Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-02 / 44. szám

s SZABAD \«C.RÍ» 1856. június í. Fordítsanak nagyobb gondot Egyházasdengelegen a pártszervezet megerősítésére Pártunk III. kongresszusa feladatként szabta meg a falu szocialista átszervezését. a meglévő tsz-ek erősítését, en­nek megfelelően több központi vezetőségi határozat szabja meg a falusi és tsz-pártszer- vezetek erősítését. Határozat mondja ki, hogy a tsz-pártszervezetek erő­sítésére tagjelöltségi idő nélkül, a Központi Vezető­ség jóváhagyásával a mun­kában és magánéletében példásan viselkedő tsz-ta- gokat egyenesen tagnak le­het felvenni a pártba. Ennek ellenére még mindig vannak pártszervezetek, ahol nem szereznek érvényt a hatá­rozatnak. Így van ez az egyházasden- gelegi községi pártszervezetnél, de a Rákosi Tsz pártszerveze­ténél is. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ebben az évben még egy tagjelöltet sem vettek fel a tsz pártszervezeténél, pe­dig a tsz-ben 80 család van. és ebből mindössze 14—15 párt­tag van. A pártszervezet kis létszáma mellett, az összetétel sem megfelelő. A tagokból csak 5 fizikai munkás van, a többi vezető állást tölt be. Tehát eb­ből világosan kitűnik, hogy a pártszervezet nem folytat ki­elégítő nevelőmurikát a tsz tag­sága között. Amikor megkér­deztük az egyik vezetőségi ta­got, hogy ő hogy látja a fel­adatát. mit kellene neki ten­nie, azt válaszolta, hogy sokat, csak éppen nem csinálja ő sem, tmert az egész pártszervezet nem dolgozik. Népnevelők nincsenek, fel­világosítás, agitációs mun­ka nem folyik, pedig igen fontos volna, mert még mindig akadnak olyan tagok, akik nem vesznek részt a közös munkákban. Mint például Vrbancsík István, aki fél hold földdel lépett be a tsz-be, ugyanakkor a felesége nevén levő 10 hold földet mű­veli. A tsz-ben mindössze 7 munkaegységet teljesített, azt is télen, amikor favágás volt, csak azért, hogy a közösből ő is elvihessen egy kocsi fát. Vagy Vrbancsik László, aki­nek még egy munkaegysége sincs, csak azért lépett be a tsz-be, hogy törvényellenes cse­lekedetét a bíróság enyhébb büntetés alá helyezze. Vagy Kakillai Jánosné, Oravecz Ist­vánná, akik még egyáltalán nem kapcsolódtak be a közös munkába. De nem folyt kielé­gítően a politikai oktatás sem. A tsz-ben állandóan hárman vagy négyen jelentek meg az oktatáson, ezek is vezető embe­rek voltak. Tehát ezek a pél­dák is mutatják, hogy volna mit csinálni a pártszervezet­nek. Ahhoz, hogy a pártszervezet sikeresen tudja megoldani az előtte álló feladatokat, állandóan erősíteni kell a pártszervezetet, meg kell szüntetni az egyhelyben topogást. Azokat a tsz-tagokat, akik be­csületesen dolgoznak, fel kell venni a pártba. Ki kell építeni a népnevelő hálózatot, állandó nevelőmunkát kell végezni a tagság körében. A pártszerve­zet és a tsz vezetősége beszél­gessenek el azokkal a tagok­kal, akik mind ez idáig még nem kapcsolódtak be a közös munkába, vigyék a tagság elé, és a tagság döntsön a további sorsuk felett A pártszervezet­nek, a szövetkezet vezetőségé­nek fel kell, lépni az ellen a káros gyakorlat ellen hogy egy-egy tsz-tag a háztáji föld mellett a tanácstól 2—3 hold bérelt földet vesz ki, és azt műveli, a közöset viszont el­hanyagolja. Ezt csak azért csinálják, mert a tartalékföld után kisebb a beszolgáltatás. Helyes lenne, ha a községi ta­nács megvizsgálná és megten­né a kellő intézkedést. Ahhoz, hogy az egyházasden- gelegi Rákosi Tsz-ben a párt- szervezet megerősödjön és a pártélet megjavuljon, fontos, hogy a , községi pártszervezet adjon segítséget a munkához. Nem elég hangoshíradón felszólítani a tsz tagságát, hogy vegyenek részt a kö­zös munkában. Gyakorlati segítségre van szükség, küldjön népnevelőket a tsz-be, s azok beszélgessenek azokkal a tsz-tagokkal, akik még nem dolgoznak, vagy keveset dol­goztak a közösben. Magyaráz­zák meg nekik, hogy milyen kárt okoznak ezzel a tsz-nek is és saját maguknak is. mért kevesebb jüt majd egy munka egységre, ha nem tudják kel­lően megművelni a földet idő­ben. De szükséges, hogy a járási pártbizottság is megjavítsa az ellenőrző, segítő munkáját, többször menjenek ki a tsz-be, adjanak gyakorlati segítséget, mert ez idáig hiányzott. Ko­moly figyelmeztetésnek vegyék azt, amit a tsz egyik vezetője elmondott, hogy: rendszerint csak akkor jönnek ki az elv- társak, amikor valami nagyobb hiba van a gazdasági munká­ban. A járási pártbizottság sze­rezzen érvényt a Központi Ve­zetőség határozatának, és te­gyen intézkedéseket a tsz párt- szervezetének megerősítése ér­dekében. SULYOK SÁNDOR A Magyar Dolgozók Párt­ja Városi Bizottsága mély­séges megrendüléssel vette tudomásul és közli, hogy május 28-án hosszas beteg­ség után elhunyt Sulyok Sándor elvtárs, a párt régi harcosa. Sulyok elvtárs. mint ifjú­munkás lépett a szocializ­mus ügyéért harcolók so­raiba. A két háború közti, sőt ezt megelőző években az üldöztetéstől, a többszö­rös letartóztatástól meg nem törve, lelkesen és ön- feláldozóan szervezte harc­ra a munkásokat és ifjakat: a kapitalisták és nagybirto­kosok hatalma ellen, a ke­nyérért és a munkáért, a demokratikus szabadságjo­gokért. a békéért és a nép hatalmáért. Hosszú időt venne igény­be elmondani azokat a har­cokat, amelyekben aktívan résztvett Sulyok elvtárs. Az ö részvételével, sokszor ve­zetésével megvívott sztrájk­mozgalmak. tüntetések mindjobban gyengítették a Horthy-társadalom amúgy is roskadozó gépezetét. Sok hónaoot, sőt évet tenne ki. ha összeszámlálnánk azo­kat a napokat, amelyeket forradalmi tevékenysége miatt Sulyok elvtárs a bör­tönben töltött. Horthy pri­békjei, a csendőrök és rendőrök sokat kínozták, sokat verték Sulyok elv­társat. Mégis zokszó nél­kül, sokszor a fá.jda’omfról elkmzott arccal tűrte az ütéseket, s szája mégsem nyílt árulásra. A börtönből kikerülve, megkínozva, azonban reménykedve, s nem csüggedve még na­gyobb elszántsággal, még nagyobb akarattal harcolt a párt szavának elhinté- séért. Salgótarján dolgozói a párt élvonalbeli harcosának ismerték Sulyok, elvtársat. A párt — amelyet utolsó le- helletéig szolgált — á kom­munizmusért küzdő rendít­hetetlen harcosként ismer­te őt. A párt mélyen együtt­érez Sulyok elvtárs család­jával és hozzátartozóival, osztozik mély gyászukban és őszinte részvétét fejezi ki a szocializmus építésén, a nép felemelkedésén oly lankadatlanul munkálkodó hazafi. Sulyok elvtárs ha­lála alkalmából. Dicsőség emlékére! A Magyar Dolgozók Pártja Salgótarjáni Városi Bizottsága A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIHEZ Feladatainh a kukoricutertnelés 30 ssíísalékas emeléséért „A növénytermelés foko­zását elsősorban a termés­hozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves tervben elért átlaqhoz ké­pest 1956 — 60-ban a kuko­rica holdanként! termésho­zamát 30 százalékkal kell növelni.” (Második ötéves terv irányelveiből.) 1\/l ezőgazdasági jellegű ér- - ^ tekezleteken ma már fel" tétlenül vita tárgyát képezi a kukoricatermelés. A második ötéves terv irányelvei által elő­írt 30 százalékos terméshozam növelés csak úgy érhető el, ha minden gazdasági vezető, ag- . ronómus és brigádvezető egyik legfontosabb növénynek tekinti a kukoricát és a lehető legjobban bevált agrotechni­kai módszerrel termeli. Az elmúlt években megyénk területén is voltak és ebben az évben is vannak jó kezde­ményezések, amelyek nyomán kiváló eredmények születnek. Sok termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt csat­lakozott a 30 mázsás kukori­catermelési mozgalomhoz. A legjobb eredményt a palotási Májusi, és a szécsényi II.Rá­kóczi Termelőszövetkezet ér­ték el, ahol jóval túlszárnyal­ták a 30 mázsás holdankénti átlagtermést. Az egyéni pa­rasztok közül Oláh Mihály szécsényi ezüstkalászos gazda például 42 mázsás kukorica- termést takarított be. Ebben az évben az elmúlt évi sikerek láttán már 24 tsz és 525 dolgozó paraszt csatla­kozott a 30 mázsás kukorica­termelési mozgalomhoz. Ez azonban kevés. Megyénk min­den szakemberének, aki kuko­ricatermeléssel foglalkozik, harcolnia kell a nagyobb tér másért. Nekünk mezőgazdá­szoknak elsősorban az a köte­lességünk, hogy tudatosítsuk az új munkamódszereket és megszüntessük a régi, elavult alacsony termést adó termelési módszert. jVl i is volt általában a hely- zet a kukoricatermelés- nél? Megyénk területén mos­toha gyermekként kezelték a kukoricát. Ezt mutatja az is, hogy sok helyen nem biztosí­tottak kedvező előfeltételeket a termeléshez. A tenyészidő alatt pedig elhanyagolták a szükséges és az elmaradhatat­lan növényápolást. Általános volt, hogy á kukoricát későn, a legrosszabb földbe sorosan vetették. Későn kezdték meg az ápolását és csak kétszer ka­pálták. Ilyen módszerrel nagy termést elérni nem lehet. A mi dolgozó parasztságunk szeret tanulni. Különösen ak­kor, ha ennek nyomán több lesz a termése, több lesz a jö" vedelme. Sok dolgozó paraszt tudja és papíron ki is számol­ja, hogy hány mázsával lesz nagyobb kukoricatermése, ha gondosan kezeli, ha minden munkát időben és jó minő­ségben végez el. Ma már sok termelőszövet­kezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak megnőtt a terme­lési kedve. Mutatja ezt az a tény is, hogy a központi kész­letből rendelkezésünkre bocsá­tott 800 mázsa Övári 5-ös faj­ta hibrid kukorica vetőmagot teljes egészében kicserélték. A kukoricatermelési kedv növe­kedésére jellemző az is, hoev a morgótspusztai Aranykalász, a kotyházi Vörös Csillag és még több termelőszövetkezet, ahol géppel idejében nem tud­ták elvégezni a négyzetes ve­tést, saját maguk kézzel vé­gezték el a kukorica négyze­tes vetését. Sok termelőszö­vetkezetben, ahol nem volt elegendő istállótrágya a terü­let teljes megtrágyázására, ott fészektrágyázást alkalmaztak. Termelőszövetkezeteink terme­lési kedvét mutatja az is, hogy a betervezett 500 hold gépi négyzetes vetés helyett gép­állomásaink több. mint 800 holdon végezték el ezt a mun­kát. kapálás. Akármilyen jól vé­geztük a növényápolást, akár­hogyan irtottuk is gyomot, a nyár végére kukoricatábláink újra begyomosodnak. Éppen ezért nagyon fontos — mond­hatnánk halaszthatatlan —■ a nyári gazolókapálás elvégzése. Ezt a munkát jelenleg még csak kézzel tudjuk elvégezni, de jó munkaszervezéssel meg lehet és meg is kell csinálni. A gazolókapálással nemcsak a termést fokozzuk, nemcsak * beérést segítjük elő, hanem—• különösen ott, ahol őszi kalá­szos kerül a kukorica után — a talajt tisztává és alkalmassá tesszük a vetésre. Cökan azt mondják, hogy ^ az így végzett kukorica­termelés sok munkával jár. Ez igaz. De ha jól megnézzük, könnyen megállapítható, hogy egy-két kézikapáláson, sarj- hajtás leszedésén kívül az ösz- szes terméstfokQzó munkát géppel lehet végezni még az egyénileg dolgozó parasztok­nál is. A gépi munka csekély díja pedig busásan megtérül. LT ukoricavetéseink már ki- keltek, megkezdődött a növényápolás. Mégsem lesz. érdemtelen, ha pár szóval fel­idézem. mi is szükséges a nagy kukoricatermés eléréséhez? A jövő évi nagyüzemi ku­koricatermeléshez már most ki kell jelölni a területet és az összegyűlt trágyát a tábla szélére szarvasba rakva kihor­dani. A gabona aratása után elvégezzük a tarlóhántást, majd a nyár végén megtrá­gyázzuk noldanként 200 má­zsa istállótrágyával. A trágyá­zás után 25—30 centiméter mélyen elvégezzük a szántást. A jó eredmény fokozása érde­kében a mélyszántással egy­idejűleg 100—150 kg szuper­foszfátot szórunk a talajra. Az ősszel felszántott területhez tavaszig nem nyúlunk. A ta­vasz folyamán, amikor a föld­re rá lehet menni, elvégezzük a simítózást,, majd a vetést. A vetést az eddig jól bevált Óvári 5-ös fajtahibrid kukorica vetőmaggal 70—70 centiméte­res távolságban géppel végez­Evenként mintegy 30 000 holdon termelünk kukoricát. Az elmúlt évi átlagunk 11,5 mázsa májusi morzsolt volt; Ez 345 000 mázsa kukoricának felel meg összesen, ami — 5 mázsát számítva egy sertésre — 69 000 sertés hizlalásához elegendő. Ha megyénkben a jó növényápolás és a korszerű agrotechnika bevezetése nyo­mán 30 százalékos (azaz 3,4 mázsás) termésemelkedést ér­nénk el, akkor 24 000 darab sertéssel hizlalhatnánk többet. jyiegyénkben megvannak a lehetőségek arra, hogy az ötéves terv irányelvei által kitűzött 30 százalékos termés- emelkedést elérjük. Csupán az szükséges, hogy a fent elmon­dott agrotechnikai módszere­ket megvalósítsuk. Rajtunk a sor, hogy évről évre, fokoza­tosan emeljük a terméshoza­mot és 1960-ra 30 százalékkal több kukoricát takarítsunk be, mint az elmúlt eszténdő- bev- Gömöri Henrik megyei agronómus zük. A kukoricatermelés másik része a növényápolás. A nö­vényápolást a kukorica kelése után fogasolással kezdjük. A fogasolás után négy-ötleveles korban elvégezzük az egyelést, majd kultivátorral keresztben, hosszában a kapálást. Szakí­tunk azzal a régi szokással, hogy elégséges a kétszeri ka­pálás. Kapálunk annyiszor, ahányszor a terület gyomossá­ga és cserepesedése megkíván­ja. Egy-egy jó és idejében végzett kapálás holdanként 2 mázsával is emelheti a ter­mésátlagot. Egyik legfontosabb növény- áp>olási munka a nyári gazoló­Június 3-án áttérünk a nyári időszámításra 1956 június 3-án életbe lép a nyári időszámítás. Így június 3-án hajnali két órakor az órá­kat egy órával előbbre kell igazítani — közli a Posta- és Közlekedésügyi Minisztérium; Június 3-án reggeltől gyárak­ban és üzemekben a munkát már az új időszámításnak meg­felelően kezdik. Megváltozik a közlekedési járművek indulása is. Június 3-án pedig életbe lép a Ma­gyar Államvasutak nyári me­netrendje. így dolgoznak a május elsejei verseny győztesei j\ kollektíva erejével Két ember beszélőét a gad- 352 adózó van Galgagután. egyetlen ember — az adóügyi ga.gutái tanács előtt. Így az Ahhoz, hogy a tervteljesítés- megbízott — nem képes ennek ben ne legyen zökkenő, ahhoz, az ezerfelé szerteágazó feladat• hogy ez a három és félszáz nak a megoldására. Az elmúlt vasárnap adták át a megyei pártbizottság és a megyei tanács vándorzászlaját Galgaguta községnek az adó­fizetési kötelezettség példás teljesítéséért (Foto: Fogarasi) egyik: — Na mit szólsz a zászlónk­hoz Mihály? Jól áll ott az asz­talon, éppen oda pászol, igaz-e? — Láttam én már azt vasár­nap is, amikor átvettük. Szép. De meg is érdemeltük! — fe­lel a másik. Arról a zászlóról esik a szó, amelyik most a gutái tanács egyik szobájában hirdeti, hogy megyénk legjobb adófizetői, itt, ebben a faluban laknak. Első negyedévi kötelezettségüknek több mint 130 százalékban tet­tek eleget és május 30-ig már teljesítették a második negyed­évi tervüket is. Vasárnap, ami­kor a jót megérdemelt jutal­mat átvették, együtt tapsolt a falu apraja nagyja, mindenki örült a szép kitüntetésnek. Hogyan dolgozik itt az adó­ügyi megbízott. Kiss Pál? Kik segítik munkáját? Mi a nagy­szerű eredmény „titka“, ma­gyarázata? Erre szeretnénk fe­leletet adni. Reméljük, ez a fe­lelet sok-sok község adóügyi munkájához nyújt majd segít­séget. / ember pontosan fizessen: ah­hoz egy egész kollektíva ere­je, szervező munkája, példa- mutatása szükséges. Csupán Kiss Pál <éppen ezért tá­maszkodik a falu kommunis­táira, és tanácstagjaira. Ami­kor például az új jövedelem­adó rendszerét vezették be, va­lamennyi tanácstag összejött és leültek számolni. Kiss megta­nította őket, hogyan lehet gyorsan ellenőrizni a kivetést. Valóságos iskola lett akkor a tanácsház. Meg is tanulták és ki-ki a maga körzetében to­vább adta. Fele annyian sem jöttek be aztán felesleges kér­désekkel a tanácsra. Sokan már csak a pénzt hozták, ép­pen annyit, amennyi a köte­lezettségük. Nem is kell ehhez — a kiszámoláshoz — olyan csavaros észjárás — mondták örömmel. ★ A bizalomnak, egymás köl­csönös megértésének óriási szerepe van a galgagutaiak szép eredményében. Nagyon gyakori vendég az adóügyi megbízott, vagy éppen a ta­nácstagok valamelyike egy- egy gazdánál. Beszélgetni mennek Nem felelősségre vonni, de nem is könyörögni. Szót érteni és segíteni, ha ne­hézséggel küzdenek. A pa­rasztemberrel gyakorta meg­esik, hogy nem úgy sike­rül valami, ahogyan kigondol­ta. Gután ilyen esetekben nem az adminisztratív eszközöket veszik segítségül, hanem a le­hetőség szerint orvosolják a bajt. Segítenek. Helyes ez a módszer? Előre viszi az adófizetés ügyét? Az emberekben nem az állampol­gári fegyelem lazulását, hanem megszilárdulását idézi elő? E sok kérdésre felelet az, hogy Galgagután 1953-tól nem volt transzferálás, de még a zálogolás is fehér holló számba megy. ■k Az új jövedelemadó ismerte­tésének, népszerűsítésének napjaiban történt. A gyerekek egyszeriben faggatni kezdték szüleiket, hogy hány hold föld­jük van és mennyi annak az aranykorona értéke. Azután amikor a szülők megfeleltek a kérdésekre, a gyerekek tüstént asztalhoz ültek és buzgón szá­moláshoz láttak, mondván: a házi feladaton dolgozunk. Valóban azt végezték. És a számvetés végeredménye azt mondta meg. hogy mennyi jö­vedelemadót kell fizetni a csa­ládnak az új rendszer szerint. Pontosan ez állott a füzetben, fillérről fillérre kiszámítva. Még a kamat is fel volt tün­tetve, ha netán 1késnének a fi­zetéssel. Kiss elvtárs kérte meg az is­kola igazgatóját, hogy ezt a példát adják feladatul a gye­rekeknek. Követésre méltó, nagyon hasznos kezdeménye­zés. ★ Utolsó helyen említjük a példamutatást, de jelentőségé­ben méltó az első helyre is, Mint már fentebb írtuk, csak a kollektíva erejére támasz- kodva lehet eredményes az adófizetési munka. De ennek a kollektívának példát kell mu­tatni, mert egyébként szavuk falra hányt borsó lesz. És Gal­gagután a példamutatásban sincs hiány. Egyetlen hátralé­kos tanácstag sincs. Sőt Adá- mi Györgynek 1072, ifj. Seres Józsefnek 553, Csizmár István­nak 279 forint túlfizetése van. A legpontosabbak Közé tarto­zik Gerhát János és ifj. Ger- hát Pál is. A kommunisták szervező, irányító munkája óriási jelentőségű. Trinyik Mi­hály elvtárs, a párttitkár, a pártvezetőség és a párttagok közvetlen segítségét nyújtanak az eredményes munkához. Di­csérendő a helyi tanács és a járási pénzügyi osztály támo­gatása is. Végezetül: mi tehát a titka Galgagután a jó adófizetési munkának? 1. Az adóügyi megbízott a kommunisták és a tanácstagok segítőkész és példamutató kol­lektívájára támaszkodva dol­gozik. 2. Adminisztratív eszközök helyett igaz. meggyőző szóval végzik munkájukat azok. akik az adófizetési tervek teljesíté­séért tevékenykednek. — k. gy. j —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom