Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)
1956-05-05 / 36. szám
2 SZABAD \0(,!ÍVn 1956. május 5, A „munkanap-fényképezés'" jelentősége és eredményei az Acélárugyárban A tervek teljesítését, a tér' melékenység növelését gyakran megnehezítik a különböző munkaidő veszteségek. Ezeknek az okát a megszokott munkafolyamat végzése közben legtöbbször észre sem veszik az egyes üzemrészek dolgozói. Ezért igen hasznosak az egész napi munkának a le- rögzítése, az úgynevezett „munkanapfényképezés”, amely- lyel a munkamozzanatok gondos, alapos megfigyelése és felmérése révén feltárják a munkaidőkiesések előfordulásának gyakoriságát, megmutatják azok okát. A munkanapfelvételek alapján javaslatot tesznek a termelékenység növekedését gátló körülmények kiküszöbölésére. Ez a munkanapfényképezés egyik célja, feladata. A másik az, hogy segítségével meghatározzák a munkaidőmegszakítások normáit. A munkanapfelvételek szakszerű értékelése megkönnyíti a műszaki normák kidolgozását, az egyes, munkahelyek célszerű megszervezését. Feltárja a normájukat nem teljesítő dolgozóknál az elmaradás okait és elősegíti a műszaki intézkedési tervek megvalósítását. Tekintettel arra, hogy a munkanapfelvételek értékes támpontokat nyújtanak a termelékenység növeléséhez, a terv teljesítéséhez, az üzemek normairodái rendszeresen, előre meghatározott ütemterv szerint foglalkoznak azzal, hogy munkanapfelvételeket készítsenek az egyes üzemrészekről. Nálunk az Acélárugyárban ez év első negyedében 23 munkahelyen. 176 dolgozó munkájával kapcsolatban készítettünk munkanapfelvételt, s ezek értékelése alapján számos műszaki és szevezési intézkedésre tettünk javaslatot. A javaslatok megvalósítása természetesen hoszzabb-rövi- debb időt vesz igénybe, így az eredmény — a helyesebb szervezés útján elért megtakarítás «— többnyire még csak ezután jelentkezik. Vannak azonban olyan munkahelyek is, ahol a felvétel által kimutatott hibák azonnal kiküszöbölhetők. így például a dróthúzóban a fekvődobnál megállapították, hogy bizonyos méretű huzalok húzásánál felesleges műveletet is alkalmaznak. Ezt a műveletet a munkanapfelvételezők javaslatára elhagyták, ennek következtében ezen méretű gyártmányokból egy-egy mázsa huzal 2,95 forinttal olcsóbban termelhető. A szegcsomagoióban elhelyezett drótdaraboló gépnél néhány fontos szerszám hiánya miatt a szükségesnél hosszabb ideig tart egy-egy munkafolyamat. A felvétellel kimutattták, hogy a hiányzó szerszámok pótlásával évente körülbelül 3000 forinttal lehetne csökkenteni az önköltséget. Azóta már intézkedés is történt a hiányzó szerszámok beszerzésére. A kereskedelmi osztálynál viszont azt állapítota meg a fel- vételezés, hogy egyes raktári csoportokban több dolgozót foglalkoztatnak, mint ameny- nyit a termelés megkíván. A munkanapiéivá telek értékelésekor pontosan megállapították a szükséges létszámot, ennek megfelelően a felesleges raktári dolgozókat más, fontosabb munka végzésére osztották be, s így biztosították a terv teljesítését. Nagy figyelmet fordítanak a munkanapfelvételezők a gépek kihasználásának ellenőrzésére is. A Gazdasági Szerárugyár 300 tonnás présgépénél például megállapították, hogy annak teljesítőképességét csak mintegy 60 százalékig használják ki. A gépen gyártott munkadarabok melegítésére szolgáló gázkemence ugyanis távol esik a géptől, s ezért a gép kezelőjének sokszor várnia kell az anyag odaszállítására. Ha közelebb kerülne a kemence a géphez, a gyakori munkaidőkiesés egyszeriben megszűnne, növekedne a termelékenység, ^csökkenne a gyártmányok önköltsége, s a mezőgazdasági dolgozók olcsóbban juthatnának egyes szerszámokhoz. Az üzem vezetősége elfogadta a munkanapfelvételezők javaslatát, s bevette a műszaki intézkedési tervbe a kemence célszerű áthelyezését. Ezáltal közel 40 százalékkal nő a termelés ebben az üzemrészben. Ahhoz azonban, hogy a munkanapfelvételek által kimutatott eredményekben biztosak legyünk, nem elegendő, hogy valamelyik munkahelyről csupán egyetlen alkalommal készítsünk felvételt, mert ez esetben hamis képet kaphatunk. Így történt ez az Acélöntődében, ahol a formákat összerakó csoportnál a felvétel alapján 2 segédmunkás alkalmazása feleslegesnek látszott. Az értékelésnél azonban tisztázódott, hogy abban az egy esetben valóban nélkülözhető volt a két segédmunkás, de máskor feltétlenül szükség van rájuk, sőt gyakran még nem is elegendő a csoport létszáma a munkák elvégzéséhez. Megbízható képet tehát — olyat, amiből értékes, használható következtetéseket vonhatunk le — csak többszöri munkanapfelvételezés esetén nyerhetünk. Ha megnézzük, milyen javaslatok születtek 1956. első negyedében az acélárugyári munkanapfelvételezések alapján, akkor látjuk, hogy a javaslatok megvalósításával évente körülbelül 220 ezer forintot takaríthat meg a gyár. Ezért a vállalat főmérnöke és műszaki vezetői azon iparkodnak, hogy megszüntessék a felvételek által féltárt hibákat, s végrehajtsák a javasolt intézkedéseket. Ennek tulajdonítható, , hogy máris 67 000 forint megtakarításról számolhatunk be az eddig megvalósított javaslatok eredményeként. Dolgozóink is egyre inkább látják a munkanapfklvételek jelentőségét. Közvetve és közvetlenül is hasznos ez a módszer számukra. Közvetve úgy, hogy a felvételezés következtében létrejött önköltségcsökkentés erősíti ak ország gazdasági helyzetét, s kedvezően befolyásolja az árak alakulását. Közvetlenül pedig abban mutatkozik számukra a munkanapfényképezés előnye, hogy a felvételeket olyan műszaki és szervezési intézkedések követik, amelyek részint megkönnyítik munkájukat, részint a jobb. szervezettebb munkakörülmények megteremtésével lehetővé teszik, hogy többet termeljenek, ezáltal magasabb legyen a keresetük. növekedjék az élet- színvonaluk. Kovács Tibor A végzett munka eredménye Május elsejére szénbányászati üzemeink Róna kivételével mindannyian kikerültek a? adósok közül. Ezekben az utolsó napokban szép eredményeket értek el, amelyekkel túlszárnyalták előirányzott tervüket. A sorrend szinte ugyanaz maradt, mint előbbi jelentésünkben. csak a tonnamennyiségek növekedtek meg, még pedig igen szépen. Ez eredményezte. hegy a tröszt majdnem elérte az első negyedévvégi többletét. Egyedül Róna maradt „fekete folt1’ a jól teljesítő üzemegységek mellett, bár ez az üzem is igyekezett letörleszteni néhány tonnát az adósságból e néhány nap alatt. ÉLENJÁROK: Nagybátony: 2876 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Kisterenye: 2355 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Szorospatak: 1974 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Zagyva: 1731 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő. főmérnök: Harmos Mihály. Mizserfa: 1574 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla. főmérnök: Józsa Pál. Mátranovák: 1385 tonna többlet. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Ménkes: 975 tonna többlet, üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök:, Cserjés Miklós. Kányás: 728 tonna többlet. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Kazár: 281 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Tiribes: 71 tonna többlet. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. ADÓSOK: Róna: 795 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. A tröszt többlete: áprilisban 14 762 tonna. A legelőgazdálkodás néhány problémájáról * Kultúrélmény volt az „Ármány és szerelem“ Az Állami Falu- után a közönség színház (Déryné nem mozdult helyé- Színház) Shakes- ről, úgy ünnepelte peare. Balzac. Mo- a művészeket oda- liére, Jókai és Gár- adó, sziv-lélek já- donyi klasszikus tékukért. müvei után, most Schiller: „Ármány és szerelem" című 4 felvonásos dráhangja még sokáig visszhangra talál bennünk. A legfinomabb eszközökkel megformált Lujzát, Mai kritikánkban Bege Margit állítja nem a darab tártál- r]énk. Olyan törékény és egyszerű, tiszta és nemes, halk és kedves ..; és mégis kristály- tiszta magasságokmával és mondanivalójával, hanem a művészek munkájával foglalkozunk. Ferdinánd őrnagyot Árva János ba emelkedik, alakítja. Ezt a sze- amelyre túlzás nél- repet kitörölhetet- kül mondhatjuk a lenül szívünkbe dráma végén: véssük. Árva János olyan, mint egy a Nemzeti Színház- mennybemenetel, ból, annak klasz- szikus légkörét is hibátlanul magaval hozta ebbe a darabba. Drámai kitörései — sík megtestesítője: Andresz Vilmos, Wurm titkár szeretjében. Tökéletes. Borzongunk, ha látjuk és halljuk. Olyan ravasz, csú- szó-mászó féreg-embert állít elénk a szavát, mozdulatát szerepében Kun elhisszük. Magda mutatkozol A herceg ke- be mértéktartóan gyencnőjét — Lady üdén. Több volt Milfordot — Káro- szokásos, sablonos lyi Irén elegánsan, hasonló figuráknál fölényesen, majd Beilleszkedett hús-vér asszonyként mutátja be. A fejedelmet és gazdagságot drámai feszültség légkörébe. Vass István for májával eddigi hagv sikereire feltette a koronát. Ezzel az előadással nemcsak az öt éve működő színház, de megyénk is a kul- túréletnek olyan állomásához érkezett, amely komoly figyelmet érdemel. Bebizonyosodott, hogy nemcsak operett- és vígjátékelő- adások vonzóak a dolgozók számára, hanem a drámai művek is. Fergeteges sikert arathatnak. ha magas színvonalon produkálják azokat, mint az „Ármány és szerelem“ művészeinek munkája estéről estére lenyűgözte a nézőket, városainkban és falvainkban. amelyek a II. felvonás második és IV. felvonás második képében csúcsosodnak ki — megrázó erővel hatnak. Vele együtt mi is igazi könnyekkel sírtunk és a darab folyamán a mi. lelkünket is olyan ‘ megrázkódtatás érte. mint az övét. Beszédtechnikája . kiA négyórás előadás tűnő. Mélyzengésű Sallangmentesen, oldja meg szép feladatát. Von Walter kancellár: Tassy Béla. Ö képviseli a darabban az „ármányt’“. Hiteles alakítás, amelyből árad a cinizmus. Az egyéni érdekeiért. saját fiát feláldozó apát és gonosztevőt produkálja. Moliére: „Tar- tuffe" főszerepére emlékezünk — amit ma sem felejtettünk el — itt is olvan tökéletes kénmutató. mint abban volt. Ha még higgadtabb és fölényesebb lenne neves jeleneteiben, több tudna szerepéből. Igazi művész, éppen ezért ez meg fog érni benne a további előadások folyamán Az „ármány“ má. hajlandó ditotta és Váradv elcserélni nagy sze- Györ£,y rendez£e relméért és ebben a jelenetében, valamint a IV. felvonás első képében Lujzával való találkozásakor és utána vagyonról, szerelemről való lemondásakor tisztán csillogtatja művészetének sokoldalúságát. Von Kalb, főuddarabot. A rendező hibátlanul fogta össze a négy íelvo nás és kilenc kép bői álló előadást. A szerepek kiosztása művészileg és figu rálisan is sikerült semmi kivánniva- lót nem hagy maga után. A fényhatások ragyogóak. Rajkai György színpadon, amilyent ritkán láthatunk csak íntrikus szerepet alakító, művésztől. Maszkja, mozdulatai, hangja és nem utolsó sorban nagy tehetsége egyik éi'téke, erőssége a darabnak. Patáy József játssza Miller szevarmester nyegle, díszletei és Rimagerinctelen, partomtól illatozó, fel- cicomázott figuráját sok humorral, szánalomra méltóan kelti életre a nagyon tehetséges Szávay Lajos. Mindent kiaknázott és mégsem esett túlzásba szerepének megformálásakor. Pálffy Ferenc, a nóczy Yvonne jelmezei mindenben a kornak megfelelőek. gyönyörűek és ízlésesek. Ilyen előadásokat megyénk színházlárenét. Egyszerű kispolgár, de leánya fejedelem komorbecsületéért való nyikjának egyetlen harcos kiállása a jelenetében is niély kancellárral szem- nyomot hagy maga ben. minden este után. A háborúba dübörgő tapsot kap. hurcolt gyermekeit Lujzája tragikus sirató apa a néotö élete és halála jele- megek képviselőjelehetőséget neteiben úgy meg- ként. mint gránitkiaknázni törik, olvan emberi, tömb áll előttünk. hogy szinte a sze- Minden este nagy műnk előtt roppan taossal fejezi ki a össze közönség, hogy Feleségét — Mii- megértette. mit lernét —. Pintér aKart mondani. Rózsi formába meg A . kegyencnő ko- élethűen. Minden mornája, Sophie togató közönsége mindenkor nagvra- becsül és értékel. További sok sikert kívánunk a tehetséges lelkes művé- » szék munkájához. N. P. S zarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése ezen belül a tehénállomány létszámának növelése, tulajdonságainak megjavítása és termékenységének fokozása csak szilárd takarmányalappal lehetséges. E célkitűzés megvalósításában nagy jelentősége van a korszerű rét. s legelőgazdálkodásnak. A legelő és a rét termése a szarvasmarha legtermészetesebb takarmánya. A jó legelő olcsó és tápanyagokban gazdag táplálékot biztosít a tehénállománynak, ezenkívül segíti a növendékállatok edzett és egészséges felnevelését. A friss levegőn, az éltető napfényben való mozgásánál fogva az állat arányosan fejlődik, ina keményedik, csontja acé- losodik, idegzete erősödik. Mindezeken túl a jó legelő egész éven át nagymennyiségű szálastakarmányt mentesít. Nógrádban több ezer hold rét és legelő van. Gondozásuk, javításuk az állami gazdaságokra, a termelőszövetkezetekre és a községi legeltetési bizottságokra van bízva. A legeltetési bizottságok egyrésze nagy gondot fordít a rétek és legelők ápolására, a fűhozam emelésére. Az ősagárdi legeltetési bizottság elvégezte a rétek. legelők gyomtalanítását, kijavította a legelőberendezési tárgyakat s kijelölte a szakasz- határokat. Példás munkát végzett e téren a bujáki legeltetési bizottság is. Az eredmények ellenére azt kell állítani, hogy mezőgazda- sági termelésünkben eddig sem a rétek, sem a legelők nem kapták meg azt a gondos, szakszerű ápolást, amelyet megkövetelnek. A rétek, legelők nagyrésze gondozatlan, alacsony fűhozamu, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott határozat többek közölt elrendeli „általánosan be kell vezetni a rendszeres gyomirtással, a fektetéses trágyázással egybekötött legeltetést.. Hogy ez a határozat Nógrád- ban még nincs végrehajtva, azért Tóth Bélát, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ve- | zetőjét és Milos László főállattenyésztőt terheli a felelősség. Minden emberi és anyagi erő megvan ahhoz, hogy a gyakorlatban érvényt tudjanak szerezni a párt- és a kormány határozatának. Itt a tavasz, a meleg napsugár és a langyos eső hatására erőteljesen sarjadzik a rét és a legelő gyepe. A hosz- szú téli istállózás után a jószág a legelőre kerül. Ezt sietteti a meglévő takarmánygond is. A kihajtást azonban meg kell, hogy előzze a legelők tavaszi ápolása, mert különben egykét hónap múlva már csak koplaltatónak lesznek jók a legelők. A javítás és az ápolási munkák elvégzésére most van a legkedvezőbb alkalom, mivel m’nden községben befejezték a tavaszi kalászosok vetését. Mit kell tenni? A legelőt meg kel] tisztíta- ” ni a kövektől, a bádogdaraboktól, az üvegcserepektől mert megsérthetik az állat lábát, ezen túl pedig csökkentik a fűhozamot is. A bokrok is sok helyet foglalnak el a tüskés ágaikkal, akadályozzák a legeltetést. A fűtermést csökkentik még a hangyabolyok, a vízmosások és a vakondtúrások. E talajsérüléseket gondos, gyors munkával idejében el lehet hárítani. Egy számosállat naponta átlagosan 49 kilogramm füvet legel le ■ körülbelül 10 kilogrammot letapos. Ebből kitűnik, hogy csak az olyan legelő nyújt megfelelő s kielégítő fűmeny- nyiséget, csak olyan legelőn híznak kövérre a jószágok, amelyen jól elvégezték az ápolási és a javítási munkát. Nagy gondot kell fordítani a kutak, vájúk. karámok kijavítására. A felnőtt szarvasmarha 25—45, a növendék pedig 15—30 liter vizet iszik naponta. A legeltetés csak akkor válik eredményessé, akkor gyarapszik a jószág kondíciója, ha szomjúságát, friss, jó ivóvízzel tudja kielégíteni. A legelők tervszerű kihasz” nálásának helyes módja a sokszakaszos legeltetés. Itt a lényeg az, hogy az állatok számának figyelembevételével úgy osszuk be a legelőt, hogy az állatok csak 8—10 napig legeljenek egy-eay szakaszon. A legelőszakaszok így felváltva pihennek. Az állatok nem tiporják feleslegesen az egész legelőt, nem legelik le teljesen a hasznos füveket, s bővebb lesz a fűtermés is. Most van az ideje a szakaszhatárok kijelölésének. Ezt a módszert mindenütt be lehet és be is kell vezetni. A legeltetési bizottságok ne tűrjék, hogy a különböző állatfajok ugyanazon legelőre járjanak m'nt a szarvasmár- hák. Az állatfajok elkülönítését a pásztorokkal be kell tartatni. A fűtermés fokozását nagyban elősegíti a legelők trágyázása. A legeltetési bizottságok nagy része csak a péti sóval való trágyázáshoz ragaszkodik. Ez bizony helytelen. Hiszen a rétek trágyázására legalkalmasabb a komposzt, vagy az apróra érett istállótrágya. Persze a műtrágyát is meghálálja a legelők gyepe. Nagyon jó bevált módszer a fektetéses trágyázás: A legelő állatok karámját meghatározott időszakonként a legelőn továbbviszik. Tehát a pásztoroknak a fektetéses trágyázásért és gyomirtásért adott jutalmak sokszorosan megtérülnek a legelők gyepe- zetének jó fejlődésében. A javítási munkálatok gyors J elvégzéséhez biztosítva van a szükséges pénzösszeg. Hiszen a legeltetési bizottságok, bevételeiknek 15 százalékát a legelők javítására fordíthatják s kell is, hogy fordítsák. A legelőápolásban jelentős javulást csak akkor érhetünk el, ha a tanácsokkal, a DISZ- szervezetekkel. a termelési és legeltetési bizottságokkal, most tavasszal a kihajtás előtt széleskörű mozgalmat indítunk a legelők ápolásara. javítására; Ennek a munkának a párt- szervezetek legyenek a kezdeményezői, irányítói, szervezői, mert a gyakorlat is azt mutatja, ha a pártszervezetek kezükbe veszik az ügyet, azt mindig sikerrel végre is hajtják. Természetesen ennek a nagy munkának nem lehetnek közömbös szemlélői a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a járási mezőgazdasági osztályok és a községek szakemberei és állattenyésztői sem. Dolgozzanak példamutatóan, ahogy az állattenyésztőkhöz illik. Helyes szaktanácsokkal segítsék a munkát és legyenek a munka minőségi ellenőrei, így kell dolgozni, mire elérkezik a kihajtás ideje, kitisztított, dúsfűvű legelők fogadják a szarvasmarhaállományt. Lantos László $0xf£t7T^rz£<fz. /
