Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-04 / 53. szám

195«. július 4. SZABAD \í(,n (n •s Jó úton „ \ Kisterenyei Állami Gazdaság takarmánygazdálkodásáról — ban is légáramlásos szénaszá­rító berendezéseket állítanak be. Dicséret illeti a kistere- nyeieket — különösen Vizi Pált. az építőcsoport vezetőjét, — mert máris üzembe helyez­ték ezt a berendezést. A me­gyében elsőnek náluk segíti a légáramlásos szénaszárító a takarmány gyors betakarítá­sát. A Kisterenyei Állami Gaz­daság tehát jó úton halad az állattenyésztés fejlesztésében és a korszerű takarmányter­melésben. Minden valószínű­ség szerint most már nem lesz gond az állatok átteleltetése, a 91 vagon szálastakarmá­nyon felül biztosítanak bőven annyi takarmányt, hogy nem tartani, hanem tenyészteni fogják majd télen is az állatokat. Egy esztendő alatt megvetet­ték az alapját annak, hogy rö­videsen fejlett szarvasmarha- állománnyal. sok jól tejelő te­hénnel büszkélkedhessenek. A. J. Sokoldalú nyári terve van a Ilii Védekezzünk a lucerna kártevői ellen ’» , , , Vj üzemrósz építését kezdték mega Salgótarjáni Üveggyárban Országszerte nagy érdeklő­dést keltett a Salgótarjáni Üveggyár két kitűnő dolgozó­jának, Venczel Rudolf műveze­tőnek és Szabó László labora­tóriumi vezetőnek találmánya, amely megoldja a káliüveg sa­vas fényezését. Ez a módszer azért rendkívül jelentős, mert eddig a káliüvegből készített kelyheket. poharakat egyen­ként külföldi alapanyagból ké­szült körkefével fényesítették, ez lassú és drága eljárás volt. Az új módszerrel a sav maró hatása fényezi az üvegtárgya­kat és így megsokszorozódik a termelékenység, az önköltség negyedére csökken és lehetővé válik az exporttermelés nagy­arányú növelése. A savas fényezés üzemszerű alkalmazása érdekében a vál­lalat most saját erejéből új üzemrészt épít. A földmunká­kat már megkezdték, a jövő héten az alapozásra is sor ke­rül és januárban már hozzáfog­hatnak a próbaüzemeltetéshez. A tervek szerint teljesen gépe­sítik a savas fényezést és kü­lön elszívóberendezéssel gon­doskodnak az egészségre ártal­mas savgőz eltávolításáról. Az új fényezőüzemben a számítá­sok szerint az eddiginél több mint háromszorosára növek­szik a jelenlegi pollrozási tel­jesítmény. Ismeretes., hogy az elmúlt években megyénk állami gaz­daságai közül a legtöbb hiba, a legnagyobb ráfizetés a Kis­terenyei Állami Gazdaságban volt. A rendkívül rc»sz veze­tés. a hanyag, nemtörődöm munka különösen az állatte­nyésztés fejlődésére nyomta rá bélyegét. A gazdaság álla­tai rossz kondícióban voltak, keveset termeltek, nem volt jövedelmező az állattenyész­tés Kisterenyén. Kevés volt a takarmány, kevés az ab­rak. Még az elmúlt esztendő­ben is néhánv kiló csátén és abrakon tengődtek a tehe­nek a tél végén. Az állatok száma nagy volt. a takar­mány kevés, helyesebben: ke­veset törődtek a megtermelt takarmánnyal. A 450 hold pil­langósból nem tudtak annyi takarmányt biztosítani a kis­terenyei gazdaságban, hogv nehézség nélkül átteleltet­hessen efc Mindez a régi vezetők ha­nyag munkájával magyaráz­ható. akik a "szdaság fellen­dítésénél. fejlesztésénél, fon­tosabbnak tartották egyéni érdekeiket. Közel egy eszten­deje aztán új vezetők kerül­tek a gazdaság élére. Nem kis és nem könnyű feladatokat kellett megoldaniok. Egy elha­nyagolt. tönkretett gazdaság­nak a vezetését vették át. Igaz. még most egy év múltán is sok a javítanivaló Kisterenyén a munkafe­gyelem, a munkaerőván­dorlás terén, van még bő­ven tennivaló a munka jobb megszervezésében is. Az sem válik díszére a gazda­ságnak. hogy még mindig fo­lyik 60 hold rétjük kaszálása, pedig már itt az aratás. Mégis nyugodtan elmondhatjuk, hogy óriási fejlődést hozott az elmúlt egy esztendő, a gazda- sáp' életében. Elsősorban az állattenyésztésben és a takar­mánytermelésben. Amit elér­tek, az mindenképpen dicsé­rendő és az új vezetők jó munkáját igazolja. Milyen eredményeket mu­tatnak fel egy esztendő eltel­tével az állattenyésztés fej­lesztésében, a takarmányter­melés megszervezésében? — Már most, a kapálás idején elkészítettük a téli ta­karmányozási tervet —, mond­ja Máthé főagronómus. — A terv szerint november 1-től a jövő év május 1-ig a meg­lévő állatállomány részére az abrak- és egyéb vizenyős ta­karmányok mellett 91 vagon szálastakarmányt kell bizto­sítanunk amelyet saját ter­mésünkből akarunk megte­remteni. Nem szeretnénk még- eavszer takarmányhiánnyal küzdeni, mert ami itt volt a múlt télen, azt mindennek ne­vezhettük csak éppen állat- tenyésztésnek nem. A gazdaság az előző évektől eltérően most saját erejéből végezte el a pillangósok és füvesherék kaszálását betaka­rítását. Ez jelentős eredmény, hiszen még az elmúlt évben is felesbe és harmadába kaszál­tak. A dorogpusztai üzemegy­ségben például 190 hold lóhe­rét adtak ki felibe kaszálni és a felesgazdáknak „annyira megtetszett a takarmány”, ho"” nemcsak lekaszálták és begvűitötték. hanem még be is hordták olyannyira, hogy a 190 holdról vajmi keveset ehettek a gazdaság állatai. Érdemes még egy jellemző hibát megemlíteni. Az volt a divat azelőtt Kisterenyén, hogy a már megtermelt és ka­zalba rakott takarmányt még az aratá« idején és a kora őszi napokon feletették és a tél beálltával a társgazdasá­gok segítségére kényszerültek. Másképo nem tudtak volna ki teleltetni. Ma már teljesen megválto­zott a helyzet, A vezetőség olyan határo­zatot hozott, hogy a lovak, a növendékmarhák és a tehenek nagy részének nyári takarmányozása csak zöldtakarmányból és ab­rakból áll. Szálastakarmányt a nyár fo- Ivamán csak a tehenek előké­szítésénél használnak. Ezt is csak a legszükségesebb eset­ben. Most már a Kisterenyei Állami Gazdaságban legna­gyobb értéknek a szálasta­karmányt tekintik. Ahhoz, hogy a pillangósta­karmányokat és a réti szénát teljes egészében tárolhassák télire, az szükséges, hogy az állatok a nyár folyamán zöld­takarmányt kapjanak. Bevezették a zöld futósza­lagot. Ezzel a novemberi takarmány­káposztáig. most már folya­matosan minden napra bizto­sított a tehenek, lovak és egyéb növendékállatok nyári zöldtakarmányozása. A gazdaság vezetőinek hatá­rozott intézkedései alapján, már az első kaszálásból 40 vagon takarmányt gyűjtöttek be. többet, mint tavaly az egész esztendőben. A szénabetakarítást nagy­ban akadályozza az esős idő­járás. Ezért megyénk számos állami gazdaságában, így a Kisterenyei Állami Gazdaság­filúgrád megyei szervezetének A TTIT Nógrád megyei szervezete körültekintő, válto­zatos műsort tervez, hogy a különböző szakosztályokon be­lül, a dolgozók nyári elfoglalt­ságát figyelembe véve. nyáron se szüneteljen a munka. Terv­be vették a többi között, hogy megismerkednek a környező hegyek szerkezeti felépítésével, növényi és állatvilágával, s a Karancs-hegységben rendezett kiránduláson találkoznak az egykori partizánokkal is. A szécsényi járás pedagógusai a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetséggel közösen a holló­kői várat keresik fel, de ter­veznek autótúrát a megye több városának és műemlékeinek látogatására is. Az Ismeretter­jesztő Társulat megkezdte a tárgyalásokat a salgótarjáni nagyüzemekkel és bányákkal is, hogy a fizika, technológia és kémia tanításához gyakor­lati ismereteket szerezzenek a pedagógusok. A mezőgazdasá­gi szakosztály sem dolgozhat nyáron a megszokott módsze­rekkel. Ügy tervezik, hogy a népművelési osztállyal és a mezőgazdasági igazgatósággal közösen tanácsadó brigádokat küldenek a községekbe. Egy- egy bizottságban agronómus,, állattenyésztő, állatorvos, a rendeleteket ismerő tanácsi dolgozó járná autóval vasárnap a falvakat, tanácsot, felvilágo­sítást adva a dolgozó parasztok kérdéseire. A második ötéves terv irányelvei szerint lucernából a múlt évi 7,8 millió mázsa he­lyett 1960-ban legalább 13 millió mázsát kell termelni. Lucernatermesztéssel növek­szik az állattenyésztés jövedel­mezősége, javul a talaj szer­kezete. A lucernamagnak nagy, nemzetgazdasági jelen­tősége van, mert hatalmas mennyiségben tudunk expor­tálni. A feladatok eléréséhez sokkal több lucernamagra van szükségünk. Több lucernama­got pedig csak úgy kapunk, ha megfelelő nagyságú terü­leteken termelünk és kellően védekezünk a kártevők ellen. A lucemakártevőket három csoportra oszthatjuk: gyökér-, levél- és magkártevőkre. A kártevők közül legjelentőseb­bek a vincellérbogár, a csip­kézőbogár, a lucernaböde és a lucernabogár, amelyek közül az első kettő a gyökérzetet, a többi pedig a levélzetet tá­madja meg. A maigfogásra leg­alkalmasabb második kaszá­lást támadják meg ezek a kár­tevők és ha nem védekezünk ellenük, elviszik a termést. A védekezés egyik módja a mechanikai védekezés. Az árokásást akkor alkalmazuk, ha a vincellérbogár nagyon elszaporodott. Ez a bogár nem tud repülni, így beleesik az árokba és az árokba szórt ag- ritox porozószertől elpusztul. Igen jó védekezési mód a rovarfogás is. Az univerzál traktorra szerelt manninger- féle rovarfogó a legjobb. Gyor­san halad és sokat fog. A ro­varfogást a legcélszerűbb este és a kora hajnali órákban vé­gezni, mert a kártevők leg­többje fél a melegtől, ezért csak este jön elő és ekkor rak­ja le a tojásait is. A kémiai védekezéssel min­dig vigyázni kell, mert méhek is lehetnek a lucernán. Csak abban az esetben permetez­zünk, ha nagyon fertőzött a tábla. Sok esetben nem sike­rül a mechanikai védekezés és a lárvák kártételének kö­vetkeztében az első kaszálás után nem tud a sarju előjön­ni. Ilyenkor 8—10 kilogramm agritoxal-szal poroljunk hol­danként. A port csak este sza­bad kiszórni, mert a tűző nap rontja a hatását. Védekeznünk kell az aran­ka ellen is. A legbiztosabb, ha a déli nagy melegben forrasz­tólámpával megégetjük, de csak annyira, hogy lefonnyad­jon. Este pedig ha megszárad, újra égessük. Akkor a száraz aranka elég. a lucernatő pedig megmarad. A felsorolt védekezésekkel nagyüzemeink sokkal több lu­cernamagot termelhetnek. Több lucernamag pedig több termést, nagyobb jövedelmet biztosít. Ej>y nap a Pmitamholm Állami Kora reggel volt még, ami­kor megérkeztünk Fejér me­gye legjobb állami gazdaságá­ba, Pusztaszabolcsra. A Velen­cei-tóhoz 20 kilométerre lévő gazdaság 1949-ben alakult, összterülete 6098 hold, amely­ből szántó 5000 hold. A gazda­ság profilja a vetőmagtermesz­holdon termelnék kukoricát és 250 holdon cukorrépát. A ked­vező időjárás növelte a kuko­ricát, de a gyomokat is. A gaz­daság jó munkáját dicséri, hogy a kukorica már vállig ér, a gyom pedig teljesen elpusz­tult. Nem sajnálták a kapá­lást. Eddig már négyszer gép­(iaulasagkin me leellik, túlhaladják a 20 li­teres fejési átlagot is. — Mi a jó eredmények tit­ka? — A gondos kiválasztás és a, megfelelő takarmányozás — felel kérdésünkre Fökendi Sándor állattenyésztő. —- Mi mindig azt tartjuk szem előtt, hogy ha valamivel foglalko­zunk, az kifizető legyen. A te-_ henészetben csak jól termelő egyedeket hagyunk meg. Már az elmúlt évben is csak olyan szülőktől származó üszőt álli­Kombájnok vágják a gazdaság őszi árpáját. A 80 holdas táblán egyszerre hat gép dolgozik. tés. Gabonájuk jelentős része II. és III. fokú vetőmag. Jelen­leg 2446 holdon termelnek ka­lászost. A vetőmagtermeszté­sen kívül fejlett az állat- tenyésztés. Különösen a szarvasmarha és sertésállo­mány dicsekedik jó eredmény­nyel, de jelentős a halienyé­szet is. Egy nap kevés ahhoz, pel és kétszer kézzel, most pe­dig iófogattal végzik a kapá­lást. A becslések szerint 36— 38 mázsát ígér holdanként. A kapálásnál nagyszerű eredmény született. Szitárszki Henrik, a gazdaság kiváló traktorosa — áki elsőnék csat­lakozott Benke István, a szed­tottunk be,amelynek termelése meghaladja a 18 liiert. Tehe­nészetünkben vannak kiváló egyedek is, mint a „61 Erzsi”, amely az elmúlt laktációban 7200 liter tejet — 4,2 százalék tejzsírral — termelt. Legna­gyobb napi termelése 40,9 li­ter. — A magas tejtermeléshez hozzájárult a takarmányozás és a szárazonállás pontos be­tartása. Takarmányainkat mindig megvizsgáljuk táp­anyagtartalom szempontjából és amelyik takarmány feles ég­ből hiányzik a szükséges táp­anyag, azt pótoljuk. Teheneink 65—70 napig szárazon állnak; Ez alatt az idő alatt az elmúlt évi termeléséhez mérten része­sül abrdktdkarmányban. AZ eredmények eléréséhez nagy­ban hozzájárult tehenészeink jó munkája. Boldick János te- henész az elmúlt évben az igazgatóság tehenészei között A növendékállatok egyik csoportja a deleién. hogy a gazdaság egész terüle­tét bejárjuk. megismerjük. De amit látunk, mind azt mutatja: itt jól dolgoznak, megérdemlik az elsőséget. * A gazdaság központjától né­hány kilométerre kombájnok zúgásától hangos a határ. Meg­kezdődött az aratás. A gazda­ság hat kombájnja vágja az őszi árpát. — Hatalmas munkát végez“ nek ezek a gépek — mondja Rosta József főagronómus. — ügy tervezzük, hogy az aratást 99 százalékban kombájnokkal és kévekötő-arató gépekkel vé­gezzük. Kézierővel csupán né­hány holdat aratunk, azt is azért, mert a terület fekvése nem engedi meg. hogy géppel végezzük el. — Hogyan szervezték meg a murikat? — Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján a legjobb munkát csak úgy tudjuk végezni, ha a gépeket egy helyre összponto­sítjuk. A hat kombájn mindig egy táblán dolgozik. így zök­kenőmentesen és gyorsan ha­lad az aratás. A kombájnok mellé egy-egy vontatót állítot­tunk az elcsépelt gabona be­szállítására. — Mi történik a szalmával? — Ez az egy a legnagyobb problémánk. Az elmúlt évben szalmalehúzóval a tábla szélé­re hordtuk. De ez nem vált be, mert egyrészt nagy területet foglalt el. másrészt sok tönkre­ment belőle. Ezért ebben az év­ben mással próbálkozunk. A szalmát felhasználási helyére, tehát az istálló közelébe szállít­juk. A szalma behordására tíz lovaskocsit állítottunk be. A terv szerint az aratás után né­hány hétre a szalma is kazal­ban lesz. A sárguló árpa és búzatáb­lákat sötétzöld kukorica és cu­korrépatáblák váltjaik fel. 565 felhívásához az ezerholdas ka- pálási mozgalomhoz — már túlteljesítette vállalását. Jú­nius 29-ig 1350 holdon végezte el a kapálást. A teljesítmények értékét növeli, hogy jórészt a cúkorrépaföldön dolgozott, ahol lassabban halad a mun­ka, mint a szélesebb sorközű kukorica, vagy napraforgó­tábláikon. Jórészt az ő érdeme, hogy a gazdaság kukorica és cukorrépa táblái gyommente­sek. A cukorrépa földön a napi 10 holddal szemben 22—23 első volt. Jó eredményeket ér­tek el Bartók Ferenc és Bő­mé Elvira fejők is,-M­A gazdaság hatalmas terüle­tét szinte kettészeli a halasta­vak sókasága. 470 holdon fog­lalkoznak haltenyésztéssel. 14 tó, több mint 12 kilométer hosszúságban terül el. A ter­vek szerint 550 mázsa I—II. és III. osztályú pontytermés és 240 mázsa tenyészanyag vár­ható. De ettől több is lesz. Már most is 80—90 dekás pontyo­Ilalászcsárda, ahol a jó halászlé készül. holdat, a kuíkorica földön pe­dig napi 40 holdat is teljesí­tett. * A gazdaság szántóföldjét fák, legelők veszik körül. A legelőkön jó kondícióban levő állatok legelésznék. Nagy gon­dot fordítanak az állatok mi­nőségére. Az elmúlt évben 4925 liter volt a tehenek átla­gos évi tejtermelése. Az idén még jobb lesz. Jelenleg 13 li­ter az istálló- és 16 liter a fe­jési átlag. De néhány hónap múlva, amikor a tehenek zö­kat halásznak, s nagyon té­vednénk, ha azt gondolnánkj hogy mindez magától adódik. Etetni, gondozni kell a hala­kat. Ugyan mennyit esznek meg naponta? Nem sokat, csak harminchét mázsa abrakot, amely deféktes kukoricából csillagfürtből és egyéb abrak- keverékből áll. Estére jár az idő, a lenyug­vó nap sugarainak fényében etetni indulnak a gazdaság halászai... Angyal István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom