Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-23 / 41. szám

☆ Tjtwtk, öihík nagip vwmzjdL ihppüuihxúL ☆ Megyénk élelmiszeriparának fejlődése a második ötéves terv első évében 4955 <95b <955 <956 Sütőiparunk ebben az esztendőben első­sorban a minőség megjavítására és a vá­laszték kibővítésére törekszik. A választék gazdagodása mellett az idén 1140 000-rel több péksütemény készül megyénkben, mint tavaly. Megyénk húsipara a lakosság igényei­nek fokozottabb kielégítése végett már az új ötéves terv első esztendejében jelentő­sen növeli termelését. Húsipari üzemeink ebben az évben 2690 mázsával több nyers­húst dolgoznak fel, mint 1955-ben. Megyénk mezőgazdaságának íejleszíéséért sebb lesz így a növényvédelem. Az is indokolja ezt, hogy a növényvédő állomás traktorai egy-egy kampány befejezésével leállanak, kihasználatlanok maradnak, a gépállomások vi­szont univerzál traktorok hiá­nyában szenvednek. Több lánc­talpas és féllánctalpas traktor kell Nógrádba. Lotharidesz Ferenc, a balassagyarmati járás főagronómusa: A talajvizsgáló laboratóriu­mok jelentősége közismert. Ja­vaslom, hogy a berceli gépállo­máson is állítsanak fel egy ilyen laboratóriumot. A mi já­rásunk termelőszövetkezetei­ben bevezetjük öt év alatt a helyes trágyakezelést. Jó len­ne ezt a megye valamennyi termelőszövetkezetében elérni. Boros Béla megyei állattenyésztő: Rendkívül nagy jelentősége van a bikák utódellenőrzésé­nek. Különösen a mesterséges megtermékenyítő állomáson. Javaslom: tűzzük ki feladatul, hogy öt év alatt a mestersé­ges megtermékenyítő állomás apaállatainak 50 százaléka utódellenőrzött lesz. Ez azért is fontos, mert rövidesen sor kerül az ondók mélyhűtésére. Az elhangzott javaslatok fel- használásával a Megyei Mező- gazdasági Igazgatóság kiegé­szíti majd a tervjavaslatot és azt a felsőbb szervekhez továb­bítja. Az ötéves terv tanulmányozása közben A MŰANYAGOK JÖVŐJE A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tervjavaslatot dol­gozott ki megyénk mezőgazda­ságának ötéves fejlesztésére, amelyet az elmúlt hét péntek­jén egy szakemberekből álló 25 tagú bizottság vitatott meg. A vitán számos — eddig fi­gyelmen kívül hagyott — érté­kes javaslat hangzott el. Ezek­ből közlünk néhányat, Benedek József, a Szécsényi Tangazdaság igazgatója: Mi annak köszönhetjük jó eredményeinket, hogy nagy te­rületen termelünk pillangós növényeket. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a gabona táperőkben gazdag földbe ke­rüljön, helyes vetésforgót tud­junk kialakítani. Javaslom: tűzzük ki feladatul, hogy az ötéves terv végére a szántó- terület 25 százalékát pillangós­sal vetjük be és annyi magot fogunk, amiből nemcsak saját szükségletünket fedezzük, hanem hozzájárulunk más me­gyék szükségletének kielégíté­séhez is. Úgy gondolom, a burgonya termésátlagát is jobban lehet­ne fokozni. A tervjavaslat szerint mintegy 60 mázsás át­lagot kell elérni öt év múlva. Az a véleményem, hogy olyan adottságaink vannak, amelyek kihasználásával ezt 75 mázsá­ra is emelhetjük. Bak Sándor, a Pásztói Állami Gazdaság igazgatója: Nem helyeslem azt az elgon­dolást, hogy egyes termelőszö­vetkezetekben a zöldségterme­lés fellendítéséért hajtató-há- zakat és üvegházakat létesít­sünk. Ezeknek az üzemelteté­se rendkívül költséges és ne­hezen megoldható. Ehelyett azt javaslom; inkább az olyan ipa­ri üzemek mellett létesítsünk üvegházakat, ahol lehetőség van arra, hogy kis költséggel a fáradt-gőzt, forró vizet hasz­náljuk fel primőráruk terme­lésére. Gömöri Henrik, megyei agronómia: Közismert dolog, hogy ter­melőszövetkezeteink gyakran nem jutnak mészhez. Pedig a most folyó nagyarányú építke­zésekhez erre nagy szükségük lenne. Szúpatakon, Vanyarcon, Szendehelyen, Romhányban és még több más községben bő­ven van mészkő. Javaslom, hogy a termelőszövetkezetek foglalkozzanak mészégetéssel. Sok helyen pedig kőbányát nyithatnának. Baranyi Bertalan, a Kisterenyei Gépállomás igazgatója : Oszlassák föl a Mohorai Nö­vényvédő Állomást. Az ilyen állomás nem képes az egész megye növényvédelmi munkáit elvégezni. Nagy területen kell dolgozniok és ezért gyakran késve érkeznek. A gépeiket osszák szét a gépállomások között és azok végezzék inkább a növényvédelmi munkát. Sok-s Dinyüiuan icaz.cc —... kai gyorsabb és eredménye- !&c<xxzoooocoooooooc(xx>yx<X)ooooocooooocoooocx>oooooQ<yD(y>yyxcxxioccooociooGKtcx Szerkesztőségünk „Az Öt­éves terv tanulmányozása közben" címmel új rovatot indít. Ebben hétről-hétre olyan írásokat közlünk, amelyek megmagyarázzák a technika fejlődésének, az iparnak' és a mezőgazda­ságnak egy-egy érdekes kér­dését. Meg akarjuk mutat­ni azt is, hogy a szomszé­dos, baráti államok és a vi­lág különböző országai mennyire jutottak előre, milyen tapasztalatokat ver­hetünk át tőlük második ötéves tervünk megvalósí­tása során. Ez alkalommal részlete­ket közlünk Ion Velea ro­mán vegyipari miniszter- helyettes cikkéből. A cikk rávilágít arra, milyen nagyjelentőségű az ipar­ban a különféle műanya­gok felhasználása. A Román Népköztársaság kutatói már sok értélces ered­ményt értek el a különböző műanyagok sokoldalú felhasz­nálásában. Így például* per­sely-csapágyaknál a bronz he­lyettesítésére kiválóan bevált a bakelittel átitatc-tt textil, amely 8—10-szer tartósabb a bronznál. Ezeket a bakelit csapágy-perselyeket a közeljö­vőben széles körben alkal­mazzák majd a villamosok és a vasúti kocsik kerékcsap­ágyainál, s ezáltal jelentős mennyiségű színesfémet taka­rítanak meg. Ugyancsak szép eredményeket hoztak a kísér­letek a különböző fonalgyan­tákkal impregnált, rétegelt szövetek alkalmazásánál is. Ezek kiválóan alkalmasak gépkocsi-karosszériák, írógép­táskák és különböző közszük­ségleti cikkek gyártására. Egy másik eljárással üvegszövedé­ket telítetlen poliészterekkel kezelnek s ebből a műanyagból halászbárkákat, autókarosz- szériákat, repülőgépszárnya­kat stb. lehet gyártani. Ennek a műanyagnak az alkalmazása csaknem felére csökkenti a gyártmányok súlyát. Az ilyen műanyagból készült karosszé­riával ellátott tehergépkocsi például 500 kilogrammal több árut szállíthat, mint egy szab­ványos karosszériájú gépkocsi. A műanyagok igen alkalma­sak vezetékek és tartályok gyártására is, amennyiben sa­vakkal szemben sokkal ellen- álóbbak, mint a színesfémek, vagy a rozsdamentes acél. A polivinilkloridot és a po­lietilént, ezt a két értékes mű­anyagot sikeresen felhasznál­ják a legváltozatosabb csoma­golási célokra is. Ebből a két műanyagból hártyavékony­ságú lemeztől kezdve egészen a különböző fiolákig, dobo­zokig és tubusokig a legválto­zatosabb csomagoló anyagok és eszközök készülnek. Népgazdasági szempontból igen jelentős a faipar külön­böző hulladékainak nagyüzemi hasznosítása. A fahulladéko­kat különböző műanyagokkal impregnálják, vagy összekeve­rik, a keveréket sajtolják és a kívánt méretű és formájú épü­letelemeket készítik belőle. Az így kezelt fahulladékot sike­resen lehet alkalmazni bútor- gyártásnál is. Különböző mű­gyanták felhasználásával ki­váló minőségű „szerves” üve­get sikerült előállítani, ame­lyet eredményesen alkalmaz­nak üvegházaknál, amennyi­ben hőszigetelése egyenértékű a közönséges üvegével, de sokkal jobb világítást biztosít a növényeknek. Beszélgetés kereskedelmi dolgozókkal (Tudósítónktól.) Körútam során ellátogat­tam a Salgótarjáni Kiskeres­kedelmi Vállalat 19. számú boltjába, ahol Mózer Árpád párttitkárral és Osztafin László boltvezető helyettessel beszél­gettem második ötéves tervünk irányelveiről. Elismerték mindketten, hogy egyik legfontosabb feladat ke­reskedelmi téren a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátása. Nagyon helyesen je­löli meg a terv ezzel kapcsola­tosan, a helyi és háziipari ter­mékek növelését, a kisiparosok bevonását, s azt, hogy a kis­ipari termelőszövetkezetek az eddiginél nagyobb mértékben iáruljanak hozzá a lakosság el­látásúihoz. Külkereskedelmi kapcsolataink kiszélesítése is ezt a célt szolgálja. A jobb áruellátás érdekében szélesíteni kell a kereskedelmi hálózatot, ötéves tervünk fo­lyamán városunk rendezése magával hoz bizonyos bővítést kereskedelmi hálózatunkban — mondotta Mózer Árpád div­tára. — Azonkívül helyes lenne, ha például a lisztet egy-kettő, öt kilogrammos csomagokban kapnánk, mert így nem telne *z idő a liszt mérésével, s gyor­sabb lenne a boltokban a ki­szolgálás. Osztafin László elvtárs a ju­talékos bérezés kérdését ve­tette fel: — A jutalékos bérezéssel, ami azt jelenti, hogy bizonyos forgalom után jutalékot kap­nak a boltosok, a kiskereskedel­mi vállalat valamennyi dolgo­zóját a jobb, pontosabb mun­kára serkentenénk. AAAAAAAAAAAAAÁAAAAAaAAAAAAAA^ j A Salgótarjáni Üveggyár ► 3dolgozói nap mint nap pa-E 3 rázs vitát folytatnak a má- E fj sodik ötéves terv irányéi- F 3 veiről. Ott hallottuk flzE 3 alábbi, figyelmet érdemlő | 3 megjegyzést: 3 — Üzemünk a közel­2 múltban kapott egy német Í csiszológépet száz darab» ! *csiszolóvászonnal — man- £ dogatták. — Mi erről a gépről még hetet másol­tunk, most már nyolc csi- «szológépünk van. Sajnos, 3 nem bírjuk üzemeltetni « ölcet, mert nincs hozzá csi- j szolóvásznunk. Az első gép- 3 pel kapott 100 darab már 3 régen elfogyott és amit Bu- 3 dapestről küldtek, azzal 3 nem lehet csiszolni... í. I--------------------------1 Bővíteni, korszerűsíteni kívánják a dolgozók A Nógrádkövesdi Kőbá­nyánál nem telik el nap anélkül hogy a dolgozók ne emlegessék a második ötéves terv irányelveit, s hogy ne tegyenek észrevé­teleket, javaslatokat a terv­hez. A legtöbben azt for­gatják a fejükben, hogy vajon náluk, kőbányászok­nál. bevezetik-e a hétórás munkaidőt? De arról is szó esik, hogy ott, ahol a mun­kabér nincs arányban a ne­héz. fizikai munkával, va­jon majd emelkedik-e a bér? Bíznak benne, hogy ezek a kérdések megoldód­nak a következő öt évben: Személyes problémáju­kon kívül azonban a ter­melékenység emelésével, az önköltség csökkentésével is foglalkoznak a nógrádkö- vesdiek. Elsősorban a meg­lévő bányákat szeretnék gépesíteni, és a többterme­léshez biztosítani a műsza­ki feltételeket, majd ezután megnyitni az új szandai bányarészt. Szabó Ervin elvtára tervfelelős, a veze­tőséggel együtt már össze­állította a kőbánya további fejlesztésére vonatkozó tervjavaslatokat. Így beszél erről: — A már meglevő berce­li kötélpályát szeretnénk legelőször megerősíteni. Az állványokat és az oszlopo­kat teherbíróbbá tesszük, hogy ezzel növeljük a pá­lya kapacitását. Ugyancsak a többtermelés érdekében állítanánk be egy tizes elő­törő gépet. A munka meg­könnyítését szolgálná az is, ha a futóműveket golyós­csapágyra szerelnénk át a régi szandai bányánkban: Bár ez a bánya előrelátha­tólag kimerül az ötéves terv végére, de addig is szeretnénk biztosítani a za­vartalan termelés feltéte­leit. Meglevő bányamezőinket újabbal bővítjük ki a má­sodik ötéves tervben. A szandai hegyen egy új bá­nya feltárási munkálatait kezdtük meg. amelyet 1959 végén állítunk üzembe. Ha tervünk sikerül és javasla­tunkat elfogadják, az újon­nan létesülő bánya hazánk legkorszerűbb, legnagyobb teljesítményű kőbányája lesz. Dömperek, ekszkavá- torok és modem bányagé­pek segítenék itt az em­bert munkájában. A bánya kirablása szin­tén a legújabb eljárások szerint történik. Mind a tervezett berendezések, mind pedig az új technoló­giák azt eredményeznék, hogy a 6zandai bánya — két műszakos üzemeltetés esetén — egymaga 60 000 tonna követ adna havonta* Ez a mennyiség akkor mér­hető fel, ha összehasonlít­juk bányáink mostani ter­melésével a havi 30—40 ezer tonna kővel. így hát a 47 százalékos termelés­emelést könnyen biztosít­hatnánk a régi gépek kor­szerűsítésével és az új fel­tárással, Nagy gondct fordít a munkakörülmények megjavítására a Mányi Cserépkályhagyár tervjavaslata A Romhányi Cserépkály- hagyár nagy tervek előtt áll, ezek közül a legelső, leg­fontosabb feladat az új gyár­tási technológia bevezetése. Az üzem ugyanis az elmaradt módszerekkel, berendezésekkel, a jelenlegi műszaki színvona­lon képtelen jelentős többter­melésre, fejlődésre. A meglevő berendezés munkásvédelmi szempontból sem kielégítő. A szállítás elmaradottsága követ­keztében egy-egy munkás kö­rülbelül öt tonna súlyt moz­gat naponta, s az anyagelőké- szitő dolgozói poros, egészség­telen levegőt szívnak. A gyár vezetősége az egész üzem átrendezését, kibővíté­sét és újabb gépekkel való ki­egészítését foglalta a tervjavas­latba. Az átcsoportosítás alap­jául az új formázó műhely és az új alagútkemence megépíté­se szolgál. A többi segédműhe­lyeket ezek közé rendeznénk át. Az új formázóműhelyben már új, futószalagrendszerű gépek könnyítették meg a dol­gozók munkáját és tennék fe­leslegessé az anyagmozgatást. A műhely közelébe vinnénk az anyagelőkészítő részleget, hogy a cserépkályha alapanyaga mi­nél rövidebb úton jusson a for- mázókhoz. Ebben a gyárrész­legben porelszívó berendezés felállítását is javasoltuk. Az új alagútkemence és a hozzátar­tozó szárító a formázóműhely többtermelése miatt válik szük­ségessé. A nagyobb termelés azonban a mázolóműhelyrész bővítését, valamint egy korsze­rűbb osztályozó felépítését is maga után vonná. A kemen­cékből kijutó meleg, de gázzal telített levegő felhasználására is készítettünk javaslatot: egy szűrőberendezés eltávolítaná az egészségre ártalmas gázo­kat a kemence levegőjéből, amely ezután alkalmassá vál­na a műhelyek fűtésére. A termelékenység emelése mellett az önköltség csökkentést segítené elő, ha az iparvágányt a raktárunkig ve­zetnénk be, hogy ne drágítsa meg készítményünket az alig 100—120 méteres távolság miatt történő kétszeri átrako­dás. Elmondotta: Maróti János terv. és statisztikus fMár meg is tettük a kezdeti intézkedéseket’ £OOXX)OOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX^OOOOOOOOOOOOOOCC<XX>OOOOOOOOOOOOC<XKC£ | A TERV MEGVALÓSUL 1 Három új legényszáilót kapnak bányászain!: Szénmedencénkben rím- régiben kezdte meg műkö­dését a bányászok két új étterme és konyhája. Most újabb ajándékot kapnék a dolgozók: a mizscrfai völgy bányáinak részére három, egyenként 42 személyes le­gényszálló építését kezdik meg a Rákóczi-telepen. Az építkezés egymillió kétszáz­ezer forintba kerül. A szál­lók átadására a jövő évben kerül sor. 30000000003c A második ötéves terv irányelvei a bányá­szati ipar részére hatalmas feladatokat je­lölt meg. Az újabb feltárások és a jelenleg is művelés alatt álló bányaüzemek fejleszté­se, a termelékenység növelése a műszaki szín­vonal emelését követeli meg. A jelenleginél jobb és termelékenyebb munkát csakis a jövesztés, a rakodás, a szál­lítás gépesítése, a meglevő berendezések újjá­alakítása, bővítése, fokozatosabb automatizá­lása biztosíthatja. A bányagépgyár feladatait éppen ezek a prespektívák szabják meg. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyártó- és Javí­tó Vállalat valamennyi dolgozójának tevé­kenysége arra irányul, hogy az elkövetkezen­dő öt év alatt bányászatunk fejlesztésének követelményeit, igényeit maradéktalanul ki­elégítse. Második ötéves tervünk irányelvei vállalatunk részére jelenleg még nincs le­bontva, de mi már megtettük a kezdeti in­tézkedéseket a korszerűbb gyártmányok beve­zetésére, a haladottabb technika szélesebbkö- rű alkalmazására. Célul tűztük ki, hogy a dolgozóink javasla­tai alapján a külföldi technika tanulmányozá­sával, a bányabeli szállítószalagok korszerű­sítésére az üzembiztos — és szociális szem­pontból is teljesen megfelelő — szémétkocsik gyártására, motormozdonyaink exportképes típusának kifejlesztésére javaslatot teszünk. Mindezen kívül azonban még ebben az évben legyártjuk a súlytólégbiztos motormozdonyok és a korszerű 500-as típusú bányavitla proto­típusát. Gyártmányaink korszerűsítése mel­lett nagy súlyt fektetünk azok minőségére. Azt szeretnénk, hogy gyártmányaink részben elérjék, másrészt a lehetőségek szerint meg is haladják a hasonló típusú külföldi gyárt­mányok minőségét. Az irányelvben meghatározott anyagmeg­takarítás és munkaórafelhasználás csökken­tése érdekében egyéb gyártmányainkat is' mind tartalmilag, mind kivitelezhetőség szem­pontjából felülvizsgáljuk és azoknak a leg­korszerűbb gyártási technológiát írjuk előj Fontos feladatunknak tartjuk a forgácsolás­nélküli megmunkálások legszélesebb körben való bevezetését és ezzel kapcsolatban a meglevő présgépeink teljes kihasználását. A gazdaságosabb gyártás megvalósításá ér­dekében zártciklusú gyártási módok bevezeté­sére törekszünk. Ezzel kapcsolatban folyamat­ban van például a görgőgyártás ilymódon tör­ténő megszervezése, amely sokkal jobb minő­ség mellett az eddigi ráfordított költséggel szemben évente több mint 700 ezer forintot takarítunk meg. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy mind­ezek megvalósításához az elkövetkezendő években szükségünk volna egy szerelőcsar­nokra, mert annak hiányában dolgozóink egészségük veszélyeztetése mellett túlzsúfolt üzemrészekben, illetőleg a téli időkben kint a szabadban végzik munkájukat. Hasonlóképpen néhány célgép és hőkezelő berendezés beállításával nagymértékben meg- könnyíthetnénk az elképzeléseink és az előt­tünk álló feladatok megvalósítását. Azt reméljük, hogy az új gyártmányaink és új eljárásaink bevezetésével hozzájárulunk a második ötéves terv által meghatározott nagyszerű célkitűzések, a magyar bányászatra és a külkereskedelemre háruló feladatok meg­valósításához. Adorján Henrich, a Bányagépgyár főmérnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom