Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-20 / 49. szám

1956. június 20. SZABAD XŐGR'ÍD 3 MömÁmmMtMMuWmüa™ Csehszlovákiába is szállítják a dejtári és az őrhalmi újburgonyát Az elmúlt héten (kezdték meg az újburgonya szedését a balassagyarmati járás 'két községében: Dejtáron és örhalom- ban. Az eltelt idő alatt több mint 20 vagon újburgonyát szák litottak el, amelyből 3 vagonnal exportra, a szomszédos Cseh­szlovákiába került. Javában folyik a szüret. Szerte a határban zsákokkal telt kocsik. Nagy a forgalom az átvevőhelyeken is. Pillantsunk vissza a múltba, hogyan kezdődött, hogyan jutottak el idáig? 1924-ben, 32 évvel ezelőtt Varga Pál dejtári dolgozó pa­raszt észrevette, hogy szomszédja, Harangozó Ferenc — aki a 20-as években külföldön járt — a !kertjében már június elején tojás nagyságú újburgonya. Harangozó a szokástól eltérően már a tél folyamán a szobában, megfelelő hőmérséklet ’mel­lett — ahogy Dejtáron mondják — „csirkáztatta” azaz elcsi- ráztatía a burgonyát, és a már (kicsírázott vetőmagot ültette ki. így gyorsan fejlődött és korán termett. A látottak szöget ütöttek Varga bácsi fejébe. Mondta is az asszonynak „jövőre mi is megpróbáljuk”, Az elhatározást tett követte. A következő évben kint a szántóföldön 200 négyszögöl csirkázott burgo­nyát ültetett. Jó termése volt, sok pénzt kapott érte. A 1követ­kező évékben mind nagyobb területen kezdtek termelni, köz­ben arra is rájött, hogy érdemes egy sor burgonyát, egy sor répát, vagy káposztát ültetni. A falubeliek megcsodálták. So­kan meg is jegyezték: „Mit akarsz, te Varga, egy rókáról két bőrt húzni?" Sehogy sem akarták elhinni, hogy a nyár elején burgonyát, őszre pedig káposztát szüreteljen ugyanarról a földről. Mégis Varga gazdának lett igaza. Az első évben csodál­kozó gazdatársak közül mind többen és többen kezdték ter­melni a csirkázott burgonyát. És ők is két bőrt húztak egy ró­káról. Ma már minden gazda így termeli nemcsak Dejtáron, hanem öthatomban, Hugyagon és a gyarmati járás többi ho­mokos területű községében is. Az újburgonya termelése a fel- szabadulás után még nagyobb méreteket öltött. Több mint há­rom évtized alatt Varga bácsi 200 négyszögölje Dejtáron 210, örhalomban pedig 130 holdra emelkedett. Az újburgonya is­mertté vált nemcsak a belföldi, hanem a külföldi piacokon, fő- , leg Csehszlovákiában. A termelés fellendítését növelte, hogy míg a múltban a gazdák saját kocsijukon szállították piacra, hol Pestre, hol Vácra az újburgonyát, addig most helyben a MEZŐÉRT vásá­rolja fel. A biztos eladás, a megfelelő ár növelte a dolgozó parasztok termelési !kedvéi. Sókat termelnék, exportra is szállítanak a dejtári és őr­halmi gazdák, de ezzel nem elégedhetünk meg. Baj van a minőséggel, Varga bácsi a felszabadulás előtt — de most is — minden évben más vidékről, ahogy mondta „siker földről“ hozza a vetőmagot. így mindig egészséges és korántermő a burgonyája. Volt olyan év, hogy már május végén első volt a pesti piacon. Az egészséges, korai burgonyáját mindenki megcsodálta. Mi az oka annak, hogy ma az elmúlt évekhez viszonyítva későn és nem a legjobb minőségű dejtári és őrhalmi burgonya terem? A válasz az. hogy kevesen vannak olyanök, mint Varga bácsi. A legtöbb gazda évről évre ugyanazon fajta burgonyá­ból veszi a vetőmagot. Keveset törődnék a felújítással, Példa erre, hogy ez év tavaszán Dejtáron — ahol minden gazdának lehetősége volt új vetőmag vásárlására — csak három vagon vetőburgonyát cserélték ki. Pedig érdemes többet törődni a vetőmaggal, mert a jó vetőmag korán, nagy mennyiségű és kiváló minőségű termést ad, ami nemcsak a termelő, de a népgazdaság számára is előnyös. A DíSZ-brigádok haladnak elöl a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár legjobb csapatai közé az öt tűzhelyszerelő DISZ-brigád tartozik. Már hó­napok óta versenyez egymás­sal ez az öt, csupa fiatalokból álló brigád, a Ternóczky. Ba- binczky. Bajor, Hives és a Tarján-csapat. A vetélkedés­ben mindannyian egymás melett haladnak, nemrég azonban a Tarján-brigád tűnt ki rendszeres, állandó 140 szá­zalékos tervteljesítésével. A tűzhelyszerelő DISZ-bri- gádok szép eredmnéye mellett kitűnik a két kulcsbrigád terv­teljesítése is, a Komszomol és a Lőwy-brigádé. A két ver­senytárs szintén fej-fej mel­lett küzd az elsőbbségért, a Komszomol-csoport 116 száza­lékos, a Lőwy-csoport 115 szá­zalékos átlageredménnyel. De mind a négv kiemelkedő teljesítményt elérő csapatnál, mind a többi tűzhelygyári bri­gádoknál nagyobb szükség len. ne a jelenlegi versenylendü­let fokozására. A Vasöntöde és Tűzhelygyár ugyanis a múlt hét utolsó napjaiban 1,3 napi tervteljesítéssel maradt adós az indokolatlan hiányzá­sok miatt. Telhát mind az élen­járó, mind pedig az elmaradó brigádoknál még nagyobb fe­gyelemre, munkaszeretetre lenne szükség, hiszen a né­hány jó eredményt elérő bri­gád nem tudja teljesíteni az egész Vasöntöde és Tűzhely­gyár félévi tervét! GYŰJTSÜK A HÁRSFAVIRÁGOT A Salgótarjáni Városi Ta­nács VB VKG osztálya felhív­ja a lakosság figyelmét a szer­vezett hársfavirág gyűjtésére. A hársfavirág begyűjtése fon­tos népgazdasági érdek. A vá­rosi tanács ezért engedélyezi a hársfavirág gyűjtését. Az en­gedélyeket a VGK osztály adja ki. Azoktól az egyénektől, akik a fákat rongálják, az engedélyt megvonják. Ugyanakkor bün­tetést alkalmaznak azokkal szemben, akik a városi tanács engedélye nélkül szedik a hársfavirágot. Milyen őszibarack fajták díszlenek legjobban megyénk területén? Az őszibarack egyike a leg­jobb ízű és legüdítőbb gyü­mölcseinknek. Vitamin és cu­kortartalma jelentős. Gyü­mölcsízt és befőttet is készíte­nek belőle. Az őszibarack sok jó tulaj­donsága ellenére sem terjedt el megyénkben. Egyrészt azért nem, mert a 15—20 fokon felüli hidegeknél gyakran még a fák is kifagytak, másrészt pedig azért, mert a termelők és a házikert tulajdonosok nem is­merték a megyében jól díszlő, edzett, a nagyobb hidegeket is kibíró fajtákat. Mindenféle faj­tát ültettek s a keményebb fa­gyok kártétele után elment a kedvük a további ültetéstől. 20 éve figyelem a különböző őszibarackfajták viselkedését. Tapasztalataim szerint, az alábbi öt őszibarackfajta dísz­ük legjobban a megye terüle­tén. Carman: Augusztus hó köze­pén érik, szép sárgás fehér hú­sú, finom savanykásédes ízű. Mindenképpen elsőrendű, mi­nőségű, magvaváló őszibarack­fajta, mely talajban nem na­gyon válogat és annyira edzett, hogy bátran lehet fagyállónak nevezni. Azonkívül teljesen le­véltetű ellenálló fajta, s az őszibarack levélfodrosodás ne­vezetű gombabetegségre sem fo­gékony. — Egy kertből sem szabad hiányoznia! Champion: Szeptember hó elején érik. Húsa fehér, olvadé­kony, csordultig bőlevű, igen jó ízű, s rendkívül üdítő. Minő­sége mindenképp elsőrendű, magvaváló fajta, mely befő­zésre is kiválóan alkalmas. A iája erőteljes, gyorsnövésü, igen egészséges és eléggé ed­zett. Bár nem egészen fagyálló, mégis elég jól bírja a fagyokat. Sokat ültessünk ebből a fajtá­ból is. Tekintve, hogy termését a vesszők végén hozza, ezért hosszúra kell metszeni a ter­mő vesszőket. Magyar aranyduránci,ja: Érik szeptember elején, közepén. Aranysárga héja élénk rózsa- pirossal „belehelt“. Húsa erő­sen maghozkötött, élénk világos aranysárga színű, nagyon leves és olvadékony és igen kellemes zamatú. Minősége elsőrendű, asztali és piaci. Fája erőteljes üövésű, igen edzett, egészséges, teljesen levéltetű ellenálló faj­ta és a nyári, őszi szárazság ha­tására gyümölcsei nem hulla­nak le érés előtt (mint például az Elbertáé, melyet sokan elő­szeretettel ültetnek). Termő­vesszőit közepesen hosszúra kell metszeni, mert a közép- és vége felé hozza gyümölcseit. Ebből is sokat ültessünk, na­gyon hálás fajta. J. H. Halé: Érése szeptember hó közepén, néha szeptember vége felé van. Szép élénk vilá­gossárga héja, vérpirossal át­festett. Húsa élénk aranysárga, de magja körül rendszerint vi­lágos karminpiros. Magvaváló fajta, mely finom olvadékony, igen bőlevű, üdítő savanykásédes ízével a kivá­lóan elsőrendű piaci és asztali gyümölcsök közé került. Te­kintve, hogy gyümölcseit a vesszők végén hozza, azért hosszúra kell a t^rmővesszőket metszeni mert máskülönben élig lesz termésünk. Ez a fajta is teljesen levél­tetű ellenálló és a szárazság ha­tására sem hullik le érés előtt, mint az Elbertáé. Ezt a fajtát is érdemes ültetni. Kései bronzos Elberta: Érik szeptember hó végén s így ké­sei termesztésre kitűnő. Mag­vaváló, teljesen világos arany­sárga húsa finom olvadékony, igen bőlevű, kellemes zamatú. Ez is elsőrendű minőségű asz­tali és piaci gyümölcs. Fája erőteljes növésű, egész­séges, edzett Hosszúra kell a termővesszőket metszeni. Ez a fajta nem hullatja le gyümöl­csét, érés előtt a nyári és őszi szárazság hatására. Ha kései őszibarackot akarunk, akkor ezt a fajtát ültessük. Végül megemlítem, hogy az őszibarackfa nap és hőigényes és ezért a közepét feltétlenül ki kell metszeni, hogy katlan ala­kú koronát tudjunk fejleszteni. A meszesebb talajokban érzi jól magát, lehetőleg védett fek­vésben. Nógrád megyében (a házi­kerteken kívül) a mésszel bíró, déli, délkeleti, esetleg délnyu­gati fekvésű lejtős domboldalak es meredek hegyoldalak is ki­válóan alkalmasak őszibarack­termesztésre. Ilyen terület sok van megyénkben és nem ritka jelenség, hogy kihasználatla­nul hagyják ezeket a talajokat. Ilyen területek leginkább a pásztói, a balassagyarmati és a rétsági járásban vannak. Természetesen ezen területe­ket kiválóan lehet diófával és ha nem túl meredekek — ak­kor kajszibarackfával haszno­sítani. Ezt azért jegyzem meg, mert ezekből a gyümölcsne- mekből is nagymértékben aján­latos fokozni a telepítéseket. Megemlítem még, hogy a te­lepítéshez szükséges csemeték, oltványok beszerezhetők a Sző­lőoltvány- és Facsemeteforgal­mi Vállalattól, Budapest, V., Balassi Bálint utca 9—11. A megrendelésnél ki kell kötni, liogy a fajták mással nem pó- üüfoatók, nehogy más fajtát küldjön a vállalat, mely Nóg- rádban nem megfelelő. A megrendelést sürgősen te­gyék meg, mert máskülönben ősszel nem tud a vállalat szál­lítani. Soltz Gábor, megyei kertészeti és szőlészeti felügyelő A pásztói Szabadságban meavalásítiák a termelési terv célkitűzéseit Az esztendő elején, amikor termelési tervét készítette a pásztói Szabadság Termelőszö­vetkezet, úgyszólván minden tagnak volt szava, beleszólása abba, hogy mit írjon a ceruza a rubrikákba. Össze-összejöt- tek esténként, meghányták-ve- tették: milyen feladatokat tűz­zenek ki ez évben, mennyivel tervezzenek magasabb termés­átlagokat a tavalyinál, mihez lesz majd erejük? Beszélget­tek. javasoltak, vitatkoztak. Aztán amikor az utolsó számot is berajzolták a tervbe, meg­nyugodva mondották: mind­annyiunk akarata benne van. Most látják csak igazán hasznát a kollektív tervezés­nek. Mindenki, minden tag tudni akarja a pásztói Szabad­ságban, hogy mennyire halad­tak előre a célkitűzések meg­valósításában. Ezért forgatják gyakran a termelési tervet, nézik a határidőket és ha ne­tán nem úgy menne valami, ahogy ott előírták, azonnal megtanácskozzák, mi a hiba, hol kell segíteni. Pásztón a mindennapi munka iránytűjé­vé vált a termelési terv. És ez dicsérendő dolog. hasznos mindenképpen. Különösen nagy jelentőségű a munkaegy­ségfelhasználás tekintetében. A pásztóiak úgy tervezték, hogy ebben a gazdasági évben 20 874 munkaegységet használ­nak fel és egy munkaegység értéke közel 35 forint lesz. Az elmúlt esztendőben sokat tanultak saját kárukon a Sza­badság-beliek. Akkor ugyanis legtöbbjük csak arra töreke­dett. hogy minél több munka­egységet írjon a ceruza — nem számított a terv, bármilyén józanul, bármilyen okosan ké­szítették is el az esztendő ele­jén. Nem gondoltak azzal, hogy a munkaegység-hígítás­nak nem sok értelme van, ez­zel csak saját magukat káro­síthatják. Ezerrel túllépték a tervezett munkaegységek szá­mát. Csak azután, amikor mér­legre tették egy év eredmé­nyét, a zárszámadáskor le­pődtek meg... Ma már más a helyzet a Szabadságban. Valóságos had­járatot indítottak a munka­egység-hígítás ellen — a ter­melési tervben megszabottak betartásáért. Eddig 10 054 egységet hasz­náltak fel. Lényegesen keve­sebbet. mint az elmúlt eszten­dő hasonló időszakáig. Mégis, sokkal jobb eredményekkel büszkélkedhetnek most. mint tavaly ilyenkor. Előbb végez­tek a vetéssel, idejében hozzá­kezdtek a növény álláshoz, nagyszerű termés ígérkezik. A jó munkaszervezéssel, a fegye­lem megszilárdulásával és a gépi munka alkalmazásával magyarázható mindez. A kap­kodást, a szervezetlenséget, a mindenáron való munkaegy­ség hajhászást jól irányított es szervezett munka váltotta fel — mert megtanulták becsülni a termelési tervet. Pásztón rendszeresen Vezetik a niunkaegység.kimutatást Havonként és a fő munkák vé­geztével összesítést készítenek arról, hogy mennyi egységet használtak fel a tervezettből: A munkaegységek összesítése a brigádvezetők. és a könyvelő feladata. A gépek fokozott igénybevételével törekszenek a takarékosságra is. A burgonya gépi ültetésével például több mint 100 munkaegységet taka­rítottak meg. Nagy becse van tehát a ter­melési tervnek és a munka­egységnek Pásztón, a Szabad­ság Tsz-ben. A tervet sűrűn forgatják a tagok — nem porosodik a fiókban, mint számos más szövetkezet­ben. Nincs olyan közgyűlés, hogy ne ejtenék szóba: hol tartunk a számok valóraváltá- sában? így helyes ez, így he­lyénvaló. Csak akkor van értelme az év eleji kollektív tervezésnek, ha évközben ezt a tervet szö­vetkezeteink tagjai a munka iránytűinek tekintik, megvaló­sításából mindenki becsülettel kivészi részét. Úgy, ahogy ezt a pásztói Szabadság tagjai te­szik. A nagy díjra pályáznak — A hényeli gazdaság készülődése a Mezőgazdasági Kiállításra — Minden rendben van, Ho- lecz bácsi? — Rendben, igazgató elvtárs. — Hány liter tejet adott ma az Ibolya? — 24,7 litert. — Ez bizony már baj! Azt hiszem, mindenki cso­dálkozik ezen a beszélgetésen. Hogy lehet az baj, hogy egy tehén 24 literen felül ad na­ponta? — Nem akarunk elmaradni. — Milyen terveik vannak? — Tavaly az Ibolya első dí­jat nyert. Most minden remé­nyünk megvan arra, hogy el­hozzuk a nagydíjat. — Mi erre a biztosíték? — Az első díjat az elmúlt évben 7400 liter tejjel és 93 külemi pontszámmal nyertük el. Ugyanakkor a nagydíjas Cukor tejtermelése 11 000 liter — Pedig ez így van — mond­ja Holló elvtárs. a Hényelpusz- tai Állami Gazdaság igazgató­ja. — Az elmúlt évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon első díjat nyert Ibolya nevű tehe­nünknél ez a tejmennyiség azért sok. mert elérkezett az elapasztás ideje. Már csak két hónap van hátra az ellésig és ilyen tejmennyiséget egy-két nap alatt elapasztani nehéz. Az elapasztás pedig szükséges, mert ahhoz, hogy a következő laktációban is termelni tudjon legalább két hónapot kell pi­henni. — Részt vesznek-e az idei mezőgazdasági kiállításon? volt. A külemi pontszáma pe­dig kilencven. Ebben a lak­tációban az Ibolya már túlha­ladta all ezer litert és a lak- táció végére eléri a 12 000-et. A külemi pontszám pedig ugyanaz maradt, tehát esélye­sek vagyunk a nagydíjra. — Hogyan érték el ezt az eredményt? — A rekorderedmények nem születnek maguktól. Hosszú, kitartó és hozzáértő munka következtében jönnek létre. Az Ibolya 1950-ben került a gaz­daságba és 1951-ben vettük törzskönyvi ellenőrzés alá. Az eltelt hatévi termelése a követ­kezőképpen alakuli. ÉV tejelő nap tej kg zsír kg napi legmagasabb tej kg 1950/51 258 2541 84.4 12,3 1951/52 233 1921 84.7 13,6 1952'53 365 3590 130.4 13,6 1953/54 202 2989 116.5 35,1 1954/55 308 7421 292,2 41,3 1955 56 309 11507 468.5 46 A tehén nem indult különö­sen magas termeléssel. 1954- ben jelöltük a mezőgazdasági kiállításra. Akkor ä tehén vem­hes volt, és mint kiállítási anyagot jól előkészítettük. így leellés után 35,1 kg tejjel fej­tük be. Azóta különös gonddal a 62 éves Holecz János gon­dozza, aki már 32 éve dolgo­zik a tehenészetben. — Hány kilogramm abrakot fogyaszt el naponta az Ibolya? — 10 kilogramm abrakkeve­réket — válaszol kérdésünkre Holecz bácsi — ezenkívül 12 kilogramm szálastakarmányt és 30 kilogramm répát. A nagy termelés ideje alatt, amikor 40—45 liter tejet fejtem na­ponta háromszor etettem és négyszer fejtem. Jelenleg már csak kétszer fejek, de nem so­káig. Néhány nap múlva el­apasztom és megkezdem az előkészítést. Az előkészítés ide­je alatt az elmúlt láktáció leg­magasabb napi termeléséhez, tehát a 46 literhez számítjuk az abrak-mennyiséget. így na­ponta 8—10 kilogramm abra­kot adok neki. —Hatalmas a vízfogyasztása is. Naponta 70—80 litert iszik. De azt is észrevettem, hogy a vízvezetékből vett hidegvizet nem szívesen issza. Ezért min­dig friss, de nem hidegvízzel itatom. Ügy akarok dolgozni, hogy az idei Országos Mező- gazdasági Kiállításon elnyer­jük a nagydíjat.-------aei —— A Minisztertanács vándorzászlaja jobb munkára kötelez Az elmúlt héten értékelték — a félévi tervhez viszonyítva — megyénk járásainak be­gyűjtési versenyét. Az értéke­lés szerint a pásztói járás van az élen. Félévi tervének 99,6 százalékban tett eleget. Máso­dik a rétsági 95,7, harmadik a salgótarjáni 93,9, negyedik a szécsényi 87,2 és utolsó a ba­lassagyarmati járás 80,9 szá­zalékos eredménnyel. A megye globális félévi tervteljesítése a járások eredményei alapján 91 százalék. Korántsem lehe­tünk elégedettek ezzel az ered­ménnyel. Különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük a begyűjtés ütemét és azt, hogy csak tíz nap választ el ben­nünket a félév végétől. A jú­nius első tíz napjában legjobb eredményt elért járás, a salgó­tarjáni járás teljesítménye is csak 6,5 százalékkal emelke­dett. A balassagyarmatiak 3,5, a rétságiak 3,4, a pásztóiak 3,3, a szécsényiek mindössze 2,8 százalékkal növelték teljesít­ményüket. A félévi tojásbe­adási kötelezettségünket még csak 88,9 százalékra teljesítet­tük. Sertésből és tejből vi­szonylag jól állunk. De még e két cikkféleségből is csak 93 százalékos tervteljesítést ér­tünk eL Elsősorban a járási begyűj­tési hivatalok munkája lett lassúbb, vontatottabb. Igaz ugyan, hogy elnyertük a Mi­nisztertanács vándorzászlaját, ez azonban nem lehet ok ar­ra, hogy fékezzük az iramot, hogy kevesebbet tegyünk a be­gyűjtési tervek teljesítéséért, mint azelőtt. Nem szabad el­felejteni egyetlen begyűjtési dolgozónak sem, hogy a zászló, amit nyertünk, az vándor­zászló és ha meg akarjuk tar­tani, az eddigieknél még na­gyobb erőfeszítésekre van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom