Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-30 / 43. szám

rötwtk, üihik luiqij, tmnztti ihjjpüjil^wt A jobb, egészségiig rí ellátottságért lyfásodik ötéves tervünk ján azt a bizonyos 10 látoga- tervezete szerint a kör- tást csak igen nehezen tudja zeti kezelőorvosok arányszá- elvégezni a kismamáknál. Itt mát 15 százalékkal kell meg- is sokat segíthetne a tanácsok emelni, ugyanakkor az ipari aktivitása, vidék jellegű, de ezen túlme- Mindenképpen helyes lenne nőleg a falűsi körzeti orvosok a városoktól, gyógyszertárak, mellé körzeti ápolónőket kell kai rendelkező községektől tá- rendszeresíteni. A szakrende- voleső falvak gyógyszertárral, lés megjavítására 25 százaié- vagy kézigyógyszertárral való kos óraszám-emelkedést ír elő ellátása. Salgótarján dolgozói a tervezet s kitér a mozgó szakorvosi szolgálat fejleszté­sére is. Nagy súlyt helyez a tervezet az iskolaorvosi ellátás megja­vítására (például 7000 iskolás­azt szeretnék elérni: a cent­rumban kettő, a város két szé­lén pedig egy-egy gyógyszertár álljon rendelkezésre. Fekvöbetegellátó intézmé­nyek, körzetek egészségügyi ra egy főfoglalkozású fogorvos), munkáját ellátó középkáderek a jobb üzemorvosi ellátottság- megfelelő mennyiségű ellátott­ra (például 200 dolgozóra jus- ságát biztosítani látszik a terv, son egy üzemorvos). Anya- és csecsemővédelem terén el kell érni azt, hogy 1960-ra a szülések 75 százalék­ban intézetekben történjenek: A közegészségügyi, járvány­ügyi rész tervezete többek kö­zött előírja, hogy minden köz­ségben és városban tisztasági fürdőt kell létesíteni, a fertő­ző megbetegedések gyógyításá­ra alkalmas intézeti ágyak szá­mát úgy kell növelni, hogy minden százezer lakosra 40 ágy jusson. Ha már most az egyes rész­feladatokat nézzük, hozzá­szólásunkat, javaslatainkat sorrendben az alábbiakban te­hetjük meg: IT örzeti orvosi állások fej- lesztésénél gondolnunk kell arra, hogy először a már meglevő, megszervezett, de be­töltetlen, üres körzeti orvosi állásokat kell betölteni. Ehhez persze mindenkor a helyi ta­nács segítsége lenne szükséges a lakásprobléma megoldásá­nál. Ezenfelül a Nógrád me­gyei igény ezen a területen 15 új körzet szervezése. A körzeti ápolónő beállításá­val í'észben tehermentesített körzeti orvosoknak törekedni­ük kell az úgynevezett kisla- boratóriumi munkák elvégzé­sére, hogy a szakrendelés mun­káját tehermentesítsék. Mindenképpen szorgalmazni kellene a körzeti orvosoknak gépkocsikkal való ellátását, különösen olyan területen, ahol körzetéhez tanyaközpontok, külső települések tartoznak, nem is szólva szomszéd körze­tek helyettesítéséről. Ajánlatos lenne az ipari jel- legű vidéken működő gyógyító amikor a második ötéves terv végére 13 000 középkáder ki­képzését javasolja. Helyesnek bizonyul az a törekvés is, hogy elsősorban érettségizett vég­zettségűeket vegyenek fel a szakiskolákra. Megfontolandó azonban, hogy a lényegében kevesebb felelősséget jelentő hivatali pályán elért ugyan­azon, vagy még magasabb bér- kategória, a kevesebb fárad­ság, a kevesebb lemondás nem Más'k probléma az üzemor­vosi kérdés. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy üzemorvos­nak csak legutoljára mennek el az orvosok. Hogy miért? Ennek több oka van, de azt hisszük, nem lenne helyes el­hallgatni az anyagi érdekeltség kérdését. Nem lenne elveten­dő gondolat az üzemorvosok bevonása a premizálásba, mert hiszen a termelésben közvetve ők is érdekelve vannak (üzem- egészségügy, táppénzállomány stb.). Czociális jutalékok terén ^ — amennyiben az elkö­vetkezendő években erre lehe­tőség lesz, a termelés növeke­dése. az önköltség csökkentése, a termelékenység emelkedése által — méltányos lenne pél­dául az özvegyi nyugdíj folyó- síthatóságának határidejét 55 évről 50 évre leszállítani, mert a szakmát nem tanult, törődött nők elhelyezkedése munkate­rületen nem könnyű feladat 50 éven felül. Talán csak a távoli jövő ígérete még, de — szintén elsősorban a nemzetgazdaság rendelkezésére álló anyagi le­hetőségektől függ — méltá­nyos lenne a nehéz testi mun- rokkant­lesz-e vonzóbb, mint az egész ségügyi munka jelenlegi terű- kásoknál a szakmai létén elérhető lehetőségek, ság bevezetése is. vagyis fizetések? Habonyi Zoltán A héhalmiak munkához látnak A második ötéves terv irány- Másik igen fontos része e'veit már többször igen rész- községi tervnek a kopár legelő­letesen megbeszélte a községi tanács a tanácstagokkal és a népnevelőkkel. Nagyon fontos feladatnak tartjuk az évről évre megis­métlődő baromfivész 100 szá­zalékos felszámolását, az állat­orvos utasításainak pontos be­tartásával. oldal és lapályos legelőrészek teljes fásítása akác- és nyárfa­csemetékkel. Végül tervbe vettük szőlő és gyümölcsös telepítését az erre megfelelő határrészeken. Molnár István tanácstag, Héhalom. Az ötéves terv tanulmányozása közben A hibrid (heterózis) kukorica és jelentősége „Fokozottabban kell kitér- mű állami elismerésben része- ieszteni a nagyobb és jobb mi- Bylt középkorai sárga lófogú nőségű terméshozó .vetőmag- f itaJhibrtd kukoricát. amely fajtákat. 1960-ban a kukorica , vetésterületének legalább 50 ..F” korai es „aranyozon sár­százalékán kell hibrid vetőma- ga lófogú kukoricák kereszte­got használni”. (Az ötéves terv zéséből származik. Jellemzője hogy kezdettől gyors fejlődésű. Levélzéte nagyszámú és dús. irányelveiből). Ma már vitathatatlan, hogy 1»*** «..zto-normíjí. or- J SSSTÄSSfÄ Szír, «fe ig« m«„. «zép- vosi vonalon legalább megkö- folytatott fajta összthasonlí- korai érésű, tehát már szep- zelítőleg, de középkáderi szín- tu kísérletek és nagyüzemi pró- tember végén — átlagos időjé- ten mindenképpen a fővárosi bak eredményei beigazolták, rási viszonyok mellett — be- szintre emelni. Ezt az igen ma- hogv a fajtahibrid kukoricák érik gas ágykihasználási százalék ugyanazon körülmények kö­és az igen alacsony ápolási na- ^ 15_2o százalékkal na-................................................... ......... pl átlag teszi indokolttá. Fon- bb teralést adnak, mint a tos lenne ugyanekkor a fekvő- tjsztafaiták. Fajtahibrid vetőmagot kél különböző kukoricafajta ke­resztezéséből kapunk. A veté­sét úgy végezzük el, hogy egy sor apául választott fajta vál­takozzék két sor anyául vá­lasztott fajtával. A címerhá- nyás idején az anyasorok cí­mereit le kell szedni. íav a beporzás az apasorokon ter­melt pollennel történik. Az anyanövények lecímerezését azért kell elvégezni, mert ha a megtermékenyítésben nem­csak az apanövénv pollené vesz részt, nem kapunk teljes értékű hibridvetőmagot. A tö­résnél arra kell vigyázni, hogy ne keveredjen össze az apa és anyasorok termése, mert hib- ridvetőmagnak csak az anya­töveken termelt kukorica fe­lel meg. Az apasorok termést csak takarmányozásra hasz­nálható. Melyek a hibridkukorica elő­nyös tulajdonságai? 1. A közönséges fajtánál 15 —20 százalékkal többet terem. 2. Erős szára és gyökérzete van. így aratásig állva marad. 3. Ellenállóképes a kóroko­zókkal és a kártevőkkel szem­ben. 4. Kiváló minőségű a szem- terméke. . Ellenálló a késő tavaszi ét kora őszi fagyokkal szemben 6. Jó tápanyag felvevő. 7. Hőség és asszálytűrő ké­pes. 8. Képes arra. hogy csőter­mését zöld száron és zöld le­velek között beérlelje. 9. A növényállomány ki­egyenlített. Megyénk területén már eb­ben az évben is nasv terü’e- ten vetettünk Övári 5-ös szá­Az acélárugyár rúdvaslizem dolgozóinak javaslataiból Molnár István, az üzem­rész szakszervezeti titkára a szállítószalag mielőbbi beveze­tését javasolta. „A fokozatos, de mindig felfelé ívelő terme­lést a még régi, elavult szállí­tási módszerrel nem biztosít­hatjuk. A többtermelés egyik alapfeltétele a gépesített, sza­lagrendszerű, fizikai munkát nem igénylő szállítás. E szalag üzembehelyezése azért is szük­ségessé válik, mert négyméte- les rúdacélok gyártását kezd­tük meg, amelyek nehezen szállíthatók gépesítés nélkül“ — mondotta. Molnár elvtárs azonban nemcsak az újabb gépesítéstől, hanem a munkaverseny jobb szervezésétől is szép eredmé­nyeket vár. Ez pedig a szak- szervezeti bizalmiak, üzemve­zetők együttes szervező mun­káján múlik, a verseny meg­hirdetésén, a versenyállás ér­tékelésén, ismertetésén. „Üze­münk munkásai csak a máso­dik negyedév elejétől tettek hónapos verseny vállalásokat, s már ez ideig is sok sikerrel. Az eredmények azonban fokozód­hatnának, ha az üzemvezetőség több figyelemmel kísérné a versenyt, s népszerűsítené az élenjárókat" — számolt be ta­pasztalatairól Molnár István. Novoszáth Ferenc, a rúdvas- üzem vezetője a termelékeny­ség emelését a jobb anyagellá­tástól várja: „Az első negyedévben nem tudtunk eleget tenni köteles­ségünknek, anyaghiány végett. Kérésünk tehát az, hogy a má­sodik ötéves tervben megfelelő időben, jó minőségű anyaggal és korszerű húzógéppel lássa­nak el bennünket. Az elavult berendezés kicserélését mind a íúbbtermelés, mind pedig üze­münk túlzsúfoltsága tenné szükségessé. Az új húzógépek ugyanis nagyobb teljesítmé­nyűek és kisebb helyet foglal­nak el. A rendszeres anyagel­látás és modernebb berendezés mellett mi is tudjuk köteles­ségünket: selejtmentes, ter­vünk szerinti mennyiségű árut adunk a második ötéves terv­ben.’1 Az üzem DISZ-titkára, Vis- kárdi János, a fiatalok nevé­ben szólt, amikor minőségi munkát, a tervük teljesítését ígérte. A DISZ-tagok azt sze­retnék, ha az üzemek közötti versenyben ismét ők nyernék az első díjat. Hogy a második ötéves terv megvalósítását elő­segítsék, mindannyian 100 százalékon felüli tervteljesítést fogadtak. Megyénk mezőgazdaságának fejlesztéséért Állattenyésztés Az ötéves terv végére me­gyénk szarvasmarha-állomá­mánytermelést kell bevezetni) Olyan takarmánybázis biztosí­tására van szükségünk, ame­lyek lehetővé teszik a termék­nyát 5 százalékkal kívánjuk hozamok lényeges emelését) növelni. Ez azt jelenti, hogy ál. lományunk, mintegy 50 900 da­rabra növekszik majd. A tehén­Nagy szükség van az Ipoly sza­bályozására. Az Ipoly kiönté­sei ugyanis évente mintegy állomány 15 százalékos emelé- 3000 katasztrális holdon teszik tönkre a takarmányt. Ha egy tehén évi takarményszükség- ben. Minden száz katasztrális letét 11 mázsának számítjuk, sével 1960-ban 21 220 darab te­henet számlálunk megyénk­holdra 8 darab tehén jut. Mind­ezzel párhuzamosan növekszik majd a tejhozam is. A második ötéves terv végére az egy te­hénre eső tejtermelés megyei átlaga eléri majd a 2250 litert, a tsz-ek törzstenyészeteiben pe­dig a 3000 litert. Ehhez termé­szetesen az okszerű takarmá­nyozás szükséges. Érdem sze­rint etetjük teheneinket, nagy fehérjetartalmú temegtakar- mányokat adunk nekik és be­vezetjük a zöld futószalagot. Nagy gondot fordítunk a mesterséges megtermékenyítés­re. Ez évben 2000 darabról 6000 darabra emeljük az insze- minálandó nőivarú állatok szá­mát. Ez a szám az Ötéves terv végére 13 000-re növekszik. akkor az elpusztult takarmány mintegy 6500 tehén évi széna­szükségletét jelenti. Ha szabá­lyoznánk a folyót és az eddig tönkrement takarmányt beta­karíthatnánk, körülbelül 86 400 kiló emészthető fehérjetöbble- tet nyernénk. A takarmánybázis növelésé­nek másik alapfeltétele a siló­zás. Öt év múlva a jelenlegi 64 000 köbméter helyett. 115 000 köbméter silót készítünk. Nagy lehetőségeink vannak állati eredetű fehérjetakarmá­nyok előállítására is. A balas­sagyarmati és a salgótarjáni vágóhídon nyert vérből vér­lisztet állíthatnánk elő. Helyesnek tartanánk, ha a A sertéstenyésztés fejleszté- nagyobb állatállománnyal ren- sében is nagy feladatok állnak delkező termelőszövetkezeteket előttünk. Célunk, hogy a megye tíz községében tiszta comval- tenyészeteket létesítsünk. Ko­a második ötéves tervben, lég­szárítóberendezéssel látnák eh Jelentős feladataink vannak casüldő-akciót szervezünk. Az az állategészségügy fejlesztésé- ötéves terv során legalább 250 ben. Legtöbbet a tbc, a májmé­darab tisztavérű cornval koca­süldőt kérünk a Földművelés- ügyi Minisztériumtól. A juhok számát 3900—4000 darabbal növeljük majd, ami az elmúlt évi állományhoz vi­telykór és a brucellózis meg­szüntetéséért kell tennünk. Cé­lunk többek között, hogy az öt­éves terv végére termelőszö­vetkezeteink szarvasmarha-ál­lománya gümőkórtól teljesen mentes legyen. A brucellózis szonyítva 10—12 százalékos megszüntetését a zárlati intéz­emelkedést jelent. A gépek fo kozottabb használata egyre jobban lehetővé teszi a lóállo­mány csökkentését. A második ötéves terv végére 10 000 da­rab lóval tartunk kevesebbet, mint az elmúlt esztendőben. Fejlesztjük baromfiállomá­nyunkat. Hogy ezt elérjük, el­sősorban a csibenevelésre kell nagy gondot fordítani. Legfon­tosabb feladatunk, hegy a ter­melőszövetkezeteknél rendsze­ressé tegyük az almon levő csi­benevelést. Ahol az adottságok megfelelőek, ott a csibéket elő­nevelésben részesítjük és azok körülbelül 30 dékás súlyban kerülnek a termelőszövetkeze­tekhez. Az első ötéves tervben a tojástermelés átlaga 76 darab kedések alkalmazásával, a kli- nikailag fertőzöttséget mutató apaállatoknak azonnali kieme­lésével, legalább három hó­napig tartó fedeztetés! tilalom­mal kívánjuk elérni. A májmé- telykór elleni küzdelmünk két­irányú lesz. Az egyik a meg­előzést szolgálja — ezzel szoro­san összefügg a patakok szabá­lyozása, az árvizes területek lecsapolása — a másik pedig a következetes gyógykezelés. Jelentős beruházásokat való­sítunk meg a második ötéves tervben. Gépállomásaink fej­lesztésére, öt esztendő alatt mintegy 19 millió forintot for­dítunk. Ebből az összegből építkezésre 14 millió jut. Pósz- tón és Tolmácson új gépállo­volt. 1956-ra ezt 95 darabra ki- mást létesítünk, a szécsényi és vánjuk emelni. Hogy fenti terveinket meg­valósíthassuk, fejlett takar­érsekvadkerti gépállomásokat pedig lényegesen tovább fej­lesztjük. beteg ellátó intézmények dől gozóinak tehermentesítésére úgynevezett szabadságolási pótlási létszám engedélyezése. T akáskérdés és egészség­•Li ügy elválaszthatatlan egymástól. Szakkáderi ellátott­ságunk igen nagy, mondhat­nánk egyik legnagyobb akadá­lya a lakáskérdés. A megépí­tendő új kórházak, rendelőin­tézetek mellé mindenképpen megfelelő lakást is kellene épí­teni. Gondoskodni kellene kórhá­zakban a megfelelő szakkönyv­tár létesítéséről, s amennyiben erre lehetőség van, úgy tapasz­talatcserék megszervezéséről mind bel-, mind külföldön, fel­ső- és középkáderi vonalon. Foglalkoznunk kell a fekvő­beteg-ellátó intézményekben a betegek nevelésével és felvilá­gosításával (betegek iskolája). Elsőrendű feladatként kell ke­zelnünk, különösen megyénk­ben a gyermekgyógyászat megfelelő szakorvosi ellátását. Példaként említhetjük meg, hogy amíg a lényegében azo­nos létszámú és gazdaságpoliti­kai jelentőségű Komárom me­gyében 18 gyermek-szakorvos működik, Nógrád megyében csak 5. Feltétlenül meg kell javítani ugyanakkor a közép­káderi normát is. különösen koraszülött-részlegeknél. Szük­séges lenne a gyermekgyógyá­szati ágyak számának növelé­se is. Sok problémát okoz az, hogy néhol a falusi szülésznők mun­kaideje nem eléggé kihasznált. Gondozási munkát szívesen vállalnának, de közlekedésük tiincs megoldva. Fuvarpénzt nem kapnak. Olyan szülésznő pedig, akinek nagy körzete van, közlekedési lehetőség hí­Szélesítsük tovább az ötéves terv irányelv-tervezetének vitáját Tanácskozás a vita tapasztalatairól és feladatairól a megyei pártbizottságon alatt álló gyár teljesítőképes-« Bégét, javasolta, hogy a máso­dik ötéves terv ideje alatt lé­tesítsenek egy új, nagyobb vasötvözetgyárat. s a meglévőt pedig rendezzék be egyéb kül­földről behozott titvöző és , , , _ , , megmunkáló anyagok gyártá­Néihany nappal ezelőtt az vekedjék. A nyers- és alap- kai és műszaki dolgozók ja- sára. MDP Nógrád megyei bízott- anyagok termelése 57—58 szó- vaslataira. Ezek a feladatok a Kukol Emil elvtárs. a Sal- sagán tanácskozásra gyűltek zalékkal növekszik a második következők: a fűrészszalag, a gótarjáni Erőmű igazgatója egy össze a megye ipari üzemeinek ötéves terv időszakában. borotvapenge, az órarúgó és a országos érvényű észrevételt igazgatói, főmérnökei, párttit- Trizna elvcárs ezután rátért tangóharmonika síp gyártása- tett a vitában, amikor elmon­kárai és szakszervezeti veze- az irányelvtervezet megyei vi- nak a megindítása, dotta, hogy az irányelv-terve­t,ői’ ^ tanácskozáson részt vett tája eredményeinek ismerteié- Egy sor nehéz műszaki fel- zet nem foglalkozik a nagyobb es felszólalt Hajdú József elv- sere. adat megoldása előtt áll a Sál- városok központi fűtésével, f megyei partbizottsa= Megyei lapunkhoz, a Szabad gótarjáni Vasöntöde és Tűz- pedig ez főleg az erőművek első titkára. r Nodraghoz már több igen ér- helygyár is, ezért a feladató- közelében könnyűszerrel meg­, A _ tanácskozás Trizma Janos tekes javaslat érkezett és Iá- kat Qravecz László igazgató oldható volna. Kukol elvtárs e.vtarsnak, a megyei partbi- tott napvilágot a lap hasáb- ismertette. Ezeket a feladató- a tanácskozás többi felszólaló- zottsag ipari osztálya munka- iám — állapította meg Trizna kat a gyárban készített áruk iával egyetértésiben hangsú- tarsanak tájékoztatója alap- elvtars, majd így folytatta: számának növelése adja, s lyozta, hogy célszerű a dél­jan felmerte a második oteves Most azon kell fáradoznunk mindkét gyár csak úgy tudja nógrádi erőműnek még a má- terv ipari vonatkozású irány- es gondolkoznunk, hogy a megoldani őket, ha még na- sodik ötéves tervben való meg- elveinek Nograd megyei vita- hasznos javaslatok be is ke- gyobb mértékben meghallgat- építése. Kovács József elvtárs. a mé­lát és útmutatásokat adott a rüljenek a tervbe. ja és kóri munkásainak ja. vita tovabbfolytatasahoz. Különösen szorgalmazzuk az vaslatait és észrevételeit. Az alábbiakban kivonatosan, olyan értékes javaslatnak a ismertetjük Trizna elvtárs tá- megvalósítását, mint amilyen lékoztatóját és néhány felszó- Lizsnyánszky Antal elvtárs- ialást. _ nak, p Salgótarjáni Acéláru­Trizna elvtárs tájékoztatóiá- gyár főmérnökének javaslata nak első részében vázolta a ózd és Salgótarján vasútvo- második ötéves terv legtöbb nai;al való összekötéséről. Én- jellemvonásait. Nevezetesen nek a javasiatnak a kivitelezé- nyersanyagtartalékaink foko- se a lx)rsodi és a salgótarjáni zottabb mértékű feltárását, va- iparvidéket összekötő 239' ki- lamint azt. mint mondotta lométeres vonalat mintegy 50 , hogy kilométerre csökkentené le s a második ötéves tervben egyúttal számos eddig a köz­lekedési hálózatból kieső köz­séget tenne könnyebben meg­közelíthetővé. A vitában elvtárs, árugyár A vitában felszólaló Hajdú József elvtárs megállapította, hogy a vita nem elég sokirá­nyú és azt sok helyen csak az üzem építésére szűkítik le. Je­lenleg — mondotta Hajdú elv­gyei pártbizottság ipari osztá­lyának vezetője nyomatéko­san felhívta a megjelent mű­szaki, párt- és szakszervezeti vezetők figyelmét arra, hogy szervezzenek gyáraikban mun­kásgyűléseket és aktívaérte­társ — még csak a mérnökök kézieteket. nem új ipari üzemek léte­sítése lesz a legfontosabb feladat, hanem a megle­vők korszerűsítése és fej­lesztése. Az iparosítást olyan ütem­ben folytatjuk — mondotta a továbbiakban Trizna elvtárs —, hogy 1955-höz viszonyítva 1960-ra országunk ipari tér­és az üzemvezetők hallatják hangjukat, pedig nekünk a művezetők és az egysze­rű munkások véleményét is meg kell hallgatnunk. a beérkezett javaslatok feldolgozására pedig ala­kítsanak szakbizottságo­kat. A Tanácskozás végén Trizna János elvtórs. a megyei párt­Tehát az a feladatunk, hogy bizottság ipari osztályának szélesítsük tovább az irányéig munkatársa a tanácskozás ta- tervezet vitáját, de a vita Jíö-k nulságairól szólva megállaní- Bérczes Henrik zepette egy percre sem feled- tóttá, hogy a megjelent mű- a Salgótarjáni Acél- kezünk meg napi tervünk szaki, párt- és szakszervezeti igazgatója és Sréter maradéktalan teljesítéséről^- vezetőknek, az irányelv-terve- Pái elvtárs pártbizottsági tag fejezte be hozzászólását Hajdú zet vitájának hátralevő részé- isn'értették a gyár legfonto- elvtárs. ben szélesebb mértékben kell sabb műszaki feladatait, ame- Szalay János elvtárs, a Ma- bevonni a munkások Töme- lyeknek megoldásához első- gyár Vasötvözetgyár főmémö- geit. mint ahogy ezt a vita el­melése 50—52 százalékkal nő- sorban szükségük van a fizi- ke, miután felmérte a vezetése múlt szakaszában tették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom