Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)
1956-06-16 / 48. szám
SZABAD NÖC.h'vD 1956. június 16. BELGRÁDI NAPOK írta: V. Platkovszkij Jugoszlávia népei óriási figyelemmel kísérik a jugoszláv vezetők moszkvai útját. A lapok részletesen hírt adnák az utazás minden apró eseményéről, Iközlik a külföldi sajtökommentáro- kat. Tájékoztató anyagokat hoznák a Szovjetunió gazdasági és kulturális fejlődéséről. Igen jól fejezte ki m közhangulatot az egyik legbefolyásosabb lap, a Politika. A lap ezt írja: t,Az a melegség, az az őszinte öröm, amellyel a szovjet emberek fogadták Tito elnököt, az iga- Si barátság és a büszkeség érzését {kelti Jugoszlávia népeiben, megerősíti hitüket abban *— és ez a hit egyébként sohasem hagyta el őket — hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió között lehetséges és szükséges a barátság és a, kölcsönös megértés, egymás megbecsülése és az építő együttműködés. ,; Népeink osztják m szovjet embereik Tito elnök és a szocialista Jugoszlávia iránt megnyilvánuló baráti érzelmeit és megértését, e látogatás tíkozta örömét, s üdvözlik vezetőik találkozását a szovjet vezetőkkel és a szovjet néppel”. Valamennyi lap felemelt példányszámban jelenik meg és az utolsó példányig szétkapkodják. Az újságárusok körül, a mozikban, a színházak előcsarnokában, a patkókban és az utcán is, mindenütt, ahol csak megfordulunk, lelkes szavak hangzanak el a jugoszláv és a szovjet nép erősödő barátságáról. Kiejtésünkről megismernek bennünket a belgrádiak és egyszerre körülvesznek, érdeklődnék: „Hogy vannak, barátaink?” Mindig akad valaki, aki tud oroszul, s büszkén tolmácsol: „Tetszik önöknek ez a látogatás? Jó ez, igaz?” Az őszinte barátságot tükrözik ezek a keresetlen szavak. — Tudtuk mindig —• mondta valaki —. hogy Moszkvában lelkesen fogadják majd a mi Titánjait. A javíthatatlan borúlátók is láthatják most, hogy ez valóban barátság, igazi, őszinte és örök barátság. A Terszián, a Ju- gofoto Tito elvtárs és kísérői moszkvai útját bemutató fényképvitrinei előtt naphosszat egész tömeg zsúfolódik össze. Alig lehet odafémi, s ha egy oroszra bukkannak a tömegben, a belgrádiak egyre Moszkváról faggatják, megimagyaráztatjcik vele, hol van a mezőgazdasági kiállítás, milyen épület látható ezen vagy amazon a fényképen. Nem akad senki a tömegben, aki ne ismerné fel a fényképeken Hruscsov, Vorosilov, Bulganyin elvtársa- kat. A tekintetek, a kézszorítások minden szónál ékesebben mondják: barátok nagyúrik, testvérék vagyunk. A Kozora Filmszínház előcsarnokában Mirko Vu- csics, újdonsült barátom ezt mondja: — Egy egész évet töltöttem annakidején Moszkvában, de az már régen volt. Nagyon szeretnék még egyszer ellátogatni Moszkvába. A moszkvaiak éppen olyanok, mint mi vagyunk, jugoszlá- vtík: közvetlenek, mesterkéletlenek, őszinték, egyenesek. És ami a legfőbb — dolgos emberek. — 1944 októberében, Belgrad felszabadításakor együtt harcoltam a szovjet katonákkal — szól közbe egy félkarú ember. — Micsoda emberek! Mi csak barátok lehetünk! Annyi minden köt össze bennünket. Barátságunk most majd még erősebb lesz. Én hiszek ab- ban. Bárkivel beszélünk, a baráti szív forró lüktetését érezzük. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Villamos erőmű síneken A népi demokratikus Csehszlovákia gépipara a közelmúltban elkészítette a közlekedő miniatűr villamos erőművet. A síneken közlekedő' erőmű 8 műszaki kocsiból, 1 szolgálati, 1 műhelyi és 1 lakáscélokat szolgáló kocsiból áll. Egy műszaki kocsi ellátásához csupán két munkaerőre, egy mechanikusra és egy segédmunkásra van szükség. A közlekedő villamoserőmű óránkénti maximális sebessége 80 kilométer. A kocsik felszerelése lehetővé teszi, hogy az erőmű egyaránt jól működjön mind a trópusi hőségben, mind pedig mínusz 40 fokos hidegben. Az új típusú csehszlovák közlekedő erőmű igen nagy szolgálatot tesz olyan vidékeken folyó építkezéseken, ahol még nincsen villamos vezeték. Az első ilyen csehszlovák villamos erőmű már sikeresen kiállta a próbát a messzi szovjet vidékeken. Perion óra H; Kretschmer németországi szakember a közelmúltban elkészítette a világ első perion óráját. Az új típusú óra járása rendkívül halk. Az óra külseje nagyon tetszetős, áttetsző, rendkívül pontos és csak 8 naponként kell felhúzni. Hordozható iivegházak _ A külföldön előállított „Flo- racella” nevű új műanyag áttetszőbb, mint az üveg és szilárd, mint az acél. A „Flóra- cella” nevű műanyagot külföldön hordozható üvegházak építésére használják. Látható bányalég A napokban próbálták ki a Német Demokratikus Köztársaságban a bányalég jelzésének új módját. A robbanó gázt különleges vegyszerekkel láthatóvá teszik és így a bányászok állandóan figyelemmel kísérhetik a bányalég mennyiségét. Abban az esetben, ha a bányalég elérte a maximális mennyiséget. különleges önműködő szerkezet meggyorsítja a szel- lőztetők működését és ilyenformán szinte teljes mértékben kiküszöbölődik a bányarobbanás veszélye. Weekend-ház bőröndben V. Gartenberg, szovjet feltaláló olyan weenkend-házat szerkesztett, amely elfér egy utazóbőröndben. A bőröndben elhelyezett konstrukcióból 7— 10 perc alatt vízhatlan házikót lehet felállítani. A házikó ablakokkal, asztallal és két összecsukható fekvőhellyel rendelkezik. Reggel a „hálószoba” néhány perc alatt fedett terasz- szá alakítható. Ebédeléshez pedig néhány kisebb átrendezés révén a fekvőhelyek ebédlő- asztallá alakíthatók át. ..«Ah» Anyagok és termelőesshössökbessersésében, elfekvő készletek értékesítésében segítséget nyújt 1 MŰSZAKI BIZOMÁNYI VÁLLALAT ÍSsSa?’B MAXIM GORKIJ HALÁLÁNAK 3«. ÉVFORDULÓJÁRA A z új, szocialista forradalmi szellemben megújuló orosz irodalom alapjait Gorkij rakta le. Az ő művészete hatalmas híd a klasszikus orosz irodalom és a szovjet irodalom között, olyan híd, amely biztosítja az egész orosz irodalom folytatólagosságát és bizonyos egységét Szovjet író és klasz- szikus is egy személyben. Az ő alakja, sorsa és munkássága hatalmas megnyitója a szovjet irodalomnak. Gorkij munkásságának első időszakát 1892—1899 közé kell termünk. Ebben az időszakban novellákat, kisebb elbeszéléseket írt. Gorkij mukásságának második szakasza a 90-es évek végétől az 1900-as évek elejéig tart. 1899-ben jelent meg „Fo- ma Gyorgycjev” c. regénye. Ebben a munkájában az író orosz kereskedők figuráját vetíti elénk. Gorkij leleplezi őket. Megmutatja, hogy erejük és hatalmuk forrását, a vagyont, úgy szerezték, hogy elnyomtak és kizsákmányoltak más embereket. De rámutat arra is, hogy miközben a kapitalisták elnyomják embertársaikat, egyszersmind maguk is kivetkőznek emberi mivoltukból, a pénz megfertőzi őket. Ebben az időszakban írta leghatalmasabb drámáját, az „Éjjeli menedékhelyet. A műnek rendkívül nagy színpadi és könyvsikere volt. A darab mondanivalója újszerű színpadi képsorozaton keresztül társadalmi és politikai jellegű, végeredményben forradalmi, forradalmasító. Hősei elbukott emberek, számukra nincs kiút abból a pos- ványból, melybe a társadalmi rothadtság sodorta őket. A drámát azonban mély humanizmus is jellemzi. Az emberbe vetett hit, annak a hite, hogy az ember felszabadítja magát az elnyomás alól. A következő nagy mű Gorkij pályájának legkiemelkedőbb csúcsa, a világirodalom legismertebb alkotása, az „Anya”; 1902-ben kezdte el írni és 1906-ban fejezte be. A mű témája élményanyagból táplálkozik. Igazi szocialista-realista mű. A cenzúra a regény megjelenésekor a mű ötödét törölte. A munkásság szervezkedése kapcsán felmutatja az osztályharc megütköző erőit és a társadalmi valóság ábrázolása során rávilágít a szocializmus útjára, olvasóit rávezeti a szocialista forradalmi útra. Egy asszony fejlődésében az egész munkásság fejlődése tükröződik. A regény soraiból világosan kiviláglik az író politikai állásfoglalása. Gorkij ebben az időben fáradhatatlanul harcolt a politikai és kulturális élet minden területén, éles publicisztikai vitákat folytatott a kártékony és ellenséges irodalmi irányzatok képviselői ellen. Gorkij szenvedélyesen féltette az emberiség kulturális vívmányait, a kapitalizmus pusztító, fertőző hatásától. Legnagyobb művei közé tartozik regényes önéletrajza, az „Életem” című regénye. Ez voltaképpen trilógia. Gorkij, életében sok keservet tapasztalt, túlságosan sok szörnyűséget, értelmetlenséget látott. Mindezekre visszagondolni nehezére esett. A saját maga műk járói szóló könyv egy gyermeknek a sorsáról szól, akitől a régi orosz élet elrabolta a gyermekséget. Ezek az emlékezések bevilágítanak egy sokat szenvedő nép életének homályos zugaiba. A Nagy Októberi Forradalom után, az író harmadik korszakában napvilágot látott Gorkij munkái között a legjelentősebbek egyike, az „Arta- manovok” c. műve. Egy kupec- család, a jobbágyságból felszabadulva. gyárvállalatot létesít. A kizsákmányolás nemcsak a kizsákmányoltakat teszi tönkre, hanem magát a kizsákmányolót is. Ezt mutatja be a re-gény. Eszmei tartalmával rokon a nálunk is nagy sikerrel játszott „Jegor Buli- csov és a többiek” című drámája. A ,,Klim Számgin” című regényét már nem tudta befejezni. Halála meggátolta benne. A nagy regény az Októberi Forradalmat megelőző négy évtizedet világítja át. Azt az izgalmas korszakot, mely az orosz nép számára mérlegelte á forradalmat és az egész világ dolgozói számára megmunkálta a szocialista építés első terepeit. A regény lényegi tárgya: Klim Szamgin, a kispolgár harca Kutuzowal, a kommunistával. Ez a regény megtanítja az olvasót arra, hogy milyen leleményességgel harcol egy veszni indult, létében fenyegetett osztály a fennmaradásért. A legnagyobb fokú politikai éberséget tanulhatjuk meg ebből a regényből. Gorkij szavai a klasszikus írókról saját magára is jellemzőek. A szó, az élet nagy művésze. Az élet és az emberi lélek avatott ismerője, az emberekbe vetett erős hite lelkesíti. Könyvei sosem mennek feledésbe, mert örök igazságokat őriznek és halhatatlan szépségeket sugároznák; Van ezekben szikrázó harag, szabad és őszinte szerelem, bátorság, erő és hit; riorkij sosem halt meg. Művészete nevelte és neveli a jövőben is a haladó emberiség sok-sok nemzedékét, akik feltétlenül hűek akarnak maradni hazájukhoz és készek feláldozni magukat érte a munka hőstetteiben és a hősi harc munkájában. Zászló az 6 művészete, mely után haladni kell a művelt emberiségnek. Visnovszky László Külpolitikai hírek A Román Népköztársaság kormányának meghívására szerdán Bukarestbe érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, élén Kim ír Szénnél, a Koreai Munkapárt központi bizottságának elnökével, a KNDK minisztertanácsának elnökével. ★ Adenauer kancellár csütörtökön ebéd után rövid látogatást tett a kórházban Eisenhower elnöknél. A látogatás során Németország újraegyesítéséről folyt a beszélgetés, amelyen jelen volt Dulles külügyminiszter is. A Csehszlovák Kommunista Párt országos értekezlete június 14-én, csütörtökön, az értekezlet negyedik napján folytatta a két fő jelentés megvitatását. A délelőtti ülés elején a küldöttek jóváhagyták az elnökségnek azt a javaslatát, hogy a vidéki küldöttségek kérésére pénteken, június 15-én záruljon az értekezlet. ★ Június 14-én a Kremlben M. G. Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere Mohammed al Badr emir jemeni trónörökös, miniszterelnökhelyettes és külügyminiszterrel tárgyalt. Jól sikerült az Úttörőház műsoros estje A Salgótarjáni Uttörőház ének-, zene- és táncszakköre az úttörőmozgalom évforduló;# alkalmából június 9-én este az acélárugyári kultúrotthon zsúfolásig megtelt nagytermében, nagysikerű műsoros estet rendezett. A színvonalas műsor- számok komoly művészi élményt nyújtottak a hallgatóságnak. Az énekkar legsikerültebb produkciója „Ha vándorúton járok” című kórusmű volt. Nagy sikert aratott a DISZ kisegyüttese is. Hangulatos játékukra az ízléses és finom kamaramuzsikálás jellemző. Számos hangszerszóló hangzott el a szép hangversenyen Arenszkij, Brahms, Csajkovszkij, Donizetti, Dvorzsák. Haydn, Massenet, Mendelssohn, Mozart és Schumann müveiből. Különösen a zongoristák zavartalan szereplését gátolta a sajnálatosan rossz állapotban levő régi hangszer. A tánccsoport szereplése eleven, üde színfolt volt a műsorban. A bemutatott magyar táncok mellett különösen a lengyel és román népi táncokat adták elő nagyon meggyőzően, természetes bájjal és könnyed frisseséggel; Több gondot kellett volna fordítani a műsort ismertető pajtások előkészítésére. Néhányszor előfordult, hogy zeneszerző nevét és zenei műszót bizonytalanul, vagy nem egészen hiteles kiejtéssel , hoztak nyilvánosság elé. Külön ki kell emelnünk az úttörőzenekar szép és nívós műsorszámait. A zenekar Bartók. Delibes és Verdi egy-egy művét adta elő. Fegyelmezett hangvételével és összeforrott tónusával általában messze felette áll ■& gyerm e k zenek arc k megszokott színvonalán: önfeledt muzsikálásuk értékes, művészi élménnyel ajándékozta meg a hallgatóságot. Juhász Béla -igazgató bevezetőjében méltatta az Úttörő- ház eddigi működését és említést tett a foto- és sport-szakkör országos eredményeiről; Nos, ezekhez bátran hozzásorolhatjuk az ének-, zene- és tánc szakköröket is, amelyek ugyancsak országos viszonylatban is kiváló szinten mozognak. Nagyszerű tudásuk a bizonyítéka vezetőik: Füzes Zsigmond. Hídvégi Judit, Pet- rovics Mária és Szilágyi László szakavatott és alapos munkájának. Váczi Gyula. a Salgótarjáni Állami Zeneiskola igazgatója tiessélgeté «... Tanácstagok gyülekeznek az iskola előtt. Ma itt lesz az ülés, mert a jövedelemadó kiszámításáról lesz szó, s ahhoz tábla. kell. Szép számmal jöttek össze érdeklődő parasztok is, többnyire asszonyok. Kisebb-nagyobb csoportokban beszélgetnek az emberek. Csendes májusi este van. A kertekből virágzó fák illatát sodorja erre a szél, de mintha hirtelen lehűlt volna a levegő. A tanteremben kigyulladt a villany, a csoportok megmozdulnak, s egymás után tűnnek el a kettős ajtó mögött. Az előadó még nem érkezett meg. A rendelkezésre álló időt kihasználom arra, hogy néhány tanácstaggal elbeszélgessek. A közvélemény egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a tanács munkája felé. Vajon Kazáron történt-e valami ezen a téren? Bekapcsolódnak-e a tanácstagok a közös ügyek intézésébe? Letelepszem az egyik padba. Szabó bera Péter a szomszédom, öt kérdezem meg először, teremtett-e valamilyen kapcsolatot már a választóival, vagy a nagyobb közösséggel. Elmondja, hogy a község legelőjén a bozótok, bokrok irtása húsz éve szünetelt. Ez nagyon komolyan veszélyeztette nemcsak az állattartási kedvet, hanem a tejtermékek mennyiségét és minőségét is. Évek óta sürgették a legelők megtisztítását, összehívták az állattartó gazdákat, kiosztották az egy állatra eső terület irtását. Az értekezletek után azonban a határozat végrehajtása mindig megakadt valamiben, a füves terület pedig egyre zsugorodott. — Hát ebben az évben — folytatja Szabó bera Péter — már nem engedtük ennyire a dolgot. Nem hagytam elaludni az ügyet. .Jó segítséget kaptam a tanács dolgozóitól. Mikor az állatok kimentek tavasszal, már 309 napszámmal a legelő nagy részét szabaddá tették a parasztok. Sajnos, a Nagyár- nyék-dűlőben még hátra van a munka egy része. Éppen arról tárgyaltam az előbb Jedlicska József tanácselnökkel, hogyan vonjuk be a vonakodó gazdákat a mulasztásuk pótlására. — ügy tudom, az itatással is baj volt. Elhanyagolták a kutakat. Nagyon jó megoldást találtunk. A Nagyárnyék forráskútjának a vizét bevezettük az itatóvályúba. Nem kell húzni, mindig teli van jó, friss vízzel. — Nagy áldás a tejelő állatoknak. — Az. A másik szomszédomhoz, a mögöttem ülő Gecse nétusz Györgyhöz fordulok. Eddig mosolyogva hallgatta a beszélgetésünket, mondjon most már ő is valamit. — Mondok én jót is meg rosszat is, csak győzze írni. Tudja-e, néhány éve még hány hold cukorrépát termeltünk Kazáron? Hármai. Most meg tíz van bevetve. — Olyan nagy eredmény ez? — Majd megtudná, ha a helyemben volna. Nálunk kis birtokok vannak. Azelőtt csak néhány középparaszt kötött termelési szerződést. De mindig több cukor kell, hát sorra kerültek a 3—4 holdasok, meg a kisebbek is. Ezeket győzze meg aztán! — De hiszen azt hallottam, éppen magától a tanácsüléseken, hogy igen kifizető a termelése. Papírt, ceruzát veszünk elő, s hamarjában kiszámítjuk, hogy Szabó bera Péter tavaly 200 mázsás átlaggal holdanként 7800 forint bevételre tett szert. Ebből még a 'költségek levonása után is nagyon szép haszonnak kellett maradnia. — Nem értem, miért húzódoznak akkor? — kérdem. — Kevés a földjük, gondos munkát igényel, meg aztán nem is foglalkoztak vele azelőtt, hát idegenkednek. Némelyik dolgozóval nem is tudom, hányadszor beszéltem már. Higgye el, én restellem már magam, amikor találkozom vele. Dehát elfogadtam a tanácstagságot, állni kell a sarat... meg aztán meg kell ám érteni őket is. Mindenütt van valami baj. Egyik igy szeretné, a másik úgy. — Nem vagyunk egyformák — látom be én is — s a közös eredményért alkalmazkodnunk kell egymáshoz. — Mindenki elvetette a magot. Egyre sűrűbben nyitják az ajtót, az előadó minden percben megérkezhet. Pedig szeretnék más területen is tájékozódni. Tesznek-e valamit a tanácstagok kulturális vonatkozásban? Mondjuk, támogatják-e az iskolát? Megtudom, hogy éppen abban a teremben, amelyben tartózkodunk, két nappal előbb járt két tanácstag: id. Szabó bagi Ferenc és Tőzsér Béla. Mindketten a szomszédságban laknak, s a Ili osztály vezetője megkérte őket, nézzék meg a padokat. Régi bútorok ezek. A szegek helye kitágult. A szegek nem tartanak semmit, kijönnek a helyükről, tépik a gyerekek ruháját, a tanítónő harisnyáját. A két férfi új szegeket, kalapácsot hozott s megjavította a padokat, Ígéretet tettek, hogy a legközelebbi tanácsülésen szóvá teszik az osztály bútorzatának pótlását. Végül említsük meg még Szomszéd Ferencet. A kis könyvecskével, melyet a tanácstól kapott, végigjárta a választóit. Elbeszélget velük, érdeklődik problémáikról. Annyi elintéznivalót jegyzett fel, hogy hirtelen nem tudja, hogyan fogjon hozzá. Meg aztán nincs még gyakorlata ilyen széles skálájú ügyintézésbeni Dehát gondolt egyet, s felment azokhoz, akik a legilletékesebbek az eligazítására: a járási tanácselnök meghívta hétfőn reggelre, amikor is rendelkezésre fog állni. Így kapcsolódnak a tanácstagok választóik érdekében a járási tanácshoz, ahol bizonyára más osztályokon is támogatást kapnak. Lenne még miről számot adni, hiszen a tervekről nem is beszéltünk, de úgy látszik, az ülés megkezdődött. Igaz, a várt kiküldött nem. jelent meg, de itt van Domonkos Imre, a járási tanács VB- titkára. Krétát fog, már rá is tér a mondanivalóra: a jövedelemadó kiszámítására. Mindenki odafigyel, hisz a pénzünkről van szó.;: A tervekről pedig talán akkor, ha megvalósultak majd. í; Kazár Gábor