azonban az állam- kölcsönök elmaradása azt jelentené, hogy a munkások és alkalmazottak reálbére átlagban körülbelül 4,2 százalékkal azonnal emelkednék. Azért mondjuk átlagban, hogy a munkások és alkalmazottak reálbére emelkednék, mert ez attól függ, hogy mekkora a fizetés. ki mennyit jegyzett stb. Ügy gondoljuk, hogy ezt a javaslatot a dolgozók helyesléssel fogják fogadni. Figyelembe véve a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését, pártunk javaslatára a kormány már csökkentette honvédségünk létszámát húszezer fővel. A Politikai Bizottság most azt javasolja a Központi Vezetőségnek, hogy javasolja a kormánynak, tegyen lépéseket a hadsereg további 15 ezer fővel való csökkentésére. Vagyis rövid idő alatt ily módon összesen 35 ezer fővel csökkentenénk hadseregünk létszámát a már előző 20 000- rel együtt. Természetesen a leszerelésre kerülő katonákat és tiszteket a népgazdaságban, s általában állami és társadalmi szerveinkben megfelelően el kell helyezni. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Vezetőségnek — s ezt a határozati javaslat is felveti, hogy elvileg döntsön ezen az ülésen a területi átszervezés kérdésében is. Többen a KV tagjai közül kifogásolták. hogy ez a kérdés nyilvánosságra került, mielőtt a Központi Vezetőség megvitatta volna. Az észrevétel és bírálat indokolt, de a javaslat maga helyes és szükséges. Valóban nem valami operatív jellegű hanem rendkívül nagy horderejű kérdésről van szó: Persze nemcsak a közigazgatás átszervezéséről van szó, hanem a pártapparátus átszer. vezéséről. sőt a megvalósítást a pártapparátus átszervezésével kell kezdeni, mert a pártnak kell irányítania az egész átszervezést. Ezenkívül a többi összes belügyi stb., stb. szerveket át kell szervezni. Ezért gondolom, hogy az észrevétel és a bírálat indokolt, azonban maga a javaslat helyes, és a PB véleménye szerint szükséges. Államapparátusunk azért is túlzottan nagy, mert túl sok nálunk a közigazgatási egység; Szükséges nagyobb közigazgatási egységeket kialakítani, Budapesttel együtt mintegy tfz- tizenkettőt. természetéiben ez hozzávetőleges szám, véglegeset még nem lehet mondani; Magát Budapestet is túlzottan nagy területté tettük azáltal, hogy szinte tisztán mezőgazda- sági jellegű községeket is hozzácsatoltunk. Valószínűleg ezen is módosítani kell majd. A Politikai Bizottság nevében azt javasolom a Központi Vezetőségnek: bízza meg a Politikai Bizottságot és a Minisztertanácsot, az említett irányelvek alapján dolgozza ki a végleges terveket., készítse elő a végrehajtást oly módon, hogy a javaslat előreláthatóan októberben az országgyűlés elé kerüljön, s ez év végéig meg is valósuljon, mert 1957. I; 1-vel új költségvetési év kezdődik. Nem szükséges bizonyítani, hogy a jelenlegi állapot fenntartása nem kívánatos, mert lazítja az állami fegyelmet, s megnehezíti az állami feladatok megvalósítását. Mert nagy a bizonytalanság az államapparátusban. ki 'hová kerül. Szervezzük meg a küzdelmet a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért Töretlenéi! visszük pártunk irányvonalát a mezőgazdaság szocialista átalakítására Továbbra is változatlanul, töretlenül visszük pártunk irányvonalát a mezőgazdaság szocialista átalakítására, a legszigorúbb önkéntesség betartásával, de nem passzív módon, hanem az elért eredmények népszerűsítésével, s érvek segítségével. Meg kell győzni a parasztságot arról, hogy felemelkedésének egyetlen útja a termelőszövetkezet. Jelenleg van szilárd alapunk már a jól működő, régi terme löszövetkezetekben, hogy ezt I megtegyük. Pártunk III, kongresszusának erre vonatkozó útmutatásai, Központi Vezetőségünk múlt év júniusi, valamint 1955 márciusi határozata teljes mértékben érvényben maradnak, s megszabják e tekintetben is cselekvésünk irá(Folytatás a 4. oldalon)
