Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)
1956-06-02 / 44. szám
1356. június S. SZABAD AOT.ItÁ» 3 Új ötéves tervünk irányelveinek vitájáról, a dolgozók életkörülményeinek megjavításáról, erősödő nemzetközi kapcsolatainkról beszélt Hegedűs András eletárs a csepeli munkaügyülésen Hegedűs András elvtárs szerdán az RM Művek munkásgyűlésén. a dolgozók kér eléseire válaszolva bel- és külpolitikánk több fontos kér dését ismertette. Bevezetőben arról beszélt, hogy országunkban a XX. kongresszus hatására a dolgozók _ sokkal kezdeményezőbben lépnek fel, s mondják el véleményüket fejlődésünk legfontosabb kérdé Beiről. Meggyőzően bizonyítja ezt az ötéves terv irányelveiről indított vita, amely százezreket mozgatott meg, s lehetőséget ad pártunk Központi Vezetőségének és a kormánynak, hogy a második ötéves terv céljait a dolgozók véleményé nek meghallgatása után határozza meg. Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk azt akarja, hogy ez az egészséges folyamat tovább folytatódjék, s a dolgozók, elsősorban a munkások — ismerve országunk helyzetét — véleményükkel, építő javaslataikkal és bírálataikkal segítsék kiküszöbölni az előrehaladásunkat gátló hibákat. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy az ország fontos kérdéseiről a Központi Vezetőség és a kormány tagjai gyakrabban beszéljenek a dolgozókkal, osszák meg az ország vezetésének gondját és baját a munkásokkal, a dolgozó parasztokkal és értelmiségiekkel. A második ötéves terv irányelveit a dolgozók országszerte örömmel fogadták. Különböző megbeszéléseken szinte egységesen alakult ki az az álláspont, hogy ez az előirányzat figyelembe veszi országunk gazdasági adottságait, elérhető célokat tartalmaz és helyes arányokat állapít meg a népgazdaság különböző ágainak fejlesztése között. Dolgozóink nagy részét azonban érthetően különösen sokat foglalkoztatja az életszínvonal emelésének előirányzata. Hegedűs elvtárs a továbbiakban az ötéves terv irányelveivel kapcsolatos vitában felvetődött problémákkal foglalkozott. Sokan felvetik — mondotta —, hogy a párt és a kormány miképpen gondolja biztosítani a dolgozók életszínvonalának 25 százalékos emelését? Elérhető-e ez a cél? Az életszínvonal emelését úgy szeretnénk végrehajtani, hogy az egy keresőre eső bér, s annak vásárlóereje legalább 25 száza lékkai növekedjék. Az elmúlt években az egy keresőre eső bér vásárlóereje 1949-hez vi szonyítva nem emelkedett jelentősen. A második ötéves terv előirányzatának ebből a szem pontból nagyon lényeges változása az, hogy az egy kere sőre eső jövedelmet, azaz az átlagos havi kereset tényleges vásárlóerejét akarjuk 25 százalékkal növelni. Ez viszont a dolgozók élet- körülményeinek megjavításában jelentős lépés lesz De az életszínvonal 25 százalékos növekedését csak úgy lehet el érni. ha ugyanakkor gyorsan növekszik az egy munkásra eső termelési érték is, aminek viszont egyik legfontosabb feltétele a műszaki színvonal fejlesztése. A műszaki színvonal fejlesztésének pedig igen fontos eszköze a beruházások célszerű felhasználása. Biztosítani kell, hogy új, korszerű szerszámgépeket tudjunk gyártani és a termelésbe állítani; olyanokat, amelyek megkönnyítik az emberi munkát, fokozzák a termelékenységet. Ezért a második ötéves tervben a gépipari beruházásokat elsősorban nem a kapacitás egyszerű növelésére, hanem a- szerszámgépek felújítására és a termelési folyamatok egyre jobb, korszerűbb gépesítésére fordítjuk. Ilyen beruházásokat csinálunk például az RM Művek ben is. Gépesítjük a temper- öntödét, korszerűsítjük a készülék- és szerszámgyárat, újjáalakítjuk az acélmű durvahengerművét. Sók helyes vélemény és javaslat hangzik el a terwitá ban. De a kiindulópont sokszor nem számol a lehetőségekkel. Jó néhányan itt. az RM Művekben is úgy vélekednek mintha a beruházások növelésére korlátlanul lennének lehetőségeink. Igaz, hogy e ki vánságok önmagukban legtöbbször jogosak. De, ha mindezeket az igényüket kielégítenénk, akkor 'a nemzeti Jövedelem szétosztásában újra aránytalanság keletkezne, túlzottan sokat fordítanánk be ruházásokra, és csak keveset lehetne adni az életszínvonal növelésére. Megismétlődne az a hiba. amelyet az 1953 júniusa előtti években követtünk el. Fő figyelmünket arra kell fordítanunk, hogy a rendelke zésünkre álló beruházási ősz- szegeket a leggazdaságosabban használjuk fel. Ter«má«ünk rendet ai anyagellátásban Ahhoz, hogv egy munkásra több termelési érték jusson, nemcsak ú j gépekre van szükség, hanem talán mindenekelőtt arra, hogy rendet teremtsünk az anyagellátásban. Magyarország nyersanyagokban szegény ország. Sokféle nyersanyagot kell külföldről behoznunk, s ez nem megy mindig zökkenők nélkül. Külkereskedelmi helyzetünk javítását szolgálja az is, hogy a Minisztertanács úgy döntött: jobban be kell vonni termékeik külföldi értékesítésébe az ipari üzemeket és egyes ipari üzemekre rá is bízta termékeik értékesítését. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy megnő a külkereskedelmi forgalmunk ezekben a cikkekben, s arra is számítunk, hogy ily módon megjavul majd a gyártmányok minősége. Az anyagellátás hiányosságainak oka az is. hogy sok hiba van még a termelés megszervezésében. Az ipari vállalatok vezetői, dolgozói keveset törődnek a folyamatos termelés feltételeinek megteremtésével. S ebben nemcsak az ipari üzemek vezetői a hibásak, hanem a központi irányítás is. Az anyag- és félkész termék körüli ellátási zavarokban sokszor szerepet játszik az. hogy az egyes gyártmányok minősége nem megfelelő. A selejt elleni küzdelemben, a minőség megjavításában nagyon fontos feladatnak tartjuk a bérezési rendszer további megjavítását é< egyben a minőségi ellenőrzés megszigorítását. Múlhatatlanul szükséges, hogv érdekeltté tegyük a dolgozókat abban hogy nemcsak többet termeljenek, hanem jobb minőségű munkát is végezzenek. Ipari üzemeink bérrendszere nem mindig ösztönöz a jobb minőségű munkára, sőt gyakran arra készteti a dolgozókat, hogy csak a mennyiségre, a normák túlteljesítésére törekedjenek. A jó minőségű munka igazi megbecsülését csak akkor tudjuk elérni, ha a bérek megállapításánál nagyobb hatáskört adunk az üzemek és az egyes gyárrészlegek vezetőinek. A minőséget ugyanis nehéz központi rendeletekben előírni, százalékban mérni. Helyi ismeretekre v-m szükség. ' Készül a nvugdíjrcndclet módosítása Hegedűs elvtárs ezután beszédében válaszolt az egyik idős szakmunkás kérdésére, aki I a múlt Íjét péntekén tartott I megbeszélésen azt kérdezte a Minisztertanács elnökétől, miként akarja biztosítani a kormány az öreg szakmunkások megfelelő bérezését; azokét, akik normájukat már neri tudják teljesíteni? Hegedűs elvtárs rámutatott, hogy az idős szakmunkásokra nagyobb szaktudást igénylő munkákat kell bízni, messzemenően be kell vonni őket a fiatalok képzésébe, tanfolyamokon oktatóknak kell felhasználni őket stb. Ugyancsak idősebb szakmunkások panaszkodtak a Minisztertanács elnökének a nyugdíjtörvény fogyatékosságai miatt. — A panaszok nagy része jo- g06 — mondotta Hegedűs elvtárs. A SZOT elnöksége, a Minisztertanáccsal karöltve most dolgozik a nyugdíjrendelet módosításán, s a cél az, hogy a visszásságokat megszüntessük, s a sok évtizedes munkát megfelelően honoráljuk. Az életszínvonal emelésének feltételei és lehetőségei Az életszínvonal emelésének feltételeiről Hegedűs elvtárs a következőket mondotta: A termelékenység növelésében nagy lehetőségünk van még a fegyelem megszilárdítása, a dolgozók olyan üzemen belüli elosztása területén, amely lehetővé teszi, hogy kiki a tehetségéhez és tudásához mérten dolgozhassék. Mindezeket a lehetőségeket fel kell használnunk arra, hogy a munka termelékenységének előirányzatait a második ötéves tervben és már ebben az évben is hiánytalanul teljesítsük és túlteljesítsük. Ha ezt biztosítani tudjuk, akkor megteremtettük az életszínvonal emelésének és a népgazdaság fejlesztésének legfontosabb anyagi alapjait. Sok helyen azt kérdik, milyen intézkedésekkel akarjuk az életszínvonalat az előirányzott mértékben növelni. Ha az életszínvonal tervezett növelése számára az anyagi feltételek biztosítottak, akkor alapjában véve kétféle módszerrel élünk majd: emeljük a munkabéreket és csökkentjük az árakat. A munkabérek emelésével fokozatosan ki kell küszöbölni a bérrendszerben még ma meglevő aránytalanságokat és igazságtalanságokat, az árak csökkentésével pedig elérjük, hogy a dolgozók ugyanabból a keresetből többet tudnak vásárolni. Az idén is alkalmaztuk az életszínvonal emelésének ezt a két módját. A munkatermelékenységnek tavalyi növekedése lehetővé tette, hogy olyan ár- leszállítást hajtsunk végre, amely évi 900 millió forintos megtakarítást jelent a dolgozóknak Az árleszálllítást örömmel fogadták a dolgozók. Igaz, hogy kevés élelmiszerre vonatkozott. Nem tudtuk csökkenteni a hús és a zsír árát. Ennek oka kézenfekvő. A mezőgazdasági termelés emelése lehetővé tette ugyan, hogy megjavítsuk a város ellátását, de ahhoz még nem elégséges, hogv az árcsökkentés esetén bekövetkező nagyobb fogyasztást is fedezni tudjuk. A párt és a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mező- gazdasági termelés növelésére, így akarja lehetővé tenni majd, hogy a következő években az élelmiszerek árait is csökkenthesse. A dolgozók béremeléséről szólva Hegedűs elvtárs elmondotta. hogy a Minisztertanács minapi rendelete, amelynek értelmében az alacsonyfizetésű időbéresek alapbérét felemelik havi 650 forintra — évente 170 millió forintot jelent. Ezt az intézkedést továbbiak fogják követni. A béremelések összkihatása egy évre 800 millió lesz. Béremelést olyan szakmákban akarunk az idén végrehajtani, amelyekben a bérszínvonal különösen alacsony. A párt és a kormány nagy gondot fordít azonban arra, hogy a 800 millió túlnyomó részét a termelésben részvevő munkások kapják. Az életkörülmények megjavításában nagy szerepet játszik a munkaidő fokozatos csökkentése is. A Miniszterta- náco már szerény lépést tett azzal a határozatával, amelyben elrendelte, hogy egyes, az egészségre ártalmas szakmákban. az alumíniumkohászatban, a nitro- és nitrobenzol- származékok, az ólőmfesték. a penicillin és a szuperfoszfát gyártásában dolgozók heti munkaidejét 42, 40. illetve 36 órára kell csökkenteni. A második ötéves tervvel további intézkedések történnek más szakmákban is. elsősorban a kohászatban és a bányászatban, az egészségre ártalmas munkaterületeken a munkaidő csökkentésére. De a munkaidő- csökkentés a legszorosabb kapcsolatban van a munkaszervezéssel. Hegedűs elvtáns ezután a túlóráztatások, a hóvégi hajrák káros kihatásairól, majd a dolgozók lakásgondjairól és a kormány lakásépítési terveiről beszélt. Szóm»*) intézkedés a lakásgondok megoldására A dolgozók életkörülményeinek megjavításában az egyik legfontosabb és egyben a legnehezebb feladat: a lakásellátás. A lakáskévdés különösen nagy gondja a városi lakosságnak. Több lakást kell építenünk. 1950-től 1955-ig mintegy 130 ezer lakás épült az országban. A második ötéves tervben pedig mintegy 200 000 új lakás építése szerepel. A lakás- építkezést olcsóbbá kell tennünk. Ennek legfontosabb feltétele a lakásépítő-ipar korszerűsítése. Új, könnyű építőanyagból egész falnagyságú építőelemeket kell készíteni, s el kell érni, hegy az építőipar lényegében csak az üzemileg előállított épületelemek összeszerelését végezze. Az ilyen lakásépítés szinte minden részletében gépesíthető. A lakásépítkezés meggyorsítását kívánta a Minisztertanács elősegíteni azzal is. hogy állami támogatással lakóházépítő szövetkezetek létesítését kezdeményezte. A lakóház-szövetkezetek a második ötéves terv során mintegy 25 ezer lakást fognak felépíteni, sok állami kedvezménnyel. A lakásprobléma megoldására más in tézkedéseket is teszünk. A Mi nisztertanács már másfél év< elrendelte a hivatali helyisé gek egy részének lakásokk; történő visszaalakítását. En nek eredményeként eddig töbl mint 7200 lakást sikerült fel szabadítani s még az idén legalább 4000 lakás szabadul fe ily módon. Helyreállításukra t kormány mintegy 100 millü forintot fordít. A íakáselosztás sál kapcsolatban a Miniszter tanács kötelezte a minisztereket és a tanácsokat arra, hog% a lakások kétharmadát a tér melésben közvetlenül részvevt dolgozók kapják meg. Felada tunk, hogy ellenőrizzük ennek a rendeletnek a végrehajtását A lakáshelyzet különösen nehéz Budapesten, ahol a lakosság száma a felszabadulás előttihez képest jelentősen megnőtt. Ezért a budapesti üzemek vezetőinek arra kell törekedniök, hogy munkaerőszükségletüket mindenekelőtt a főváros jelenlegi állandó lakói közül fedezzék. Intézkedések történnek olyan 14—18 éves fiatalok munkába- állítására és szakmai tovább) képzésére, akik az általános iskola elvégzése után nem tanulnak tovább középiskolákban, illetve az MTH iskoláiban Évente mintegy 20 ezer ilyen fiatalról van szó. Elhelyezésükről az üzemekben kell gondoskodni olyképpen, hogy csökkentett munkaidővel és ennek megfelelő bérezéssel alkalmazzák őket. Kisegítő munkájuk során ezek a fiatalok megismerik az üzem életét az egyes gépeket és munkafolyamatokat, megszeretik a munkát. Ha a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gyárak igazgatói, az idősebb szakmunkások törődnek az ifjúmunkások továbbképzésével, akkor iparunk jó utánpótlást nyer, Államapparátusimk fejlődésének egyik fő kerékkötője «* bürokratizmus, a túlzott központosítás Hegedűs elvtárs ezután az államapparátus és a gazdasági igazgatás egyszerűsítéséről beszélt. Az állami szervek munkáját sok jogos kritika éri — mondotta. — Dolgozóink különösen gyakran bírálják állami szerveink bürokratikus intézkedéseit. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy népi demokratikus államapparátusunk fejlődésében jelenleg a bürokratizmus az egyik legfőbb kerékkötő, a bürokratizmusnak viszont egyik fő oka a túlzott központosítás. Sokszor kis jelentőségű kérdések eldöntéséhez is számos, úgynevezett „illetékes” hozzájárulása szükséges. A túlzott központosítást a bizalmatlanság szülte. Sokan félnek attól, hogy az alsóbb szervek nem a népgazdasági érdekek, hanem egy-egy üzem, falu, járás szű- kebb szempontjai alapján döntik majd el a kérdéseket- Ez a bizalmatlanság a helyi vezetőkkel szemben alaptalan. Az államapparátusban ott vannak azok az új munkás- és dolgozóparaszt-káderek, akik akkor, amikor bekerültek az államapparátusba, természetesen még nem rendelkeztek megfelelő szakismerettel. Legtöbbjüknek nem volt tapasztalata a vezetésben, a tanácsi munkában, de az elmúlt években kemény akarattal tapasztalatot és tudást szereztek, és ma már sok ezer tehetséges, rátermett helyi ve* zetőnk van, akik joggal követelnek maguknak nagyobb hatáskört. Nagyobb jogkört és több felelősséget kell kapniok a helyt vezetőknek, akik ilyen módon be is bizonyítják rátermettségüket. A helyi vezetők jogkörének és felelősségének növelését akadályozza tervezésünk, anyaggazdálkodásunk, pénz- gazdálkodásunk. statisztikai adatszolgáltatásunk jelenleg még erősen kötött és bonyolult rendszere. A Minisztertanács a múlt hét keddjén megtárgyalta az egyszerűsítés további feladatait, és célul tűz te ki, hogy e területeken is rendet teremt. De rendkívül fontos az is, hogy a dolgozók — és különösen a helyi vezetők. — ne általános szólamokkal lépjenek fel a bürokrácia ellen, hanem tegyenek gyakorlati javaslatdkat arra, hogyan lehetne egyszerűbben és olcsóbban megoldani a feladatokat. A bürokrácia csökkentésében csak akkor lehet eredményeket elérni, ha a dolgozók százezreinek véleményére és gyakorlati tapasztalataira támaszkodunk. A dolgozok javaslatai egyben nyomást is gyakorolnak azokra az állami szervekre, amelyek még nem értették meg, hogy bízni kell a helyi vezetőkben. Az állami szervek dolgozóit a törvényesség szigorú megtartására kell nevelni A szocialista törvényességről szólva. Hegedűs elvtárs megállapította: a bürokrácia elleni harc mellett az egyik legfontosabb feladat, hogy az állami szervék minden dolgozóját — bármilyen beosztásban legyen is — törvényeinSk tiszteletére, a szocialista törvényesség szigorú megtartására neveljék. E tekintetben még sok a tennivaló, bár az elmúlt egykét esztendőben sok súlyos hibát jóvátettünk. De nemcsak a hibák kijavítása a feladat, hanem a szocialista törvényesség további megszilárdítása az államapparátus minden láncszemében, s ‘ilyen módon annak biztosítása. hogy törvénytelenségek soha többé elő ne forduljanak. A szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében több intézkedés történt. A közelmúltban megjelent a társadalmi tulajdon védelméről szóló törvény módosítása, amely a társadalmi tulajdon kisebb. 200 forinton aluli megkárosítását. vagy megrongálását — ha nem ismétlődő esetről van szó — az eddigi büntető eljárás helyett szabálysértési. illetve üzemi, vállalati fegyelmi eljárásra utalja. A Minisztertanács nemrég az Elnöki Tanács elé terjesztett egy olyan törvénytervezetet, amely sok, eddig bűntettnek minősí- tett cselekményt szabálysértéssé minősít. Ilyen ügyekben tehát nem a bíróságok, hanem a tanácsok mellett felállított szabálysértésekkel foglalkozó bizottságok járnak el a jövőben. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a Munka Törvénykönyv végrehajtási utasításának módosításai és a társadalmi bíróságok felállítása. A Rákosi Művekben is létrehozzák a táx-sadalmi bíróságokat, amelyekben részt vesznek majd az élenjáró tekintélyes! dolgozók, a tanácstagok, a népi ülnökök. A kormány a párt útmutatása alapján mindent elkövet azért , hogy az államigazgatásban a bürokratikus módszerek helyét az ügyek érdemi és gyors elintézése foglalja el. hogy az állami munka minden fokán a kérdések eldöntésénél törvényeink és rendeleteink szigorú megtartása és megtartatása legyen az irányadó. Mindez megerősíti népi demokratikus rendszerünket, a munkásosztály hatalmát, és elősegíti, hogy országunkban meggyorsuljon a haladás, és azok a nagyszerű célok, amelyeket a második ötéves tervünk irányelvei tartalmaznak, hiánytalanul megvalósuljanak. Eg.rrr több kapitalista országgal kötünk gazdasági szri-ződrsekrt Hegedűs élvtárs ezután áttért a nemzetközi helyzet elemzésére, s először is a nemzetközi feszültség enyhüléséről beszélt. — A magyar kormány arra törekszik, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke biztosításához — mondotta. — Ez a cél vezette kormányunkat akkor, amikor a hadsereg létszámát 20 000 fővel csökkentette, s amikor a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy a déli határok után a nyugati határon is el kell távolítani a műszaki zárat. A kormány arra törekszik, hogy szélesítse nemzetközi kapcsolatainkat. Tárgyalásokat kezdeményezett diplomáciai kapcsolatok felvételére Afganisztánnal, Brazíliával, Japánnal, Libanonnal, Mexikóval, Uruguayjal. Néhány nap múlva Magyar- országra érkezik a finn parlamenti küldöttség. Meghívtuk a török parlament küldöttségét is, s reméljük, hogy hamarosan ellátogat országunkba. A múlt héten körünkben üdvözölhettük a brazil szenátus külügyi bizottságának elnökét, s a szenátus másik tagját. Ellátogatott hazánkba a brazil parlament képviselőinek népes csoportja is. Ugyancsak itt járt Szudán kereskedelmi minisztere és a közelmúltban Magyarország vendége volt egy buvmai és egy egyiptomi miniszter. Egyre több kapitalista országgal kötünk gazdasági szerződéseket. A magyar kormány tehát nemcsak szavak* (Folytatás a negyedik- oldalon.)
