Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-16 / 48. szám

1956. június 16. SZABAD NOGBÁD 3 Aratásig kazalba rakják a szénát a szécsényi II. Rákóczi Tsz-ben Napirenden: a minőségi bérezés Tapasztalatok egy fertnelési értekezleten (Szécsény, 1956. június 12.) e hetet ütött már a torony­óra, de a szécsényi II. Rákóczi Tsz tagjai még javában dol­goznak a lóci út mellett elte­rülő földeken. Az út baloldalán már harmadszor kapálják a répát. A másik oldalon pedig lókapával végzik a burgonya töltögetését, a kukorica kapá­lását. A kukoricatábla mellett a lóhere földön szintén a ter- melőszövetlzezet tagjai szorgos- kodnak. AZ egyik csoport a renden levő takarmányt kis rakásokba rakja. A másik cso­port pe trencézi, a harmadik pedig a lógereblyével összehú­zott takarmányt szedi össze. Gyorsan halad a munka. Az egyik petrence mellett két fia­tal beszélget. — Nem jössz moziba, Jóska? — De igen, megyek. — Elkésünk, hiszen már hét óra múlt. Nyoldkor pedig kezdődik az előadás — Elkésünk, elkésünk, te mindig ezt mondod. Ha gyor­san végzünk a gyűjtéssel, ak­kor hamarább mehetünk. Gyorsítsuk meg a munkát. A két fiataltól távolabb Varga Pál, a tsz állattenyész­tője — jelenleg a takarmány- gyűjtő csoport vezetője — Kiss Ferenccel, Kanyó Pállal szor­galmasan rakják petrencébe a jóminőségű szénát. — Sietni kell — mondja Varga bácsi. — Gyarmat felől erősen borul, eső lesz, pedig nem akarom, hogy ez a né­hány hold renden ázzon. Eddig már 30 kocsi lucernát gyűjtöt­tünk kazalba. Ennek a 15 hold­nak a nagy részét is felgyűjtöt- tük. Most azon iparkodunk, hogy minél előbb petrencékben legyen. — Lesz-e sok takarmány? — Van belőle bőven. A lu­cernán és ezen a 15 hold herén kívül 90 hold rétünk is van. A napokban kezdtük meg a ka­szálását. A jó termés sem ma­radt el. Itt például a lóhere holdanként 20 mázsát is adott. Csak az a baj, hogy lassan ha­lad a kaszálás. Szerződést kö­töttünk a gépállomással a rét és a többi pillangósok kaszálá­sára. A lucernát le is vágták géppel, de a lóherét már kéz­zel kellett vágni. Mindezt azért, mert csak egy kaszáló­gépe van a gépállomásnak. így minden termelőszövetkezetben egyszerre nem tudja elvégezni. Pedig sürget az idő, hamaro­san itt van az aratás, addigra pakkba akarjuk tenni tíz első kaszálást. Ezért most úgy ha­tároztunk, hogy a gép mellett kézzel is kaszáljuk ö rétet. Ez sok munkaerőt elvesz, de csak így tudjuk idejében elvégezni. A szénakészítésen kívül jól halad a munka a növényápo­lásban is. A répát harmadszor, a kukoricát másodszor kapál­juk. Hamarosan befejezzük a burgonya töltögetését. Ügy ter­veztük, hogy a tegnap előtti kis eső után 3—4 nap alatt el­végezzük a kapálást és aztán minden erővel az Ipoly mentén levő 90 hold rétre megyünk, így akarjuk aratás előtt min­den holdról jó minőségben be­takarítani a takarmányt. Borult az idő, lázasan folyik a munka. De mire az eső lezú­dul, boglyában az értékes szé­na. Teljesítették félévi tervüket Teljesítette félévi termelési tervét június 1-én a Zsinkó Vilmos 209. számú Vájártanuló Intézet. A 7700 tonna termelé­si tervüket 7732 tonnára emel­ték. Az intézet és a tanbánya dolgozói e siker után felaján­lották, hogy a hó végéig még 1100 tonna szenet adnak ter­ven felül. Az utóbbi időben nemigen voltak Margittárón olyan né­pes termelési értekezletek, mint e hó 13-án, pedig sem az üzemi bizottság, sem az üzemvezetőség nem tett any- nyit a szervezés érdekében, mint szokott. Tehát az, hogy az értekezletek látogatottak voltak, az nem a jó szervező­munkának volt köszönhető hanem annak, hogy a napirenden minden bányászt érdeklő problé­ma. a minőségi bérezés szerepelt. Jóllehet az értekezletek né­pesek voltak, azt azonban mégsem mondhatjuk el, hogv a margittárói bányászok és vezetőik meg is töltötték azo­kat tartalommal, pedig a té­ma most tényleg érdekes volt. Mi az oka mégis annak, hegy ezek az értekezletek csaknem kongtak az ürességtől? Meg kell említeni elsősorban azt, mert az okot itt is kell keres­ni, hogy annak idején az érte- kezletesdik lejáratták az egyébként fontos értekezlete­ket is. De a fő okot a bánya vezetőiben és dolgozóiban kell keresnünk. Amint az értekezleteken el­hangzott felszólalásokból, kér­désekből és bányában folyta­tott beszélgetésekből kitűnt, igen gyér lehetett a bányá­szok előzetes tájékoztatása, mert az említett helyeken el­hangzott kérdések és meg­jegyzések javarésze arra vo­natkozott, hogy miképp tud Margittáró mennyiségi tervé­nek meghallgatása nélkül ugyanannyi, de jobb minősé­gű szenet termelni. Igaz, hogy ez a fő kérdés, de vajon ha­ladunk-e egyről a kettőre, ha csak azt kérdezgetjük az üzemvezetőségtől, hogy tu­dunk-e ugyanannyi, de jobb minőségű szenet termelni a meglevő körülmények között. S itt mindjárt kimutatható a bányászok hibája is. mert míg a vezetők nem tájékoztat­ták őket kellőképpen, ad­dig a bánya dolgozói nem keresték a tájékozódás lehetőségeit, hanem a várakozás állás,pont­jára helyezkedtek. Természe­tesen. s ezt talán nem is kell mondani, az üzemvezetőség a hibásabb. A délelőtti műszak részére Harmos Mihály elvtárs, a Zagyvái Bányaüzem főmér­nöke tartott tájékoztatót. A tájékoztató tartalmas, közvet­lenhangú volt és sikerült its a minőségi bérezés miértjét jól megértetnie, de a hogyant már kevésbé. Erre csak a fel­szólalásokra adott válaszában utalt Harmos elvtárs, mond­ván, hogy: „Több kérdést vár­tam. de tudom, hogy ezeket majd annak idején a helyszí­nen, a szén fal mellett teszik fel az elvtársak.” Ebből a rö­vid megjegyzésből az is kitű­nik, hogy nemcsak a bányá­szok helyezkedtek a várako­zás álláspontjára az új bére­zési rendszerrel kapcsolatban, hanem a vezetők is. Ezt a mu­lasztást július 1-ig, a minőségi bérezés bevezetésének napjáig még pótolniuk kell. de ezt csak úgy tudják megtenni, ha a párt- szakszervezet és az üzemvezetőség összefog és még többet megy a bányákba, a munkahelyekre, mint eddig. A vezetők a bányászokkal folytatott beszélgetéseikben legfőképpen két dologról so­ha ne feledkezzenek meg! Az egyik az, hogy ha a bá­nyászok beszélnek a minőségi bérezésről, kimondatlanul is, de mindegyikük szavadban ott van az. hogy vajon jól jár­nak-e a minőségi bérezés be­vezetésével, vagy más szóval, emelikedik-e a keresetük. Nem lesz nehéz megmagyarázni nekik, hogy kétszeresen is Jól járnak a szénminőség javításával, egyrészt azért, mert a jutal­mazási rendszer olyan, hogy jelentős többletkeresetet biz­tosít. másrészt pedig azért, mert ha ők jobb szenet adnak az államnak, akkor cserébe jobb árukat és szolgáltatáso­kat kapnak, hisz nincs a gaz­dasági életnek olyan területe, ahol valamilyen formában ne használnák a szenet. A meggyőző munka mellett a bánya vezetői ne tévesszék .szem elől gazdasági feladatai­kat sem, világosabban azt, hogy a munkaszervezésen, a munkaiehetőségek jobb bizto­sításán múlik elsősorban a minőségi bérezés sikere is. Itt legfőképp a jobb munkaihe­lyek. a munkaruha és egyéb szükségletek biztosítására gon­dolunk, mert ezzel Margittá­rón itt-ott még baj van. A jobb munkaszervezés szorgalmazása azonban nem­csak a műszakiak feladata kell hogy legyen, hanem tegyék ezt szívügyüké a szénfal mel­lett dolgozó bányászok is mindannyian. Ne több erővel, hanem több ésszel igyekezze­nek javítani a szén minősé­gén. Kérjék és követeljék to­vábbra is az olyan bányagé­peket, amelyeket Margittárón is lehet alkalmazni, mert ha ezt teszik, akkor előbb meg­hallgatásra találnak. A minőségi bérezés beveze­tése új fejezetet nyit meg a széntermelés lehetőségeinek feltárásában. Ebben az új fe­jezetben nagyon sokat szeret­nénk írni arról, hogy nemcsak személyes kap­csolatban kerül közelebb egymáshoz a szénfalnál dolgozó és a műszaki, ha­nem szervezőképességben és tudásban is. Ez nemcsak Margittárón, ha­nem minden bányában a jövő ígérete. Mind annyiunkon mú­lik, hogyan valósul meg. GRAFIKUS ÉS DEKORÁCIÓS RÉSZLÉGÉ VÄLLALJA: figurális és szöveges plakátok, kira­kati tablók, színpadi berendezések, felszerelések és díszletek, ünnepi de­korációk, belső díszítések, kirakat- rendezések, valamint kiállítások és vásárok pavilonjainak tervezését, ké­szítését. KÖZPONT: Miskolc, Arany János u. 8. Telefon: 36—511. Nógrádi bányászok! Ne engedjetek az eddigi eredményekből 1/ ell-e nagyobb öröm a szülőknek, a szerető édesanyák- ^ nak, vagy édesapáknak, amikor azt hallják fiukról, hogy kitűnően oldotta meg feladatát és dicséretre méltó mun­kát végez az iskolában. Hej, ilyenkor büszkék igazán a szü­lők, amikor ilyen hírt hallanak gyermekeikről és rendsze­rint meg is jegyzik: ez az én fiam. Nos, hát ilyen büszkeséggel beszélt az egész Nógrád me­gye dolgozó népe a szénmedence bányászairól, az év elejétől kezdve egészen május végéig. Ebben az időszakban valóban dicséretre méltó munkát végeztek a nógrádi bányászok, ak­nászok és mérnökök, hiszen hónapról hónapra kitűnőre vizs­gáztak a havi előirányzott tervük teljesítéséből. Voltak ugyan ebben az időszakban is olyanok, akik gyengébb eredményeket értek el, de nagyon elenyészőek voltak, akik nem járultak hozzá a szénmedence jó munkájához. S milyen jó érzés volt hallani a büszke megjegyzéseket — amikor egy-egy újsághír azt adta tudomására megyénk népének, hogy a nógrádiak más, jó eredményeket elérő trösztöket is megelőzve élen ha­ladnak — ezek a mi bányászaink. Júniustól az első félév utolsó hónapjától is mindenki ugyanolyan eredményeket remélt, mint amilyeneket az év elejétől elértek bányászaink. Hol titokban, hol nyíltan arról is szó esett, hogy a nógrádi bányászok lendülete tovább foko­zódik és már csak ki kell nyújtani a kezüket, hogy első fél­éves eredményes munkájuk után átvegyék a SZOT és a Mi­nisztertanács vándorzászlaját. Júniusban azonban váratlan» fordulat állott be. Amíg a szénbányászati tröszt május havi tervét 104,8 százalékra teljesítette és az '".fölső napokban is magasan 100 százalék fölött termelt, június első munkanap­ján 89.6 százalékkal kezdte a hónapot. Ez a szám volt a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlajáért folyó harc első ve­szélyt jelző adata. S bár azóta a hónap közepéig 96 százalék fölé emelték a termelést, de a Nógrádi Szénbányászati Tröszt még mindig több mint 3600 tonna szénnel adott kevesebbet havi esedékes tervénél. Mátranovák, Kazár, Tiribes, Kistere- nye, Kányás, Ménkes és zagyvái bányászok! Már csak két hét van hátra az első fél év végéig. A dicsőséget helytelen lenne ilyen könnyedén átengedni. Még nem késő, még hely­re lehet hozni a június eddigi időszakában elkövetett mulasz­tásokat. A hiba ott van, hogy szinte kivétel nélkül minden üzemben alaposan megnőtt a 100 százalékon alul tel­jesítők száma. Ezt igazolja az a tény is, hogy tröszti szinten 75 kilogrammal kevesebb az egy műszakra eső összteljesít­mény. A medencében dolgozó bányászok száma az utóbbi időben megnövekedett, mégis ennek ellenére 200 fővel csök­kent a szénfal mellett telepített dolgozók létszáma. Ez vi­szont azt jelenti, hogy a műszaki dolgozók munkájában is van javítanivaló. Több üzemben visszaesett a műszaki szer­vező és irányitó munka színvonala, s igy a többi között Kazá­ron, Tiribescn. Kányáson és a nagybátonyi Kossuth-táró ak­nában is a műszaki feltételek hiánya mozdította hátra eddig a jobb eredmények elérésére való törekvést. Igen sokan van­nak. akik igazolatlanul, vagy valamiféle igazolt módon távol maradnak munkahelyüktől. Egyesek beteget jelentenek, mi­közben odahaza mezőgazdasági munkát végeznek. Bányaüze­müktől való ilyen elfordulással bizony nagy csorbát ejtenek az üzem szervezettségén és ez a termelési eredményekben is megmutatkozik. Az üzemi pártszervezetek, szakszervezeti, műszaki vezetők — de a csapatvezetők is — haladéktalanul fogjanak hozzá az egyes dolgozóknál megmutatkozó felelőt­len magatartás kijavításához. Aki csak egy órát is elmulaszt üzemével szembeni kötelességéből, az már rászolgált arra, hogy felvilágosító szóval közeledjenek feléje. Az okos, meg­győző szó még mindig megtette hatását. S most a júniusi ter­melési mutatók különösen arra figyelmeztetik a vezetőket, hogy használják a hibák kijavításának e fontos eszközét. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 200 000 forint célju- ' * talmat tűzött ki azoknak a dolgozóknak, akik a má­sodik negyedévben kiváló eredményekkel segítik a tervfel­adatok végrehajtását. De vajon teljes lesz-e az öröm, vajon jó érzéssel veszik-e át a cél jutalmakat, amikor egyes kiemel­kedők mellett százával lesznek, akik nem tettek, vagy nem tudtak eleget tenni kitűzött feladataiknak? No és mi lesz akkor, ha hiábavalónak bizonyul egy-egy csapat erőfeszítése, s az öt hónapi munka után a SZOT és Minisztertanács ván- dorzászlaja mégis mások kezébe kerül. A további sikerek ki­vívásához bizony egyesek ereje és lelkiismeretes munkája kevés. Az egész szénmedence bányászainak, aknászainak és mérnökeinek közös erőfeszítésére van szükség. Arra hogy a műszakiak előrelátóan végezzék munkájukat, s a fizikaiak­kal karöltve fegyelmezetten, céltudatosan vállaljanak részt a feladatok megvalósításából. Akik jól vizsgáznak, azok dicsé­retet érdemelnek. S olyan jó érzés lenne hallani június vé­gén is egész Nógrád megye dolgozóitól azt a büszkén kimon­dott elismerést, ezek a mi bányászaink! eredményeként a bírálat és ön- bírálat pártszerű alkalmazásá­val olyan pártcsopcirtbizalmia- kat neveljünk, akik bírják a párttagok és pártonkívüliek bizalmát és képesek arra, hogy mozgósítsák a dolgozókat a párthatározatok végrehajtásá­ra. Felfigyelnek a pártcsoport tagjaink problémáira, és igye­keznek azt az alapszervezet ve­zetőségével együtt elintézni. Ez természetesen nem való­mii meg önmagától. A párt­vezetőségnek biztosítani kell a pártcsoportok szervezeti jés po­litikai irányítását. Biztosítani kell, hogy a pártcsoportok ön­álló munkát is végezzenek. Az alapszervezet vezetőségének bizalommal kell támaszkod­ni ok a pártcsoportokra. Figye­lembe kell venniök a pártcso­portok javaslatait, bátran ki­kérjék a pártcsoportok vélemé­nyét, különböző feladatok vég­rehajtásához. A pártcsoportok munkájának megjavítása ér­dekében szükséges, hogy rend- szeresen. kéthetenként tartsa­nak pártcsoport értekezleteket. Természetesen nem úgy, mint Katalin bányaüzemnél, ahol rövid pár perc alatt készítet­ték fel a pártcsoport tagjait a taggyűlés szervezésére. Ha a pártcsoport tagjainak konkrét pártmegbizatásokat adnak, és ezt rendszeresen segítik és el­lenőrzik a pártcsoportbizal- miak, akkor megjavul a párt­tagok aktivitása, megélénkül a pártáiét. Ha egy-egy pártcso- port-értelcezleten időközönként a csoport tagjai megbeszélik a brigád, vagy a munkacsapat munkáját, eredményesebben tudnak dolgozni. Ilyen kezdeti eredmények már vannak pél­dául a szorospataki bánya­üzemnél, a Zagyvapálfalvi Bá­nyagépgyárban, ahol rendsze­resen megtartják a pártcso- poríbizalmi-értekezleteket, ér­tékelik munkájukat és felada­tokkal bízzák meg őket. Az ilyen példák azonban még nem általánosak, sok még a gyen­gén dolgozó pártcsoport, ami abból adódik, hogy a pártveze- tőségek többsége nem eléggé ellenőrzi és segíti a pártcsopor­tok munkáját. Vezetőségi ülé­sen, taggyűlésen nem értékelik a bizalmiak, vagy egy-egy párt- csoport tagjának tevékenysé­gét. A pártszervezetek vezetősé­gei nem eléggé veszik figye­lembe, hogy a pártcsoport­nak megvan arra a lehetősé­ge, hogy tanulmányozza azt a területet és embereket, ahol a partcsoport él és dolgozik. E fontos tényező figyelembevéte­le nélkül a pártszervezetekben nem lehet jó az operatív veze­tés. nem tudják leküzdeni a fejlődésünket gátló bürokratiz­must és nem utolsó sorban nem lehet megvalósítani a párt- szervezetek magasszínvonalú demokratizmusát. Most, a párt- csoportbizalmi választással párhuzamosan el kell érni, hogy növekedjen a párttagság aktivitása. megélénküljön a pártszervezetek szervezeti és politikai élete. A pártcsoportok átszervezése, s a pártcsoport- bizalmiak választása folyamán a pártszervezet vezetőségének ügyelni kell arra hogy a vá­lasztást ne az íróasztal mellől irányítsa. A pártcsoportbizalmiak vá­lasztásánál, s a pártcsoportok szervezésénél mindig az adott munkaterületet, az adott helyi sajátosságot kell alapul venni, így például üzemekben (bá­nyákban, építkezésen stb.) az egy munkaterületen, brigádban dolgozó, az egy munkafolyama­tot végző párttagokat és tagje­lölteket kell egy csoportba be­osztani. Ahol szükséges, ott műszakonként is lehet külön pártcsoportot alakítani. A te­rületi alapszervezetekben az egymáshoz közel lakó pártta­gokat és tagjelölteket egy pártcsoportba kell beosztani. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban működő párt- alapszervezetekben — ahol erre megvan a lehetőség — termelési egységenként, brigádonként, vagy munkacsa­patonként kell pártcsoportokat létrehozni. A pártbizalmit a pártcsoport-értekezleten kell megválasztani, ami egyszerű szótöbbséggel történik. A meg­választott pártbizalmit az alap- szervezet taggyűlése erősíti meg, illetve hagyja jóvá. A pártbizakni csak párttag lehet. Azokon a helyeken, ahol párt- csoportok vannak, helyes, ha a pártcsoport-bizalmi választás előtt, a „régi“ pártcsoport- bizalmi körülbelül 10 perces beszámoló formájában számot ad a pártcsoport életéről. Alhol a pártcsoportbizalmi megvá­lasztása külön pártcsoport-ér- tekezleten nem lehetséges, ott a pártcsoportok munkájáról a taggyűlésen kell számot adni és a taggyűlés alkalmával meg­ejteni a választást. Az újonnan megválasztott pártcsoportvezetőknek elsőren­dű kötelességük a területükhöz tartozó munka megjavítása. Különös gondot kell fordíta- niok arra. hogy a pártcsoport tagjait egységesen tudják moz­gósítani a párt- és kormány- határozatok megvalósításárai A kiadott pártmegbizatások végrehajtását pártcsoporton belül elsősorban a pártbizalmi ellenőrizze és időközönként tűzzék napirendre a pártcso­port egyes tagjainak munkáját, munkamódszerét, tanulását és magatartását. Az eddiginél sokkal több segítséget nyújt­sanak a pártbizalmiak a szak- szervezeti bizalmiaknak és építsék ki velük a helyes kap­csolatot, segítsék őket munká­jukban. Bizonyos időközönként a pártcsoportértekezletre hív­ják meg a szakszervezeti bizal­mit is, ahol mondják el véle­ményüket a szakszervezeti bi­zalmi munkájáról, a munka­verseny szervezés, a szociális, sport, kultúra és a szakmai ok­tatással kapcsolatos problémá­kat. Fontos, hogy mind a párt- alapszervezeti vezetőségek, mind a megválasztott pártcso- port-bizalmiak megértsék és eleget tegyenek a Központi Vezetőség fent említett hatá­rozatának: a pártcsoport­bizalmiak újjáválasztásával megélénküljön a pártélet. s a pártcsoportbizalmi rendszer tartalmában és felépítésében közelebb k°rüljön a lenini párt szervezési elvek megvalósítá­sához. Toronyi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom