Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-09 / 37. szám

4 SZABAD AOGRId 1956. május 9. Csehszlovákia második ötéves tervének ir á ii > el vier veze te A csehszlovák lapok május 4-én kpzölték a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának a második (1956—1960. évi) öt­éves tervre vonatkozó irányelveit. Az iránytervezet kitűzi, hogy az ipari terme­lés 1955-höz viszonyítva 50 százalékkal növe­kedjék. Az ipari termelés növekedése az ötesz­tendős időszak alatt Csehszlovákiában na­gyobb lesz, mint a háború előtti csjehszlová- kiai ipar termelésének egész volumene. Az iránytervezet szerint elsősorban a nehézipart és annak szívét, a gépgyártást kell fejleszteni. A temelési eszközök termelése 57 százalékkal, fogyasztási cikkek termelése pedig 40 száza­lékkal növekszik. A gépgyártás az ötéves időszak alatt 80 százalékkal növekszik. Mezőgazdasági téren az íránytervezet kitűzi a szocialista gazdasági formák szilárdítását és fejlesztését, hogv a csehszlovák faluban túl­súlyban legyenek az egységes mezögíazdasági szövetkezetek és az állami gazdaságok. A mezőgazdasági termelésnek az iránytervezet szerint öt esztendő alatt 30 százalékkal kell növekednie. Célul tűzik ki a mezögazdasagi munkálatok gépesítésének további fokozását. Az irányelvtervezet kitűzi a nép életszínvo­nalának emelését. Jólétének fokozását. A munkások és alkalmazottak reálbére 30 száza­lékkal fog növekedni. A munkanapot az öt­éves terv második felében 7 órára csökkentik. Megjavítják a dolgozók szociális ellátottságát, a többi között emelik a nyugdíjakat. Az öt­éves időszak alatt 250 000 lakás épül, 35 szá­zalékkal több húst, 42 százalékkal több halat, 32 százalékkal több teavajat, 45 százalékkal több szalonnát, 132 százalékkal több rizst fog­nak eladni a lakosságnak, mint az első ötéves terv ideje alatt. A vállalatoknál, intézményeknél, a mező- gazdasági szövetkezetekben, az egyénileg dol­gozó parasztok széles körben megvitatják majd az említett tervezetet. Ezt követően a CSKP Központi Bizottságának a második öt­éves tervre vonatkozó irányelvtervezetét a Csehszlovák Kommunista Párt 1956. júniusá­ban tartandó értekezlete elé terjesztik megvi­tatás és jóváhagyás végett. TIZENEGY ÉVE SZABAD A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG Leplezzük le a táppénzcsalókat! /“'sehszlovákia dolgozó né- pe május 9-én ünnepli felszabadulásának 11. évfordu­lóját. Tizenegy évvel ezelőtt a szovjet hadsereg szétzúzta Hit­ler hadigépezetét és a csehszlo­vák nép kezéről leverte a sok száz éves rabbilincseket. A fasiszta hordák dúlásai után újjá kellett építeni Cseh­szlovákiában a felrobbantott hidakat, utakat, gyárakat, vas­úti állomásokat és más köz­épületeket. A csehszlovák nép a Szovjetunió segítségével hoz­zálátott hazája újjáépítéséhez. Az 1947—1948. évi kétéves terv, amely főleg az újjáépítést szol­gálta, pozitív eredménnyel zá­rult, s lerakta az első ötéves terv alapját. A csehszlovák nép nagy erőfeszítésének kö­szönhető. hogy a kétéves terv folyamán Csehszlovákia túllép­te a háború előtti termelés színvonalát. Az első ötéves terv célja az ipari termelés nagy­arányú fejlesztése. A nehézipar 1953 végén 1948-hoz viszonyítva 98 százalékkal emelte termelé­sét. Az ipari termelés ez alatt az időszak alatt több mint 102 százalékra emelkedett, a gép­gyártás az ötéves terv folya­mán pedig megháromszorozta termelését. Az ötéves terv ideje alatt a szocialista szektor, a me­zőgazdaság kivételével, a cseh­szlovák népgazdaság döntő té­nyezőjévé lett. Részesedése a nemzeti jövedelemből 61 szá­zalékról 92 százalékra emelke­dett. A felszabadulás óta különö­sen gyors ütemben fejlődött Szlovákia iparosítása. A kapita­lista Csehszlovákiában az erő­sebb cseh tőke mindent elköve­tett, hogy Szlovákia iparosodá­sát megakadályozza. Nem vé­letlen, hogy Szlovákiából 1923- tól 1933-ig évente átlag több mint tízezer ember vándorolt ki idegen országokba. Szlovákia ipari termelése ma több mint négy és félszerese a háború előttinek. P)e nemcsak az ipari terme­lés terén történtek ilyen hatalmas változások. Csehszlo­vákiában hatalmas lendületet vett a társasgazdálkodás. A szövetkezeti termelés gondo­lata és annak gyakorlati ta­pasztalatai egyre több egyéni­leg gazdálkodó parasztot von­zanak a közös gazdálkodás felé. A Csehszlovák Köztársaságban jelenleg csaknem 6700 termelő- szövetkezet működik, a szocia­lista szektor az ország szántó­földjének 39 százalékán gazdál­kodik Az ország területén mű­ködő 256 gép- és traktorállomá­son összesen 18 900 traktor áll a parasztság rendelkezésére. A termelőszövetkezeti mozgalom hatalmas fejlődésére elegendő megemlíteni, hogy ebben az évben csupán Szlovákiában több mint 9 ezer 600 kis- és középparaszt tért át a közös gazdálkodásra. Csehországban pedig csupán négy területen több mint 5800-zal növekedett a termelőszövetkezeti tagok száma. Az ipari, a mezőgazdasági termelés növekedésével párhu­zamosan állandóan emelkedik a csehszlovák dolgozó nép élet- színvonala. Elegendő megemlí­teni. hogy a kiskereskedelmi forgalom 1954 ben az előző év­hez viszonyítva, 20 százalékkal emelkedett. A rizsfogyasztás 1853-hoz viszonyítva, több mint 112 százalékkal, a cukoré több mint 19 százalékkal, a tojásé több mint 21 százalékkal emel­kedett. Az első ötéves terv fo­lyaméin a lakosság 144 ezer varrógépet, 748 ezer kerékpárt, 947 ezer rádiókészüléket és 138 200 motorkerékpárt vásá­rolt, 1953 óta Csehszlovákiában ötszörikerült sor árleszállításra. 1956. április 1-én több mint 22 ezer áru lett olcsóbb. Csupán ez az (árleszállítás egy év alatt 2,1 milliard korona megtakarí­tást jelent a csehszlovák nép számába. A felszabadulás óta hatalmas eredmények születtek a cseh­szlovák nép szociális és kultu­rális életének fejlődésében is. Míg 1937-ben 1212 lakosra esett egy orvos, addig 1953-ban már minden 760 lakosra jut egy orvos. Évről évre csökken Csehszlovákiában a csecsemő- halandóság. Míg 1937-ben ezer csecsemő közül 117 halt meg, 1954-ben ez a szám 36,9-re csökkent. Igen tanulságosak a kulturális fejlődés adatai is. Míg l|937-ben a csehszlovák színházakat összesen 5 millió, filmszínházakat pedig 84 millió ember látogatta, addig 1954- ben 12 millió volt a színházlá­togatók és 150 millió a mozi- látogatók száma. A népi de­mokratikus Csehszlovákia tel­jesen megszüntette a kapita­lista Csehszlovákia átkos örök. ségét: a sovinizmust. A Cseh­szlovákia területén élő magyar nemzetiségű lakosság teljes egyenjogúságot élvez a Cseh­szlovák Köztársaság valameny- ryi polgárával. A magyar nem­zetiségű lakosság a csehekkel és szlovákokkal testvéri össze­fogásban építi új, boldogabb szocialista hazáját, \ z SZKP XX. kongresszu- n sának szelleme új lendü­lete c adott a csehszlovák dol­gozóknak. A XX. kongresszus tapasztalatait felhasználva a csehszlovák nép a második öt­éves tervben messze túlszár­nyalja eddigi sikereit. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányászai fel­emelt fejjel járhatnak, hiszen ebben az évben máris szép eredményekre tekinthetnek vissza. Büszkék vagyunk arra, hogy olyan bányászaink van. nak, mint Budavári Károly és Kazinczi B. László Kossuth- díjas vájárok és társaik, akik becsületesen, kiválóan helyt­állnak a széncsatában. Ahhoz, hogy további jó eredményeket érjünk el, mindenkinek az ö példájukat kellene követni, s úgy kellene kihasználni min­den napot, minden munkaórát, ahogyan ők teszik, hiszen ma már nemcsak megszűnt a régi, átkos munkanélküliség a szén­medencében, hanem szükség van minden bányász teljes erőfeszítésére, hogy elég sze­net adhassunk. Bányászaink többsége meg­érti ezt és ennek megfelelően dolgozik. Akadnak azonban rriég kevésbé öntudatos dolgo­zók, akik méltatlanok pártunk, kormányunk bizalmára. Erre mutat, hogy az utóbbi időben megnőtt a hiányzó-létszám, s a betegellenőrzések azt bizo­nyítják. hogy egyesek csak azért vétetik magukat táppén­zes állományba, mert otthoni munkájukat akarják elvégez­ni. Beteglátogatóink, akik a valóban beteg, arra rászorult elvtársakat segítik, kéréseiket elintézik, az álbetegeket azon­ban leleplezik, a közelmúlt­ban több táppénzcsalót leplez­tek le. Berkes István kistere- nyei, Rákóczi út 132. sz. alatti lakos pld. táppénzes állomány­ban odahaza a kertjében ólat készített. Ugyancsak Kistere- nyén Osgyáni J^nos, Gyula-ra­kodói dolgozó, az orvost félreve­zetve betegállományba került, s ezt az időt házépítéssel töl­tötte. Berki Dezső Nagybár­,.Ezentúl sokkal jobban ta­nulok .. Izgatottan vártam a napot, mi­kor is az úttörők engem is fel­vesznek maguk közé. Végre aztán elérkezett a nagy nap. Ünnepélye­sen elmondtuk az úttörő fogadal­mat és aztán megkaptam én is a vörös nyakkendőt. Kimondhatat­lanul boldog vagyok, hogy most már én is mondhatom: úttörő vagyok. Amikor a vörös nyak­kendőt megkaptam, elhatároz­tam magamban, hogy ezentúl sok­kal jobban tanulok. Szavamat be is tartom. Minden órára elkészü­lök s az órákon úgy viselkedem, mint ahogy egy úttörőhöz méltó. Nem hozok szégyent a vörös nyakkendőre. Dara Margit III. oszt. ★ „Ezt a szép napot nem lehet elfeledni.'’ Szép tavaszi napsütés volt. Req- gel frissen indultunk az iskolá­ba, ahol már valamennyi pajtás úttörő ruhában szorongott, csak a vörös nyakkendő hiányzott még a nyakunkról. Az a vörös nyak­kendő, melyet a szovjet hősök vére festett pirosra. Az ünne­pélyt szavalattal kezdtük. Ezután izgalmas percek következtek. Néphadseregünk egyik tisztje be­szélt hozzánk, az úttörő becsü­letről. Aztán ünnepélyesen meg­fogadtuk, hogy mindig nűsóqgel szolgáljuk a dolgozó nép ügyét Most még kicsik vagyunk, de er­ről az ígéretről később sem fe­ledkezünk meg. Dobogott a szí­vem, égett az arcom, ami-ior nép­hadseregünk tisztje felém indult, hogy nyakamba xösse a vörös nyakkendőt. Ezt a szép napot nem lehet elfelejteni. Büszke és boldoq vagyok, hogy az úttörők nagy családjának én is tagja vagyok, Tóth Hedvig IV. oszt. MIT OLVASSUNK? Pajtások! Valamennyien szere­titek a jó könyveket. Azt is tu­dom, hogy sokszor kértek taná­csot barátaitoktól, idősebbektől, hogy mondjanak eqy-egy jó könyveimet. Valamennyiötök fi­gyelmébe ajánlom az „Ifjúsági Kiskönyvtár” példányait. Ebben a sorozatban a világirodalom legnagyobb ifjúsági íróinak mű­vei jelennek meg olcsó áron, s valamennyi kötet izgalmas, ér­dekfeszítő. Remélem, minden út­törő hasznos és szórakoztató ba­rátra talál a sorozat könyveiben. NAGY ZOLTÁN Balassagyarmat kányban táppénzes létére vá­sárra járt. Sajnos, ez a jelenség elég gyakori. Államunk minden le­hetőséget megad ahhoz, hogy a betegek meggyógyuljanak. Akik azonban az állami segít­séggel visszaélnek, egyszerűen becsapják, megkárosítják a közösséget, s velük szemben keményen kell eljárnunk. Mindannyiunknak, orvosok­nak és becsületes bányászok­nak egyaránt iparkodnunk kell azon, hogy ezek az ese­tek ezentúl minél ritkábban forduljanak elő, hiszen a ló­gósok, táppénzcsalók mind­annyiunkat megkárosítanak, s elvesztegetik a szénmedence becsületét. Orvosaink —, külö­nösen a vidéki, körzeti orvo­sok — fokozott gondossága és Február 8-i számunkban közöl­tük „Ami a Karancskeszi Gép­állomás tervteljesítése mögött van” címmel, hogy Tóth István, a gépállomás igazgatója milyen módon érte el a tervteljesítést. A cikkben megírt okok miatt Tóth István ellen fegyelmi eljárást in­dítottak. »A napokban érkezett meg a Földművelésügyi Minisz­térium fegyelmi vizsgálatának határozata. A határozat kimondja: „Vétkes­nek mondom ki Tóth István karancskeszi gépállomási igaz­gatót a Munka Törvénykönyve 112. §-nak 3. pontjában meg­határozott fegyelmi vétséq el­követésében és ezért a nevezettet írásbeli megrovásban részesítem. A lefolytatott vizsgálat meg­állapításai szerint az eljárás alá vont beismerésével is alátámasz­tottan beigazolódott, hogy Tóth István igazgató 1955. év decem­ber 9-én és 10-én az őszí idény és évi tervteljesítés bizonyításá­ra a gépállomás kapacitását mint­ébersége, s valamennyi önti datos bányász rendszeres nevi lömunkája szükséges ahho hogy ne csak leleplezzük, ht nem meg is előzzük a tát pénzcsalást. Bízom benne, hogy ez néhány sor nem mara hatástalan, hanem sokan e gondolkoznak rajta és az err, litett esetekből levonják a U nulságokat. Mi azt szeretnén) ha beteglátogatóink ezenti nem találkoznának olyan „tx tegekkel”, akik táppénzes ái lományban házat építenél ólat csinálnak, stb. így a be teglátogatók is teljes egésze ben igazi feladatúikat: a beit gek gyógyulásának elősegíti sét, kéréseik elintézéseit Iái hatnák el. egy négy napra igénylő 37* nor- málholdnyi munkát a gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövet­kezettel és állami gazdasággal le­igazoltatott, amiből a december 13-án bekövetkezett hirtelen fagy miatt 188.66 normálhoddal adós maradt. Tóth István iqazqatc ezen eljárása súlyosan sértette a terv- és munkafegyelmet. A neve. zettnek méltányolták a gépállomá­son 1949 óta, iqazqatói minőség­ben pedig 1951 óta végzett oda­adó jó munkáját, továbbá, hogy komoly ígéretet tett arra, hogy hasonló hibát a Jövőben elkövet­ni nem fog. Beigazolódott az is, hogy Tóth István igazqató vétkes cselekedetével joqtalan prémium­ra, vagy Jutalomra nem töreke­dett, miután az előre iqazolt munkák mennyiségével a gépállo­más a prémium kifizetés alapjául szolgáló talajmunkák tervét r.em teljesitette és a jutalmazás szem­pontjából figyelembe Jövő jobb helyezésre sem lehetett kihatás­sal.’’ Képek Csehszlovákiából A Hl—21 új csehszlovák szénrakodógép, amely lehetővé tesz a gyorsabb vágatkihajtást a bányákban. Képünkön a köny nyebb típusú rakodógépet mutatjuk be. Üj gyár kezdte termelését Csehszlovákiában: a Biotika gyógy­szer-vegyészeti gyár Slovenská Lupcáhan. Az új gyár a kö­zelmúltban elkezdte a penicillingyártást. ▼TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTI Jfáíá /íiegédzile JegCnzImilddf / áá/iíé'u/cif fia/tAZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ — Ezt így kell csinálni! — A korcsenszki 10-es számú is­kola X. osztályos növendéke Anatolij Mezeneev megmutatja a kiváncsi Jurának, hogyan kell használni a sublert. Nyári kirándulásra takarékoskodnak pajtásaink Egyre több takarékbélyeget vásárolnak a nógrádi pajtások. A kislétszámú iskolák sorában mindenkit messze megelőznek a nógrádkövesdiek, akiknél már 144,48 forint az egy főre eső átlag. Az etesi bányászgye­rekek több mint 93 forint, a piiinyiek pedig 72 forintos át­lagot értek el. A középlétszámú iskolák cso­Könyvjutalmat nyertek. Befejeződött a képrejtvény má­sodik fordulója is. Sok-sok paj tás küldte be a helyes megfejté­seket, s ügyes ötleteit a legköze­lebbi képrejtvényekre. Nehéz volt a választás, ki is nyerjen könyv­jutalmat, Véqülis a legügyeseb­beknek Zsugya Miklós mátrano- váki, Höcker Krisztina salqótar- jáni és Dani Klára jobbágyi paj­portjában a szorospataki bá­nyásztelepülés iskolája vezet, ahol egv-egy pajtás majdnem 72 forint értékű takarékbélye­get vásárolt. A nagylétszámú iskolák kö­zött a legjobb eredményt a zagyvapálfalvi diákok érték el, ahol egy-egy pajtás már 37 fo­rintot tett félre, nyári kirándu­lás céljaira. tások bizonyultak. Ök nyerték a könyvjutalmat is. Pajtások! írjátok meg foly- tassuk-e továbbra is a képrejt­vényt vaqy valami újabb tréfás fejtörőn vagy esetleg kereszt­rejtvényen akartok szórakozni. Véleményeteket és a javaslato­kat küldlétek meg az Úttörő Híradónak; Kispál József Szénbányászati Trösz Cikkeink nyomán Ami a Karancskeszi Gépállomás tervteljesítése mögött van

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom