Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-23 / 41. szám

9

SZABAD AÓf.nin

1956. május 23.

A Magvar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottságának aktívaülés>s

ROSSZUL KIHASZNÁLT LEHETŐSÉGEK

— Gondolatok bányászszállóink kulturális helyzetéről Egy bányászszállóban kérdeztem meg:

— Szabadidejében mit csinál?

A kérdezett vállat vont:

— Unatkozom.

Meghökkentő válasz, főleg fiatalembertől. Hozzászoktunk valahogy a panaszokhoz: nincs időm, értekezlet értekezlet után, bele kell bolondulni a munkába!... és eszünkbe sem jutna, hogy sokan nem tudnak mit kezdeni a szabadidejükkel. Mert ilyenek is vannak.

Mennyi kihasználatlan lehetőséig?! Pedig az anyagi fedezet is megvolna a szervezett gondoskodásra.

Nemrégiben több bányászszállót vizsgáltunk meg. A megvizsgált munkásszállók különböző képet mutattak. Volt köztük új, szépen felszerelt, volt barátságtalan, zsúfolt. Abban azonban valamennyi megegyezett, hogy a szórakozási lehetőség nem kielégítő. Persze, itt is nagyok az eltérések. Az új nagybátonyi szállók felszerelése magasabb igényeket is kielégít: világvevő rádió, magnetofon, minden szobában hangszóró, az ágyak fölött beépített lámpa. Amit a technika nyújthat, az itt van. Mégis kényelmetlen érzéssel járom a folyosót, a szobákat. A lépcsőfeljáró vörös és nemzetiszín drapériákba burkolva. Szobrok, feliratok. Az egész felrészt elborítják. Benézek néhány szobába. Tiszták, világosak, jók az ágyak, a sarokban cserépkályha... A falon azonban vásári képek. A szoba lakóinak tetszik, vagy egyszerűen közömbös számukra. Elmondják, hogy a régi igazgató vásárolta, darabját 16 forintért. A pénzt úgy szedte össze tőlük.

— Rossz vásár volt — nevet egy öreg munkás. — Rászedték, mert olcsóbban is lehet venni.

Sokan vannak itt, akiknek az igénye egyelőre nem nő túl a vásári .képeken, a rikító dekoráción. Ddhát, hogy is nőhetne? Éppen azzal emelhetnénk őket magasabbra, ha ízlésesen díszített szobákban laknának. És a pénzből jobbra is telt volna! Az új igazgató már rézkarcokat vásárol. Néhány szobában láttam is belőlük. Aznap játszik Nagybátony- ban a Faluszníház. A negyven jegyből már csak kettő van. Ez is szép eredmény.

Szorospatakról persze aligha jönnek le a Faluszínház előadására. Körülményes a kis- vasúttal. Ide már előadást tartani se mennek ki olyan szívesen. A földszintes, régi szálló- épület zsúfolt. Egészségügyi szempontból sem felel meg teljesen.

— Nem is szállónak épült ez — magyarázzák. — Szofoa-konyhás lakások voltak itt.

Látszik is. Hely éppen van, de nem lehet jól kihasználni.

Mit csinálnak itt az emberek munka után? A környék szép, de aki régen ismeri, elmegy mellette. Az utcán se töltheti el az időt. Nincs mit nézni. Hát bent ülnek a szobában.

— Hol a könyvtár?

Alacsony, üveges szekrényhez vezetnek.

— Ennyi?

Csodálkozva néznek.

— Persze,

■■—I1 r—a——

Nézem a könyveket. Gyorsan végzek, hiszen három-négy polc az egész. Többnyire politikai-társadalomtudományi művek, néhány szakkönyv, a többi szépirodalmi munka.

Kányáson ugyanez a kép fogad. Kevés könyv, ennek is a fele brosúra. A sarokban Lukács György tanulmányai. A szépirodalmi művek válogatása is egyoldalú. Kevés a magyar regény, alig van klasszikus mű. Móricz, Mikszáth, Gogol, Balzac alig találkozik itt a munkásokkal.

Járom a szádokat, nézem a könyveket és egyre jobban elkedvetlenedem. A szakszervezet sok pénzt költ el évente, de úgy látszik, hozzáértés nélkül. És még valami: még mindig tartja magát az a fura elképzelés, hogy a napi munka után legszórakoztatóbb, legpihen- tetőbb olvasmányok a társadalomtudományi, politikai művek. Mondjuk meg végre nyíltan: nem a politikai ismeretek lebecsülése az, ha valaki munkaidő után szépirodalmi műveket szeretne olvasni. így tesznek azok is, akik a szállók könyveit beszerzik. Dehát akkor, miért erőltetik az egyoldalúságot Miért nem lehet rászorítani őket arra, hogy szakemberek véleménye alapján végezzék a beszerzést?

A bányászszállók egy része még nem tud kényelmes, kellemes otthont biztosítani. De ha ez egyelőre nem is lehetséges, legalább azt tegyük meg, hogy megfelelő szórakozási lehetőséget biztosítsunk. Ennek legolcsóbb és gyakran egyedül lehetséges formája a jó könyv. A rosszul felszerelt szálló, a kényelmetlen szobák is barátságosabbá válnak, ha ízléses a díszítés és a szekrény tele van jó könyvekkel.

Könyvkiadásunk olcsó sorozatokat bocsát ki nagy példányszámban, de sehol se találkoztam velük. Viszont láttam ponyvát, láttam Cronin könyveit. Ha nincs a könyvtárban jó, hasznos, szórakoztató mű, olyat szereznek, és olvasnak, amilyet tudnak.

És még a meglévő könyvekkel se gazdálkodnak jól az illetékesek. Kányáson mondták, hogy egy éve nem cserélték a könyvállományt.

Pedig milyen egyszerű lenne: kézikönyvtárakat állítani össze a legszükségesebb politikai és műszaki könyvekből, hogy a továbbképzést biztosítsuk. A szekrényeket pedig megtölteni olcsó, változatosan összeállított szépirodalmi munkákkal. Hasznos lenne a rikító dekorációkat is egyszerűbbre, ízlésesebbre cserélni, a falakat meg olcsó, színvonalas reprodukciókkal díszíteni. Mindez nem nagy munka, pénzbe is alig kerül, sőt talán még kevesebbe, mint amennyi ilyen célra rendelkezésre áll. Ugyanakkor azonban szebbé, barátságosabbá tehetjük Nagybátony, Szoros patak, Kányás, Kistelek, János-akna bányászszállóit.

Es az sem mellékes, hogy így egy kicsit gondoskodnánk a bányászszállók lakói szabadidejének hasznosabb eltöltéséről!

Magyari István

Gondosan végezzük el a szálastakarmányok betakarítását

(Folytatás a harmadik oldalról.)

változott időknek. Magyar- országon jelenleg a fővároson kívül 19 megye van. Lengyel- országban, melynek területe több, mint háromszorta nagyobb hazánkénál, csak 17 megye van. Nálunk már az első világháború előtt voltak olyan megyék, mint Pest megye, Vagy Bács megye, melynek területe 11—12 ezer négyzetkilométer volt és bennük a közigazgatás nem működött rosszabbul, mint másutt. Ma, amikor hasonlíthatatlanul jobb a közlekedés, szinte mindenütt van telefon, könnyű a központ és a vidék közt az érintkezés, napirendre lehet tűzni a megyék — és mindjárt hozzátehe- tem —i a járások számának csökkentését is. (Nagy taps.) A járások is lényegében abban az időben alakultak ki, amikor rossz utakon kocogó lovaskocsi volt a fő közlekedési eszköz. Minden megye, vagy járás megszűnésével csökkenne a rengeteg hivatal, amely nem egyszer felesleges, párhuzamos (munkát végez és a bürokratizmus táptalaját 'képezi. Hasonlóképpen érdemes megvizsgálni, hogy nem lehetne-e összevonni Budapesten is egy gór kerületet. (Nagy taps.)

■ — Mindezeket a rendszabályokat ki kell egészíteni azzal, hogy a csökkentett számú megyékre és tanácsokra maximálisan rábízzuk a helyi feladatok elvégzését. (Lelkes, nagy taps.) Ez megköveteli azt, hogy a minisztériumok és az országos hivatalok mindazt átadják a megyéknek és járásoknak, ami helyi jellegű, ami nem feltétlenül követeli meg a központi irányítást. Ez növeli a tanácsok önállóságát és csökkentené a bürokratizmust is. Az utolsó esztendőkben ez a tendencia kezd érvényesülni. De még mindig sok helyen szükségtelenül túlzott a centralizáció, egyik-másik minisztérium és országos szerv még mindig nehezen adja le a helyileg jobban megoldható helyi feladatokat. Az előtt nem egyezer tréfásan miniszteriális imperializmusnak neveztem azt a törekvést, amellyel egy- egy minisztérium a legtöbb helyi jellegű, nem országos feladatot is igyekezett magához kaparintani. Ilyen módon kerültek például a kompok, köztük a Szabad Nép által szóvátett mohácsi komp is a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hatalmába, amely ezeket az egyszerű közlekedési eszközöket navigációs tisztek közbeiktatásával Budapestről irányítja. (Derültség.)

— Bátorítani kell minden téren a megyei, járási, városi és falusi tanácsok és szervek munkáját. Arra kell serkenteni őket, hogy ne mindent felülről várjanak, hogy kutassák fel és hasznosítsák a helyi tartalékokat. legyenek aktívak, hogy a lakosság minden tekintetben magáénak vallja őket,

Kerüljenek közelebb az eleven élethez, legyenek figyelmesek a dolgozó tömegekkel szemben, ők is őrködjenek a szocialista törvényesség fölött és ezzel erősítsék a népi demokrácia befolyását, dolgozó népünk erkölcsi-politikai egységét.

A szocializmusba való átmenet békés útjainak kilátása mindenütt megerősítette a béke és a szocializmus táborának híveit s nincs messze az idő. amikor a munkásosztály megosztottságát egy sor országban a munkásegység váltja fel. (Nagy taps.) Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a béke hívei, az imperialisták háborús terveinek határozott ellenzői a több mint 900 millió lakost számláló szocialista világrendszer lakosaival, a gyarmati sorsból felszabadult százmilliókkal. a tőkés országok szocialista és kommunista dolgozóival együtt a világ lakosságának túlnyomó többségét képezik. A fejekben a béke. a szocializmus, az emberi haladás ügye már győzött és semmi kétség, hogy történelmileg rövid időn belül győzni fog minden egyéb téren is. (Lelkes nacru tavs.)

A szó szoros értelmében a szemünk láttára omlanak ösz- sze azok a gyarmatbirodalmak, melyeket a gyarmattartók az évszázadok folyamán létrehoztak s amelyekből anyagi ere- iíifc jelentékeny része származott. Az utolsó tíz esztendőben több. mint 1200 millió lakosú gyarmat, az emberiség fele szabadult fel az imperialista rabság alól. Ez év áprilisában nyerték el függetlenségüket olyan fontos afrikai országok, mint Tunisz, vasv Marokkó.

Ezeket a tényeket ismerik a gyarmati sorsból felszabadult országok százmilliós tömegei s rokonszenvük a szocialista tábor iránt egyre növekszik. Ez az egyik összetevője annak a rendkívül lelkes, meleg fogadtatásnak. melyben Bulganyin és Hruscsov elvtársakat ázsiai útjuk folyamán mindenütt fogadták Ezzel szemben az amerikai imperialisták olyan levi- tézlett bábokra támaszkodnak, mint Li-Szin-Man Koreában, Csang Kaj-sek Taivan szigetén, akiket saját népük gyűlöl, s akiket csak amerikai szuronyok és dollárok védenek meg.

De szerte a világon erőteljesen terjed a békés együttélés gondolata, melyet a Szovjetunió és a szocialista világrend országai minden módon támogatnak.

Ebben a nemzetközi légkörben, a szocialista világrendszer erősödésének az imperialista tábor gyengülésének folyamata közben gyürkőzünk neki. hogy megvalósítsuk második ötéves tervünk hatalmas célkitűzéseit, tovább erősítsük szocialista építésünk alapjait, emeljük dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalát. Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy a magunk elé tűzött hatalmas, lelkesítő feladatokat sikerrel megoldjuk.

Guy Wollet hazaérkezett Párizsba

Guy Móllet francia miniszterelnök vasárnap, magyar idő szerint 16 órakor, moszkvai útjáról visszaérkezett Párizsba. Még előzőleg Moszkvában két beszédet mondott, szombaton este a rádióban és a televízióban, vasárnap pedig a vnuko- vói repülőtéren. Beszédeiben köszönetét mondott a szovjet kormánynak és a szovjet népnek a feledhetetlen fogadtatásért és ismét pozitívan emlékezett meg a szovjet—francia tárgyalások eredményeiről. Hangsúlyozta- nem csalatkoztunk abban a reményben, hogy a tárgyalások nyíltak és baráti jellegűek lesznek.

A repülőgépről Guy Mollet egyébként táviratot intézett N. A. Bulganyinhoz. amelyben többi között hangsúlyozta: „Teljesen meg vagyok elégedve tárgyalásainkkal, amelyek lehetővé tették számomra, hogy közelebbről megismerjem mind Önt, mind Hruscsov és Molotov urat, mind a Szovjetunió más vezetőit és valamennyinkkel megerősítsem a szívélyes barátság kötelékeit. A francia—szovjet barátság megszilárdult és jövő terveink fejlődése előtt széles távlatok nyílnak meg". Párizsba való visszaérkezése után a francia miniszterelnök újabb ' rövid nyilatkozatot tett s ebben kijelentette: az ilyen fajta tanácskozásoknak meg kell ismétlődniük.

Pineau Lcningrádban és Kijeiben

Pineau külügyminiszter kíséretével még néhány napot a Szovjetunióban tartózkodik. Vasárnap Leningrádot látogatta meg, majd hétfő reggel elutazott Kijevbe. Leningrádban Szmirnovnak. a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének üdvözlő szavaira rövid válaszbeszédet mondott. Szavait így kezdte: „Elnök úr, uraim, s ha megengedik, hozzáteszem, kedves elvtársak".

Grábner Emil:

Szántóföld! növénytermesztés

(IV. bó'vített és átdolgozott kiadás)

A könyv összefoglalja mindazokat a növénytermesztési ismereteket, amelyek a termelésben, igazgatásban és oktatásban dolgozó szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az I. rész a növénytermesztés általános kérdéseivel foglalkozik és különös részletességgel tárgyalja a talajművelés, trágyázás és vetőmagelőkészítés feladatait. A II. részben sorra veszi szántóföldi növányeinket, tárgyalja azok népgazdasági jelentőségét, biológiai sajátosságait, a termesztésben szóba- jövő fajtáit és mindazokat a módszereket, amelyekkel nagy termések érhetők el. Részletesen foglalkozik a növényi betegségek és kártevők felismerésével, a kórokozók életmódjával és a védekezési eljárásokkal.

A szerző könyvének megírásakor elsősorban a sok évtizedes hazai gyakorlatra támaszkodik, de figyelembe veszi a legújabb szovjet és magyar tudományos kutatás eredményeit is. Sok, időnként feledésbe menő, de minduntalan ismét időszerűvé váló kérdést is felölel. A könyv tanulmányozásakor megelevenednek az olvasó előtt a múlt sikertelen próbálkozásai, az azokból levonható következtetések és ezen keresztül is utat mutat szocialista mezőgazdaságunk növénytermesztésének fejlesztése előtt álló feladatok sikeres megoldásához. Legfőbb értéke a könyvnek, hogy igen széleskörű növénytermesztési tapasztalatokat dolgoz fel. E tekintetben páratlan a magyar növénytermesztési szakiroda- lomban.

A könyv egyszerű, könnyen érthető nyelven közli mondanivalóit. Ezért főiskolai szakképzettséggel nem rendelkező szakemberek is eredményesen használhatják. A szerző azonban elsősorban az alapképzettséggel rendelkező szakemberekhez szól. A főiskolai hallgatók számára is fontos segédkönyv.

(1014 oldal, 1 szines tábla, 244 ábra, ára kötve: 120 forint.)

z állattenyésztés fejlesztése, a talajerők fokozottabb visszapótlása, elsősorban takarmánytermelési probléma. Ennek ellenére takar- mánytermelésünilc ma sem kielégítő s szinte évről évre visz- szatérő jelenség az állattenyésztésnél a taikarmányhiány. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink nagy részénél nem annyira a takarmány vetésterületének elégtelenségéről van szó, hanem arról, hogy nem gondoskodtak a megtermelt takarmány meny- v.yiségi és minőségi betakarításáról. A takarmánytermelés problémáinak megoldását tehát elsősorban a megtermelt takarmány veszteségmentes betakarításával Ikell kezdenünk.

A sikeres betakarítás első tényezője a. kellő időben való kaszálás. A pillangós takarmányok közül a régi vetésű lucerna és somkoró első kaszálását virágzás előtt, a bíbor- híre kaszálását a virágzás kezdetén, az újvetésű lucerna, a vöröshere és baltacím kaszálását teljes virágzásban végezzük. A további kaszálásokat szintén a teljes virágzásban kell elvégezni. Réteken a kaszálást akkor kell megkezdeni, amikor az uralkodó növény virágzásban van. A kaszálás megkezdésénél azonban mindig azt tartjuk szem előtt, hogy mikor kapjuk a legnagyobb takar- mányértéket, a legnagyobb takarmánytömege t.

A szénabetakarítás jó minőségben való elvégzése szükségessé teszi a gépek minél szélesebb körben való alkalmazását. Gépállomásaink a rendelkezésre álló fűkaszákkal, ebben az évben több mint 4000 hold pillangós és egyéb növényféleség kaszálását tudják elvégezni. Azonban a kaszálás ideje egybeesik a kapálással, ezért szükséges, hogy gépállomásaink bevezessék a Karancs- keszi Gépállomás újítását, ahol a zetoras fűkaszálógépet gumikerekes G—35-ös traktorra szerelték fel, így egy uníver- záltraktor felszabadult, amely- lyel más növényápolási munkát, mint például a kapálást tudtak végezni. Ezen újítás bevezetésével gépállomásaink nemcsak a kaszálási, de a kapálást tervüket is teljesíteni tudják.

A kaszálás után a legfontosabb teendő a lekaszált takarmány gyors és veszteségmentes betakarítása. A szénaszárí- tás legrégibb és a legprimitívebb eljárása a szőnyegrendben történő szárítás. E módszer Ikettős hátránnyal jár. Egyrészt egyenlőtlen a szár és a levél száradása, másrészt érzékenyebb az időjárásra, a csapadékra. A nagy veszteségek miatt a szénabetakarításnak ezt a módszerét nem szabad alkalmazni.

A veszteségek elkerülése érdekében alkalmazni kell a Kund-féle hengeres szárítási eljárást. E módszer nagy előnye az, hogy kézi és gépi úton egyaránt megoldható. Kis üzemekben villával, nagy üzemekben rendsodrógéppel hengereket készítünk. A 1kaszálás után négy-öt órával elkészített takarmányhenger belsejében a levél teljes épségben marad, mert a napsugarak csak a szárrészékét érik, amelyek a széna minősége szempontjából kevésbé jelentősek. A hengerek elkészítésére alkalmas SR—2

rendsodrógépekkel rendelkezi nek gépállomásaink, így lehetővé válik, hogy termelőszövetkezeteink többsége a szénaszárítást a Kund-módszer szerint végezze el.

Esős időben a szénaszárítással sokáig nem várhatunki Ilyenékor zölden, vagy megázott állapotban be kell silózni. Legértékesebb és legjobb silót most tavasszal és nyáron tudunk készíteni.

Az elmúlt évben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatták és állami gazdaságainkban hamarosan elkészül- nek a hideglevegős sZénaszárítá berendezések, amelyeknek lényege az, hogy a rendben fony- nyasztott szénát 15—17 százalék nedvességtartalom eléréséig egy nagy teljesítményű ventillátor által szolgáltatott légárammal szellőztetik. A szárító berendezés fölé az esetleges beázás elkerülése érdekében« tetőt készítenek.

A szénakészítés ideje elérw

/ * kezett. A termelőszövetkezeteik, állami gazdaságok minden időt kihasználva, a legnagyobb gonddal végezzék ed a munkát. Termelőszövetkezem teink bátran igényeljék a gépállomások fűkaszáló és rendsodró gépeit. Ebben az évben már sokkal több vontató segíti majd a széna gyors betakarítását. A kazalozást pedig Mia- motorral hajtatott elevátorok végzik.

A. L

A.s ut nehezén már túl vagyunk és biztos ügyünk győzelme

Ezek a feladatok röviden összefoglalva: az iparban a termelés fokozása mellett a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, anyagtakarékosság, a minőség javítása, az exportra szánt áruk idejében való legyártása, a munka- és tervfegyelem tovább- Szilárdítása, a műszaki színvonal emelése.

A mezőgazdaságban: a tavaszi munkák, a növényápolás jó elvégzése, az aratás, a begyűjtés gondos előkészítése, a lakosság hússal, zsírral való jobb ellátása céljából az állattenyésztés fokozása. A termelő- szövetkezetek továbbfejlesztése, megszilárdítása.

Az államigazgatásban: a törvényesség további megszilárdítása, harc a bürokratizmus ellen, a demokratikus, gyors, operatív ügyintézésért.

A pártban: a pártélet lenini normáinak, a kollektív vezetésnek, a kritika és önkritika, a pártdemokrácia kibontakozásának érvényre juttatása, a párttagok és pártszervezetek aktivitásának és felelősségének

növelése, a párt egységének, összeforrottságának erősítése és harcos kiállás a párt célkitűzései mellett.

E feladatok megoldásában a párt bizton támaszkodik minden tagjára és szervezetére, az egész dolgozó népre, köztük Budapest kommunistáira és dolgozóira, akik felszabadulásunk óta mindig elöljártak és ezután is az élen fognak haladni! (Nagy taps.)

Velünk vannak és támogatják munkánkat a felszabadító Szovjetunió, a nagy Kínai Nép- köztársaság, az azonos célokért küzdő népi demokratikus országok, velünk a tőkés, a gyarmati sorsból felszabadult országok békéért, szabadságért küzdő dolgozóinak százmilliói. Még rengeteg előttünk az akadály, de az út nehezén már túl vagyunk és biztos nagy ügyünk győzelme! (Viharos, nagy taps.)

Rákosi elvtárs beszéde után Kovács elvtárs határozati javaslatot olvasott fel, amelyet az aktívaülés egyhangúlag elfogadott;