Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-30 / 35. szám

* őgazdaság további fellendítéséért küzdő magyar dolgozó parasztsági Névnapjuk ünneplésére készültek a Május 1 Tsz tagjai Palotáson »los. a balassaoysrmati i ,'ísz kertészatébzn dü'qo az elmúlt héten 12 000 ka- .«»ét. 15 000 korai káposzta! palántát ültetett ki. Lukács Árpád, a pásztói gépál-c lomás traktorosa, május 1-ig í több mint 120 normálhold talaj-J munkát végzett. $ Névnapra készülnek már hetek óta Palotáson. Névnapra a Május 1 Tsz- ben. A hetedikre, amelyik holnap köszönt rájuk. Munkával várják. Köteles­ségük példás teljesítésével fogadják, mert — úgy mond’ ők — ez a legmél­tóbb fogadtatás. Hetven holdon sorol a borsó a palotási Május 1 Tsz-ben. Arasznyira húzta a tavaszi eső. Már egyszer benne járt a kapa. Ünnepre készülnek Palo­táson ... Siettek a kukorica ülte­tésével is. Minden szemet négyzetesen vetettek. Ahol géppel nem ment, ott neki­álltak kézzel. Csak a kí­sérleti parcellákban vetnek sorosan. Bárkinek büszkén oda­nyújtják beadási könyvecs­kéjüket a Május 1-beliek. Nincs rajta mit szégyenle­ni. Egész esztendőre le­tudták már nemcsak a szarvasmarha, de még a baromfibeadási kötelezett­ségüket is. Teljesítve a félévi sertés- meg ■ tojás­beadás is. Névnapja lesz holnap a palotási Május 1 Tsz- nek... Hát a kertészet dolgozói hogyan készülnek? Befe­jezték már a korai ká­poszta és a karfiol kipa- lántálását. Annyi palántát neveltek 160 ablakaljban, mint még soha. A korai káposztából 1 holdnyi te­rületre 22 000 darabot ül­tettek ki. Karfiolt 3 holdon termelnek majd. Jut bő­ven a 21 holdas kertészet minden talpalatnyi terü­letére paradicsomból, pap­rikából — mindenből. Marad eladásra is. Mini­mál• a fák, virágot a cse­resznye és a barack. Sorol már a cukorrépa is, a sa­láta meg bokrosodik. A holnapi ünnepi ebéd mellé szednek belőle. Kerül majd bor is áz asztalra. A pro­letariátus nagy napjára, a Szedik a korai káposztapalántákat a melegágyakból a palotási Május 1 Tsz-ben. Serény munkával készülnek a munka ünnepére, névnapjukra. egy 100 000 darabot árul­nak ki a palotási meg a héhalmi gazdáknak. Kap­nak érte vagy 10 000 fo­rintot — lesz miből elő­leget osztani. Holnap üli névnapját a Május 1 Tsz Palotáson ... 35 hold gyümölcsösük permetezését elvégezték. Benne levelet hánynak munka ünnepére és név­napjukra ürítik majd po­harukat Palotáson a Má­jus 1 Tsz-ben azok, akik immár közel hét esztende­je járják a közös utat, a boldog jövő útját. Koccintsanak egészség­gel és legyen a szép ün­nep után munkájuk még eredményesebb! A szövetkezeti mozgalom időszerű kérdései I „A szocialista nagyüzemi gazdálkodás mindinkább meg*, mutatkozó előnyeire támaszkodva elő kell segíteni a termelő- szövetkezetek felvirágzását, és a ter melőszövetkezeti mozgalom jelentős fejlődését, hogy 1960-ig a dolgozó parasztság többsége 2 saját meggyőződéséből rátérjen a szövetkezeti gazdálkodás út- \ jára ...” (A második ötéves terv irányelveiből.) í A cél sikeres megvalósítása szükségszerűen megköveteli a v meglevő termelőszövetkezetek politikai, gazdasági, szervezeti i megerősítését, mert ez képezi alapját a szövetkezetek szám­szerű fejlesztésének. „A meglevő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket úgy kell | fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, meg- j javuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék terme- j lésük.” E tekintetben legfontosabb munka: minden erővel elő- j segíteni a szövetkezetek alapszabályszerű gazdálkodását. E té- ! ren még sok a hiba. Igen gyakori a szabálysértés. Egyes tsz-ek- I ben a vezetők nem tartják tiszteletben a szövetkezeti demok- | ráciát, nem hívják össze a közgyűlést, nem számolnak be a I végzett munkáról, megengedik a háztáji földek túlméretezését* I vagy pedig nem veszik figyelembe a tagság többtermelést elő- í mozdító javaslatait. Súlyos mulasztás az is, hogy egyes szövet- ; kezetekben nem foglalkoznak kellően az új belépőkkel. Nem ismertetik meg velük a szövetkezeti élet szépségeit, örömeit, | a közös munkát, néhol pedig azt sem bánják, ha az új belépő I nem veszi ki részét a közös munkából. Ezeket a fogyatékosságokat az elkövetkezendő időben ki | lehet és ki is kell javítani. Jó eredményeket csak olyan ter- | melőszövetkezetektől várhatunk, amelyekben az anyagi feltéte­leken kívül a vezetés szilárd, szakmailag is hozzáértő, s ahol j pontosan betartják a szövetkezet alaptörvényét, fejlődésük iránytűjét, az alapszabályt. j A megszilárdítás tekintetében feltétlenül jó eredményt \ ígérő a rétsági járási pártbizottság kezdeményezése, amely a termelőszövetkezetek szakember problémáinak megoldására irányul. A járás szövetkezetei — köztük az új tsz-ek is — jó- I képességű mezőgazdászokkal lesznek megerősítve. E szakem- j berek munkája — habár köztük sok a fiatal — jó biztosíték lesz arra, hogy az új termelőszövetkezetek leküzdjék a kez- I deti nehézségeket, megalapozzák a közös gazdálkodásukat, s | hogy már ebben az évben túlhaladják az egyénileg gazdálko- 1 dók termelési szintjét. } Ezentúl nagyon jó lenne az is, ha a megye, a járás leg- 5 jobb szakemberei szakmai patronálásban részesítenék a légin* i kább segítségre szoruló régi, vagy új termelőszövetkezeteket. Hogyan dolgozik a szügyi pártszervezet a mezőgazdasági terméshozam 3 százalékos emeléséért? Özvegy Fehérvári Andrásné, a berkenyéi Petőfi Tsz fejőnöje. A nagy ünnepre 13,9 istálló és 15,6 literes fejési átlagot é t el. A mezőgazdasági termelést és jelentőségét taggyűlésen, 1955- höz képest 3 százalékkal majd népnevelő értekezleten kell emelnünk — írja elő az vitatták meg. Azóta a munka 1956- os népgazdasági terv. E is lendületesebb. A pártszerve- nagy feladat végrehajtását zet felvilágosító munkája nyo- megnehezíti a mezőgazdaság mán a falu olyan lett, mint jelenlegi kettős helyzete. Ah- egy hangyaboly. hoz, hogy a népgazdaság terv- a mezőgazdasági termelés 3 szerű, aranyos fejlődésének százalékos emelése, a vetás­E téren vannak már jó tapasztalatok, bár ezeket még koránt- oooooooooooooooooooooooooocoooooooooooooooooooooooa joooooooooooocoo, sem lehet általánosítani. Lotharides Ferenc, a balassagyarmati járás munkaérdemrendes főmezőgazdásza a patvarci Béke Ter­melőszövetkezetet patronálja. A múlt években a tsz-nek sok nehézséggel kellett megküzdenie. Késtek a mezei munkákkal, mert nem volt szilárd a munkaszervezet sem. Amióta Lotha­rides elvtárs komoly segítséget nyújt a tsz vezetőinek, ugrás­szerűen megjavult a munka. A járásban elsőnek a Béke Tsz teljesítette tavaszi vetéstervét. 13 kh. földbe vetették géppel, négyzetesen a kukoricát. Sívó Antal rétsági főmezőgazdász, a keszegi Dózsa Tsz-t patronálja. A tsz-tagok feleségei azelőtt zőgazda&ági szakemberek együttesen beszéljék meg a legfontosabb tennivalókat. Dől­Zeke József, a kisterenyei gép­állomás országoshírű traktorosa, április 20-ig több mint 200 szá­zalékra teljesítette tavaszi tervét. iá**1 Hugyec Erzsébet, a szügyi Tan­gazdaság borjúnevelöje, az el­múlt évi 88 dekás gyarapodással szemben az idén már 1 kiló 10 deka a gyarapodás. Serföző Sándor tsz elnök, szerve­ző. irányító munkáénak nagy része van abban, hogy a ka- rancslápujtöi újbarázda Termelő­szövetkezet tagjai elsők között végeztek a tavaszi munkával. törvényét meg ne sértsük, a dolgozók életszínvonalának emelkedését a továbbiakban is tartósan biztosíthassuk, az ál­lami gazdaságok, tangazdasá­gok és termelőszövetkezetek terveinek teljesítése mellett, igen nagy gondot kell fordíta­ni av egyénileg dolgozó parasztok munkájára, termelésére is. A kisparaszti gazdaságok termelésének emeléséért külö­nösen sokat tehetnek a helyi pártszervezetek és a helyi ta­nácsok. Nagymértékben rajtuk múlik, hogy az általuk veze­tett község dolgozó parasztjai hogyan valósítják meg az 1956- os népgazdasági terv egyik fontos előirányzatát, a mező- gazdasági termelés 3 százalé­kos emelését. Ezzel kapcsolat­ban jó például szolgál Szügy község a balassagyarmati já­rásban. Szügy község parasztjai többségben még egyénileg gazdálkodnak. A pártvezetőség éppen ezért különös gondot fordít a mezőgazdasági terme­lés emelésére. Az 1956-os nép- gazdasági terv megjelenése után a pártvezetőség a tanács­csal hamarosan megbesrs.élie a helyi adottságokat és figyelembe véve a múlt év gazdasági eredményeit, a ta­nács végrehajtó bizottsága — a dolgozó parasztok javaslatai alapján — kidolgozta a község ez évi vetéstervét, a mezőgaz­dasági termelés 3 százalékos emelésének figyelembevételé" vei. Ennek alapján kenyérga­bonából 375, zabból 5, burgo­nyából 100, kukoricából 150, napraforgóból 14 hold beveté­sét. illetve beültetését irányoz­ta elő. Ezt a tervet, továbbá a me­zőgazdasági termelés 3 száza­tervek teljesítése nem egye­dül a parasztság feladata. Ezt a szügyi dolgozó parasztok nap mint nap tapasztalják. Az érsekvadkerti gépállomás traktorai ott dübörögnek földjeiken, a Mohorai Növényvédő Állomás jelenleg vontatókkal segíti a trágyahordást és tanácsokat ad a vetések, s a növények élet- körülményeinek megjavításá­ra, a növényi betegségek le­küzdésére. A Szügyi Tangaz­daság agronómusai pedig köz­vetlen tanácsokkal segítik a mezőgazdaság fontos szakmai kérdéseinek megértését. Mind­ezeken túlmenően a mi hős munkásosztályunk is segít. Számos olyan mezőgazdasági kisgépeket és szerszámokat ké­szít, amellyel könnyebbé teszi és meggyorsítja a mezőgazda­ságban dolgozók munkáját. Ezek után joggal kérdezhetné bárki: Szügyben minden rend­ben megy, nincs semmi baj?... Biztosnak vehetjük a vetéster­vek teljesítését? ... A lény az, hogy Szügy község parasztsá­ga — a pártszervezet és a ta­nács vezetésével — jól dolgo­zott és dolgozik, azonban nem teljesen hiba nélkül. Akad még éppen elég munkájuk a párt és a többi tömegszerve­zeteknek. Mindenekelőtt meg kell említenünk a kukorica vetéstervének jelenlegi állá­sát. A tervezett 150 holdból eddig mindössze 30 holdat vetettek be. Ide is behatolt a parasztság közé az a nézet, hogy minden­ki csak annyit akar ültetni ku­koricából, ami saját szükség­letére elegendő. Ez nagyon ká­ros és erre még nem fi­gyeltek fel eléggé. Itt a párt- szervezetnek kell elsősorban a felvilágosító munkát megkez­gozzanak ki megfelelő mező- nlég tagként sem szerepeltek, Ma az asszonyok egy teljes mua< gazdasági szakmai propagan- kacsapatot alakítottak. Sajnos a többi járási mezőgazdasági osztályokon nem ve* szik komolyan a patronázs munkát. Helyes lenne, ha a járási pártbizottságok a kezükbe vennék ennek az ügynek az irányi* tását, hogy szervezett formát öltene a patronázs munka. Per* sze ügyelni kell arra, hogy a politikai, szakmai segítség tény­legesen az arra legjobban rászoruló termelőszövetkezeteknél jelentkezzék. Küzdjenek az ellen, hogy a patronálok — kényel­mes megoldást és könnyű sikert keresve — csak az erős, jól működő termelőszövetkezetekkel foglalkozzanak és a gyengé­ket elhanyagolják. A termelőszövetkezeteknek különösen nagy szükségük van a gépállomások gazdasági, szervező munkájára. A gépállomá­sok megkülönböztetett módon segítsék az új tsz-eket. A gép­állomásokat joggal lehet íelelősségrevonni azért, ha a szerző­déskötések során az újonnan alakult, vagy a gépállomás segít­ségére még fokozottabban rászoruló, gyengébb termelőszövet­kezetek számára a növényápolás idejére nem biztosítanak kellő segítséget. Növekszik a gépállomány, ezenkívül pedig még lé­nyegesen fokozni lehet a meglevő gépek kapacitását. Az anyagi eszközök egyben biztosítékok is a szövetkezetek gazdálkodá­sának színvonalasabbá tételéhez. Hiszen a második ötéves terv irányelveiben többek között arról is szó van, hogy a gépállo­mások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzem- szervezésük megjavítása végett... Ezért nagyon helyes, ha a gépállomások meggyőző munkát fejtenek ki a gépi munkák előnyeinek még szélesebbkörű alkalmazása tekintetében. Helyes, ha a megyei és járási mezőgazdasági osztályok a novényápolási időszakban fokozott figyelmet fordítanak a terü­letükön levő termelőszövetkezetek munkaszervezetére, a brigá­dod és munkacsapatok kialakítására. Nagyon fontos, hogy a munkaterületeket — a kapás- és ipari növények területét — már jóval a növényápolási munkák megindulása előtt átadják a családtagokkal kiegészített munkacsapatoknak. Elő kell segí­teni, hogy a tagok és családok saját maguk tegyenek vállalást bizonyos területen jelentkező munkák elvégzésére. Arra azon­ban ügyelni kell, hogy ez ne vezessen a brigádok, a munka­csapatok meglazulására. Mivel a második ötéves tervünk éveiben az önkéntesség és a fokozatosság elvének tiszteletben tartásával a termelőszövet­kezetek fejlesztésének állandóan gyorsulnia kell, egy pillanatra sem szabad elfelejteni: minden erővel azon kell dolgozni, hogy a termelőszövetkezetek a fejlett termelési módszerek alkalma­zásával tovább növeljék termelési eredményeiket és az egyéni parasztokkal szembeni fölényüket. Ugyanakkor a szövetkezetek eredményeit állandóan tudatosítani kell, hogy elkerüljük a szövetkezet fejlesztési agitáció hullámzását. Bár most legfon­tosabb a kapásnövények magjainak időbeni elvetése, a növény- ápolás megkezdése és folytatása, mégis fokozni kell az egyéni dolgozó parasztok között a felvilágosító, szervező munkát, mert most a tavaszi hónapokban kell előkészíteni a szövetkezeti mozgalom nyári fejlesztését. A szövetkezettel szimpatizáló dolgozó parasztokkal állan­dóan foglalkozni kell. Emellett hangot kell adni annak, hogy most, a mezei munkák idején is be lehet lépni a szövet­kezetbe. A leltárfelvétel után a dolgozó paraszt vagy a szövet­kezetben vagy pedig még egyénileg végzi a növényápolást, a betakarítást. A gazdasági év végén aztán a szövetkezetben dol­gozik. Addig is, ha van ideje, segítheti a termelőszövetkezet munkáját. Az elvégzett munkáért munkaegységet írnak jóvá dát és agitációt is. Világosan magyarázzák meg, hogy az ál­latállomány takarmányellátá­sához és a húsellátásunk to­vábbi javításához milyen fon­tos a kukoricatermelésünk to­vábbi tokozása. Dicséretre méltó a szügyiek­nek az állatállomány fejlesz" tésére irányuló tervük bár most is szép állatállomá­nyuk van. E tervük azonban veszélyben forog, a „Fekete víz“ nevű kis patak miatt. Az állatállomány növeléséhez bő­séges takarmánymennyiségre van szükség és Szügynek ke­vés a szénatermelésre alkal­mas rétjük. Azért kevés, mert a már említett „Fekete víz“ ne­vű patak közel 350 hold rétet öntött el, a mintegy 400 hold rétjéből. Ez a körülmény arra kényszeríti a község dolgozó parasztjait, hogy állatállomá­nyuknak a szükséges takar­mánymennyiséget a rétiszéna helyett is pillangósokban — más, fontosabb növények ter­melésére is alkalmas szántóte­rületeken biztosítsák. Éppen ezért a pártszervezetnek és a tanácsnak meg keli találni a lehetőségét, hogy a szomszé­dos községek dolgozóival együtt. sürgősen s/u bálio/.zák e patakot. lékos emelésének fontosságát deni. A pártvezetőség és a me­A harmadik ilyen akadály, ami megnehezíti a termelés emelését, hogy a szügyi dolgo­zó parasztok nem kapták még meg a szabadfelvásárlás után kifizetett műtrágya mennyisé­get. Pedig már nagyon kelle­ne. E hiányosságok felszámolá­sáért állandó harcot kell hogy vívjanak a párt és az összes tömegszervezetek. Ha így lesz, a helyes vezetés egyesül a dol­gozók szorgalmával, akkor — az eddigi eredmények alapján — minden reményünk meg le­het arra, hogy a község 1956- os termelési tervét teljesíti és nagyban hozzájárulhat a nép­gazdaság tervének — a 3 szá­zalékos termelés emelés — megvalósításához. Kökényesi Béla neki. A termelőszövetkezetek megerősítése és számszerű tovább­fejlesztése egymástól szinte elválaszthatatlan. Ezért mind a két feladatot egyszerre a legjobb eredménnyel kell végeznünk. Lantos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom