Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-30 / 43. szám

ff «ZABAD >Ofi«(n 1956. május 30. Nógrádi öreg harcosok között- Egy regény írása közben _ Nem itt születtem. Bölcsőm nem e tájon ringatott egykor... Lehet-e enyém? Sorsom a sorsa? Múltja — ifjúságom? Hiszen a szót is másként ejtem én. Fogadhatom-e gyermekként anyámnak, a férfiévék higgadt derekán, hogy emlékemként éledjen a bánat, mely felgyülemlett ezüstös haján? S a l.arc, az ínség — mintha éltem volna közöttetek és mindig veletek... Gyerekszívemet más bánat sodorta, hogy gondolatban társatok legyek. Én úgy érkeztem, mint a kikötőbe a léket 'kapott tántorgó hajó. mint hajótörött, ki tudja a ködbe‘ ott várja a part, a szabadító. Mit számít, honnan életemnek magja, hogyha éltetőm ez a televény. itt szívja nedvét ága, lombozatja, — nem, nem lehet hogy ne legyen enyém. Vér és verítékírta harcotoknak szépsége kigyúlt bennem és ragyog, mint nap sugara fényében a holdnak, mint holnapunkban a hű tegnapok. mint tó vizében az esteli fények, mint gyermekekben anyák és apák. — csúcsaitokra fel kell, hogy érjek, öreg elvtársak, igaz katonák. Ti legyetek csak harcomban vezérem, s az emberségben, hű névtelenek. S e század fényét bennetek felérem. Sulyok Andrások, Kristóf József ék. GYERGYÁN ERVIN Ankétot tartottak a Fény a hegyek között c. regényből Nemrégiben jelentette meg a Katonai Kiadó Szilvási Lajos: Fény a hegyek között című re­gényét. A műben a salgótarjá­ni szénmedencében harcoló nógrádi partizánegység hősi harcait örökítette meg az író. Május 27-én délelőtt a Kato­nai Kiadó ankétot rendezett a műből, Salgótarjánban. A vi­tát a könyv írója. Szilvási La­jos vezette. Az ankéton részt vettek a partizánegység ma is élő harcosai is. Veszprémi őrnagy elvtárs, a MÖHOSZ elnökének megnyi­tója után Szilvási I.ajos mon­dotta el röviden, hogyan is lett író, majd arról beszélt, ho­gyan született meg a Fény a hegyek között című regény. Amint az a hozzászólásokban is elhangzott — a regény tet­szett az olvasóknak, hiszen va­lóban a felszabadulás előtti évek nehéz küzdelmeit vetí­tette a régi harcosok elé. Básti elvtárs — a megyei könyvtár dolgozója — viszont a regény komoly, földrajzi téve­déseire mutatott rá, amely an­nál is szembetűnőbb, mert a nógrádi emberek nagyszerűen ismerik szőkébb hazájukat. Kár. hogy a könyvet a je­lenlévők közül viszonylag ke­vesen olvasták, s így komoly vita nem is alakulhatott ki. In­kább partizán tevékenységüket ismertették a jelenlevőkkel a régi harcosok, ami korántsem hiba, mert mint ahogy maga az író is említette, további munkáiban szívesen használja fel Bandúr Gyula, Kozik Fe­renc. Kovács Kálmán. Princz József és Szabó József élmé­nyeit. Fordítsunk nagy gondot a cukorrépa egyelésére p lérkezett a cukorrépa ápo- lásánaik legfontosabb sza­kasza, az egyelés. Minden ál­lami gazdaságban, termelőszö­vetkezetben és egyéni gazda­ságban meg kell kezdeni ezt a munkát, és minden erőt erre kell összpontosítani, mert az egyelés minőségén múlik leg­többször a jó termés. Az idejé­ben kiegyelt répa szinte szem­látomást fejlődik, és rohamo­san beborítja a sorközöket dús leveleivel. Nagy gondot kell fordítani az egyelés minőségére. A leg­jobb módszer az. ha a kis egye­lőkapával kibontjuk a répa­bokrot, kiválasztjuk a legerő­teljesebb, legegészségesebb nö­vényt és azt a földhöz nyomva, meghagyjuk, a többit pedig ol­dalhúzással, gyökerestől ki­húzzuk. A meghagyott répa kö­rül a talajt megporhanyítjuk. A cukorrépát általában 24 cen­timéter növénysortávolságra egyeljük ki. Ezt a távolságot gondosan tartsuk be, mert a túlságosan ritka, vagy egyen­lőtlen távolságban végzett egyelés egyaránt csökkenti a termést. A legtöbb gazdaságban a répa egyelésénél a következő hibákat követik el: 1. Későn kezdik az egyelést, és kevés munkaerőt mozgósí­tanak erre a munkára. Ezért az hosszú ideig elhúzódik, meg­késik. a növény nem tud teljes egészében kifejlődni. 2. Nem kapálják, lazítják meg kellően a földet a kiegyelt répa körül. Ezáltal a fiatal nö­vény kevés csapadékhoz jut. 3. Nem válogatják ki a leg­erősebb répákat. 4. Túl ritkára, vagy egyenet­lenül egyelnek. A répaegvelés lassú munka. Ezért ott, ahol jól beállt, hiány­talan a répa, ott meggyorsít­hatjuk úgy. hogy a kézi egye­lést megelőzően, keresztben, kapálógéppel a sorokat átvág­juk. A gép kapáit úgy kell be­állítani, 'hogy a kívánt növény­távolságra, fészekben hagyja meg a répát. Ezután kézzel csak a meghagyott csomókat kell gondosan kiegyelni. Az egyeléskor nagyon összetipor­juk a talajt, ezért az egyelés után mielőbb kapáljunk. Ezt — az úgynevezett második ka­pálást — lehetőleg kézzel vé­gezzük, mert így az esetleg még megmaradt kettős répá­kat, vagy a répatöveknél meg­húzódó gyomokat el tudjuk tá­volítani. A többi kapálást már géppel végezhetjük. Minél többször kapáljuk a répát, an­nál nagyobb terméseredményre számíthatunk. MAGYAR—ROMÁN BARÁTSÁGI ESTEK Magyar—román barátsági estet rendez a TTIT június 7- én Salgótarjánban, az acél­áru gyári kultúrotthon ban. A barátsági esten részt vesz a ma'*varorszá2i román nagykö­vet és attasé. A központi kül­dött előadását vidám kultúr­műsor követi. A műsorban né­pi tánccsoportok, énekkarok lépnek fel. Közreműködik a városi vonósnégyes is. Az elő­adás után a Pacsirt. " ro­mán film került bem sra. Az ünnepélyes este 8 kor kezdődik. Ezt megelőzően június 5-én Pásztón. 6-án pedig Bal assa- gyarmaton rendeznek hasonló baráti estet. /Püti Amíg a tereskei lányok a második helyre jutottak Szirtesi Gizella, fiatal tanítónő példás munkája T I kis faluként hú­I ereske zódlk meg a rét­sági járásban, a Cserhát és a Börzsöny hegység lábainál. A fa­lut, melynek lakói alig vannak többen ezernél, csodálatosan szép környezet övezi. így azután nem is lehet csodálkozni azon, hogy aki egyszer megfordult ebben a faluban, sokáig nem tudja elfe­lejteni. Szirtesi Gizella, az álta­lános iskola fiatal tanítónője is igen megszerette ezt a környé­ket. pedig alig múlt két éve, hogy mint kezdő pedagógus ér­kezett Tereskére. Szirtesi Gizella a fővárosban tanult, ahol a vég­ző növendékeket azzal bocsá­totta el útjukra a tanítóképző testnevelője, hogy bárhová is ke­rülnek. sose feledkezzenek meg a sportról. Nos hűt. Szirtesi Gi­zella ezt jól a szivébe véste. Ez annál is könnyebb volt nála. mi­vel ő maga Is nagyon szerette a sportot, s az intézet egyik leg­ügyesebb tornásza volt. S ö el sem tudta képzelni, hogy lenné­nek olyan fiatal leányok, akik ne kedvelnék a tornát. Amikor azután a tereskei is'- kola igazgatójánál. Harsány! Ele­mérnél jelentkezett, hamarosan a testnevelésre terelte a szót. s érdeklődött arról, hogy tornáz­nak-e a tereskei lányok. A válasz után ugyancsak meg­lepődött a fiatal tanítónő, mert az iskola igazgatója kijelentette, hogy csak addig sportolnak a te­reskei lányok, amíg iskolába jár­nak. Ez kissé elgondolkoztatta Szirtesi Gizellát. Majd csendben megjegyezte, hogy azért ő mégis megpróbál női tornászcsapatot alakítani. Az Igazgató próbálta megmagyarázni, hogy nem a lá­nyokba van a hiba, hanem a szülőkbe és a nagyszülőkbe, akik nem egyeznek abba, hogy leányaik, unokáik az iskola el­végzése után tovább is sportol­janak. A fiatal tanítónő miután el­foglalta állását, látta, hogy a fa­lusi leányok sok szoknyában jár nak testnevelő órára. Megint meglepődött egy kissé. Azonban gondolt egyet, s a következő testnevelő órán, amikor a VIII.-os lányok készültek tornára. Szir­tes! Gizella tornaruhába öltözve jelent meg. Most pedig a lányok nem tudtak hová lenni a megle­petéstől. amikor meglátták taní­tónőjüket. ök még soha nem lát­tak ilyet. A tanítónő pedig meg­magyarázta a lányoknak, hogy a tornaruhában mennyivel köny- nyebb a mozgás, és a gyakorla­tokat is könnyebben lehet végre­hajtani. hiszen nem akadályoz a sok szoknya. Volt is sikere Szirtesi Gizellá­nak. Meg Is Indult odahaza a fia­talok rohama a szülők ellen Zachár Ilona és Gubits Ilona is könyörögtek a szüleiknek, hogy nekik tornaruha kell. mert így könnyebb tornázni, s így még e ruha sem rongálódik. A szülőt egyik ámulatból a másikba es­tek, amikor azután meghallották, hogy a tanítónő is így tornázik. Végül Is győzött a fiatalok akarata, mert nincs az a szülői szív, amelyik megtagadná a gyermeke kívánságát, ha teljesí­teni tudja. így a tereskel iskola latokat a testnevelési órán. Szlr­ban titokban úgy gondolták, hogy hamarosan keresztülhúzzák a tanítónő számítását, mert hi­szen kimaradnak leányaik az is­kolából. s akkor véget vetnek ennek a bolondságnak. Ilona, Zachar Ilona és a többi tereskei fiatal annyira megsze­rette a tornát, hogy eljárogattak az iskolába a tanító nénivel to­vább tornázni. A szülők ezt nem nézték tétlenül. Kijelentették a leányoknak, hogy megtiltják a további fornát, mivel most már nem járnak Iskolába, s így Is parancsolhat nekik tövé az iskola. A leányok szomorúan elpana­beneveznek az alapfokú tornász­bajnokságra. De azért nem esett kétségbe. Megvigasztalta a leányo­kat, majd sorra bekopogtatott a szigorú szülök ajtaján. Először mindenütt hűvösen fogadták. miért lennének különbek be, ha a szülök ezt nem enge­dik? Ez a hiúsági, rátartisági ér­nem lehet. Velkei Mária voltak az elsők akik ismét megkezdték a mun kát a tornászcsapatban, de nem­sokára jöttek a többiek is. így azután 1954 őszén már együtt volt a csapat, s folyt a készülő­dés 1955 tavaszán olv-an <" lett a járásban, maguk mögött hagyva sokkal nagyobb közsé­gek csapatait. A megyei döntő­ben azután csak kis pontkülönb­séggel kerültek a második hely­re. a nagylóciak mögött. Ez kissé lehangolta a tereskei szü­lőket. De jött a szép szereplés eredménye: a JTSB gyönyörű tornafelszereléssel ajándékozta meg a tereskei lányokat. A fia­tal tanítónőt és a tereskei tor­nászlányokat nem törte le a 2. helyezés, s így vigasztalták meg a szomorkodó szülőket: no majd az idén sikerülni fog az, ami először nem sikerült. S , ml itt végignéz­ahogy zük a lelkes te­reskei lányok készülődését, ed­zését, az az érzésünk, hogy bi­zony most az 1956-os falusi spartakiádon nagyon meg kell küzdeni a nagylóciaknak, ha meg akarják tartani az elsőségüket a tereskei tornászlányok előtt, akik nagyot fejlődtek Szirtesi Gizella odaadó, fáradhatatlan munkája nyomán. — G. J. — Egy salgótarjáni sportoló készül az olimpiára Ifi. Décsei Ferenc, a Salgótarjáni Acél­árugyár időelemzőjé­nek irodájában dol­gozik. Ez a szorgal­mas sportember a Zalka Máté lövész­csapat kiváló tehetsé­ge, aki már a Hel­sinki olimpián is he­lyet kapott a magyar céllövő-csapatban, s most a Melbourne-i olimpiára készülő magyar céllövő keret tagja. Megkértük őt. hogy mondja el olva­sóinknak. hogyan ké­szülnek erre a nagy seregszemlére. — Mióta összeállí­tották az olimpiai ke­retet. 1955 novem­bere óta részt veszek a keret munkájában. — Az olimpia ugyan még messze van. hi­szen csak november­ben kezdődnek Mel- bournben a verse­nyek. de már mi megkezdtük az elő­készületeket. Egyelő­re még a kondíció javítást végezzük. Ebben a szakaszban sok a kiegészítő sport, a futás, úszás, torna, amely azért szüksé­ges, hogy megfelelő erőnléttel rendelkez­zenek a versenyzők. A későbbiekben már csökkenteni fogjuk a kiegészítő sportot és mind nagyobb szere­pet kap a szakmai edzés, a lövészet. — Az idén, tekin­tettel arra, hogy az olimpián erős küzde­lem várható, az OTSB ennek megfelelően igen erős nemzetközi programot állított össze számunkra, amelyen hat nemzet­közi verseny szere­pel. Júniusban Var­sóban, júliusban Prá­gában, augusztusban Budapesten, szeptem­berben Bukarestben, októberben Moszkvá­ban veszünk részt versenyen. Ez az erős felkészülés azért szükséges, hogy a céllövök hozzászokja­nak a nemzetközi versenyek levegőjé­hez, hogy aki MeJ- bournbe ki kerül, az már minden szem­pontból edzett és ru­tinos legyen. — Sajnos, meg kell mondanom, hogy pillanatnyilag még nem a legjobb for­mában vagyok. A ke­retversenyek meg­kezdése óla — kb. egy hónapja — min­den szombaton és vasárnap összemér­jük erőnket. Én a keretversenyekre való felutazással két napot töltök el, amely bizony számomra hátrányt Jelent. Ami­kor azután huzamo­sabb ideig Budapes­ten vagyok, akkor az eredményem kb. 15 — 20 pontot javul. Remélem azonban, hogy a komolyabb versenyek előtt is­mét elérem formá­mat és a pillanatnyi­lag meglevő hátrá­nyomat sikerül le­dolgoznom. — Be kell valla­nom. hogy a verse­nyeket illetően nem félek, mert eddig még mindig sikerült a megfelelő időpont­ban elérni azt a for­mát, ami szükséges volt. Remélem ez a jövőben is Így lesz. — Az elmúlt évi Európa-bajnokság és az azt megelőző vi­lágbajnokság bebizo­nyította. hogy a szov­jet csapat a világ legjobbja. Természe lesen a többi nemzet sportolói is erősen készülnek az olim­piára és mint értesül­tünk, ugyancsak ra­gyogó eredményeket érnek el a svédek, norvégek, finnek, svájciak és az ame­rikaiak is. Természe tesen ez ösztönöz bennünket arra, hogy lelkiismeretesen készüüünk mi is. — Remélem, hogy a Melbourne-i olim piáról ugyanúgy mint eddig a felsza­badulás óta elmúlt két olimpiáról is a céllövök aranyérem­mel fognak haza térni, habár nagyon erős a nemzetközi mezőny. TOTÓ a június 3-i fordulóra százalék Esély. MÉRKŐZÉS A ml tippünk 1 X 2 20 30 50 Belgium — Magyarorszáq Az utóbbi időben gyengébb játé­kot nyújtó magyar labdarúgók az esélyesebbek. 2 50 30 20 Pénzügyőrök—Vasas Izzó A papírforma az otthon játszó csa­pat győzelmét mutatja. 1 X 80 20 — Bp. Szikra — Vasas Dinamó Szinte biztosra vehető a Szikra győzelme. 1 40 30 30 Zalaegerszegi D.—Sztálin város Tipikus háromesélyes mérkőzés. 1 X 50 30 20 Pécsi Törekvés—Komlói Bányász A pécsiek győzelme várható ezen a találkozón. • 1 40 30 30 Törekvés Szállítók —Győri Vasas Szoros eredményt, s talán pontosz- tozást ígér a találkozó. X 50 30 20 Kaposvár — Budafok Kaposváron a lelkes hazai csapat győzelme nem lenne meglepetés. 1 X 40 30 30 Soproni Törekvés—Váci Bástya Még Sopronban is esélyt adunk a Váci Bástyának. X 2 30 30 40 Tud. Temesvár —Dinamó Bukarest A 3. helyezett Bukarest győzelme valószínűbb. X 2 30 30 10 Sztál In város—Láng Ploesti A Sztálinváros a kiesés ellen küzd, s így 4. helyezett Ploestlnak na­gyon meg kell küzdeni. X 2 50 30 20 Juventus—Bologna A két olasz középcsapat küzdelme is inkább a hazaiak győzelmét ígé­ri. 1 X 30 30 40 Genoa — Fiorentlna Az első helyezett Fiorentlna jobb formában van. s így nekik adunk esélyt. 2 X Szegedi Haladás— Salg. Bányász 0:0 (0:0) Szegeden igen nagy érdeklő­dés melett mérkőzött meg a két NB I.es csapat. A mérkőzés fo­lyamán az első félidőben inkább a hazaiak, míg a másodikban a vendégek voltak fölényben. De mindkét oldalon a jól játszó vé­delemmel nem tudtak megbir­kózni a csatárok, s a kínálkozó helyzeteket sem tudták góllá ér­tékesíteni. Igv azután- nagy küz­delem után igazságos döntetlen eredménnyel osztozott meg a két együttes a bajnoki pontokon. Salgótarjáni Vasas— Kecskeméti Dózsa 1:1 (1:0) Salgótarjánban a Vasas Sta­dionban nagy küzdelmet vívott egyiiiétsal a két együttes. Az el­ső félidőben a hazai csapat ját­szott jobban és eredményeseb­ben. Ekkor még bírták erővel a tarján! fiúk. Nagy szép góljává' l:0.ás vezetéssel fordult a hazai együttes. A második félidőben vissza­esett a Vasas, s a vendégek Irá­nyították a játékot. Egy kapu- előtti kavarodásnál azután ki is egyenlítettek. 1:1. A Vasas erőn­lét terén alul maradt ellenfelé­vel szemben. Az utolsó percben egy szép támadást vezettek, amelynél a 16-oson belül kézzel nyúlt a labdához a kecskemé­tiek hátvéd ie. Azonban a Játék­vezető érthetetlenül a 16.ősről rúgatta a büntetőt, melyet Balga nem tudott értékesíteni. így vég­eredményben pontot hagyott Salgótarjánban a listavezető kecskeméti együttes. Nagybátonyi Bányász— Miskolci Törekvés 0:0 Nagybátonyban Is nagv küz­delem alakult ki a két együttes találkozóján, ahol általában a hazai csapat játszott fölényben az egész mérkőzésen, de a csa­tárok a legjobb helyzetekben is túl sokáig tartogatták a labdát, s így mindig Jókor tudott közbe­avatkozni a miskolci védelem, s meg tudta akadályozni a gól­szerzést. Végülis gólnélküli láték után megosztozott a pontokon a két együttes. A MEGYEI LABDARUGO- BAJNOKSÁGÉRT: Naqybátonyi Bányász II.— Bqyarmati Dózsa 3:2 Nagybátonyban a hazai csapat lelkes játékkal győzte le a lóké- pességü balassagyarmatiakat. Pásztói VM— Kisterenyei Bányász 0:2 Pásztón a hazai fiúk lelkes já- • téka hiába való volt. mert nem tudták megakadályozni a bányá­szok győzelmét. St. Vasas II — Baqlyasaljai Bányász 1:1 Kemény. helyenként túlke- mény játék folyt a találkozón, melyen pontosztozás született. St. Erőmű — Zp. Bányász 2:1 Az Erőmű meglepetést akozott a jó és eredményes játékával, mellyel legyőzte a Zp. Bányászt. Jobbágyi Vasas— Forqácsi Bányász 1:2 Jobbágyiban kemény hare folyt a két csapat találkozásán, ahol a rutinosabb vendégcsapat szerezte meg a győzelmet. St. Üveggyár —Salqói Bányász 2:1 A salgótarjániak csatárai ered­ményesebbnek bizonyultak, mint a vendégeké, s így győzelmük megérdemelt. Apróhirdetések Hálószoba, konyhabútor, kom­binált berendezés jó minőség­ben asztalosnál Budapest. Pé- terfy Sándor u. 17. Refcamiéik, fotelok, székek, ke­vés előleggel, hathavt részletre rendelhetők. Závodszky. Buda­pest. Dohány u. 5. Kétszemélyes patent rekamié. fotelok, székek, egyéb kárpitos- áruk epetíáya’ lószőrrel. Buda­pest. Th&kföly^' 3. Gyárilag i a tű mült'nry illői pótban elun, evarnándoijien Bútormá:1 ír belépésre í (pari Vállal"­* 23X27 mére- cástalan á'.la- Jánoenál, Ma­keres azonnali ariánl Vegyes­S?AKa 10GRAD Az M0I K jrao meavel bizottságának-si a megyei tanács 1; »la Felelő» kláic Hatdú József Szerkesztőiig, *= kiadóhivatal: Salgótarlán. -lamianlcb út 2. Telefon 18 74 19-74 16-83 Teriesztik: a Meevel Postahivatal H'r!aposztálv8 és htrtapkezbefltll postahivatalok Előfizetés- nostaí hivataloknál é.s kézbesítőknél! Havi előfizetési dlt 3.50 Ft Szikra I.annvomda Budapest VIH Rftkk Szilárd u 6j Felelős vezető: kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom