Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-30 / 43. szám

1956. május 30. SZABAD NOGHAD S Gnn ti<psu bban ügyeljünk ifjtununkásaink egészségére! ► FELHASZNÁLVA ; ► A LEHETŐSÉGEKET ’ ► ; ► Zagyvapálf alva bányate- ; ;Iepen sokoldalú szórakozás-; ; ra akadhat lehetőség, de a; ; kezdeményezőkészség hiá-3 ; nyában eddig bizony egyol-2 l dalú, és mondjuk ki. korlá-3 t tozott volt a telepi lakosok« t szórakozása- Nem azért,! I mintha a bányatelepen nem« ► lennének érdemes vezetők,« ► mert több magasbeosztású; ►vezető került ki innen és a; ► helyi vezetők is becsülettel; ► végzik feladataikat. A hiba; ► csak ott van, hogy a mun-; ► ka mellett a telep lakóinak; ► szórakozási igényeire vaj-; ; mi kevés gondot fordítót-! ; tak. ! ; A nemrégen megalakult! : MÖHOSZ vezetőinek kezde-! t ményezésére, úgy látszik,! í most fordulat állott be. A« ' bányagépgyár igazgatósa-] ► gának támogatására meg-« ► építettek egy öt fekpados« ► lőteret. a kultúrosok segít-; ; ségével rendbehozták a szó-; ; rakozásra igen alkalmas; ► kerthelyiséget. A fiatalok; ; nagyrésze szívesen vállalt; ; részt a munkából. A jói; ; végzett munka után 27-én,; ; vasárnap egésznapos maja-! t lis keretében pákozdi ver-! I senyt, lóversenyt és tánces- ! ; tét szerveztek. A pákozdi! ! versenyen 37, a díjlövésze-« ► ten 71 fő vett részt. « ► Az egésznapos rendezve-; ► nyen több százan megfor-; ►dúltak és ki a célbadobás-; ► bői, ki a szerencsehalászat-; ► ból, vagy a légpuskacclbalö- ; ; vésből vette ki részét. Este ; ; azonban szinte egységesen; ! táncraperdültek a telep la-! ", kói, a DISZ tánczenekar! ! hangulatos zenéjére. ! í A egésznapos majális! ! szervezésében dicséretre! ► méltó munkát végeztek:« ► Körei Sándor, Kővári és; ► Ravasz elvtársak. Ez a nap< ► megmutatta, hogy a bánya-j ► telep lakóinak életét kedé-; * lyessé, hangulatossá leheti ; tenni, erre megvannak a j ; lehetőségek is, csak tovább J ; kell folytatni ezt a kezde-J í ményezést a telep idősebb- J ► jeinek-fiataljainak megelé-J t gedésére. « ► j NtAAAÁAAAAAiAAAAAAiáAáAáAAáAiul Újfajta szemüveg A Német Demokratikus Köz­társaságban nemrég került forgalomba a televíziós vétel nagyításává szolgáló szem­üveg, amely a látcső és a szemüveg kombinációja. A szemüveg megnagyítja a ké­pet és ezért nem szükséges a nagyobb méretű televíziós er­nyő alkalmazása. A szocialista társadalom felépítésében igen nagy a sze­repe a felnövekvő nemzedék­nek, az ifjúságnak. A munkás ifjúság a kommunisták veze­tésével alktív szerepet játszott a Horthy-fasizmus elleni harc­ban, hősöket és mártírokat adott hazánk szabadságának és függetlenségének kivívásá­ért. A felszabadulás után gyöke­resen megváltozott hazánkban az ifjúság helyzete, megváltoz­tak élet- és munkakörülmé­nyei. Pártunk és kormányunk szüntelen. gondoskodása az ifjúságról lehetővé tette, hogy az ifjú nemzedék tevékenyen részt vegyen az állami életben, a gazdasági és kulturális mun­kában, elfoglalja méltó helyét a társadalmi és politikai élet minden területén. Ezen túlme­nően a Munka Törvénykönyve és az általános egészségvédő és balesetelhárító óvórendsza­bály kötelező előírásai külön szabályozzák a fiatalkorú dol­gozók alkalmazhatóságát, munkakörét is. Biztosítják a törvények a dolgozó ifjúság különös munkavédelmét, ked­vező munkafeltételeit, emel­lett a Munka Törvénykönyve 99. §-a értelmében népköz­társaságunk a dolgozó ifjak részére széleskörű tanulási le­hetőséget biztosít, s ezzel is elősegíti, hogy a dolgozó fiata­lok egészséges, művelt, öntu­datos szocialista emberekké fejlődjenek. Sajnos azonban még mindig vannak olyan gazdasági veze­tők, akik a fiatalkorú dolgo­zók védelmét figyelmen kívül hagyják, sőt nevezzük bátran nevén a gyermeket : nem is is­merik a Munka Törvényköny­vének és egyéb rendelkezé­seknek a fiatalkorúakra vo­natkozó rendelkezéseit. Ezt bi­zonyítja, hogy Nagybátonyban és Szorospatakon 16 éven aluli fiatalokat és terhes asszonyo­kat éjszakai műszákban fog­lalkoztatnak. A volt üzemve­zető annak idején közölte mindegyik fiatalokrú dolgozó- 'val, hogy csak abban az eset­ben veszik fel, ha kötelezi ma­gát. hogy éjszakai munkát is végez. Szorospatakon a bun­kertetőn több 16—17 éves ifjút dolgoztatnak ürítői munkakör­ben. ami annyit jelent, hogy rendszeresen 7 mázsás terhe­lésű csilléket gördítenek és ürítenek. A Salgótarjáni Üveg­gyárban egy 15 éves fiatalt al­kalmaznak lehordónak. aki­nek ebben a munkakörben sokszor 40—50 kilogrammos terhet kell cipelnie. Ahol ilye­nek előfordulnak, ott egysze­rűen kijátsszák, semmibe ve­szik törvényeinket. A Munka Törvénykönyve többek között úgy rendelke­zik, hogy nagyobb fizikai erő­kifejtést igénylő, vagy az egészségre káros munkakör­ben nem szabad fiatalkorúa­kat foglalkoztatni, még akkor sem, ha ők maguk kérik. Ugyanez vonatkozik az éjjeli munkára is. mert a Munka Törvénykönyve mindenki szá­mára világosan és kötelezően kimondja, hogy a 16. életévét be nem töltött fiatalkorúakat, valamint az ipari tanulókat — életkorra való tekintet nélkül — éjszakai munkára beoszta­ni nem szabad. A 18. életévü­ket be nem töltött, de 16 éves­nél idősebb dolgozókat pedig az éjszakai munka végzése alól lehetőleg mindenütt men­tesíteni kell. Azok a gazdasá­gi vezetők, akik ezeket az elő­írásokat figyelmen kívül hagy­ják, nyilvánvalóan súlyos mulasztást követnek el. De sokkal nagyobb felelős­ségérzetet kell tanúsítaniok orvosainknak is a fiatalkorúak iránt! Cseppet sem megnyug­tató az, hogy az üzemi orvo­sok nem kísérik állandóan fi­gyelemmel a fiatalkorú dolgo­zók egészségi állapotát és fej­lődését, s a Munka Törvény - könyve rendelkezéseivel ellen­tétben elanyagolják az egész­ségügyi felügyeletet, nem tart­ják meg az időszakos és idő­közi orvosi vizsgálatokat. így nem csoda, hogy nem tudnak javaslatot tenni az üzemveze­tőségnek egyes fiatalok egész­ségre ártalmas munkahelyé­nek megváltoztatására, vagy a munkakör egészségügyi hiá­nyosságainak felszámolására. Sőt, a Salgótarjáni Üveggyár üzemi orvosa maga javasolta, hogy megsértve a rendelkezé­seket. nehéz fizikai munkára alkalmazzanak egy fiatalkorú dolgozót, mivel — ahogyan mondotta — az illető „erős fia. talember’’, s így „nem érde­kes”. hogy nincs még 17 éves. Fokozottabb mértékben ta­pasztalunk hasonló' hibákat 'a bányaüzemeknél, ahol elmond­hatjuk. hogv a fiatalkorú dol­gozókat csak egyetlen egyszer, a felvétel alkalmával vizsgálja meg az orvos. Ennek a nagy­mérvű hanyagságnak részben az az oka, hogy a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél csu­pán egy üzemorvos működik. Az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendsza­bály biztosítja, hogv a gépek, készülékek önálló kezelésével csak 18 évnél idősebb, betaní­tott, vagy 16 évnél idó'sebb szakképzett dolgozót szabad megbízni, feltéve, ha az orvo­si vizsgálat ezt nem ellenzi. Ugyanez a rendelkezés vonat­kozik az olyan munkára is, amelynél vagy az üzem beren­dezése. vagy egyéb körülmé­nyek folytán a baleset lehető­sége fokozottan fennáll. En­nek ellenére például a Pálfal- vai Bányagépgyárban a görgő­üzemben több fiatalkorú nőt forgácsoló- és maró-gépmun- kásként alkalmaznak váltó műszakban, tehát éjjel is. Szo- rospatakon 17 éves nők kapa­rógép-kezelő munkakörben dolgoznak. Mindebből látszik, hogy gazdasági és műszaki ve­zetőink annak ellenére, hogy közel egy éve megjelent már az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály, még nem ismerték meg annak mindenkire kötelező előírásait. Ezekért a törvénysértésekért és hibákért nem utolsósorban felelősség terheli a szakszerve­zetek üzemi bizottságait, ame­lyeknek elsőrendű kötelessé­gük lett volna ezidáig is a munkavédelmi bizottságok és aktívak segítségével ellenőriz­ni, hogyan hajtja végre a vál­lalat, vagy üzem vezetősége a munkavédelmi rendeleteket, óvórendszabályokat, intézke­déseket. Megyénkben kevés üzemi bizottság tárgyalta meg a SZOT elnökségének ez év március 28-i határozatát, amely megszabja a szakszer­vezet feladatát az ifjúság kö­zött végzett munka megjavítá­sában. A hiányosságok tehát figyel­meztetésül szolgálnak a jövő­re. egyben meg is határozzák a feladatokat: szakszerveze­teinknek az eddiginél sokkal többet kell törődniük az ifjú­munkások érdekeinek védel­mével. s a SZOT-határozat értelmében biztosítaniok kell, hogy mindenütt következete­sen végrehajtsák a Munka Törvénykönyve, az általános balesetelhárító és egészségvé­dő óvórendszabály, s a fiatal­korúak védelmét szolgáló tör­vények, rendeletek utasításait. Mindenkinek világosan és tisz. tán kell látnia, hogy ha türel­mesen és szeretettel foglalko­zunk az ifjúság nevelésével és védelmével, ha különös gond­dal törődünk a, fiatalok sajá­tos igényeinek kielégítésével, ezzel a szocializmus építésé­nek meggyorsítását, fejlődé­sünk jövőjét segítjük elő. PAÁL LAJOS, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának munkatársa. munkavédelmi felügyelő Egymás megbecsülése és a vallásosság Számos házban a vallási ér­zések és a hívők erősen tartják régi szokásaikat, melyeket sokéves hagyomány vesz kö­rül. Ez olyan tény, amellyel számol államunk s számolnak a népi demokráciák, mert va­lamennyi helyen az alkotmány biztosítja minden állampolgár számára a vallásszabadságot. Egyes hívők azonban sajátos módon értelmezik ezt a cik­kelyt. A lelkiismereti és val­lásszabadságot úgy értelmezik, mint olyan szabadságot, ame­lyet a világon senki sem kor­látozhat. de ez a szabadság szerintük csak a hívők számá­ra létezik. A hitetlen emberek­től megtagadják a szabadsá­got. Kifejezésre jut az abban, hogy hiányzik belőlük a meg­becsülés más nézetlek iránt, a társadalomnak a legfanatiku­sabb és legkh ikálijsabb része pedig lenéz1 vallásnélkülie­ket, vad g; etet táplál ve­lük szembe Henryk S hírű lengye Iájában sze: afrikai iste így jellemzi ról alkotott valaki elvesz net, az rossz i kiewijcz, világ- ó egyik novel- 1 egy* bizonyos Kali fogalma, jóról és rossz- ii-fogalmat: ha alitól egy tehe- alekedét. De ha Kali elvesz va ikitől egy tehe­net, az jó c elekedet. Egyes emberek szem ben más em­berről alkotott’ véleményük at­tól függ, vajon az illető hívő vagy hitetlen. > Rendes ember­nek tartják azt, aki hívő, rossz embernek tartják azt, aki val­lás és hit nélteül él. Kétség­kívül néhány szülőnek, nagy­mamának, nagynénikének, aggszűznek stb. ilyenfajta kö­zépkori nézete — különöskép­pen falun —, amelyeket a klé­rus is táplál, nem marad hatás nélkül a gyermekekre. A gyerekek, akik az iskolában, vagy az udvaron érintkeznek kis hitetlen pajtásaikkal, kife­jezésre juttatják gyűlöletüket az „eltévedt báránykákkal“ szemben. Néhány szülő, aki hittanra járatja gyermekét, hivatkozik az alkotmányra: senki sem tiltja meg, hogy gyermekeiket járassák hittanra. De ugyan­ezek a szülők megfeledkeznek arról, hogy ugyanez az alkot­mány a vallással szemben ta­núsított türelmességröl beszél, biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, minden ál­lampolgár számára, senkinek sem tiltja meg, hogy ne ve­gyen részt vallási szertartáso­kon. de nem engedi meg azt, hogy bárkit is kényszerítsenek vallási szertartásokon való részvételre. Az alkotmány megtiltja a gyűlölet és a meg­vetés terjesztését, megtiltja azt, hogy bárkit is lebecsülje­nek a vallási kérdésben elfog­lalt álláspontja miatt. Az iskola a tudományos vi­lágnézet szellemében neveli az ifjú nemzedéket. Ilyen irányú haladó szellemű törekvéseiben nemegyszer sok nehézséget és ellenkezést kell leküzdenie. Az iskola nevelőmunkája során gondot ferdít olyan nézetek hangsúlyozására, amelyek közelebb hozzák az embereket egymáshoz, nem tanít olyan dogmákat, amelyek elválaszt­ják egymástól az embereket. Az iskola arra neveli az ifjú nemzedéket, hogy megbecsül­jék az embert, megbecsüljék az emberek nézetét, teljesen függetlenül attól, vajon az il­lető hívő-e vagy hitetlen. Nemegyszer ellentét mutatko­zik azon fideista nevelés kö­zött, amelyet a gyermekek ott­honról és a templomból hoz­nak magukkal és azon tudo­mányos világnézeti nevelés között, amelyet az iskolában kapnak. Ezek az ellentétek még sokáig meglesznek. Azon emberek lelkivilágában nem lehet egyhamar változásokat létrehozni, akik nemzedéke­ken át vallási szellemben ne­velkedtek, De ettől függetlenül, meg kell követelni az emberi jogok megbecsülését, ezt min­denkitől meg kell követelni, a hívőktől is. Ezen kötelezettség megtartá­sára késztetnek azok a tények, amelyeket a cikk elején sorol­tunk fel. Erre késztetnek ilyen és más hasonló esetek is. ame­lyek a gyermekek között elő­fordulnak. Ezek a tények egy­idejűleg azt mutatják, meny­nyire el vagyunk még mindig maradva más országoktól. Ve­gyük csak példának Franciaor­szágot, ahol az emberek közöt­ti kapcsolatok már régóta tel­jesen függetlenek attól, hogy az illető ehhez, vagy ahhoz a vallási felekezethez tartozik-e, hívő-e vagy hitetlen. Egysze­rűen a kulturáltság hiányát látják abban, ha valaki eltér ezektől az alapelvektől. Ügy látjuk, hogy nem ele­gendő csupán felhívni a figyel­met ezekre a problémákra. Valamilyen módon foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel. Nem egy szülőnél tapasztalha­tunk különböző előítéleteket, nem ritka, hogy a klérus inspi. rálja ezeket az előítéleteket, nemegyszer az iskolai hittan­könyvek is többé-kevésbé nyílt vagy leplezett harcra buzdítanak a hitetlenek ellen. Foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel, mert az emberi öntudat változásai nem ma­guktól mennek végbe. Az emberek néha egymás között beszélgetnek ezekről a kérdésekről, az érintett szülők elmondják ilyenirányú pana­szaikat, barátaiknak, nagy rit­kán a pedagógusoknak, de a legritkább eset. hogy szülői értekezleten felvetik ezeket a problémákat. Az iskola, a szülői munka- közösségek kevés kezdeménye­zést tanúsítanak, pedig nem egy pedagógus ismer olyan eseteket, amikor egyes gyere­kek más gyerekeket megkü­lönböztetnek, lebecsülnek vagy bántalmaznak. Nem szabad megengednünk azt, hogy előforduljanak az ember lebecsülésének esetei, még inkább, hogy bárki is le­becsüljön vagy lenézzen gyer­mekeket. Hiszen a gyermek ilyen helyzetben különöskép­pen tanácstalan. Az alkotmány szellemében követeljük és kö­vetelni fogjuk, hogy minde­nütt a legmesszebbmenően tartsák tiszteletben az emberi < és állampolgári jogokat, Hírek, tudósítások a falvakból Megkezdték az őszi takarmánykeverék silózását a Szécsényi Tangazdaságban. A fiatalokból álló silózóbrigád eddig már közei 200 köbméter silót készített. A lierenesényi lója Tsz tervei (Tudóst!jnktól.) Szép tervei vannak az állat­tenyésztés fejlesztésére a he- rencsénvi Zója Termelőszövet­kezetnek. A tsz-nek jelenleg 11 tehene van. Ügy tervezik, hogy a fejési átlagot az esztendő végére 10 literre emelik. Külö­nösen a takarmányozásra for­dítanak nagy gondot. Hamaro­san kifutót is építenek az ál­latoknak. A mostani sertésállományból a legszebb sertéseket kiválo­gatják. és ezekből egy törzsál­lományt nevelnek ki. A to- vábbtenyésztésre alkalmatla­nokat meghizlalják, egy részét pedig a tagok között kiosztják. Csizmadia János ★ Iker sorosan vetette 10 hold, szerződésre termelt borsóját a kisterenyei Vö­rös Október Tsz. A borsó nagyszerű termést ígér. A Lalkatos-brigád idejében el­végezte a !kapálást. ★ 21 férőhelyes sertésfiaztató építéséhez kezdett a diósjenői Tolbuchin Tsz — jelenti tu­dósítónk. A szövetkezet a sertésfiaztatót kölcsön nélkül, saját erejéből építi fel. ★ 100 vagonos 'kuikoricagó- rét épített Szurdokpüspöki­ben a Terményforgalmi Vállalat. Az új góré meg­építésével a kvikorica kor­szerű tárolását biztosítják. « ★ Cukorrépatermelési tapasz­talatcserét és bemutatót ren­deznek ma a Szécsényi Tan­gazdaságban. ★ A zöld futószalag beveze­tése óta, 2 literrel fejnek több tejet tehenedként a Sziráki Állami Gazdaság­ban. Bevezették már az ita­tásos borjúnevelést is. * Jó murikéval kéiSizülnek a traktorosnapra a Mohorai Nö­vényvédő Állomás dolgozói is. Lantos Ignác és Tóth Ferenc már túlteljesítették tavaszi tervüket, CSEHSZLOVÁK VENDÉGEK A NAGYKERESZTÚRI PETŐFI TSZ BEN (Tudósítónktól.) A napokban csehszlovák vendégek jártak a nagykeresz­túri Petőfi Tsz-ben. A rima- szombati járási nemzeti bi­zottság elnöke. Éliás elvtárs és felesége látogatott el a szövet­kezetbe, a Salgótarjáni járási Tanács és a pártbizottság kép­viselőinek kíséretében. A ven­dégek megtekintették a tehe­nészetet, elismerően nyilatkoz­tak az istállók rendjéről, tisz­taságáról, az állatok jó kondí­ciójáról. Megdicsérték a szö­vetkezet gabonavetését is, és hosszasan elbeszélgettek a tsz tagjaival. A csehszlovák bará­tok sok hasznos javaslatot ad­tak a nagykeresztúriaknak. Benkocs István * egelőgazdálkodási ta­usztalatcserét tartottak Szécsényben, a járás legel­tetési bizottságainak elnö­kei és pásztorai részére — írja Herczeg Kálmán szé­csényi levelezőnk. Két nap alatt 23 hold kuko­rica kapálásával végeztek a szalmatercsi Győzelem Tsz tagjai. Bekapáltak 4 hold iker- sorosán vetett kukoricát is. ★ Két géppel egyszerre si- lóznaik a Hényeli Állami Gazdaságban. Az idén ezer köbméter silót készítenek repcéből, bíborheréből, réti­fűből és őszi takarmány­keverékből. ★ Jól halad a növényápolás Ri- mócon. A község dolgozó pa­rasztjai befejezték a burgonya kapálását. Jó ütemben halad a kukorica ápolása is. Már 325 holdat kapált ai erdőkürti gépállomás (Tudósítónktól.) Jól halad a növényápolás a pásztói járásban. Az Erdőkürti Gépállomás 325 holdon végzett eddig a kapálással. Mór csak 35 hold hiányzik tervük teljesí­téséhez. Különösen Tóth Ká­roly és Pavkó Mihály végez­nek derekas, jó munkát. Tóth Károly eddig 148, Pavkó Mi­hály pedig 128 holdat kapált. A növényápolásban a terme­lőszövetkezetek mutatnak pél­dát. Különösen a héhalmi Áp­rilis 4 és a palotási Május I Tsz tagjai dicsekedhetnek jó eredményekkel. A hóhalmiak 15 hold borsójukat már kétszer kapálták meg. 8 holdon ki­egyelték a répát, és 20 hold ku­koricájuk sorközeinek kapá­lása is befejezéshez közeledik: Ambrus Lajos A Kosik Miklós, a Pász- <| tói Gépállomás legjobb J traktorosa tavaszi tervét J 433 százalékra teljesí- J tette. Az elmúlt észtén- J dobén sztahanovista ok- J levelet kapott, ez évben J pedig „szakma kiváló- J ja” jelvénnyel tüntet- J ték ki. Jó munkával ké- « szül a traktorosok nap- J jára. J Nándori Pál, a Berceli 5 Gépállomás műhelyve- a zetője. Nagy része van ; abban, hogy a berceliek í május 31-ig végeznek a í tavaszi gépjavítással. A ; cséplőgépek javítását < £ már befejezték. ■*' MMtuutniiiuutuimiaa Társadalmi munkában több mint 1 kilométer hosszú árok tisztítását végezték el a kallói dolgozó parasztok. Ezzel a munkával mintegy 130 hold rétet óvnak meg, az elöntés­től. ’mTTWm»TTT»W»T»WTT*J A TRAKTOROS NAPRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom