Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-16 / 48. szám

SZABAD NÖC.h'vD 1956. június 16. BELGRÁDI NAPOK írta: V. Platkovszkij Jugoszlávia népei óriási figyelemmel kísérik a jugoszláv vezetők moszkvai útját. A lapok rész­letesen hírt adnák az utazás minden apró eseményéről, Iközlik a külföldi sajtökommentáro- kat. Tájékoztató anyagokat hoznák a Szovjetunió gazda­sági és kulturális fejlődéséről. Igen jól fejezte ki m közhangulatot az egyik legbefolyáso­sabb lap, a Politi­ka. A lap ezt írja: t,Az a melegség, az az őszinte öröm, amellyel a szovjet emberek fogadták Tito elnököt, az iga- Si barátság és a büszkeség érzését {kelti Jugoszlávia népeiben, megerő­síti hitüket abban *— és ez a hit egyébként sohasem hagyta el őket — hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió között lehetséges és szük­séges a barátság és a, kölcsönös megér­tés, egymás megbe­csülése és az építő együttműködés. ,; Népeink osztják m szovjet embereik Tito elnök és a szo­cialista Jugoszlávia iránt megnyilvá­nuló baráti érzel­meit és megértését, e látogatás tíkozta örömét, s üdvözlik vezetőik találkozá­sát a szovjet veze­tőkkel és a szovjet néppel”. Valamennyi lap felemelt példány­számban jelenik meg és az utolsó példányig szétkap­kodják. Az újságárusok körül, a mozikban, a színházak előcsar­nokában, a patkók­ban és az utcán is, mindenütt, ahol csak megfordulunk, lelkes szavak hang­zanak el a jugoszláv és a szovjet nép erő­södő barátságáról. Kiejtésünkről meg­ismernek bennünket a belgrádiak és egy­szerre körülvesz­nek, érdeklődnék: „Hogy vannak, ba­rátaink?” Mindig akad valaki, aki tud oroszul, s büszkén tolmácsol: „Tetszik önöknek ez a láto­gatás? Jó ez, igaz?” Az őszinte barátsá­got tükrözik ezek a keresetlen szavak. — Tudtuk mindig —• mondta valaki —. hogy Moszkvá­ban lelkesen fogad­ják majd a mi Ti­tánjait. A javítha­tatlan borúlátók is láthatják most, hogy ez valóban barátság, igazi, őszinte és örök ba­rátság. A Terszián, a Ju- gofoto Tito elvtárs és kísérői moszkvai útját bemutató fényképvitrinei előtt naphosszat egész tömeg zsúfolódik össze. Alig lehet odafémi, s ha egy oroszra bukkannak a tömegben, a belg­rádiak egyre Moszk­váról faggatják, megimagyaráztatjcik vele, hol van a me­zőgazdasági kiállí­tás, milyen épület látható ezen vagy amazon a fényké­pen. Nem akad sen­ki a tömegben, aki ne ismerné fel a fényképeken Hrus­csov, Vorosilov, Bulganyin elvtársa- kat. A tekintetek, a kézszorítások min­den szónál ékeseb­ben mondják: bará­tok nagyúrik, test­vérék vagyunk. A Kozora Film­színház előcsarno­kában Mirko Vu- csics, újdonsült ba­rátom ezt mondja: — Egy egész évet töltöttem annakide­jén Moszkvában, de az már régen volt. Nagyon szeretnék még egyszer elláto­gatni Moszkvába. A moszkvaiak éppen olyanok, mint mi vagyunk, jugoszlá- vtík: közvetlenek, mesterkéletlenek, őszinték, egyenesek. És ami a legfőbb — dolgos emberek. — 1944 októberé­ben, Belgrad felsza­badításakor együtt harcoltam a szovjet katonákkal — szól közbe egy félkarú ember. — Micsoda emberek! Mi csak barátok lehetünk! Annyi minden köt össze bennünket. Barátságunk most majd még erősebb lesz. Én hiszek ab- ban. Bárkivel beszé­lünk, a baráti szív forró lüktetését érezzük. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Villamos erőmű síneken A népi demokratikus Cseh­szlovákia gépipara a közel­múltban elkészítette a közle­kedő miniatűr villamos erőmű­vet. A síneken közlekedő' erő­mű 8 műszaki kocsiból, 1 szol­gálati, 1 műhelyi és 1 lakás­célokat szolgáló kocsiból áll. Egy műszaki kocsi ellátásához csupán két munkaerőre, egy mechanikusra és egy segéd­munkásra van szükség. A köz­lekedő villamoserőmű órán­kénti maximális sebessége 80 kilométer. A kocsik felszerelé­se lehetővé teszi, hogy az erő­mű egyaránt jól működjön mind a trópusi hőségben, mind pedig mínusz 40 fokos hideg­ben. Az új típusú csehszlovák közlekedő erőmű igen nagy szolgálatot tesz olyan vidéke­ken folyó építkezéseken, ahol még nincsen villamos vezeték. Az első ilyen csehszlovák vil­lamos erőmű már sikeresen ki­állta a próbát a messzi szovjet vidékeken. Perion óra H; Kretschmer németországi szakember a közelmúltban el­készítette a világ első perion óráját. Az új típusú óra járása rendkívül halk. Az óra külseje nagyon tetszetős, áttetsző, rendkívül pontos és csak 8 na­ponként kell felhúzni. Hordozható iivegházak _ A külföldön előállított „Flo- racella” nevű új műanyag át­tetszőbb, mint az üveg és szi­lárd, mint az acél. A „Flóra- cella” nevű műanyagot külföl­dön hordozható üvegházak épí­tésére használják. Látható bányalég A napokban próbálták ki a Német Demokratikus Köztár­saságban a bányalég jelzésének új módját. A robbanó gázt kü­lönleges vegyszerekkel látható­vá teszik és így a bányászok állandóan figyelemmel kísér­hetik a bányalég mennyiségét. Abban az esetben, ha a bánya­lég elérte a maximális mennyi­séget. különleges önműködő szerkezet meggyorsítja a szel- lőztetők működését és ilyenfor­mán szinte teljes mértékben kiküszöbölődik a bányarobba­nás veszélye. Weekend-ház bőröndben V. Gartenberg, szovjet felta­láló olyan weenkend-házat szerkesztett, amely elfér egy utazóbőröndben. A bőröndben elhelyezett konstrukcióból 7— 10 perc alatt vízhatlan házikót lehet felállítani. A házikó abla­kokkal, asztallal és két össze­csukható fekvőhellyel rendel­kezik. Reggel a „hálószoba” néhány perc alatt fedett terasz- szá alakítható. Ebédeléshez pedig néhány kisebb átrende­zés révén a fekvőhelyek ebédlő- asztallá alakíthatók át. ..«Ah» Anyagok és termelőesshössökbessersésében, elfekvő készletek értékesítésében segítséget nyújt 1 MŰSZAKI BIZOMÁNYI VÁLLALAT ÍSsSa?’B MAXIM GORKIJ HALÁLÁNAK 3«. ÉVFORDULÓJÁRA A z új, szocialista forradal­mi szellemben megújuló orosz irodalom alapjait Gorkij rakta le. Az ő művészete ha­talmas híd a klasszikus orosz irodalom és a szovjet irodalom között, olyan híd, amely biz­tosítja az egész orosz irodalom folytatólagosságát és bizonyos egységét Szovjet író és klasz- szikus is egy személyben. Az ő alakja, sorsa és munkássá­ga hatalmas megnyitója a szovjet irodalomnak. Gorkij munkásságának első időszakát 1892—1899 közé kell termünk. Ebben az időszakban novellákat, kisebb elbeszélése­ket írt. Gorkij mukásságának máso­dik szakasza a 90-es évek vé­gétől az 1900-as évek elejéig tart. 1899-ben jelent meg „Fo- ma Gyorgycjev” c. regénye. Ebben a munkájában az író orosz kereskedők figuráját ve­títi elénk. Gorkij leleplezi őket. Megmutatja, hogy erejük és hatalmuk forrását, a vagyont, úgy szerezték, hogy elnyomtak és kizsákmányoltak más em­bereket. De rámutat arra is, hogy miközben a kapitalisták elnyomják embertársaikat, egyszersmind maguk is kivet­kőznek emberi mivoltukból, a pénz megfertőzi őket. Ebben az időszakban írta leghatalma­sabb drámáját, az „Éjjeli me­nedékhelyet. A műnek rend­kívül nagy színpadi és könyv­sikere volt. A darab mondani­valója újszerű színpadi képso­rozaton keresztül társadalmi és politikai jellegű, végeredmény­ben forradalmi, forradalmasító. Hősei elbukott emberek, szá­mukra nincs kiút abból a pos- ványból, melybe a társadalmi rothadtság sodorta őket. A drá­mát azonban mély humaniz­mus is jellemzi. Az emberbe vetett hit, annak a hite, hogy az ember felszabadítja magát az elnyomás alól. A következő nagy mű Gorkij pályájának legkiemelkedőbb csúcsa, a vi­lágirodalom legismertebb alko­tása, az „Anya”; 1902-ben kezdte el írni és 1906-ban fejezte be. A mű té­mája élményanyagból táplál­kozik. Igazi szocialista-realista mű. A cenzúra a regény meg­jelenésekor a mű ötödét tö­rölte. A munkásság szervezke­dése kapcsán felmutatja az osztályharc megütköző erőit és a társadalmi valóság ábrázolá­sa során rávilágít a szocializ­mus útjára, olvasóit rávezeti a szocialista forradalmi útra. Egy asszony fejlődésében az egész munkásság fejlődése tükröző­dik. A regény soraiból világo­san kiviláglik az író politikai állásfoglalása. Gorkij ebben az időben fá­radhatatlanul harcolt a politi­kai és kulturális élet minden területén, éles publicisztikai vi­tákat folytatott a kártékony és ellenséges irodalmi irányzatok képviselői ellen. Gorkij szen­vedélyesen féltette az emberi­ség kulturális vívmányait, a kapitalizmus pusztító, fertőző hatásától. Legnagyobb művei közé tar­tozik regényes önéletrajza, az „Életem” című regénye. Ez vol­taképpen trilógia. Gorkij, éle­tében sok keservet tapasztalt, túlságosan sok szörnyűséget, értelmetlenséget látott. Mind­ezekre visszagondolni nehezé­re esett. A saját maga műk já­rói szóló könyv egy gyermek­nek a sorsáról szól, akitől a régi orosz élet elrabolta a gyer­mekséget. Ezek az emlékezések bevilágítanak egy sokat szen­vedő nép életének homályos zugaiba. A Nagy Októberi Forrada­lom után, az író harmadik kor­szakában napvilágot látott Gorkij munkái között a legje­lentősebbek egyike, az „Arta- manovok” c. műve. Egy kupec- család, a jobbágyságból fel­szabadulva. gyárvállalatot lé­tesít. A kizsákmányolás nem­csak a kizsákmányoltakat te­szi tönkre, hanem magát a kizsákmányolót is. Ezt mutat­ja be a re-gény. Eszmei tartal­mával rokon a nálunk is nagy sikerrel játszott „Jegor Buli- csov és a többiek” című drá­mája. A ,,Klim Számgin” című re­gényét már nem tudta befejez­ni. Halála meggátolta benne. A nagy regény az Októberi Forradalmat megelőző négy évtizedet világítja át. Azt az izgalmas korszakot, mely az orosz nép számára mérlegelte á forradalmat és az egész vi­lág dolgozói számára megmun­kálta a szocialista építés első terepeit. A regény lényegi tár­gya: Klim Szamgin, a kispol­gár harca Kutuzowal, a kom­munistával. Ez a regény meg­tanítja az olvasót arra, hogy milyen leleményességgel har­col egy veszni indult, létében fenyegetett osztály a fennma­radásért. A legnagyobb fokú politikai éberséget tanulhat­juk meg ebből a regényből. Gorkij szavai a klasszikus írókról saját magára is jellem­zőek. A szó, az élet nagy művésze. Az élet és az emberi lélek avatott ismerője, az em­berekbe vetett erős hite lelke­síti. Könyvei sosem mennek feledésbe, mert örök igazságo­kat őriznek és halhatatlan szépségeket sugároznák; Van ezekben szikrázó harag, szabad és őszinte szerelem, bátorság, erő és hit; riorkij sosem halt meg. Művészete nevelte és ne­veli a jövőben is a haladó em­beriség sok-sok nemzedékét, akik feltétlenül hűek akarnak maradni hazájukhoz és készek feláldozni magukat érte a mun­ka hőstetteiben és a hősi harc munkájában. Zászló az 6 mű­vészete, mely után haladni kell a művelt emberiségnek. Visnovszky László Külpolitikai hírek A Román Népköztársaság kormányának meghívására szerdán Bukarestbe érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldött­sége, élén Kim ír Szénnél, a Koreai Munkapárt központi bizottságának elnökével, a KNDK minisztertanácsának elnökével. ★ Adenauer kancellár csütör­tökön ebéd után rövid látoga­tást tett a kórházban Eisen­hower elnöknél. A látogatás során Németország újraegyesí­téséről folyt a beszélgetés, ame­lyen jelen volt Dulles külügy­miniszter is. A Csehszlovák Kommunista Párt országos értekezlete jú­nius 14-én, csütörtökön, az ér­tekezlet negyedik napján foly­tatta a két fő jelentés meg­vitatását. A délelőtti ülés ele­jén a küldöttek jóváhagyták az elnökségnek azt a javasla­tát, hogy a vidéki küldöttsé­gek kérésére pénteken, június 15-én záruljon az értekezlet. ★ Június 14-én a Kremlben M. G. Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese és D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere Mohammed al Badr emir je­meni trónörökös, miniszterel­nökhelyettes és külügyminisz­terrel tárgyalt. Jól sikerült az Úttörőház műsoros estje A Salgótarjáni Uttörőház ének-, zene- és táncszakköre az úttörőmozgalom évforduló;# alkalmából június 9-én este az acélárugyári kultúrotthon zsú­folásig megtelt nagytermében, nagysikerű műsoros estet ren­dezett. A színvonalas műsor- számok komoly művészi él­ményt nyújtottak a hallgató­ságnak. Az énekkar legsikerültebb produkciója „Ha vándorúton járok” című kórusmű volt. Nagy sikert aratott a DISZ kisegyüttese is. Hangulatos já­tékukra az ízléses és finom kamaramuzsikálás jellemző. Számos hangszerszóló hang­zott el a szép hangversenyen Arenszkij, Brahms, Csajkovsz­kij, Donizetti, Dvorzsák. Haydn, Massenet, Mendels­sohn, Mozart és Schumann müveiből. Különösen a zongo­risták zavartalan szereplését gátolta a sajnálatosan rossz állapotban levő régi hangszer. A tánccsoport szereplése eleven, üde színfolt volt a mű­sorban. A bemutatott magyar táncok mellett különösen a len­gyel és román népi táncokat adták elő nagyon meggyőzően, természetes bájjal és könnyed frisseséggel; Több gondot kellett volna fordítani a műsort ismertető pajtások előkészítésére. Né­hányszor előfordult, hogy ze­neszerző nevét és zenei műszót bizonytalanul, vagy nem egé­szen hiteles kiejtéssel , hoztak nyilvánosság elé. Külön ki kell emelnünk az úttörőzenekar szép és nívós műsorszámait. A zenekar Bar­tók. Delibes és Verdi egy-egy művét adta elő. Fegyelmezett hangvételével és összeforrott tónusával általában messze fe­lette áll ■& gyerm e k zenek arc k megszokott színvonalán: önfe­ledt muzsikálásuk értékes, mű­vészi élménnyel ajándékozta meg a hallgatóságot. Juhász Béla -igazgató beve­zetőjében méltatta az Úttörő- ház eddigi működését és emlí­tést tett a foto- és sport-szak­kör országos eredményeiről; Nos, ezekhez bátran hozzáso­rolhatjuk az ének-, zene- és tánc szakköröket is, amelyek ugyancsak országos viszonylat­ban is kiváló szinten mozog­nak. Nagyszerű tudásuk a bi­zonyítéka vezetőik: Füzes Zsigmond. Hídvégi Judit, Pet- rovics Mária és Szilágyi László szakavatott és alapos munká­jának. Váczi Gyula. a Salgótarjáni Állami Zeneiskola igazgatója tiessélgeté «... Tanácstagok gyülekeznek az iskola előtt. Ma itt lesz az ülés, mert a jövede­lemadó kiszámításáról lesz szó, s ahhoz tábla. kell. Szép számmal jöttek össze ér­deklődő parasztok is, többnyire asszo­nyok. Kisebb-nagyobb csoportokban beszél­getnek az emberek. Csendes májusi este van. A kertekből virágzó fák illatát so­dorja erre a szél, de mintha hirtelen le­hűlt volna a levegő. A tanteremben ki­gyulladt a villany, a csoportok megmoz­dulnak, s egymás után tűnnek el a ket­tős ajtó mögött. Az előadó még nem érkezett meg. A rendelkezésre álló időt kihasználom arra, hogy néhány tanácstaggal elbeszélgessek. A közvélemény egyre nagyobb érdeklő­déssel fordul a tanács munkája felé. Va­jon Kazáron történt-e valami ezen a té­ren? Bekapcsolódnak-e a tanácstagok a közös ügyek intézésébe? Letelepszem az egyik padba. Szabó bera Péter a szomszédom, öt kérdezem meg először, teremtett-e valamilyen kap­csolatot már a választóival, vagy a na­gyobb közösséggel. Elmondja, hogy a község legelőjén a bozótok, bokrok irtása húsz éve szüne­telt. Ez nagyon komolyan veszélyeztette nemcsak az állattartási kedvet, hanem a tejtermékek mennyiségét és minőségét is. Évek óta sürgették a legelők megtisz­títását, összehívták az állattartó gazdá­kat, kiosztották az egy állatra eső terü­let irtását. Az értekezletek után azonban a határozat végrehajtása mindig meg­akadt valamiben, a füves terület pedig egyre zsugorodott. — Hát ebben az év­ben — folytatja Szabó bera Péter — már nem engedtük ennyire a dolgot. Nem hagytam elaludni az ügyet. .Jó segítséget kaptam a tanács dolgozóitól. Mikor az állatok kimentek tavasszal, már 309 nap­számmal a legelő nagy részét szabaddá tették a parasztok. Sajnos, a Nagyár- nyék-dűlőben még hátra van a munka egy része. Éppen arról tárgyaltam az előbb Jedlicska József tanácselnökkel, hogyan vonjuk be a vonakodó gazdákat a mulasztásuk pótlására. — ügy tudom, az itatással is baj volt. Elhanyagolták a kutakat. Nagyon jó megoldást találtunk. A Nagyárnyék forráskútjának a vizét be­vezettük az itatóvályúba. Nem kell húz­ni, mindig teli van jó, friss vízzel. — Nagy áldás a tejelő állatoknak. — Az. A másik szomszédomhoz, a mögöttem ülő Gecse nétusz Györgyhöz fordulok. Eddig mosolyogva hallgatta a beszélgeté­sünket, mondjon most már ő is valamit. — Mondok én jót is meg rosszat is, csak győzze írni. Tudja-e, néhány éve még hány hold cukorrépát termeltünk Kazáron? Hármai. Most meg tíz van be­vetve. — Olyan nagy eredmény ez? — Majd megtudná, ha a helyemben volna. Nálunk kis birtokok vannak. Az­előtt csak néhány középparaszt kötött termelési szerződést. De mindig több cu­kor kell, hát sorra kerültek a 3—4 hol­dasok, meg a kisebbek is. Ezeket győzze meg aztán! — De hiszen azt hallottam, éppen ma­gától a tanácsüléseken, hogy igen kifizető a termelése. Papírt, ceruzát veszünk elő, s hamar­jában kiszámítjuk, hogy Szabó bera Pé­ter tavaly 200 mázsás átlaggal holdan­ként 7800 forint bevételre tett szert. Eb­ből még a 'költségek levonása után is na­gyon szép haszonnak kellett maradnia. — Nem értem, miért húzódoznak ak­kor? — kérdem. — Kevés a földjük, gondos munkát igényel, meg aztán nem is foglalkoztak vele azelőtt, hát idegenkednek. Némelyik dolgozóval nem is tudom, hányadszor beszéltem már. Higgye el, én restellem már magam, amikor találkozom vele. Dehát elfogadtam a tanácstagságot, állni kell a sarat... meg aztán meg kell ám érteni őket is. Mindenütt van valami baj. Egyik igy szeretné, a másik úgy. — Nem vagyunk egyformák — látom be én is — s a közös eredményért alkal­mazkodnunk kell egymáshoz. — Mindenki elvetette a magot. Egyre sűrűbben nyitják az ajtót, az előadó minden percben megérkezhet. Pe­dig szeretnék más területen is tájékozód­ni. Tesznek-e valamit a tanácstagok kul­turális vonatkozásban? Mondjuk, támo­gatják-e az iskolát? Megtudom, hogy éppen abban a te­remben, amelyben tartózkodunk, két nappal előbb járt két tanácstag: id. Sza­bó bagi Ferenc és Tőzsér Béla. Mindket­ten a szomszédságban laknak, s a Ili osztály vezetője megkérte őket, nézzék meg a padokat. Régi bútorok ezek. A szegek helye kitágult. A szegek nem tar­tanak semmit, kijönnek a helyükről, té­pik a gyerekek ruháját, a tanítónő haris­nyáját. A két férfi új szegeket, kalapá­csot hozott s megjavította a padokat, Ígéretet tettek, hogy a legközelebbi ta­nácsülésen szóvá teszik az osztály bútor­zatának pótlását. Végül említsük meg még Szomszéd Fe­rencet. A kis könyvecskével, melyet a tanácstól kapott, végigjárta a választóit. Elbeszélget velük, érdeklődik problé­máikról. Annyi elintéznivalót jegyzett fel, hogy hirtelen nem tudja, hogyan fog­jon hozzá. Meg aztán nincs még gyakor­lata ilyen széles skálájú ügyintézésbeni Dehát gondolt egyet, s felment azokhoz, akik a legilletékesebbek az eligazítására: a járási tanácselnök meghívta hétfőn reggelre, amikor is rendelkezésre fog állni. Így kapcsolódnak a tanácstagok vá­lasztóik érdekében a járási tanácshoz, ahol bizonyára más osztályokon is támo­gatást kapnak. Lenne még miről számot adni, hiszen a tervekről nem is beszéltünk, de úgy látszik, az ülés megkezdődött. Igaz, a várt kiküldött nem. jelent meg, de itt van Domonkos Imre, a járási tanács VB- titkára. Krétát fog, már rá is tér a mon­danivalóra: a jövedelemadó kiszámítá­sára. Mindenki odafigyel, hisz a pén­zünkről van szó.;: A tervekről pedig talán akkor, ha meg­valósultak majd. í; Kazár Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom