Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-05 / 36. szám

1956. május 5. SZABAD XOC.R ÍD S A salgótarjáni A Salgótarjáni kultúrház leg­nagyobb helyisége zsúfolásig megtelt vasárnap délelőtt. A járás valamennyi alapszerve­zete képviselve volt itt a salgó­tarjáni járási pártértekezle'cen. (Hiba, hogy a Salgótarjáni Já­rási Tanácstól csak az elnök ve't részt ezen az értekezleten, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke, Alekszei elvtárs pedig meg sem jelent.) A legfonto­sabb pártszervünk értekezett itt, amely ha múltjára vissza­tekintünk, megállapíthatjuk, hogy igen eredményes és ke­mény harcot vívott már eddig is. E bizottság tagjai jó mun­kájának gyümölcsét mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban egyaránt megtalálhat­juk. Erről beszél Nádasdi And­rás elvtárs is, a járási pártbi­zottság első titkára. Kellő súllyal említette meg a beszámoló a bányaüzemek je­lentőségét megyénk iparában, s mindenki örömmel hallgatta, hogy bányaüzemeink január­ban 103,6, februárban 1054, márciusban pedig 106,9 száza­lékra teljesítették a tervet Maga a tervteljesítés és a ha­vonkénti egy százalékos terme­lésemelés — amelyet a munka jobb megszervezésével, a dol­gozók aktivitásának növelésé­vel. a versenymozgalom kiszé­lesítésével értek el pártszerve­zeteink, tömegszervezeteink és gazdasági vezetőink — bizo nyitja, hogy a pártbizottság be­számolójában joggal említették meg: bányaüzemeink többsé­gében felkészültek az 1956-os év megkezdésére. Hiszen kö­ze! 50 000 tonna szenet adtak népgazdaságunknak terven fe­lül és így az első negyedévben a trösztök közötti versenyben az első helyre kerültek. Az eredményekhez nagyban hoz­zájárult, hogy ma már több olyan munkásigazgatónk, mér­nökünk van, akik elsajátítot­ták a korszerű bányavezetést, akik elnyerték a dolgozók bi­zalmát. A műszaki fejlesztésnek azonban még vannak komoly problémái. így egyes dol­gozók nehezen akarnak meg­barátkozni a millszekundumos robbantással, a gyorsvágathaj- tással, általában a korszerű technika, az új módszerek el­sajátításával. Szó esett a bányászok szak­mai képzéséről is. Mint a be­számoló megállapította: „A bá­nyászszakszervezet felkarolta és népszerűsítette a „nevelj új bányászt" és az „egyesülés" mozgalmat. Ennek köszönhető, hogy több olyan kiváló bányá­szunk van. mint Budavári elv­társ, aki toborzott munkások­ból húsz kiváló bányászt ne­velt, és Kazinczi elvtárs, aki hasonló eredményekkel büsz­kélkedhetett. Népköztársasá­gunk kormánya mindkettőjüket Kossuth-díjjal tüntette ki.” járási pártérteke3let munkájáról párt belső életéről: a bírálat és az önbírálat fejlődéséről, a de­mokratikus centralizmus elvé­nek gyakorlati megvalósításá­ról, a pártépítés sokrétű prob­lémáiról, a termelés pártellen­őrzéséről, a párthatározat vég­rehajtásáról — kivéve az ifjú­ság között végző politikai mun­káról és a tagjelöltfelvételről szóló' határozatokat. Ez azt igazolja, hogy a beszá­molót nem kísérte végig a XX. kongresszus szelleme, és a gya. korlatban sem került még a termelés alakulása a pártszer­vezetek munkájának közép­pontjába. Az értekezlet részve­vőinek többet kellett volna be­szélniük a pártszervezetek te­vékenységéről, a káderek új munkastílusának kialakításéról és az értelmiség között végzett pártpolitikai munkáról. S mint a hozzászólások igazolták, töb­bek között Bodnár Emil elvtárs is elmondotta, a bizottság az el­múlt hónapokban nem foglal­kozott ezzel a fontos dologgal úgy. mint kellett volna. Az alapszervezetek is módszerek­re vártak, nem tudták, hogyan is foglalkozzanak az értelmi­ségiekkel, milyen módszerekkel vonják be őket a politikai mun­kába. A hozzászólások — habár valamennyi a legőszintébb szellemben hangzott el — úgy­szólván „régimódiak” voltak. Legtöbben a már mindnyájunk számára annyira megszokott formában „vannak eredmé­nyek, vannak hibák” csokorba kötötték mondanivalójukat. Ez az értekezlet — habár ko­moly készülődés előzte meg — nem hozta meg a várt színvo­nalat. Nagyon keveset és ke­vesen beszéltek az előttük ál­ló közvetlen gyakorlati felada tokról, a munkaversenyről, a technika fejlesztéséről, a ku­korica és egyéb növények ül­tetéséről, az állattenyésztésről, a tejhozam emeléséről, s álta­lában azokról a gazdasági fel­adatokról, amelyek második öt­éves tervünk irányelveiben je lentősek, amelyek életszínvona­lunk emelésének előfeltételeit képezik. Ezen az értekezleten nagyon sok régi harcos vett részt, de senki nem volt, aki harcos kiállásával, vitát indí­tott volna ezekben a fontos kérdésekben. Ugyanígy a tö­megszervezeti vezetők is elmu­lasztották elmondani vélemé nyűket a párttól kapott segít­ségről és arról, hogy a jövőben hogyan akarják a tömegeket mozgósítani az előttünk álló gazdasági feladatok maradék­talan végrehajtására. A hozzászólóknak jobban figye. lembe kellett volna venniök a második ötéves terv irányelveit és a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatait, amelyek számunk, ra is komoly feladatokat jelen tenek. Arra van tehát szükség, hogy az értekezlet után is ala­posan tanulmányozzuk a XX. kongresszus határozatait és munkánkban a lehető legna­gyobb mértékben alkalmazzuk annak tanulságait. Kökényesi Béla Előlegként 100 OOO forint A ceredi Búzakalász Terme­lőszövetkezet ütötte meg a bé­kekölcsön sorsolás főnyeremé­nyét. Sokan erre gondoltak a Nemzeti Bank salgótarjáni fiókjában, amikor Molnár Pál, a Búzakalász elnöke pontosan vassa a neveket: Idős Kovács József 5778, Molnár Barna sertésgondozó 5094, Utasi Jó­zsef tehenész 5100, Szekeres István 3712 forint... Szekeres István, amint átve szí a pénzt, ezt mondja: A bányaüzemek mellett a be­számoló alaposan elemezte a többi üzemek termelését, terv­teljesítését, munkakörülmé­nyeit és hibákat is. T Majd a mezőgazdaság helyze­tének értékelése következett. Pártszervezeteink a járás me­zőgazdaságának kettős állása ellenére is jól mozgósítottak a vetéstervek teljesítésére. Ugyanakkor jelentős lépéssel haladtunk előre a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének útján is. 1954 elején még csak 15 termelőszövetkezet volt 469 taggal. 2603 katasztrális hold szántófölddel, s ma már 23 tér. melőszövetkezet 775 taggal dol­gozik 3708 hold szántóföldön. Ezenkívül Karancsalja és Szu­ka községek szövetkezeti köz­séggé alakultak. Általában a hozzászólá­sokban igen kevés szó esett a mezőgazdaság további felada­tairól, az állatállomány fej­lesztéséről és a takarmányalap növeléséről, ugyanígy a kuko­ricatermelésről is. Pedig ahhoz hogy húsellátásunk a jövőben megjavuljon, életszínvonalunk emelkedjen, ezeknek a kérdé­seknek szorgalmazása elenged­hetetlen feltétel. A beszámoló igen komolyan. részletesen ismertette a járás gazdasági fejlődését, az egyes tömegszervezetek munkájának, eredményeit és hibáit is. A hi­ba azonban, hogy nem eléggé elemezte az eredmények és a hibák okait, kevés szó esett a Szekeres István, a termelőszövetkezet juhásza 3712 forintot vesz át előlegként Szilágyi Barna pénztárostól 100 000 forintot számolt bele a táskájába a pénztáros kezéből. Valaki még oda is szólt az el­nöknek: Ugye, örülnek a ta­gok a szerencsének? Csak ké­sőbb derült ki. hogy nem nye­remény az a százezer, hanem1 előleg. — Százezer forintot osztunk ki előlegként — mondja Mol­nár Pál. „a mezőgazdaság ki­váló dolgozója” jelvénnyel ki­tüntetett tsz-elnök. — Ilyen összeget még nem osztottunk egyszerre, de termelőszövetke­zetünk évről évre fejlődik, gazdagodik s mindjobban lehe­tővé válik ilyen hatalmas ösz- szegek kiosztása. Ahhoz, hogy ilyen összeget egyszerre kiosz- szunk, a tervszerű gazdálko­dás és a jó termés adta meg a lehetőséget. Az elmúlt évben 25 holdon termeltünk szerző­déses vetőmagburgonyát. Min­den munlkát idejében elvégez­tünk. megfelelően tároltuk és így a minőségi vetőmagért 240 000 forintot kaptunk. Ebből az összegből osztunk most ki 100 000 forintot. ■k A Búzaikalász irodájában nagy a forgalom. Szilág-’i Bar­na pénztáros vezetésével folyik az előlegosztás. Az asztal kö­rül tsz-tagok, öregek és fiatalok nézik, hogyan kerülnek a ro­pogós százasok a pénztáros ke­zéből a termelőszövetkezeti tagok kezébe. Czene Ferenc Géza könyvelő egymás után ol­— No, most már -megvan a Pannóniára való. Van egy Cse­pel motorkerékpárom, de mi­óta megláttam a Pannóniát, mindig arra vágyon. A Csepel­re már megvan a vevő. a kü­lönbözet meg itt van a zse­bemben. * Az irodától nem messze, a puszta bal szélén az új há­zak egyikében lakik id. Kovács Pál, a termelőszövetkezet párttitkára. Az új ház még csak belülről van kipucolva. A lépcső is fából van. de bent már tisztára van meszelve a két szoba, a konyha, a spejz. — Egy éve, hogy építettük — mondja Kovács Pál. — Az elmúlt évben még ne— volt rá lehetőségünk, hogy kívülről is kipucoltassuk. de az idén már ez is meglesz. Most csak 4470 forintot kaptam előlegként, de ebben az évben méa többet is kanunk, hiszen már hatan dol­gozunk a termelőszövetkezet­ben. Mit vásárolnak ebből az elő­legből? — Ezt a négyezret hozzátesz- szük a már meglevő tizenhat- ezerhez és a lányoknak vásáro­lunk bútort, meg stafírungot. Élelmünk van bőven, mert a 40 mázsa búzából, amit az elmúlt évre kaptunk, még van. A zsírzónlk se fonvott még el. Így a jövedelem nagy­részét a lányokra meg a ház­ra fordítjuk. A második ötéves tervről beszél megyénk Sűrűn forgatják mostanában második ötéves tervünk irány­elveit tartalmazó újságot a ceredi Búzakalász Tsz-ben is. „Mintegy 4 milliárd forintot fordítunk a tsz-ek fejlesztésére” — olvassa örömmel Kapás András Orosi Béla bácsinak A tervezet már a mát is tükrözi •|\ agy érdeklődéssel olvas­^ tam a sajtóban a ma­gyar népgazdaság fejlesztésé­nek második ötéves tervéhez kiadott irányelv-tervezetet. Mi­vel építőipari művezető va­gyok, leginkább az építő- és az építőanyagiparral foglalko­zó részeket tanulmányoztam nagy figyelemmel, A tervezet építőipari irány­számait latolgatva, minden munkatársam nevében csak helyeselni tudom, hogy folyta­tódik iparágunk nagyméretű gépesítése. Hogy csak a leg­fontosabb irányszámokat em­lítsem. a földmunkáknak 1960- ig 67 és a betonkeverésnek 90 százalékos gépesítése tovább gyorsítja a Nógrád megyei építkezések ütemét is. A terve­zet irányszámai nemcsak a jö­vőt, hanem már a mát is tük­rözik, mert ha csak a mi épít­kezésünket nézzük meg, ahol két 6 tonnás toronydaru, két Brun-daru, három betonkeve­rőgép, habarcsközpont és még számos kisebb gép könnyíti meg a munkát, megállapíthat­juk, hogy a második ötéves terv már elindult a megvalósu­lás útján. És büszkén mond­hatjuk. hogy már szép ered­ményeink is vannak. A múlt év novemberében megkezdett 186 lakásos épülettömböt a jövő év elejére elkészítjük és hogy nem régi kisipari mód­szerekkel végezzük ezt a mun­kát, annak jellemzésére még egy számadatot mondok. Az említett 186 lakásos épület­tömbön jelenleg 170 ember dolgozik, és a gépek segítségé­vel mintegy 560 ember mun­káját végzi el. i Rövid nyilatkozatommal el­sősorban azt akarom bizonyí­tani, hogy a tervezet irány­számai megalapozottak és az­zal fejezem azt be, hogy ha a tervezetből elfogadott határo­zat lesz, mi építőipari dolgo­zók is megteszünk mindent a megvalósításáért. Poszpisel Sándor főművezető Nógrád megyei Építőipari Vállalat Gépállomásunk már az első ötéves terv alatt is sokat fej­lődött, de a második ötéves terv során még többet fog. Nemcsak a géppark növekszik majd. Olyan beruházásókat is kapunk, amelyek a dolgozók szociális és kulturális szükség­leteit elégítik ki, mint például a kultúrház. Eddig is segítettük a ter­melőszövetkezeteket. de a kö­vetkező öt. év alatt ennék a segítségnek sokat kell javul­nia minőségileg. Új ötéves ter­vünk irányelveit olvasva vilá­gosan látom, hol kell még ja­vítani. Többet kell tennünk a tsz-ék gazdasági megerősíté­séért, üzemszervezési munká­juk megjavításáért. Erre néz­ve pontos tervet fogunk ki­dolgozni minden tsz-re külön, az elmaradottabb tsz-eknek természetesen nagyobb segít­séget nyújtunk majd. A második ötéves terv irányelveiből az is világosan Fel kell kutatnunk lehetőségeinket — A mezőgazdaságban dől» gozók részéről nem volna he« lyes, ha csupán azokat az irányelveket látnánk, amelye­ken keresztül az ipar és más népgazdasági ágak segítik a mezőgazdaság fejlesztését. Ala­posan meg kell vizsgálni sa­ját erőforrásainkat. Ezek fo­kozott igénybevételével kell segítenünk a második ötéve« terv sikerét. Megyénk területén fel kell kutatni azokat a lehetősége­ket, amelyekkel jelentősebb beruházás nélkül is fokozni lehet a terméshozamokat. Na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk a nógrádi talajviszonyo­kat kedvelő termékekre, mint például a téli káposzta és az exportképes hontkömyéki sza­móca terület növelésére. Me­gyénk domborzati viszonyai között rendkívül nagy jelentő­sége lenne a terméshozamok emelésében, ha gépállomásain­kat az adottságaiknak megfele­lő munka, és erőgépekkel lát­nák el. Gondolok itt a félne­héz lánctalpas traktorok, a könnyű, talajhoz simuló kulti- vátorok és a domboldalak fel­szántásához is alkalmas vál­tóekék gyártására. Megfelelő gépállomány nagyban hozzájá­rulna a ma még nagyszámú ló­állomány csökkentéséhez. A terméshozamok nagyará­nyú emelését segítené elő. ha megyénk savanyú és homokos talajának nitrogéntartalmát növelni tudnánk. Ezért szüksé­ges volna, hogy megyénk terü­letén létrehoznánk egy szer« vestrágyagyűjtő vállalatot* amelynek segítségével a köz­ponti nitrogén műtrágyakész­let nagyobb igénybevétele nél­kül is jó eredményt tudnánk elérni. kitűnik, hogy teljesen meg keII változtatnunk az egyénileg dol­gozó parasztokkal való foglal­kozást. A következő öt év alatt 70 százalékkal növelni kell az egyéni parasztok számára vég­zett egy kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. Ez helyes is, hiszen a termésátlagot enétkül nem lehet emelni. De ezt. csak úgy tudjuk teljesíteni, ha olyan jóminőségű talajmun- ikát végzünlk. amely minden dolgozó paraszt számára von* zóvá teszi a gépi munkát. Ezért a traktorosoknak a hoz« zájuik beosztott községekben a párt és a tanács vezetőinek segítségével egy-egy munka el­kezdése előtt pontos tervet kell készíteniük minden dűlőre vo­natkozólag. Minden dolgozd paraszttal már jó előre ikell be­szélni, konkrét érvekkel meg- győzve őket a gépi munka elő« nyeiről. Galcsik István Ersekvadkert. Gépállomás Jobb minőségű munkát keli végezniük a gépállomásoknak Készülődés a mezőgazdasági kiállításra melőszövetkezet. Az elmúlt gazdasági évben őszi búzából 15,1, rozsból 12,4, őszi árpá­ból 12,8. dohányból 10 mázsát termelt egy holdon. * A mezőgazdasági kiállítás­ra jelentkezett Rajkovics Mik­lós keszegi dolgozó paraszt is, aki 14,4 mázsa őszi búzát és 36 mázsa kukoricát termelt egy holdon. A magas termés- eredményeket úgy érte el, hogy alkalmazta a fejlett ag­rotechnikai módszereket, ide­jében és jó vetőmaggal végez­te el a vetést. * 24 mázsa őszi árpát, 195 má­zsa burgonyát és 300 mázsa cukorrépát termeltek egy holdon a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezetben. A tért melőszövetkezet vezetősége és tagsága úgy határozott, hogy a növénytermelésben elért ma­gas terméseredményeikkel vesznek részt a mezőgazdasaji kiállításon, A Szécsényi Tangazdaság „8-as Szegfű” tehene az elmúlt évi kiállításon díjazásban részesült. Ebben az évben már nem egyedül, hanem egész családjával vesz részt a kiállításon. A „8-as Szegfű" elmúlt laktációjában 7269 liter tejet, 3,7 százalék tejzsírral termelt. Legnagyobb napi termelése 27 liter. Utódai a „Szegfű I.” és a „Szegfű II.” szintén szép eredményeket értek el a tejtermelésben A növénytermelésben elért részt venni a kiállításon az kiváló eredményeivel akar érsekvadkerti Dimitrov Tér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom