Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-12 / 38. szám

1956. május 12. SZABAD !vSgr (d 3 A családtagok bevonásával gyorsan halad a munka az érsek vadkerti Dimitrov Tsz-ben Gyorsan halad a 18 hold dohány ültetése az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetben. A tagok mellett a csa­ládtagok is tevékenyen kiveszik részüket a munkából. Termelőszövetkezeteinkben a növényápolási munkák meg­kezdésével mind jobban fel­vetődik a munkaerő hiánya. Kevesen vagyunk, nincs elég munkaerő” — mondják egyes termelőszövetkezetekben és bi­zony ahol ezt tartják nem is tudnak megfelelő termésered­ményeket elérni, mert ahhoz, hogy minden munkát időben végezzenek el, szükséges, hogy a tsz-tagok mellett a család­tagok is kivegyék részüket a munkából. Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetben még a tavaszi munkák kezdetén úgy szervezték meg a munkát, hogy a tagok mellett tevéke­nyen dolgoznak a családtagok is. A kertészetben, a dohányos­ban, de a növénytermelés min­den ágában a tagok mellett, a családtagokat is bevonták a munkába. A családtagok be­vonása nagyban elősegítette a munkák idejében és jó minő­ségben való elvégzését. Eddig már elvégezték a mák, a cukor és takarmányrépa horolását, kiültették a paradicsom, a paprika, a káposztapalántákat és most folyik a dohánypalán­ták ültetése. Ezeket a munká­kat nagyrészt a családtagok végezték el. A családtagok közül a leg­jobb eredményt Verki Etel érte el, aki már 81 munka­egységet dolgozott. Rajta kívül Pelle Jánosné 80, Rék Margit 70, Bojtos Erzsébet 68 munka­egységet ért el. Dicséretre méltó munkát végzett a 15 éves Verenczki Erzsébet, aki ebben az évben már 52 munka, egységet dolgozott. Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetben a csa­ládtagok mellett alkalmazzák a korszerű mezőgazdasági gé­peket is. A tavasz folyamán 12 hold burgonya és 22 hold ku­korica ültetését végezték el géppel. A gyomirtást pedig a korszerű vegyszeres gyomirtó géppel, amely egy nap alatt 70 fő fáradságos és nehéz mun­káját végezte el. A család­tagok bevonásával, a fejlett mezőgazdasági gépek alkalma­zásával a . termelőszövetkezet elérte, hogy a növénytermelés minden munkáját idejében és jó minőségben elvégezte. Ml ÚJSÁG EGYHÁZASDENGELEGEN? (Nagy újság és jó hír, hogy szép termést ígér a borsó. Örülnek neki a dengelegi ter­melőszövetkezetek és egyéni gazdák, hisz itt a borsó jelenti azt, amit Dejtáron az új-burgo­nya, vagy Őrhalomban a korai káposzta. Pénzt, sok fo­rintot. Nagyon népes most a határ. Nagy munkában van a falu népe. Sárábólják a cukor­répát, gyomtól szabadítják a borsót, irtják a vetésből az acatot, a Rákosi Tsz vetőgépei vörösherét szórnak felül ve­tésként. Az Új Barázda és a Rákosi Tsz-ek járnak élen, de szorgalmasan dolgoznak az I-es típusú Petőfi Termelőszövetke­zeti csoport tagjai is. A Petőfi- beli Jakus János (pátrik) ép­pen horolókapát tol maga előtt a cukorrépában. — Olyan pontosan és rend­ben megy a munka, akárcsak az óra. Most a cukorrépa és a borsó van soron. Öröm benne dolgozni, olyan szép és sokat ígér — mondja Jakus János. Ahogy így elnézem a borsót, a jövő hónapban már pénzelni lehet ebből. Mintegy 180 hold borsója van a falunak. A tanácson már éppen számítgatják, mennyi jövedelem várható belőle. Sze­rényen számolva is, megadja a 20 mázsát a holdja. Egy hold akkor jövedelmez tisztán há­romezret. A 180 pedig ötszáz- negyvenezret jelent a falunak. A napokban egy húsz te­hénből álló törzstenyészetet kap az Új Barázda. Nemcsak a' tsz-tagok, hanem az egész falu várja már. Mert ilyen még nem volt Dengelegen. A most már talpra állott Új Barázda döntött úgy, hogy beállít egy tehéntörzset. Fiatal tsz még — tagjai csak az ősszel fogtak össze, akkor léptek a közös gazdálkodás útjára — de van hozzá tehetségük, erejük, aka­ratuk, hogy sok más egyéb mellett a szarvasmarhate­nyésztésben is példát mutassa­nak. Szépen sorjában megva­lósulnak Dengelegen a község­politikai terv célkitűzései. Eb­ben az esztendőben 54 000 fo­rintot fordítanak a falu fejlesz­tésére. A Rákosi Tsz öttagú építőbrigádja rövidesen hozzá­lát az óvoda felújításához, ami már lassan szűknek bizonyul. Egy-két évvel ezelőtt a tíz nagy szám volt a dengelegi óvodában, most pedig már több mint félszáz gyerek jár oda na­ponta. Két rozzant tahidat vas­betonhíddal cserélnek majd fel. Megjavítják a járdát és az utakat is. Az üszőnevelés helyzete termelőszövetkezeteinkben Az 1956. évi népgazdasági terv — második ötéves ter­vünk első éve — a mezőgaz­dasági termelés fokozását írja elő. A lakosság egyre növekvő szükséglete az élelmiszerek­ben, elsősorban: a hús-, tej- és a vajfagyasztásban jelentke­zik. Ezért a mezőgazdasági termelés 3 százalékos növeke­désén belül főképpen a szarvasmarhatenyésztést kell fejlesztenünk, népünk hús­sal, tejjel való ellátása érdeké­ben. Ahhoz, hogy ezt megva­lósítsuk, két feladatot, a tej- hozam fokozását és a tehén- állomány számszerű növelését kell megoldanunk. A tej hozam fokozásához — az állami gazdaságokban az évi 3000 liter, a termelőszövet­kezetekben évi 2000 liter átla­gos tejhozam elérésére — a feltételek megvannak. Állat- tenyésztőink értik a módját annak, hogyan lehet a tehe­nektől minél több tejet termel­ni. Sokkal nehezebb feladat már a tehénállomány növelé­se, az üszőnevelés. Megyénk termelőszövetkezeteiben már vannak jó példák. A berke­nyéi Petőfi Termelőszövetke­zetben teljes egészében sajátne­velésű üszőkkel pótolják a fel­futó tehénállományt. Berkenyi Antal állattenyésztési brigád­vezető nagy gondot fordít a növendékek nevelésére. Már április elsejétől félig n3’itott fészerben tartják őket. Szép eredményeket ért el a palotási Május 1 Tsz is. ahol Csóré Ferenc vezetésével nem egé- tzen egy év alatt teljesen meg­változott a növendékállomány. Az egy éven felüli növendéke két külön üzemegységekben hevelik. ahol az állatok tágas kifutókban, megfelelő gondo­zás mellett fejlődnek. A jó munka eredménye, hogy már ebben az évben húsz darab sajátnevelésű vemhes üszővel növelték a tehénállományt. A felhozott két példán kí­vül nagy gondot fordítanak még a növendékek nevelésére a ceredi Búzakalász, a varsá­nyi Dózsa és az erdőtarcsai Szabadság termelőszövetkeze­tekben, de a megye többi ter­melőszövetkezetében igen ke­vés gonddal nevelik fel a bor­jakat. A fukar táplálás, a rossz gondozás miatt az üszőállo­mány minősége igen sok he­lyen nem kielégítő. A tehenek pótlására szolgáló növendékek jelentős hányada, tenyésztésre alkalmatlan. Így van ez a nagyoroszi Út­törő Termelőszövetkezetben is, ahol ugyan nevelnek üszőket, de az üszők csöködttek, te­nyésztésre alkalmatlanok. De nagyon tévednek, ha azt gondolják, hogy minél fuka- rabban takarmányozzuk. an­nál olcsóbb a felnevelési költség. Saját magát csalja meg az a termelőszövetkezet, amely azért, hogy olcsóbb le­gyen a felnevelési költség, ke­vesebb takarmányt, abrakot ad, nem járatja, nem gondozza megfelelően a növendékeket, mert amit a felnevelés során megtakarítanak, azt a tehén­korban sokszorosan ráfizetik. A tenyészállatokra fordított költség, csak hosszabb idő múlva, a tejtermelésben és még később, az ivadékokban térül meg. Sok termelőszövetkezetben nedig egyáltalán nem foglal­koznak borjúneveléssel. Így a nagykereszturi Petőfi Ter­melőszövetkezetben azt gon­dolják. hogy drága a felneve­lési költsék nem érdemes bor- iúneveléssel foglalkozni. Ezért a szopós borjakat olcsón, po­tom pénzen adják el. Hasonló a helyzet a dejtári József At­tila Termelőszövetkezetben is, ahol pedig a legnagyobb lehe­tőség van arra, hogy fejlett ál­lattenyésztést teremtsenek. Egyáltalán nem törődnek a növendékek nevelésével, de magával a tehenészettel sem. Az állatállományt nem saját­nevelésű, hanem vásárolt üszőkkel és tehenekkel akar­ják pótolni. A növendékállatok felneve­lésének elhanyagolása komo­lyan veszélyezteti a tehén- állomány számbeli pótlását, a minőség javítását és a tejter­melés fokozását. Ahhoz, hogy a második ötéves tervünk irányelveit megvalósítsuk, me­gyénk termelőszövetkezeteiben is meg kell változtatni a bor­jak és növendékállatok neve­lését. Az eddigi helytelen gya­korlat. a fukar, a kcplaltató takarmányozás helyett még ebben az évben el kell érnünk, hogy a tenyésztésre alkalmas borjakat, mindenütt a legna­gyobb gonddal neveljék. Te­hénállományunk utánpótlásá­nak érdekében különösen a növendéküszőkre kell nagy gondot fordítani. Termelőszö' vetkezeteinkben az eddigi szoptatásos borjúnevelés he­lyett a borjakat mesterségesen! itatásosán kell nevelnünk. Az itatásos borjúnevelés előnyei közismertek. Mégis termelő- szövetkezeteink közül mégcsak a ceredtótujfalusi Búzakalász vezette be. Termelőszövetke­zeteinknek az elkövetkezendő időben ki kell használni min­den lehetőséget, bátrabban kell alkalmazni az állatte­nyésztés fejlettebb módszereit, a növendákállatok jobb felne­velése érdekében. BACSA MIHÁLY állattenyésztő A MÁSODIK ÖTÉVES TERVRŐL BESZÉL MEGYÉNK *kT????TTTTTT Széleskörű vita folyik megyeszerte AAAAAAAAAAA^ a második ötéves tervjavaslatról Megyénk dolgozói már a tervjavaslat megjelenésének első napja óta széleskörű vitát kezdtek a második ötéves terv irány­elveiről. Az üzemekben tervbizottságok is­mertetik a második ötéves terv irányel­veit és összegyűjtik a dolgozók javaslatait. A pártszervezetek pártnapokon kérték ki a dolgozók véleményét, a Hazafias Nép­frontbizottság pedig községi, valamint vá­lasztókörzeti kisgyűléseken vitatta meg az új ötéves terv irányelveit. Eddig 75 köz­ség csaknem 1200 választókörzetében tar­tottak kisgyüléseket és a felvetett javas­latokat most dolgozzák fel, kiegészítik és összesítik a járási népfrontbizottságok. A dolgozók különösen értékes kezdemé­nyezéseiről szóló jelentéseket máris be- küldték a megyei Népfront Bizottságra és ezeknek a száma már meghaladja az öt­venet. A népfrontbizottsági tagok öröm­mel állapíthatták meg a javaslatok vizsgá­latánál, hogy ezeknek legtöbbje helyi erő­vel, kevés hozzájárulással is megvalósít­ható. A vitában résztvesz a tanács is. Rö­videsen külön-külön összehívják a mező- gazdasági szakemberéket és a pedagóguso­kat, hogy átfogó javaslatokat dolgozzanak ki a megye mezőgazdasági és kulturális életének fejlesztésére. A megye három leg­fontosabb iparágának, a bányászatnak, a vasiparnak és az építőiparnak párt-, szak- szervezeti és műszaki vezetői nagyaktíva- értekezleteken vitatják meg az új ötéves tervet. Pénteken a bányőszök már meg­tartották a terv-vita első nagyaktíva-érte- kezletét, amelyen nemcsak a nógrádi, ha­nem az ország többi szénmedencéjében is jól hasznosítható javaslatokat dolgoznak ki. &AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A nógrádi szénmedencében jelenleg 0,024 köbméter az egy tonnára eső tervezett bányafamennyiség. Ez a meny- nyiség a második ötéves terv éveiben tovább csökken. A csökkenés előirányzata 16—17 százalék, mely két úton ér­hető cl, elsősorban takarékossági intézkedésekkel, másod­sorban pedig a korszerű acél-, beton- és vasbeton bizto­sító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével. Terveznek a szurdokpüspökiek is Szurdokpüspökiben, a Béke Tsz tagjai 'között is állandó be­szédtéma a második ötéves terv célkitűzései. A tsz ma méa ki­csi, 25 tagja van és 106 holdon gazdálkodnak. Most egyszerre tele vannak, nagy elszántsággal, tervvel, akarattal. Juhász József, a tsz elnöke így beszél ezekről. — Engem először az irány­elvnek az a része fogott meg, mely kimondja, hogy „1960-ig a dolgozó parasztság többsége saját meggyőződéséből rátérjen a szövetkezeti gazdálkodás út­jára”. Nekünk itt. nagyon sok a tennivalónk. Különösen a kö- zépparasztság között. 302 'kö­zépparaszt van a községben, akik egyénileg gazdálkodnak. Nem várunk az új gazdasági évig. már most megkezdjük a felvilágosító murikát és bízom, hogy komoly eredményt érünk majd el, mert nagyon sok jó­szándékú ember van 'közöttük. Buda István elvtárs is ilyes­féleképpen ffcezdt. — A tervekről már úgy be­szélgetünk, hogy biztosra vesz- szük a tsz számbeli és területi növekedését. A tengek nem az én, vagy a vezetőség elgondo­lásai, azonban benne van az egész tagság. Eddig se volt baj a tagsággal, most azonban még nagyobb a bizalom, a lelkese­dés. Ügy érzi mindenki, hogy kitágult a jövőnk. — Először a meglevő adott­ságokkal számolurik. Van a községnek 50 kh tartalékföld­je. Ebből van ugyan kishaszon- bérben is. de úgy halljuk, hogy a bérlők vissza akarják adni. Mi itt ősszel 10 holdon szőllöt telepítünk. Ezt csak 'kezdetnek tekintjük, mert utána gyü­mölcsfa telepítése következük. Ezen a helyen fokozatosan 80 hold rvümölcsöst alkarunk ösz- szefüggően telepíteni. — Másik ilyen na~ii ter­vünk — folytatja cigaretta- gyújtás után — a kertészet. Szórófejes öntözéssel nagy ker­tészetet akarunk létrehozni. Ma is kertészkedünk, de ezt kiépít­jük. Húsz holddal 'kezdve, évenként húsz holddal növel­jük a kertészetet, egészen 60 holdig. Juhász elvtárs az állatte­nyésztésről beszél: — Tehenészetünk minőségi­leg most is jó, de mennyiségi­leg emelni kell. Éppen ezért Fillmesen 1957-ben 30 férőhe­lyes tehénistállót építünk. Je­lenleg 11 tehenünk van. Ezek­hez felneveljük a 12 üszőt. Ez­zel megduplázódik a tehénál­lományunk. Apaállatok neve­lését is tervezzük. Bikát is, kant is. A sertéstenyészetünk nem kielégítő. Korvaldokra térünk át, ez nálunk jobban megfelel. Jelenleg csak egy ilyen anyánk van. A malacait mind meg­hagyjuk. Emellé süldőt is szer­zünk be anyának. Ha lehet, akikor cserével, ha ez nem megy, ükkor veszünk. Filimesen építünk egy 250 férőhelyes baromfiólat is. Ba­romfiállományunkat felemel­jük. 400 tyúkra növeljük a törzsállományt. Szépék ezek az elgondolások. És ha olyan elszántan küzde­nek a tervek megvalósításáért, mint amilyen nagy most a lel­kesedés. akkor a Béke Tsz megvalósítja mind e terveket és Szurdőkpüspökiben új élet születik. Több értékes ötlettel egészítik ki az Acélárugyár dróthúzói a tervjavaslatot A Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzó üzemének munkásai örömmel üdvözölték második: ötéves tervünk irányelveit. Aa üzemben már eddig is meg­kezdődött a nehéz fizikai munkafolyamatok gépesítése, amit a dolgozók ezután még gyorsabb, az eddiginél fokozot­tabb mértékben várnak. Ezért beszélnek szinte mindannyian az üzem műszaki színvonalá­nak emeléséről. Mészáros István IV. számú dróthúzó a kisgépesítés híve. — Sajnos, üzemünkben még nem szerelték fel mindegyik gépre az emelődarut, amely a kész drótköteget leemelné a hengerről és ezáltal megköny- nyítené a gépen dolgozók muriké ját. Szerintem a leg­közelebbi feladat az lenne, hogy a fekvődobokat daruval ellátott gépékre cserélnénk ki és a kézi munkát mindannyian gépi munkával váltanánk felt Palakfalvi Gusztáv munka­módszerátadó a pácos gépek mielőbbi kicserélését sürgetn — Üzemünkben még több pácos gép van, amely az egész- ségre ártalmas, ugyanis ezek a gépek kénsavval dolgoznak, Helyettük az ötmotoros gépek beállítását tervezzük, amelyek szappanporral működnek, így elkerüljük .a káros hatású kénsav használatát. Ezen a két igen hasznos ja­vaslaton kívül azonban más terveik is vannak a dróthúzó üzem munkásainak. Közel két éve, hogy Kovács András tech­nikus vezetésével az üzem mű­szaki dolgozói igen ésszerű újí­tást javasoltak: azt, hogy a sínen kézi erővel tolt kocsik ezután csigasoron, az üzem felső részén fussanak. A dol­gozók jó ötletnek találták ak­kor is, meg most is. — Elég komoly beruházást kíván ez a berendezés, de na­gyon szeretnénk, ha megváló- sulna. Mennyivel könnyebb lenne így az anyagmozgatás! Mennyi emberi erő és mennyi munkaidő szabadulna fel ez- zel! — véli Horváth Gyula Il-es számú dróthúzó. — Jó lenne, ha alaposan megvitat- nak ezt a javaslatot a műszaki vezetők, s megvalósítanák második ötéves tervünkben. — Üzemünkben éppen a napokban fogadtak el egy másik hasznos újítást, amely- lyel a felesleges szállítást kü­szöböljük ki — mondja Szőllős Vilmos munkamódszerátadói — A matrachuzalt, amely eddig tőlünk mint fényezett huzal ikerült át a rezezőbe, rö­videsen itt a műhelyben rezez- zük, s a felesleges szállítás el­kerülésétől csökkentjük a ter­mék önköltségi árát. Á számviteli dolgozók is részt vállalnak az új feladatokból Berta János, a Tűzhely­gyár. termelési könyvelősé- gének vezetője, az üzem számviteli dolgozóinak ne­vében beszélt arról, hogyan kívánják elősegíteni a má­sodik ötéves terv irányel­veit: — Nekünk az új ötéves tervben az a feladatunk, hogy a többtermelést mi is elősegítsük, s olyan pontos, megbízható adatokat ad­junk a dolgozóknak, ame­lyekből láthatják, milyen feladataik és lehetőségeik vannak az önköltség csök­kentésére és a termelékeny­ség növelésére. Ezért négy számviteli dolgozó egy-egy üzemegység patronálását vállalta. Ezek az elvtársak az üzemegység általános munkáját kísérik figyelem­mel. Megvizsgálják, milyen gazdasági eredménnyel dol­goznak az üzemrészben, milyen módszerrel tudná­nak a munkások önköltség­csökkentést elérni, milyen volt a munkafegyelem. A vizsgálat eredményét az­után beszámoló formájában megismertetjük a dolgozók­kal és megbeszéljük velük a rezsiköltségek, a szállí­tási költségek, csökkentését és az esetleges hibákat, hiányosságokat. A Tűzhelygyár számviteli dolgozói felelősnek érzik magukat a gyár termelési munkájáért, s ötletekkel, újításokkal igyekeznek se­gíteni azt. Figyelemmel kí­sérik a tervteljesítést, de nem a mindenáron való többtermelés hívei, hanem az ésszerűen megalapozott, legkisebb önköltségű ter­melés elősegítésén fáradoz­nak. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom